Skip to main content

Full text of "Magyar nyelvör"

See other formats


This is a digital copy of a book that was preserved for generations on library shelves before it was carefully scanned by Google as part of a project 
to make the world's books discoverable online. 

It has survived long enough for the copyright to expire and the book to enter the public domain. A public domain book is one that was never subject 
to copyright or whose legal copyright term has expired. Whether a book is in the public domain may vary country to country. Public domain books 
are our gateways to the past, representing a wealth of history, culture and knowledge that's often difficult to discover. 

Marks, notations and other marginalia present in the original volume will appear in this file - a reminder of this book's long journey from the 
publisher to a library and finally to you. 

Usage guidelines 

Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the 
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to 
prevent abuse by commercial parties, including placing technical restrictions on automated querying. 

We also ask that you: 

+ Make non-commercial use of the files We designed Google Book Search for use by individuals, and we request that you use these files for 
personal, non-commercial purposes. 

+ Refrain from automated querying Do not send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine 
translation, optical character recognition or other areas where access to a large amount of text is helpful, please contact us. We encourage the 
use of public domain materials for these purposes and may be able to help. 

+ Maintain attribution The Google "watermark" you see on each file is essential for informing people about this project and helping them find 
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it. 

+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just 
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is also in the public domain for users in other 
countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can't offer guidance on whether any specific use of 
any specific book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner 
anywhere in the world. Copyright infringement liability can be quite severe. 

About Google Book Search 

Google's mission is to organize the world's information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps readers 
discover the world's books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full text of this book on the web 



at |http : //books . google . com/ 



w 



( ' ' ■■" ' ■ ' »" N 



.r 



'O O 



'A. 



V, 



fH:>-^) ^'""m' 



tfTANPORO UNIVCIIBIT>i 

n'^^y JAN 17 1971 

1906. JANUAB 15. I. FOZET. 



MAGYAR NYELVOR 



SZ^RVA.8 G^BOR 

foly6irata. 



SZBRKESZTI £S KIADJA 

SIMONYI ZSIGMOND, 

A If. TUD. AKAD&MIA RENOB8 TAOJA. 



^2l 



XIXV. fiYIOLYAM. 



BUDAPEST, 1906. 
SzerkMstS- *» IdadAhiTatal : Bntf apest IV. Fereno JAxsef part S7. 



tfTANPORO UNIVCRBIT 

_RlCS 
STAC 



rloi, JAN 17 1971 

1906. JANUAR 15. I. FtJZET. 



. .WfcJfji'-": :' .t»>ow<.>ixkfck< 



MAGYAE NYELVOR 



rOLY6lEATA. 



SZERKESZTI lilS KIADJA 

SIMONYI ZSIGMOND, 

A If. TUD, AKADEMIA BBNOB8 TAOJA. 



Sh 



IXXV. fiVfOLTAM. 



"^ 



BUDAPEST, 1906. 



SzerkMsU^ ^ Idaddhi^mtal : Bndapeat IV. Fareno JAxsef part S7. 



TARTALOM. 



A Szekelyudvarhelyi kddes. Simanm Zsigmond «. ... .« ^ 1 

Kisfaludy Sandor mint nyelvu3it6 I. Bajza Jdzsef ^ ... «, 11 

Az ikes igek ellen (rogtonzesei egy laikusnak). Zichy Antal 18 

Tiberius nyelvujitasa (az idegen szok ellen). Y&rtesy Dezso ^ ... 26 

Irodalom: A romai glosszak (Schonherr Gyula ertekezese). Sdgi Istvdn. 

— A civisek nyelve (Olah Gabor : A debreceni nyelvjaras Nddai PcU 29 
Magyarazatok, helyreigazitasok : Egy ismeretlen regi szo. Simonyi Zsig- 

mond. — Csend. Kovdcs Mdrton. — Urambatyam es b&ty&muram. Kozma 
Andor. — Burgundia, Kandia, Taban, Velence, Bees. Tolnai Vilmos. — 
Szoegyezesek. Alexics Gyorgy. — A Weszprerai-kodexnek egy homalyos 
helye. Katona Lajos, Vargha Damjdn, — Korm&ny. A szerkesztosSg. 

— Vorosmartynak egy ha8onlatir61. Leyrer Mdtyda. — Akkd, hatszo. 
Csefkd Gyula 34 

Nepnyelvi bagyoraanyok: Tajszok a Tudom&nyos Gyiijtemenybol. Ifj. Simonyi 
Gytda, — Tajszok es szolasok. Endrei Gerzson. — Tajszok es kozmonda- 
sok. SzSkely Etelka. — Erdovideki szolasok, trefak. Gdlos Rezso, — 
Helynevek, gunynevek. Ban Aladdr 41 

Izenetek. Bekiildott keziratok. 47 

BekiildOtt kSnyrek. Remekirok kepes konyvtara V. sorozat: Mikes 
Tor. Levelei. Deak F. Val. Munkai, Homeres Odysseiaja, Firduszi : A Sahna- 
meb61, A Nibeluag-6nek es a Fritbiof-monda. Shakspere remekei III. — 
Magyar Konyvt&r 433—440: Molnar F. Gyerekek. Sardou : Andrea. Kaffkn 
M. Levelek a zardabol. Daudet: Az utols6 leckeora. Katona: Barlam es 
Jozafat. Hanko V. Regi m. tudosok. Feleki S. Nemet balladak. — Moln&r Gy. 
Bayard lovag. Szinmu (60 f). — Mikszatb Almanacbja 1906-ra (2 K). 
— Szomabazy I. Mesek az irogeprol (3 K). — Herman Ott<^ne : Pitypalatty, 
sok mese, sok vers (2 K 50 f). — Benedek E. Apa mesel. 3. kiad. — 
Benedek E. Nagy magyarok (ket k(*)tet szamos kei)pel, Athenaeum). — Ver- 
tesy D. A szerelem abeceje (ujgrirofrbol ; Franklin; ara 2 K). — Shakes- 
pere szinmuvei. Eloszor kiadta a Kisf.-T. Sajto ala rendezte Voinovich (t. 
(Franklin. Hat kotet, vaszonk. 30 K). 



E10fizet68 1906-ra. 

A Magyar Nyelvffr ezenttil is az marad, ami harminc- 
nigy 6v 6ta volt: a magyar nyelvtudom&ny 6s nyelvmflvel^s 
foly6irata. 

A Magyar Nyelvfir dra eg6sz 6vre, jaiiudriust61 decem- 
berig 10 korona. Elemi n^piskoldknak, qnk^pzff-koroknek, 
tandroknak, taiiit6kiiak, taiiul6kiiak ^s lelk^szeknek az el6- 
fizet^s 6 korona. 

Az elfifizet^st csak eg^sz ^vfolyamra fogadjuk el. Koayv- 
drusoknak lO^/o engedm^ny. 

■»" Az (dofizetest most tessek fnegujUanil '"'•c 



MAGYAE MELVOE 



SZARVAS GlBOR 

foly6ieata 



SZEREESZn tB KIADJA 

SIMONYI ZSIGMOND 



XXXV. EVFOLTAM 



Budapest' 

AZ ATHENASUM IBODALMI £S NYOMDAI B^T. KONYTNYOMDIJA 

1906. 



A Magyar Nyelv6r 1906. 6yi dolgoz6tirsai 6s gyiljt6i. 



Alexics Gybrgy 
Badinyi M&ty&a 
Bajsa Jdssef 
Balassa J6z8ef 
5 Bal&z8 S&ndor 
B&n AladAr 
Bartha Jdzsef 
Bitky Zsigmond 
Beke OdSn 

10 Bellaagb Alad4r 
Beiik6c27 Emil 
B6rczi FOldp 
B6di8 SAndor 
Bndapesti Hirlap 

15 BtSsiLs i.ron 
Bus^ 67625 
Osapodi Istv&n 
GB6fk6 Oyula 
Bndrei Gerason 

90 Fekete Iga&c 
Fokos D. 
Gklbor Andor 
Oalambos Des85 
(hAgdcxy J&nos 

S5 G^los Ee285 
Gombocz Zolt4n 
Gond&n Feliciin 
G^dngydssy L&nl6 
QySpkdnyi 

30 HaUaz Gergely 
H&sUrUs 
Herczeg Ferenc 
Historikus 
Horger Antal 



86 Honrith Oyrill 
Jeszen&k B^ael 
Kelemen B6la 
Kall6B Ede 
Kalm&r Elek 

40 KardoB Albert 
Eatona Lajo8 
EelecB^nyi Mibily 
Eert^sz Man6 
Eesztbelyi Miklda 

46 Eircbner Gdynia 
EisB Em5 
Elinda Teofil 
XecsiB L^n&rd 
Eomjitby S&ndor 

50 EoY&cs Aflztrik 
KoY&cB Morton 
Eozma Andor 
Leyrer M&ty4s 
MarianovicB MiUn 

66 Melicb Jtoos 
K&dai P41 
Kef^lj M&ty48 
Obz J&nos 
P^ Antal 

eo PeBti Kapl6 
Pangnr Gyala 
Badd Antal 
Bdvai Sftndor 
Biedl Frigyes 

66 Eabinyi Mdzes 
Bubmann Jen5 
S&gi IstY&n 
S&ndor J&nos 



Sarudy Ottd 

70 Scbucbardt Hugo 
Simai Oddn 
If j Simonyi Gyola 
Simonyi Zsigmond 
Szabd Kiroly 

76 Szalay E&roly 
Sz&ntbd (Mbor 
Szisz B^la 
Szeder F&bi&n 
Sz^kely Etelka 

80 Sz^kely Jinos 
Szendrey S&ndor 
Szeremley CB&szir 

Lor&nd 
SziUgyi Ad4ni 
Szinnyei Jdzsef 

86 Sztrokay LajoB 
T^ger B6la 
Teleky Isty&n 
Tolnai YilmoB 
Trencs^ny E&roly 

90 y&czy J&noB 
Yargba DamjAn 
Ver5 Led 
V^rtesy Dezso 
Yeazpr^mi Bddog 

96 Yikir B6la 
Visky KAroly 
VozAry Gdynia 
Zicby Antal 
Zolnai Oyula 
100 Zoltai LajoB 



XXXy. kotet 1906. Januar 15. I. faaet 



MAGYAR NYELVOR 



UegjBlMik mlndfii Ii6mp 16-<ii 



Szerkeszti 

SDKOirn zsisKoss 



SzerkeiztMg is kiidd-hlviUI 
Bidapnt rv. RrMtz-Mml-pMt tr» 



A sz£kelyudvarhelyi k6dex. 

A Szekelyudvarhelyi kddex sorsa igen jellemzS a mi tudo- 
manyos dllapotunkra. Koriilbelul harminc ^vvel ezel6tt fodozt^k 
fol s mutattak be az Akademia nyilvdnos lil&^n, 15 — 20 ^wel 
ezel6tt kinyomattdk, s a kinyomtatott p^Idanyok m^g most is a 
Dyomd&ban hevernek, s a nyilv&noss&g m^g most is csak annyit 
tud errfil a nevezetes nyelveml^krtfl, amennyit a Magyar Nyelv 
cimfi folyoirat dnilt el nem reg (1 : 74) : 

:»Szekelyudvarhelyi k6dex. 1528-b6l. Nyujth6dy Andr&s szerzetes 
frta TSvisen, Also-Feh^r m. Tartalma : Judit konyve, valMsos elm^l- 
ked^sek a hitr51y a miaty&nkr6l, az im&dsilgr6l, a halAlos bunokrol, 
a 8zenis^gekr5l, a szeatl^lek ajind^kair6l, a hal&lr6l, az engedelmes- 
segrol, Sz. Anselmusnak egy p&r irata a szerzetess^grol 6s J^zus 
tamtftBainak bibliai szdvegei. A sz^kelyudv. kath. gimnazium tulajdona ; 
innen neve. Kiaddsa, Szil&dy Aront6l,^ 8ajt6 alatt van.c 

Akiknek a kddexszel dolguk volt, azoknak annyira sikeriilt 
rola val6 minden tudomdsukat veka alatt tartani, bogy m6g az 
annyira korliltekintd Zolnai Gynlanak se lebetett sejtelme l^te- 
zeserfil, mikor kiadta Nyelveml^keink a konyvnyomtatds kor&ig 
c. alapvetd mnnk&j&t (1894). Egy-k£t ^vvel ezelfitt pedig Kolozs- 
v4rr<51 ^rtesitettek, bogy Szikelyndvarhelyt folfodoztek egy nagy- 
becsd rSgi kddexet s ket ottani tan&r viillalkozott^ bogy ismertetni 
fogja : persze ngyanazt a k6dexet, amelyet tuddsaink m&r egyszer 
folfodoztek, barminc 4vyel ezelott. Amde azt az ismertet^st az6ta 
is bi&ba v&rtuk, s a k6dex kiaddsa sajtd alatt lebet — eddigi 
tapasztalatainkbdl ft^lve — m^g vagy btisz esztendeig. Az^rt 
sziiks^esnek tartom, bogy legal&bb roviden ismertessem a Magyar 
Nyelvfirben ez ismert s m^gis ismeretlen kddexiink nyelvi saj&t- 
sagait 6a ritkas&gait. 

> Tkp. Sakb6 8&mael kolozsv&ri ref. tan&r gondozta es javitotta a 
nyontat&st 

KAOTAR 1«TSLV($1U ZXXV. 1 



2 SIMON YI ZSIOMOITD. 

Igen ^rdekes az a bejegyz^Sy melyet Judit konyv^nek v^geu 
olvasunk : 

»Ym^ azerth en zeret6 hvgom nvythody IvdUh, az te neveden 
yalo zenth azonnak kdnve, meFet en^ az te zegen bat'ad, nvythody 
frater andras, megh yrtham az dyaky bdtfrdl, ez ma^ar iielwre, 
az te hozzad valo atyafyvsagos zeretetnek myatta meg ^6zettety66iiy 
es ho^ ne lenn^l az te celladban az te zentednek kdnvdneUrM, de 
vallan&d ezt az te lelkednek vygaztalasara. Ne n^zed ked^g zeret6 
hvgom ez yrasnak az 6 parazt voltat, hanem az 6 ygaz ertelm^t 
kyben hamyssat nem lelhecz.< (103. 1.) 

A k6dexnek kiilonbozfi reszei hat k^z ir&s&t matatjdk 
(I. 1—232 — 11. 233—312 — lEL 313-321 — IV. 323—337 — 
V. 337—366 — VI. 357—376). Az elsfi es mdsodik kez frta 
resz a legterjedelmesebb s leg^rt^kesebb ; az elsd resz maga majd- 
nem fele az eg^sznek. A hatodik kez irta szoveg nagyreszt szorul 
8z<5ra egyezik a D6brentei-k6dex evang^Homos r^sz^vel. 

Minthogy a k6dexet csak kinyomtatott alakjdban ismereiu 
s a k&iratot nem Idttam, a helyesir&s&rol pontosan neui 
adhatok szdmot. De az elsfi s a masodik k^z irta r^sz tigy Idt- 
szik sokban hasonUt a B6csi-k6dex6hez ^s t&rsai^hoz, pi. az my- 
hangok jelol^seben (t, f, n, de r^szben ny^ ty) s ligy l&tszik a 
C8 hang^ban is (a nyomtatvdny c-vel helyettesiti ; a c hang reszint 
c^-vel, r&zint c-vel van irva), tovdbbd — az elsfi resz — a z^rt 
e 6s 4 hangnak e jel^ben : m4gh vdn minden erSssdgheket, azaz 
megvon minden eross^eket De ezt a jelt a ni&sol6 mdr legtobh- 
flzor elhagyta s viszont nem ritk&n a nyilt e jeloles^re is alkal- 
mazta, alkalmasint t6ved6sb6l, az ilyenkor foltehetd eredetibb e 
betii helyett, mellyel a legr^gibb biblia jelolte a nyilt e hangot ; 
azt irja t^ekvd, fS^menek, eMnS)en e L tevekvel, fdim^nek^ 
elUn^en. Leggyakrabban m^gis a hosszti e jel^nek veszi (sokszor 
meg is kett6zteti: ^^), s aztdn ennek a hasonl6sdg&ra a hosszti 
a-t is ^kezettel jeloli: megh gytuytdy zertartds stb. Ezzel a jellel 
mis kddexben m4g nem igen taldlkozunk. — De a m&sodik kez 
helyesfrAsa nemely tekintetben elt6r az elsfitfil : szd vegen k helyett 
C'i ir, tobbszSr alkalmazza az sc jegyet (rescebcn, rescenek) stb. 
A harmadik s a hatodik kSz a cs hangot mdr c7^-val is frja. 
Annyival foltftnfibb a hatodik k6z ir&s&ban, bogy a mag&nhang- 
z6kat igen sokszor a kddexek kora el6tti szokds szerint jeloli : 
harum, hul, nogy, tymlecZj wriik, fuld, fulseg, hefvdwzenk stb. 

A hangtani sajdtsdgok azt bizonyf tjak, bogy az els6 
8 a m&sodik r^sz egym&stol fuggetlen eredetu. Az els6 resznek 



A 8z£k£lyudyarhslyi k6dex. 3 

faatirozottan keleti sz^kely jelleme van (Nyujtdd, mely a k6dex 
irdj&ndk yaloszfniileg haz&ja volt, H&romsz^k megye k&sdi j&rdsd- 
ban van). Szekelyes pi. a tobbessz^mii ^s a szem^lyragos tdrgy- 
eset z&rtabb k6t6hangz6ja : gabondiot, azokot, hatdrimot, orcddot^ 
v&iinidtj muniotj urokot, 6Jc6t stb. stb. Igaz, bogy kozbengyakran 
njriltbangti alakot is fr : dldozatoTcat, eloJcet, feles^unketj utcdjoJcat, 
szivoket stb. De a m&sodik r^sz csakis a nyiltbangd form&kat 
ismeri. A keleti sz^kelys^gre mutat azonfollil az elsd reszben 
poroncol- 170, 171 stb. (a S. k^z6ben is poronchd- 313), holott 
a m^Modik reszben parancol- 262, 273. Az els6 r&zben vrvsoU 
172, vrvssag 206: a mdsodikban oruos 264. Az elsdben red helyett 
rya 168, 191, ryaya 70, ryayoh 83, sfit mdr ez az osszevont 
forma is: ryoi 83, 89 (mint ma is a csiki sz^kelys^gben) ; de a 
mdsodik reszben rea 236, 239, reiaioc 257. — V^gre nagy kiilSnb- 
^gj l^ogy az els6 r^sz e-z6, ellenben a mdsodik hat&rozottan o-z6 
(igSuj tiz&nhettidic, erdSnildm, esit, kSrnyJcSzic stb.), noha e-z6 
alakokkal keverve. A m&sodik reszben az udvarbelyi sz^kely- 
s^g nyelveml^ke van megfirizve, mint a vele legtobb tekintetben 
^gyez6 Teleki-kddexben.^ 

Egy^b figyelmet ^rdemld hangalakok a kovetkezdk: vissza 
helyett vyzha (108, jegyz.); a NySz-ban s Budenz MUSz-iban 
idezett forr&sokon kiviil el6fordul m^g ez a viszha alak Sz^kely 
Istv&n kr6nik&j&ban (viszhavonas 169b) ^s Magyarin&l (Orsz. 
romL 3), tehit annyi kiilonf^le forr&sban, bogy az szh alig lehet 
»csak kulonos ir4sm6d szsz helyett*, mint Budenz veli ; — yzho- 
nyodas 10, yzhonosag 168 (vo. a TelO-ben yhzonv s tobb regi 
Irondl iszszonyii stb., 1. NySz.); — nem-keU helyett nynhel 
(167 n^szer, mfis erdelyi fr6kn41 is, 1. NySz.); — hadnagy 
helyett hanna^ 17, 24; szenved h. zemmed' 232 (v6. zemwedSnk 
52); hamvat h. hammat 37; elolsd, utolsd h. elSssS^ vtosso 162 
(a m^Lsodik r&zben utolso)] — iidvoztU helyett idSzM (105 k^t- 
szer, 174), de a m&sodik r&zben 'ddwSzyteenk 147. — A 2., 4. 
es 6. k^z irfis&ban n^ha ilyen Z-n^lkiili hangalakokat tal&lunk: 
dogom 309 (de boUba 311), nyocyadik 325, bwcheseg 358 (vo. 
beweh m4r n^h&ny mis k6dexben is, NySz.) — Az Agostan n6v 
az 1. s 2. reszben tobbnyire agastan, az 5.-ben agostan 6s 



* Gsak az b foltund, hogy a Szek. kodex 2. r^aze s a Teleki-k6dex is 
folyv&st csak a nyilthangu azokat, orcddai, oket'i4le alakokat haszn&lja, holott 
.^na ott is a z&rthangu alakok uralkodnak : azokot, Shot stb. 

1* 



SIMOKTI ZSIGMOND. 



ogostonYegjest (354 — 55). — Vegiil mdg ezeket a formdkat emiftem : 
han zamvyalc, azaz hdny-szamujah 121, tyzta ziwbyek 232, es 
zomormuiban vagyis szomcyruvahhan 243. 

Az igeragoz&sban nem sok kiilonoss^gre akadunk. 
TMiet 247 e h. torlhet, azaz torolhet (1. TMNy. 253). Hyivy 
engemeth, azaz hiuj 154 (v6. az Apor-k6dexben heiuy azaz hejii/jj 
1. TMNy. 215, jegyz.); vyvtt 22, yivtth 7S=^viutt, iutt (vb. I'int 
Heltai, vivutt Thaly: Adal, ivtttt ma is H&romsz6kben es Deb- 
recenben, ihutt Szatmdr vid., 1. TMNy. 241); nyvgvtt 21 (igy 
Heltaindl, Sylvesternel, s tigy l&tszik meg ma is a SzekelyfoldoD^ 
TMNy. 264, jegyz.) — A vim, vfiw-fele elbeszelo alakok mellett 
ilyenek is akadnak : t&Sl 40 = tol ; megh haragwnak 25 = meg- 
haragunaJc, azaz megharaguvdnak (ugyam'gy Szflcely Istvannaly 
tovAbbA meg haragwl KulcsO. e h. megharagnvdl stb. TMNy. 
629, 272). Azikes ragozasra n^zve erdekes az esik es cs 
kozti kiilonbs^g, mely m^g ma is meg van a sz^kelyekn^l ; az esore 
vonatkozva iktelen: »nem esse ess6« 159, de kiilonben ikes: esy/*- 
170 (1. Az ikes ragoz&s tort^nete 32). A fekszik ige m^g itt is 
iktelen, mint sok m&s kddexben s pi. meg SzSkely Istvdn zsol- 
tAraiban: feksen, azaz fekszen (1. Az ikes r. tort. 16). 

A n^vragok koziil egyfel6l az eredeti -tUl till, mdsfelol 
a "hoi hoi 6s -rol nil magdnhangzdbeli kiilonbs^g^t folmutatja 
m6g a masodik k6z frdsa; ellenben mar egyforma 6 o-vel irja 
az elsfi kez : -tdl hoi rol stb., a hatodik kez azt az dtmeneti 411a- 
potot mutatja, amelybol sok mai nyelvj&rdsnak -till rul WZ-fele 
kiejtese fejlfidott: hogy t. i. a -rol rol a -tul tul hatAsa alatt 
-rul rill lett, de a -bol Ml egy ideig meg ellentAUott az analdgia 
hatdsAnak (1. ezekrol TMNy. 674—5). — A -teZ-ragos alakok 
az els6 reszben meg rendesen fgy hangzanak: tev^kvel, ozokvaU 
nepvel, mint maiglan is ejtik a csiki szekelyek (csak itt-ott tal&lunk 
ilyent: hSvseghel 3, Szzel 217, malaztal 226), ellenben a mdsodik 
kez mindig az lijabb rendes alakot baszndlja. — Itt emlitjiik 
meg a nilkvl n^Tutdt: a mdsodik kez mindig a mai formdjdban 
alkalmazza: aldomasa nelkM 246 stb., ellenben az elsfi kez a 
regibb szokdst koveti, melynel fogva e nevutdnak elsfi eleme, t i. 
a -ndl nel rag a megel6z6 fdnevbez illeszkedik: nyl/nalkil es 
tdrnelkyl es paysnalkU 21—22, ytcUnalkU 213 stb. 

A ndvsz6k6pz6k koziil a -nj/i-t rendesen -ne alakban 
talaljuk ; azonfolUl ezeket a teljesebb formdkat, mindket kulonosen 
legr^gibb biblidnk drzott meg: ^mynemvek es menye'ekt 16 (a 



A SZ&KELYUDYARHELYI k6dEX. 5 

BecsiC-ben a megfeleW helyen: minemSuec es meneiec) ; het lab 
nyomdokneyat 272 (emezt innen id^ztem mdr a TMNy-baa). — 
A -beli k6pz6 az els6 rdszben melyhangti fSnevekhez tobbnyire 
illeszkedik: >k^telked6s az 6n6n magahaly er6r6U 218, egyptom- 
baliahnak 20, az esebonhaly hatalmasokat 23, ef^ombalyaJcnak 
158. Ezt a nevezetes illeszked^st kddexunkon kiviil taldn csak 
a Lobkovitz-kddexben es a mai udvarhelymegyei n6pnyelv- 
bea talaljuk, pi. mi jdrdsbali, hozzdbeli h. hiszdbali {Jiezabali?) 
ilTsz. — Erdekes a mAsodik reszben ez a k^pz&i haromzerit 
a lialal 233, azaz b&romf^le; meguresfti ez vildgnak szeretdit 
harom zerv jdtdl 272. S az els6 reszben ez a kepzes: »az meezlS 
edes zaw, ayeytatos zent bernald doctor* 177; »az zepl6telen 
vyi'ftfjlS [olv. vyraglo] zep zenth tyztasaghot* 193. Emez elofordul 
a WinklerC. 247 s a GomoryC. 101. lapjdn lev6 egyez6 szoveg- 
ben : »test6dnek veraglo ifyw8agaban« (a PozsC. 2. lapjdn ugyanaz 
a szoveg igy van forditva: yffyw wyragos testedben). Ilyenek 
racg: O zizlee [szilzloj sz^p szemek csillagoz6 Knyesseggel 
csillagozvto, 6 resale [olv. rdzsdlo] piros tindeklfi sz^p orcdk, 6 
aranyszmnel fenyld sz^p sdr hajak, 6 mezi edess^ggel foly6 avagy 
edeslS sz6p ajakak (NagyszC. 119). RdzsdU az Apor & 6rs.- 
kodexben is (NySz.). S itt legyen szabad egy szovegkritikai hozzd- 
vetest megkfserleni ugyancsak a NagyszC-nek kovetkezS helyehez : 
Xezven a te ket IcSlenlS kisded szep szemeidet tegedet olelget 
vi^la es cs6kolgat vala (136). Ezt helyesen alkalmasint igy kell 
olvasni : k6kenl6 = kokenyW. Gyor megyeben ma is mondjdk a 
kokenyszemfi lednyrol, bogy kokenylik a szeme (1. Nyr. 6:189).* 
Mondattani jelens^get alig mutat kddexiink olyat, amit 
mas nyelveml^kekbdl ne ismernenk. Mint tobb mds kddexben, 
itt is megvan ez a nevezetes igen6vi szerkezet: Megorozott 
az 6 angyala engemet ynne4th ky mecnettem ^s ottogyon vald 
letemben, 68 onnan yde vyzha megh Urettem (80). A B^csi- 
kodexben is fgy hangzik ez a mondat: O angyala megdrfzott 
eni;emet innet elmenettem es ot lakattam es onnat ide fordolattam 
(39). — Az igenev tdrgya rag n^lkiil, mint a k6dexekben 
rendesen : Az kyk az eUenseg megh ^Szween terenek betvliaba (90). 
El/^eli (4), dmiUja (44) t&rgyasan baszn&lva, mint az elsd Tinddi- 
nal is, a mfisik pedig a regisegben gyakran (1. NySz.). A szdn- 

* A NySz-ban a NagyszC. mondatat a kdlemo cikkben id^ztem k^rdo- 
jellel, inert akkor kSUmS-i gyanitottam benne. 



b SIMOKTI Z8I6M0KD. 

d^ozik ige tdrgyas alakban haszn&lya: hog ha zandehozza az 6 
eletet meg iobittani (2dl, mint a szint^n udvarhdyi Telcki-k6dex- 
ben: Stet zandekozak hazassagra adnya 2 stb. ; 1. errfil a szer- 
kezetrdl Nyr. 24:330). — Az osszetett mondat korebfil nevezetes 
a demaga kotfiszdnak e^^-sel val6 balmoz^a, erre m&s nyelvem- 
l^kben nem ismeriink peld&t: Senki nem bizonyos mikSpen hal 
meg, j6I-e avagy gonosztil . . ., avagy egyeb k^nnal : es demaga 
bizonys&ggal sziiks^g, bogy meghaljon . . . ToY&bb^ Nero csdszdr 
hiszi vala nem olyan ekteleniil meghalni : es demaga onon maga 
ole meg magdt (248). Latinossig? — 

Kodexiinknek legnagyobb erteke m^gis abban &11, hogy s z 6- 
kincsunk tortenet^re n^zve sz&mos ^rdekes folvildgosit&st dd. 
Az ezekre vonatkoz6 adatokat ^s megjegyz&eket itt kozoljuk ^ : 

azonnal helyett azonvai 83 ; ezt az^rt emlitem, mert eddig 
Budenz magyar&zata szerint az azonnal es ezennel idAhatdrozokat 
az azonos jelentSsii azonhelyt es ezenhdyt rovidit^senek tartottuk 
(1. MNyszet 6:453 es MHat^ozok 2:355). 

hoszorm^ny {^iti is izmaelitdnak felel meg (f^lreertesseH-sra- 
elita helyett) 6s meger6siti a Beszt. 4s SchlSz. tanns&g&t, mely 
szerint a h6sz6rm4ny szo valaha izmaelitdt jelentett s azonos a 
Zrinyi es Gyongyosi muszurm&nyikydX vagyis mtiszulmdnnal 
(torok milmlman stb.; NyK. 24:333). 

cihogds: »Nag cyhagassal kacaqassal mofnjdat 295. Ma is 
csak a Szekelyfoldon ismert sz6 (MTsz.). 

cipelyils 94, a ciponek legr^gibb formdja (a koz^platin 
zipelhii>'h^j 1. Nyr. 24:184) belSIe lett nepetimol6gi4val cipeUos, 
cipello 8 vegre a mai cipo. 

csercselye: >Fel wdwe . . . fUeyhevalo dikes cerceteyth< (63),. 
az eredetiben inaures, fiilonfiiggdit. Uyen alakban e szot ma is 
epen Hdromszek s a moldvai cs&ng6sdg haszn&lja^ m&s sz^kely 
vid6keken c^erc^e, csorcse (< oUh cercel; v6. Nyr. 22:249). 

csipdesds 349; a csipdes igere sines k6dex-kori adat. 

disz: T^az an^al dyz'd zip zent bonaventura doctor afank< 
(174). XJgyanez a kifejezfe az ErdyC. 659. lapj&n: »0 howa 
meenek az eellyen angyal dyzew neepek*. 

dqesztel: >Myndenek meVeket zolal, hyzonok, es nyncen a^ 
te bezedidben valamy megh ygd4ztelend6< 52 = vine te bezedid- 
ben sem e^ megfeddes B4csiC. 29. Nevezetes sz6, eddig a rfigiseg- 
b61 egy&ltal&n nem ismertiik, ma is csak a Csall6kozben 6s kor- 
nyek6n 61 Sgesztel, igesztel alakban 6s ,zaklat, ingereP jelent688eL 
K6ts6gkiviil egyeredetft vele a gyfirmegyei 6s somogyi d/jlel tdJ8z6, 
mely szint6n a. m. zaklat, pirongat, s a 8z6kely es alfoldi dgedelem 

' Mellozziik rendesen az olyan elavult szokat, amelyeket eddig is el6gge 
ismertunk a kddexekbol (venerik stb.). 



A SZ^KELTUDVAUHBLYI k6dEX. 7 

(.er6s bosszusig' stb.)? &/ddeldm beszed (,^ktelen kiromkod&s^, 
MTsz.). Ide tartozik m^g: *iglelni, reprehendere aliquem durius 
et freqaenterc (a r6gi Tsz-ban; az tij MTsz. nem vette dt). 
A pal6cok azt mondj&k : ingesztely ez nyilv&n az ^geaztel £s ingerel 
szok keresztezdd^s^bdl keletkezett (Szinnyei az 4geszteUi veszi 
az ingeszid alakv&Itozatdnak, MTsz.)- Az eg&z szdcsoport az 4g 
ige sz^rmaz^kinak l&tszik, mint pL megpirit ^s x.ironqat is eredeti- 
leg pirit^st, siit&t jelent ; vo. nem siil Jci a szemed ? t. i. sz^gyen- 
letedben, MTsz. 

egyem: ezt a kolonos sz6c8k&t igen gyakran alkalmazza a 
masodik rdsz frdja, meg pedig eredeti ^ilgymoiid, azt mondja, 
iaquit, inquam' jelent&^ben is, pi. sokszor egym^ut&n 286 — 8 1. 
(ered. igyen azaz ,fgy szdl, rSgymond*? a Driva vidfiken igyem, 
igyon alakja is van, 1. MTsz.). Erdekes, bogy a szint^n sz^ely 
Teleki-k6dex is suriien haszn&lja, ^s Aranka Gyorgynek egy 
nyilatkozata is arra vail, bogy 1791 -ben m^g fltek vele Erd61y- 
ben (1. Gyulai JLgost, Nyr. 27:574). Ann&l kiilonosebb, bogy 
jelenlegi haszn&lata — legal&bb a MTsz. adatai szerint — a 
drivavid^ki nyelvjArisokra s a Dundnttll d61i resz^re szorftkozik. 

egyenvt: hz vtoUoTc egy ideivth miettei [lgy?J z [s] wheth 
hozyank eayemeyted [Igy?] 364==c^ vtolsok e^ iddt mivelteh es 
lioziank met e^eneited DobrC. 292 : pares illos nobis fecisti, 
Ez az egyentt ige, mely igen ritka, szint^n bizoDyftja, bogy az 
egyenes, egyenetlen, egyenld kozos alapszava egyen n^vszd volt, 
s ez maga is eMkeriil a Birk-k6dex 1. lapjdn -ent raggal: egyenent^ 

etneUt: ^KSzelb yarvla az karpythoz, es fel emelyte azU 
86. Eire az ig^re a k<5dexek kor&b61 eddig nem volt adatunk. 

fyzfek V. eszfek ^^szak^ Ez a titokzatos sz6 eddig csup&n- 
csak a B4c8i-k6dexb61 volt ismeretes. Ott igen gyakran elofordul, 
meg pedig sokszor t^ved^sbdl ,aaster, meridies, d61, d^lszak' jelen- 
tes^ben is. Hogy fezakot jelent, az a B^csiC. tobb helj6h6l is 
(ahol a tobbi viligtdj nev^vel egyiitt vagy a d^zeg ellent^teiil 
haszn&lja) vildgosan kitfinik, de bizonyitja most a SzekC. is: 
yElyvta az a^ssvr az hegekbdl az eezfek fdSU 92 = iSn5 Assur 
ahegecbSl ezfecfeldl BecsiO. 45 ; a latin 8z6vegben : venit ex mon- 
tibns ab aquilone. — Munk&csi e sz6t az osz^t dysdw ,ejtszaka^ 
fciltehetd *dxsdwdk szdrmaz4k&b61 magyar&zza (Arja es kauk. 
elemek). En azt biszem, fyzfek csak az ^'^^aA;nak alakvaltozata. 
Kddexeink n^bdny hely6b61 kitdnik, bogy az ^;et ^Vnek is ejtet- 
tek, mint az ijsX fvnek stb. (szij^ sziju : sziv, szivu ; fejal : fevalj ; 
h(fjy h^u, hiu: h^vsdg, Juvsdg, hivalkodik; bujik: buvik; hiv-: 
hij-; 6v: 6j stb. 1. TMNy. 258). Az Ebrenfeld-kodexben »ez 
evnek menden tyzte8sege« (omnia solemnia hujus noctis, 74) 
csak iviiek lebet, mert az ev betiicsoport sobase jelol 6 bangot, 
ezt mindig eir-vel frja. A Winkler-k6dex 259. lapjto »zereteth- 

« A latin aequaliter fordit&sa, a. m. egyenloen, egyform&n, egyar&nt ; 
1. Dezfii: Sz. AgOBton regul&i 18. 



8 SIMONYI Z8I0H0KD 

nek konvey legenek ewy ees napi kenyereym* alig lehet mds 
mint ev% s azt a hfres kifejez^st a Winkler-k. 236. lapj&n ^eivnek 
ew vadahan^ szint^n fgy olvashatjuk: ^nek 6 [ijvaddban^ azaz ejnek 
^yad&n (vagy ivneh o vaddban, fdlteye, hogy ez a n^petimoI6gia 
mir abban a korban keletkezett; v6. enek S ewadan DebrC.^) 
— Mar most tehdt az ej-szah mellett volt ^ev-seak is ugyan- 
avval a jelent^ssel, azut^n az osszet^tel elhomdlyosod&saval es 
illeszkedessel *ejszek (ma is van isji^ek Szolnok-Doboka megyeben 
s belfile iszkes ,6szako9^ mell^kn^v Beszterce-Nasz6dban) — es 
*ev8eek vagyis a kiejtesben *^fszek. Az fsz-hez hasonlo massal- 
hangzocsoportok, amelyeknek masodik hangja sziszeg6, nagyon 
hajlandok a hangatvetesre, vo. suviksz: siibick, lekce: lecke, lalcsa: 
fuska, hdkso (hdgcsd): hdskd, zsakcso: zsacskd stb. (1. Nyr. 7 : 346). 
S epdgy lett az *efs£:ekh6l 4szfek^ — tehdt vegelemzesben f^szfek 
az *evszehh6\ vagyis ejszakbdl. Q. e. d. 

folyam: ^Kereztelkedink^ fc^amnak, az az vyznek, kerezt- 
segheben^ 106. Ezt azert id^zem, mert e fdnevnek a k6dexek 
korabol eddig csak egy adat&t ismerjiik (1528, Oklsz.), azt is 
Rrd61yb6L A mai n^pnyelv nem igen ismeri (hoi hasznilja a 
nep?X az irodalomban val6 elterjedeset P&zm&nynak koszonheti. 

gyutsdgj eddig ismeretlen sz6, a. m. mohosdg: *Az torko-- 
sag, az eteknek m^rtdktelen valo es zertelen valo {ftvtsaga, aivag 
mohsdga^ 207. (Vo. csagataj jut-, tatAr jot- ,nyelni*?) 

h^er: Hebraeus; S2ily K. azt dUftja a NyUSz.-ban, hogy 
ez a szo csak 1841-ben tunik fol Ballagi Mor ^rtekezes^ben : 
A heber kolteszetroL Amde megvan mdr n^gysziz 6vvel eWbb a 
B^csi-kodexben : »Innepenek napia az EberdctSl scentec napinac 
zamaba vetettetic es tizteltetic a' sidoctol mend ez napiglan< 
(47). »Mel nepb61 vaj^te? Es monda nekic: Heber vaj^oc en es 
mennec vrat istenet felem« (241). Hasonlok^p megvan a Szek. 
kodexben 136: »Amen. ez ygeh ...nem ma^ar z6... hanem nemes 
tyzta sydo ygeh, e'^ber iielwen y^ mondvan . . . byzoiival, ava^, vg 
lee|^en.« S a hagyomdny e sz6t bizonyosan fonntartotta szakadat- 
lannl napjainkig. (Vo. meg: Epistola Ebreosoknak, DobrC. 271.) 

Imrok, A NySz-ban nines Heltaindl r^gibb adat s a 17. 
szdzadig csak tirok alak ismeretes (FaludinAl iirok). Heltaindl 
nem sokkal r6gibb a Gyongyosi szdtdrtored^k ; ott a 3840. 6s a 
3874. sz. a. szinten azt olvassuk : Capfujlum... Vrok: kiben fog- 
[yak az marhath]. Capnlum... Vrok: kibe az vad allatokath: 
Barmokath megh foghnak. Most ime rSgibb adatot kapunk 
kodexiink 59. lapjdn : Fogattasseek megh az onSn zemeynek vrok- 

* Szarvas Gabor Nyr. 4 : 78 igy irta at : onek ovadahan (s en — saj- 
noB — innen vettem at ez adatot a NySz..ba). Pedig az 6 hangot aWinkler-k. 
a 123. Iapt61 v^gig p-vel Irja, nem eu;-vel (c9ak a 3. szem^ly ndvmas&t irja 
vegyest, euvvel es p-vel). Azonkiviil hangtani 8zempontb61 se valoszinu, hog>' 
az ^'nek 6 alakja lett volna. — Ez alkalommal sajn&latonmak adok kifeje- 
zest, hogy a M. T. Akademia II. osztalya meg most se nyomatta ki azt a 
hires Irtekezest az ivad haldldrol. 



A SZiKELYUDVARHELYI KODEX. 9 

yaMn, teh&t szinten h n^lkiil s ugyanilyen hangalakja el maig- 
Ian a Sz^kelyfoldon. Mivcl a hurok alak sokkal k^sfibb (1640) 
mutatkozik, mint az urok, arra lehetne gondolni, bogy a hurok 
Un csak idtfvel keletkezett (a h^r szo batdsa alatt?). Vo. altaji 
torok uruk, inongol urya, tunguz urka, mandzsu urgan : ezek 
mind hurkot jelentenek. De a mandzsuban s a tunguzban van 
XurgUy zurka, torok nyelvekben kuruk ,hurok' 8 a szamojedban 
Jnirkit zsinor. (L. Budenz adatait NyK. 20:153) 

ygreezse^gh 210 — a Nddor-kodexben is, 1. NySz. 

k6py ill. fakep 57 a. m. karo; a JordC-nek s kesobbi irok- 
uak van idndzsa jelent^sti k^ szavuk, 1. XySz. 2, kep. 

kerkedseg 180 a. m. kerkedes; a NySz-ban is. 

korUf ill. megkdrit 89, 213 a. m. raegbetegit; NySz. kdrul. 

killonozik 178 a. m. kiilonbozik; a NySz-ban is. 

[16:] szent Mihdly hva 272; a NySz-ban csak 17. sz&z. 

inegmaradek 84, mint a 15. s 16. szazadban gyakran. 

megnemesit (nemes emberre tesz) 99; kev6s regi adat. 

n^xl (nem'i, iiemikeppen 218, 219, 227 ; a 94. lap jegy- 
zeteben is nam oryasok h. olv. neni'd oryasok) e h. n^inemu, 
$.ijdtsdgos osszevont alak, m^shol tudtomra nem fordul eld. 

nyegodes 201; NySz. csak a 17. szazadi Czegledibfil van 
nyegodik, MTsz. csak a szekelysegbSl nyegodozik. 

meg- rest ft: Megh restyti embernek dolgat az yoknak mwn- 
kayaban 176. A NySz. Pdzmanybol idezi. 

meg-rogoz : Az ky k^^telkedyk, ne alayda ho^ ivalamyt 
n^^ryen az o ymadsagcLban... az ymadsaagnak elStte fyam, megh 
rogSzzyed az the lelkedeth, azaz elm^det 141. Ez a targyas rogoz 
ige a Kulcs&r-k6dexben s kesdbbi frdkndl is el6fordul, pdrja a 
visszahatd rogzik, s emebb61 alkottdk tijabban a muveltet6' rogztt 
ig^t, mely szakasztott azt jelenti, amit az az elavult rogoz. 

sugds'hUgds? es sasdorlds, a. m. sdgds-bilgas, susog&s: Az 
swgas hogas [igy?), es svsdorlds, mykoron valaky, hdborwsagnak 
magwat hynty az at'afyaknak, aiva^ hwgoknak kSzotte 204. Az^ 
mon^a az h6ld salamoii, ne neveztessil svsdorhnak, es az ket 
nelvS meg atkoztatott 205. Talin volt ilyen ikerszo : sugni-hugni, 
mert a Vitkovics-kddexben is ez van irva (63) : Sugoknac hugok- 
nae ragalmazoknac ket nelvSknec tarsasagat vtalad, (L. err61 
Kiss Ernfit Nyr. 33 : 279.) 

8uly, sulysdg: E halot ielSntetic neheznec: es sulnac leni . . . 
vgan ez&nkepeii a hytnis embe7\ az halalos byhiert: oly igSn 
std: oly igSn nehez 236. Tme mikepen ielSntetic meg az bydn- 
nee mdsaga: es nehessege 237. Innen 6s a NySz. tobb idfeet^- 
hSi kitftnik, bogy a suly sz6 eredetileg mellekn^v volt. 

szdgds : Elw menven, az solgas embernek solgay mondanak 
362: accedeDtes servi patris familias dixerunt, Mdt4 ev« 13 : 27 
(JordC. csalddos ember, MiinchC. hdzi atya). Eszerint a DobrC. 
megfelel6 helyet: ElS menven az zolgak embernek zolgai... igy 
kell kijavitanunk: az zolgas embernek zolgai. 



10 SDfOKYI ZSIOMOND. A SZ^KELYUDVARHELYI k6dEX. 

szoUdn. Szarvasnak, mikor a Ny Sz. szuUdn cikket szerkesz- 
tette, k6dexbeli adat nem volt rendelkezesere. Kddexiinkben 
ism^telye eUfordul s nem l&tszik tulajdonnevnek : Ohiastatic amaz 
nag zoltan kyralrol 244—6. Az zdtan Icy red: soc orzagocnak 
vra: halalahoz kdzelitven . . . Yme az Zoltan kyral: mend az S 
kazdagsagybol . . semmit elnem vizdn ivde 275. Mint tulajdou- 
nev pL az ]^rdy-k6dexben is elAfordul 8zent Istv&n kir^Iy legen- 
dajdban, s az illetd holy azert is ^rdekes, mert a ma oly divatos 
tobbes sz&m is elAfordul benne: a ZoUdnok. 

Harmad yeles hada leen zent Isthwan kyralnak az Bologarok 
es olahok ellen ha was el fSldeeben ... es az orzagot adaa tyzt^l 
e^ reeghy Ssynek [egy 5reg nagyb&ty j&nak ?] kynek zoltan vala 
newe... Az Zoltan feyedelem hawas el fdldeeben nagy erekes leen 
es hatalmas kyt^l zarmazanak az Zoltanok es ez orzagtwl el zakad- 
wan nagy sok nyomorwsaggal fyzeteek meg az yo teetelt. (&dyG. 
496 b.) 

8zu8z4k helyett szuszok csak itt (362) &% a DobrC-ben for- 
dul eM (v6. faz^: fazok, hajl4k: hajhk, kony^k: konyok stb.), 
de nyilvdn bel61e sz&rmazik ez a kifejez^s: bele-szitszakol vmit, 
belegyomoszoL 

ostdbla regibb formdja okstdbla volt, 1. NySz, Murmelius 
1 533-i 8z6t&r£ban occz tabla van (2523. sz.) azaz okcstdbla^ mint 
egy 1544-i oklevflben is okcz tabla (Oklsz). A mi kodexiinkben 
pedig ocy tabla (277), azaz ocstdbla; ez az eddig ismert adatok 
kozt a legr^gibb. Ugyanilyen alak, och tabla, 1545 Oklsz. 
(Szarvas Q&hor foltehetfi oskak-tdbldhdl magyar^zza == scOfCCorum 
Indus, Nyr. 7 : 289. Vajjon nem a szlav ocko ,8zemec8ke* lap- 
pang-e benne?) 

el-tuny dl: (elhanyagol,) elhalogat *Ho^ ha SSk ezt el tvnal- 
nayakj awc^, el hadnayak^ 129. >Az restseg, az lileknek twi'ia- 
saga, awaif Iwstasdga, ho^ kybdl ember, valamy ydt el tvndi kez- 
deny, es az el kezdettet restelly meg tokdleny^ 216. A NySz-ban 
csak a 17. sz^adb6L 

el'turkozik, meg-turkozik : tartozkodik, tivol tartja magat, 
eltdvozik. ^Mykor Sket az egyptombdyek el izteek vdna 6 tSUbk, 
es az eapas 6 rollok el tirkSzStth volna 20 (a BecsiC. megfelelo 
helyen : a capas tSlUc eltavozot). Yonkab akfarj esnye az rezeg- 
s^gbe, ho^nem az oV ytaltol meg tdrkSznye 215. (NySz. meg'tiir- 
kozik 63 megtiirkdztet a 17. 8zdzadb61.) 

upri kopasz (tkp. fol kopasz!) *Az SrdSg felele..: 21 ezten- 
deiglen az nag kenba volt egem [egyem]: de eg felzbm'b baba: 
es ncminemi tarkopaz: iprikopaz: tetues: mHSlSnk Stet elueuec^ 
295. Upre: cigdny igehat^roz6, a. m. fol! (Nyr. 15 : 501.) Ujfre, 
apri ma is el sok vid^ken; vo. m^g upre piipos! (Hont, Gomor 
Bars m.) 6s No fel kopasz, no fel kopasz ! ^Elizeus prdfeta ut^n 
kiabiljik a gyerekek, 1. NySz.) 

vigul a. m. vidul, vo. vig-, eddig ismeretlen szoalak. »Megh 



BAJZA j6Z8EF. KISFALUDY sAnDOR ts A NTELYUJITAS. 11 

icygwla az olofernes az Iwdith felSl 78 (a BecsiC-ben : olofernes 
vig lin). 

vanakodds: vonaglds 281, 289. NySz. k6dexb6l nem id&i. 

zorgod^s: >Az sator aytoya elott zergSd^&t te&nekvala 85 
(NySz.^ zorgoldd^s). 

Erdekes, hogy a latin teoctus szdt olyanform&n fordftja 
kodexiink, mint a nyelviijitdk a szoveg szdval: *Vg duastatic: 
cesannsnac zot irasaban* 293: szdtt irds! 

Sdionti ZaiaxoND. 



KISFALUDY SANDOR £S A NYELVUJItAS. 

I. 

Kisfaludy S&ndor nem tartozik a nyelvujftas vez6rf6rfiai 
koze. S6t kortdrsai egy r^sze egyenesen a nyelvujitte ellen^nek 
tartotta. Kazinczy meggyanusftotta a Mondolatban val6 r&zve- 
vessel is. Kes6bb azonban 6 maga is k^nytelen volt e n^zet^t fel- 
adni, de azt ekkor is hirdette, hogy Kisfaludy a Mondolatban 
nagy orom^t taUUta ^s buzgo terjeszttfje volt. 

Nem lehetetlen, hogy Himfy csakugyan mulatott a Mondo- 
laton, hogy tetszett neki a nyelvujft&s tdMgainak kigiinyol&sa. 
De nincsenek-e elm^s rSszei a Mondolatnak ? s nem tal&lta-e m^g 
Berzsenyi is tigy, hogy sok igazat mond Somogyi? Amde valami 
nagyon lelkes terjesztdje a Mondolatnak m&r csak az4rt sem 
lehetett, mert, amint 6 maga bevallja, tobbhelyt talalva ^rezte 
mag&t.^ Nagy szimmal — otvenet — hasznal olyan sz6t, melyet a 
Mondolat kifogdsol.^ 

Mindv^gig hfve volt a nyelvujitAsnak. Ujitott 6 maga is, ha 
nem is Kazinczy fzl^sevel, Szemere tapintat&val, Helmeczy buzgal- 
mdval. Ha ki is fakad olykor Kazinczy ellen, akkor sem a nyelv- 
njlt&s szellemet tdmadja meg, hanem az ujitdk onkenyet, Kazinczy 
ir6i k^tsziniis^g^t. Kazinczyra neheztelt a HimfyjSre frt epi- 
granuDJa es az Annalen der Literatur und Kunstban megjelent 
edesk^s hangti, de fuUnkos birdlata miatt. Kisfaludy a kritiki- 

> Kisfaludy Sandor minden muok&i 4. kiad&s. Kiadja Angyal 
David 8:287. 

* AddZy alagya, cUak, ardny, bdj, Hzomdny^ huzgalom^ csin, csend, 
diadalj ^, doirzds, dokipj eldzmSnt/j ^rzelem, hon, holgy^ hos, idom, karnati 
kees^ kegy, kdjy kellem, kamoma, kor, komy, lak^ merengf mestermu^ oszinte, 
pamlagj paranc88z6j rendszer, riszv^t^ rom, sanyar, stgid, siktr, szomy, 
tartdUim, tomkdeg, t%ndalom, tiinetj iigySsz, vdgy, v€d, vHeminy, virdg^, 
viBszhang, 



12 BAJZA j6Z3EF. 

nak nem volt bar&tja s azt meg ^pen zokon yehette, hogy ugjanaz 
a Kazinczy bfrdlja 6t Igy meg, ki csak az iment irt neki hfzelgo 
leveletJ S r&addsul m^g a Mondolatban val6 reszv^tel m^ltatlan 
gyanajdyal illeti! De meg most is nyiltan kimondja, meDnyit 
koszonhet Kazinczynak, nelkiile ir6 is alig lett volna.^ 

Ez a nagy kulonbseg az eg^sz viszdly folyamdn Kazinczy 
4s Kisfaludy kozott! Kisfaludy minden felindulasa mellett sem 
feledkezik meg, sem magdr61, sem arrdl, hogy kivel dll szemben; 
mig Kazinczy ilyeneket is ir: »Himfy inSja, mid6n egyszer-ket- 
szer l&ttam, nem gerjesztett bennem sem tiszteletet, sem szeretetet 
maga irdnt.«* Majd nem riad vissza att61 sem, hogy olyan ketsegbe- 
esett bizonyit^kot hozzon fel Kisfaludynak a Mondolatban val6 
reszess6g6re, mint hogy ez ugyanolyan formdban van nyomatva. 
mint Kisfaludy muvei.* Kesobb is Kisfaludy volt az — a meg- 
biintott f^l — aki egy on^rzetes levelben bekejobbot nyujtott 
Kazinczy nak. ^ 

Kisfaludy tehdt sohasem volt a nyelvujitasnak ellensege, 
csak tiils&gait kdrhoztatta es vez^r^tdl fordult el. Szuksegesnek 
tartotta a nyelvujftast. Nem annyira elvont elm^lkedesbol jott 
erre r&, mint koltfii gyakorlatbdl. Nem volt az elmeletek embere, 
nem volt tudomanyosan kepzett ird, hanem Isten kegyelmebol 
valo kolt<5 ^s viUgos gondoikoz^ti, jozan f6. Mikor koltemenyeit 
frta, nem cirkalmazta ki szavait ^s kifejezeseit ; csak azt erezte. 
hogy ez a sz6 nem illik bele versebe, e helyett mist kell hasz- 
nalni, azt meg kell csonkitani. Csak kes6bb jott aztdn rd, hogy 
lij sz6t' hasznAlt. Igen jellemz6en irja:^ »Mintha gy^mdntra 
akadtam volna, dgy megoriiltem 6n, middn Kazinczyban legeloszor 
kellemetj Verseghyben magdnyty seowjat, ehet, g^nyt, magam- 
ban diihotj csendet, Idzt tal&ltam.' 

Nem volt — amint m&v mondottuk — a legkivalobb nyel^'- 
ujftdk kozul valo, de tobb szavunkat neki koszonhetjuk. A NyUSz. 
szerint a kovetkez6k az 6 szavai : bdjfiivalom, bdjhaiig, bdjhatalom, 
bdjkotd, bdjov, bdjszellem, bdjtdr^ biralom, edeleijn eh,^ elovlo, 
hajsza^ kenyur, hirendeUseg, mereng, rettenet^^ szorgoUdik, tiikroz. 
tdmolyog, vedero, — ezenfelul neki koszonheto a nddar es a 2^<i'rcin€s 

> Kazinczy levelez^se 5:450. 
« Kisfaludy munk&i 8 : 281. 

• Kazinczy lev. 7 : 392. — * Uo. 11 : 179. — » Kisfaludy munkai 8 : 411. 
-r- « Uo. 8 : 303. — ^ Egyik 8z6 sem az 6v^ ! 1. a NyUSz.-t. 

• A felujitott szokat is nyelvujitasiaknak vessziik. 



KISFALUDY SllTOOR ts A KYELYUJiTiS. 13 

elterjesztese. Ez osszesen 22 8z6 volna, de ket szot el kell vitat- 
nunk tdle: az ^het, melyrdl 6 maga mondja, hogy Yerseghytol 
vette, es a szorgolddik-ot, melyet a NyUSz. szerint Helmeczy 
tulajdonit Kisfaludynak a Berzsenyi verseihez irt bevezetes 7. lap- 
jin, de ott a szorgoUvol mondja ezt Helmeczy, ez azonban mar 
Faludin^l megvan. Marad teh&t btisz sz6 ; m^g pedig olyan hiisz 
szo, mely egy kivetellel (birahm) ma is haszn&latos. . 

Ez magdban is eleg sz6p eredmeny. M^g szebb lesz, ha 
potoljuk a NyUSz. bi&Dyait. Harminckilenc olyan szot taldltam, 
mely eldbb megvan Kisfaludyn&I, semmint a NyUSz. tud rola. 
Ezek a kovetkezdk: 

drnyikozat : Amydkozataiban kUl&nb5zd, de eg^szre nezve . . . 
(4 : 543 SzinmcLv^szs^g). Egy elm^s asszonynak tekintete sokkal ^lesebb, 
mint a f^rfiakd a szfvgerjedelmek hajsz&lnyi &my^kozatafnak ^szre- 
vetel^re (6 : 55 Elm^s ozyegy). Soha nam birt legkisebb &rny^kozatot 
\& Yonni kUlsej^re (7:387 On^letrajz). — NyUSz. csak 1835'bdl 
ismeri; Kisfaludyn&l a Szinmdv^szs^gben m&r 1825-ben megvan. 

halveleminy : Bitka 61et bfr er5yel | Baly^lem^nyt gydzhetovel 
(3:319 Frangep&n). ... oly balv^lem^nyt terjesztene (4:466 Ember- 
azivnek orvdnyei). — A NyUSz. caak 1838-b6l ismeri; Kisfaludyn&l 
az Emberszivnek orvdnyeiben m&r 1825-ben megvan. 

bizomdny (1. akarat ; 2. megbizat&s) : Jappiter akaratjdt (bizo- 
milDy&t) (7 : 535 A t&nc). Fontos bizomtoyai &ltal a n&dorisp&n igen 
megbecsOlt (8:209 Levelek). — MegbizatiUi ^rtelemben a NyUSz. 
csak 1814-bdl ismeri ; Kisfalady egy leveldben m6r 1809-ben megvan. 

biinpor: cansa criminalis: btLnpdr (8:677 Tiszti fr&sm6d). — 
A NyUSz. csak 1833-b6l ismeri; Kisfaludy m^r 1806-ban aj&nlja. 

hunrovds: Szeg^ny magyar te! btLnrov&sod nagy lehet (5:288 
Kun L^zl6). — NyUSz. csak 1838-b6l ismeri; Kisfaludyn&l m&t 
1826-ban megvan. 

csaUidal: 'Ez a k5rny6kbeli nemess6gnek csatadala (5:494 
Lelkes l&ny). — A NyUSz. csak 1836-b61 ismeri ; Kisfalndyn&I mdr 
1825-ben megvan. 

6UiJ€len84g ; . . . Kiben most sines { Semmi dletjelens^g (2 : 334 Meg- 
bosz. hitszegd). — A NyUSz. 1835-b51 id^zi; Kisfaludyn&l 1824-ben 
m&r megvan. 

ileikedv : E151 minden dletkedvet (1 : 70 Himfy). Mert ott szive 
szerint valo | !^ietkedvet lelbetett (2:318 Megbosz. hitszegd). — 
A NyUSz. csak 1854-b61 id^zi; Kisfaludy m&r 1801-ben baszn&lja. 

Momolyodik : Az erdo elkomolyodott (1 : 45 Himfy). — 
A NyUSz. csak 1857-bdl ismeri; Kisfalady m&r 1801-ben baszn&lja. 

eUenm&eg : Ellenm^rge ily m^regnek | Csak a viszontszerelem 
(1:48 Himfy). — A NyUSz. csak 1838-b6l ismeri; Kisfaludy m&r 
1801-ben el vele. 

elmejdi&Q : Elmej&t^kaim minden tekintetre eg^szen ujak (3 : 436 



14 BAJZA j6Z8EF. 

Felelet). Oriilok, hogy csekdly elmej^t^kaim (8:148 Levelek). — 
A NyUSs. 1835-b5l idtei; Kisfaludy m&r 1808-ban haszn&lja egy 
Kazinczyhoz frt leveldben. 

elnoklet : y&lasztm&nyi elnokletem idejeben (8:600 Levelek). 

— A NyUSz. 1845-bol id^zi; Kisfaludy 1842-ben haszn&lja. 

el6hegy: Az el5hegyen (promontoriam) azut&n ... (7 : 369 Napl6). 

— A NyUSz. csak 1835.b61 iameri; Kisfaludy mAr 1796-baii 
haszn&lja. 

eldkor: S az eldkor nagy k^pdvel | Keblem, agyam megtely^n 
(5:174 Klin L&8zl6). ~ A NyUSz. csak 1835'b6l iameri; Kisfaludy 
m&r 1826-ban 61 vele. 

emlikoazlop : A nagy s dicsd tetteknek emlekoszlopot (2 : 20 
Kisebb kSlt.). egy end^koszlop emeltess^k neki (7 : 403 6n6letrajz). 

— A NyUSz. 1834-b61 iddzi; Kisfaludy »Bar&ts&g ds szerelemc 
cfmii kSltem^ny^ben m&r 1823-ban megvan. 

enyh: Ez enyhet is elragad& | A kem^ny sors dntdlem (1 : 100 
Himfy). — A NyUSz. 1803-b6l id^zi; Kisfaludy 1801-ben haazn&lja. 

fSnykor : . . . &thign6 dicso f^ny — s dfszkordd (4 : 445 Ember- 
szlvnek orvdnyei). — A NyUSz. csak 1836-b6i ismeri; Kisfaludy 
1825-ben mdr baszn&lja. 

fHypont: Nem test^nek kellemei | Legvonzdbb fdnypontjai 
(2:512 Gyula). — A NyUSz. csak 1844-b61 ismeri; KisfaludynAl 
m6x 1825ben megvan. 

hadtest : Mis hadtesttel futottam (3 : 408 Viola). Innen Hunyady : 
csak kicsiny hadtesttel (4: 264 Hunyady). — A NyUSz. csak lS34-b51 
ismeri; Kisfaludy Hunyadyj&ban mdr 1816-ban megvan. 

hasonmds: Hozz& j&rul a remete | Az o hasonmisAboz (2:139 
Tdtika). — A NyUSz. csak 1833-b6l ismeri; Kisfaludy mAr 1807- 
ben hasznAlja. 

idomtalan: idomtalan Abr&zatii (7:224 Napl6). — A NyUSz. 
csak 1834-bol ismeri; Kisfaludy mAr 1796-ban hasznAlja. 

kdprdzat : A kAprAzat eltunik (1 : 83 Himfy). Egy kApr4zat, 
egy gondolat (3:242 Eseghv&r). — A NyUSz. csak 1838-b5l ismeri; 
Kisfaludy mAr 1801 -ben baszndlja. 

kdr(i)drvend6 : SkArt5rvend5 habot&val { Ism^t vissza sz&guldott 
(2:250 8oml6). — A NyUSz. csak 1835-bdl ismeri; Kisfaludy m&r 
1807-ben haszn&lja. 

k4pz6d\k: Soha nem is k6pz6dott (1 : 146 Himfy), — A NyUSz. 
csak 1836-bol ismeri; Kisfaludy mir 1801-ben baszn&lja. 

kirviny : k6rv6ny Zala virmegy6hez (7 : 463 K^rvAny). — 
A NyUSz. 1845-bdl ismeri; Kisfaludy m&v 1830-ban baszn&lja. 

kamolyodik: A g5r5g AbrAzatja nekikomolyodott (7 : 147 Thalia). 

— A NyUSz. csak 1838-b6l ismeri; Kisfaludynak mir ez ifjdkori 
gyiijtem^ny^ben megvan. 

kozvileminy : Mert ama bal kozv^lem^ny | HazugsAg . . . (2 : 386 
Gyula). A I&tszat, a kdzv61em6ny | Mint l4tom eilenUnk van . . . 
(4:142 Hunyady). — A NyUSz. szerint 1832-ben k^szttlt; Kisfaludy 
Hunyady jAban mir 1816-ban haszn4lja. 



KISFALUDT SiVDOR ts A NTELYUJlTiS. 15 

kiUankod6: Kul5nk5dd mihelyt eszes | Sz^p ^s gazdag egy le&ny 
(2 : 325 Megbosz. hitszeg6). — A NyXJSz. nem ismeii, de a Mlon- 
kodni szerinte 1832-bdl val6; KiaMfidjJi&\ kUlonkod^ m&r 1824-ben. 

leUcUlet : Az itt hozott tSrv^ny tflkre | Ferenc lelkiilet^nek 
(6 : 257 HattytLdal). — A NyTJSz. szerint J6sika szava, m6g pedig 
1843 elottrol Yal6 ; a Hattytidal kilencedik dnek^bdl 1843-ban jelent 
meg egy mutaty&ny ; az id^zet a hatodik dnekbdl Yal6, melynek teh&t 
1843 elott kellett k^sziilnie. A 8z6 szerz6s^g6t ez alapon nem lehet 
elddnteni. 

Iipc86zete8 : Ldpcsdzetes h&ny&sban (6 : 365 Hattyiidal). — 
A NyTJSz. csak 1851-bdl ismeri; Kisfaludy a negyvenes dvekben 
mdr baszn&lja. 

mestermu: A j6l elsiilt mestermlv (2: 171 Sonil6). PUnum n61- 
kQl csak elv^tye t^mad valamely mestermiy (5:116 D&rday). — 
A NyUSz. csak 1820-b61 ismeri; Kisfaludy Somldj&ban m&r 1807- 
ben baszn^ja. 

oszlopzat: mindenUtt boveD Uthatni az oszlopzatokat (7:271) 
Napl6). — A NyUSz. csak 1817.b6l ismeri; Kisfaludy m&r 1796-ban 
bas^n&lja. 

amledez : De van minden jobb emberben | ]^rz5 szlv mely Sm- 
ledez (1 : 313 Himfy). fgy ^nekle az 6des drzem^nyuk kSzt 5mledezd 
Lya (7 : 140 Tbalia). — ^Sich ergiessen, stromeii« ^rtelemben a 
NyTJSz. csak 1834-b51 ismeri; Kisfaludy mdr 1807-ben haszn^lja ez 
^rtelemben, sdt eldbb is, mert Tbalidja bizonytalan d&tumd, de fiatal- 
kori munk&ja. 

dnv^deUm: Onv^delemk^pen kovetted el (5 : 316 KUn L&szl6). — 
A NyTJSz. csak 1836-b6l ismeri; Kisfaludy m&r 1826baii baszn&lja. 

'p6tolik, p6ilik: P6tol6kul az insurrectio mell6 (4:576 Szin- 
muv^szs^g). Annyi p6tl^k rendeltetett neki (7:385 On^leirajz). — 
A p6tol6k alak a NyTJSz. szerint csak 1835-ben mutatbatd ki ; 
Kisfaludy m&r 1816-ban basznftlja. 

szdbdly: Ha pedig szab&lyai elvettetn^nek (7:456 Helyesir&s). 

— A NyTJSz. csak 1843-b6l ismeri; Kisfaludy m&r 1833-baQ 
haszn&lja. 

szeUemileg: Szellemileg vSve igen kellemes napjaim voltak 
(7:414 Autobiographia). — A NyTJSz. csak 1845-b6l ismeri; Kis- 
faludyn&l okvetleniil eldbb megvan, mert 44-ben m&v megbalt. Az 
Autobiograpbia keletkez^se 6lete legv^g^re belyezbet6. 

szellemdHs : S annyi ^rt^k- es szellemdHs | Qazdags&got mutatott 
(6:246 Hattyiidal). ~ Ezt is csak 1845-b6l ismeri a NyTJSz.; 
Kisfaludy 1843 elott mAr baszn&lja. Az iddzet a Hattyiidal batodik 
^nek^bdl Yal6; a kilencedik ^nekbdl 1843-ban egy szemelv^ny jelent 
^^gi ^gy val68zinu, bogy a hatodik 6nek m&r eldbb k^sz volt. 

vidtelen: Ott lesben HI a gyilkos 6a orozva csap | A r6ka- 
kent a v6dtelenre (4:69 Hunyady). — A NyUSz. csak 1872-b61 
ismeri; Kisfaludy m&r 1816-ban haszndlja. 

zdmap : Praeclusi terminus : zirnap (8 : 682 Tiszti ir&sm6d). 

— A NyTJSz. csak 1827-bdl ismeri; Kisfaludy mdr 1806-ban aj^nlja. 



16 BAJZA j6zsef. 

K^ts^gtelen, bogy e szavak csak reszben a Kisfaludyei, de 
amfg kor&bbi adataink nem lesznek rdjuk, az 6 nev^hez kell dket 
ffizniink. 

De ezzel m^g nines befejezve a sorozat. Yannak m^g nagy 
sz&mmal olyan szok Kisfaludy S&ndorndl, melyeket tudom&iiyoa 
szdt&raink ^ egy&ltal&n nem ismernek. Ilyenek a rengeteg ossze- 
t^tel mellett a kovetkez6 17 egyszeril:* 

ddWc: Ott a n&das bozdtokban | SUllyedezdk dol^ki (5:170 
Ktin L&szl6; uo. <ml6k ; vo. romlik) 1826. 

irdeklet: viszont hajland6s&got ^s drdekletet is y^le sejteni 
7:397 On^letrajz) 1833. 

Memet (== meg^r^s) : Melyben leg^desb rem^nyi | £rlemeire 
mehettek (1 : 258 Himfy). Szeretem a term^szetet | N^zni teremtds^- 
ben, I A tenydszet — s drlemetet | L&tni menten-ment^ben (1 : 265 
Himfy) 1801. Tobbszor nem taliltam. 

irzelet: az enyelgd tekintetek 6s 6des besz^dek csak kivQlrdl 
repdes koriilottok ^s csak az erzeleteket legyezi [igy !] (7 : 178) 1793. 

feltit : semmi embernek a fSldon batalma, tehets^ge nem leszen, 
bogy engem feltdtembol kiforgathasson (5:103 Dirday) 1825. 

horty: S mint egy nagy kiirt hortyaival I Ordlt6 mord fuvalom 
(2: 377 Gynla) 1825. — A NyUSz. csak fuggel6k6ben emllti (403. 1.). 
A NySz.-ban van hortyi bortyog&s ^rtelemben. 

jellemzis : Kir&lyjellemz^s — Nemzetjellemz^s (2 : 45 Kisebb 
k51t.). — Yersclmek. Keletkez^ai idejiik ismeretlen. 

Idngzat: ... 6s kardot r&nt | Harag- 6b diihUngzattal (3:63 
Kemend) 1833. 

nizgil: Egykor midon magok I6v6n j A yarb6l Ien6zg6lnek 
(3:12 Kemend) 1833. 

miszdrlat: Melynek mAr tobb nemzed6k6t | M^szdrlatra vezette 
(6:232 Hattyadal) 1843 elott. 

onU^: A megrokkant testoml^kok (3:173 V^rszuret) 1837. 
ila bemennek egy f&k kozott | Rejtezd Y&roml6kba (3 : 330 Balassa). 
Igy 5:170; uo. dd>Mk ; v5. roml^, — Qyakrabban omladik, 

oklozet: Y6gre diihos tekintettel | iSs vonagld oklozettel (3 : 166 
Y^rszUret). — Sz6t&raink nem ismerik. 1837. 

rajzat (=rajzolat): B rajzatja a J6, Sz6p s Nagy | A Riit 
s Gonosz k6p6nek (5:175 Kiin L&szld). 1826. 

> T. i. a NySz., a NyUSz. es a MTsz. 

* Itt emlithetjiik meg a legyintet szot is: 
Villaml6 zord tekintet. 
Fegyver nelkul is lehete 
Mar halalos legyintet. (6 : 327 Hattyudal). 

Ezt a szot szotaraink nem ismerik, de nem Kisfaludye, mert m^ 
Czuczor hassn&lja 1829-ben (1. a Zoltvany-fele kiadds 3:181). 



KISFALUDT sInDOK ^8 A NYELYUJItXs. 17 

romUk: Hoi ma is egy k&polMnak | Eomldki , . . (3:142 
Ssigliget) 1838. egy ndhai coliseimmak roml^ki (7:412 Antobiograplua)* 
— Ssdt&raink caiJc roml6koiiy«t ismemek, Gyakrabban romlad^k. 

szamyed: ElazSmyedve pillant Keled (3:411 Viola) 1838. 

viUanat: Mint mennyei yillanat (3:359 Balassa) 1838. 

zajlai : A gyakorta locsogatott | Yiznek k5zel zajlatja (3 : 233 
Eseghv&r) 1838. 

Sz6t&rainkban meg nem taUlhatd osszet^telei tobb szdzra 
mennek. Kiilonosen Himfyje hemzseg ezekt61. Mivel azonban ezek 
nagyobbreszt csak alkalmi dsszet^telek, nem terjeszkedhetiink ki 
redjuk. Osak azt konstatdljuk, hogy pi. a bdj, det, Ung, ororn^ 
roesa, sziv, tiU:, v^r stb. szokkal egy egdsz sereget tesz ossze. 
AUjanak itt a 7'ds8a osszet^telei : rozsadgy^ rdz8aid5, rdzsaillat, 
rdgsalotd, r6zsaldnCy rozsaldng, rdzsaleb, rdzsaJehelet^ rozsanap 
rdesapdria, rdzsaszdj, rdzsasedl (mind a Himfyb61). 

Yannak azonban sz^p szammal olyau osszetett szavai is, 
nielyeket ma is haszndlunk ^s a NyUSz. meg sem emUti. Soroljuk 
fel ezeket roviden, els6 hasznilatuk 6vevel: 

anyafold 1:27, 1801; hecsUleUrzis 8:84, 1843; hecsUletsMis 
3:152, 1833; MUnai 1:45, 1801; Msktmor 8:187, 1809; hUn- 
idra 3 : 323, 1836 ; csatahely 3 : 459 ? ; egymruha^ 7 : 417, 1830—40 
MiaUa 5:301, 1826; iletcsomor 4:407, 1825; iletvesz^y 2:433, 
1825; eLmemu 1:252, 1807; foldtehe 2:350, 1825; hangadds^ 
8:280, 1816; hangzavar 2:408, 1825; harcjdt4k 3:181, 1837 
haiaiofMzd 8:362, 1819; haUyMal 6:185, 1843 elott; hazadndd 
3:375, 1838; hazaszeret^ 3:332, 1838; hirlapird 8:73, 1843 
jeUuz 4:523, 1816; kegyalak 1:96, 1801; kegyiztenn^ 1:241 
1807; koztapasztalds 7:459, 1832; kdzteher 7:493, 1830 Ujto 
leginytoll 2:189, 1807; nyughely 4:539, 1816 eldtt; or&mUnnep 
8:30, 1809; rangvdgy 8:516, 1833; renUnyaugdr 3:109, 1833 
szOzacskd 8:115, 1797 ; szinjdtszd 4 : 561, 1825 ; szinmuv6szet 6:314, 
1843 el6tt; 8zivemel6 (= l^lekemelo) 5:173, 1826; szivszorulds 
2:376, 1825; szdvdXids 3:167, 1833; szdvirdg 6:238, 1843 elott 
(beszidmrdg 7:533, 1800 elott); v4gbomlds 3:40, 1832; v6geny6szet 
1 : 130, 1801 ; vigromUs 1 : 67, 1801 ; v4gsz6 3 : 28, 1832 ; virbosz^ 
2:246, 1807; viaznap 8:634, 1844; viszhangoz 1:43, 1801. 

Nyelv^szetiink mai ^Idsa szerint e szavakat egyel6re mind 
Kisfaludy Sdndor nev6hez kell fflzniink. Tekint^lyes mennyiseg 
ez; el keU n^mftania mindazokat, akik tal&n m^g ismeteln^k 
Kazinczy6k dlUtJisait. ^^^ ksvetkerik.) 



Bajza J6zsef. 



* A NyUSz. emliti, de dysz&m nelkiil. 

• A NyUSz. csak hangaddt ismer 1838-b61. 



MAG YAK HTELTda. XXXV* 



18 ZICHT ANTAL. 

AZ IKES IG£K ELLEN. 

— BogtonzSsei egy laikuenakJ — 

Ifjd nemzet tigy van nyelv6vel, mint boldog szerelmes az 
6 kedves^yel. Nemcsak hogy legszebbnek, legjobbnak, azdval tok^- 
letesnek I&tja, 6 minden kepzelhetd lelki 6s testi jeles tulajdon- 
s&gokkal felruh&zza, hanem mindezeket olyanoknak is Mtja, 
aniiii6ket a fold minden m&s sziilottj^tdl a term^szet mostoh&n 
megtagadott. Sz&nva n6zi le a tobbieket, kik vele egyben-m&sban 
yersenyezni akamdnak. Nem l&t azokon semmi dics6retre, irfgy- 
l^sre m^ltdt, hacsak a kort nem, mely pedig a rideg mozdulat- 
lans&gnak, a y^nulesnek, a kihal^snak biztos csir&it rejti magdban, 
ami azUn a dicseretnek csak ketes, az irigyl^snek pedig semmi- 
nemA i&rgj&i sem kepezheti. Aztdn cicomdzza, mint egy kis bab&t, 
orlil a pirosnak, es a soknak. Szeg6ny drva volt&l eddig, gondolja 
minden percben magdban, de b6yelkedj^l, ragyogj&l ezentdl. 
S mindennap re& rak valami tijat, gondtalanul el is bajig&lva 
olykor valami kopott r^git, amit baszontalan rongynak nez. Majd 
ismet elolrdl kezdi, bibdkat fedez fel sajdt becez6 gondoskodas4ban, 
8 kijavftgatja, lijjal vagy tijftott regivel potolgatja, tobb tudo- 
mdnnyal, akdr finomabb fzlessel, ak&r a finomabb fzles rov&sdra is. 

Legnagyobb haladdsrol e teren mindenesetre az tanuskodik, 
ba nem tekinti tobb6 ellensegnek mindazt, aki az 6 drdga egyet- 
len^t m&sokkal pdrvonalba meri illftani, s itt is, ott is meglatja 
a j6t yagy a rosszat, amit akarva akaratlan utdnoztunk, vagy 
kolcsonvettiink, kdrunkra olykor, tobbnyire hasznunkra. 

A f6rj nem lehet oly elfogult t6bb6, mint a szeretd. Hfitlen 
nem lesz kedves feles^g^hez, mert bisz szereti s tudja, bogy vele 
kell elnie, de 6ppen az^rt, bd ^lett&rsboz ill6en, szem^be meg- 
mondja hib&it is, s addig-addig korrig&lja, mig a legpomp&sabban 
megy az egyiittel^s. A szomszedtol tanulni el valami ugyes fog4st, 
kovetni a joban, kerulni bib&it, nem ellenkezik tobb^ sem elveink- 
kel, sem hiusdgunkkal. Lemondunk olykor az eredetis^grdl is az 
iskol&^rt, le az iskol&rol is a gyakorlati ^Ietreval6s&g^rt 

Hogy bossztira ne nyujtsam bevezet^siil e jelkSpes beszedet, 
megvallom 6szint6n, hogy a sok k betiit dltal&ban veve, de kiilu- 
nosen az ikes ig(^ket, s legkiilonosebben azt a mddot, amellyel 
ezeket a tudosok red,nk erdltettdk, nem tartom nyelvunk legfobb 
ekessdg^nek, s nem oly szerencses vivmdnynak, melyhez mindenek- 
felett ragaszkodnunk erdemes volna. 

> Ezt az elmefuttatast 1883-ban irta bold. Zichy Antal, AkadSmiank 
tiazteleti tagja, utobb a nyelv- es szeptudoraanyi oszt&ly elnoke. Szerkeszto 
elodiink^ Szarras Gabor nem tette kozze a cikket, mert szerzojc okoskodasat 
egy p&r helyen nagyon is laikusnak tal&lta. Most azonban, miut&n epen 
tiizetesen targyaltuk az ikes ragozis tortenetet, olvasoink erdekesnek fogjak 
tal&lni e 22 evvel ezelott leirt gondolatokat, azert kozoljtik itt nemi kiha- 
gy&ssal. A szerkesztoseg. 



AZ IKES IQtK ELLEK. 19 

Ha Biedl Szende nines, ha Magyarh&zi nines, — mi k&r, 
bogy tiz evvel megelfizt^k e feljajdul&somat ! — t&n a kulonokod^s 
gyanuj&t vonhatn&m magamra. Itt is, mint m&s teren egykor. 
Pedig mindenkor csak a lelkiesm^retess^g sarkalt, s az dszintes^g 
sngalmazott, hogy szdljak egyet-egyet. 

Majdnem tigy vagyok ezzel is, mint namely ifjukori illuzidm- 
mal, melyt^l, ha fiijt is, meg kelle v^hiom. Vagy az^rt, mert 
beUttam csal^kony volt&t, vagy mert tapasztaltam osszef^rhetlen- 
seget az 61et koTetelm^nyeivel. Dogmdnak tartottam, s hipotezisse 
T&lt elflttem. Vagy helyesebben: reformnak n&tem, mely^rt a 
regivel szakftani kell; s most deformnak ismerem fel, melyt61 
Bzegyenkedre dhajtan^k visszat^rni ink^bb az elhagyott regihez. 

Bocsdnatot kdrek gondolatban azoktdl a r^gi tdblabirdktdl, 
kiket annyiszor kinevettem, gtinnyal illettem, hogy nem tndnak 
magyaruL Elhitettem magammal, hogy 4n ^s ifjd kort&rsaim, 
mi, a korszellemtdl yitetve, a halad&s zdszlajdt lobogtatva, vala- 
mint minden dgydbben — az egy Corpus Jurist kiveve — tigy 
a magyar nyelvtanban is sokkal eldbbre yagyunk, sokkal tobbet 
tudunk, s onhittsdgiinkben len^zhetjiik az 6 pdrias nyelvSrz^koket, 
tdjsz6I4saikat, dsdi szok^aikat, azaz: consvetuddikat ! 

Ha fel^Ut a gyiil^steremben, m&r eldre mosolyogtunk, s 
gdnyos halljuk-ki&ltdsainkkal b&torftottuk kardja markolatdra 
tamaszkodd pohos uramb&ty&mat. A latin szavakat es floseulusokat, 
mikkel beszed^t tarkdzta, el kelle nezniink: azok megannyi komoly 
diffidentiae votumok voltak a mi nyelvujftd tuddkossdgunk ellen, 
mivelhogy nem tudtunk m^g eldgge megfeleldt helyettok sfkra 
dllitani. Idd kelle hozzd, mig a St&tus et Ordines-b5l karok ^s 
rendek, a generdlis congregatidbdl kozgyM^s, a restauratidbdl 
tisztujitds, a cassdbdl p^nztdr, az instructidbdl utasitds, a con- 
stitutidbdl alkotmdny, a votumbdl szavazat, a deputatidkbdl vdlaszt- 
mAnyok — ma mdr bizottsdgok — lettek stb. stb. Ne is emlf tsiik 
a -nok noA^oket, miknek a tdmoktdl kezdve az elnokon &t le 
egesz a tollnokok, irnokok, napidijnokokig oly hosszti sora van! 

E16g sz^p volt tdle mdr az is, — t. i. az erdemes assessor- 
tdl, — hogy egydltaldban magyarul beszfil, mikor a m&gndsok 
tdbldjdnak pSlddjdt kovetve dedkul is enuncidlhatnd magdt. Ha 
ni^g betanitjuk, siirCi kozbekidltdsainkkal, az ikes ig^kre is, m^g 
megerjiik azt, hogy egy szinvonalra emelkedik veliink, ilgy a 
nyelvdszet, mint a politikai szabadelviiseg ter^n. Addig kesz mu- 
latsdg volt hallani, mik^nt cserelgeti fel a mi sablonunkat, el- 
h^yva az iket ott, ahovd sziiks^ges, de viszont hozzdteve ott, 
ahol legaldbb is felesleges. 

Individudlis opinidmmal, mondja egydni velem^nye helyett, 
csatlakozok — zam, eom, kidltjuk kozbe, — azokhoz, aki ameddig 
ez a vfz folyik — foly, foly, javftjuk mi, — nem is dlmodok 
arrdl, — dom, doni, ztigjuk mi, — hogy egy teljes regulatid letre- 
johess^k, — jaj! ftiliinkhoz kapunk, — hanem 6n eg^sz aldzattal 
az£rt folyamodn^k — ndm, ndm, zengjiik mi turelmet vesztve, 

2* 



20 ZICHY Am'AL. 

— mert, lessen elhinni, inkdbb nem eszek, nem iszok, — vege 
van: eszem iszom! Solvuntur risu tabulae, mint Horde mondii, 
Ink&bb menjiink ebedelni, mintsem ezt a magyars&got tov&bb is 
hallgassuk ! 

Azt&n ujjainkon sz&mftgattuk, vajjon banyan yannak megyei, 
de sdt orsz&ggytLl^si sz6nokaink kozt is, akik egyszer-m&sszor ne 
Y^ten^nek az ikes ig^k ellen. A mai k^pyiseldb&z termtezetesen 
m&r kfviil esik. Itt m&r mindnydjan nyogik a gramatikai es a 
politikai fegyelem rabig&j&t, s ba yalaki ma egy vagy m&s irany- 
ban originaUs akar lenni, bizonnyal az elclapok fogj^ rovid id6n 
orsz&gszerte biresse tenni, 

Ily biress^gre nem aspiralva, de nem is ijedve vissza tola, 
akamek ism^t egyszer egy kis badjdratot indftani a sablon elleu, 
s a j6zan ^szt, minden laikus ez utols6 mened^ket, allftva szembe 
a tudomany embereivel, arra adni alkalmat, bogy annyi mils 
6rdekes k6rd6s kozott, melyet neoldgok, ortboldgok szdnyegre 
boztak, ez az ikes igebajtogat&s se tekintess^k drokre befejezett 
t^nynek, banem egy s mds szempontbdl v^tess^k djra meg njra 
revizio al&. Ha nines is igazam, amint el6re latom, bogy leg- 
nagyobb r^szben nem lesz igazam, valami kev^s tdn m^gis lap* 
pangbat az en el6adand6 ketelyeimben is, es gondolkod&sra ^breszt- 
beti a n&lamn&l illetekesbeket 

Mag&ban sem tar torn valami kiilonos eldnynek, bogy nyel- 
viink a ragoz6k koz^ tartozik. Inkdbb sziiks^ges rossznak mond- 
hatn&m azt. Minden 8z6t meg kell toldanunk, bogy baszn&t 
vebessiik a forgalomban. Nemcsak az idegennek nebezltjiik ezzel 
a dolgdt, ki a maga artikulasaival oly konnyen elbdnbat, banem 
magunknak is sokszor meggyill a bajunk. De e bajt meg stilyos- 
bftja az, bogy legtobbszor /- betiivel kell ragoznunk. Ndla nelkiil 
nines sem dativusunk, sem pluralisunk : e kett6 nelkul pedig meg 
nem elbetunk. Tdn az eupbonia egy bizonyos erzeke nyilv^Dult 
m&r abban is, bogy egyreszt a dativust, mikor genitivussd valik^ 
szi^pen aposztrofAljuk, mondvdn isten akaratjdt^ istennek akaratja 
belyett, s a szovi8z4d hdedt, szomszMnak a hdza belyett, m&s- 
r^szt pedig a sz&mokat, barmily sokasagot jeloljenek is meg, 
magokban veve eleg jelz6knek tartjuk a tobbes rag nelkiil is, 
mondvdn kett6t6l millioig az embert, a Idbas jdszdgot vagy a forintoty 
mintba csak egy volna. E kivdltsagunk is, ne feledjiik, olykor a 
vil&gossdg rovds&ra esik. 

R^d&sul meg a passzivumot is A-yal, vagyis z^-kel k^pezziik. 
Hisz ikes igeink leginkdbb ezekb6l vagy velok kozel rokons4gban 
Iev6kb6'l dllanak ki. Nem mintba segedig^ink nekiink is nem 
volninak, — pi. o. a van, lesz, fog — de mi ezeket mellfizve 
ragozunk ink&bb, amikor passzivumra van sziiksegiink, s igy sorba 
minden ig^nket ikes igevd valtoztatjuk at. 

De a szenvedd ig6t — mondjdk — a magyar nyelv nem 
szereti, csak tiiri. Latinizmus az, vagy germanizmus, melytol 
szabadulnunk kellene. Megengedem ezt. Jelens^get Utom abban 



AZ IKES lOl^K ELLEX. 21 

is, hogy a visszahato ig^ket itvitt ^rtelemben annyira kedveljuk. 
Nines magyarul az a felirat, amely azt hirdeti, iiogy e s e h&z 
e s ez idfiben ^piUetett, mert az bizony: ^piilt, ^ptigy, mintha 
mag4t(51 keletkezett volna. A p^nz gyiUt, hab^r gyiljtetett is, a 
kalyha fU% ha filtdtUh^ a szek^r megrakddott, ha megraUdk stb. 
Mer6 k^ptelensegig viszi a nep. El^gszer hallottam, hogy a fold 
megszdntddotty a szina begyujtddott, a kepe megfelezodott, a fa 
hvagodott stb eff. A passzivumot ily fogfissal kikeriiljiik ugyan, 
de az ikes k^pz^st nem mindig. Azt sem tagadhatjuk y^gre, hogy 
a passzivum, birmily magyartalannak Mss6k is, sok esetben el- 
keriilhetetlen, s a mondat kell6 hangsdlyoz&sara mdssal nem 
p6tolhat6 Ez Ieg9zembettlii6bb a hivatalos stilben, de a histdria- 
ban is. Ha valami hirdettetik, eladatik, meghagyatik; ha egy 
Tar brv^tetettj egy uralkodd megkorondztatott stb. eflf. 

Nem mondom, hogy a k betii a legkem^nyebb, lecsuny4bb hang- 
i&sti a yil&gon ; hisz a szl&y nyeWeket sem irf gyelhetjiik, mikor a mds- 
salhangzdk egy ]6 r^sz^t; minden enyhftd magdnhangzd kozbeszdr&sa 
D^lkiil k^nytelen egy sz6ba, s6t egy 8z6tagba is olykor bepr^selni. 
Ez az 6 dolgok, s ha nem panaszkodnak miatta, nekiink ne fajjon 
az 6 fejok. De annyi &11, hogy a k betiinek, akir sz6p legyen 
az, akdr cstLnya, oly bdsSg^vel rendelkeziink, hogy konnyebben 
tiUadhatndnk egy r^sz^n, semmint folyv&st szaporftsuk e k^szle- 
tiinket. Nyissunk fel bdrmely szdtdrt s vizsgdljuk egy kiss6 papir- 
tomeg^t, azonnal r^jovtink, hogy a missalhangzdk kozt a k betii 
foglal el legtobb papirt. 

Ebb61 mindossze csak annyi kovetkezik, hogy aki nyelvtin- 
ket untalan tSjabb k kdpzdkkel akarja gazdagitani, az legal&bb 
is a Dun&ba hord vizet 

Ily Tfzhorddk voltak azok, akik a -nok nok kdpz6t divatba 
hozt&k. A n^lkiilozhetetlen datfvussal ds piur&lissal p^rositra 
nyertHk azt&n az ilyen szdkat: tdbomokoknak, gyakoriiokoknak, 
dnokoknek, ulnokoknek stb. stb. A megszokottakat m&r ttlrjuk, 
96t a fogalmaknak szabatos kifejezese s egym&stdl m^g drnyalat- 
ban is megkiilonboztetdse lev^n a fddolog, m&r szinte ndlktiloz- 
hetetlennek is tartjuk; de nem kdriink tobbet beI61e. 

A jdhangzds szempontj&bdl tehdt tobbi kozt az ikes ig^khez 
sines okunk valami kiilonos szeretettel ragaszkodnunk. 

De nem is a jdhangzfis szempontjdbdl akarok 6n tdmad^st 
intezni az ikes ig^k elien. Ez az ^rv mindig h&tt4rbe fog szorulni 
m&R fontosabb tekintetek mellett. Ez esetben kiilonosen nem is 
sokat nyem^k yele, mert ah^ny i^et meggazdalkodn&m a harmadik 
szem^lyben, az uralkodd sablon szerint megannyi -okot vagy eket 
nyem^k az els6 szem^lyben, mert ez mdr fgy j4r egyiitt ! De 6pen 
ez a formula az, amellyel oly igen el^giiletlen vagyok. 

Az uralkodd sablon szerint, ak^ R^vai erdltette rednk, ak&r 
epigdnjai, a formula igy &\l : 

a) az ikes ig^kre n^zve, — az 1. szemelyben ak&r hatdro- 
zott, aWr hatirozatlan mddban: -am dm em — -ol 6l el ik. 



22 ZICHT ANTAL. 

b) a tobbi ig^kre n^zve hatarozatlan mddban: -ok cJc ok 

asz esz sz ; hatdrozott mddban: -dm dm em — -od del ed 

— 'ja i 

Amondd vagyok, hogj sem az a) alatti, sem a b) alatti 
formula nem 411ja ki a kritik&t. A kivetel annyi lesz, bogy meg- 
d6I maga a szabdly. T^gitani kell rajta, ba nem akarunk elvont 
szabdlyainkkal vagy a gyakorlatba iitkozni, vagy egy ]6 csomd 
tiszta fogalomnak yiUgos kifejez6ser01 lemondani. 

Nem mem^m ketsegbevonni az a) alatti formula jogosult- 
s^dt az osszes passzivumokra nezve. Ha m&r pi. o. korhoUatom 
vagy vitetem, abelyett, bogy korhclndnak s vinn4nek, tigy okve- 
tetlen igy kell bajtogatnom : korholtatom^ korholtatd, korholtatikj — 
korholtatdm, korholtatdl, korholtaUk, — korhcltatndm, korhoUatncUj 
korJioltatnek, Vitetem, vitetel, mtetik, — vitetem, vitetd, vitet4k^ — 
vitetnem, vitetnel, vitetnek. 

E k^t p^lda, melybez szdmtalant sorolbatnek, szembetfindve 
teszi azt a mdsok dltal m&r el^gge ki is fejtett, de f&jdalom, meg 
mindig fenn^lld k^t^rtelmiis^get, mely a tetetd igeformdnak a 
szenveddvel osszev&g&s&bdl ered. Pedig bizony belyesen mutattak 
rd, mily uagy ^s mily erezhetd kulonbs^g van pi. o. a veretem 
aktiv- 68 passzfv jelentSsege kozott! — Egy okkal tobb arra, 
bogy n^melyek ^Italdban minden szenved6 iget ki akarn&uak, ba 
t. i. lehetne, nyelviinkbdl kuszobolni. Nagy ttilz^ van ebben, s 
igazdn eszunkbe juttatja Horatiust : In vitium duett cxdpae fxiga^ 
si caret arte, A k^t^rtelmiis^g csakis az elafi szemflyben fordul 
eW, tehat a passzivum kerUl^set csakis az elso szemdyben lebet 
ajdnl&nunk, ajdnlanunk mondom, ^s nem parancsolnunk. Vitetem 
ink^bb azt jelenti, bogy aktive m&s valakinek vagy valaminek 
vitetes^t eszkdzlom, s fgy ba passzive akarom magamra vonatkoz- 
tatni, bizonnyal belyesebb azt mondanom: visznek. Ugy van a 
korhdtatom is, ebelyett: korholnak, korholtatdm e b. korholdnaky 
s korholtatndm e b. korholndnak stb. 

Nem lebet mondani, b&r bib&san mondogatj&k is n^ba, pi. 
0. az elso szem61yben passzfve korholtatok, korholtatik, korholtatvck 
vagy: vitetek, vitet^k^ vitetndk (en) stb. Mind e formik a har- 
madik szem^ly sz^m^ra vannak lefoglalva, mely tobb4 be nem 
erne a regebben divatozott s ma is ballhatd iktelen sfma veg- 
taggal, fgy : korholtatna (6), vitetne, gyakrabban vitetodne stb. Ezt 
megengedve, bomdlyban maradn&nk, vajjon elsd vagy barmadik 
szem^lyrfil van-e szo; de abol ily k^t^rtelmiis^g fenn nem forog, 
ott ez a n^pies abdzus tovdbb is fenntartja mag&t PL o. koz- 
besz^dben tobb ember mondja azt, bogy hurcolkodna, mint httr- 
colkodnek, haragwlna, mergelodne stb. majd mindeniitt, abol nem 
tulajdonk^peni passzfvummal van dolga. S ennek ilyen esetben 
jogosults&g&t bd.tor voln^k minden gramatikai szab&ly elleneben, 
vitatni es fenntartani. Legyen az, szerintem, ink&bb tizu8» mint- 
sem abiizus. Ha azt hallom: haragtidna, mi^rgelodne, endekezne^ 
feledkezne stb., nem lebet semmi k^tsegem, bogy valamely bar- 



AZ IKES IGl^K ELLEN. 23 

madik 8zem61yr61 van szd; de ha azt hallom: haragudn^k^ m^r^ 
qelidn4kj emUkeznih stb. mindig azt gondolom. folt^ve, bogy nem 
njelytanbdl tanultam magyarul, bogy t&n az els6 szemelyben s 
nri magamr^l besz^lek. Kinek anjanyelve a magyar, aligba fog 
engem ebben meghazudtolni. 

Az ikes ig^kre n^zve feUUitott formul&t teh&t, a minden- 
kori -m ^s Z-t csakis a szoros 6rtelemben vett passzfvumokra 
nezve tekintem ^ItaUnosan kdtelez6nek ; &mb&r kivltel itt is lesz 
tan eln4zhet6. 

Fontos dolog megkiilonboztetni a szenvedd ig^ket a velok 
rokon tobbiek sereg^t61, melyek eg&zen m&s dton j&mak. S ^pen 
ezek mi& titon j^dsa s az ikes ragtdl 6s formul&tdl vald elterese 
vitte hibdba namely haz&nkfi^t, f61eg m^g amaz iskolazatlan 
triblabfrdi korszakban, bogy annyit y^tsen meg az igazi passzivu- 
moknal is, s bogy nyilvdnos szdnoklatokban vagy fogalmazv&nyok 
ban annyi tere nyiljek a mi ikes kritikai felsdbbsegUnknek. 

A cselekyfi ^s szenvedd igek kozott rannak neutrumok is, 
melyek hoi egyik, hoi m&sik min6s4gben szerepelnek, s hoi fel- 
veszik az -ik ragot, hoi elvetik ; s vannak v^gre szabdlytalan vagy 
rendhagy6 ig6k is, melyek nemcsak nem rontj&k nyelviinket, hanem 
a magok helyen ^kesftik is. Mindezeket figyelem n^lktil hagyni 
csak az^rt, bogy igebajtogat&sunk rendkiYiili egyszeriis^g^t fel- 
tiintesstik s nyelviink megtanulds^t az idegeneknek megkonnyebbit- 
siik, bizo^nyal nem lehet. 

Ha az ikes ig^ket a jelzett mdd szerint csoportositanom 
kell, 8 igy az a) formuUt mddosftani fogom : tigy a cselekyd ig^kre 
nezve erv^nyes h) formulAt sem hagyhatom 6rintetlen. Eafo^om 
van ez ellen is a jdbangzds, a gyakorlat, a szabatoss&g ^rdek^ben. 
Ez is csak tigy van re&nk erdltetve, mint mostoba testvere, az 
ikes formula. R^fogt&k, bogy ez a kett6 egyiitt j&r, ak&r mint 
logikai kovetkezetess^g, akdr mint sziiksSges ellent^t 

Bednk er6ltett6k pi. o. az -s ^s z v6gzet<i ig^knek is a 
m^isodik szemelyben a sablonszerft ^^-szel ragoz&s^t. Nyekficamfto 
regola ez, s megbokrosodunk tdle, mint a jo paripa rossz vezet(!)- 
j^tifl. Ki mondja szivesen : olvassz e h. olvasol ; viszesz e b. viszel ; 
hozasz e L liozol; leszesz (lessz) e b. Uszel; kerdezesz e h. keY- 
dezd ; sokszorozasz e L sokszorozol ; borozasz e h. borozol ; tdbo^ 
rozasz e b. tdborozd? ! stb. stb, 

E csoportba tartoznak az -61 id vegzetiiek, a £'iA;esek, melyek 
az el6z6 o vagy e bangz6t rovidseg okdert kiloktdk, az -oclik 
€dtiek, melyek gyakran szikh% rovidiilnek s a -kodik kedikek, 
melyek ily rovidft&t nem tflrnek, s foleg a -lik vegzetiiek, melyek 
az 6 illetd magdnhangz6ikat rejtegetik magokban, s azokkal ki- 
egeszftve az -ik v^gzetet el is hagybatjdk. 

Peid&kkal fogom e sorozatot egymas ut&n megvildgitani. 

"Ol ul Bomol vagy bondik. Mondbatom: bonUqm vagy 6owi- 
lok; de nem mondbatom: bomldy hanem: bomlasz. Igy bizonnyal 
helyesebb: bonde'k, bomldl, lomla, mint: bomldnif bomldl, bomlek. 



24 ZICHY AKTAL. 

pomlan^, hcmdandl, bomlana e h. b(>mland7n, bomlandl, bondant'L 
Igy: hotol v. botlik, hajol v. hajlik^ hdrcmol v. hdramlik^ omol v. 
(mlih, romol t. rondik stb. Ki mondand: muhm^ mxUol e h. mt^Joi^*, 
miilsz ? noha a barmadik szem^lyben inkdbb a mulik van hasz- 
nilatban, mint a wmZ. Ilyen a nyul v. nyulih A k&lyha /uZ v. 
fiilik; de ha beszelni tudna, nem mondan^: fiilom, fiiiol, banem 
mondand: filloky fUlsz. 

'Zik: dohdnyzik v. dohdnyoz. Mondhatom biba n61kiil: do- 
hdnyzok, dohdnyzol^ dohdnyoz, s dohdnyoznek, dohdnyozndl, do- 
hdnyozna, S ba az els6 szem^Iyt a sablon 8zerint k^pezve, de 
nem annak szellem^ben, azt mondom: dohdnyozndm^ egy lij fo- 
gal mat nyerek vele. melyt^l a sablon megfosztott, t. i. a batd- 
rozott V. tdrgyas m6dot. Eldohdnyozndm pi. o. az id6t, eldobinyoz- 
ndmmindenpenzemetjdobdnyomatstb. eflf. — Hulldmzik. Egyarant 
mondbatom: hidldmzok v. hnVdmzoni stb. 

Azok yagy dzom, de sobasem : dzasz, mindig : dzoh Igy : fdzok 
V. fdzom, hizok v. hizom, bizok v, hizom, soliajtozok v. sohajtozom stb. 

Ilyenek: konnyez v. konnyezik, epedez v. epedezik, gyute- 
kezikf hulcdezik stb. Ezek mind vdltakozva r^szben az egyik, 
reszben a mdsik formuldt kovetik, bol a nagyobb vildgossdg, hoi 
^pen a jobb bangzds kedveiSrt. 36 a poetdknak, kik rimeik es 
mertekeik korldtai kozt szabadon mozogbatnak, s ily aprdsdggal 
nem nebezftik dolgukat. Utalbatok e tekintetben Revai verseire 
B^vai gramatikdja elleneben. — De menjunk tovdbb. 

'Odik edik, -kodik kedik. Almodik. Mondhatom; dlmodok, 
dlmodsz, almodik^ dlmod€% dlmdddi, dimoda stb. a sablonszerfl 
dlmodom, dlmodol stb. belyett Filrdok^ fiirdesz v. furodsz, aztdn 
meg: furodnek, furodndl, furodne, jobban van mondva mint: 
filrdom, filrdol stb. Igy: aljasodok, -om^ gyarapodok, 'Om, kanya- 
rodok, 'Om, igazodok, -ow, jdtszoky -om, Idtszokj -om; tordbbd: 
dicsekszek^ -edem v. -szem^ veszekszek, -edem v. -Fzem, oregedek 
V. '8zem, oregszdf szeg&nyedem^ szegSnyedsz v. -edel; zsortdlodok^ 
zsortolodsz, perlekedek, perlekedsz, heveskedek, heveskedez, szeles- 
kedek, szeleskedsz stb. Imperativusban a rovidebb szo mindig 
hatha t6sabb, s az^rt magyardbban bangzik: aiudj, baszankodj, 
haragiidj, veszekedj, foprenkedj, az ahidjdi, veszekedjd stb. belyett 
Mdsok nyomds pelddul mutattak rd a katonai parancsszavakra 
mint: igazodj, kanyarodj stb. 

'lik. Ezek mint mdr jelz^m, a pszeudo-ikes ig^khez tartoznak 
s nyilt Idzad^sban vannak a redjok is oktrojdlt szabdlyok ellen. 
Diszlik, Lehetne £dn diszel is, mint megvan a diszelg. Annyi 
all, bogy: diszlem, diszlel, nem jdrja diszlek. dtszlesz belyett 
Vildglik = vildgoL Vildglok v. -lorn, vildglasz, ^nem vUdglol. Vdlik 
= vdl Vdlokf nem : vdlom ; vdlsz^ nem : vdlol. Igy : foszlik^ oszlik, 
shiylik, viUdmlik, f'4nylik, soUtlik, piroslik, vonaglik. Nem mond- 
hatjuk: foszlol, oszlol, sfnylel, fcnylel, vonaglol stb. stb. 

A szaktudomdny kalauzoldsa n^lkiil, tehdt rendszer n^lkiil 
keriilve meg a gramatikai mdszavakat is, pr6bdltam csoportositani 



AZ IKES lO^K ELLEN. 25 

az ikes ig^ket. B&rmeljik csoportot nezem dt, azt biszeni, az egy 
tulajdonk^peni passzfvumokat tin kiv^ve, mindannyi szivesen raeg- 
vilik az 6 ikes veg6t61, valahAnyszor egy kozbevetett rad,8fele 
kepzA, pi. o. leginkdbb a -hat het^ mintegy megvdltoztatja terme- 
8zetet s rabs&gabol felszabaditja. 

Ifigadozih, m^g lebet olyan amilyen ikes ige, de ingadozhat 
megszfinik az lenni. Felesleges f&radsdg ilyennel torni magamat: 
ingadozhatomj ingadozhaiol^ ingadozhat^ Y&gj hibdzhatom, vaddsz- 
hatom stb. B(>fn6Uiaiikh6\ nyomban lesz : homdhat^ m'(ilhaiilch6\ ism^t 
mulhat stb. AzonkSp: dohdnyozhatoky fdzhatoh, konnyezhetek, 
dlmodhatoky perlekedhetek, dOicUok, osztozhatok, viUhatok stb. stb. 

Az -an enesek az el6z6 milssalhangzdk megketttfz^s^yel, csak 
mintegy v^Ietlentil cseppentek az ikes ig6k koz^. Az eff^l^ket 
mint c^atiauy csetten, csurran, cseppen, pattan, recesen, csusszan, 
rezzen stb. soha se kell az -ik raggal megterbelniink; egy^bha 
kiilonds c^lunk volna vele. De akkor is csak a harmadik szemely- 
ben. Ezek is, bogy Joannovics egy talAlo szavdval eljek, csak tijab- 
ban csaptak fel ikes igeknek. 

y^gre ^ppen laikusi szempontbdl nem hagybatom emlitetlen 
a primitiY funkci6kat: eszek, iszok stb. Ha ^n, parasztosan, azt 
mondom: eszek^ iszok, enn^ky inn^ (ezt ritkdbban) ligy erteni, 
hpgy — valamit, ha volna ; ha pedig azt mondom : eszem Is iszonij 
azt mondom vele, bogy ezt a kenyeret, ezt a bort. Egy ragra 
szoritani azt aki kett(3vel rendelkezhetik, annyit jelent, mint nem 
gazdagftani 6t, banem szeg^nyiteni, azaz: egy bizonyos fogalom- 
nak hatdrozott alakti kifejez^seben megakaddlyozni. Ez pedig, ha 
nem csal<5dom, semmikep sem lebet a mi feladatunk. 

Qointilianus arra jogosit fel, hogy a gramatika ellen is 
szdlhatunk, csak >cum virtute« sz61junk. De mi a virtust dldoz- 
zuk fel olykor a gramatikdnak. 

Dedktdl tanultam egy adom&t, mellyel ez elmefuttatist 
T^gezni akarom. Volt egyszer egy faluban ket kiilonbozfi hit- 
felekezetfl lelkesz, aki abban versenyzett egymassal, hogy melyik 
tud a sz68z^kr6l nagyobbakat mondani s ballgatdira megrendftdbben 
hatni. Az egyik, aki igen vezna, beteges ember volt, ily nemes 
hey^en azzal kezd£ : Most meg fogom r&zni az eget ^s a foldet ! 
Ezt meghallva a m&sik ezzel y^gz4 : Szegeny ember, m^ a szilva- 
fij&t se tuclni megr&zni, ha en nem segitenek neki! 

Gyenge er6vel pr6b&ltam 6n is m&g egyet r&zni az ikes 
igeragoz&s elm^let^nek er0s, de idegen t&j&n, nem hogy gyokere- 
ben megingassam, banem hogy tdn egy-ket jo otlet pottyanhat 
le r61a, yagy megeshet valamely szomszed f&r6h 

N6zz6k el nekem ezt a szaktuddsok! Gondoljdk meg, hogy 
segitenek &m nekem azok a regi j6 tablabirdk, kiknek faja md.r 
kiyesz, meg az a jo Yerseghy, kinek egyben-m&sban tin igaza 
is lehetett, meg az a j6 egyiigyfl p6rn6p, melyet eredetis6g6b(5l 
az iskola ki nem yetkdztetett. Zicht Antal. 



VlfeRTESY DEZSd. 

TIBERIUS NYELVUJItASA. 

— Az ideffen szok ellen. — 



A fecsegd SuetoDius egyetlen — kisebb h^zagok lesz&mit&s&- 
val — eg^sz terjedelm^ben r&nk maradt munk^ja, a Caesarok ^let- 
rajzai (De vita Caesarum Libri VIII), a rdmai birodalom els5 
tizenkSt csdszdrj&nak az ^letir&sAt tartalmazza. Julias Caesart6l 
kezdve Domitianusig. A monka hii tUkre ir6]'a pletykakedvelo 
terrndszetdnek. Ami fdv&rosi szdbesz^d, 8zenz6ci<$8 ujdons&g 63 
mulatsdgos adoma fiil^be jntott Suetoniusnak, az mind helyet tal&l 
a tizenkdt cb&sz&t dlete tdrtenet^ben. Ann&link6bb hi&nyzik aztto 
belole a jellemek rajza. Az alakokr6l csak kfllsd leir&sokat kapunk : 
ruh&juk, kiilsfi yiselked^s&k da megjelen^stlk ezerfel^ terjengS rajza 
mellett az egy^nisdg teljesen h&ttSrbe szorul. Ami ezzel karoltve 
j^r: a v^ltozatoss&got kedvelo, ^rdekessdgre tdrekv5 elbesz^les. 
tgj mutatja be alakjait a legkiildnbdzdbb helyzetekben, nem 
mulasztva el persze egy alkalmat sem, ahol ^rdekes apr6s&g felt&la- 
l&s^ra nyllik tere. A sok mind enf die k5zott olyasmire is akad az 
ember, ami taUn a Magyar Nyelvor olvas6i el5tt sem lesz drdektelen. 

Nyelviijftd t5rekvdsekr61 van 8z6. A r6mai irodalomban 
Sppensdggel nem volt ez valami ritka jelensdg : nem a rdgibb iroda- 
lomban sem, az aranykori latin irodalom 6ta pedig egyre gyakrabban 
nyilvdnultak effdle torekvdsek. Hisz a latin nyelv folytonos gazda- 
glt&sa termdszetszerfien Idpdst tartott az irodalom fejldddsdvel. 
Aminty a g5r5g hat&sra, a gorog irodalom titj&n, tijabb ds lijabb 
szellemi kincsek birtok&ba jutott a latins&g, termdszetes k(5yetelm6ny 
volt, hogy az addig osmeretlen fogalmak is megfeleld nevekhez 
juBsanak. 8 igy, amint n&lunk is az irodalom felvir&goz&sdval kar- 
5ltve megjelenik a nyelvbovitds sziiksdge: dp ez a jelenseg t&rul 
eldnk a latin irodalomban is. A g5rog irodalom nyujtotta fogalmak 
megjeloldsdre azt&n vagy a gorog sz6 — ndha latinos alakban — 
szolg&lt, yagy lijabb latin sz6 alkot&sa v&lt szUksdgessd. Analog 
jelensdg a mi nyelvunk b6yuld8dnek kettds iriny&val: a megldvo 
8z6kinc8et djabb kdpzdsekkel gazdagitani ds az idegen nyely sz6- 
kincsdbol ^tvett nevekkel gyarapitani. Idegen sz<5k 6a lij 8z6k szu- 
lettek n6luk is. 

Termdszetes, hogy akadtak azt&n nyelvtisztftd szellemu gondol- 
koz6k, kik a nyelv eredeti tisztas&gdt yeszdlyeztetve Utt&k az 
idegen szavak s&ska m6djira r&zddul6 tomegdtol ds effdldknek a 
kipusztit&s&ra t5rekedtek. A gordg-ellenes ir&nyzat, a rdgi rdmaiak 
hagyom&nyos 5r5k8dge, dreztetni kezdte a hat&s&t a nyelvtijit&s 
terdn is, s a r6mai ember egdszsdges nyelverzdke tiltakozni kezdett 
az ellen, hogy sziiksdgteleniil haszn&li idegen szayak nitits&k a 
nyelv eredeti tisztas&g&t. Megkezdodbtt az idegen szavak kikilsz5b3- 
Idsdnek a divata. tilrdekes jelensdg, hogy a Suetoniusn^l sokkalta 
kdsdbb, Hadrianus kor&ban el5, nem is r6mai eredetu Aptdeius, a 
braviiroB nyelvmuvdszet sokat b&mult mestere, &mb&r becsiile* 



TIBERII78 NYELVUjfrlSA. 27 

tea latin oyelven sohse tudott irni, a maga idegen Djelv^rz^k^vel, 
kozmopolita lelk^vel m^gis ennek az ir&nynak lett a leglelkesebb 
hive, 8 nagyban javftgatta, tisztitgatta a g5r5g 8zavakt6l a latin 
nyelvet. Term^szetes, bogy idegen nyelvdrzSk^nek megfelelo ered- 
m^nnyel. Bizony86ga annak, bogy a nyeW^rz^ket nem lebet 
megtanulni. 

Ebbol a rSyid jellemz^sbdl i8 l&tnivalb a r6maiak nyelvujitd 
torekv^seinek c61ja 6s tenn^szete. Fdir&nyainak a megjel3l6B6n6l i8 
el^g analdgi&t taUlbat az ember a magyar nyelviijft&a yiszontags^- 
gaival. Adatokat csak Suetonius idSztem munk&j6b6l emlitek: 
Tiberina cstosdr nyelytijft6s&r6l. Jellemzd a r6mai viszonyokra, bogy 
az &llam elsd bivatalnoka, a milli6 feladatt61 elfoglalt Caesar figyel- 
m^t nem kertilte ki bazai nyelv^nek a sorsa sem. Javitgatja, sz^plti 
6s tiaztaaiiga megorz^a^t kSveteli mdsoktdl is. N&lunk a biva- 
taloa ir&aok botrdnyoa nyelvbaazn&lata a nyely termSszet^nek, a 
magyar atilus minden jellemzo saj&ts&g&nak Ubbal tipr&8&t6l bem- 
zaeg. N&lunk a bivataloa ir&sm6d csak dtka a magyar nyelv tiszta- 
a^ginak ; megcsontosodott, ^szszerfitlen furcsas6gaival csak rontja a 
nyelyet : Rdm6ban eldljdrt az ^llambatalom a nyeW 
tisztas&gftnak a megorzSs^ben is! Tiberius cs&sz&r azzal 
is gondolt M&s k^rd^s aztdn, bogy mennyiben volt igazolt az o 
nyelv6jit6 tdrekvSse, mennyiben vezette abban a belyes gondolkoz&s. 
Torekv^se minden esetre tiszteletrem6lt6. 

Az idegen szavak ellen folytatott badj&ratban vajmi kbnnyen 

t^yednek az emberek a neyets6gessel bat&ros szSlsds^gekre. A biba 

a azempontban rejlik: az idegen nyelyek adta szavaknak teljes 

kiirtilsa aemmif^le nyelvnek nem lebet a c^lja. Van, amelyiket lebe- 

teilen kifejezni m&s nyelven — megfelelo alakban. Az olyast nem 

is kell bolygatni, de viszont vStek a szUks^gteleniil baszndlt idegen 

szayakkal keverni a besz6det. N^lunk ez manapsdg m&r — h&Y isten- 

nek — ftltaUnosan elfogadott igazs&gnak mondbatd. M&skdp B6m&- 

ban ! Nem tudnak bat&rt tartani egyesek a sz^lsos^gek kdzStt : van, 

aki fertelmesen telebalmozza Irds&t a g5r5g szavakkal; Tiberius 

meg iSgy gondolkodik, bogy semmif^le gorog sz6t nem szabad a 

latin beaz^dben tumi. Ez pedig — tekintve a gdr5g nyelvuek. tigy- 

8z6lv&n, kiz&rdlagos befoly&s^t a latin nyely kincs^re — ^ItaUno- 

sftya annyit jelent, bogy valamely nyelv tisztas^a az idegen nyel- 

vekb61 bel6keriilt szavaknak irgalmatlan kiirt&silt kSveteli, teb&t 

idegen sz6t nem szabad baszn&lni semmi kor&lmdnyek k5zott. Persze, 

bogy az ft^Idkdpess^g megcstifol&sa az ilyes elv, mert kello szem- 

pontb6l ndzve a dolgot, merev ^Italilnoss^ban nem lebet besz^lni. 

A d5nt6 az: yan-e megfelelo n^y az idegen belyett, vagy nines. 

Amikor az idegen ney bely^t bazai el^ggd nem p6tolbat}ay teljesen 

jegoault az idegen sz6 baszn^lata. Sot belyesebb is: badd rfjon ki 

idegen kontds^vel, messzirdl birdetve, bogy idegen 5 az illeto n6p 

gondolatyil&g&ban is. M&sr^szt meg, badd jelolje killsejdyel is a 

kultura fejl6d^s6nek az titjait. 

Tiberius cs&sz&r lelk^nek m^g idegenek yoltak ezek a gondo- 



28 V^RTESY DEZSd. TIBERIUS KTELYUJfTXSA. 

latok. 6 csak merev elve ut&n indult : kidobni mindent, ami idegen. 
Jellemzo p61d&t emlit fel Suetonius (Tib. 71. c). A g5rdg emblema 
(eiiPXr^fia) bz6 mdtortdneti fogalmat jel51: berakott ^rcmunkdt. s 
n^hol mozaikb6l kirakott miivet is. Az eg^sz r6mai mfiy^szet csak 
R6m&ban sz^keld g5rdg muY^szet A mOformdkkal egy^tt jdttek a 
nevek is He]ia8b6L Ez a 8z6 is saj&tja lett a latin nyelvkincsnek, 
hirdetve egymag&ban is a latin miiv^szet g5r5g haz4j&t. Sz^lt^ben- 
hossz&ban haszn&latossA y&lt, s megpecs^telte a sors^t a hivatalos 
nyelvhaszn^lat is : bel^kerttlt a senatus vdgzdseibe is. Tiberius irgal- 
matlannl kiirt&s&t hat&rozta, holott latin sz6 nem is velt, ami 
jeldlte volna. 

Tdrt^nt, hogy egy tandcsUldsen felolyas&sra kerQlt valami 
olyan dekretum, amelyikben el5fordult ez a 8z6. Tiberius rdgtdn 
m6dosft6 indltv&nnyal &llott eld: el kell vetni az idegen nevet, 
hazait kell a hely^be tenni. Ha egy 8z6ban nem lehet kifejezni a 
megfeleld m6don, t3bb sz6t kell haszn^lni. Ha azok sem fejezik ki 
el^gg^, tess^k kfiriillmi a fogalmat, de mindenk^pen latinul legyen 
az kifejezve (eommutandam censuii vocem, et pro peregrina nostratem 
requirendam, aut si non reciperetur, vd pluribus et per ambitum 
verhorum rem enuntiandam), 

Mds adatot is szolg6ltat Suetonius. A monopMum sem volt 
megfeleld latin 8z6, s a hivatalos nyelv is a g5r5g alakot haszn&lta. 
Latin 8z6t Tiberius sem mondhatott h&t helyette, de annyit legal&bb 
megtett a saj^t maga megnyugtatds&ra, hogy, ha haszn&lnia kellett 
e 8S<$t a senatusban, mindfg bocsdnatot k^rt ^rte, hogy idegen sz6t 
kell alkalmaznia. 

Ime, hogy lesz a komoly tSrekv^s, az alapj&ban helyes ir&ny- 
zat a megktildnbdztetds ^rz^ke n^lkfll teljesen nevets^gess^. Az 6kor 
ez ^rdekes epiz6dja tanuls^os int5p6ld&ul szolg&lhat nekUnk arra, 
hogy b&njunk az idegen szavakkal. Mert sz^gyen veluk ok n^lkQl 
nitftani a nyelvet, de nevets^ges viszont, jobbak hfj&n, fel nem 
haszn&lni dket. A Tiberius elve: egy megfelelo idegen sz6 helyett 
rofSs kdrtilfr^sokat gy&rtani — csak mosolyt fakaszthat. Mindez 
persze a ttils^ig vitt latin sovinizmusnak is tulajdonithat6. Hiszen 
a latin ember, ha megh6dolt is a gdrog szellem el5tt, amely a 
latin irodalom forr&sa maradt mindenha, bllszke volt a maga nem- 
zeti nyelv^ra s azt mindenn^l tobbre becsiilte. Nem emlftek m&s 
p61d&t erre a tiUz&sig &Bdtt latin nemzetiesked^sre, mint azt, amit 
Suetonius ir Tiberiusr61, aki egy tanuvallom&sra felsz61itott r6mai 
katon&nak, mikor az illet6hoz gor5gUl int^zt^k a k^rd^seket, egye- 
nesen megtiltotta, hogy m&s nyelven ne merdszeljen felelni mint 
latinul. VifeRTESY Dszsd. 



IRODALOM. 29 



IRODALOM. 



A Btfmai Olosszilk. 

Schonherr Gyvia dr. A r6mai Ccuanate-kanyvtdr Korvin-kddexe is annak 
magyar glosszdi, Budapest 1906. (Kiilonnyomat a Magyar Eonyyszemie 1904.-i 

evfo1yam4b<51.) 

Schonherr Gyula dr. mint a Magyar Nemzeti MtLzeum k^p- 
viseldje r^sBt vett az 1903, dvi r6mai tdrt^nelmi kongresszuson s 
68 alkalommal ^rdekes 6s becses folfedez^ssel gazdagitotta mind 
muveldddstortdnettaket, mind pedig nyelveml^keink sz&m&t. A tud6s 
tort^neikutat5 egy eddig fdl nem ismert Koryin-k6dexre akadt, 
amelyet magyar bejegyz^sek dlszftenek. A kdnyv a Casanate-konyvt&r 
tnlajdona s a konyyt&rnak a kongresszas alkalmdval rendezett ki&llf- 
t^akn ily cfm alatt volt kdzszeml^re t^ve: Encielopedia mediea del 
secolo XIY. A k6dex terjedelme 298 lev^l nagy ivr^t alakban, klil- 
seje a lehet6 legdfszesebb : festett kezd6bettlk, lapszdli dfszft^sek, a 
BzdYeget magyar&z6 k^pek emelik miivdszi ^rt^k^t; a k^thasdhosan 
frt szoveg csak az als6 egyharmaddt tblti be a lapoknak. Ir&sa 
jellege bar&tg6t, mely a XIV. sz&zad m&sodik feletol a XY. szAzad 
elej^ig volt hassn&latban. Tartalma az &llat-, nov^ny- 6s devtoyvildg 
egyes term^keinek, kMdnQsen pedig ezek orvosi hasznMat&nak ismer- 
tet^se. Sserzdje ismeretlen. 

A folfedez5 kdrUltekint^ ^lesUt&ssal 6b kritikival dllapftotta 
meg a k<3dex keletkez^se idej6t. A gazdagon diszftett elsS lapon egy 
n6gy8z5glet{L keretbe foglalt k6p l&that5, mely a vdlasztdktal kdriil- 
vett r6mai C8&8z4rt dbr&zolja; a y&lasztdfejedelmek k5zul azonban 
hidnyzik a cseh kir&ly, teh&t olyan korb6l kell a k6pnek sz&rmaznia, 
amikor a r6mai cs&sz&r egyszersmind cseh kirdly is volt. Igy volt 
ez Vencel ds Zsigmond alatt. Maga az arc azt bizonyltja, hogy az 
csakls Vencel lehet^ a y&lasztdk arck6pei kdzdtt pedig ott taUljuk 
II. Baprecht6t, aki 1390-t51 1398-ig volt rajnai pfalzgrdf 6s Jodo- 
k6t mint brandenbnrgi 5rgr6f6t, aki 1397-ben kapta ezt a m6U68&g&t. 
Ezek bizonysdga szerint a k6p 1397-ben keletkezett. Vencel k5nyv- 
tiira a cseh tr6nnal egytitt Zsigmondra sz&Uott, 5 val6szfnuleg Bud&ra 
hozatta 68 ennek a maradv&nyak6nt keriilhetett a k6dex k6sobb a 
KorviD&ba, de nem lehetetlen az sem, hogy M&ty&s csehorszdgi hada- 
koz&sa alatt szerezte. Erre mutat az a koralm6ny, hogy az elsd lap 
alj&n levd Korvin-cfmerben benne van a cseh oroszldn. Schdnherr 
szerint a kirAlyi k5nyvt&rb6l p&los bar&tok kez6be keriilt a kdnyv, 
akik m&t M6ty&8 idej6ben is haszndlhattdk. Tovdbbi 8ors&r6l csak 
annyit tndunk, hogy 1546 ban m&r olasz k6zben volt. 

A k6dex iBmertet6se utiln a magyar bejegyz6sek kozl6B6t taUljuk 
a gloB8z&k befr6inak egyiketdl BZ&rmaz6 k6t recepttel, ezek egyik6ben 
szint6n taUlank magyar szavakat a szdveg k5z6 beirva. Els5 helyen 
illanak a k6dex egyes lapjair6l Ief6nyk6pezett magyar bejegyz68ek 
ssovegszeril Sssze&Uftilsban, azutdn kSvetkezik a bejegyz6sek k5zl6se 



30 IRODALOM. 

latin megfeleloikkel egyiitt, v^gUl a nyelveml^k szavainak kozSpkori 
Dyelveml^keink szbkincs^vel val6 dsszehasonlit&sa ut&n egy J6gyz6k 
a k6dexbeli magyar Dov^nynevek mai ^s botanikai neveirol, amelyet 
M^6cBy-Dietz S&ndor dllitott ossze. A bejegyzett szavak Bz&ma 106, 
legnagyobb r^szuk nSv^nyndv. Az egyik orvosi recept v^gdn est 
tal&ljuk: Premissa omnia sunt probata per heretnitas sancti PatUi, 
ebbol yal6szfna, bogy pilosok yoltak nemcsak a receptek irdif banem 
a magyar szavak bejegyzdi is. 

A glossz&kat az fr&s jellege 6a belyesfr&si saj&ts&gok alapj&n 
k^t focsoportra osztja az ismerteto ^s az oklevelek Ir&s&nak dtmuta- 
t&sa alapj&Q az els5 csoport ^s a receptek kor&t a XY. sz&zad bar- 
madik negyed^re, a m&sodik csoportet pedig a XY. sz&zad y^g^re 
€8 a XYI. elej^re teszi. Az ott fdlbozott belyesir&si kulonbsdgekbez 
bozz&adbatjuk m6g a kdyetkezdket. Az elso csoport az ly bangot 
mindig egyszerfi / betuvel jel51i : konkol, Na^gmaXva, metelj a m^sodik 
csoport Z^-nal : Swlif, Selpemfereg. Az ny jelol^se sz6 kozep^n az elso 
csoportban n ^s ni: yegynefa, Oeregdynie, a mdsodik csoportban np 
(egy esetben ny : Berekenye): papmoni/a, hvn^orfWj Dffnnffe sat A c 
bang az elsd csoportn&l a k^tes olvasatii rakonch 6a feke(te) pefercze 
kiv^tel^vel egyszerd c: cecla, cimpa^ a m&sodik csoportn&l cz: geze- 
micze, czirk, yrglicze sat. 

A bejegyz^sek kor&nak meg&llapit&s&t is megkfs^relbetjUk a 
belyesir&si saj&ts^ok alapjto s ez a kis^rletiink is t^mogatni fogja 
a folfedezd kormegbat&rozds&t. A cs bangot a bejegyzdsek kdvet- 
kezetesen c^-vel jelolik. Ez a jelol^s a XY. sz&zad kozepe tdj&n I6p 
fol belyesir&sunkban, eloszor az Ebrenfeld-k6dex baszn^lja. A gioasz&k 
teb^t a XY. szdzad kdzep^n^l sokkal eldbb nem keletkezbettek. 
TJgyanezt bizonyitja a c hang jelol^se is. A Besztercei 8z6jegyz6k 
c-vel 6s ch-valy a Scblagli cA-val jeloli e bangot, az Ehrenfeld-k6dex 
cz-vel; a mi k5dexUnkben az elso csoport c-t is meg cZ't is, a 
mdsodik pedig a latinb5l vett lAkoridum kiv6tel6vel kovetkezetesen 
CZ't Ir. A kdt cBoporton kiviil taldlunk m^g n^b&ny batirozottan 
k^sobbi bejegyz6st is, ezek kSziil madar kifles 6s er^tlen natha fjf az 
o hang jeldldse &ital ^rdemelnek figyelmet. Az (f jelz^s el6fordul 
m^r a Becsi-, Muncheni- 69 Apor-k6dexben, de &ltal&nosabb& csak a 
XYI. sz^zad elej6n lesz (Guary-, NAdor-» Ddbrentei-, Peer-, Czech-, 
Yitkovics- ^s Kazinczy-k6dexekben), az ^-t csak a XYI. sztoad elej^n 
baszn&lj&k (a Jord&nszky- 6a Zolnai Nyelveml^keink 240. L szerint 
az ]^rdy-k6dexben). Ezek a k^sobbi bejegyz^sek teb6t a legnagyobb 
valdsziniis^ggel a XYI. szdzad elej^rol val6k. 

A 41. sz6mii bejegyz^s ez: (Git) rakonch (?), a jegyzetben azt 
olyasBuk r6la, bogy el van mos6dva, olvas^sa bizonytalan. A gii-v6\ 
azt mondja Diefenbach Glossariuma, bogy kom^nyhez basonl6 nov^ny, 
de a magyar sz5ra ebben az alakj^ban sebol se tal&lunk sem adatot, 
sem folvil&gosftdst. A f^nykSpi m^solat azonban megengedi, bogy a 
8z6t kezdo I'-vel olvassuk' ^s igy nem tartom lebetetlennek, bogy ex 
az adat a NySz.nak Meliusb6l koz5lt pak6c (eupatoria, odermennig) 
szav&val azonos. % 



IRODALOM. 31 

Schonherr ismertet^se y^g^o azt a meggyozod^s^t fejezi ki, 
hogy magyar nyelven frott darabnak is kellett M&ty&s konyvei kozott 
lenni ^s hogy az ezen a t^ren tcendo kutat&sokt^l mdg nagy ered- 
m^nyeket Y&rhatnnk. SXai IsTvijf. 

A cMsek nyelye. 

(A debreceni nyelvjar&s. trta: Oldh Qdbor. Nyelveszeti Fuzetek, 26. sz&m.) 

A debreceni magyars&got ligy szoktuk emlegetnii mint a leg- 
tiszt^bb ^8 leggySkeresebb magyars^got. Hite, szok^sa, ^lete mind 
olyan a debreceni cfyisnek, bogy mint a vfzcsopp a sug&rz5 nap- 
fenyt, dgy veri vissza a szinmagyar gondolkoz&st. Aki teb&t k6p6t 
frja le e gondolkoz&snak s rendszerbe foglalja ^15 6b vinil6 mivolt&- 
ban a debreceni nyelvet, az nemcsak eros k5vet rak a magyar ndp- 
uyelv rendszer^nek ^piiletdbe, hanem p^lddt is ir. OUb Gh&bor, ligy 
Utszik, erezte ezt a feladatot, mert tanulm^nya minden sor6n meg- 
erzik a szeretet, a meg^rt^s, mellyel szlildfdldje nyelv^be m^lyedt. 
A debreceni 6si koll^gium egyik tisztes bagyom&nya a magyar nyelv- 
tndomdny dpol&sa 6s fejlesztese a e koil^gium egy most 615 fia is 
ler<$ja ezt a tartoz&s&t. Y^gigvezet benniinket e nyelv eg^sz rend- 
szer^n, megismertet 8aj&ts6gaival, a nyeWvel, mint a tartalmas gon- 
dolat- ea 6rzelemviMg hajl^kony eszkuz^vel. l^gy t&rgyalja a civisek 
nyely^t, amint az igazi n^pnyelvi monografi&nak tdrgyalnia kell. 
Eldszor jellemzi, azt&n gazdag gy{ijt6sen mutatja be, mint tUkrSzi 
vis^a ez a nyelv az embernek, a parit&n k&lomist&nak egyszeru, 
j6zan ^letviszonyait a fejlett ^rtelmessegSt. Koz^ppontja mindeniitt az 
ember — 6a nagy on helyesen — mert csak igy lehet a nyelvesz 
egyiittal az embernek, a n^pnek ^s gondolatvil6g6nak ismeroje 63 
ismertetoje. 

Milyennek is mutatja ez a nyelv a maga ember^t? 

Mikor megsziiletik a kis civis, a doncsi (kis kover gyerek), 
egy darabig 5 is csak sivatag (afrd) port^ka, mint mds emberfia, de 
ugyancsak findncfeneku (eleven), mert egesz nap findncolja (zaklatja) 
az 6desanyj&t. Hogy azt6n felcaeperedik, uccatUze lesz a buncutb6l, 
szeret eliekeregni haziilr<3l, az^rt, ha m&r nagyon leveles (sok van a 
rov&son), elhtisdngoljdk dkelmSt amiigy magyarosan. Ilyenkor persze 
orditf mint a fdba szorult fireg, de sebaj, sok hazugsdg van henne 

— mondogatja az anyja, mikor nagyon porlik a gUnydja. Az ilristen 
m^g kdci (kiadi&k) kor&ra is megtartja ezt a sz6p szok^s&t, mert akkor 
is jobb szereti a bakfuttyotj meg a hengerbuckot h&nyni (bukfenc) 
meg a j^gen kanyargatni, egyszdval dgdnizdlni (haszontalan tolteni 
az idot), mint tanulni. De azSrt hamarosan ddgdmh(>g6 lesz bel61e 
(temet^are jdr6 diik), vagyis petdkra jdr^ szeret kun4rkodni (rosszal- 
kodni), mert 5 is csak olyan j6l maszkolj mint a tobbi. Behajitja a 
bdnatszalasztdtf mert nines rajta gores 6s — tisztessig ne essik szdlvdn 

— szeret olykor az utc&n hosk^zni is. TeMnldgds (theol6gus) azonban 
csak olyikb6l lesz, mert akkor&ra mdr bekotd'iitLdr&got htz 6a az 
eldtty aki csak furuja-gatydhan (sziiksz&rt^ gatya) jAr, feszUj mint a 



32 IRODALOM. 

hasatt tekny6, liyenkor bisony m&r baddros fiH (gangos leg6ny), aki 
a kocsm&ban nem rSstelli megMbolni a cimbor&j&t. Az persze kdram- 
kodikj mint a bakkancsos katma ^s emlegeti, hogy csak gyere kaza 
maj vendigem leszel, meg hogy megdjj, maj megadom a szdd izit 
(elyerlek). Hanem az^rt el5bb-ut6bb erdnyossd (illedelmess^) leaz a mi 
hdsiink is, lecsendesUl a Y6re, kiv&lt hogy az a kis csiiri Uny is 
emherhe val6 (elad6) lett. aki olyan piroSj mint a cseppentett tokmag, 
HUz is hozzd a leg^ny erdsen. Ha &zi&n a Idnynak nem fulik hozzd 
a foga (nem tetszik neki) 6s megmondj&k, hogy opsit, ammerre a 
nap siitj akkor bizooy hefelh6dzik a kipe^ mert megette a tyiik a 
kenyerit 6b ^gy all a szdj%, mint akkinek dinnyef6d nem jutott. HAnem 
bezzeg, ha a Uny szfve is hiiz hozz&^ akkor mosojog, mint a vadalma 
es nemsok&ra szUret utdnra eggy a szoba a kemenc4vel, Mert tudni- 
val6, hogy az asszonnak csak hdrom szOksiges: bu piz, kellemetes 
firfif szdraz fa. No meg egy kis iU^ke a h&z el5tt. A hdzassdgront6 
(p&lyinka) csak ritk&n ddrdg bele a boldogs&gba. Az ember nagy 
ekhds szekiren (ernyos) el-el j6i* a hires szabadsdgok'Ts, (nagy v&s&rok), 
olykor, mert egy komor lova elad6, akki m&n k§szfil testdlni, m&skoi 
egypir koi'nyikdld (sfrtf) malac^rt. Szeretn^ is nagy on, de j6formdn 
veretlen pizir (ingyen) mert a civis sp6rol, ]6\ tudv&n, hogy tohb napr 
mint kolbdsz. Mire megoregszik, legyen mit a tdbe apritanu Olyankor 
m&r ^gyis csak a dikdn (heverd-^y) heverget az ember, vagy tanyd- 
zik (ismerdsdkkel besz^lget), miglen azt&n egy sz^p napon kimin 
melU keruL a csizsmdja (meghal), mivelhogy kdztudom&s szerint : 
minden imdccsdgnak dmen a vige. 

Ilyen egyszeruen 6l es ilyen metafor&san besz^l a debreceni 
ember. J6l mondja r6luk Ol&h Q&bor, hogy: Nyelve is olyan, mint 
maga a n^p: eros, egyszeriS, kiilsdleg t^n szik&mak tetsz5, de belse- 
j^ben kdltdi sz6ps6geket rejt5. 

Nem is sok kell hozB&, hogy ennek a nyelvnek ktilsd saj&tsi- 
gait osszefoglalja az ember. Legjellemzdbb saj&ts4ga: a teleszdjjai 
besz^l^s 6a a nyilt e-z6s, E saj^t^&gai miatt sz&mltjuk az ^szakkeleti 
nyelvjdr&steriilet felsdtiszai nyelvj&r^&hoz. Mentiil ink^bb haladunk 
e teriileten ^szakkelet fel6, ann&l ink&bb kozelednek a mag&nhangz6i 
a diftongushoz. A -hoz hez hoz rag nyilt, 2r-telen -ho he ^-nek 
hangzik s keletnek tartva valamivel z&rtabb lesz ^s a z-t is felveszi. 

Mindez — ^s m6g sok egy 6b — meglehetds elesen hat&rolja 
el a debreceni nyelvj6rdst az eg^sz nagy teriileten beliil, csakhogy 
6pen ezen elhat^rol6 von^sok kiemel^s^rol, a debreceni nyelvj&r&s- 
teriilet pontos meg&Uapltds&rdl feledkezik meg a szerzd. A szomsze- 
dos nyelvj&r&sok r^lhat&sa 6a az dtv^telek kimutatdsa kiilonben 
mindv^gig hi^nyzik a munk^ban. £s itt mindj&rt egy m&sik nagy 
hi&nyoss&g&t is ki kell emelniink, azt tudniillik, hogy a debreceni 
egykor oly gazdag pusztai 6a p&sztor^let nyelvkincsSnek sines semmi 
nyoma 6rtekez6s6ben. A civisek nyelve sz^p 6a gazdag, de a p^sa- 
torok^ is az. Mennyi elveszd kincset gyujtene a maraddkoknak az, 
aki most sietne osdzefogoi. Hisz lassauk^nt nemcsak a legel5ket, 
hanem a p&sztor^let nyelvet is felsz&ntja az ekevas a Hortob&gyon I 



IKODALOM. 33 

Nyelvtani saj&ts&gok t&rgyal&s&ban meglehetosen r^szletes k^pet 
igyekflEik nynjtani a tanalm&ny 8zerz5je. 

Hangtan&ban felSleli az Ssszes hangv^ltoz&sokat, m6g az 
olyanokat is, amelyek tkgysz^ly&n mindenfeld megvannak, mint p6ld&al 
a tandl*tUMoUi€le disszimiliicidkat vagy a bomyH-, pemye-Hle minfis^gi 
T&ltoz4sokat. A mag&nhaDgzdkat t&bl&zatba is ^llltja, s ez kdtsdg- 
kiyftl kdvetesrem^ltb p^lda. Az alaktani saj&ts&gok f elsorol&sa 
mdr sokkal h^zagosabb. A sz6alkot6siiak csak k^t f a jt&j&t t&rgyalja : 
az oBBzet^telt ^s a k^pz^st, j6llehet az dvandsra ^s a TconMndld 
8z6alkottera is bdven akadnak p^ld&k. A Vegyes idj8z6k c. gy^jte- 
m^nyben ott vamiak az eldbbire pSld&ul: szuszka (33. I.)? guriga 
(29), az utabbira a kajmds Ubii (tal&n : kajla X ^amdis). De mag&nak 
az oeszet^tel fajt&inak t&rgyal&s&b6l is kimaradtak az elhomdlyosult 
osszetetelek, pi. el6te (28) 6s szfvand (45). Az igek^pz^sben a Deb- 
receni grammatika hires -ddik odik-i^n kiviil ^rdekes, saj&ts&gos k6pzo 
a gyakorit6 -sokdl az ilyenekben: irsokdl, mirsekily vdrsokdl (yo. 
nUrcsik^. A n^YSzdk^pz^sben is igen ^rdekes p^ld&kat leltLnk, csak 
az a k&r, bogy legtdbbj^t a kiilondsehh n&uszdk gy^jtdneve alatt 
garmad&ba h&nyva, noha mindezeket sz^pen rendbe lebetett yoloa 
szedni. 

Az igeragoz& s-r6l sz6l6 r^szben a leg6rdekesebb az ikes 
es iktelen ig^k kavarod&sdnak bizonyft&sa. B^vai 6ta tal&n sobasem 
Yolt olyan iddsszertl ewel a k^rd^ssel val<3 foglalkozds, mint most, 
amikor f6k6pen a jelen nyelv^tdl v&rjuk a foleletet a jovdre yonat- 
kozdlag. A n^p nyelve &ltal&ban is megelozi fejlSd^seben a konzer- 
vativabb irodalmi nyelvet s Igy van ez az ikes ig^k dolg&ban is. 
A d<«breceni nyelvj&rds a r^szben is fontos tanuls^okat nyujt, 
amelyeket pentosan kiakn&z a szerzd. 

A jdent^svdltozdS'okTdl 6b a mondaitani sajdisdgok-rdl bz6\6 
fejezetek tal&n legjobb r^szei a mfinek. Az ut6bbiban finom meg- 
figyel^sek vannak a debreceni ember saj&ts&gos ^nekld hangstilyoz^- 
8ir6l, amellyel m&r Balassa is foglalkozott (Nyr. XLK.). Mindez 
azonban csak bevezet^s ahboz a gazdag sz6kincsbez, frazeol6gi&boz 
es n^pkolt^si gyfijt^shez, amelybez fogbat6 kev^s van t&jnyelvi 
tanulmAnyaink kozt. Erdekesen jellemzik egyiittesen a debreceni nyelv 
es drtelem nagy gazdags^&t. KQlon fejezetekbe gyfijtve egy csom6 
n^pdal, Bz6j&t6kf besz6dm6d, kosz6nt5, mese, 66t val6s^os kis paraszt- 
karcolat is, k^t n^n^masszony meg egy b&ty&maram cseveg^sei egyrol- 
m&sr6L Eg^sz gazdags&gdbau megvan a debreceni gyereknyely is s 
tanos^got tesz e n^p meleg Srzd szfv6rdl. De az^rt k^romkodni is 
tad a cfvis 6s nagyk^pil etnol6gasok bizonyosan m6lyrehat6 k5vet- 
kestet6seket vonnak le abb6l a tagadbatatlan val6s&gb6l, bogy n6gy- 
szer annyi itokminta van Debrecenben, mint dld&s. 

Mint a magonk hajdani koll6giambeli 6letenek — iucunda 
memorto- nak — vid&m hangja, tigy liti meg fUliinket a debreceni 
ofli di&k6let szavaj&r&sa a didknyelvhen 6b didkndtdkhan. (Az el6bbir51 
nagyon mulatsigos kis cikket frt m&r a Nyelv5rbe Barcza J6zsef, 
XXV. k.) Yaldban, a v6n koU^ginm tdv6ben orokk6 ifjti 6s 5rokk6 
xAarAm BTSLv(hu xxxv« B 



34 MAOTARiZATOKy HELYREIOAZItIBOK. 

▼id&m a di&k. iiSs ma is 6ptigy bunda m6g a bunda, mint a r6gi 
YiUgban, 8 ^ptigy stLyolt ^8 ordlt az ork&n Hagym&si P^ter es occse 
Pdl Udv5zl686re, mint hajdan. A J5kai vil&g&nak egy darabja el meg 
ezen a ssigeten s nemcs&k az 6rcszobra &11 Gsokonainak a koll^gium el5tt. 

NXdai PJLl. 

hagtarAzatok, heltreigazItAsok. 

Egy ismeretlen r^gi Szd. Katona Lajos a M. K5nyy t&rban kiadta 
a hires BarUm-legend6t, a Kazinczy-k6dexb6l, de mai helyasirdssal. 
Az fttfr^sban egy-kdt helyen t§yedett, de egyik t^vedSse r&vezetett 
eg^ olyan magyar 6z6 folismer^s^re, melyet eddig semmi m&8 nyelv- 
emlSkiinkbdl nem ismeriink. Ez a nevezetes sz5 a EazC. 100. 6s 101. 
lapj&n h&romszor egym&sutdn el6fordal: > Az kiral cinaltata, n6g 
ladakath : es ketteit . . . kyu61 araual be borittata ... Az ketteit 
kegiglen zirrel kyuSl be uonattata : es belSl dr^a g5n^el be tStete . . . 
Azok ke^ek az aranassokat ig6n dragaknak itelek : az zirrel be uontakat 
keues iutalmuknak mondak . . . Ennek utanna az zirrel be uonth 
ladakates: feel nittata . . .« Katona ezt (24. 1.) fgy irja &t: 8z6rrel^ 
8 megjegyzi, bogy a latin eredetiben pice van vagyis szurokkal. 
Olyas^Usa nem lehet helyes, mert a 8z6r Bz6nak szir alakja aebol 
sines, alig is lehetett, mert a mai hosszd 6 nem fejl5dott i-bol 
(isemucut : d'siinket csak Utszolag kiv^tel, mert nem is emlitye, bogy 
itt az iS'i es-uek is olyashatjuk, az os csak az tljabb irodalomban 
y&ltozott el 68'b€). De Szaryas G&bor is t^vedett, mikor a KazO.-nek 
ezt a szav^t a NySz. zsir cikk^ben id^zi; persze 6 nem ismerte a 
latin eredetit. — M&r most k^ts^gtelen, bogy ez a r^gi magyar 
sz(r szd csakugyan szurkot jelentett, teb&t azt, ami a latin szdvegben 
van. Nem k6telkedbetunk ebben, ha a KazC. tanus4ga mellett sz&mba 
vessziik azt a t^nyt, bogy a zurj6nben 6b yotj&kban alakra s jelent^sre 
pontosan egyezo 8z6t taUlonk: sir, ser ,barz, teer, pix liquida' 
{jur-sir, tannenpecb stb.). Alkalmasint tordk eredetu sz5: Paasonen 
a z.-y. sir sz6t a baskir 5a;er-rel 6s t&rsaival egyezteti (Die fu. 
s-laute 152. sz.), Monk&csi pedig foltebetd csuvas *sivir, *5ir-rel 
(tar. sayiZj NyK 18: 121). Ezekkel a szdkkal rokonitj&k Budenz 6ta 
(NyK. 6 : 427) a mi szurok szavunkat is. Sdcoitti Zsiqmond. 

Csend. Ez a fonev k^ts^gkiviil elvon^s iltj&n keletkezett a 
csendesAj^l, term^szetesen csak akkor, mikor e mell^kneynek y^gad 
bangj&t jdAt s-nek kezdt^k ejteni, yagyis a 16. sz^adban. Eredeti- 
leg t. i. azt mondt&k: csendesz, csendeszen, csendeszedik, csendeszit 
(igy m^g 16. sz&zadi eml^keinkben tobbnyire, de mig pi. Zrinyi- 
n6l is). De csendeszs4g belyett csendessiget ejtettek. mint egiszsig : 
egfys^g, iidvozsig : udvdss4g stb. s ennek batisara nebol m&r a 16. 
Bz&zadban a mell6knev is csendes lett (dczendesite DebrC, WeszpC. 
cziendessec Decsi stb.), s ez tette lehetov6. bogy utdbb a szdcsaUd- 
b5l kiy&lt a mai csend. M6g a mult sz&zad elejen nagyun ritka 6s 



MAGTA&iZATOK, HELTBEIGA.ZfTXS0K. 35 

szokatlsn volt ez a 8z6. Bereg^z&szi mSg csak mint »elavult< sz5- 
gjokot ismeri ; >8ajnos ab obsoleto sajon, sajna, undo sajndlf csendes 
ah obsoleto csend* (Dissertatio 127). Kisfaludy S&ndor azt frja egj 
1816-i leyelSben (Miliden Miink&i^ 8:303): »Miiitha gydm&ntra 
akadtam volna, tigy megoriiltem 6n, mikor Kazinczyban legeldszdr 
keUemet, Yerseghyben magdnyt, szomjat, ihet, gUnyt, magamban dUMt, 
csendetj Idzt tal&ltam.< Szemere P6l is 1817-ben mint szokatlan 
szdt jegysi ki a Tudom^nyos &yujt6m6nyb51 ^s kozli E^zinczyval 
(Szemere Pil Munk&i 3 : 159). Azel6tt a c^^n^et Gyongyosinek tulaj- 
donitott&k, mert elfifordnl a GsaUrd Gapid6ban, Dugonics kiad&s&ban, 
de midta Bapp KomSl tijra kiadta a Cupid5t Gydngyosi k^zirat&bdl^ 
tadjak, bogy az illet5 belyen Dagonics csemp6Bzte a csend sz6t 
Gyongyosi szoveg^be. De mikor Simonyi ezt meg&llapftotta,^ elfelejtette, 
hogy G^dngyosinek m^gis van egy kifejez^se, mely a c^eiu^hez igen 
kozel M 8 mely azt sejteti, bogy OydngySsi mag&t a csendet is 
ismerte. Azt Irja ugyanis, mint a NySz. is id^zi : > A bti az elm^ket 
teszi csendetlenn^, a j5 falatot is megiint lzetlennd< (MY. 3 : 28, 
mdr az elB5 kiad&sban is). Ezt azt&n Ealudin&l is megfcaUljnk, 
jegyz6kdnyy^ben : iCsendes szelids^g, Csendetlen erk5lcs.« !^8 eddigi 
tudomisank szerint maga a csend f6n6v eldszor Faludin&l kerill 
elo. m6g pedig b&romszor is, de mindig igy: csenddel (vo. hcUkkalj 
loppal; 1. NySz.). Lebet, bogy Faludi maga vonta el a csendes 4s 
csendetlen sz6kb6l. Amde kimntatbatjuk, bogy ez az elvon&s m&r sokkal 
regebben megvolt, t. i. csakugyan a 16. sz^zadban, teb&t mindj&rt 
akkor, mikor foltev^siink szerint a cserides s hangH kiejt^se lebetdv^ 
tette. Egy 1571-ben kelt erd^lyi lev^lben sikertilt r&akadnom; ott 
ezt olvaatam : >Csilki uram b^jon . .. az hatalmas cs&sz&r level^vel ... Melly 
ntolsdnak nyers sz6val val6 felolvastatds&t praetend&ly^n az gyal6s, 
csend leve, mindeneknek szeme az B&tbori uramokra [Igy] yet^ mago- 
katy mi^rtbogy csendesen iiltenek az oreg ajt6 feld< (ugyanabban 
a ley^lben el6bb 6b ut6bb is 5-sel : csendesen, megcsendesit^ ; 1. Erdely- 
orsz^ Tortenetei T&ra, kiadj^k gr. Kem^ny J6zsef ^s Nagyajtai 
KoyAcs Isty^n 1837, 1:108). Koyics MXbton. 

JJrambdtydm i% hdtydmuram . • . Te elbibdztad a 
dolgot. Uramb&ty&mat bdty&muramnak cimezgetted. Az^rt azt6n 5 
azt Irja, micsoda neyeletlen, yig6c modorti, betyke ficsdrt kiildtem 
en a nyak&ra ? Nam y^n kesbedt paraszt o, akit le lebessen b&ty&m- 
uramoznL — »Ne bosszantan&l m&r ezzel a neyets^ges yiddki meg- 
k&ldnboztet^ssel. Hiszen uramb&ty&m yagy b&ty&maram : az oly mind- 
egy. Minddssze egyszer el51 yan az uranx, b&tul a b&ty&m; egyszer 
meg el61 a b&ty&m, b&tul az aram.€ — S ez neked nem elSgg^ nftgy 
kulonbsdg? Nem yeszed §szre, bogy orambdty^m mindenekel6tt lir? 
Csak miutiln ezt m&r kello tisztelettel elismertttk, 6s kifejeztUk, 
^ngedjUk meg maganknak az atyafis6gos, melegebb bizalmaskoddst. 
B6ty&marammal ellenben mindenekeldtt konfidenskediink. Mintegy 

> Az Elvon&s cimu Nyelveszeti Fuzetben 66. 1. 

3* 



36 haoyarIzatok, helyreigazItXsok. 

kitUntetjuk 6t, ^ysz6lv&n y&ll&ra veregetiink azzal, hogy atyafis^gos 
raDgra emeljUk. Azt&n, v^gul megurazzuk ugyaD^ de j6form&n csak 
a magank tisztelet^re. No, mert ha egyszer felemeltUk ot b&ty&nkk4, 
akkor ezzel in4r tirr& is tetttlk. Urambdtydm: ez hddolat. Bdiydm- 
uram: ez leereszked^s. !l6rted m&r? — >!]Srti a man6!« — Uram- 
Mty&m : az tir. B&ty&mnram : az paraszt. Ha ^rted, ha nem : ez igy 
van, ez val6, ez ell en nem lehet &gaskodni. 

(Az UjsAg, 1905. XI. 18.) 

KOZMA AnDOR. 

Bargundia^ Eandia^ TaMn^ Yelence^ B^cs. (Nyr. 29 : 238. 
423, 426, 473, 519, 576.) Mindezekre a v&rosr^sz-nevekre igen sok 
adatot sorol fol Pesty Frigyes, Magyarorsz&g helynevei c. mfiT^ben. 
Burgundidra oyolc adatot : Debrecenbol, Tinny^rol, KeD^zlordl, Soly- 
mosr6l, Ya&lrdl, Kecskom^trol, Bel^nyesrdl, Yelencebdl, ezenkiyill 
m4g hdrmat, mely helys^get s bat&rr6szt jelent. A v&rosr^sz jelen- 
t^sfi Burgundia ligy l&tszik mindentltt a helys^g gondozatlanabb,^ 
siUnyabb r^szSt jelenti ; igen jellemz6 a velencei Cigdny-Burgundiaf mely- 
nek neve eleny^szett, mikor a cig&nyok hely^be magyarok k5lt5ztek. 
A sz6 sz&rmaz&s&rdl Pesty nem sz61. — A Kandia, Kandlia n6vr» 
19 adatot id^z; magyar&zatul ezt mondja: >A sok Kandia helynev 
a tSrSk hdditds eml^ke. A nev mindig oly hat&rr^szre vonatkozik, 
mely elhagyatottsdga, moatoha illapota miatt tunt fel, valdszfniileg 
a Kandi ^s Kandlia helynevek is ide tartbat6k ... A kozsdgr^szek, 
melyek Kandia nevet viselnek, rendesen a szeg6nyebb zsell^rek lak6- 
hely^t adjdk. Namely yid^ken Gurgyalnak, mdsutt Tab&nnak nevezik. 
Mindnyijan a sil&nys&g, a mostohas^g ^rtelm^t akarj&k kifejezni.«: 
A TabdnvA n^zve Melicb J&nos megadta a helyes ^rtelmez^st Nyr. 
29:423. Pesty 36 Tabdn, Tohdn adatot id6z. — A nagyviradi 
Velence letelepUlt velenceiektdl kapta nev^t (in vico Vonetorum 1437^ 
in platea Venetiarum 1438). — Ugyanebben a cikkben emllti Pesty 
a nagyv&radi uj-Bicset is. melyet vizfolyis v&laszt el VArad- Velen- 
ce tdl; magyar&zat&t azonban nem adja. Tolnai Vilnos. 

Szdegyez^sek. Bdrdny. Oustav Meyer : Etym. worterbuch der 
albanesischen sprache (Strassburg, 1891.) c. muveben a kovetkezoket 
olvassuk : ber : schaf, weidevieh. R^gi alpesi sz5, amely az ^jszaki 
olasz dialektusokban is j&rja : com. bar, bara^ barinriy berg, bar, rom,. 
berr widder ; mil&n6i : bera, piem. bero widder, scbaf ; engad. bar, 
lotbr. ber. Az albdnban eldfordul meg a bari: hirt szd. [EszUnkbe 
juttatja a bojtdr olasz eredetet, melyet Kossuth Lajos fod5z5tt fol 
es Szarvas G. is elfogadott Nyr. 13. 562. — A szerk.] 

Bogdr. Kulwiotis emlf ti az alb. dzungar : kafer alakot. Az ol&h- 
ban ilyen alakokat tal&lunk : bombar : crabro : 16dar&zs, dong6 (LexB.) ; 
banzar: u. az (LexB.); bandar: hummel; bonibar : homiss ($ainean: 
Dic^ionar romino-german, Bucuresti, 1889.). Erd6lyben hallottam 
igy is : bongar ^s bungar^ kafer jelent^sben. Az olAhban megvan a botn-- 
bdesc (susurro. mussito) ige is (LexB.). A bombarf bongar, bonzar azt 



MAOYABAZATOK, U£LYREiaAZlTiSOK. 37 

iartoiu hangat&nz6 sz6k. Foltuno a magy. bogdr sz6nak ^ItaUnos 
elterjed^se 68 r^gis^ge s az^rt egyelore csak fdnntartdsscU merem koc- 
k&ztatoi azt a Tdlem^nyt, ^ogy az ol&h 8z6iiak dtvdtele volna a 
magy. hogdr. Mindenesetre f5ltfin6 az alaki 63 jelent^sbeli egyezds. 
[Vo. Munk&csi: Arja ^s kauk. elemek.] 

Kengyel: alb. kingele: wolleaer sattelgort. Etim. lat. cingvlum. 
Az ol&hban a Hngd : gart, tnling : giirten alakokon klviil haszn^latos 
m^g : chingd te inching ugyanazon jelent^sben. Az el6bbinek eredetije 
a lat. cingo, az ut6bbi meg a dngfuHum- on alapal6 *clingum bz6. 
[De 1. Bndenz MTJgSz. — A szerk.] 

Kip: alb. kHpare : gesichtsziige. Szerb-bolg^r {kip: bild, bild- 
saule) kbzYetft^ssel kerUlt e sz6 az alb&nba. Az oUhba is &tment 
a magy. kip: chip: bild, gestalt, gesicbt. 

Pidny : A romin piU torzs bajt&sair6l 6rtekezett Scbuchardt 
(Voc. 2 : 203.)t Mussafia (Beitr. oberit. mundart 88.) s a Nyr.-beD 
ugyancsak Schuchardt (18 : 530.) tlgy l&tszik, bogy a magy. pici^ picike, 
pidn, piciny szavak rom&n eredetfiek s r^szben olasz, rSszbeii tal&n 
oUb forr&sb6l vaimak meritve (V5. oldb picu : btibcben ; pi^ : troglo- 
dytes paryuluB, zaunkooig; pu(%n wenig ^ainean id. m. Ismerem 
m^g a pifu Bz5t is; gyermekre mondjdk gtinyol6d^k6pen.). A szlo- 
y^nben megvan a picel : koapp, sparsam az olasz picdolo-hdl (Arcb. slav. 
PbiL 11:465.); az alb&nban: pitsere : klein, winzig; piiser(fn:Yer- 
kleinere stb. (Yo. olasz : picciolo, piccino ; sz&rd : piccioccu : knabe ; 
engad. pitien ; 6 yelencei: pizzolOf friacdi: pizzul; koz^p gdrdg: 
xizZdQ: zwerg. DaG.)- [Vo. a votj&k pid, pici sz6t, mellyel m&r 
Oyarmatbi 6s Budenz egyeztette a mi szavunkat. — A szerk.] 

Fikkely : alb. hige : scbuppe von fiacb, scblangen. Meyer az 
alb^n sz5 alatt bivatkozik csap&n a magyarra; az dsszefUggSst 
nem ^rtem. 

Szem: alb. (geg) sUni: auge. ]Srdekes v6letlen tal&lkoz^s. 

Alexics Gyoboy. 

A Weszpr^ml-kddexnek egy homdlyos helye.^ lEnnek 
▼taima a feiedelmek bazokboz menuen el nioguuanak De maga ol 
nycUasokat [f] bagianak bozzaia [J^zushoz] bogi mynden bozzusagot 
gialazatot zidalmat valamit tudanak raita tenni ez egez eczaka mind 
el tenek ygi annere bogi zegi6nlek ab zent euangelistac meg ymia< 
(WeszpC. 78). E belynek az ^rtelm^t addig amig a WeszprC. passi6- 
j&nak a kozvetetlen forrisa meg nem kerul bizonyoss&ggal nem 
d5ntbetni el. De azt biszem nyalasokat 6s nem nyilasokat kell olvas- 
nank, mert Pelb6rt rokon bely6n (De Sanctis I. 66 M) ezt olvassuk : 
Biisemnt quoque ipsum in manibus malignorum apparitorum et gar- 
tionum in domo 8qualida, at dicitnr a plerisque, per totam noctem 
residuam yario modo affligentes . . .< Itt az apparitores et gartiones 
(yagy garcianes) bolmi ^retlen inas 6s csel^d n6ps6g, amilyent a 
kadexird nagyon kbnnyen forditbatott nydUas-ntikf ann&l is ink&bb, 

* Y&laszok egy beklildott kerdesre. A szerk. 



38 MAGTARIzATOK, HELTRSiaAZfTiSOK. 

miyel e szdnak a NySz-ban is meglevo 2. ^rtelme az ^retlen sihe- 
derrel, teh&t az olasz garzone-hdl 6b a francia gargon-hdl visszalati- 
nositott gardO'ful igen j6l egybev&g. [A bSlcz e fabul&yal czlpi ama 
apr6 oy&las embereket. Heltai. Vo. m€g a NySz-ban: nydlaskodiS : 
homo spurcns, Geleji Katona ; nydlassdg Heltai ; nycUad^ ifjak stb.] 

Katoka Lajos. 

A We8zpr6mi-k6dex 1 — 113. l.-ig terjed5 pr^ik&ci6j&nak anyaga. 
itt-ott hosszabb-rdyidebb szdszerinti egyez^ssel, megyan Temesy&ri 
Pelb&rt n. nagyp^nteki besz^d^ben. A k^rdezett hely sz^szerint 
latinul nines meg; de m&r mindj&rt utina (78 Pet6r kedig al uala 
a thwz mellett . . . Interim Petrus stabat ad ignem . . .) yan 8z6- 
szerinti egyezes is. — Az anyag azonban megfelel tartalomban, csak- 
bogy a latin szoyegben r^azletezobb : Serm. Pelbarti pars quadr. sermo 
in die Parasceues (alalr6l 13. sor 1500). Miserunt quoque ipsum 
in manihus tnalignorutn apparitorum et gartionum in domo squa- 
lida ut dicitur a plerisque per totam noctem residuam yario modo 
affligentes: depilantes barbam; per capillos ab angelo^ domus in 
alium angulum trahentes yinctum sine omni misericordia tractantes 
deridentes, yitaperantes, opprobriis saturantes et conculcantes . . . 
Szereny y^lemSnyem szerint a nyalafokat sz6 — mint a mellette 
levo [f] is mutatja (1. Eidsz6 VI. 1.).. mely tobbnyire a szoyegnek 
valamelyes kihagy&s&t jelzi — taUn ebelyett yan : nyatcalafokat 
£s e nyavalafok alatt bizonnyal az apparitores nuUignos-t 6rti s 
fejezi ki. Ez a nyaualas sz6 eldfordol a WeszprG. 6. 1. >Eir8 a mi 
nyaaaliaffagonk Ss binSnkc M&sutt a WeszprC.-ben nem taliltam.. 
de megyan sok to&b k6dexunkben kdriilbeliil ugyanezen jelentesben. 

VaROHA DAHJibf. 

Kormdny.^ Magunk is csod&lkoztunk, bogy a princeps 
phUologorumf tehdt komoly nyely^sz, komoly foly6iratban, folfrissiti 
azt az ozonyiz eldtti mukedyeld sz6fejt^st. bogy — azt mondja - 
^kormdny-Ule szayunk gSrog eredetu ; gorogbol dtsz&rmazott a latinba, 
franci&ba [t. i. gouvernement !] s a tobbi kozt a magyarba is«. Pedig 
a francia gouvernement tal&n sohase jelentett baj6korm&nyt (az min- 
dig gouvemail yolt), banem kezdettol fogya ^tyitt jelent6s^ben volt 
csak a sz&rmaz^ka a gouvemer ig^nek, ellenben a kormdnyt csak a 
17. sz^zad 6ta taUljuk itt-ott &tyitt ^rtelemben, azel5tt csak a hajo 
korm^nydt jelentette. Eurcsa foltey^s yolna teh&t. bogy az 1410 
t6j&n elokeriilo magyar (hB,i6)kormdny (ScblSz) az orszdg igazgati- 
s&t jelento francia gouvernement &ty6tele yolna s az 1332-ben elo- 
fordul5 kormdnyos yalami guvernemdnyoshdl rSvidiilt yolna, bolott 
az akkori franci&k m^g nem is tigy ejtett^k, bogy guvememd, banem 
tiszt6n kimondtdk a 8z6y^gi ent-ei. R^g tudjnk, bogy a mi szayunk 
a d^liszUy ^rma-yal fiigg ossze. Valdszfnuleg tgj^ bogy a borv^t- 
szloy^n krman ,korm&nyos' a magyarban korm4nyoS'8& lett, mint 

' Bizonyosan sajtohiba: atigtUo helyett. 
■ Yalasz egy bekiildott kerdesre. 



MAOYAJtlZATOK, HELTREIOAZItIsOK. 39 

krvmar > karcsmdros, fuhrmann > furmdnyos stb., s ut^bb azUn a 
komndnyoshtl vont&k el a karmdnyt. Tal&o nem ydletlen, hogy 
nyelyunkben a kormdnyos csakugyan j6Yal el5bbrdl van kimutatya. 
mint a bel51e elyont kormdny. (De hathatott a -many-k^pzds az6k 
anal6giiLja is; yo. a szl. morotva b. morotvdny tal&n a bolt folyd- 
medret jelent5 halvdny, halavdny fdn^y aiial6gi&j&ra. Yo. Munk&csi^ 
NyK 17:113.) A szerkesztOsAo. 

Ujra YSrSsmarty hasonlat^tfL (Nyr. 34 : 525). A Yoros- 
marty Cserbalma elej6n el5fordal5 basonlat egyetemi koreinkben sok 
vita t&tgya yolt. Megfejt^s^n sokan t5rtak fejUnket, sokan akartunk 
e munk&ban ^s siker^nek 5r5in6ben osztozni, r^szt kiy&nya magunk- 
nak Zens bagyat^k&bdL E yit&nak egyik eredm6oy6t tolm&csolta 
Franz J&nos a Nyr-ben, de nem eUg pontosan. 

A basonlatban fo szerepe yan a szdlk5nek, mely olyan 6ri&si 
hosszti. bogy keleten ^s nyugaton kitekint az egekre. Hosszti volt&t 
^rezteti yeltlnk a szdlkd' bsszet^tel elso tagja. E sz&lkd bsszefUggo, 
eg^sz, mert csak k^t y^gcsdcsos. Franz nem yette ^szre, bogy a 
magyar 8z5yeg ^s a nSmet fordit&sa k5zt e belyt tetemes kolSnbs^g 
yan. Egy sz&l f&nak, yagy a neyezett dri&si BZ&lk5nek csakngyan 
k^t y^ge yan. A n^met Eels (szikla) 8z6n meredek falii, a foldbdl 
kiiUld begyet ^rtiink s ba kettds csticsa yan, akkor az a k^t cstics 
egymAs mellett emelkedik magasra. 

A keletre s nyugatra kitekintd sz&lkonek pedig olyan a bely- 
zete, bogy nyngaton nap yeri, mfg keleten r^mf&tyol leplezgeti. Szinte 
biztosra yebetjfik, bogy a k5lt5 a keleti s nyngati ir&nyn&l a legpon- 
tosabb Ss legbat&rozottabb keleti 6b nyugati pontra gondolt. E k^t 
pontot pedig megkapjuk, ba a sz&lkoyet az egyenlftdn^l fttmeneszt- 
jak tigy, bogy az egyenlftd yonal&t keleten a nyngaton messe. A ket 
y^gcst&cB egym&st6l yal6 t&vols^ga e szerint teb&t 180 ^. 

M^g kdt 8z6nak a szerep^t, illetoleg jelent^86t kell megba- 
t^roznom. Az egyik a bat&rozott n^yeld (a k6t . . .) a m&sik a fold- 
kozi kifejez^s. Ebbez ydlem^nyem szerint Stettnemek 1827. &pr.- 
ban Toldyboz frt kdyetkezd, kedyeskedd sorai adnak kulcsot s ezek 
tnX&a egytittal a basonlat y^gleges megold&s&ra yezetnek : 

»L&88a b&t 6des kis madaram, 6n mag&nak nem y^tkezek, 
gydngySm, sz^p kis csel^dem, lebetetlen, bogy mag&nak y^tsek ; 
ink&bb egy kntyafejii tatdrnak, egy k6nek, yagy ami m^g tdbb, 
egy BsiklAnak, pedig tndja, szikUk tartj&k 5ssze a fSldet, ba nem 
yoln&nak, a f5ld lesfllyedne, az ^g is aUbb sz&llna< . . . 

E kezdetleges, meseszerii felfog&s a yil&gegyetemrol nagyon 
regi. Bynemfi naiy okoskod&sok forcs^k ugyan, de viszont bizonyos 
jdles^ssel figyeljQk meg a gondolkodni kezd5 ember yil&goss&g ntdni 
tdreky^s^t Ydrosmarty 61te v^g^ig nagy kedyeldje a mes6nek, a 
naSynak s middn e naiy felfogdssal eldszor taldlkozott, bizonydra 
megtetszett neki. S fme aligbanem ez a primitiy nSzet adott (5sz- 
tont a basonlat megalkotds6ra. Agy&ban a sok 3zikl&b6l egy batal- 
mas, f6 szikla. a sz&lkd szUletik meg, mely a fold minden egyos 



40 maotabXzatok, helyreioazItIsok. 

resz6t vonzza, az eg^szet osszetartja. S bol lelheti hely^t? A fold 
kozepdn, hogy afeld vonzza a fold minden par&nyi r^szet. Igy teh^t 
az ^JBzaki ^s deli felgomb k5z^ esn^k a hatalmas sz&Iko, teh&t fold- 
kozi. Ime e kifejez^snek jelent^se, 8 a hat&rozott nSvelo szerepe. 
mert e naiv, mondjuk kolt6i felfog^s azerint hat&rozott szilkSyel 
van dolgunk, t i. a k^t v^gcsucsos fbldMzi szAlkovel. Stettner Voros- 
marty legbensdbb bardtja yolt. Lebetseges, bogy, a basonlatrbl besz^l- 
getve, tole tudta meg anaak osazeftlgg^s^t e nafv felfog&ssal. Hogy 
frbatna kiilonben igy Stettner : > . . . pedig tudja^ szikl&k tartjik 
5saze a f5ldet< . . . T6ny az, bogy e felfog&sra t&maszkodva a hasonlat- 
nak minden szav&t meg lebet magyar&zni. 

Ehbez a szdlkdboz kicaiben mdg alakilag is haaonl^ Magyar- 
oraz^y melynek kelet-nyugati kiterjed^se csakugyan bosszabb az 
^jszak-d^lin^l. A bosszabb vonal k^t vegcsdcsa keletre a nyugatra 
mutat. Sorsuk is kozos. A az&lko keleti ormdt ej boritja, a nyugatit 
nap veri. Hasonlbk^pen baz&nk keleti r^sz^t a vad kiin csordik 
pusztitj&k s a vesz^ly val6s&gos r6mf4tyolk6nt nebezedik a keleti 
rdazre, m£g a nyugati erintetlen maradt. De e jelens^g vaA\6 ligy a 
sz&lkore, valamint a bonra n^zve. Hit &rthat egy^ vill&mcaapis egy 
dri&si sz&lkonek s mit drtott a ktinok betor^se Arp&d eros alkot- 
m&ny&nak? A magyar oroszUnbad Achilleaei j&tazva b&ntak el a 
azilaj ellenf^Uel s a bon egy cseppet sem rendult meg. 

Mindebbol Utbatd, bogy a k6t osazehasonlitott t&rgy sora^- 
nak kozossdget nyomr6l-nyomra kimutatbatni a bogy a magyar szdveg 
elad aorban s mondhatni kiz&r6lag belyes eszkdz a basonlat meg- 
oldda&ra. 

Ennyit mond a basonlat y^lem^nyem szerint, sem tdbbet, sem 
keyeaebbet. A basonlat csup&n csak a Salamon idejebeli Magyar- 
orsz6gra vonatkozik, mikor t. i. »baz6nk a t&raas egyeaa^g napjaitc 
elte. Nem 411, amit Franz J. mond, bogy >ez a y&ltakoz&sa a keleti 
s nyugati Magyaroraz^g aors&nak a m. nemzet tort^net^bol egesz 
yiUgosan kitetszik«. Hisz maga a kdlt6 mondja egy p&r aorral od&bb : 

K^tes az litkdzetek forg&sa: Saj6ra, Mob&csra 
A j6 bonfi ma is kdnnyezye tekint, de ki retteg 
Hallani a barcot, melyet L&szl6 keze barcolt? 

Csakugyan, aem Saj6n&l, sem Moh&csn&l nem bizonyult renditbetetlen 
az&lkonek az oraz&g ; azt biazem, ezt nem kell b5yebben bizonyitgatni. 
Y^giil a az^lkdnek ^s Magyar orazignak nemcaak aorsa kozoa, 
banem azerepe is. A az^lkd osazekoto kapocs a f5ld r^azei kozdtt, 
s Magyarorsz&g is ugyanezt a szolg&latot teljesfti kelet 6s nyugat kozt. 

Leyrer MItyXs. 

AkkOf hatszo* Simonyi A Magyar Nyely c. munk&j&nak tij 
kiad&84ban (243. 1.) a p6tlo nyujtdsrdl sz6lva a koyetkezoket 
mondja: >A szSkely kiejt^s bizonyos esetekben az r-et is elenyesz- 
teti . . . neyezetesen a kor ea -szer ragokban akko^ hatszd stb.c 
Ez azonban nem puszt&n sz^kely saj&ts&g. Felsd-B^csk&ban Altalinoa. 



N^PNTELYI HAOYOMiirTOK. 



41 



Szaldy&rosomban, Baj&D, az ekk6 meg ekk6, akkd. mikd, ecci (egyszer), 
kecciy hdromszdf n£ec4, 6cc6y haccdy h^cc^, nydccdf tisszi, Msszdf szdsszd 
stb. vAroBszerte haszn&latos. Ismeri az adai nyelvj&r&s is: A -sz'er 
€-je minden esetben (^-nek hallhat6 : 6cc6, tisszd, kicc6 (Nyr. 27 : 409). 
A mohAcsi nyelvj&r&s is tad r6la: A -szor^ 'Szer, -szor ragok h. 
mindig -szdf -szd: k4cc6y hdramszdj occd) valaMnyszd, ezorszd (27 : 71.). 
A S&rk5z nyely^ben is j&ratos : mik^d, akk^d^ ec<fdf k^ecC^dj hdrams2^df 
h^ectfd (33:269).! 08Bfk6 (Jyula. 

NiPNTELVI HAGTOMANTOK. 



T^jsztfk a Tadominyos Oy^tem^nyML 

1. Kis Samuel Sopronmegyei tdjszavak. T. (Jy. 1848. X. 



baca: d5re, buta. 

bajmddni : vessddm. bajl^dni. 

bak: vlzpartok elmosllB&t gdtl6 
k^tl&bti nagy f&k, komivesek 
ill&sazeke. 

bolond b&za : E&bakdzben oly per- 
jealakd mezei novdny, mely 
ha boven van gabona kozdtt 
^8 ki nem tisztfttatik, a belole 
k^sziilt kenydr sz^delg^st okoz. 
Inn^t a r^pczemelldkiek r^sze- 
geanek szokt&k nevezni. 

csattogd: fdldi epernek olyan 
neme, mely egj BZ&racsk&n tobb 
epret is hoz ^s meg^retten is 
csattanni szokott, pi. a lesza- 
kaszt&akdr. 

csigar: nydUnk erdei fa. 

csimoia: apr6 gyermek. »H&t 
otthon a kis csimot&k mint 
▼annak ?< 

csobaklani : bicsaklani. »Megcso- 
baklott a l&bam.< 

cadvad, elcsdvad: felbomlik p. o. 
valamely kot^s. ^ElcsdvasztoU 
tarn szemem el6U (elyesztet- 
tern). »Elcs6TaBztottam a kdt^l 
Y€g6i€ (kicstiszott a kezembdl). 

csdrmole : bi&zaszemhez liasonl6 ke- 
serG famag [1. esermdye MTsz]. 



caf: felii5tt kor&ban kiher^lt 

birka, f^lher^jii okor. 
drtetni: arat-Askor, vagy ut&na a 

gabon&t kivenni szalm&j&bdl 

mielobbi haszn6lat v^gett. >M^g 

a rossz idd miatt nem tudtonk 

ertetni!« 
farsatH: a puskacso alsd y^get 

erdsen bez&r6 8r6f (Schwanz- 

Bchraube.) [MTsz. is Balaton 

vid.]. 
finak: pozsonyi m^r6nek nyolca- 

d&t m^rd faedSny. 
fentd: leggy engSbb maddrfi a fe- 

szekben [vo. fdszek^fentd MTsz]. 
foMr : buja [folydr Vas m., Gbcsej 

MTsz]. 
frdng: tilalom, frdngfa: vad&- 

szati tilalomfa [vo. frang MTsz]. 
gegyil: &pol, dajkdl [ged{l MTsz]. 
harasztos kdposzta: r&bak5zi bz6, 

BSpce mellett : rostos kdposzta, 

leveleinek kdrzete nagyon redds 

^s csipk^s. 
igyonos: ildomos, csinos. 
irmessdg : ero az emberben 
kUity-kalaty : hi&bayal6 besz^d 

[vo. karatyol, kalatyol], 
kdpic: k6bor, kas [MTsz]. 
korcsos: dsztSver, sovdny. 



« M6g nehany m&s videken is igy, 1. Nyr. 15:532 ^s 636 vagy 
TMNy. 702. es 706. A szerk. 



42 



K^PNYELYI HAGTOMAnYOE. 



lombdr: nagy testes ok5r Ss 15 

[v8. MTszJ. 
molnos: aki a malomban 6rol. 

iHazajottek a molnosok.< 
morkany: s&rgar^pa [y5 murkd 
mtdintani: mulasztani. [MTsz]. 
nyomintani: kissd, vagy hirtelen 
ohar: avar. [megnyomni. 

pdzndt: t^r, melyet az arat6k 

egyszerre elfognak s lemetsze- 

nek [vo. MTsz. 2. p&szma]. 
porlenkedni : pdrlekedni. pgy Kr.' 

is ; Dyilv&n : hifllenked^ X por- 

Jekedik. A szerk.] 
puzdra: bolmi. 

rakotmdny : h&zi btitor, eazkdz. 
rdnt4k: ^telbe, r&nt&sboz kiv&n- 

tat6 zsirad^k. 



rizmiUni: szaggatni. 

ripcCf rice: repce. 

sikeres fdld: 8ziy6s, erds agyag- 

fold 
sUl^k: siil^keny bomokos v. ka- 

vicsos f5ld [siUikes, sUUkeny 

MTsz]. 
szemilyet venni: senkitdl sem 

l&ttatni. 
szerencse : l&nyk^r^s. 
szunyintani : bdbiskolni. 
tartd: viseld, (aki sok&ig viselte 

a bir6i m6lt6s&got, birdtartd) 
undi : aki a dolgot bamar megunja. 
vatolaj : &talag. 
viszolyogni : yminek Ut&s&n. vagy 

ball4s6n megborzadni [vo. MTsz. 

viszolyog !] 



2. Oocseji nyelvjdrds. (1838. VL 29—33.) 



beletimporonni : beleveszniy egys^- 
melyt megt&madni [v5. MTsz]. 

horMs : r&ncos, laza. Borb^s a 
zs6k, mid^D szemes j6sz&g m3rlt- 
tetik bele, s meg nem r&zatik 
vagy tometik [vo. herhe\. 

canka: darabka. 

csuasztani : kicsuasztani, f&t, vagy 
pal&nt&t gyoker^vel kiszakasz- 
tani [vo. suvaszt^ kicsovaszt 
MTsz.]. 

cucormdny teeminy: boszork&ny- 

d^s6: d6li r^szrSl val6. [sAg. 

derzdn: baragosan. ^derzdnyu ie- 
I6t< baragosan felelt. 

d4vdnyoz: ev6s-iv&s k5zt tr^f&l- 
kozva mulatni [MTsz. is]. 

donggye : dombosabb r6sze. >A 
teskandi titnak donggy^t mi 
csin&tuk &m< igy szblott a 
gocseji iitcsin&l6. 

dorunyi: nekiesni, eg^sz erdvel 
bozz^fogDL >Neki dorCLtek a 
8zdl5met8z6snek«, azaz teljes 
iparral bozz&fogtak. 

eingatni : [el-ingatni] : megfuttatni, 
megkergetni, pi. lovakat. 

€szdrny6ni: elrepulni. 



eterunyi : lerogyni a teber alatt. 
f&rellenyi: f^lremenni, Htb^l ki- 

&llani. 
fdgyarap&nyi : meggazdagodni. 
gobecs: cs6t&ny, sv&bbog&r. 
hdnddnyif fChdnddnyi : szcmere 

vetni 
hegedes : kdszSrtis. »Mestrom azet 

ollyan j6 fog az a k^s, mer 

begedest l&tott.c 
h^, Ms leg^ny: r^deg, feles^gte- 

len legdny. 
h6k6': kemence; vagy k&lyba el6tt 

levd kisebb tazeld [v5. hSkd 

OzF. MTsz. es hiv szdl&sai 

k5zt NySz. A szerk.]. 
inddrozni: az indul&sra kesziilni. 

»M& r^giita ind&roznnk, leggy eU 

(legink&bb) b&rman az orvos- 

boz.« [rfezre. 

jobhnyira: jobb r^szre. nagyobb 
kanzsdros: petulcus. 
kirenkezni: k^redzeni. 
kilandHil : kilobban (a meggyiiladt 

sz&raz f&nak tiize a kemenc^- 

b6l). 
kutyd: katlan v. kuszkd. 
Idtvdnysdg : spectaculum. 



irtPNYELVl HAOTOMXnYOK. 43 

leggyeto': legink&bb. m^ta a szdrt. [Nyilvdn a timdr- 

lehaUani : feliilmulni Ursilt pi. a b6l : Himdrlani, Himdllani, mint 

kasz&l&sbaii. [Olv. lehallanni? vdsdrlani: v^sinyi Dttil. A 

lehaladni? A Bzerk.] szerk.] 

megemmenni: megem^sztddni. tordttatni : eltemettetni. 

mend(fzni: lassau mendeg6lni. t&ndunif fdWnduni: betegs^gbol 

dtivdny: oltov&ny. kil&balni. 

pdUij pdlaszinu: hamusziniL uteminy : Ultetveny. 

sMen: igen hamar. vihdrkonni : tijjat htiziii, szeles- 

szUntds: az &rokban a viz, middn kedoi. 

a folyd kdt partj&val ar&nyos. viszdni: belehtLzogatni. >Szoldii&t 

takarcsdl: takargat. visz6oak a nyiiba.c Szalonn6t 

t^6: t^tova. htizogatDak a nyiilhasba. 

^iOo^.-nehesul. >TilladameljemI< zajgdnni: >6leget zajg6ttam 6u 

timdni: szdrt led5rgdliii. Loam- isc eleget Urmdztam a rendet- 

nak az oldal&rtil a b^m leti- lenkedokre. 

FuggeUk. Egy-k6t egri bz6: Agyds: viragos v. vetem^nyes 
t4bla. ^rteUen ostoba. Fertdlymester : r6gi intezm^ny, ma m&r job- 
b&ra n^yleges, olyan keriileti, v&rosnegyedi bir6. Q4ga : g6ge, Galamb- 
fajok : bukdf amelyik a levegoben bukfencezik reptiles kozben ; start : 
feh^r, gall^ros; ciccer galamb: b&ta bossz&ban feb6r, t9bbi r^sze 
vSrhenyeges, vagy fekete. Kaha : galamb&sz oly v ; kahaorrii : gorbeorni. 

iFJ. SiMONTi Gyula. 



Tdjszdk 6s szdlisok.^ 

Akarddzik: akar. Ldttam a kom^didba, bogy kliszkbdik egy 
kir&lyleiLny. nem akarddzik neki megfele halni: nem akar, nem tad 
meghalni (N. B.). 

amoda: 41 amoda la ni: ott amoda (Tiszah6t, Bereg m.)- 

angazsabur: savanykds leves, melyben vagdalt btissal toltott 
t^szta van (orm^ny sz6) (E.). 

denaturdlt szesz belyett: diri-duri szesz ; deratuLust spiritusz 
szesz (n6petimol6gia) (B.)- 

hallgatds. Az6rt nem 8z6lok semmit, az4rt vagyok hallgatdshan : 
azdrt ballgatok (N. B.) (ennek a mint&j&ra : tagaddshan van : tagad). 

harangozik. Dilre harangoznak; hitre barangoznak (L.) delet 
barangoznak (M.). 

iszkol: elszokik, eltunik (di6ksz6 M.)« 

kajsztron: nagy l&bas (Tiszabdt, Bereg m.). [V5. kasztrdl MTsz.] 

kantus : szoknya. Kastos a kantusom : lucskos; csatakos a szok- 
nyto (N B.). 

(kapat), hekapat : becsip, benig. Be van kiss6 kapatva : becsipett, 
r&5ntott a garatra (B.). 

karfiol belyett : kartifiolf porfin, kartyifijd (n6petimol6gia B.). 

« P6tlasul a MTSz.-hoz. 



44 N^PITYELYI HAGTOMjLnYOK. 

kortyol: nagyokat iszik; kikartyoltdk : megitt&k (N. B.). 

koiyol : kotyog, bele bess^l ; belekotyol : bel^iiti az orr&t (N. B.). 

lazok : vadon, elbagyott hely (L.)« 

lingdrkodik: csavarog, lopja a napot (B.). 

pofdzni: (dUkszd): 1. falni; 2. szorgalmasan jirni egyetemi 
el5ad&sokra. 

pucos: f6nyaz5, aki dfszes oltbzetben j&r; pucos ddma! (M.) 

sdntli kosdr: fahord6 kosir (N. B.). 

skutella (lat. scutella) : bogre, bogr^cs, Idbas (N. B.)- 

szolgdl. Ide szogdl a nyildldm: itt 6rzek nyilaUst (Bereg m.). 

szopomyika: nitha. A sok szopornyikdtdl nem Utok: (N. B.) 
a nagy D&tbdt6l alig Utok. 

Ulik: ul. Egy peszra bent iUik (N. B.). 

ill6sz4k: sz6k; kis illdszik: zs&moly (N. B.). 

A tiszahdti nyelvjdrds namely sajdtsdgai: Kett5s mag&nbang- 
z6k : saogoTf Badza, ked'cson (k5lcsoii). De idegen sz6kban au helyett 
Oj 6j pi. Prerau b. Prero^ Auer h. 6ver. 

Id5t jelent6 szavak baszn&lata rag nSlkiil: majd a tavasz 
kdlt5ziink : tavaszkor, tavasszal. A feli n^viit6 gyakori baszn&lata : 
elfele ment : elment ; megfele hot : meghalt ; elfele sdt^tedik : elsotdtedik. 

A lesz ige baszn&lata majd ^rtelm^ben: 5t szob&t keU lesz 
takarStni : 5t szob&t kell majd takarftni. D6lut&n lehet lesz-e a dijat 
elhozni? el lebet-e majd a dijat bozni? Megyek a lesz ap6somhoz: 
megyek a leendo ap6somboz. 

Roviditesek jegyzeke : B. = Beregszasz ; N. B. = Nagy-Bereg, Bereg m. ; 
E. = Erzsebetvaros, Kis-Kiikiillo m ; L. = Losonc, N6gr&d m. ; M. = Mak6. 

Ekdrei Gterzson. 

Tiyszdk 6s kozmond^sok.^ 

ajdrU: ig^r (>nem aj&Uom, bom keszte: kesztyii. 

megl^so Amerik&t<). kohdnyuL: megver. 

cilt tett r&: kiszemelte (»tutt6k, orosz nyavala- influenza. 

bom mijen jH &jtu zsib&m retye-mutya : lim-lom, c6k-m6k. 

van, b&t cilt tett r& valakic) szakvdnydbo: &ltaUban: (»bamar 
csafirka: fecsegd. add csak szakv&ny&bo aszt a 

csoszaj : csoszog&s (:^Se csoszaja, zedint«), 

se kopaja^) zaj n6lkiil j&r. szUntire: »Kinek licitAjjo a bu- 
csbtonbz: j&r-kel. zAt?< — »A magam sziintire* 

^eper^ikunyi : elpazarolni. (a magam szakdl&ra, zseb^re, 

f*6ruccanyik : forr a m6regt5l. becsUlet^re). 

gezemice: vacak, lorn. terv : sz&ndSk (>abba a tervbe 
gyalit: enybit. van, bom mekb&zoBodik«). 

Akki mdsnak a tiktydt megeszi, kotvo tarcsa a magdjit: aki 

szeret m&sn&l vend^geskedni, maga se sajn&lja m&st5l. 

" P6tl&8ul Beke Odon dr. P&payideki nyelvj&r&s c. miivehez (Nyel- 
veszeti Fuz. 17. sz.) 



S^SYELYI HAOTOMiyYOK. 45 

Veire gyutiem ^in is, mind a Vendi hdcsi : most 6rtem a dolgot. 
Mindenki uv viszi hurit a vdsdrho, ahot tuggya: Ugy int^zi 
sors&t, abogy lehet. 

Semmihajpap*^ndfinindenarnesier*^kn^van: nemnagy a baleset. 
(Mezolak.) Sz^kelt Etelka. 

ErddTid^ki szdUsok, tr6t&k. 

1. y^rjon kied ! Brassd is vdr^ m^gis helyt All. — Jula, haza- 
jove a szereteje a katonasAgtdl ! Ott 'ad' Ujj&n, tdlem elt^rl — 
A nyu egye meg eat a lovat i ho™ megUtte az arc&va' a pof Amat ! — 
Ho** ronccson ki •^a faszujkal^ ! — Te kicsi Uk&sz, nagyon sz^gyen- 
telen vagy ! l^gy re&dpallok, bogy az eget is megtaknyosodva Utod ! — 
Mongya r& a gyetek : Igen, de begy van ! ^ — Hogy a franc egyen 
meg ! — BibarcfalvAn ligy k^ronkonnak : boggy a stijj egyen meg I 
Xagybaconba tigy moDgy&k : bogy a r&ksdjj egye meg ! Kiisbaconba : 
a rifcg6 r&kstijj enn6 meg! H^rm&nba m&n: a feteke r&gd r&ksiijj 
egye meg! 

2. Menyen a Bok szem^rmetSs csiki fej^rn^p Bora8B6ba 8z6g&nyi. 
Borassdba, a faluv^gen b^t^rnyek a t&k&szb6z csism&t ezegfinni. 
Mongya a snszt^r: H&t til merre j&rtok, lelkeim? — Miink bizon 
bocsaletet tandnyi gyiiv^nk. — Igen-e? MQ azt6n igen. — Avva' 
h6t betelt az eflztendd, bazaindul&nak a csiki fej^rndpek. Ollyan oal- 
leinyok vdtak, bogy- bogy- bogy jaj ! M^g begyesdrrii papucs is v6i 
a l&bikon. — Abban a belyben megk^rdik tfilClk: H&t magik b6l 
jiriziak ? Mongy&k begyessen : * Brass6ba voltunk szolgAlni. — Igy 
tandnak Borassdba. 

3. Bebi Itoyom nagyon szem^rmetos v6t. Oszt^g ekiittem 
Borassdba szdg^nyi. Abban a belyben, abogy bazaj5ve, olyan becke- 
micke lett, bogy asz' biv^, na mos' nagydri ledny. Megl&ttya a 
gerebjet. Mongya az anny^nak: il^desszUl^m, b&t ezt a figes-fogast 
hogy bfjj&k? — Azt eppen tigy, le&nyom. Caak rea kell l^pnyi. — 
Kil^pik Rebi a gerebjire, avra' bit aggyon isten eg^ss^get, f^jbe- 
ntte a nyele. Mongya rea Bebi: Hogy a m^nt' 5gye meg ezt a 
gerel^'^l 

4. Gynri h& disznydpAsztor y6t. Megmaladzott a disznyaja. 
Eppeng nydcat maladzott« Abban a bSlyben a kismalac drokk^tig 
mongya: gy°6r*, gy^drM FSlm^rgeldd^k Gyuri bd, hogy 5t nem iSgy 
hfjj&k, s addig tltte a malac6t, amig az al^g szusszant m&^, Akkd*^ 
mongya a malac: gy53orgy!^ Awa' h&t, aggyon isten eg^ss^get, 
kiszusszantA mag&t. — Hogy a siijj egyen meg, nem tnd&d el^bb 
a bdcsuletos nevemet mondani?! mongya Gyuri b&. 

' Vagy : Ig^n, de baj van ! T. i. : nem megy am az olyan konnyen ! 

• Hetyken, gyorsan. A kiilonbseg viselkedesukben van. Odafel6 
szemermesek, visszafele hetykek. 

» T. i. a visitasa gy"Tir*-nak hangzik, mikor meg vegsot horog, a hor- 
gese hallatszik ugy, hogy ^ooorgy ! 



46 N^PNYELYI HAOYOMIkYOK. 

5. Az oUhfalusi embernek nem f^re a fejibe, ho°^ mi ^az a vice ? 
E'menyen a naccs^os tirhdz, s mongya: Meginst&ln&m a naccs&gos 
urat, ha meg nem haragittan^m. A sdgorom mos' jove baza Bozni&- 
h6\, inst&lom, kitdtt a b^rom esztendeje. Oszt^g avva' dicsekod^k, 
hogy 6 viccet is tud. Avva' b^t meginst&lom a naccs&gos urat, bo*' 
szeretn^m tunni, mi -^az a vice ? — Mongya a naccs&gos ur : Nocsak, 
mett ^n megmatat6m. Avva' b&t oda&lldtja az oUbfalusi embert a 
falboz 8 reateszi kez^t a fali*a. Mongya 5 keme: TJsson kied a ke- 
zemre ! IJtne az ol&bfalusi ; de -^a naccs&gos tir e'kap6 a kez^t, s 
avva' b&t aggyon isten j6ccak&t, az ol&bfalusi megUtte a kez^t nagy- 
eroasen a falba. l5^ megiitte, bogy- bogy-bogy I Avva bAt bazamenyen 
az ol&bfalusi s mongya ^a 86gor&nak : Nocsak, sdgor, mett ^n es meg- 
tanul&m a viccet! GyUjjon csak kied kdzel^bb, Qsson a kezemre. 
S abban a belyben reatev^ a kezdt az *arc4ra : Most fissdn a kezemre, 
s6gor ! — Mongya a sdgor : HallAmsza ! s pallana az ol&bfalusi kez^re, 
de az ol&bfalnsi e'kapA nagy-bamarossan a kez6t, 6a abogy a sdgor 
reapallott, eppeng az area kozepit 6r6. — Mongya rea a s6gor: 
Nocsak, mett el§g j6' megtanul& kied a viccet! 

6. A csiki ember polleked^k a szomsz^ggy^va* e^ kicsid fodon, 
bogy bol a borazda ? ^ A kasza nyele a kez^be vala, a kasza feje 
meg a nyaka felett. S awa' bit bizongatd: ebejtt a borazda, ahol 
Allok. S leiitteia kaszAt. De ligy letitte, tuggy&k, bogy aggyon isten 
j6eeak&t, leszel^ a tulajdon fej^t. Igy m6r^ -^a csiki ember a fddgyet. 

7. J(S d6ga vagyon, mint a Kereaztes Andrds kutydjdnak a 
kardcsonba, Me'tt a Keresztes Andres kuty&ja ketszer kapott pity6- 
k4t a kar&csonba. Andr&s b& megsz&nd a knty&t s mongya az asszon- 
nak: KaUri b6! Yess m^g vaj e^ pity6k&t a kuty&nak. Hall^gyen 
annak es kar^csonya. 

8. ErccsUnk eggyetf min' Benedek Pali a feles4g4ve ! — 
A^ bogyan? — Az ligy, bo^ Pali ^s Palino e'menyen sz&ntani. 
Mongya Pali a I6nak: bejel Az asszon monta: boc! Mongya Pali: 
boe ! Mongya az asszon : beje ! — Nem menyen a 16. — Mongya 
rea Pali: ilfireesUnk eggyet, Anis ! Mik6r en asz' mondom: boe, te 
is mongyad: boc, mikor 6n dgy mondom: beje, mongyad te is bo^ 
be^jc! — Az6r' mongydk, bogy: il^rcesank eggyet, min Benedek 
Pali a felesdg^ve*. 

M&sik v&ltozat szerint beid^zt^k oket a kozs^gb&z&ra. K^rdi a 
f dbir6 tir : Maga-e Benedek Palind ? — £n azt&n igen, b&r ne v6n^k ! 
— Maga m^r' ? — Mondom az liramnak : Oste van, Pali ! Mongya 
az tiram: Megvirrad, Anis! — Mondom ^n: £rccsunk eggyet, Pali. 
Mik6' dn asz' mondom, stb. 

9. Sppeng j6 vala, mint a hodosi lakadalom.^ Minden j<sr lakott, 
az asztalon se maradt semmi. 

10. Mongya a s6g5r: De sok lobog6 vala a kdvetvAlaszt^skor ! 
Mongya OzsvAt Arpi, akii kortesz vala s e'marattak neki kilenc 

* Borazda ez esetben a hatar-arok. 

* Lakaddlom minden mulatoz&s. 



IZENETEK. 47 

f orinty^va' : A nemzeti lobog6t I&ttam, de a nemzeti p§nzt minm^ig 
sem! De az^"" harag nines! Mongya a s6g6r: Tavaj se v6t! 

(Bibarcfalva, XJdyarhely m.) GXlos SEZsd. 



Helyneyek. 

DUl6k is faluriszek. Vizre diilo. Szilash&t (domb). Ker^kgySp 
(yizenySs, megsupped benne a ker^k). Apr6s deleld (apr6 fu n6 rajta). 
Sedktlti dM6 (forr&s van rajta). Cseralja (erd58z6len). K6t vizre diild 
vagy: ordogtava (termdketlen hely). Okorkdti legeld. Jdzan (azeldtt 
8zdl5 volt). D&vid ktitja (egy forr&8r6l, melybe a hagyom&ny szerint 
egy D&vid nevfi bety^r belefuUadt a 30-a8 ^vekben). Aligv&ri diilo 
(itt lij sz51ot iiltettek s nehezen v&rj&k a term^sdt). 

B&nom-utca (tij telepft^s, vid^kiek vettek telkeket, de meg- 
b^nUk, tdbben el is k5ltoztek). Tizenh&rom varos (gtinyos elnevez^s ; 
kis telep a falu v^g^n, hoi 13 csaUdnak 6 hdza vdlt). 



Ounyneyek.^ 

TQkenyakd N., Gifrakapiis N., Hercsulya N., Liguszti N.. iJri 
N. (pap akart lenni), Porkiitt N., Rosszkezu N., K^tball&b N., 
Akasztott N. (fol akarta mag&t kotni, de levAgt&k), Gsitos N. 
(osszeill6 szeme van)^ Oidam^rnok N. (hosszul^bU), Kozsegkakasa N., 
Bog&r N., Man6 N. (szavaj&r^sa ut&n), K5nnyu Z8id6 (kicsiny, agya- 
Mrt ember), Bajcos N. 

(6ai, Veszpr^m m.) BXjt AladIr. 



IZENETEK. 

B* n. ^. IlI lapunk minden baratj&nak Ss koszonjiik a sok szives 
advozletet ! 

K. L« Hogy az 18d6-bol kimutatott re&ede^-bol nem lett a negyszaz 
eTvel i^gibb heteg, hogy a yftsz^ fesdf foszlat egyiive tartozhatasac igenis 
swrulna >kiil68ebb bizonyit&sra*, s hogy mdyiUSs-hol a Konigsbergi Tored^k 
koraban nem vfilhatott miulis : ilyen dolgok bizonyitgatas&t a Nyrben 
foloslegesnek tartjuky^ az^rt sajnalatunkra nem kozolhetjiik cikket. Peraze 
ktildnos, hogy a d^libabos nyelv^ezkedes most 6ppen ott uti fol a fejet, 
ahol harcot igeriek ellene. 

T. A* Az elmagyarosodik es megmagyarosodik kozti finom kiilonb- 
segrol a Nyr. 25 : 469. lapj&n !rt mar Zolnai Gyula s elmondta mindazt, 
amitkellett es lehetett. 

R. J. S.-A.-U. A tdrv6nyhdz igen helyes, n^piinkn^l is orsz&gszerte 
hasznalt kifejezes, olyan mint az orszdghdZj megyehdza, vdroahdza stb. 
Orvendetes, hogy sok mas videki v&rosunkban is ezt a foliratot olvassuk 
mar (Sopronban, Szekesfeh^rv&ron stb.) a n^met JustizpcUasthdl forditott 
cifra igazsdgiigyi pcUota helyett. Bovebben szoltunk e k^rdesrol Nyr. 26 : 415 
(tessek megnezni a tanari konyvtarban). — Egy^bir&nt a torv^yhdz mas, 

* Az illeto szemelyek erzekenys^ge miatt nevuket nem tesszuk ki, 
csak N.-nel jelezzUk. 



48 IZEXETEK. 

mint a torvinysz^k : axnaz csak az epuletet, emez most mar majdnem kiziro- 
lag a torvenylato biroi testiiletet jelenti. 

Sch. Jil. dr. Hogy a hir6 szo az olasz shirro volna s eredetileg porosz- 
16t jelentett volnaf annak a nezetnek semmi alapja. Mar egyik lemgibb 
forrlisban hatarozottan judex-nek van ertelmezve (1378-i oklevel, 1. Okkz.). 
A HB. hirsagnopifk is a. m. itelet napja, dies judicii, s a liradg m&r a regi 
okleyelekben judicium. Vil&gos, hogy a h(r6 is, a hirsdg is a hir ige azar- 
maz^ka; ez az ige a regi nyelyben annyit is jelentett, mint erosnek, hatal- 
masnak lenni, hatalma alatt tartani. 

Sz« G. Koszdnjiik ^rtesites^t, mely szerint Marosya84rhely videken 
neha a ferfinak is fdj a nddrdja (= f&j a ^omra). A nddra vagy tkp. 
mdtraf mddra szdnak ez a hasznalata megvan Yas, Zala ^ Somopy megye- 
ben IB 8 az eredeti (,meh,' m^h^j&s) jelentesnek &ltalaban a belso reszekre 
yalo atvitelet mutatja, a szo jelentesenek t&guliis&val. 

H« Gy. Az osszes melleknevnek t o b b e s 8z4mmal valo kapcsolata 
ketsegkiyiil magyartalan irodalmi szok&s, osszes tnuvei 6p olyan idegen- 
szeriiseg, mint azelott minden munkdi volt. Amde maga az osszea sso is 
kakuktojas nyelviinkben, idegen mint&ra keszult 1835 tajan, a nemet safnt- 
Itch ut&nz&sa volt, mert samtj zti-aammen a. m. ossze, egyutt. — A torv^yt 
megkeriilni e h. kijdtazani igaz, hogy a nemet ut&nzasa lehet, de olyan 
termeszetes kep (metafora), hogy turheto kifejezes. A torvinyt kijdtszani, 
l)&r &ltalanosan elterjedt, talan szinten idegen mint&nak, a latinnak utanz^a 
(dvdere legem, igy fr. ihider la loi stb.). 

Z. K* «J6kai nemcsak a fekete sereg c. elbeszelSseben irja: hajtdrst^ 
hanem egyebutt is, pi. Szeretve mind a verpadig (1. kiad. 6 : 83). De pi. e 
h. tdraat tudtuokra nem ir tdrat ; az elobbit tehat alkalmasint csak azert 
irja. mert tkp. nem hajtdrat, hanem pajtdat gondol, ill. e kettot egynek 
veszi. (A fek. seregben elobb a >r6gi jo ismerost, bajtdrst, atyafit* emlegeti, 
de egy p&r sorral odabb m&r »banta Sandor azt a dofest. amit regi jo 
pajtdadnak adottc) Mad4ch az Emb. trag. 7. szineben a vers kedveert 
tdrst is mond, mint Faludi erkolcst (Udv. E. 162) s ^y ujabb verselo 
firjt (Kisf.-tars. fivl. uj f. 2 : 80). Mikszath pedig azt irja : Nem tanulta a 
termdszetrajzt (Petofi-tars. Lapja 1 : 396) s ezt az iskolakban is lehet hal- 
lani, valamint a kozeletben apajzt. De kiilonben &ltal&no8 szab&ly, hogy a 
ket massalhani^z6n vegzodo szok t^gyesetet mag&nhangzosan mondjuk : 
nydrsaty verset, gyumolcsot stb. E szab&ly al61 csak a pinz tesz kivetelt: 
piffzt, es a latin eredetu ns-vegiiek : pdtenst (Pet-tars. L. 2 : 23), klienst, 
dilettdnst, kurrenst stb. — V6. TMNy. 274. 

G. R. Azt kerdi, helyes-e ez az icrealak, melyet Grlatz K&roly ir 
Kiss Jozsef cimii irodalmi tanulmanyaban (8. 1.) : »A kiizdelmek eredmenye 
a hirlapirodalom lesz, hogy amennyire az emelkedik, annyira hanyatlddjik 
a szepirodalomc. — A folszolito modbau sokszor folvesznek ilyenf^le seged- 
kepzot a hanyM-ik-iiiX^. igek, vagyis azok az ikes igek. melyekoek tove ket 
m&ssalhangzon vegzodik, pi. sinylik : (sinylodik :) Hnylodjik es ainyleljCj 
botlik: botlodjo7i (Veszpremben s egyebutt, e h. botoljon)^ csuklik : csttklod- 
jon^ ugrik ; ugroc(jon (Nagybanya, e h. csukoljon, ugorjon), lelegzik : Ideg- 
zeljen stb. (L. TMNy. 251.) 

Bekilldott k^ziratok. Sziklai J. A szlnjelzo melleknevek kepzese. 
— Szeremley Cs. L. Komplikaci6s jelentesv&ltoz&s a magyarban. — Csokan 
P. Barakk stb. — Leyrer M. Adalek a hatarozok tortenetehez. — Kertesz 
M. Nemet jovevenyszavainkhoz. — Keszthelyi M. A jovobeli nemet nagy szdt&r. 



REUMA, CSOZ £S KOSZV^NYES FAJDALMAK 
enyhftds6re, s6t gydgyit&sSra haszn&Ija 

A krieqnerf£le 

REPARATOR-T 

Ezen szer kitan6 hat6s6r6l 1000-n6l t3bb 

5nk6nt megnyllatkozott kd8zdndlev6l 6rkezett 

be a k68zft6h6z, melyek mind tanuskodnak 

ezen k68zftm6ny kltOnfi volt^rdl. 

Nagy Uveg 2 korona , KIs Oveg 1 korona, 

Kaphatd a gy^gyszertilrakban. 6vakodjunk uUnzatoktdl. 

F^raktar: MAGYAR KORONA gydgyszertar 

Budapest, VIII. kerQIet, Baross-utca 2. sz^m. 



r 



BOSENDORFER— STEIN WAY-EHRBAR 

leg^jabb mint&j&ra k^sziilt angol es b^csi mechanik&val ell^tott remek 

MESTER-ZONGORAK £S PIANINdK 

legfinomabb kivitelben, 10 evi kezesseg mellett, a magy. kir. zene- 
Teleton 67—84. akademia szallitojanAl Teleton 87-84. 

REMEUYI MIHALY 

hangszer- 6s zongora>telep6n legolcsdbb iron, 
BUDAPEST, VI. KER., KIRALYUTCA 58/60. SZ. 

Videki 08 helybeli hangol&sokat ^s javit4- y<^.' ^c. 

sokat a legkdpzettebb szakmunk&sok dltal 

Bzakssertien da olc86n v^geztetiink. Alland6 .rtq-r^^^fr'^^'°^ 

rakt&r kev68s6 haszn^lt 6s ^tjdtszott 

9^ zongorilkbdl ^s pianin6kb6l is. ^:^ 






Arjegyzek kiv&natra ingyen es bermentve. 



^c*^. Ct> c^:: Ct^ C:tj: r 
/ 



A Zoltdn-f61e 

a gyermekek legjobb t&pl&l^ka. 

Ara 2 korona. > — 

ZOLTAn BIBLA gydgy8zert4r4ban 

BUDAPEST, V. KEBttLET, SZABADSAa-T^B. 



Els6 rtes: A magyar nyelvnek ^lete 
Nyelvtinknek eredete 68 jokonai. Ideg^t 
haUsok. Nyelvtdrt6net ^snyelveml^keU. 
A nApnyelv 6s a nyelvj&r^8ok. Irodalmi 
nyelv, nyelvujltis, nyelvhelyess6g. 

MAsodik rtfas : A magyar nyelvnek 
Hzerkezete. Hangok, hangv&ltozasok, 
helyesfr&s. A 8z6jeleot6sek visEonUtx;- 
sAgai. 088zet6tel 69 sz6k6ps68. Sz'.^ 
fejt68. Bagoz&s. Mondattan. 



AHAGIARNTELV 

A mfiTelt k5z8iui^gnek — a M. Tnd. Akadimia 
k5n7Tki»d6 bisottaiginak megbisAsibdl — irU 

SIMONYI ZSIGMOND. 

¥^odik Javltott kiadds egry kotetben, k6t Urkeppel da 
a Ealotti Beszed es a hangok kepzesenek nvjzayal. 

Ara dlszea v^sionkdtesbezi 10 korona. 

ilj&nd6k-k5nyvul is alkalTOM a MrdOld iQuAgnak. 

>8imonyi Zsigmond munkaja elso sorban a nap^y kozonsegnek fiz61, de nines a 
magyar nyelveszetnek fontosabb problemaja, melyrol itt alApos tajekozasJt tie 
talalhatna meg a szakember is, a mas teren miikodo nyclvesznek jtedifr ez a 
munka kitiino tanacsadoul szolg&l minden, a magyar nyelveazetet erinto kerde^s- 
ben.c (Heinrich Guszt§.v, Asboth Oszkar es Lehr Albert — az akademia: 
nagy es mellekjutalomrol szolo jelentesben. Akademiai firtesito 1893., Bbl.) 

'SSSSSSSSSSdSSSSSiSSSSi 



Kyelvdrbalauz 

a Magyar NyelvSr I— XXV. ivfolyam&hox. 

Tartalomjegyzek, szomutato, targymutato. 
» Kiadja a Magyar Nyelvor kiaddhivatala. % 

Ara 6 korona; tanaroknak es tannldknak d korona. 



KUNZ es MOSSMER 

Yilszon, asztalaemfi. 



fMi- ^s n6i feh^fnemfi tilrhfaa 

BUPAPEST, 

IV« ker., Koronaherce^-^ntca <s Ri^ytf-Mr 

sarkilii. 



Ajanljik elosmert jo hirnevnek orvendo: valodi rum- 

burgi, irhoni es kreasz-vasznaikat, asztalnemut, loriil- 

kozo es lorlo-ruhakat. 

Agynemfi, der^kalj, pike- &s flaiiell-takarok, valamint 
csipke-fuggonyok nagy valaszteka. 

^ 

Sifonok, az elosmert legjobb SOHBOIiL-fele gyartmany 
pamutszovetek a Iegm61tanyosabb arakon. 

— — ~ -^ - - 

F6rfi-, noi 6s gyermek-fehernemubfil, harisnyakbbl, 

valamint mindenftle mas szovott arubbl, ugyszinte 

Krfi- es n6i zsebkendokbol nagy raktart tartunk. 

^ 

Kivanatra megkiildjuk nagy kepes arjegyzekiilnket, vala- 
mint koltsegveteseket : 
menyasszonyi kelengy6kr61, ferfi-kelengyckrol, ugyszin- 
t6n flu- 6s leiny-nevelo int^zetckben sziikseges ielszere- 
6si cikkekrfil, valamint csecsemo-fehernemurol is. 

\.LA8ZTA8BA keszseggel ki'ildunk lehetoleg min- 
denb61 MINTAkAT is. 



A KfPfRAS OJABB IRANYAI 

A Kisialady-T&rsas&g kltal a Lakacs Krisztina-dijjal jutalmacott mti- 

Ez a konyv konnyen erthetn olvasmany formajaban monclja el mikej»en 
alakultak az ujabb miiveszcti iranyok a kejiirasban, 8 meh'ek ezekiiek 
fobb jellemvoiiasai cs f'Tdekessocrei. Sorra keriil a naturalistak, az impresszio- 
nistak, a prerafaelitak. a pointilleurcik. a stilizal<*»k festoi iryiiya, az 
okok. amelyek czoket az iraiiyokat sziiltek, azutan le^^nevezetesebb nies- 
tereik. Ecresz sor tryonyorii ke]» vila*.ntja Tnep a szoveget. Ara fOzve 
^^S^^^^^^ 3 korona..D(8zk6t6sben 5 korona. i^£:4:^4;-;::;: .^: 

KISKONYVA MOveSZETROL 

Ez a konyv iiem Bzakemberek. hanem a szcles roteorii muvelt magyar 
najsrykozr>nsepr szarnara kt'sziilt. Konnyed formaban ismerteti miudazt. 
ami a kiilonbozo Tniiveszetck Tnegertest'hez sziikse/^'-es. Szol arrol. inik<'i>on 
kell miitarlatot nezni, hoo^yan kelotkozik a kep, mi a miivcszi rajz, mi a 
sziii szerepe, 8z()l az arc- es tajkeprol. fresk6r61, szobraszatrol, a lak:is- 
berendezosnil 8 a muopitc'srol. Nem szaraz esztetikai fejtefjett^seket tar- 
talmaz, lianem kozli mindazt. mit miivelt embernek a festomiiveszet- 

rol tudni keil. Ara fDzve 3 korona. Df8zkdt68ben 5 korona. 

$inp is Wdfner kiadisa, Budapest, VI., Andrdssr-U 10. 



MAGYAR H YELVOR 

A Ri:GiBB £vfolyamokb6l a kOvetkezOket 

<Ki\£K. KAPHATNI KIADO-HIVATALUNKBAN: -^-iJo 



I. kotet I. kiad. 10 K 

I. » 2. » 5 K 

II. ^ 10 K 
lll.-tol IX. kbtetig 5-5 K 

X. kotet 20 K 

XI. » • 20 K 



XIV-XV. kijt. 10-10 K 

XVI -XVIII. » I2-I2K 

XIX-XXII. ^ 5—5 K 

XXIII. » 10 K 

XXV-XXXIV. » I2_I2K 

^^ ^V ^^ ^9 l/9v ^|« ^^V ^V ^Vf^Vf^V^Vf^Vf^Vf^V 



Egyes fiizet csonka kotetek kiegeszitesSre 
— amennyire keszletiink engedi — 50 filler. 



J 



Taiiiiil^zetek f i^yelm^he ! 



Az Atleiieui irodalnl is nyoidal 
risniil-ttrs. klaMsiban negjelent 

MOLNAR VIKTOR 

m. kir. vallds- 6b k5zoktat4stigyi 
&llamtitk&r r^znyom&sa arckdpe. 



A 35 cm. Bz^les, 52 cm. magas, 
finom, leh^r, meritett kartonra 
nyomatott r^zmetszetti ^ ■ » . 
kep mtiveszi kivitelben ^ KiOll 

tnegrendelhetfi a kiaddtjirsulatn&l. 
Athenaeum, VII. ker., Kerepesi-ut 54. 



BENEDEK ELEK : • Megjelent az I. es II. kStet Izldses dlszkStdsben. 

Ma^ff dttaggarok Sleie * 

Tartaimana a kdvatkaz6 «l«tra|xokat : I. kttlet : XrpAd, Sxent latv&n, Szent Liazl6, 
K&nyvaa lUlmAn, IV. B«la. ll.kStat: Nagy Li^oa, Hiinyadl JAnoa, MAtyia kirAly. 

Minden k0tet Ara is^p diukStAiben 2 kor. I A Nagy Magyarok jfelete foly- 
■ind a uyoIc «letrajx egy kOtetbe kdtve, tatdlagos kdtetei rovid ido 

— asAp duzkdt^Bben 4 koroniba kerfil. — > | ktfzSkben logaak megjelenni. 

Kiteteniiit is memenlellieto a iiado Atlienaeiun r.-tarsnlatnal te lindeii Konnl^eresKeilesben. 



ujdonsagi r;v,rr r.v-nZ'urT.j.r:::: "jdonsagi 

A IXr&V^SZET KIS T^KRE 

Irta: Ralnach Salamon. Fordltotta 68 • TanArokr.ak aaJM kSnyvtdruk sz&milra 
a magyar muT68zet a^lataival kieg6szi- I ezeii inu viasonkdtAao p^ld&ny&t 3 ko- 



t«tte : Dr. L4zAr B«la. ~' I i on^6rt, bdrktfttefi pAld&nyAt 4 korona 

Ara csinos Y48Zonkot6sl)eii 6 korona. | 50 iill<^r6rt szallitja a kiad6hiYatal 
Eiegiins egdsz bdrkot6sbeo 7 korona. • kozvetleo inegrendel^s eset6n. 

Xaphat6 minden konyvkeresked^sben, valamint az Athe- 
naeum r.-t4r8. kdnyvkiadbhivatal&bah, VII., Eerepesi-ut 54. 



Host Je!ent meg az ATHENAEUM r.-t.-nil es minden konyvkereslcedesben kapbato : 
^= RALPH WALDO TRINE ^= 

HARMONIA A MIHDENSEGGELa 

Angolbdl fordftotta: r£:v£:SZ PAULA. 



^QTTO • ■*^*'8'*^ 'va.gy HZ oka mindennek, ami 

^^ ^^ * veled 41etedben tbrtenik. Ha beuso 

' n) eroid te2j0s tuda tar a ebredtel, akkor 

4Ietedet teJj'es harmoniiba hozhatod 

akfLratoddaJ, 



A 8z6p kiillitii8ii» 
csinos v4szonktt- 
t^sfi kSnyv Ara 

3 kor. 60 fill. 



A mOvelts^g k6nyvtArAnak 

mdsodik kdtete 



AZ c, EmBER 



test! es lelki 
tiete. egydni 
£s faj] 
sajdtsagai 



470 8z5ves- 
k^ppel ^8 
39 mfimel- 
Kklettel 




470 tzAvcg- 
k^ppel iB 
39 milmel- 
16klettel 



8ZERKE8ZTI: ALEXANDER B. £8 LENH088£K M. 



AZ EMBER doifl mfi tartalma: 

Bevezet6. Irta .. Lenhoss^k MihAly. 

Az ember szdrmazdsa 6slielye a terni^ 

szetben. Irta Gorka Sdndor. 

Az emberi test szerkezete es mukod^. 

Irta Pckir Mihdly. 

A szellemi munka tcrmfezete. 

Irta Ranschburg P4I. 

Az ember faji sajitsdgai. 

Irta Setnayer Vilibald. 

Betegs^g 6s eg&zseg. Vedekezfe a beteg- 

segek ellen. Hogyan 6Ijunk. A halS. 

Irta Dalfiiady Zolttfn. 

A lelki eletr61. Irta Alexander Bemdt. 
A lelki elet abnormitasai. 

Irta Ranschburg Pdl. 



ARA DfSZK5T£SBEN 



korona OidL koroaa 

ilesrendelhet5 mtnden 
''* IcAnyvk •—■'-■ — 



A ^flvdts^ KfinyYtiiiaak 
rmlctes prospektutit kivft- 
natra szivesen kfildl rainden 
hazai konyvkeresked^s.vagy az 

..ATHENAEUM" 

irodalmi H nyomda! rtszrtey- 
UrsTil;it konyvkiadd • osztilya 
BUDAPEST, VII. KER^ 
KEREPE8I-UT 64. 8Z. 



A MQieltsig KAiqrvttrinak toiibbi kAtetel ftMvenkint jelennek nag. 



Badapest. ae Atbenaeam r.-t. kiinyvnyomdaia. 



1906. PEBBUAR 16. II. FtJZET. 



MAGYAE NYELVOR 



8ZA.RVA.S G^BOB 

F01.Y61BATA. 



SZERKESZTI tS KIADJA 

SIMONYI ZSIGMONI), 

A M. TUO. AKADillU BSNDE8 TAOJA. 



_c2i. 



XXXV. fiVIOLTAM. 



BUDAPEST, 1906. 



SierkMtW. te kl«d6hiyatal : Badapsst IV. Farano J6xs«f pari 27. 



J 



TARTALOM. 



JelentestanulmaDyok. I. Szeremley Cadszdr Lordnd 49 

A nyelvemlekek kozlese m6djar61 (akademiai fololvas&s). Zolnai Gyida ... 62 

Van-e alanytalan mondat? Kalmdr Mek «. ^ 74 

Kisfaludy S&ndor es a nyelvujitas. (Vege.) Bajza Jdzsef 79 

Xyelvrauveles : Veres P&lne-utca. Szabo Kdroly, — »Szul.< Cryorkonyi 88 

Magyarazatok, helyreigazit§.sok : Hentes, hentallerf handler. Sinumyi Zsig- 
mond, — Vorosraarty hasonlat&rol. Riedl Frigyes, — Az Ehrenfeld 
kodex szovegkritik&jahoz. Kovdcs Mdrton. — Csihe, csihee. Zoltai Lajofi, 
Szdntho Gdhor, Sdndor Jdnos. — A Kazinczy-k6dex zir szavahoz. Eatona 
Lajos, Gombocz Zoltdn, OcUgdczy Jdnos. — Kandia. Fekete Igndc .. ... 90 
Izenetek. Bekiildott keziratok es koDyvek 9« 



Elfffizetfo 1906-ra. 

A Magyar Nyelvfir ezenttil is az marad, ami harminc- 
nigy 6v £ta volt: a magyar nyelvtudomdny in nyelvmfivel^s 
foly6irata. 

A Magyar Nyelvfir dra eg^sz ivre, janudriust61 decern- 
berig 10 korona. Elemi n^piskol&knak, 6nki§pz6-koroknek, 
tandroknak, tanit6knak, tanul6knak ia lelk^szeknek az el6- 
fizet^s 6 korona. 

Az elfifizet^st csak eg^sz dvfolyamra fogadjuk el. Eony v- 
drusoknak lO^/o engedmdny. 

■»" Az eUifizetest irkost tessek megHjUani! "•<£ 

Akik az el6fizet6st m&rcius 10-6ig meg 
nem ujftj&k, azoknak a m&rciusi sz&mot m^r 
nem kOldjuk meg, mert fol kell tennflnk, hogy 
nem kiv&nj&k tdbb6 lapunkat. 



KFfiFIFM -SfwZt evi oktdberi szdmunJc ellogyottj 

1 de sziiksegiink van nehdnjr p61danjrra. 

Szivesen visszavaltjuk azoktdl, akiknek mir nines 
ra sziiksegiikf egy-egy korondert. 



XIXY. kfitet 1906. Februar 15. IL ftaet 



MAGYAR NYELVOR 



Mtflalmik nlndeo Mmp16-«o 



Szerkeszti 

siHOirn zsi&HOin) 



8zerfc68zt08«g te Idid5-hlvitil 
rv. 



jelent£s-tanulhAntok 

a koxnplik&oidsjelent^sv&ltoz&srdl. 

Bevezet^, 

Az utolsd ^vtizedekben megjelent dltaUnos nyelveszeti mun- 
kdk mind tobb figyelmet forditanak a jelent^stanra, melyet az 
eldz6 syelvtudomany meglehetdsen elhanyagolt. Azok koziilakf&^r- 
letek koziil, melyeket e monk^kban a jelent&v^ltoz^ok oszt41yoz&- 
s^ra tal&Iunk, legtanulsdgosabb a Wundt rendszera^ Legtanul- 
sdgosabb azSrt, mert a jelens^gek ISlektani magyar^at&t tekinti fol- 
adat&nak, a jelentesvdltozdsok lelki okait 4s folt^teleit akarja 
folderiteni, 

A jelent^stan 4pen azert r^szeslilt eddig a hangtan mellett 
oly mostoha elbinisban, mert &ltal&iios volt a folfog^, hogy mfg 
a hangv^tozdsok torv^nyszeriien folynak le, addig a jelent4sv4l- 
toz&sok nagyr^zt egyeni onk^nyre vezethet^k vissza. Ezzel szem- 
ben Wundt — es ebben van a f6 ^rdeme — ertfsen hangsiilyozza, 
hogy a jelcnt^sv^toz&s, 4pen tigy mint a hangvdltozds, mindeniitt 
szigorti torvfoyszeriiseggel megy vegbe. E torvenyszeriisfig fol- 
ismer&et igen sok esetben nagyon megnehezfti ugyan a ktilonboz6 
eredettl 6s termSszetfi okok osszeszovdd^e, ilgyhogy sok esetben 
ncm is sikeriil a jelent^sv&ltozds folt^teleit folderf teniink ; mind- 
amellett nem szabad lemondannnk minden magyar&zatrdl, hanem 
minden egyes esetben kutatnunk kell a jelent^sv&ltozdsban hat6 
lelki okokat. 

Minden egyes szo fogalmi tartalmat fejez ki, teh&t minden 
jelent^sv&ltozdsban fogalomv^toz&s tiikrozfidik. Fogalmon azonban 

> L. Wilhelm Wundt. Volkerpsychologie. Eine Untersuchung der 
Entwicklun^sgesetze von Spracbe, MythuB und Sitte. Erster Band. Die 
Sprache. Erster und zweiter Tell. Leipzig 1900. Zweite, umgearbeitete 
Anflage, Leipzig, 1904. Zweiter Teil. VIII. Kapitel •' Der Bedeutungatoandel. 
449 — 613. 1. — A rendBzert r^szlotesen t&rgyalja G o m b o c z Zoltan Nyelv- 
iSrtinet ^s Idektan c. iamerteteee (Nyelveszeti Fiizetek 7. szam). 

MAOTAB HTSLVda. XZZV. 4 



50 SZEREKLET CBIlSZIb. LORXnD. 

— a 8z6 l^Iektani ^rtelmeben — b&rmely a tudatban elszigetel- 
heto T6sz6t ^rtjtik egy teljes k^pzet tagol&sa ^tal 16trejott mondai- 
nak. A jelentesv&ltoz&s fSlt^telei is eszerint ugyanazok mint a 
fogalomv&ltozds folt^telei: vagjis a kiilonboz6 k^pzett&rsuMsi 
liatdsoky melyek a fogalmat alkotd elemek kapcsoULsa m<5dj^t 
meghat&rozz&k 6a v&ltozdsukkal az alkotd elemek v&ltoz&s&t idezik 
eld. Ki^^teles esetekben a jelentdsv^tozdsra a 8z6 hangalakjdnak 
a y&ltoz&sa is befolydssal van: az ilyen jelentdsv&ltoz&st Wundt 
korrelatfy jelentdsv&ltoz&snak (p&rhuzamos hang- es 
jelent^SY&ltoz&s) mondja. A legtobbszor azonban a jelentSsvdltoz^ 
a hangy&ltoz&stdl fiiggetlentil megy v^gbe: ez a jelentdsv^toz^s 
Wundt rendszereben az on&116 jelentSsv&ltoz&s. Koziiliik 
tigy tort^neti mint Idlektani szempontbdl az on £11 6 jelentds- 
y&ltoz&s jelens^gei a fontosabbak, mert mig a korrelatfy jelentes- 
y&ltoz&sban a hangfejlddds hat a jelentdsfejldddsre es ez ismet 
a hangalakra, addig az ondlld jelentdsy&ltozdsok a netal&ni hang- 
y&ltozdsoktdl fiiggetleniil a fogalmak eredeti tulajdons&gain alapuld 
fejldd^s szerint jonnek 16tre s igy nalok a jelent^sy41toz^nak a 
k^pzetek es fogalmak termdszetSben rejld okai yil&gosabban 
szembetiinnek. 

Az ondlld jelentdsy^toz&s jelens^gei kdt csoportba kiilonft- 
faetdk el. Az egyikben a jelentSsy&ltoz&st egy nyelykozoss6g minden 
tagj&ban yagy legaUlbb nagy rSszSben egym&stdl fiiggetlenul tobb 
Izben mtLkodd kdpzett&rsul&si hat&sok sziiks^gszeriien hozz&k Idtre. 
Ezzel szemben 411anak azok a jelensSgek, melyek a k^pzettdrsul&si 
faat&soknak csak egy egy^nben yal6 es csak egyszeri mdkoddsdbdl 
sz&rmaznak. Az elsd csoport jelens^geit Wundt szab&lyos, a 
m&sodik csoportba tartozdkat szdry&nyos jelent^sy^toz&s n^yen 
foglalja dssze. A szabdlyos jelentdsydltoz^s oka maguknak a y&l- 
toz&snak al&yetett fogalmaknak a tulajdons&gaiban yan, a szdr- 
yanyos jelentesy&ltozds ellenben rendszerint az egyes emberre 
yezethetd yissza. A szabdlyos jelent^sy&ltozds teh&t ^andd es 
lassd folyamat, szorosabb ertelemben yett dtyiltozis, a szdr- 
y^nyos jelentdsydltoz&s hirtelen, &tmenet ndlkiil tdrtdnik, onkdnyes 
&tyitel. Ezdrt a szdry&nyos jelentdsy&ltoz&s egy szd tortdnete, 
s mdsodsorban a szd jelolte fogalomd ; a szab&lyos jelentdsy&ltoz^ 
mindenek folott f o g a 1 o m tortdnete, szdd csak annyiban, amennyi- 
ben a fogalom szdyal yan megjelolye. 

A szab&lyos jelentdsy^ltoz&sban tiikrozddd fogalomy&ltoz^ 
sziiksdgszerlien szoros kapcsolatban yan a fogalmaknak a szerke- 



JBLENT^S-TANULMlirrOK. 51 

zet^vel, mely uralkod<5 alkotdr^szek eltfnyomuldsdban, viszonylag 
i]land6 4is T&ltoz6 elemek kUlonv&l&s&ban, valamint ezeknek egy- 
m&shoz yal6 yiszonydban nyilvdnul. A fogalom szerkezetet tev6 
elemeknek a kapcsolatait ^s viltoz^ait minden esetben k^pzet* 
t^suiUsok id^zik eld. Mint minden osszetettebb lelki fejlfid&ben, 
a f6 szerep itt is az egyidejtL k^pzettdrsul&snak (szimult&n 
a88zoci&ci6) jut : az a s s z i m i 1 & c i 6 nak, middn ugyanazon ^rz^k- 
terulet k^pzetei kapcsolddnak, ^s a komplik^[ci6nak, midfin 
ktilonbozd erz6kteriiletek kSpzetei t&rsninak (magyarban az elstft 
egybeolTad&snak is mondj&k, a m^ikat k^pzetszoytf- 
d e 8 n e k). 

Ennek megfelel6leg a szab&lyos jelent^sv&ltoz&snak k^t f6- 
form&ja az asszimil&cids 68 a komplik&cids jelent^s- 
T&ltoz&s. Ezek mellett Wundt m^g k^t kUlon csoportot resz fel: 
az egyikben a jelent^y&ltozdst ^rzelmi hat&sok magyar&zz&k| 
a m^ikban egy sz6 egy yele gyakran tdrsult sz6 jelent^^bfil tij 
demeket yesz &t, mdyek eredeti jelent^sSt kisebb-nagyobb m6rt^k- 
ben miSdosftjdk (tin. jelentSs-siirfisod^sek). 

Minket eztittal a komplik&cids jelent^sy&ltoz&* 
fiok ^rdekelnek. 

Komplik&cidn Wundt ktilonboz6 ^rz^kteriiletekhez 

tartoz6 k6pzetek yagy k^pzetalkotdrSszek kapcsolat&t ^rti. Az efajta 

kapcsolatok termSszetesen lazilbbak, mint az asszimil&cidk, s az 

elemek teljes osszeolyad&sa, ami az asszimil£ci6ndl gyakran meg- 

tortenik, a k£pzetek diszpardt yolta miatt itt ilgysz61y&n eleye 

ki yan z&nra. Ha yalaki egy nSgy tdmaszt^kon &116 asztalt meg- 

pillanty eldszor is egy n^gyldbii &llatra gondol s a k^t k^pzetbdl 

a t&maszt^k 6s a \&h r^szletk^pzeteinek nem egyezd yon&sai mint 

lenyegtelenek nem lesznek tudatossa, s az illetfi a tdmaszt^kot 

yalds&ggal l&bnak fogja fol. Ily osszeolyad&srdl a komplik&ci6n&l 

sz6 sem lehet. Ha yalamely kozyetetlen ^rz^ki benyom&s, teszem 

•egy l&tiisi 6rzet egy eml6kezeti kSpzettel, — mely yele szemben 

diszpar^t ^rzetre, teh&t p^ld&ul hang^rzetre yonatkozik, — asszo- 

d&16dik, ez azzal egy l&tszdlag egys^ges ^8zrey6teltartalomm& 

nem olyadhat ossze. A k£t ^rzetnek tartalma merdben kiilonbozik 

egym&stdl, csak ^rzelmi elemiik azonos, csakis ez idezi eld a 

k^pzett&rsul&st s okozza azt, hogy egyiket a mdsikra yonatkoz- 

tatjuk. — A komplik&cidk e laz&bb term^szet^hez tartozik az 

is, hogy nemcsak mint egyidej{i, hanem mint egym&sutdni (sue- 

cessiy) kapcsolatok is eldjohetnek, mert yalamely k^pzet, mely 

4* 



58 SZEREMLET CSISZIr LORillD. 

bizonyos erz^kteriilethez tartozik, bizonyos ^szrevehetA id6 multi- 
yal, 86t m^g akkor is el6id6z n^melykor egy vele komplik&lt 
eml^kezeti k^pzetet, ha maga elttLn6ben van. 

A k^pzeteknek komplik&cids kapcsolat&n alapulo jelentes- 
y^toz^t nevezte el Wundt kompli k£ci6s jelent^sTal- 
t o z & 8 nak (komplikativer Bedeutungswandel). Ennek megint 
k^t form&ja van. Az egyikben a szdnak eredeti jelent^ m&r 
mint komplik&cid oly k^pzetet tartalmaz, mely a k686bbi fogalmat 
meghat&rozza. A komplikdcids jelentesv&ltoz&snak ezt a formdj&t 
Wundt eredeti komplik&cids jelent^sv&ltoz&snak 
(BedentnngswaDdel dnrch primare Komplikationen) mondja.^ Ezzel 
szemben ^anak azok a komplik&cids jelent^sv&ltoz&sok, melyek- 
nA a fogalomcsere k^dbb fell^p6, a szo eredeti jelentes^hez 
toY&bbi asszocidci6k sordn hozz&j^rul6 'komplikdcidk folyt&n jon 
I^tre. Ez a masodlagos komplik^cids jelentesv^l- 
1 z & 8 (Bedeutnngswandel durch sekundare Komplikationen)* 
Az eredetin^l a 8z6 eredeti jelent^e oly fogalmi tartalmat fejez 
ki, melynek nralkodd k^pzete rokon a k^bbi jelentesben kife- 
jezett fogalmi tartalom uralkodd elemevel, dgyhogy az eredeti 
]elent^8 a k^dbbit mag&ban foglalja. A m&sodlagosndl ellenben 
az eredeti jelentesben nines semmi, ami a k^sdbbire r&utalna, 
azt kSpzetelemein^l fogra meghat&rozn^ A jelentesfejlddest tehilt 
k^pletben' kovetkezdk^p fejezhetjuk ki: 

eredeti : noA (sB) — nBe (A B) — ncB 
mdsodiagos : noA — noe (A B) — dsB 

Mind a k6t esetben SA az eredeti fogalmat, bB pedig azt 
a t&volabb esd fogalmat jelenti, amelyre az n sz6t itvisszuk. 
A kozepsd es a v^gsd tag mind a ketszer ugyanaz, de a kezdd 
tag l^nyegesen kiilonbozik. Az eredeti komplik&cidn&l a vegso 
tag, ha inkdbb visszamendleg is, az els6 tagban m&r bennfog- 
laltatik. A m&sodlagosn&l ellenben a kezdet ^s a veg teljesen 
kiilonbozik: az ugr^s teh&t itt jdral nagyobb, mint ott Epea 
ez^rt a m^dlagos jelentesv&ltozdsn&l konnyebben is megtorten- 
hetik, hogy mind a kit jelent^s megmarad egym&s mellett egy- 

» A primdr szot Gombocz Zoltan eredeti-nek^ Bauer- Vogel Gyula 
Jelentesvaltoz&Bok a xnagyarban c. programmertekez^seben (verseci &11. fo- 
re&liskola 1902—03. evi ertesitoje) ehodleg es-nek forditja. Az eredeti tal&a 
jobban megfelel mint a masik. 

* A kepletben n a szokepzet (uomen), A es B 9, fogalmi tartaloza* 
d es e uralkodd (dominans) kepzetek vagy jegyek. 



JELENT^S-TANULMilTTOK. S3 

m&stol fiiggetleniiL Annyira kiilonbozik ugyanis a ket jelentes, 
bogy a szdnak hasonl6s&g£t, 6pentigy mint az idegen eredetd 
szavak vfletlen hangalakbeli egyez^s^n^l, figyelembe se vessziik, 
miTel a helyes 4rtelmet a k^pzetek kUlonSs kapcsolata mindig 
meghat4rozza. 

Ezdttal az eredeti komplik&cids jelent^v41toziM jelens^geit 
fogjuk yizsg&Ini a magyarban. Nyelv^eti irodalmunkban meg 
keves kis^rlet tort^nt a jelent^sv&Itozisok vizsg&lat&ra. S i m o n y i 
Zsigmond megkis^relte agyan a Jelentfytan alapvanalai-hsxi^ 
«gy jelent^stani rendszer fol&llft&sat s a jelens^geknek k^t nagy 
csoportj&t kiilonftette el : az alaJci ds anyagi jdentdsviUtaeds'jkat ; 
foloBzt&s&ban azonban gramatikai szempontok voltak ir&nyad6k 
8 a jelens^geknek l^lektani magyar&zatdra nem terjeszkedett ki. 
Nagy f ontoss&gti, de ki nem el^gf 16 kfs^rlete ut&n meg H a 1 & s z 
Ign&c pr6b&lkozott meg jelentestani rendszer foI&Uft&sdval.^ Az 6 
fdlo8zt&8a is gramatikai, mely a Paul-fele logikai szempontokat 
is n£mik4p ^rv^nyeslteni torekszik. Hendszer^nek meglehet tal&n 
az az el6nye, bogy az osszes jelens^geket feloleli, de a bennHk 
bald lelki okokrdl nem ad sz&mot. M^ pedig az igazi jelent^- 
tannak egyetlen ^s Yal6di alapja a 141ektan ; a jelent^sv^ltoz&sok 
▼izsg^t&nak a benniik hatd lelki okok felderit^s^re kell ir&nyol- 
nia.^ Sok esetben mtLvelSd^stort^neti mozzanfttok is befoly&ssal 
▼annak a jelent^srtitozdsra s ezek folderlt^se is 4p oly fontos. 
Erre yal6 a tort^neti magyar&zat. De ez m4g ott is, ahol lehetff 
tA sztLks^es, a feladatnak mindig csak egy r^z^t oldja meg: 
csak a jelent^v&ltozdst el6id&6 kiils6 felt^telekrdl t&j^koztat, de 
a lelki folyamatokrdi, amelyek ott kozremfikodtek s amelyek 
k^ts^gkifUl a jelent^svdltoz&s legkozelebbi okainak tekintendfik, 
nem ad sz&mot Ezek folderft^se a l^lektani magyar&zat feladata. 
N&lank a jelent&vdltoz&soknak ilyet^n vizsg&lat^Tal eddigele csak 
szorT&nyosan taUlkoztunk; az^rt nem lesz erdektelen, ha most 
az eredeti komplik&ci6s jelent^SY&ltoz&sok kapcs&n megpr6b&ljuk 
Wundt l^lektani vizsg&lat&t nyelvtlnkre is alkalmazni. 

* Akadtoiai Bz6kfoglal6 drtekez^s, 1881. 

* R^szletesen iBmertetette a rendszert L & 8 s 1 6 G^za (Njr. 28 : 67) 
Hal^anak a kolozsv&ri tadomfcnyegyetemen as 1897 — 98. i8k.-ev oIbo felSben 
tartott eload&sa alapj&n. 

* N41ank S z i 1 a s i M6ric hangsulyozta ezt erosebben, jelentesmagya- 
i4zataiban a l^lektani magyar&zatot szem elott is tartotta (1. Nyr. a 15. 4y- 
folyamMl kezdye). 



64 8ZEREMLET CSXbzIb LORilTD. 



Eredeti komplikdcids jdent&vdltozds. 

Az idetartozd jelens^geket mind ugyanazon ISlektani folya- 
matoky ^rzeteinknek ^s kSpzeteinknek komplik&cidi 6b az apper- 
cepcidnak dltalak eszkozolt y&ltoz&sai id^zik el6. A l^lektani ala- 
kulatok azonban, melyekre e folyamatok vonatkoznak, forma 
tekintet^ben kiilonboznek egym&si6l. Egyszer egyik ^rz^kteriilet 
^rzete t&rsul a m&sik^val, m&skor az ^rzetek faat&rozott k^pze- 
tekkel kapcaol6dnak s v^giil van olyan eset is, mikor 6rz^ki es 
lelki k^pzetek komplik&cidja okozza a jelent^sv&ltoz&st Ennek 
megfeleldleg az eredeti komplik&cids jelent^sv&ltoz&s jelensSgei 
h&rom nagy csoportba kiilSnodnek el. 

I. 

Az els6 & legegyszerfibb eset valamely drzetet 
jelold szdnak az egyszerfi ^rzeteknek 6s a hozz&juk fiiz6d6 
^rzelmi bangnlatoknak komplik&cidi &ltal eszkozolt dtvitele 
egyik 6rz6kteriiletr6l a m&sikra. 

A jelent^s&tvitel ezen formija az erzetek term^etebdl, 
m^g pedig az Erzetek inin6s6gi kiilonbsSg6b61 magyar&zddik. 
Tudjak, bogy a l^lektanban az 6rzeteknek mindsdg^ben ketfele 
kiilonbs^get szoktak tenni: besz^lnek egyszerd 6a mer6 
kulonbs6gr6L Egyszerft ktilonbs^g van az ugyanazon ^rzdkteriilet- 
bez tartozd erzetek (bang 68 bang, szfn 6s szin) kozott; mertf 
kiilonbseg van a kiilonbozd 6rz6kteruletekbez tartoz6 6rzetek 
kozott: bang 68 szin, b66rzet 6s bang6rzet kozott Mind a kett6 
minds6gi kulonbs6ge az 6rzeteknek; csakbogy az el6bbi esetben 
a kulonboz6 6rzetek tulajdons&ga kozott van &tmenet, az at6bbi- 
ban ellenben nines semmi, ami az egyik 6rzett61 a m&sikboz 
itvezessen, csnp^n az &ltaluk felkeltett 6rzelmi bangulat tekintet6- 
ben basonUtbatnak egym^boz. 

A diszpar&t 6rzeteknek e bangulatbeli basonlds&ga okozza 
azut&n azt, bogy magukat az 6rzeteket is basonl6knak tartjuk 
s a bizonyos 6rz6kteriiletbez tartozo 6rzetek jelol6s6re 8zolg&16 
szavainkat alkalmazzuk a veliik azonos 6rzelmi bangulatot kelto 
6rzetekre is. 

Ezen dtvitelek nagy r6szben a tapint6 6rzetek kor6bdl 
vannak Y6ve. Az 6rz6kl6snek legegyszerCibb neme a tapint^; 
ezen erz6kunk teriiletebez tartoz6 6rzeteink jel616s6re van a leg- 
tobb szavnnk. A kis6r6 erzelmi bangulat azonos Tolt&n&l fogra 



JSLBRTiS-TAKULMlKTOK. 55 

azat&B mis erzeteinket is ydtik szoktuk megjelolni Igy az ^les 
8a6, mely m&r mag&ban egy komplik^i6s jelentesv&ltozds dltal 
(mdyrfil al&bb sz6 lesz) a btils6 t&rgyrdl, mely az ^etet felkelti, 
mag&ra az ^rzetre vitetett &t, eredetileg tapintd erzetet jelol : pL 

Bendre hnllott a n6p, mint middn kaszAlnaky 
Hull a M eldtte as ^es kaszAnak. 

Arany: Sz. L&bz16 fiive. 

A tapinM 6rz6kr6l azutdn ityissziik hall&si ^rzetek jelS- 
les^re: pi. 

BoBBzosan hallgatta egyik avagy m&Bik 
Elsd Almn szomsz^d ilea horkandsU. 

Arany: Mnr&ny ostroma IIL 

Hogy, middn falamra n^zne btls sdhajjal, 
tizn^m mesBze onnan egy ^8 kacajjcU. 

Arany: Mur&ny ostroma 11. 

Ne sikoltoza drtQt! — ^les szava csenge. 

Arany: Buda hal&la YIII. 

A tisztes dreg lir olyan rettenetesen iles, v^kony hangan kia- 
b^t, bogy kozelrSl val<3s&ggal kellemetlen volt (Y&radi A.: Eml6- 
keim). A haris ilestorku mad&r (Lehr A.: Toldi 289). Nos? — 
k6rd6m ^Usen (MikszAth K: A szamdc&k litja). 

Atvissziik l&t&si 6rzetekre is: pi. 

A k^Bdbbi metazok Yennsai tiilzott ilessigUkhen a merev moz- 
dnlatlans&gnak k^p^t adj&k (Mfiv^Bzet, I. 87.) 

Szag^rzetre: ^les szag. 

Az id^zett p^ld&kb61 el^g vil&gosan meggytfztfdhetunk az 
ityitel e nem^nek l^lektani term^szet£r61. A fenti keplet szerint 
n-el jel8lt Aes 8z6 mint tapint^i 4rzet neve bizonyos A fogalmi 
tartalmat jelol, amely fogalomnak lenyeges eleme bizonyos az 
erzetet kfs^rfl ^rzelmi hangnlat {S). Egy misik, az ^-val jelzett 
erzettfil merfiben kal5Dboz6 B 6rzet rokon ^rzelmi hangulatot 
(c) kelt 8 ez a hangnlat olyan szorosan simul az 6rzethez, hogy 
magnkat az eredeti ^rz6ki benyom&sokat is hasonl6knak ^rezzlik 
8 az n 8z6t az ^B jelolte hall^i ^rzetre is alkalmazzuk. Amint 
l&thatjnk, az Aes sz6 mint tapint&i 4rzet jeloltfje m^r eredetileg 
olyan fogalmi tartalmat fejezett ki, mely nralkod6 jegy^nek a k6s6bbi 
fogalom uralkodd elemevel vald rokon yolta miatt ezt a k^6bbi 
fogalmat mintegy eleve meghat&rozta, erre mintegy r&ntalt. 

TJgyanigy vagynnk a tompa sz6val, mely eredetileg szint^n 
tapint&si Erzetet jelol s az ^lesnek ellent^t^t fejezi ki: pL 



56 8ZEBEMLEY CSJLszXr LORiLVD. 

Bizony nagy ereinekseg, bo^ te az igaz ellen fgy hadakozol 
tompa, eletlen fegiuereddel (Mon.: ApoL 42).^ Nagy f&ba y&g&d 
iompa azekerc^det (Matk6: BCs^k 371). 

Jelollink vele h a n g ^rzeteket is: pi. 

Es gyakorta mykoron ymadkozyknala tezenuala nemy egyefreges 
vygasagot Es tompa zattal iezynala mykeppen galamb (EhrC. 73.) 

E percben fiileit tompa nesz iit^ meg, 
Hallatsfeott felUlrol, mintba kiizdenSnek. 

Arany: Mar&ny ostroma III. 

S&torbul egyenkint ballgatra kimentek, 
Klinn tompa morajjal t&voztak a rendek. 

Arany: Buda baUla X. 

Sz61a Gyorgy a kitold& a 8z6t egy kacajjal, 
Melyre Mikl68 felbiig tompa, bosazti jajjcU. . 

Arany: Toldi IE. 9. 

Egyszer — amint fiillel fo1d5n fekve vak — 
Mintba iompa csendes dobogdst ballana. 

Arany: Mor&ny ostroma m. 

A tompa dobogdstdl viaazaretten a 16 (Jdkai : A kdazivu ember 
fiai). Odaintd mag&boz a korcsm&roat a tompa, rekedt hangon n^b&ny 
azdt mormogott fiil^be (Jdkai: Egy magyar n&bob). 

Szin^rzetekre is dtTissziik: pi. 

A karcol6 muv^az nyugodt da balk t6na8okkal adja a tompa 
szineket (Muv^azet I. 90.). Az angyalok kara a finom ailbouetteknek 
v&zlatoa kivitele 6b a t6nusok nagy tompUdsa &ltal pomp&a tecbnikd- 
val a mesaze t&vlatba tol6dik (Mfiv^azet L 242.). A mindenkepen 
dr&mai bat&st bajszold featon liraisdg uralkodott el; pdzjai aim&bbak, 
Ugyabbak lettek ^a szinei eltompultak (A magyar featomuv^azet 
albuma 42.). 

A puha, Idgy, hemeny, vastag, v^hony^ szdraz, tomor, metszoy 
4rde8y nyers szavak eredetileg szinten tapintdsi erzetet szoktak 
jelolni, de ak&rb&nyszor alkalmazzuk bangSrzetekre is: 

Ftilbe-azokd dolog, bogy a gy ptihdbb hang mint a dj (Deaaewf y 
J. levele Kazinczyboz 2:174). Olvad^kony, Idgy hangon elkezdi a 
rom&ncot ^nekelni (.T(3kai: Egy magyar n&bob). 

' A regi nyelvbol vett idezetek tobbnyire a Nyelvtorteneti Szotar 
(NySz.) alapj&n rannak kozdlve. Az idezetek belyere utal6 roviditeaek is a 
NySz. rovidit^i. Egy^b roviditeaek : Scbl. Szj. (Schlagli azojegys^k), Beszt. 
Szj. (Besztercei szojegyzek), Oklaz. (Oklevel-8z6t&r), MTsz. (Magyar Tajszot&r). 
OzF. (Magyar nyelv azdtara Czuczor- es Fogarasitol), Ball. (Ballagi Mur* 
A magyar nyelv teljes szdtara), MUgSz. (Budenz : Magyar-ugor osszehasonlito 
azot&r), NyUSz. (Magyar Nyelvujitas Szotdra). 



JSLEKTis-TAKULMiNTOK. 57 

Uti Lehelt, kit utazt&ban Bz&li anyja Me6tis 
Habjain&l) hoi egj dsa tlmd^r Idgy hangH dalokkal 
ZengedezS sipot nyujtott a gyenge sziilottnek. 

Vordsmarty : Zal&n fut&sa I. 
De egyszer azt&n felnyiU foga 
Sov^ny^t (mint Hom^rosz mondaD&), 
£s a keminy hang^ melyet mormoga, 
Eenditve bUjt a fdldbe, fdld aU. 

Arany: Bolond I. 1:111. 
Bizony pedig, kisasszony — mondd keminy hangon — az val6, 
amit mondok (Jdkai: A kSszfvfi ember fiai). Agg Tihany f5l5tt 
▼iazhang helyett meg&lln^k a hegyen, s ki j6 napot kir&nna, adjon 
latent yiszonzan^k, s a vastag hangokat vikonnyal v&ltan&m (Yorbs- 
marty: Y^rn&sz L). Szdraz hangon nevetett (Budenz: Finn nyt.). 
Oket is egy csalhang nagy messzi vezette. Hasonld 
Volt pedig e' csalhang a vez^rnek s&snemii metsz6s 
Hangjdhoz, melyet reked^s soha nem tampUott, 

Arany: Az elveszett alkotmAny I. 
Odabent a barna fatemplomban pedig megkezdoddtt a mise, 
az egSsz ndp let^rdelt, s vagy csdndes mormog&ssal im&dkozott, vagy 
nyers, erdes hangon ^nekelt (B&kosi Y. : Eln6malt harangok). 
Csak middn a vez^r megengedte jellel, 
Kezdte el nyera hangon, de gyakorlott nyelwel. 

Arany: Mnr&ny ostroma I. 
>Ak&rki I6gy«, — iivoiti nyers 
Hangjdn az tir. Arany: Katalin 12. 

Hangja ebugat&s: vakog6; nyerSy darva. 

* Arany: Buda haldla 12. 
KUnt szapor&n 
Felelget, a nyers viszhanggal perelve, 
Sz&z fejsze. Arany : Bolond Ist6k 2 : 50. 

Ugyanezek a szavak n^melykor Idtdsi ^rzeteket jelolnek: 

A vonal puhdn gombolyitve slz orc&t elv^sz a szakilll hull&m- 
zia^ban (Mfiv^szet 1. 87.). Puhasdgy Idgy dtmenetek, foltos, finom t6nasok 
jellemzik ennek a n&lunk lev6 k^pnek fest^s^t (A magy. fe8t5mfiv^- 
sset albuma 13.). Ldgyabb, nyugodalmasabb Kupeczky muv^szet^n^l 
a mi m&sik remekfestdnknek, Mdnyokynak festise (A magy. festd- 
mdTdszet albuma 14.). A rallAsos 6s viUgi elem osszeboron&lAsa, az 
eOdgyuU szin stb. k6B6bbi iddre vail (Muv^szet I. 411.). Zichy Mih&ly 
festminyei hidegek, keminyek, rajzai m^lyebbek, melegebbek, szinesek 
(A magy. festom^v^szet albuma). A k6p iltaUnos fdnusa keminy 6a 
4Us (Mfiy^szet I. 410.). 

Ide tartozik ez a kifejezes is: 8ziXr6 tekintet; pi. 
Bideghv&ry Hes szUrd tekintetit Alfonsine arcAra szegz6 (J6kai : 
A kdszfv^L ember fiai). 



58 8ZERE1CLBT CSIszIb LOBiXD. 

A tapinid 6rz(k teriilet6hez tartoznak a ho^rzetek is; 
az ezeket jelolA szaTainkat is igen gyakran alkalmazznk hang- 
^s szin^rzetek jelol^s^re. P^ld&k: 

!^rdekes levelek azok, amelyeket a r^gi iddk igazto magyar 
nagyaBszonyai irtak ; kedves mdeg hang nyilv&nul meg minden soruk- 
ban (Magyar 8z6 1904. dec. 28.). 

Middn estennen megt^rv^n haza, 
Nem fogad y&t6 Unj meleg szava, 

Tompa: Lev^l Pog&ny EL-hoz. 

Hangja forrd volt 4s szinte remegett az indnlattdl (Edkosi V. 
Eln^mult harangok). Semmi gydnges^g! Marie — Bz6lt egyre htde" 
gebb hangon a Urj ( J6kai : A koszfvfi ember fiai). A kellemesen hajl6 
vonal; plasztikos forma, meleg, intenzfv erejfi szfn, Bz6Urad6 f^ny- 
hull&m, mindez vizidja a mCLv^Bznek (MtLv^szet I. 154.). Kezd5dik 68 
vir&gzik az idealiz&lt Ujk^p, aranyos tdnuB&val, meleg bamdivalf stb. 
(Mfiv^Bzet I. 329.)- Bizony&ra tartja maga is azt a meleg, n^ba szinte 
rikftd szinezist, amelyt61 k^peinek n^ba drdekes foltbat&snk van 
(A magy. festdmtLv^Bzet albuma 22.). Korunk a metszet vonaldt hideg- 
nek 6s neb^zkesnek tal&lja eszm^i kifejez^s^re (Mfiv^szet 1. 87.). 
£sterb&zy bercegrdl festett k6pe a r^szletekbe mered6 konstat&l^ 
j6zan8&g 6b a hidegf 6lettelen szinezis dac&ra is nagyobb szabdstl 
festm^ny (A magy. fest6m^v6Bzet albuma 25.). Az akad^mikusok 
hidegen szUrk^k voltak, a romantikusok a szfirkes^gnek meleg, szfne- 
z^st m^Iyftd v&ltozat&ra t5rekedtek (uo. 43.). Csupa enyhe k^ 6a lUa 
tifnus (Mfiv^szet I. 155.). 

A bd^rzetek, noha a tapint5 6rzek teriilet^bez tartoznak, a 
szoros ^rtelemben vett tapint&si erzetekkel szemben diszpardt 
^rzeteknek yeendtfk, miyel az ^rz^kl^snek m&s anyag&ra vonat- 
koznak, mint a tapint^i Srzetek. Innen van, bogy eS6le jelent^s- 
dtvitel a tapint&si 6s a b6^rzetek kozott is megt5rt4nik. 
Ezt l&tjuk a Idgy szdndl. Eredeti jelent^se: mollis, weich; tebat 
tapint&i 6rzetre vonatkozik. Amde az ilyen tapint&si ^rzetek 
^rzelmi bangulata azonos azzal, amelyet a f^lig meleg, f61ig hideg 
testek benyomdsaindl erziink. Az erzelmi hangulat e kozoss^ge 
folyt4n a szdt az efajta b6^rzetek jelol^s^re is kezdt^k baszn&lni. 
A r6gi nyelvben is, ma is dltal&nosak az effele kifejez^sek: Idgy 
idd, Idgy td^ Idgy seello, melyek mind enybe bflmirs6ket jelolnek. 
A ,tepidn8 : lau* kifejez&^re a r^gi nyelvben rendesen Idgy-mdeg 
szolg&lt. P&pai P^riz szdtdr^nak 1708-b61 val6 16csei kiad&s&ban 
p61diul a ,tepidu8* 8z6 igy van magyar&zva: IdgymeUg, sem bev, 
sem bideg. Ldgy-ineleg tej, Mds pelddk: 

A forrdvizet a sok kev6s bideg viz elsoben Idgy^mdeggi, azutto 



JELEKTiB-TAKULMlirrOK. 69 

liidegg^ t^Bzi (P&sm.: Pr6d. 729.). Mind ezeket j6l Sbsyo elegyfted 
meg'ldgymelegUed (Nad.: Kert 288.). 

Ebben az ^rtelemben haazn&ltak egy mfisik 8z6t is: Idgy- 
matag, amelynek ma rovid hangzdval vald lagymatag (7a^yma^^, 
laiymatag N.) ^ alakja a gyakoribb. K^ts^gkfTiil osszefiigg a Idgy 
8z6Yal, noha kepzese modj&t m6g eddig nem sikeriilt megfejteniink. 
Eredetileg ez is tapinUsi ^rzetre vonatkozhatott, &mb^ nyelv- 
tort^netileg csak ,tepidiis, lau' jelent^s^t tudjuk kimutatni; pi. 

A bor, melyben a rosmarintoak le^elei megfSzettetnek, ha reggel 
68 astve lagymatagan y^tetik be, a v6rt tiszt&bba t^szi (AOsere.: 
Enc. 243. 123.). 

Ugyanezen a jelent^T&ltoz&on ment &t a vogul lansiy szd, 
mely maga ,puh4'-t jelent, de a bel6le k^pzett ige laiihifne a. m. 
meglangynl, lau werden (vog. T.), jel'lg^iiii idem (vog. P.). 

A Ugy ellentSte, a Jcem^ny is ak&rh&nyszor vonatkozik hdmSr- 
seki benyomdsra. A nagyfokti hideget szoktuk vele jelolni az ilyen 
kifejezSsekben : Jcem&ny ido, Jcem&ny td, Icem&ny hideg, kem^y 
fogy. P«ld4k: 

J6 kem^y iilj de Bzeles iavasz Uszen (Ois. E2.). 

Kem^y t^ van, nagy zivatar, 

tvliliy ordit a fSlsz^L Kisfaludy S&ndor. 

Kint pedig; a szHrds keminy fagyon 
A fiatals&g vigalma vagyon. 

Arany: A Lacikonyha. 

Csill&mlik a fagy, a hideg kemifiy, TJo. 

Nyom^si ^rzetnek szag^rzetre yal6 ^tvitelSt l&t- 
juk ebben a kifejez^sben : neh^^ szag ; pi. 

A btizbedt d5gDek ttirbetetlen nehiz szaga mesaze terjed (Fal. : 
TIE. 429.). Byenkor olyan nehiz fojtd biize van a kodnek (J6kai: 
A kSszivd ember fiai). 

El^g gyakori jelens^g az is, bogy fz^rzetek szayait vissziik 
&i m&s ^rzetekre, ktilonosen hang^rzetekre: Mes hang, Jceseril 
hang, ^des nevet^s; pi. 

Onnek menyasszonya van ? k^rd^ ides hangon (Bilkosi Y. : Elnd- 
mult barangok). 

Felkacagott erre, keserun, hangosan. 

Arany: Mur&ny ostroma III. 

' A N, jeloles a szonak nepnyelvi v&ltozat&t jelzi. 



60 8ZEREMLET CSXSZXr LORIKD. 

Gilice btig&sa hallatszott megette, 
S enyelg^ait p&rja 4desen nevette. 

Arany : Toldi szerelme 1 : 36. 

Szinerzetekre is szoktuk haszn&Ini 6ket: pi. 
Szinei ell&gyulnak, ak&rh&nyszor idesek lesznek (A magy. feato- 
miiT^szet albuma 18.)* 

Sokszor szagerzetet jelolunk velUk. Ilyen kifejez&ek ; edes 
sjs^ag, csipds szag^ heserU szag, fanyar szag, savanyu szag* Peldik : 

Mongyauala magatt beltewltnek leny edesseges zagokual (EbrC. 
93.). Mes Ulatnak zaga megmarad (TelC. 139.). 

Alljatok meg, itt egy &g van, 
:^gi t6b61 sarjad^k; 
Hogy viruljon fold por&ban, 
Itt mulassunk, itt enyelgjiink 
Tiszta, 4des Ulatdban. ~ Yor. : Osongor 6a T. 
Savanyu szag jott a kdpoazt&tdl. 

GvadAnyi: Ront6 P6l I. 

A finomabb jellemzSsre torekvd irodalmi nyelv, de meg a 
koznyely is ISpten-nyomon haszn^l ilyen itviteleket. Kulonosen a 
hang- 6s szfn^rzetek felcser^l^se gyakori. Besz^lunk rikitd 
szinekrol an^lkiil, hogy gondolndnk arra, hogy a rikitd a rikit^ 
rikojt j)erclamo, aufschreien' jelent^sii ige igeneve s igy tolajdon- 
k^pen hall&si 4rzetet jeloL A rikft<5 hang meg az 6rz6kre kelle- 
metleniil, b&nt6n hat<5 szfn ^rzete azonos ^rzelmi hangulattal j^ ; 
ez okozza, hogy a k^t ^rzetet azonosnak fogjuk fel s az egyik 
jeloldsere szolg&ld szavunkat dtvissziik a m&aikra. P61d&k: 

Az el61 nyitott volantok l&tni enged^k a caodasz^p tarkasftggal 
azdtt indu rokoly&t, ahogy csak a keleti kelmeszov6k memek b&nni 
a szfnekkel, a legellent^teaebb nemfieket r%kii6an rakva egym&s mell6 
a az eg^sz m6gia oly Qaazhangzd ( J6kai : Egy magyar n&bob). A b^csi 
azeceaazid emberei r%kit6an featenek (Muv^szet L 125.)* Ez a azdret 
nagyon rikii6 (veazpr^mi n6pnyelvi k5zlem6ny Nyr. 12:561). 

A voros szinrol sokszor mondjuk, hogy kidlto. Nem egyazer 
szdlnnk igy: olyan a ruhdja, hogy messzir61 kidlt. Itt m6g gon- 
dolunk a hall&si k^pzetre; ez a jelent^s&tvitel frissebb, mint az, 
amit a riMto szin-hen ^szleliink. Besz^liink er6s Juingu szinekroh 
^lesen hangsulyozoti konturrdl, hoik tonusroL P61d4k: 

A k^p legerdaebb hangu szfnCj a paUat a&rg&ja, oda kfv&nko- 
zott a hdtt^r nagy zold foltjai el^ (MiSv^azet I. 67). A gyakran 
kiaad ^leaen hangsHlyozott kantHron belUl caod&latoa finoms&ggal oaztja 
el a f^nyeket ds az dmy^kokat (MCLv^azet I. 250.). A karcol6 muv^sz 
nyugodt 4a halk t&nusokkal adja a tompa azineket (Mfiv^azet I. 90.). 



jelekt^s-takulmIntok. 61 

Maga a tdntis 8z6 is a hallo erz^k teruleterdl van &tviye a 
lito ^rz^k terlilet^re. — Yiszont lAtdsi ^rzeteket jelol6 szavain- 
kat gyakran hall&si erzetekre alkalmazzuk. Megkiilonboztetjiik a 
hangnak a szindt s besz^liink ssines 6s szintelen hangokrolj soM, 
vUdgos hangokrdl; a szin^sznd alt hangjdrdl azt mondjuk: olyan 
mint a sotet bdrsony ; megdics^rjiik az operaenekesnd ezustos- 
hangH Siebelj^t (Pesti Hirlap 1905. szept 22.). Hyen p61d&k m^g: 

Ekkor as orgona eln6iniil 6a finnepi csdnd iesz, 
Melynek az aethern^l tiszt&bb hull^miban ekk^p 
Lejt a levent6iiek hajldkony^ eziist nemU hangja. 

Arany: Az elveszett alkotm&ny YII. 
Tompa sotit hangon ily szavakat mondott. — Arany: BH. 12. 
Nemelykor az ^rz^k tevekenys^g^nek nev^t is dtvissztik m^ 
erzekteriiletre. A fiUel p^lddul, mely a halld erz^khez tartozik, a 
nepnyelvben n^ha a lat6 erz^k teTekenys^g^nek jeloles4re van 
haszndlva; pi. 

Mikoron a nydjat 6rizni nekem kell, egyik szemem alszik, a 
m&Bik meg fUUl (Sktoralja-XJjhely, Nyr. 3:515, betl. yersben, MTsz.). 

A figyel meg, mely — mint k^sAbb ki fogjuk fejteni — a 
ftUdAel azonos s eredetileg szint^n csak hall6 6rz4kkel val6 ^szre^ 
Tey&t jelenthetett, a mai nyelyben igen gyakran a l&t6 4rz4kkel 
kapcsolatban haszn&latos :] pi. mindk^t szemmel figyelni yalakire 
(CzF.). A megfigyel alak meg eg^szen ,8zemugyre yenni* jelen- 
t^ben haszndlatos: pL 

Dy festm^ny f^nyk^pm&solat&ban konnyen figyelhetjiik meg a grafi- 
kai elem szerep^t (Mtly^szet I. 89.). Bel^csusztatja azt a ydkonyka 
cselekydst, mely szeg^nyesen yonul a darabon y^gig, mint a kSz^pso 
fon&l, melyre az alaposan 6s ^lesen megfigyelt szinesz^let tarka k^peit 
f5laggatja (Keszler J.: a Szin^szek szini kritik&ja, Az Ujs&g). 

Ha8onl6kep az fzerzek teriilet^hez tartoz6 izel^ izill a n4p- 
nyelyben n^hol szagol jelent^sben haszndlatos, ott, ahol az iz sz6 
is szagot jelent ifiz^ Hz Sz^kelyffild, MTsz.). A yotjdkban ziyiz 
iiliskd ,8zaglik, szaga 4rezhet6^ tulajdonk^pen annyit jelent mint 
szaga haUik; k^ n. i. am. hallani; ziijaz kjlni szagot erezni 
tkp. hallani. 

Ez&tyitelek,ha nagyobbreszt lijabb keletiiek is, mind onkeny- 
teleniil ^s ^szreyetleniil keletkeznek. Alapjuk a k^pzett&rsul&s 
41tal4nos felteteleibdl sz&rmaz6 term^szetes komplikdcio. Minden 
kozyetetlen erz6ki benyom&s bizonyos ^rzelmi hangulattal jdr, 
kell^mesen yagy b&ntdn hat az egy^nre. Ez az erzetnek ^rzelmi 



62 ZOLKAI OYULA. 

oldala, Magabban vSve diszpar&t ^rzetek egyezd ^rzelmi hangu- 
latot kelthetnek, ligjhogy emiatt ez ^rzelsii hangulatnak az 4rze- 
tekkel vald szoros kapcsolata folyt&n magukat az erzeteket is 
rokonoknak ^rezziik. Ez az a term^szetes komplik£ci6^ mely 4pen 
mivel minden egy^nben minden ^rz4ki benyom^n&l basonld m6doii 
ism^tl6diky az egyik 4rz4kteruletrdl m&sikra yal6 ^tvitelt Snk^ny- 
teleniil 4s sziiks^gszeriien yaldsitja meg. A jelent^sdtyitel teh^t 
itt sohasem sz&nd^kos ^s tudatos. Az eredeti komplik^ds jelen- 
t^sv&ltoz&s eseteit 4pen ez v&lasztja el a metafor&ktdl, melyek 
mindig sz&nd^kos 4s tudatos dtvitelek, mlTel a k4t fogalom egyez5 
6s eliitd elemeinek osszehasonlit&sdt foltStelezik. 

(Folytatjuk,) 

SZEREMLET CsAszIb LobInD. 



A ntelveml£kek kOzl£se mOdjAbOl. 

— Fololyft8&8 a M. T. Akad4mi&ban 1905, febr. 5-eii. — 

M&r Nydveml^kemh a honyvnyomtatds hordig (Budapest, 
1894) cfmfi munk&mban sz6t emeltem azon kisebb-nagyobb t4ve- 
d^sek ellen, melyeket a r4gi nyelveml^kek olvas^^ra n^zve iro- 
dalomtort^neti szemdv^nyeinkben s m&sutt is tapasztalhattank. 
(L. id. m. IL fej.) Az6ta, fdk4p az Oklev61-Sz6t6rhoz val6 kieg6- 
szit6 adatgyfijt^s kozben, olyan kedvezdtlen ^szleleteket tebettem 
a nyelveml4kek olTas&s&val kapcsolatban lev<5 dologra, t. i. a rSgi 
szovegek kdzz4t6tel4re n^zve, bogy sziiks^gesnek tartom ezen 
tiggyel bebat6bban foglalkozni s tanuls&got rejtd p^ld^kalmutatni 
T& azon folfog^nak helytelens^g^re, amelyet namely nyelyeinl6k- 
kiaddsainkban s iltal^ban r4gi szovegeknek n&lunk alkalmazott 
kozlesmddj&ban kifejezesre l&tunk jutni. Folbaszn&lom ez alkalmat 
arra is, bogy a nyelveml^kek kiad&s&ra n^zve egy4b kiv&ns&gomat 
is elfiadjam. 

A r4gi irott maradv&nyokat k4t szempontbdl szok&s kozze- 
tenni. Vagy egyenesen mint nyelvend^keket adjuk ki 6ket, s ez 
esetben igyeksziink a r4gi iratnak miodazon sajats&gait bfven fol- 
tiintetni, amelyekben az egykori nyeh^llapot tukroz6dik; yagy 
csup&n tartcUmi 4rtekulcet akarjuk kozkinccs4 tenni, amikor tort4- 
nelmi, illet61eg irodalom- yagy mtLyelts^gtorteneti szempont yezet 
kiad&sukban, s key^s iigyet yetiink az iratnak nyelyi oldaUra. 

Mindk^t szempontbdl yaI6 eddigi kiaddsaink 4s kozldseink 
olyanok, bogy nem bagybatjnk 6ket n4b&ny eszreyStel n41kiiL 



A HTELYEMLiKEK KOZIJsE m6djXb6l. 63 

Ha nyelyeml^k-kiad^rdl van szd, akkor elsd aorban az 
Akademi&tdl kiadott Nyelveml^kt&rt kell bfr&latunk t&Tgj&Y& 
tenniiok. Ezen eddig 14 kotetet t&v6 v&llalat, a Komdromy 
LajosWl 68 Kir&lj P41t61 kozzfitett DX kotet kiv6teWvel, Volf 
Oyorgynek, a kor^ elhunyt ^rdemes nyelvtuddsnak lelkiismeretes 
68 f&rads^os munk&ja, mellyel nagy szolg&latot tett a magyar 
tudomdnynaL Ha m^gis e T&Ualatot sem tartom ma m&r meg- 
felelfineky annak magyar&zat&t azon okul&sok adhatj&k meg, ame- 
lyekre a nyelTeml^kekkel s ^ppen e Nyelveml^kt&ri kotetekkel 
yal6 foglalkoz^som vezetett. E gyfijtemenyes kiad&nak alaphib&ja, 
ami nem Volf Gyorgyot, a kiad6t, hanem a v&llalat szerkesztfi 
bizotte&g&t, illet6leg a NyelYtadom&nyi Bizotts&gnak akkori fol- 
fogtem6d]&t terheli, bogy t i. a nyelveml^kek (k6dexek) ktilon- 
fele s £ppen enn^lfogra jellemzd helyesfrdsi saj&ts^gainak egy 
reszet takar^koss^bdl, k^nyelmess^gbdl, alkalmatlans&gok elkerli- 
lese c£lj&b51 eltuntett^k, yalamennyi nyelveml^kn^l egyontetd 
elj&r&ssal helyettesftett^k. Az egyes k6dexekr6l sz616 bevezetS 
ismertet&ek pontosan megmondj&k ugyan, bogy a ISyelvemlSk- 
t&rnak ezen ds ezen betlii az eredetinek min6 betiii, illetdleg 
betualakjai belyett dllnak, az elj&r&st mindazon&ltal nem tartjuk 
szerencs^snek 6s c^lszeriinek. A Nyelyeml^ktdr 14 kotet^ben 
ugyanis 40 ktilonbozd kddex yan kozz^t^ye; ba ezek koztil az 
egyazon kezWl eredSket (Domonkos-Codex = Horydt-Codex = Cor- 
nides-Codex = Margit-Legenda, mind a n^gy B&skai Ledt61; 
Yitkoyics-Codex = Miskolci Tored^k), yalamint az eg^szben y^ye 
azonoB helyeslr&stiakat (B^csi es Miincheni Codex) egynek-egynek 
yesszlik is, m&ris 35-f^Ie belyesfr&st I&tunk az egys^ges kozl^smdd 
iltal elttLntetye, nem is y^ye figyelembe azon kisebb-nagyobb 
elt6r68eket, amelyeket a tobb k^ztdl milsolt k6dexekben a kiilonf^le 
lefr6k okoznak. Ha ez ut6bbiakat is sz&mbayessztLk, bfzy^t mond- 
batjnk, bogy a Nyelyeml^ktdr egys^ges kdzl^sm6dja mintegy 60-f^le 
}eUemz6 r^i belyesMst tiintet el az olyasd eltfL Ha a gyiijtem^ny 
baszn&ldja az eredeti belyesfr^t dhajtja maga el6tt l^tni, k6ny- 
telen minden kotetben, illet61eg minden k6dexn41 megn^zni a 
bevezet^t s ebbdl dlUtni ossze a maga sz&mdra az egyes 
nyelyeml^kek kiilon-kiilon ib^c^j^t Ha m^rmost meggondoljuk, 
bogy a tdbb k^zt61 m&solt k6dexekben, mint pi. a B^csi Codex- 
ben, a kiilonbozd k^fr&s n^ba y&ltakozik is, s bogy ezen k6dex- 
ben peld&ul a bdrom k^znek belyesfr&sa sem teljesen azonos, a 
m&sodik k4z pi. a bangtort^neti szempontbol fontos e betiit nem 



64 ZOLHAI GTULA. 

haszniija: elkepzelhetjiik, mennyi tanulm&nyba, mennyi fdradsd- 
g08 ut&nj&r^ba keriil a Nyelveml^kt^ olyasdj&nak, ha az eredeti 
r^gi helyesfr^st esetrSl-esetre; pontosan maga eU akarja &llitani. 

A B^csi 6s MuDcheni Codex olvasdja egesz kis titkos fib&^^t 
kenytelen mag&nak a bevezet^ alapj^n osszedllftani, s minthogy 
az emberi eml^kezS tehets^g ilyen alaki dolgokban rendkfyiil 
konnyen esik t^ved^sbe, ezt az &h6c6t folyton kezunkben kell 
tartanunk e k4t kddex olvas&sa kozben. 

Ime a Nyelyemlekt&r I. kotetenek titkos &bec6je, a r61a 
sziiksSgeB tudnivaldkkal : 

A HyUvemlAktirban As eredetiben A betti jeleaMso 

S L c8 hang 

e e nyilt e y. i hang 

e e ketes (c, e v. ^ erteku c 

g f^ 9 hang 

g « 9 > 

k % gy * 

S 9 0| hang 

f T w, M > 

Legszerencsetlenebb gondolat ebben a kozl^smddban a //, gy 
hangok jelol^se. Az eredeti ir^mdd u. i. a ^ hangot mellekjegyes 
^-vel, a gy-i pedig jegyn^lkiili .9-vel jeloli; minthogy azonban a 
g hangot jelentd betiirdl a meI16kjegyet a kodexirdk tobbszor 
el-elfelejtik, az ilyen jegynelkiili, de megis g hangot jelentfi betut 
a Nyelveml^kt&r bokretdja-fosztott g-vel pdtolta s a bevezet^ 
szinte dicsekszik vele, hogy ez a betii »a rendes g alaktdl csak 
alig &srevehetdleg< kiilonbozik! 

Bizony-bizony azt kell jnondanunk, hogy nyelvemlekeinknek 
regebbi, Dobrentei-f^le kiaddsa a K^gi Magyar Nyelvemlekekben, 
ha tal&n itt*ott nem volt is hib&tlan, eg^szben yeve sokkal jobb 
a Nyelyeml^ktirbeli k6zz6teteln61, mert h<l s az eredetinek min- 
den helyeslr&si saj&ts&g&t foltiinteti. 

Minthogy kodexeink legnagyobb r^sze a Nyelvemlekt&rban 
yan kiadya s mindny&jan innen id^zgetjiik fiket, termSszetes dolog, 
hogy szdt&rakban s egy^b nyeW^szeti mdyekben is mindig e 
kiad&sbeli helyesfr&ssal, y. i. az eredetinek r^szbeli megyaltozta- 
tds&yal, teh&t r^gi es meg sem eredeti helyesfr&ssal jelennek meg 
a nyelyemlekekb61 yalo id^zetek, s fgy esett meg egy tndosunk- 
kal az a t^yed^s, hogy a vegyesh^i kir^yok kor^ak ir&smddj^t 
t&rgyalya, azt dllitja, hogy az hangot a Debreceni Codex o 



A NTELYEML^KEK KdZL^SE m6dJjLr6l. 65 

betilTel (pi. zSkd6s), a Thewrewk-Codex pedig ^-vel (pi. g^nirvseges) 
irja.^ Nem a k6dexek irt&k fgy e hangokat, hanem csak a Nyelv- 
eml^kt&r alkalmazta r&juk e jeleket A Debreceni Codex eredeti 
helyeslr&s&ban az 6 hangot az alul Ton^os (f jeloli, a Thewrewk- 
Codex eredetijeben pedig nem 1$, hanem csak v vagy v betiit 
talilunk.' A mag&nhangzdk fol6 tett ^ betiit a magashangtiB&g 
jeleiil k6dexeink koziil csup&n a Margit-Legend&ban ^ a leg- 
keseibb, a XVI. sz&zad m^odik felSb61 (1541 — 1563 kozotti 
iddbtfl) Tal6 Batthy&ny-Codexben tal&ljuk. A Margit-Legenda az 
li es t; betiik fol^ ir kisse balra tett ^ betiit, a Batthy&ny- Codex 
pedig az egyetlen, amely igazi 6 betiialakot haszn&l az 6 hang 
jeleiil.* 

Szoljunk m&rmost a regi Irott marady&nyoknak m&sik szem- 
pontb61 yal6 kdzz6t^tele mddj&rol, mid6n t. i. tortenelmi, illet61eg 
irodalom- vagy mfiveltsegtort^neti c^l vezet kiaddsnkban. 

Mindj&rt ki kell jelentenem, es fdk^p ez az, ami fol8z6Ia- 
Idsra k^sztet, hogy a r^gi iratok kozl^s^ben nAlunk jelenleg diY6 
ely a nyeMort^neti kutat^ra n^zve k&ros, tobb tekintetben haszna- 
yehetetlen, sdt egyenesen f61revezet6. 

Tisztelet a helyes titon jdr6 kiy^teleknek, tortenetkutatdink 
nagy tobbs^ge azonban, amint tapasztaljuk, dgy gondolkozik, 
hogy a kddexek kor^n ttil fonnmaradt regi iratokat szUks^gtelen 
dolog eredeti helyesfrdsukkal tenni kozz^, tal&n az^rt, mert a r^gi 
irasmod igen sokf^Ie, telye yan koyetkezetlens^gekkel, sok benne 
az ^tektelen cifras&g ^s kiilonoss^g, pontos ^s hii megtart^sa 
pedig nagy fdradsdggal terhelne azt, aki ezen iratokbdl yalamit 
kozolni akar. Ezt a folfogdsmddot nemcsak a kozl^sben koyetett 
41tal&nos elj&r&suk mutatja,^ mely szerint minden r^gi iratot mai 
helyesfr&ssal adnak ki, hanem tal&lunk nyilatkozatot is, amely 
gondolkod^ukat el&rulja. A Magyar Gazdas^gtort^nelmi Szemle 
clmft foly6irat, amely rigi korokbdl yal6 adatkozlem^nyeiyel nem- 
csak a miiyelts^gtort^nelemnek, hanem a nyelykutat^snak is tete- 
mes szolg&latokat tesz, B&k6czy Gyorgy 1634-iki postaiigyi ren- 
deletenek kozz^tStele alkalm&yal (1900» ^yf. 132. 1.) a mai helyes- 

» L. Imre S&ndor: A magyar nyelv es uyelytudom&iiy rovid tort^ 
nete (Budapest, 1891), 67. es 69. 1. 

• L. Nyelvemlekt&r XI. kot. eloszd, V. 1., illetoleg II. k. XVII. 1. 

• L. NyelvemUktir VIII. k. VI. 1., illetoleg XIV. k. VL 1. 

• L. pi. az Akademi&t61 kiadott Monumentikat, a Tort^nelmi Tart 
8 egydb oklevel-kiadasokat (pi. Szekely Oklev61t&r V. kot. 1896). 

MAOTAB MTKLV^R. XXXY. 5 



66 ZOIJTAI QYULA. 

Irissal adott r^gi szoveg ut&n ezt a megjegyzest teszi : >Eredeti]e 
a M. Nemz. Mtizeum ley^lt&r&ban, ahonnan a ^Magyarorsz&g az 
ezredik 6yben« czimtL munka VTTT. k5tet4nek 895 — 7. lapj^ is 
kozz^t^tetett, de hib&san 6& a r^gi rossz helyesirissaU. 
Ime, a f olydirat szerkesztds^g^nek folfog&smddja : a Magyararsgdg 
az eeredik ^ben cirnH munka helyteleniil j&rt el, mikor B4k6czy 
rendelet^t a r6gi rossz helyesf r^ssal tette kdzz6! 

Minthogy a nyelvileg is becses eml^ket az id^zett szerkeaztfii 
megjegyzes szerint a Nemzeti Miizeumban, teh&t konnyen hozzi- 
f^rhet6 helyen drzik, nem sajn^ltam a f&rads^ot 68 a ma i 
kitiinfi helyesir&ssal kozolt Szemlebeli szoveget egybeye- 
tettem r^gi rossz helyesir&sti eredetijeveL Elmondom 
mdrmost ezen egybevet^s alapjdn roviden: mi k4r esett a regi 
szovegben az tijszerfi k8zl6sm6d dltal, micsoda rdgi nyelvsaj&ts&gok 
estek a bib&s elvnek iUdozaUul. Az egybevet^s nem lesz tanols&g 
nflkiil yal6, de lesz alkalmam enn^l m^g tannlsigosabb p^ld&kat 
>6 el6adni. 

Hangbeli, kiejt^sbeli saj^ts&gok, melyeket a mai helyes- 
frd^ssal vald kozl^ eltuntetett : >erette« (olv. ^rette, a kozlSsben : 
Me), »veKe« (olv. v6/te, a kozlfisben veie), ^tfiBec (Wte), »n^Ka€ 
(n&Za), *iUyen< {ily !), >szeme/22/e< (olv. szemiUye, a kozl. : szem^ye) 
>bizonsagh< (bizonysdg), T^kdesHU (olv. kof^^^,^ a kozl^sben: 
kof'iil), >m^ neytLnkel* {mi nevtinkkel), >mtf reank< (mt re&nk), 
>ki igazittanic (kiigazf^ani) ; ezekben az uttfbb emUtett mii (mi) 
6b igaeittani t&jnyelTi sajdtsdgok, a t5bbi alak az 41tal&nos regit 
s6t mai kiejt^snek tiikroz^se, melyeket az 4taIakftott helyesir^ 
figyelmen kfyiil bagy. 

Ezekn61 is fontosabb hangbeli saj&tsdgok, melyek az tij 
helyesfr&s orve alatt eltilntek, illetdleg az tijkori kiejtSssel cser^U 
tettek fol, a kovetkezSk: >nagiub< oIy. nagyubb, a nagy melldk- 
n^vnek ^rdekes 6s fontos z&rthangii koz6pfoka, mely rSgi frdink- 
n&ligen gyakori, s6t egy nagyb&nyai mes^ben 1879-ben is eUfordul 
m6g (Nyelvflr 8:464, a MTsz.-bdl kimaradt, vo. Simonyi: Tiiz. 
M. Nyelvtan 280), a kozl^s term^szetesen »nagyobb-nak frja SX ; 
— »e<szaka«, olv. 6tszaka (6ccaka), a kozl& »«^'szaka«-t ir helyette 
s fgy a mai, nem ok n^lkiil megrdtt irodalmi alakot csempSszi 
be a r6gi szovegbe, holott tudjuk, bogy a sz6nak igazi, regi es 

> Az 0, u, u ^kezetes yagy pontozott alakj&t a rSgiek termeazetesea 
megkulonboztet^s n^lklil haszn&lt&k. 



▲ KTBLVEMLiKEK K^^ZL^E m6dJjU6l« 67 

mai, kiejt^ben l^nyeges elem a t (6jf-8zaka), melyet a mfiyelt 
kiejt^ helyteleniil hagy el, ijszakdt mondy&n ; ngyanezen t yan 
meg a teUt-szaJca, nyarat-szaka, hesteUszaha^ napoUszdka kifeje^ 
ztekben is (!• yalamennyit OzF.-n41); — »magok« »magokat«, 
a kozlteben: maguk, magukat; mikor n^melyek, b&r helyteleniil, 
k^ts^be yonj4k a magtck, h&zuk, kezuk stb. alakok irodalmi 
jogosults&g^t, a r^gi szSyegbe nyugodt Iflekkel l&tjak beiktatya 
az eredetibb ejt6sm6d hely^be ezt a ragoz&sbeli fomiAt*; — 
»medd6gh«, oly. medd^g, a hat&roziS ragnak eredetibb alakja, 
melyet az »tXj helyesfr&s* egyszeriien >meddig«-re m&sft; — »a£' 
mely« a yonatkoz6 n^ymds eredetibb alakja, a kozl^sben egyszeriien 
a mai »amely€-lyel (fgy) yan f51cser£lye; ehhez hasonltf a mkt 
font is emlftett »illyen«, amelynek nemcsak Ky-^i egyszerCLsfti 
/y-re a kozl^ hanem -en y^g^t is elhagyja, s ilyk^pen mis n6y- 
m^ alakot csempSsz a r^gi szoyegbe. 

Nem akarok a kozlesnek minden hib&j&ra kiterjeszkedni s 
a talin m&solisbtfl yagy sajt6hib&b61 sz&rmazd, b&r el^gg^ l^nyeges 
tobbi pontatlans&gokat 6s t^yed^seket elhallgatom, csak egyet 
Irok m^g fol az tijszerfi itfris roy&sira, hogy a kozM nyugodt 
Iflekkel tesz a r£gi szoyegbe m^tfold-etj holott az eredetiben 
nem hibib61, nem iigyetlen fr^m6d folyt&n yan mely fSId (oly. 
m^lyfSld), mert tudjnk, hogy szayunknak ez a r^gibb ejtese, 
amennyiben elAtagjay mAy- nem egy^b mint a n^met tnei!e-nek 
magyaros italakol&sa; a m4rtfold fr&st ^ ejt^t megtal&ljuk ngyan 
m£r nyelyeml^kiinket megeMztf fr6kn&l is a XYIL sz&zadban, 
mindazon&ltal csak a n4petimol6gia hozta azt 16tre az eredetibb 
^ B&k6czy rendelet^ben is megleytf mdyfold ejtSs helySbe. 

Att^rek egy m&sik r^gi szoyeg kozl6s6nek hib&ira, amely 
szint^n a Gkzdas&gtort^nelmi Szeml^ben (YL kot. 123 — 129. L) 
jelent meg. Az 1643*b<Sl yaI6 leltdr szoyege a foly6irat szokisa 
szerint mai helyesfr&ssal yan fitirya, s fme ezen elj&r&snak kSyet- 
kezm^nyeL 

Mag&nhangz6k eredeti ejtes^t y&ltoztatja meg az &t{r4s a 
koyetkez6kben : >ke6myAs ktfrfiU (oly. komyuskortLl, a kozl^sben: 
komyoskoriil 123. 1.), »ke6rnyiis kSrol 6a >kornyus k5r<^« (oly. 
komyliskora, a kozl&ben: kornyfiskorul 125 6b 128), >e6r5gh€ 

* A ragnak -uk -Uk ejt^se jellemzo saj&ts&ga m&r az 1630— 81.b5l yal6 
&»ekfijv4ri Codexnek (1. Nyelveml6kt4r IX. k. el68z6, XX— XXI. 1.), a Buda- 
pest! Ssemle iroinak azonban ma sem szabad A^iriUr-at, ketijUk-et irni. 

6^ 



68 ZOLNAI GTULA* 

(oIy. orog, 1. a NySz.-ban is tobb p41d&ban, a kozl&ben: oreg 
127 6s 129), »fe«lette« (folotte 128 6s 129)/ >felot« (olv. fglott, 
a kozl^sben: felett 129), >f6dl61« (Mdl 129), »keszepiben€ (oIt> 
k&septben, a kozl^slben: kd'zep^en 128), >f6c^to« (oR fotd, to» 
OklSz6t,, a k8zl6sben: tUtS 128), >tizon harom« (oIy. tizonhirom, 
a kozISsben: tizen- 129), »iieg7 zegt^c (oIy. n^gysz^o, a kozl^ben: 
n^gyszeg^i 129), »8zm uonyoc (oly. sztnyonytf, a kozl&ben: sz^- 
yon<5 129), >edmliany< (olv. €dmh&ny, a kozlteben: egyneh&ny 
124), >eggynihanj« (egynehdny 126), >k51c8aual« (olv, kcflcsaval, 
a kozl&ben: kulcsdyal 128), >hazok€ (olv. h&zok, egyszerii, nem 
szem^lyragos tobbes sz&m, e h. h&zak, ^ptigy mint ugyanezen 
k^ziratban k&dok a. m. k&dak, a kozl^sben: hizak 128, k^tezer). 

M&s8alhangz6k eredeti ejt^s^t v^toztatta meg az tijszeril 
itlr&s a kovetkez6kben : >vae2nak« (vannak 124, tobbszor), »edui' 
hanyc (olv. ^nih^ny, a kSzl^sben : egyneh&Tij 124), »szegh teieczed^ 
(olv. Bz^f ejede6, akozl^sben: szegfeje^'tf 126, b&romszor), >a8ztal- 
i&rtoiiak« (olv. asztal;irt6nak, vo. szijj&rtd stb., a kozl^sben : asztal- 
^y4rt6nak 128), >vony6« (von6 129), >szin uonyo« (sz^nvono 
129), »szegh uonjfo fogho* (vow6 126), ^tollio Talliga« (olv. to/yd 
taliga V. talyiga, a kozl^sben: tol6 taliga 129^ >kuc^au&l< (olv. 
ktics&val, a kozlSsben: kuZcs&val 127). 

Ragos alakokat v&ltoztatott &i a kozles ezekben: >kettey€ 
(olv, kettei, a kozl^sben: kette/e 124), »elene&e< (ellen^^ 128), 
>keszepiben« (kSzep^en, 1. fontebb). 

A gondatlansdgb61 szdrmazd m&soloi vagy sajt6hib&k koztil 
csak egyet emlftek meg, amely ^rdekes alakjAval kBnnyen felre- 
vezethetn^ a konnyenhf v6t : ujondan (129. 1., az estenden-t juttatni 
esziinkbe), az eredetiben egyszerden vyonnan (azaz djonDan) 
van frva. 

Az eddigiekben k^t nagyobb szovegkozlesnek hib&it dllftottam 
ossze kiilon-kul5n, most kiilonf^le kozlem^nyekbdl sorolok meg 
fol n&iny tanulsfigos pontatlansdgot, a bib&k nagys&ga szerint 
csoportosftva tfket 

a) Hangtani vagy alaktani szempontlxSl helytelen kozlesek: 

' A regi alak meg Kolcseynel is olvashato : 
Hoi van a berc es a var folette, 
Szondi melynek sancait v^dlette« — es : 
»Itt van a b^rc s omladek folctte^ 
Mely a host es hiret eltcmetie« 

(Zrinyi dala, 3. es 4. vsz.) 



▲ ITTBLYSMLlfiKEK KOZL^SE M6Djill6u 69 

bevMen (MA. NLL^ ^&4)) helyesen: b^ebben a. m. b6?ebben; 
k&en (no. 382), helyesen: h&^ a. m. k&dn; korcsmdros (G-Sz.^ 
6:136), az eredetiben karchomaras y. l korcsomdros ; |>iii<;e (uo.), 
az eredetiben: pynthy y. i. pinti; iit;ciZ^i^2>6W (GSz. 6:119), az 
eredetiben : kiiialkeppen, olv. kiv&Z'k^ppen, a r^giekn^l kozons^ges 
hangkop4s8al (I. OklSzdt.) ; jdgeroknak (GSz. 7 : 421), az erede* 
tiben ellenkez<5 hangrenddel : j&gereknek ; gyopoknek megcsindldsa 
(OSz. 1 : 83), oIy. gyopclknek, azaz gyepUknek, a kozlesbeli alak 
a gySp€k sz6t jelenten^ s igy felre^rt^st okozhat ; ^mihor az elmult 
idSkbenc (GSz. 6:136), az eredetiben: ^mikoron ez el multh 
Ideghben^ (oIy. id^kben); egynehdnyszor (uo.), az eredetiben: 
eginihanyszer, oIy. egynihAnyszer ; fejenki{n)t (MA. NLL 309), 
a kiad6 az n-nek rekeszbe t^tel^Yel nyiW&n azt akarja mondani, 
bogy ez a betii az eredetiben csak toUhib^bdl maradt ki ; ez nem 
lehetetlen agyan, mert a 349, lapnak megfeleI6 helyen az erede- 
tiben is f^enkint 61\, Amde a regis4gben meglehetett az -nkAit 
ragnak -nkit ejtese is, mert tudjuk, bogy eredetibb alakja -nk^d 
▼olt s ezt ilyen Atmeneti Y&ltozatokban is megtal&ljuk: -nkid, 
-nka G. Simonyi: Tiiz. M, NyelYtan 687); celszerubb lett Yolna 
teb^t ezt az alakot is betiiszerint kdzolni : feienhit, mell6je t^Y^n 
a megerfisftd »igy« megjegyz^st. 

A kovetkeztf helyek eredetij^nek nem ^t mddomban ut^na 
iiezni (aminthogy, sajnos, legtobbszor hozz&f Srhetetlen a r^gi szoYOg 
a k^ts^et 6tz6 nyeW^szre n^zYo), az^rt nyelYtort^neti okok alapji&n 
egyszerften csak utalok a kozl^s Yaldszfndtlens^g^re : >gazda ko^^t- 
j&Q« (QSz, 1 : 93), ma koszt ugyan az ejtese az adatbeli sz6nak, 
a r^giek azonban 8 hanggal A:o>^-nak mondott&k (a n6met kost 8z6 
AtY^tele), s a Nyelytort. Szdt&r is k^tked^sel kSzli a LeYoIes T&r- 
nak hasonld tijszertL adat&t (yo. bogy a rokon eredetCL n^met kosten 
ige ma is 8 hanggal Yan nyelYunkben: k68tol)\ m&rmost k^rd^s, 
hogy az tijabb AtY^teM ^^-es ko8zt alak megYolt-e m&r az adat ko- 
iiban(1669) is? — »haezeket eZmuZo^^jdl pori Yesztettek lesznekc 
(1643-b6I; GSz. 6:470), a mulaszt mtLveltettf alak tudYsIeYtfleg 
annyira tij fejltfd^s a regi 6s szabdlyos mUl-at (mul-ik) helyett a 
halaszt Qiakid), maraszt (maradyt6le ig^k hat&sa alatt, hogy 



^ Szenczi Moln4r Albert NapI6ja, leyelezese ^b irom&nyai. A M. T. 
Akademia irodalomtort^neti bizotts&ga inegbiz&8&b61 jegyzetekkel ell&tva 
kiadta Dezai Lajos. Budapest, 1898. 

' Magyar Gazdas&gtort^nelmi Szemle. 



70 EOhSAJ OTUia. 

Gvadinyin^ r^gebbi adatot nem is ismeriink t& (y6. Simonji: 
Tliz, M. Nyelvtan 436), az id^zett helyen teh&t az eredetiben 
csak dmuiat &llhat ;^ poharacska (1636-bAl, GSz. 8 : 480), ketesnek 
tartom, s alig lebet egy^b, mint a kozl6t61 eredd onk^nytelen 
tijszertLsit^s e h. pohdrocskoj a r^gis^gben ugyanis ez az alak 
j&rja, eptigy mint az 8 k^pztfs mellekn^v is r6gen pohdros volt 
^8 nem poharas (ilyenek m^g a r^gi nyelvben : mocsdros, szamA* 
rocsia, ma mocsaras, szamaracsTca) ; a nyelv^sz tehr.t dvatos legyen 
s az ilyen itjszerfi helyesfr&ssal kSzolt szoyegek alakjait nyelv- 
tort^neti nyomoz^lsaiban ne fogadja k&zp^nziil! 

h) Nagyobb t^yedSsekre, az eredeti r^ szavaknak egeazen 
m&s, tijkori 8z6kkal yald folcser^l&^re is tal^unk, sajnos, nem 
egy p^ld&t. Csak n6h4nyat emlftek a m&ris hosszura nyiilt btin- 
lajstrom befejez^sek^p. A fontebb t&rgyalt B&k6czy-f^le posta- 
iigyi rendeletnek a Magyarorszdg az eeredih evben c. mnnk&ban 
kozolt szovegSben (8 : 896) ezt a 8z6t olvassuk : bietansagh. Mint- 
bogy a kozl^s betliszerintinek vallja mag&t, konnyen t^vedesbe 
eshetntek s r^gi 8z6nak tekinthetn6k ezt a biztonadg-oij ba nem 
tudndk, bogy nagyon is tijkori alkot&s s a XIX. szizad kdzepSnel 
r^gebbrdl nines is kimutatva (1. NyUSz.). Mondanom sem kell^ 
bogy az eredetiben hizonsagh van. 

A GSz. 6:117. 1, olvassuk: »az eperjesi y&rostdl k^rj^k eliS 
^8 produc&ltass&k az inventiriumot ... 6s annak pdrjdt vegyekc 
Nem volna benne semmi sz6, amely ne illen^k a szoveg kor&hoz 
(1643), a pdr szem^Iyragos alakja, pdr-ja >m&8a, m&solatac erte- 
lemben megvolt m&r r^gen is; &mde az eredetiben m^gis m&& 
8z6 &]1: pariajat, azaz pdridjdtj amely latin eredetfi (paria t. L 
litterarum) s igen kozons^ges Yolt a r^giekn^l, s6t ma is hasz- 
n&Iatban van m4g. (L. Bartal Glossarium&t paria alatt) 

MA. NLL-ban, a 90. 1. ezt taliljuk : > Az v&em fi&t Luc&csot^ 
Trincsinben yittiik 8k61&ban.< L&tsz<5Iag semmi baj nines e mondat- 
ban, 8 akinek nem szok&sa mindennek a maga szem^yel ut&na 
n^zni, nyugodtan idSzte volna az adatot a v& sz6nak »consan- 
guineas, der blutsyerwandte« jelent^se alatt. Engemet azonban 
— miert, mi^rt nem — itt is meglepett a kets^g, s ime ax 



> Lehet gondatlan javitasbol megmaradt sajtdhiba is, mert p&r sorral 
al&bb a helyes rSgi alak 411: elmula^jdk, 

* Hogy miSrt van ebben a. keresztnevben a szoveg ujszeru helyesirasa 
cimen a k hang c-vel irva, nem ertjuk. 



▲ KTELTEXLlftiaK K6Zh6SE M6DJiR6u 71 

eredetiben ezt tal&ltam: »Az r&em fiat lokaozot Trinczinben 
nitUc 8kolaban<« A kozl<5 nyilT&n tollhibinak n^zte a kezd6 r 
betfit, 8 nyugodt l^lekkel v&em-ei fry&n az eredeti szava helyett, 
a mai sdgor 8z6nak r4g kibalt r& kifejezte^t tiintette el a Moln&r 
Alberthez irt leyflbdl. Hogy a kiad&anak ez a v^ szaya nem 
sajtdhiba, kideriil a sz6mutat6b6I, abol szint^n v&em fia van, 
rir pedig nem fordul eltf. 

Sgy 1760-iki szoveg kozl^s^ben (GHSz. 7:418) ezt olTassuk: 
>A szdUdscld is elvon a taz&b61 legaULbb 60 forintot«. Ha nem 
tndn^k, hogy az -ds k^pzSs fdnevekb^i 4 k^pzdyel alkotott igek 
(pL befolydsol, MfogdaoT) nagyon is t^jszerfiek, ^ppens^gel nem 
sziirna azemet a XYIII. szdzad m&sodik fel^ben a sedUdsoUf 
kifejez^ Ez azonban nem is v&g a szoveg 6rtelm£bez, s az ere- 
detiben ez dll: >Az szdUdssoMs* y. i. sz&lULsuk is stb. 

TJgyanezeD kozl&ben (GSz. 7:417) egy igen ^rdekes, ritka 
8z6alakkal is taldlkozmik, ezzel: dcavdst. A mondat, amelyben 
el6fordnl, fgy szdl : »X7toIj&ra, j61 tudom, az f&czdnoknak s egy6b 
madaraknak is b&zat fog kiy&nni, melyet is yalamin£m6 form&ra 
megmatat, ad interim az szer^nt kell fenyd deszk&bdl fel&Uftani^ 
ki is dcsvdst kitelik, s nem nagy manka.< Az eddigel6 
sebonnan sem ismert cicevdst sz6nak els6 piUanatra minden nyel- 
yfcz megorlilne, k^z is yolna nyomban az ^rdekes sz6alaknak 
magyar&zat&Tal is: minthogy a 8z6 bangzds&n&I fogya az clcsd-t 
jnttatja eszlinkbe, s ennek jelent^se a mondatba bele is illik 
(»ki is olcsdn kitelikc), az olcsvdst mi lehetne egy6b, mint az 
clcsd-BBk yalami — bizony&ra analdgids — y&ltozata, amelyet a 
szokott nyelv^szi lelem^ny ilyen szdp&rokkal ^lUtna p&rhuzamba, 
mint futd — futvdat, foly6—fdyvd8t stb. Mieldtt azonban ezt az 
alakmagyar&zatot a nyily&nossdg el6tt megkock&ztattam s az 
erdekes 8z6t az OkIeyel-Sz6t&rba folyettem yolna, jdnak Idttam 
megnSzni mag&t a k^ziratot, amelynek csak hosszas ut&njdr&ssal 
jnthattam nyom&ba. A k^zirat azonnal ki&br&ndftott erdekes 
folfedez^m orom^bdl, mert a k^rd^s 8z<5 hely^n ezt taliltam: 
cicsvarulf oly. Olcsy^rdl, az id^zet mondat ^rtelme teh&t ez: a 
feny6fa 01csy4r<51 (szatm&rmegyei helys^g) kitelik. 

M6g csup&n k6t igen tanuls&gos p^ld&t adok el6, annak 
bizonyB&g&nl, mily k3riiltekint6 6yatoss&ggal kell a nyely^sznek 
a r^ szoyegek kozz^t^teleit folhaszndlni. 

A Gazdas&gtort^nelmi Szemle 1. ^yfolyam&ban Lehoczky 
Tiyadar tort^nettuddsunk ^s r^gisegbuydrunk kozz^tette Thokoly 



72 ZOLKAI OTULA. 

Imr^nek 1684-ben kelt gazdas&gi utasft&s&t, amelyrA bevezetdleg 
azt mondja, bogy »bizoD7dra azon kor- ^8 gazdas&gi szellein 
illustratidjinl ^rdekes adattal szolg&land; miert is azt eg^z ter- 
jedelm^ben kozlomc, (GSz. 1:146.) 

A terjedelmes utasftdsok (GSz. 1 : 146—163. es 238—263. 1.) 
teWe vannak a leg^rdekesebb ^s becsesebb r^gi szdkkal is ki- 
fejez6sekkel^ amelyeket eddig yagy egy£ltal&n nem ismertlink, 
▼agy nem tudtunk regi forr^b6I kimutatni. Altaldban a Gazdasig- 
tort^nelmi Szeml^nek r^gi kozlem^nyei nagy fontoss&gti nyelvi 
anyagot nydjtanak a nyelybdydrnak, ^ppen az6rt, mert a gazda- 
sigi 61etb61, tebdt olyan Urgykorb61 7al6k, amely a Nyelytort^neti 
Sz6t&r forr&saiban alig szerepelt Mir az OkIey61-Sz6t&rnak 
Szamotdt6l yal6 torzsanyaga sz&mialan adal^kkal egfozftette ki a 
NySz.-nak ebbeli hi&nyait, s ez adal^kokat a szerkeszt^ munk^ja 
kozben, s eppen a GSz. kozlem^nyeib^l, magam is tetemesen 
szapoiitottam. Amde sok esetben gondolkoddba ejtett tort^net- 
tuddsainknak el^gg^ nem bib&ztatbat6 elj&r&a, a regi szoyegnek 
mai helyesfr&ssal yal6 dtfr&sa, amelynek h&tr&nyait, sfit yeszedel- 
meit az el6bbiekben, tigy y61em, el^gg^ kimutattam. Tbokolynek 
Lehoczkytdl kozolt 1684-iki utasft&sait yalds&ggal nem mertem 
teljes eg^sz^ben kiakn^zni, mert k^t olyan sz6t tal&ltam benne, 
amelyek a kozl^snek s z a y a hihetfis^g^t, a 8z6 szoros 4rtelm6ben, 
tonkretett^k. Ime az 1684-iki szoyegben az 6don zamatti nyeW- 
nek erdekesebbn^l-^rdekesebb r^gi szayai ^s kifejez^sei kozt k£t 
XIX. szdzadi sz6t taUlunk: a k^szlet-ti ^s a hdyettesit ig^t! 

Annak foltiintet^seiil, mik^nt szerepelnek e 8z6k a kiilonben 
eredeti, vagy — miir csak fgy sz6Ihatok — eredetinek latszo 
szoyegben, egesz terjedelmiikben ide iktatom a helyeket, ahol eld- 
ford ulnak: 

>A Bz5l5ben is nem utolsd hasznot hoz6 munka a tr&gy&z&s; 
az igen elaoy&nyodott helyen pedig igen BzUks^geB a kazalba h&nyt 
^3 j6l meg^rett f5ld ^b a rakott ganaj is; az Ultetdnek, rakoddnak 
legyen mindig kiszlete ebbdl, hogy idej^n lehesaen eldyenni ; a mint- 
bogy a gazd&k inspecti6ja alatt leyo szoldinknek (yide majora&g) 
nagyobb r^Bze a nagy gondyiseletlenadg miatt igen puszt&Bok l^yen, 
yal6ban kiy&ntatnak a Bz51dt5yoknek Bzaporit&sa iB.« (GSz. 1 : 150.) 

»K&roBittatnak gyakorta ilyennel is: bogy noba namely tiss- 
teink Uss&k reyers^lisokban includdlt erds bit5k ellen lenni caeleke- 
ddseket, mindazon&ltal azzal nem gondoly&n, magok borait, a mi 
magunk borai koz^be, marb&it marb&ink k5z6be szokt&k helyettesiteni 
^8 elegyiteni; innen is yagyon gyakorta j6 borainknak szeg6nyes, 
tiszta buz&nknak abajdocsra [oly. abajdoczra] yal6 y&ltozftsa, szalon- 



▲ NYELTEML^KEK k6zhi»E udDJindh. 73 

nAinknak megv^konyod&sa, elapad&sa ^s egydb javainknak megfogyat- 
ko2toi.« (OSz. 1:250.) 

M&nnost, aki a nyelytijft&s szdalkotdsait ismeri, az rogton 
meg fogja jegyezni, hogy a ktfaelet 6s helyettesft szdkkal a r^gi 
8zo?eg nemhogy ^tfrva yan, hanem nyelytdrt^neti szempontbdl 
egyenesen meg yan hamisftya. Hiszen tudjuk, hogy a rfgi nyely 
mellSkneyekbdl alkotott rovidlet^ mdsodlat^ tobblet, seigorlat-Ule 
"kt'kUes k^pz^seket nem ismert, hat^rozdszdknak fehttes, egyilttes, 
otthonoS'tSle -s k£pz6s toy&bbfejleszt^seit pedig csak egy-k6t p^ldd- 
ban mutatja, de a most folsoroltakat, yalamint a helyettes sz6t 
egydltaMban nem ismerte, enoelfogya ig^t sem alkotott bel6Ie 
(hdyettea-it). A Nyelvtijftis Sz6t4ra szerint a hfyzlet Helmeczy 
Jelenkordban (a mult szdzad 30-as, 40-es ^yeiben), a helyettes 
Barczafalyinil 1786-ban, a beUle k^pzett helyettesit ige pedig 
<»ak 1837-ben a debreceni Torv^nyhez^si es Tiseti 8z6tdrAizxk 
forded el5 eltfszor. Ha ezek az elsA adatok tal&n nem y^gleges 
hiteliiek is, arra £n s bizony&ra a NyeWtijit&s Sz6t^r£nak szer- 
kesztAje is b&tran m^rget yesziink, hogy Thokoly kor&ban, 
1684-ben sem h^selete nem yolt a magyarnak, sem senkit nem 
helyettesiteit 

Azt hiszem, sikeriilt kimutatnom, min6 yeszedelmes koyet- 
kezmenyekkel ]&r a tort^nettudiSs kez^ben a regi szoyegnek mai 
Iielyesfr&ssal yal6 itfrasa. 

A nyelvtuddsnak teh&t k^ts^gteleniil megokolt ^s jogos az 
az dhajtasa, hogy nyely iinknek minden r6gi marady&ny^t, ha 
tortenelmi, illetdleg irodalom- yagy mflyelts^gtort^neti c^lb6I 
tessztik is kozz£, yagy teljesen betUhoz hfyen, minden paleografiai 
saj&tsdg&nak pontos meg6rz4s6yel kozdljiik. yagy, amikor a r^gi 
fr&sm6d f5ltuntet4se szuks^gtelen, nyelytiid6s kozbejott^yel y^gez- 
zuk mai helyesfr&sra yaI6 &tt£tel£t. A tort^nettuddsainktdl ma 
alkalmazott kozl^smdd a r^gi nyely&llapotot nemcsak fontos hang- 
^8 alaktort^neti r^szleteiben m&sftja meg, hanem lenyegtelennek 
gondolt tijszerCLsft^sei dltal sz&mtalanszor a sz6kat ^s kifejez^seket 
is teljesen kiforgatja miyoltukb61. 

Visszat^rye a szorosabb ^rtelemben vett nyelvemlekek ki- 
adasdnak Ugy^re, annak az dhajtdsomnak akartam kifejez^st adni, 
hogy Akad^miink indftsa meg k6dexeinknek dj, paleografiailag tel- 
jesen hil & pontos kiadds&t, m6g pedig megdllapfthatd latin 
eredetijiiknek szembe&IIft^dyal, mert a kddexek eddigi ^rtelme- 
zes^bfil sz&mtalanszor meritettiik azt a tanulsfigot, hogy a regi 



74 kalmIb elbk. 

sziik 6a kifejez^k igazi 4rtelm4t az eredeti szSyeg ismerete n^lkiil 
helyesen, szabatosan meg&Uapftani lehetetlen. 

Ez az dhajt&som — Srommel jelenthetem — mieltftt regeb- 
ben megfrt fontebbi fejteget^seim kfs^r^jeiil eltfadbattam yolna, 
r^szben imm&r a megvaldsul&s titj&ra is jutott a Nyelytudom&nyi 
Bizotts^ Iegut6bbi hat&rozata ^tal, amelynek kovetkezteben 
Katona Lajos indltyiny&ra ^s szerkeszt&eben legkozelebb a 
Nyelveml^kt&rnak tij, korszerCL kiaddsa indul meg. E kiad^ 
kddexeinket irodalomtortSneti bevezettoel, latin eredetijuknek 
mell6&llft&8&yal ds pontos magyar szcSjegyz^kkel fogja kSzz^teimL 

Most m^, e fol8z61aI&som befejez^eiil is, csak arra kell a 
Nyelytudom&nyi Bizotts^ot k^rnem, bogy a Nyelyeml^ktdr tij 
kiadis&ban a b&rom ^ytizeddel ezel6tt takar^koss&gi 6s k^nyelmi 
szempontbdl meg&Uapftott elj&r&st, a k^ziratoknak egyontetfi betii* 
alakokkal yal6 nyomatds&t» mint cflszertLtlent 68 belytelent^ 
mell6zyet k6dexeinket minden tekintetben mintaszertl, paleografi- 
ailag is teljesen pontos 69 hCL alakban tegye kozz4. Ez az tij 
kiad&8 alkalmul fog szolg&lni egyszersmind arra is, bogy a k6- 
dexek fr&smddj&nak alapos &ttanuIm4nyoz&sa titj&n nyelyemldkeink- 
nek olyan helyesir&si sajdts&gait is foltiintessiik, amelyek drdemea 
Volf Gyorgylinknek figyelm^t is elkertilt^k. (Vo. Nyelyeml^keink 
a konyynyomtat&s kor&ig 267. 1.) Zolkai Qtula. 



VAN-E ALANTTALAN HONDAT? 

>Az 68-mondat a mai besz^dnek ig^j^hez &llott legkozelebb, 
8 yannak maiglan mondataink, melyek puszt&n ig4b01 £Unak . . . 
pi. »yill4mlik< . . . Ezen fisr^gi kifejez^smdd tobbnyire olyan ese- 
tekben maradt fonn, melyekben a n^p nem is tudta yolna meg- 
neyezni a cseleky6 szem^lyt, yagy tdrgyat (szem^lytelen ig6k).c 
Igy adja el6 Simonyi (A magy. nyely, 1889. IL 298. k. 1.) a 
mostani nyely^szet &lI&8pontj&t az alanytalan mondatok k6rd6s6- 
ben s kestfbb is (1896. NyE. 25:1. L) a »tagolatlan mondatok« 
koz^ sorolja az alanytalan ig^ket, indalatszokat, megsz61ft&8t, fel- 
kidlt&sokat ^s tobb dltaUnos alanyti mondatot s mindezeket 
megkiilonbozteti a lappangd alanytdl, mid6n mint pL a magyar- 
ban 6% latinban az ige mellett nem kell n^ym&s, yagy az -an, -en 
ragos sz^mneyek mellett nem kell m^ alany stb. S mondhatjuk^ 
bogy mindk6t helyt kifejezett felfog&sa mostan&ban, knlonSsen 
ndlunk &ltaUnos nyelyeszeti felfog&s. 



YAN-E ALANTTALAN MONDAT? 75 

De van ellenkez6 &lI&8pont is: a filoz6fikus iskol^, tnely 
nem akarja elfogadni az alirendelt alanyt, hanem fenntartja, hogy 
az alany az 41IitintoDyal egyenlden I^nyeges, 16 rtoe a mondatr 
nak, 68 mely egy^b erd88^gekb61 kifogyv&n, abban keresi utolsd 
mened^kety bogy nincsen mondat vagy ^llftm&ny alany n^lkiil, 
holott m^ r^zek n^lkill lehet, 

Ennek az ^ispontnak k^pyiseldje n^ank Sz^kely Abra- 
himnak, a tudom&nyunk nagy k&r&ra oly kor&n elbalt if ju tudds- 
nak »AlanytaIan mondataink alany&r51« c. konyve (Nyelv^szeti 
fazetek 12. sz&m, Bpest 1904, 54 lap). 

Eamondja, hogy alanytalan mondatok nincsenek, hanem az 
tigynevezett szem^lytelen ige elliptikus mondat, melyben t. i. az 
alany ki van hagyva, az id6j&r&ra vonatko^d sztfUsok pedig a 
iobbi szemdlytelen ig6i6l elkiilonftenddk es a >fejUld6 alanyii« 
mondatok osztdly&t kell belfiliik megalkotni (54. L), ugyanis ezek- 
nek alanya kezdetben >az isten* volt, k^s6bb >az dg«, aznt&n 
>az idtfc. 

E fUzet mflyen gondolkodd elme mfiye, sok helyes es 
^rdekes dazrev^tele van, a k^rd^s termdszet^hez kdpest mddszere 
is helyes, de ebbA nem kovetkezik, hogy az igazs^ot teljesen 
kikntatta. TA&t slz 6 filozdfiai iskol&ja olyan, amellyel a nyelv- 
tndom^ny nem b^kiilhet meg. A t4r ^ id6 fogalm&t, valamint 
a Idtez^st a tudatban >a priori« meglevd fogalomnak mondja 
(13. 1.), agondolkod&sban a >priori< megleytf paradigm&nak teszi fel 
az okozati 6b oki kapcsolatot (26. 1.) es enn^lfogva ezt a kapcso* 
latot tartja az emberi gondolkod&s sdm&j&nak (28. I.), y^gre az 
6 iskol&ja szerint a > copula* nem is lehet dillftm&ny. 

Mell6zom azt, hogy nezetem szerint a nyelyeszetben nem 
lebet f6bb szava a filoz6fi&nak, mint a nyely^zetnek mag&nak, 
8 hogy a filoz6fia (ennek ak^r metafizikai, ak&r logikai, ak&r 
l^lektani r^sze) csak seg^dtndomdnya, nem alapja lehet a nyelv6- 
szetnek, melynek egyedtili alapja a nyelytortdnet 6s osszehason* 
IfUs. De seg^dtudom&nynl is csak olyan filoz6fi&ra t&maszkodha- 
tunk, mely elismeri, hogy a priori fogalmakat nem hozunk 
magunkkal a yildgra s minden itt fejUldik ki benniiDk. Egy^b- 
irdnt ha az oki kapcsolat >a priori* yolna is, akkor is az koyet- 
kezndk, hogy az alany olyan aUrendelt mondatr&z, mint az ok 
mondatr^sze, mert hisz bel61e fejl6dik, 6s semmikdp sem lehetne 
dualisztikas egyenrangti t&rsa az ^llftm&nynak, mikor az alany 
miikod^se m^g k^dbb kezd6dik, mint az ok4. 



76 kalhAr elek. 

A fejl6des mar tort^net 6s minden hipot4zisn61 — ilyen 
hipot^zis pedig az oki kapcsolat eredetis^ge is — tobbet 6r a 
tortenet, a mi esetiinkben a nyelytort^net M&r pedig nyeWtorte- 
netileg lehetetlen, bogy az ok mondatr^sze s fgy az oki kapcsobit 
r^gibb legyen, mint a helyi. Ez igen l^nyeges koriilm^ny. Miert 
ne memdk ezt kimondani, mikor az oki kapcsolat elm^lete is fSlig- 
meddig a nyelytanon alapul, de ama r^gibb nyelvtani rendszeren, 
mely a nyelytort^netet m6g nem m^ltatja eI6gg^ s a helyhat&roz6t, 
mint a >Ieny6gtelen mondatr^8zek« egyikSt, melynek kiilon >ca8usa< 
nines is, yagy csak alig van, lenezi. Ha azonban a nyelv igazi, vagy 
valdszfnfi tort^netet tort6net£r6i tdrgyilagoss&ggal, nem pedig hipo- 
t^zisek lencs^in &t n^zziik, 6s a mutatkoz6 fejlem^nyekbe, mint a 
tort^nelmi tanuls&gokba szok&s, belenyugszunk, akkor nyelveszeti 
alapon maradva is oly 6rt6kes eredm^nyekre jutunk, bogy nem kell 
bev&munk, mfg el6bb a filoz6fia fedezi fol nekiink ez eredm^nyeket. 

Igaz, Sz6kely is a nyelytort6netb6I 6s osszehasonllt&sbdl 
igyekszik kimutatni, bogy az idfij^r&sra vonatkoztf kifejezesek nem 
alanytalanok, banem van alanyuk, csak idtfnk^nt m&s-mis. De itt 
a nyelvnek tort^net el6tti idej6r<51, tigyszdly^n geol6gi&j&r61 yan 
8z6, az 6 p6Id^ pedig mind — mai p^lddk: a yotj&k, mordyin. 
cseremisz ma 61 azokkal a mondatokkal, melyeket id6zhetunk; a 
gorog 68 latin is legyir&gz6bb korszakdban, teh&t mintegy ma 61t 
a Zsix; u6t, Jupiter tonat kifejez6sekkel. Hogy a mai sokf61e 
kifejez68 koz61 melyik az eredeti s a sorrendjiik mi yolt, azt 
csak bipot6zi8sel mondbatjuk meg s azt fogom eredetinek tartani, 
amelyik hipot6zisnek lenc86jen keresztiil n6zem a dolgot. Ha 6n 
rendszeremn61 fogya a ^ona^ot tartom eredetibbnek, azt mondom, 
hogy k6s6bb a yall&s kifejI6d6s6yel a tobbi mondatok analogi&j&ra 
hozz&j&rult Jupiter is, ki ott uralkodik, ahol a dorg6s tort6nik; 
ha pedig a filozdfikus iskola a Jupiter ^ona^ot tartja eredetibb- 
nek, azt mondja, hogy sokszor istenf61elemb61 nem yett6k ajkukra 
az emberek Jupiter ney6t s fgy az iddyel feled6sbe ment 68 az 
ige szem61ytelennek I&tszott, holott yaI6j&ban nem yolt az. 

Ez fgy nagyon 8z6p, tetszetds, sAt a kifejlAdott yall^isok 
idej6re igaz is, de konnyfi bel&tni, hogy a nyely sokkal r6gibb, 
mint a yalUus 6s hogy az id6j&r&sra yonatkoz6 kife]ez68ekre a 
nyely legr6gibb korszakaiban m&r sziik86g yolt. 

M&8r6szt hat&roljuk csak el pentosan a nyely terulet6t. 
Mi esik a nyely 6s enn61fogya a nyelytan terUlet6n kfyiil 6s mi 
koyetkezik abbdl, ha yalamit err61 a terUletrdl kirekesztUnk ? 



VAN E ALANTTALAK MOKDAT ? 77 

A filozofikus iskola szerint a nyely tagolt hangokbdl &\l 
(Sz^kely 14. 1)* Ebb61 6n azt ko^etkeztetem, bogy szerintiik teh&t 
a tagolatlan hangok a nyelv kor6n kf^iil esnek. Nagyon j61 tudjuk 
mi, bogy m6rt akarj^k 0k a tagolatlan bangokat kirekeszteni a 
nyelvtan teriilet^rdl : bogy a bangut&nz6 ^s indulat8z6k, melyeknek 
nagy rSszSt tagolatlan bangnak min^sftik, ne alkalmatlankodjanak, 
mikor a mondatokat az it^let T&m&j&ra, kell r4btizni. Am nyngod- 
jiink bele, bogy a tagolatlan 8z6kat ki kell ktiszoboini a njelv 
terulet^r6l, dmb&r a besz6dben benne vannak ; de nem koyetkezik-e 
ebbAl, bogy ami nines es nem is lebet benne a besz^dben, az 
ann&l kev^sbbe tartozik a nyely 6s nyelytan teriilet^re? A j6zan 
6bz szerint ez .ellen&llbatatlan er6yel koyetkezik. Ha teb&t nem 
alkatr^sze a nyelvnek ^s it^letnek a tagolatlan indulatsz6, minda- 
mellett, bogy tuddmmel, bangszalagommal es nyelyemmel ejtem 
kiy mint a tobbi 8z6kat: ann&l kev^sbb^ lebet alkatr^sze a k£z- 
mutat&som, l&bdobbantdsom, szemem mozdulata 6q m6s taglej- 
t^m. Ed folyettem a nyely terulet^re minden emberi bangot 
(Mondatr^zek 4. l), amelyet kozl6s yegett mondunk 6b megis 
kiz&rtam bel0le a jelbesz^det, yirdgnyelvet stb. mert ennek nem 
bang az eszkoze. Azt biszem ez el6g 41es batdr, konny& meg- 
illani, bogy &t ne ISpjiik, mindamellett, bogy ngyanakkor, amikor 
besz^liink, tebitt ugyanazon lelki munka koyetkezt^ben onk^nteleniil 
isbadon&zunk. De a badon&z&st meg senki se sz&mitottabe az ft^letbe, 
yagy a mondatr^szek k5z^, sem pedig a besz^dr^szek sor^ba. 

Azaz belyre kell magamat igazitanom. A filoz6fiku8ok isko- 
l&ja, bogy az egytagtL mondatok lid^rc^t61 megszabaduljanak, az 
68 ember ijedt felki&lt^a mell^, bogy : yilldmlik ! odateszi alanynak 
az 6s ember 6g iel6 mutat6 kez^t (Sz^kely 32. l.)> Ez a k6z 
napn&l szembeszokfibben mutatja nem ugyan az eget, banem azt, 
bogy e mondat filozdfikns alapon is egytagd 6s alanytalan, mert 
a k^zmozdulat ^s taglejt^s pi. a szinfoze mindig ugyanolyan 
mondatr^sz, mint az egyidejuleg mondott sz6, csak erdsfti, yil&go- 
sabbi teszi az Srtelm^t ; a jelen esetben teb&t dllf tmdny. Ez egyike 
ama nyelytanilag testetlen jeleknek, melyek er6sitik, gazdagltj^ 
a mondatr^sz ^rtelm^t, de nem m&siij&k meg miyolt&t (Mondat- 
r&zek 30, L). Nem is emlftve, bogy a megijedt ember kez^vel 
ink&bb a fej4t takarja be, mintsem az egre mntasson, m^gsem 
j&rja egyszer a r^miilt jajki&lt&st kirekeszteni a nyely b61, m&skor, 
ba m&r ez tagolt bangg& fejlddott, a yad ember sztfros karjdt is 
beleyenni alanynak, Egynemiiek csak egynemiiekkel adhatdk ossze. 



78 KALKiB ELKK. TAJT-E LLkJXYTJLLAS M OKDAT ? 

Eszerint csak y^rbeli fiIoz6fu8nak »neyet8£ge8«, hogy mikor 
az ember mir od&ig ^rt, bogy a nll&mUs nemcsak ^rzetet, haDem 
k^pzetet is keltett benne, ossze nem k5t5tte volna ezt a yillfimld 
kSpzet^vel is (Sz^kely 50. I.), »elv4gre szeretn4m tudoi, bogyan 
lebets^ges ez«, mondja Sz^kely. 

Term^szetes, bogy e felki&It^ok nem bizonyft^ok s ha a 
filoz6fus abboz van szokva, bogy >az emberi gondolkod&s form&ja« 
mindig k^ttagti legyen, £n is felki&ltok, bogy bogyan tudbatott 
volna k^t dologr61 sz&mot adni az a megriadt 6s ember, mikor 
a XX. sz^zad elfinomult elm^jfi filoz^fusa nem tud sz&mot adni 
arr61, bogy mi a m&sik tag ebben a mondatban: fagy (Sz^kely 43. 1.). 

De m^g abol meg tudja is mondani, az a kSrlilm^ny, bogy 
mi nyelv^szek tndunk alanyt tenni, s6t sokszor a n^p is tesz 
istent, eget, idtft, vagy vil&got alanyul, nem bizonyftja, bogy az 
4s id6ben ott is voltak ezek s csak idtfyel, ellipszis dtj&n kima- 
radya felejMdtek el. Hiszen olyan er01tet6ssel, amennyivel ezeket 
az alanyokat betettiik mai mondatainkba, b&rmily mondatr6szt 
is lebet beletukm&Ini minden mondatba, amelyben ellipszis nem 
tortSnt, banem csak folosleges az illeUf mondatr^z. PL ezekben: 
a nap felkd, a nap lemegy, b&tran betebetem a belybat£roz6t : 
az egen^ vagy : ae egrbl ; az id6bat&roz6t : reggel, vagy : este. Vala- 
mint ebbdl a Iebet6s6gb61 nem kovetkezik, bogy ezek a mondatok 
bely- es idfibat&rozds mondatok, tigy nem kovetkezik, bogy alanyos 
mondatok legyenek azok, melyekbe a tndom&ny bele tnd ugyan 
gyomoszolni valamely alanyt, de az a beszfl6 k^pzelme el6tt nem 
szerepel s az alany kifejl6d£se elAtti idfiben nem is szerepelbetett. 

Elfogadom, bogy sok >szem61ytelen« vagyis alanytalan ige 
ellipszisbdl, vagy az ellipszis egyik forr&s&bdl : a >figura etymolo- 
gic&«-b61 keletkezett, de az ellipszis nem &rnlja el a mondatrto 
rangj&t, az dllftm&ny is kimaradbat: jd napot, a birtokos jelz5 
is: kalapom s bdrmely mondatr^z. A >figura etymologic&c-ban, 
ba bamarj&ban nem csalddom, mindig az &llftm&ny marad fenn 
8 az al&rendelt r^sz olvad ebbe bele pi. serpen (=»sz6p fr&ssal) 
{r; de akkor az alany is al&rendeltnek bizonyul, mert 6 olvad 
bele az azonos tovd illftm&nyba : pudet me (pudor) tui. Ebben a 
mened^kben teb&t nem v^dik meg az alany koron&j&t, vazallns- 
nak bizonyul 6 is. 

De ba tort^netileg minden mai alanytalan ig6nek alanyit 
kimutatbatn6k is, nem kovetkezn^k ebb61 az, bogy a tort^net 
el6tti iddben csak k^ttagti mondatok voltak : lebettek akkor mis 



BAJZA j6Z8EF, KI8FALUDT SilTDOR ^8 ▲ NYELYUJItAs. 79 

alanytalan ig^k, most pedig ezek ISptek a r^giek hely^be. Tal&n 
tij tartalom jutott a regi sablonba, de a mondat-tipus, r£gi sdt 
eredeti. 

Ezt az egytagd gondolatform&t el kell fogadnunk. A gon- 
dolatform&k a tudom&ny vitat^is&nak t&rgyai, s nincsenek dr5k 
idfikre meg&Ilapitya, ellenben egytagd mondatok a besz^d csiri- 
z&sa, teh&t tigyszdlydn orok id6k 6ta vaDnak. 

Mert ha az dgyneyezett szem^lytelen ig^ket, min6k nincse- 
nek is minden nyelvben, dj fejlem^nyiil mutatndk is ki, az id6- 
j&r&sra vonatkozd kifejez&eknek kellett egykor valdban alany- 
talanoknak lenniok (Sz6kely is elismer egy&ltal&n alanytalan 
kifejez^aeket 32. I.), az indulatszdk ^s hangut&nz<5 szdk pedig m^g 
ma is egytagd, alanytalan mondatok. Nem tagolatlan hangok ezek, 
a jaj semmik^p sem tagolatlanabb, mint jaj-gatj ach sem arti- 
kuUUatlanabb, mint dch-zen. De m^g ba tagolatlanok voln&nak 
18, a nyelv teriilet^rdl ki nem rekesztbetdk 6s el nem vitathatd, 
bogy mondatok. EzekrAl azonban a filoz<5fikus iskola nem sz61 semmit 

Tebdt ism^tlem: amit Simonyitol ideztem, az dll meg ma 
is, alanytalan mondatok yannak. Az emberi gondolkod^ form&ja 
nem olyan k4t egyenrangd tagb61 ill, mint k^t drboc, melyeket 
a »copula< ULnca kSt ossze, hanem egy magbdl 6b egy e kortil 
leyd r6tegb<n iil e forma. S ez is k6t dolog, de ha m&r alakhoz 
kell hasonUtani, h&t a gondolat ink&bb gombolyd, ak&r mint a 
barack, kozepiitt yan az &llitm&ny, kortilotte a btfyft6 r&zek 
k6t r6tege : egy szorosabb : a szem^ly, t&rs 6s eszkoz 68 egy laz&bb : 
a bely, idtf 68 ^lapot k5riilm6nyeiyel. KaucIb Eiak. 



KISFALUDT SANDOB £S A NTELYUJItAS* 

(V6ge.) 

Aid ennyi sz6yal gyarapitotta a magyar szdkincset, szinte 
elk6pzelhetetlen, bogy yalahol ne nyilatkozott yolna nyeWujft^i 
n6zeteirdl. S csakugyan egy 1816-ban Ruszekhez frt leyel6ben 
royiden kifejti nyelyujftisi elyeit (8:302 — 3): »Valakik magya- 
rdl irtunk, tobbnyire mind neologizdltunk annyib61, bogy a r6gi 
szok&sokon kfyfil lappangd szayakat dj diyatba hoztnk; bogy a 
bosszabb hangzatd szayakat (azon id6knek 8zulem6nyeit, melyek 
a csinosoddst 6s dicstfB6get balul az entia sine necessitate muU 

areben mint az asszonycsfpdket a bu£Fanokban, a f6rfibajat 



80 BAJZA j6Z8EF. 

a hosszti vastag copfban etc. helyz^k) eredeti gyokereikre vissza- 
yezetv^n megrovidftettiik ; hogy a megtal&It gyok^rszavakat mas- 
k^pen sz&rmaztattuk 6s hajtogattuk, mintsem a kozszok&s cselekszi ; 
hogy a kiiIonboz6 vid^keknek tulajdonszavaikbtfl, sz61&am6djaikb61 
az alkalmatosaknak l&tszottakat kozons^gesa^ tettUk, hogy k6t 
8z6b6I egyet csin&ItUDk.« Ebben benne van j6form£n mindaz, 
amit m&r eI6bb gyakorlatilag megvalosftott, az6rt tov&bbi t&rgya- 
l&snnkban erre t&maszkodhatunk. 

Az id^zet szerint Kisfaludy a nyelyajit&snak otMe mddjdt 
ismeri el, tl. in. : 1. Regi szavak felujft^a. 2. Hosszti szavak 
megrdvidft^se. 3. Megl^vd gyokerekb6I dj szavak k^pzese. 4. T&y 
szavak elterjesztese. 5. Szdosszetetel. 

Nezztik most sorban, hogyan alkalmazza ez ot mddot 

1. A r^gi sz6k felujit&sa a nyelvujit&s egyik legkifog&sta- 
lanabb mddja. Kisfaludy gyakran 61 vela Uyenek ^ : 

dddz 4:342, hdntalom 3:365, csamok 5:187, csend 1:45, 
disz 1:311, duh 1:85, ^zelem 3:268, han 1:65, holgy 1:29, 
hds 2: 179, jelenet 3 : 290, kegy 1 : 28, lak 2 : 276, szUleminy 3 : 206, 
tartalom 3 : 362, tiiredelem 1 : 105. — Idesorolhatdk azok a szavak 
is, melyeknek a oyelvujitdk t&j drtelmet adtak, mint: adat 3:518, 
alak 1:53, alkotmdny 6:188, alkotvdny 7:58, hdj 1:21, dagdly 
2:278, M4k 6:259, foglalat 4:87, hagyomdny 8:657, ideg 1 :129, 
int^zet 4 : 128, kdlteminy 2 : 70, Idz 4:23, 68Z%nte 6 : 455, rege 2 : 77. 
szorgaUm 1:111, tdrgy 1 : 16, tartalik 5 : 221, vdz 2 : 121. — V6gul 
itt emlfthetjiik meg az olyan iget5veket, melyeket az u jit 6k fonevekul 
is haszs&ltak: vdgy 1:188, vagyon 3:399, v4d 3:435. 

2. A nyelvujft&snak igen gyakran alkalmazott mddja a szavak 
megrovidft^se. Kisfaludy is gyakran haszndl verseibe nem illo 
hosszd szavak helyett tdalakra visszavezetett szavakat. Kazinczy 
egyszer fgy nyilatkozott : »Legnagyobb ^rdeme eWttem Kisfaludy- 
nak a nyelvre n6zve, hogy a keI16 hangzat szerint vdlogatta es 
roviditette a szdkat 6s hog/ az egytagdakkal minden erfiltetes 
nSlkiil igen mesters6gesen elt legyen.< ^ Nagy kedvvel alkalmazta 
a szdrovidites mindket modj&t :az elvon&st esa csonkitdst, 
kiilonosen az eldbbit. Elvon^sok: 

dbrdnd 3 : 142, ardny 1 : 174, drmdny 3: 240, hik 1 : 50, cim 
1 : 243, csiOdm 3 : 23, e^oc 3 : 194, diadal 2 : 260, dfj 2 : 141, dombor 
3:401 dolyf, 1:211, 4k 1:42, 4rdek 3:223, eszme 8:78, fanyar 

' Ebben es a kfivetkezo felsorolasokban teljessegre nem torekszuDk, 
sot arra iparkodunk, hogy egy 8z6 se legyen tobbszor emlitve. 
■ Kazinczy Lev. 5:478. 



KISFALUDT sIkDOR 1^8 A KTELVUJfrXs. 81 

2:A31j fiffyelem 2:219, gUiny 3:124, gydm 2:220, gydr S: 197 ^ 
idom 8:680, inger 1:286, kanyar 3:232, Arec5 1:277, k4j 1:244, 
JkeOm 1:121, kdr 2:279, Ardmt^ 8:225, la/roma 3:367, tnagdny 
1:3, moiiia 8:80, nyamor 6:269, onAr^y 2:418, i>erc 6:330, r^ 
3: 289, ram 3 : 356, sanyar 2 : 495, senyv 3 : 231, «^rt; 1 : 229, sovdr 
2:262, sztmor 2:276, 52^Vn2^ 1:47, i^o^v 6:258, tdk^y 2:436, 
<Ma 3 : 132, undar 6 : 291, Udv 6 : 281, vdndor 1 : 366, t;ara^5 6 : 408, 
vi$My B:l02yViz8ga S:2i,zard 6:230. — Gsonkit&s: bizalom 
2 : 406, borzaloM 3 : 145, elv 8 : 80, gy6zdem 1 : 26, Mrf^emy 4 : 102, 
wv^y 3:231,1 osszkang 6:204, tUrelem 3:363, visszhang 2:365. 

A ttilsigos helmeczyeskedesnek azonban nem volt baratja. 
Ketszer is megrdja a romot 6s az drnyat,^ h&v az el6bbit maga 
is haszn^lja. 

3. A megl^yd sz^gyokerekbdl dj 8z6kat k^pezni nem hely- 
telen modja a nyelyujftteiiak, de csak tapintatosan lehet hasz- 
D^ni, meg ha maga a k^pz^s helyes is. L&m milyen helyesen 
Tan k^pezye az eg^z ^s m^gis milyen nevets^ges! Kisfaludyt itt 
is dicsemiink kelL Alig-alig akad tijk£pz&& szavai kozt olyan, 
amelyen ma fennakadn&nk s a nyelvajiUs korcsk4pz6i kozul is csak 
az anc-^enc-onc &s a nohnok van kis szdmmal kepviselve ; a dicsil 
trinmyiratus harmadik tagja a da-de egeszen hianyzik ndla. 

A nevszdk^pz^sben sokkal gazdagabb, mint az igek^pzesben. 
A szokdsos nyelTujftdsi igek£pz6k kozlil alig neh&nyat tala- 
lonL Ezek: 

g: andalog 8:118; ft: 4kit 3:11; ng: felleng 1:145; ul til: 
cHendUl 1:38, diihUl 4:302, ikUl 1:205, ingeriU 3:407, vegyUl 
2:542; z:*el6legez 8:629, sokszoroz 3:107. 

N^vsz6k6pz68: a-e: lenge 4 : 348. 

adalom-edelem : dlladalom 6:240, gerjedelem 1:32, irodalom 
8:602, szenvedelem 1:107. 

alom-elem: buzgnlom 3:316, fogcdom 6:308, fuvaiom 1:11, 
ijedelem 1:67, kinyeUm 6:374, kipzelem 2:304, sugalam 6:220, 
terjedeUm 6:240, tudcUom 6:339, videlem 2:215, vonzcdom 3:137. 

ad6k-ed6k: wnladik 1:15. 

ag-eg: anyag 3:221, osszeg 6:285, t&meg 3:173. 

aldk-el^k: tartaUk 5:221. 

4ly-6ly: ragdly 6:324, seg^y 6:324, szenvedily 8:607, sze- 
siily 3:166. 

am-em: elem^ 3:263 (de v5. elemeiiinm), hajlam 6:340, 
jeUem 6:251, roham 6:308, szellem^ 3:223. 

* A fiBO mfts alakjai : n&vev^y 3 : 100, novotiny 7 : 627, notov^y 1 : 627. 

* Kisfaludy munk&i 8 : 303, 422. Az rfrny-ra vonatkozolaj? 1. mepr 8 : 339. 

* >De az4rt meg nem kovetkezik, hogy tetszeni kelljen ezen szavak- 
nak is: r^y, szdlem, elem^ rom, drny.< 8:803. 

MAOTAB VraJWdB, ZZXT. 6 



<82 BAJZA j6Z8EF. 

Any-^ny: er^y 2:40, kardny 3:132, meriny 6:384, pOddny 
B:322f reginy 6:344, szer^ny 6:244, t^y 8:677, virdny 3:211. 

^z-^sz : muv48Z 4 : 542, ^yisz 2 : 99. 

Aszat-^szet : muvSszet 7 : 388 (mHviszsig is 4 : 553). 

at-et: (torren^^ 3:286, irzet 1:174, eszm^et 2:423, hajiai 
1:300 (ighaflat 4:407), Aan^^ra^ 1:19, hdyzet 3:24 (hdyhezet 
7 : 192), hulldmzat 6 : 355, tr^c^^^^ 3 : 317, k^zOet 1 : 2, ilr^^re^ 1 : 219, 
kisMet 6:379, kortndnyzat 6:240, mdtdnylat 6:258, mirUkUi 
4:357, n^xre^ 6:264, oA:o;?at 6:264, iKiito^ 3:289, padozat 7:418, 
rajzolat 1 : 248, «2roi;«^ 1:316, ^xriine^ 3 : 80, szUrkiOet 7 : 156, testiOet 
6:313, ^orZa^ 3:208, tUnet 2:349, voZ^o^ra^ 3:333, v^gzet 3:374, 
vcr^c^fc^ 1:213, virdgzat 1:219. 

atag-eteg : zuhatag 6 : 360. 

^k: ^i?^/? 2:330, keim 6:267, /rever^^ 3:199, omZ^, ddlSk. 

6keny-6kony: fog4kony 6:308, ingerWceny 3:120, mtd^ony 
7:35, vdltozikony 3:17. — ony-6ny: «2riiremy 6:350. 

enc-onc-onc : keduenc 5:215, ujonc 5:453. 

lat-let: 4rzelet 7:178. — zat-zet: zengzet 2:20. 

mAny-m6ny : dllomdny 6 : 193, eUHzminy 8 : 617, 4rzem6ny 1 : 34, 
hirdetm^y 8:200, iromdny 6:412, kdrUlm^ny 8:640, sUtem^y 
8:229, 8zerzem4ny 4:174, tiinem^y 1:53, vdlasztmdny 8:600, 
v^UmSny 2:501. 

yAny-ydny: Idtvdny 6:201, nyamtaivdny 8:148, nyugtatvdny 
8:553, ragyogvdny 1:144, szokeviny 3:108, termesztviny 8:51. 

Dok-nok: elndk 8:601, fegyvemok 6:146, W(^oA: 6:379, 
tandcsnok^ 4:86, titoknok 8:549, zsamok 2:33. 

Van m6g n^h^ny szava a nyelvujit&s k^ptelen k^pz^sei kosfil 
ti. m. : komoly 1 : 285, lelkUlet 6 : 257, pamlag 1 : 171. 

A V61em6ny az Edes Gergely iitmutatis4r61 a magyar 
poezisra es a Jutalomkerdesre ajdnlat cfmfi kis mflveiben van 
neMny nyilatkozata a 8z6k6pz^8r61. Helytelenfti, hogy Edes a 
syllabdt fogdcmskk. f orditja szdtag helyett ; * nem hagyja helybeA 
a szabddt sem a szabdly helyett ; * a mondvdriy szdrol azt mondja, 
hogy az nem a legszerencs^sebb koholv^ny.' — Ajinlja az dsz- 
esz es a nok-nok k^pz6k megvizsgdl&sdt. >Lehet-e hanyatt-homlok 
az dsz-4sz ragaszt^kkal 61ni pi.: lelkfyz, gydgydsz^ seb^sz?, Mert 
ha ftir&z az, aki a fiirjeket oldosi, hdt mi neve marad az Acs- 
ffir^sznek ? s ha a vaddsz az, aki a vadakat gyilkolja, h&t a h6h6r 
is lehet lelk^z, mert ez gyilkolja ki a lelkeket az embertestekb6l. 
Es ha abstractus 4s ^ItaUnos t^rgyakkal foglalatoskod^sok az 

> »Tanac80B annyit tesz, mint consultus; conBiliariust jobban kifejeti 
a tan&csnok, melto, hogy ezen helyesen form&lt magyar 8z6 divatba ^s sMXh 
kisba joj)on.< 6 : 669. 

" Kiflfaludy munkai 7 : 447. 



KI8FALUDY SillDOR ^8 A NYELYUJfrXs. 83 

csZ'isz ragasztekok iltal meghat&roztathatnak, tehdt a gramma- 
ticus nydvesz, a prdkdtor p6r4sz, a foldmiivelfl foldisz, a konyv- 
kereakedfi Jconyv^z^ amit nem minden magyar fogna heljben- 
hagyni, bdtor egy kis ujit6 viszketeggel birna i8.«^ — >Ha a 
sabstantfyamokb61 formdlt tandcsnoh^ titohnoh j6l Tan is magyartil, 
az^rt j6-e a verbumbdl formdlt irnoh ?«* 

4. Easfaludy helyesnek tartja a megleyd t&jszavaknak kozon- 
segess^ tetel^t. El^g gyakran haszn&lja ezt a m6dot P^ldiul; 
csapat 3:291, lamai 4:119, landalU 2:11^ langy 3:314, leh 
1:238, rohaj 1:267, vizslat 6:532, zorej 2:376, zug 3:40. — 
Itt azonban nem j4rt el el^g tapintattal. Igen sok olyan Ujszdt 
haszn&It, amely n&la jelenik meg eldszor ^s utolj^ra az irodalom- 
ban. Ezekr61 a Fiiggel^kben lesz sz6. 

5. Otodik mddja a nyelyujftdsnak Kisfaludy szerint az volna , 
bogy k^t sz6b61 egyet csin&Iunk. A kifejez^s kisse hom&lyos^ 
Szdvegyftesre lehetne gondolnunk, de erre nines p^lda n&la. Yald* 
szinii, bogy a kifejez^s pongyola s csak eddig nem haszn&Iatos 
osszet^teleket kell alatta ^rteniink. M&r volt sz6 osszet^teleir61, 
itt csak kieg^szft^sul a kovetkez6 osszetett 8z6kat soroljuk fel 

Menfil 3:179, eOenUt 7:402, emmet 4:545, mherhardi 
6:277, endikkonyv 4:333, felirat 6:307, felvands 4:15, fdldreng^s 
3:40, hajdankar 3:391, hatdmap 3:172, hatter 6:194, hirlap 
8:86, hanfi 6:286, idegldz 6:256, jelszd 3:379, Mzirat 3:279, 
kUdtds 7:223, kincstdr 2:366, korszellem 3:217, kdnyvtdr 4:549, 
leviUdr 7:433, magdnhangzd 4:560, muUt 6:259, dn4rzet 6:256, 
onhiHsig 2:23, ontudat 8:637, rahldnc 1:129, rahszolga 3:338, 
rendszer 3 : 251, riszvit 2 : 304, sirholi 2 : 326, sorsjdtik 6 : 187, 
szempont 4:545, szinhely 6:382, szinjdtik 4:542, szdtag 7:183, 
iest6r 6:267, tvdajdonniv 3:439, virszomj 2:208, vezircihk 8:72, 
vxldgfi 4:564 stb. — iSrdekesebbek igetds fdn^vi 5sszet^telei. Ezek 
a k5vetkezdk : csalkert » 8 : 680, Idthatdr 1 : 122, IdtMr 3 : 198, nyug- 
kdy 4:539, rakhely 7:421, ropirat 8:81, 8zunid6 8:690, szUnnap 
7 : 380, m^ 6 : 274, vSdangyal 4 : 35, vMerd 3 : 387, vMfcU 3 : 330. 

Egy fiatalkori mfiveben a heny^ sz6t is osszet^telnek tartja, 
mely szerinte a ki ny&? k^rd^sbSl szdrmazik.* K^sfibb azonban 
va&r Edes hasonld bolcsessegeit megmosolyogja. Edes szerint u. i. 
az asszony a f^rfinak az honja, az ember annyi mint on bdr stb. 
Azt mondja ezekrdl Kisfaludy, bogy olyan furcsa lelem^nyek, 

» Kisfaludy munk&i 7 : 460—1. — • Uo. 7 : 461. 
' A Tiszti ir&8m6dban aj&nlja labyrinthus helyett. 
« EUsfaludy munk&i 7 : 345. 



84 BAJZA j6Z8EF. 

>inelyektdl az elmosolyod&st lehetetlen megtagadni, mely szerint 
a hoUd bizonyosan az^rt neveztetett holldnak, miyel a Idhtist 
szereti. Mintlia mindig k^rdezn^ hoi a 16? mely elesik, hogy 
htis&bdl 6he38^k.«^ 

Ezekben ittekintettuk Tolna, mik^nt alkalmazza Kisfaludy 
S&ndor nyelvujft&si elveit M^g csak a nyelviijit&siiak egy fontos 
ag&r61 kell 8z<Slanunk : a pnrizmasrdl. Eisfaludy bar&tja volt 
az eszm^nek, hogy nyelviinket lehetfileg megtisztftsuk az idegen 
szayakt61. Mikor a hivatalos nyely megmagyarosft&sa keriilt azdha^ 
egy hosszd jegyz^ket ^t ossze, melyben a latin kifejez^sek helyett 
megfeleld magyarokat aj&nL' Keriiljiik a de&koss&got — Irja ez 
ugyben Nagy J6zsefnek — azaz, amit el^g 6rtelmesen magyariil 
kimondhatunky ha mindj&rt a szokatlansig miatt eleinte Tissza- 
tetszik is, mondjuk magyartiL<^ Ebbdl is kittfnik m^rs^klete £s 
k^bb is hangsiilyozza, egy Ruszekhez irt level4ben, hogy 6 nem 
hfye annak a purizmusnak, mely minden idegen sz<St ki akar 
kiiszobolni. Kiilonoseu megtarthatjuk a tudom&nyos mfiszavakat. 
Ezeket azonban haszn&ljuk latinos-gorogos alakjukban, mely 
szokott a magyar nyelvben es ne franci^n4metes y&ltozataikban, 
mint Kazinczy teszi.^ Tobb izben igen szellemesen ki is gdnyolja 
Kazinczy ir^smodjdt pi.: »De Kazinczy ne szdrja el magdt a 
vadkanpamlagra, ne applaudirozeon, ne execiitiroezon, ne t4n- 
coljon pantomimischy ne irjon grammatisch correct, ne szeressen 
mondkotj ne csin&ljon ily veszedelmes experimentot, ne szeressen 
Sophieket, Mariekat, valtoztassa ismet magyarra sentimentjdt & 
costumjety ne affektdljon es outrirozzon es ne tegye szfiz nyelviin- 
ket oly lotyo nimpfecskeve, aki minden mds nyelvbeli szdt oly 
oromest bevesz, mint egy orsz&gos sz . . . ., kinek oble minden 
nemzetbelinek nyilt hotelje 6s aubergeje. Mert ez m4r helyrehoz- 
hatatlan k&rt tesz nyelvunkben es nemzetiinket rtdiciUU teszi.*^ 

Minden purista hajlandosdga mellett is prdzai munkdi, ktilo- 
nosen levelei — az irodalmiakat kiv^ve — tomve vannak idegen 
Bzavakkal. Mintegy 800 idegen szdt haszn&I, jobb&ra latinokat. 
Ifjdkori leveleiben vannak nemet es francia katonai 6s szal6n- 
kifejez6sek is. Kiilonben ekkor igy szokott frni: >Die officiers 
sind arme teufels, aber — irgalmatlan szelzacskdk. Most csak 
Pepim kellene ide. Ah, bar&tom! je Taimerai toujours; et men 

> Kisf aludy munkai 7 : 448. — • Uo. 8 : 669—83. — • Uo. 8 : 145. — 
* Uo. 8 : 304. — » Uo. 8 : 308, 1. meg 8 : 296, 339. 



KISFALUDY sXnDOR t& A NTBLYUJiris. 85 

amiti^ pour elle, pour la plus sensible des femmes, ne s'^teindra 
jamais 8tb.< (8:115.) 

Azt azonban meg&llapfthatjuk, hogy kolWi mfiveiben, 
valamint azokban a prdzai munk&iban, melyeket irodalmi c^Ual 
Irt, ritka az idegen szd. Himfy-versekben Irt mfiyeiben csak a 
koTetkez6 idegen szdk fordulnak el6: 

biUikom, amvent, criticus, cyana, drdma, dupla, egho, elementum, 
tmbryo, evangiliwn, fantazta^ forma^ genius^ grdciay harmonia, jus, 
kalendarium^ kripUiy martyr, melddia, mimika, muzsUea, myrtus, 6da, 
^plan, poeta, politika, pr4da, prdba, rekviem, scytha, sphaera, sym- 
pathia, symphonia, szerdf, testamentum, tyrdn, trdnuSj trubadur, truccol^ 
vipera, virtus, vox, zafyr. 

Elisfaludy S&ndor nem volt p&rtember. Eoltdi gyakorIat&b61 
erezte, hogy a nyelvujftdsra sziiks^ van, de megriasztotta a nyelv- 
ujitok t61buzg6sdga. Kazinczy felismerte tehets^get, l&tta n^pszerfi- 
s^g^t, s szerette volna 6t is fegyverhordozoi koze sorozni. A dolgot 
a kozbejott izetlens^gek teljesen lehetetlenn^ tett^k, de ezek 
nelkiil is aligha lett volna bel61e valami. Kisfaludy S&ndor nem 
volt igazi ir6i term^zet Elzengte, ami szfven volt, de nem ez a 
f6dolog eldtte, hanem az, hogy gazdas&ga rendben legyen. Tudo- 
minjOB kdpzetts^ge is igen kev^s volt, tanulni se ideje, se kedve. 
Erezte is ezt a hi&nyoss&g&t s ez^rt nem tal&lta mag&t ]61 froi 
korokben. Pibrja ebben Berzsenyi. A klilonbs^g kozottuk csak az, 
hogy Berzsenyi egy felszfnes blrdlaton felindulva nekifekiidt a 
tanuldsnak 6b edes-kev^sre ment benne; Kisfaludy pedig kev^sbe 
indult fel egy kevesbe felszines bfr&laton s vegul is azzal vigasz- 
talta mag&t: besz^ljen a kritika b&rmit^ ove a kozonseg. 

F&ggeliSk. 

Itt ILisfaludy S&ndornak egy csom6 ^rdekes, de nyelvujft&si- 
nak nem mondhatd szav&t soroljuk fel. Legnagyobbr^szt t&y 6s 
elavult szavak ezek, melyeket Kisfaludy irodalmiakki akart tenni, 
de a sz6k nem bizonyultak ^letrevaldknak. L^suk 6ket : ^ ahaldo. 
Olasz 8z6 (appalto) 6s haszonb^rt, b^rletet jelent N&lunk a dohdny- 
monopolium neve. Kisfaludyn&l 4:567.^ aggni 3:215 dun&ntdli 
t&J8z6, annyit tesz mint gondolni, torddni vele; agyarhodih 

> Az al&bbiakban mindenutt a MTsz. es a NySz. adataival dolgozom. 

* MegtalUtam meg : Szil&gyi : A magyar nemzet tort^nete 7 : 525 ; 
Szechenyi : Hitel 10. 1. (1904-68 kiad&s) ; Yky Andras : J4vor orvos 1 : 89 ; 
J6kai : R4k6czi fia 1 : 81. (1892-i kiadas.) 



86 BAJZA j6zsef. 

>E82eyeszTe agyarkodik Yajdaffjrnak tetszeni« 3:26. Itt annyit 
tesz mint iparkodni, tSrekedni. Ez ^rtelemben sz6t£raink nem 
ismerik; apol 4:116 >cs6kolc. Midta §s meddig kis^rtesz meg?; 
apul testv^, anyul testv^ 8 : 677 zalai t&jkifejez^s ; babuta 3 : 1S4 
es 5:474 elavult ^8 e form&j&ban duninttili t&jaz6. Annyit tesz 
mint >biidosbankac, de Eisfaludy mind a k^t helyen emberekre 
mondja; bah fine 4:404 a bukfenc balatonmell^ki alakja; bdmit 
6:492 >b&mulatra gerjeszt* elavnlt, de nyelvj^r&silag m^g itt-ott 
^I; bangOfha/nho 2:11 §s 3:125 >o8toba«, elterjedt t£J8z6; barkd 
>P&1 karsz^ken ill, barkdja kezeben« 3:456. CzF. szerint szak^t 
i8 tesz, i&u itt is azt jelenti ; biberkd 2 : 184 >pepec8el« ; bulikol 
5:546 >turb^kol«, elavult sz^p bz6; cafra 3:316 »rima« f61eg 
szekely t&JBz6 ; ^ cafrinka 5 : 343 az elfibbi kicsinyftdse ; cemende 
5 : 89 »rima«, dun&nttQi t&J8z6 ; dJcdlol 7 : 332 ILis&lady a szam&r 
ordft&sdrdl mondja. A TSz. ^s a Czuczor-Fogarasi ez drtelemben 
nem ismerik; cimbords 6 : 14S t^jszd; csapdz 2:40 >kerget9 nyo- 
moz, uldoz«. CzF* ismeri; csapdzgat 1:215 L az elfibbit; csdszkdi 
1:475 >m&szkfil«, balatonmell^ki t&jsz6; megjegyzem, bogy ez 
csak a variansok kozt van meg ; a hitelesebb szovegben mdszkai 
van; csempes 6:120 >cseneget6< ^rtelemben veszpr^mi t&jszo; 
>rayasz« ^rtelemben elavnlt sz<S. Szo^egiinkben mind a kettSt 
jelentheti: >Sokd j&rt a csempes csenni a majorba«; cseperke 
>mik6nt egy cseperke, v&ratlantil odatermett P&rizBb61 egy emberke< 
6:320. Jelent 1. egy gombafajt 4s 2. ho- £s esdvizbfil lett ki& 
tavacskdt. T&n az el6bbit jelenti itt ; csikorog 8 : 183 >nyomorog«^ 
ertelemben dun&nttili t^jszd ; csimbalkodik 6 : 396 >r&akaszkodik<. 
tdjszo; csuta 8:116 a »snta« dun&nttLli viltozata tobbbelyt; 
dajna 3:400 >kov6r«, szekely t4J8z6; duzma >Lelkesebb volt es 
erdsebb sok fiatal duzm^n&lc. A Czuczor-Fogarasi >felfuvalkodott< 
ertelm^t is ismeri. Azt teszi itt is; duzmadt 2:11 1. az el6bbit; 
dnzzant >kedvem duzzant« 8:152 balatonmellSki kifejez^; eheU 
kedik 5:119 >eb mddra viselkedni«, elavult, ma csalldkozi t&jszo. 
edz >Mint nyomnak az aggodalmak, | Mint edzenek a siralmak< 
1 : 73 1. meg 1 : 74. Itt annyit jelent mint »gy6t6mi«. Ez ertel- 
met 8z6t&raink nem ismerik. elfarkal 2:246 >elebUibal«, tdjszo; 
dszakid 2:101 >elszakadc, dundntiili t^J8z6; dolillo 4:568 el- 
avult szo ; elotalS 5 : 294 »eltal&l« elavult form&ja; ergdjds 5 : 467 
>f61eszfi«, szekely t4J8z6; erzo 1:420 »erz6k8zerv«, elavult szo. 

* Kisfaludy jart a Szekelyfoldon* 



KISFALUDY SilVDOR ^8 A ITTELVUJfTiS. 87 

Ez IB csak a Tari&nsok kozt, a hitelesebb szoYegben rn&s a Bzer- 
kezet; esstrag 4:100 ^g6lja.<j elsLYvlt', fdhajtat 2:400 >felkutat«^ 
tij8z6; fttat 3:95 >firtat« f61eg sz^kely alakja; fity^e 5:591 
^8 6:430 »kiitat«, elavult sz6; gamat 5:199 ^mocskos, ronda«, 
sz^kely t^jszd; gerA »A v^n tolgyek ger^bein cs6k&k, varjak 
k^Lrognak« 1 : 72. CzF. a kovetkezd jelent^seit ismeri : 1. vlzpart, 
gat; 2. akad&ly; 3. ajtdz&y&r; 4. majoros gazda. Ide egyik sem 
illik; de megmagyar^za Beke Odonnek koyetkez6 adata: »7^(2^- 
gerA: b&tgerinc< (A p&pavid^ki nyelvjirfis, NyF. 17. sz. 23. l.^* 
gyomroshodik 3:39 >haragszik«, elavult sz6; hejazda 7:144 
>fenh^jdz&s<, elavult ; hegyett 1 : 64 Ss 7 : 247 n6yut6, mint mellett, 
felett, dan&nttili UL]sz6; homorodik 1:115 is 2: 211 >borul, sfmuU^ 
t&J8z6 ; hunyarog 5 : 384 >vigyorog<, elavult 8z<S ; htmyorgda 1 : 55 
>kac8int&s«, elavult; id^z >Munchenre id^ztem a saj&t felelet6t« 
8:112. A NySz. ugyan nem ismeri, de a NylTSz. r^gi szdnak 
moudja. Mindenesetre ez ertelemben elavult; kacsong 5:249 
>rendetlenkedik«, t&jsz6; kacsangds 5:52 1. az el6bbit; kajladoe 
1:249 >konytil, kajla le8z«, sz^kely t&J8z6; Tcajtdr »az udvar- 
mestemek fenyft^ke al& nem adlak, bogy kajtdrnyelvedet meg- 
oktassa* 4:507 Hunyady pr6z&ban. Itt bujdt jelent, ez Erte- 
lemben szEkely t&J8z6; hdmpul 6:409 >csdfol«, dun&ntdli t&jsz6; 
iankd >Termet£ben, kank6j&ban L&zdr illott el6tte« 3:433; 
>8zftr.« A Kisfaludytdl javftott szovegben k^sdbb >c8uha«, kiilon- 
ben igen elterjedt t&jsz6; karinca 3:413 a katrinca (koteny) 
az^kely alakja; kelet >Azt a tok^letess^get Es gyony5rti keletet< 
1:134. A CzF. a 8z6 kovetkezd jelent^eit ismeri: 1. felt&mad&s; 
2. kelet (nyugat ellent^te); 3. bees; 4. datum. Ide legfellebb a 
>becs« illik, az is bajosan; k6pezet 6:479 >kEp<, elavult szd^ 
kiorrozkodik 8:118 >kilop6dzik«, elavult 8z6; kiverdik 2:113 
>kivedlik<, t&JBz6; kozosules 8: 184 >6rintkezEs«, elavult; konnyiid 
2 : 388 dun£ntdli tdjsziS, >k6nnyii< ; kurrog 3 : 289 tulajdonkepen 
a >korog« vfiltozata, de m&s jelentEst vett fel : a majorsdg kurrog - 
Wibog 1:46 >ti8zik«, elavult; lehelg 1 1\00 >enyeleg«, sz4kely t&j* 
8z6; lebelg& 4:289 1. az el6bbit; leveg 1:148 a >lebeg< elavult 
alakja (leveg6)\ maea 5: 384 >rima«, t&jsz6; megmotoeik 1:203 
>megkerg1il<, balatonmell^ki t&jszd; megrian(ik) 1:135 »meg- 



* Egydttal megmagyarizza a kov. rabakozi szol&st, mely a MT8z.-ban 
a p a r t o t jelentd ger^ al& kerUlt : fordu a gtrObtdre : fekiidjdl hanyatt* 

A szerk. 



88 NYELVM&TELiS. 



hasad«, balatoumelldki t&J8z6; mereven 1 :147 merev elskYult alakja; 
mese > Nines aki megfejthesse. Maga mag&nak me8e« 1:36 1. m^ | 

6: 399 es 6 : 409. A MTSz. a DuQ^ntdlroI 6b a Sz^kelyfoldi^l ma I 

is ismeri a mese sz6t >tal41d8 mese« jelent^sben ; mokdny 3:182; I 

mordonkodik >Ugy Dobozy: a fajdalom mordonkodv&n kebl£ben> ' 

2:270. A CzF. is e peld&t id^zi. Jelent^se »mord indulatok ' 

haborgatj^k« ; ortdlyoz 2 : 30 >ciTakodni«, a Balaton mell^k^n is ; 
paszita 4:379 >kereszteld lakoma«, Dttil; piUog 2:551 >pisIog<, 
gocseji tdjszo; pityer 1:297 »pac8irta<^, fOleg dun&ntiili tijszd; 
pitiycget 5:164 >szdjdval gtinyos mozdulatokat te8z«, balaton- 
mcll^ki . t&jsz6 ; ^^^ae^e^ 2 : 52 >hullad6k«, dunantiili tfijszd; ruta- 
lorn 3:263 elavult szo ; a »kellem« ellent^te; sanyar 5:189 ige, 
csallokozi t&jszo; sikkad 6:193 >ely^sz«, csalldkozi t&jszo; szak- 
mdny 6:318 djabban megint kfs^rt; torongy >Akiket mis nem- 
zetek testeikbdl, mint merges torongyot, vadhtSst lemet61nek« 
6 : 125. Jelent&e itt >fekfly«, ez 6rtelemben a TSz. nem ismeri, 
csak a NySz. ; tunnyog »Ez benn tunnyog unatkozva, | Mint a 
bagoly odvaban«: 1 : 202 a NySz. es TSz. szerint a dunnyog v&I- 
tozuta; iutol 3:289 a »diidol< dun&nttili v^Itozata; vicsog 4:29«i 
a »vihog« Tdltozata; vid 1:247 >vid£m«, elavult; ecUd emyo 
1:131 »lomb«, elavult; zmgor >rokoninak pdnzt & kincseket 
Z3ugorni« 6 : 99. Elvonds a zsiigorgat-hdlj szdtdraink nem ismerik. 

TiAJZJL J6Z8BF. 

NYELVMOVELfiS. 

i'eres Pdlne^utea. Nehai val6 jd Veres P6ln6 riszolgftlt 
arra^ bogy egy utcit szenteljenek az eml^kdnek, ha m&r ez itt igy 
szok&s. Nem is Teres P&ln^t akarom h&t b&ntani, de t&n id^szeru. 
bogy e szok^s ellen felszdlaljunk — a magyar nyelv nev^ben, Akik 
a kegyelet azempontj&t fontosabbnak tartjik a magyar nyelv szem* 
pontjAn4l, azokkal most nem vitizok^ csak tiastelettel kerdem tol&k 
tudaak-e csak valamivel is tobbet n6hai Karpfenstein polg&rtirsunk- 
r6l, mint a nev6t Ugy-e nem? TJgy-e a Xarpfenstein-utca kev^ss^ 
szolg&lta h^t a kegyeletet? S as dr5mvolgy-ntca szeg^ny j6 Frea- 
denthalnak m^g ezt a csek^lyke szolg&latot sem teszi meg, bogy a 
nev^t fenntartja. H&t a kegyelettel ne nagyon bozakodjunk most eld. 
Akinek eml6k6t csak egy utca neve tartja fdnn, annak nines is m4r 
eml6ke. N^zziik \x&,i csak a m&sik szempontot : a magyar nyelv szem- 
pontj&t. Amit ez ellen a budapesti utcAk elnevez^s^n^l v6tkeztek, 
az m&r igazAn t5bb mint el^g. Yan itt Budapesten szer^ny polg&ri 
utca, van hivalkod6 milgn&s-utca, s5t van fdhercegi rangban Uvo 
utc&nk is. Hogy ezeknek az elnevezesdndl mennyire kerdkbe tort^k 



jnrxLVMthrBute. 89 

a magyars&got, arrdl m&r vblt alkalmam irni a van alkalma tapasz- 
talnia mindenkin^k, aki Fasten a Foherceg S&ndor-utca, Bud&n a 
FSherceg Albrecht-dt Ujdn jAr. Foherceg S&ndor 6b Fdherceg 
Albrecht nevdben 6s nev6vel kell naponkint mogbosszantani a magyar 
nyelr^rs^ket — a magyar fov^rosban. K^rdem, ism^telve k^rdem, 
^rtana-e a lojalit&anak, ba S&ndor-utc&t ^a Albrecbt-utat mondandnk. 
Be a >polg4ri« atc&kn&l is mennyi a baj! Yan pi. Badapesten egy 
Kifl stici6>utca, es volt egy Nagy stdcid-utca, kdztudat azerint van 
egy Eia korooa-utca 68 hivataloaan van egy Nagy korona-utca. van 
^agy templom-utca 6s Kia templom-ntca, Nagy fuvaros-atca 6a Kis 
fuvaros-utca, moat azt&n van Nagy J&nos-utca 6b Kis J&no8*utca. 
H4t bogy b&ny ember van sz^kesfdv&roaunk 800,000 lakdja kozt, 
iki tudja. bogy ez k6t J^nos-utca-e (egy nagyobb, meg egy kisebb) 
vagy pedig egy Nagy J&nos meg egy Kia J&nos nevu lelkea bazafi 
em\6k6t 6rzik-e ezek az utc6k, azt nem tudom. de aligba leaz nagy 
az 6 az6mnk. 8 mi ennek az oka ? H&t bizony&ra a tort^nehni iame- 
retek fogyat^koas&ga. De pontos 6b kimerit6 tort^neti tuddst nem 
igen kovetelbetiink mindenkitdl. A fov&rosi kozmunk&k ^rdemes 
tan&csdtdl azonban elv&rbatjuk azt, bogy amikor utcaeinevez^aekre adja 
a fej6t, akkor az&moljon aok mindenf^level, p6ld&ul az ily apr684gokkal 
is. Megcsontoaodott n&la, bogy ba teazem Bokk Szilird eml6kere 
kell ntc^t elnevezniy jovel, Bodzafa-utca, ezentdl B5kk Szil&rd-utca 
leendeaz. Igy terembetett meg a Nagy Jdnoa- 6b a Kia J&noa-utca. 
Nein termett volna meg akkor, ba a kegyeletnek sz&nt ulca neve igy 
festett volna : Bokk Szil&rd utcdja, Kia J&nos utc&ja (ba ez is olyan ; 
ha meg nem elyan, akkor a Kis J&nos-utca neve m&r eUrulta volna, 
hogy ez a kbebbik Jtooa-utca). Azt ae tartan&m 6pen nagyon 
foloslegeaneki ba abban ia meg&llapodn&nk, bogy a kereaztn^v mindig 
ott legyen, bogy ne legyen Petofi-utca meg epen Kiafaludy-utca. 

Most meg aat&n Veres P&ln^utca ia van. Teb&t m&r nem 
szerint is oszt&lyozzuk az utc&kat. Hov& jutnnk m6g? Igazto neb6z 
megmondani. A Verea P&lne utc&ja elnevez6a megoldand ezt a k6r- 
dest ia egyazerflen ; igy azonban, abogy ma vagyunk, bekeriilbetUnk 
oly korba, melyben vajmi kevesen fognak az eg^az utcan^vben aze- 
melynevet Utni. Yagy bagyjuk teb&t azt a szok&at, bogy szem6lyek- 
rol nevezfink el utc&kat, tereket, vagy tegyUnk kfil5nb86get az ily- 
kep elnevezett ntcik ^s a tSbbi utca kozdtt, ligy, amint a belys^g- 
oevekn^l meg is van (Erzs6betfalva, Zicbyfalva, Kosautbfalva, Tiaza- 
K4lm&nfalva). Ha ez a kUldnba^g az utcAkn&l is megvolna, Freuden- 
thai apdnak ma ia volna utc^ja 6b a Kia J&nos-utca k6rd6s6ben is 
mindny&jan tiazt&n Utntok. S talto ba itt n6mi gond 6s figyelem 
nyoma volna, akkor a fdrangti utc&k elnevez6s6ben is jelentkezett 
volna s tal&n , arra is figyelnek, bogy a aok mAgn&acim 6s egy6b 
sallang ne fityegjen az utc&k nev6n, banem legyen el6g a Haller 
at<^ja meg az Albrecht dtja. Meg az sem volna t&n 6pen nagy baj. 
ha egy kias6 fukarkodn&nk az ilynemu megti8Ztel68ekkel. A balottak 
csak hadd nyngodjanak, az utca legyen az el6k6 meg a — bal- 
hatatlanok6. Szab6 K^boly. 



90 MAOYABXZATOK, HELTRElOAZfriSOK. 

>8zflLc Dehogy Kov&cs Vendelnd sziU, Kertes Katalin ! Nem 
sziiletett az sohase Kertes Katdlinnakf Csak azut&n kereszteltek 
ennek. N^metess^g biz az, ebb5l: >Eraa Elatarina Kov&cs geb. Ker- 
tes. « ^l^s ez igaz is, mert csakugyan Kertesnek szfQetett. A sopron- 
megyei magyars^g ezt igy moDclja : Kov6cs Yendelii6 Kertes Katalin. 
Ha figyv^d l^temre iigyet :»yeszek f5l« ^s >8z111.« t&tmntat&s&t kSvetve, 
azt kdrdezn^m: >KoyAc8 Yendeln^ — sziQetett?« bizonyos, azt a 
feleletet kapn&m: >Igenis sziiletett. « >Nem ezt k^rdem! Hogy micsoda 
sztllet6s.< »Kapavdri igenislc. . De dssze nem egyezii6nk soha* 

Ghr6RK6NYi. 

hagyarAzatok, helyreigazItAsok. 

Sentes ^ hentaUer — 1Mndl6r. Ki gondoln6, hogy ez 
a h&rom bz6 osszetartozik s bogy a henies v^gelemz^sben a n6met 
handler 8z6 8z&rmaz6ka ? Pedig ezt a sz&rmaztat&st nagyon yal68zfnu- 
nek fogjak taUlni, ba megismerkedQnk az itt kdvetkez6 t^nyekkel. 
A Ndpszava c. napilap 1905. XI. 18-i t&rc6j&ban (a szerz6 aUir&sa 
Y. 8.) — melynek ez a cfme: Hdsdr&gs&g 6b kozdlelmezds hajdan. 
8 mely nyilv^n komoly tanolm&ny alapj&n fr6dott — a kdvetkezo 
sorokat olvassuk: »A r^i nyelvszok&s a marha alatt egyform&n 6rtett 
sert^s-marb&t ^s m&s l&basmarb&t s mindkett6nek v&g&sa egyar&nt 
a m^sz&ros feladata volt. A hentes az6 egdsz a XYI. sz&zadig nem 
fordult el5 nyelviinkben, csak regies Hantoller, HentaUer alakj6ban, 
de ez sem jelent ktllon foglalkozdst, banem jelenti eredetileg azokat, 
akik a v&rosokon kfviil mArhtk-tdzs^ked^sel, huszmirkedissd, komp- 
Idrkoddssal foglalkozva, biyai&8ukn6l fogva 6rtettek az &llat lev^igi^ 
siboz is, an^lktQ bogy iparszer&leg tbst^k volna* A m^sz&rosrend 
nagy elbatalmasod&sa azonban, a k1ildnbdz6 furfangok, melyek segd- 
ly^vel az Arszab^t kijAtssani a a btis &r&t mind magasabbra emebii 
igyekeztek, arra bfrt&k a y&rosok, k^5n58en Szatm&r, Debrecen^ 
Nagyb^nya bat6s&gait, bogy a mdsz&rosok ttLlkap&Bai ellenstilyoz&s&ra 
m&r a XYI. sztoad folyam&n mind nagyobb szdmmal bocs&ss&k be a 
hentesekety kiket felbatalmaztak arra, bogy :^ HentaUer an(%)um more«, 
azaz bentesek m6dj&ra vigbassanak btist elad&sra s ez&ltal advos 
versenyt t&masszanak az elbizakodott m^sz&ros-mesterek ellen«. 

A t&rca ir6ja nem tudom bonnan vette adatait, de minden arra 
mutat, bogy hiteles forr&sokbdl meritett. A henteUir 8z6t megtal4l]ak 
Bartaln&l is a Magyarorsz&gi latins6g 8z6t&r&ban: ^Hentelero, lanins; 
Jientes, hentelUr . . . Jogt[5rt6neti] Eml[6kek, Kolo8v&ri-6vAri-f6le] 
3 : 567 : si qui Henteleronem [olv. Henteleranum] . . . mactare et arti* 
ficio ati volaerit.c De megyan mai napig Debrecenben, mint Zoltai 
Lajosnak itt kdvetkezo lev^lbeli ^rtesft^se bizonyftja : > A N^pszava* 
nak igaza van. Nemcsak r6gen, banem Debrecenben sz^rv&nyosan 
ma is nevezik a bentest ^^n^^er-nek (de nem hentdUer-nek), A ben- 
t^ler nem on&ll6 mester, nem bivatdsos bentes ; csak affile m^kedvel6 
bentes; kinek m&s a tulajdonk^pen val6 kenydrkeresd foglalkoz&sa, 
de ak&r egy gyakorlott bentes oli le ^s boncolja fel a diszndt. 



MAOTJLRiZATOK, HELYREIQAZfTlSOK. 91 

A hent^ler-rel rokon a hengeUir : olyan kompl&rkod6, kuszmSrkodd ^ 
asBzony, aki megveszi 6s feldolgozza a diBzndbelit s azut&o mint 
hnrk&t Amsltja az ^lelmiszer-piacon*. 

Hogyan lett a henteUM>6l hentes ? Azt hiszem, f oltehetj&k, bogy 
el6bb a n6petimol6gia — legal&bb namely yid^ken — igy frissitette 
fol magyaros k^pz^ssel : *hentell6, *hentel^. E mellett szdl, bogy csak- 
ugyan elvontdk bel51e ezt az igdt: ^hentel: diszndt 51 < (Oomor. m. 
MTaz).' Mikor megyolt a *hentel6 a a hentel ige, k^pzdcser^vel kSoDven 
el6&llhaiott a hentes, tgy lett a gyoinl&l6b6l gyonUds, a csabol6b61 
csahoSf a zsort5loddb51 zsortos, a bancolj puhatol 6s magasztal ig6b61 
htmcoSf puhcUos 6b magasztos (1. ezekrol bdvebben Elvon&s 64). 

De mib51 lett a hentelUr? N^zetem szerint a n^met handler- 
bm. Ezt r^gente fgy is ejtett^k : hendeler, handeler, a jelent^s se Ur 
el a magyar hentell^6tSlf mert ez, mint id^zeteink znatatj&k, eleinte 
bisal6 keresked6 volt s a bentelds, benteskedds csak egyik foglal- 
koz4sa volt (vo. b6U&r : 1. diszii6olo, 2. marbakupec, 3. zsibv^s&ros? 
MTsz). Eszerint teb&t handler, handlef^ > hentell&f hantollir, hentaller 
> *hentel6 (hentel) > hentes. Q. e. d. — (A debreceni hengelUr *hen- 
deUir alakra mutat vissza.) 

Megemlitem m6g a szintSn bentost jelentd kecskem^ti hendzs4r 
sz<St {Hentser csal&dn6v is van a budapesti cimjegyz6kben). Ez is 
n6met eredetfi; Scbmellerndl azt olvassuk: >Der Metzger, der . . . 
Scbweinefleiscb hintschelte und arbeitete, durfte dieses Jabr bin- 
dnrcb kein anderes Fleiscb feil baben [1498-b6l]. Bei Scberz [ir6 
neve] ist hanscheln bandieren«. {Handieren a r^gibb ii6mets6gben 
azint^n a. m. ,bandelii, Handel treiben'.) Simoxyi Zsiomond. 

X^ egyszer TdrSsmarty hasonlata (Nyr. 34: 525, 35 :39>* 

A Nyr. k6t utolsd sz&m&ban vita folyt YdrSsmartynak k5vetkez5, 
nehezen ^rtbetd ba80iilat&r6l. (Magyarorsz&g Salamon kir&ly idej^ben :) 
>01y vala, mint a k6t vdgcst&csos fdldkSzi sz&lkd, 
Mely keleten s nyugaton kitekint az egekre, s middn itt 
Nap veri, ott 6jnek r6mf&tyola leplezi orm&t: 
Elf^radva leCil a vilUm m6ly k5zep6ben, 
Nem rengetbeti meg, nagys&g&n nem mebet Altai «. 

Y5rdBmartynak tdbb kezirat&t s a tobbi kdzt Cserbalomet is 
mostan&ban bocs&totta rendelkez^semre a kolto csaUdja. A vit&s 

« A kuazmer Bz6ra (1. Nyr. 34 : 279 — 280) megjegyzi t. dolgoz6tarsunk : 
>Knsxfn^r vagy k^szurUr a debreceni nep ajk4r61 ma is ballhato 8z6. 
tJz^rkedo, nyer^szkedo foglalkoz&st jelent s olyan kisebb fajta kupecet erte- 
nek alatta, aki egyszerre csak 1 — 2 darab jdsz&got tad megvenni meg eladni. 
Jellemzo erre nezve a kovetkezo drasztikus p&rbeezed : — Diszno-kupec ! — 
Az annya lelke ! cscJ^ knszmer ! — A koszmir 8z6t regi debreceni irasokban 
is megtal&ltam. F61d&al egy 1714. evi osszelr&s a v&ros lakosairol (csup&n 
a Tiros feler^szerol valo osszeiras van meg) 12 kdszmert sorol fel. £z ossze- 
irittt, mely a lakosokat foglalkozasuk azerint foglalja egybe, osmertettem 
volt a Gazdasigtortenelmi Szemle 1902. ^vi I. fazeteben.« 

" A hentel ige, mint Gajda B41a ertesit, a Nagy-Knnsagban is egeszen 
kozons^ges kifejez^s. 



92 MAGYABJUaTOK; HELYREIGAZfrlSOK. 

hasonlat yal6di ^rtelme kiderul, ha a Cserhalom eredeti k6zirat6t 
megtekintjak. Ott t. i. ez a nagy neh^zs^get okoz6 sor: »0l7 Tala, 
mint a k^t v^gcsticsos f5ldk5zi 8z&lk5« elsd fogalmazisban is megYan, 
s ez igj hangzott: 

^Oly vala mint kd/szdly inely a nagy foldkozon dtinegy,<^ 

E sort Yoi dsmarty k^sobb torolte ; a vit&s hely 6rtelm6re ndzve 
azonban ez az eredeti fogalmaz&s fontos, mert kitetszik belole, hogy 
Ydrdsmarty a hasonlatban oly szikl&ra gondolt, mely a fdldtekto 
^thatol, mintegy az antipddokig. Biedl Frigyes. 

Az Ehrenfeld-kddex szovegkritik^&hoz. Katona Lajos a 
Nyr. 31. k5tet6ben egesz cikksorozatot kozolt a Ehr.-k^dex hib^ 
^B hidnyos fordU&sairol. Mindaz&ltal maradt m^g bongdszoi val6 e 
tdren, ndhol pedig sz6 f^r Katona Lajos hozz&vet^seihez is. 

E. 6. De Tr Bemald monda neky kell myt mondaz: Dominus 
autem B. dixit: >Flacet quod dicis*. K. itt igy roja meg a forditdat : 
>A placet itt nem neki kell, hanem tetszik (y. kell) nekem«. KQlonos 
f^lredrt^s ! A k6dexben a neky sz6 nyily&n a monda ig6hes tartozik. 

12. Zent fferench ozyuala yele zokauala [oly. zokaualo azaz 
sokd vald] lakasat. K. semmi jayft&st nem tesz, csak id^zi a latin 
eredetit: cavebat cum illo diutius commorari. Pedig a szSyeget m4r 
Simonyi kijayitotta a NySz. dsz cikkeben (2:1159) 68 a TMNy. 
261. lapj&n: ozyauala yagyis dszja vcUa, 6yja yala. 

21. Annakfelette ewtet neky ymte toua nehezen hdboratyauala. 
K. itt is minden jayft&s n^lkiil csak a latint id^zi : Quidam insuper 
ipsum hinc inde grayiter impingebant Olyasd: ewtet neky [n6-ki: 
quidam] ynet toua [y. ym tetoua ?] nehezen haborgatyaueUa. As eredeti 
latin kdziratban impugnabat lehetett. 

61. Dyzessegnek magyarazattya : gloriosae innocentiae . . . (Kat. 
31 : 449) — az eredeti k^ziratban gyczessegnek (yagyis gyics4signek, 
dicsds^gnek) yagy toUhib&yal gyzessegnek lehetett, s ebbdl csindlt a 
fbnnmaradt k6zirat dyzesseget, (A dicads^get ^s rokonait mindig gy 
kezddhanggal frja az Ehi*.-k.). 

Uo. Latta ewtett egbe fel emeletlen : leyatom in aere. K. igy 
olyassa : felemeletten, de ez a szerkezet ritka. VaMszfnQbb : felemelet- 
lent azaz felemelett lenni^ az ace. c. inf. ut&nz&sa. Y5. ngyanigy : ew 
ewuett erzuen megtartotlen 144. 

63. Nem czak fewueknek gewkeret De es faknak kerget: sed 
et cortices arboruni. K. szerint a sz6rend is szolgailag kdyeti a latint. 
Amde az is 6b a megfelelo sem k5t5sz6 eredetileg a magyarban is 
eliil Mi, 1. Simonyi Ksz6k 1 : 35—6 6s 68. 

98. Es meg ada ewkewt : et solyit illos. K. megjegyezte, h<^ 
a solvit itt a. m. eloldd^ de m^gsem j5tt r&, bogy meg ada helyett 
ezt kell olyasni : msg oda yagyis meg6dd. Yd. ew ewnett . • . meg 
oda 144. Az old igeben eredetileg nem yolt I s m6g a .15. sz&zadi 
emUkekben rendszerint I ndlkiil yan, mint a bMog sz6 is; y5. HB. 
ovdonia 6s bovdug, Kovics MIbtok. 



MAOTARXzaTOK, HELYREIGAZfTiSOK. 93 

Csihe, cHtiSs. (L. Nyr. 1905. 524.) Magam is megerdslt- 
hetem e Bzavaknak erne kifejez^sekben rejl6 drtelm^t: >A s&sktoak 
cnk a csih^ss^t (t. i. kisebb csapatait) verte erre a sz^l, a fScsapat 
a KorosTSlgy^n vonult el«. Toy&bb&: >Egy csihe 8zfna«. A debreceni 
ember ugyanis egy csihe alatt kisebb C8om6ban lerakott takarm&nyt, 
sz^&&t, 8zaltn&t vagy tengericsutk&t ^rt Igy moDdja: Hozz be egy 
csihe csatk&t ! Yagy : Tegy^l egy csihe szalm&t a j68z&g aU ! Ha k^t- 
hirom csih6t Ssszeraknak, igy ki&lt m&r akkor csel^dj^re a gazda: 
Ne htonyad m&n garmadAba ! Ilyen kifejez^sek is j&rj&k : Elcsihizte : 
elaprdzta, aprddonk^nt elhordta. A vdkdncsosok (az erdei kasz&ldkban 
Iak6k, a Y&ros fiatal erdoQltetr^nyeit mfiveld csal&dok) ma is bec^y* 
iizik (becsih^zik) Debrecenbe a sz^o&t. Yagyis kicsiny, rovid szeke- 
reken, kisebb csomdkban piacra behordj&k. Egy 1714. 6vi osszefr&sban 
a csiUyisek vagyis esijj^sek is el5fordalnak, sz&mszerint a f^lv&rosrdl 
59-en. Ezek teh&t akkor Debrecennek dn&ll6 foglalkoz&st uzd lakosai 
▼alinak (1. Gazdidrt Szemle 1902. 22). — M^g egy jellemz6 8z6Us- 
forma: Hogy ez a csijje szdna? k6rdi a vevO. Nem csijje %z, uram! 
Bogj&nak is megj&rja. 

ZoLTAi Lajos. 

A Nyelv5r 34:524. lapjto csilU a MTsz. nyom&n mint erd5- 
▼id4ki tAJ8z6 van megemlftve. E kifejez^st ott csak Oreguss Jinos 
b&nyaigazgatd honositotta meg a kSpeci barnasz^n-bdnyin&l 1870-ben ; 
aael6tt Erd^lyben a petrozs^nyi sz^nb&ny&n&l rt>2i-nek nevezt^k (nemet 
Riesen),^ 

8ziNTH6 GXbOR. 

A C9xh4s alapszay&t S&ndor Istvdn is emliti Sz6konyv^ben, ilyen- 
form^n: ^TsUlye szekir. Tsek^ly terhtL 3zek6r«. 

Sandor JXnos. 

A Kazinczy-kiSdex zir szaydhoz. l^n brUln^k a legjobban, 
ha egy szerencs^s botl&som. mint a Nyr. ez ^vi kotete 34. lapj&n 
Simonyi Zs. v^li, egy ismeretlen r^gi azavunk nyomilra vezetett volna. 
Mert hiss' akkor a latin kSzmond^st kisse kibovitve igaz lenne, hogy : 
errando non solum discimus, sed aliquando et docemus. Csak az a 
baj, — 68 ez egyiittal az 6n t^ved^sem magyardzata is — hogy a 
Barl&m 6s Jozaf&t Kazinczy-k6dexbeli sz5vege, mint kis kiadv&nyom 
Bevezet^s^ben (a 8. 1. 2. jegyzet^ben) mondom is, a Legenda aure^nak 
nem eg6szen azon a szerkezet^n alapol, amelyet a Graesse-f^le kiad&s 
kSzdl, hanem valamely m&s, k^zirati redakci6n. Ilyen jdval tobb van 
a k5zk6zen forg6kn&l ; pedig m&r ezeknek a sz&ma is van vagy f^ltucat ; 
n6h&nyr61 pedig csak a bel51e sz^rroazd kivonatok litj&n tudunk. 
De 8zerencs6re ezek is p&rhuzamos szovegeket adnak a k^rdSses 

> Yo. m6g C8Ule, caUleazdUitds stb. Szeoke Imre Banyaszati Szotar&ban 
(1903). — CsUle helyett rizni divik a p^csi, esztergomi es sajovolgyi b&ny&- 
isokn&l. A szerk. 



94 MAGYA&iZATOK, HELYRElOAZfriaOK, 

helyhess, mert ^pen a szdban l^vd p6ldabesz4d egyike a legenda leg- 
tdbbszdr id^zett r^szleteinek S kdztQk nem egy olyan is akad, amely 
mAr nem tanteti f51 teljesen k^pteleonek, mint Simonyi gondolja, az 
6n Atir^omat, B&r azt elismerem, hogy a szdrrel helyett ink&bb 
szurrel kellett volna Atfmom a zirrel alakot, amire a kddexbdt 
mag&b6l is id^zbettem volna el^g t&maszt^kot. Igy a 92. L; >draga 
rubaidat bauad le rolad: es StSzel fel zyr rababan< (vestimenta 
abjiciens, cUicium indue. Leg, anrea, id. kiad. 813. 1. 8. sor); a 72» 
lapon: draga rubaiat rola le banyuan: zyrhen StSzek (omnia, quae 
secum detolerat, panperibas distribuit et vestimefUa vUia induens « ^ . 
no. 404. 1. 1. sor). Azt mondbatn^ erre valaki, bogy a jegyzetbea 
id^zett pice szd m^gis csak ellenem bizonyit, s ebben igaza is Tolna. 
Pe itt csak a Horatius-f^le ^brevis esse laboro, obscums fio« bal- 
v6gzete teljesUlt be rajtam. Iskolai seg^dkSnyvecsk^nek szdnt kiad- 
vdnyomban nem mondbattam el tdvirdl-hegyire mindent. ami egy- egy 
k^tes bely megvil&gft&s&ra sziiks^ges. Itt is csak annyit jeleztem, 
bogy az eredetiben, 6rtsd: a Leg. aurea kdzk^zen forg6 szdreg^ben 
pice van a sz&rtd (kddexiink szerlnt zirrel) bely^n. Pedig azt is 
elmondbattam volna, sot amint most m&r bel&tom, el is kellett volna 
mondanom, bogy Jacobus de Vitriaco (a XIII. sz4zad els6 felSben, 
teh&t jdval a Leg. aurea kivonata el6tt) igy kezdi el a szdban l^v5 
p6ldabesz6det : »Bex autem . . . fecit fieri duas arcbas auro et argento 
exterius decoratas, interius autem plenas foetoribus et ossibus mor- 
tuorum. Alias vero duas fecit fieri de ligno putrido viles valde et 
quasi nullius valoris in apparentia, et eas cilicinis texit et funibos 
cUidnis astrinxit, quas implevit inaestimabilibus margaritis et odo- 
riferis atque pretiosis unguentis«. (Tbe Exempla of Jacques de Yitry. 
Ed. by Tb. Fr. Crane. London 1890. 18. 1. XLVIL sz.). 8 megvan, 
legaUbb a m&sodik cilicinis sz6nak a megfeleloje az eredeti gorog 
szovegben is, amelynek csak tSbb^-kev^sbb^ hH vagy szabad fordf tAsai 
^s v^ltozatai a latin szerkezetek. A m&sik k^t \&d&r6l t. i. ezt olvassuk 
a Damaszkuszi Sz. J&nosnak tulajdonitott sz5vegben: Td S* aXXa 
nlaaji xaraxgioccg xal crcrcpaArcji, iTiX^Qojas kl&wv rifiiwv xal uag* 
yaQLTiov TtoXvxlfAwv xal Tcdarjg fivQsipixijg evtoSiag' axotvioiq re rp*- 
xivotQ ravxa xegtaqilylag ... A r^gibb, m6g a XIT. sz&zadban 
k^sz&lt latin fordft&s szerint, melybol Jacobus de Vitriaco is az 6 
eload&s&t k^ts^gkfviil meritette: > alias vero duas pice et bitumine 
liniens replevit lapidibus pretiosis et inaestimabilibus margaritis et 
omnium unguentorum odoribus, funicnlisque cilicinis astrinxit«. {Zote9^ 
berg. Notices et extraits XXYTTT. 1. 108. S vele majdnem 8s6rul- 
8z6ra egyezdleg VincerUius Bellovacensis Speculum Historiale XY. k. 
10. fej.) A Legenda aurea kivonata ebbdl, amint lAttuk, a lAd&kat 
elz&r6 Sjzrd^r-madzagokat eg^szen elbagyta; de ^p igy mellozte as 
aranyos I&dik&kn&l is az ezeket elz&r6 arany lakatokat (a gorSgben : 
XQvOotg Ttegovaig^ az id. latin fordit&sban: aureis seris); bolott 
Jacobus de Yitriaco, taUn csak eml^kezetbdl id^zvdn, a sil&ny kiii- 
sejCL Ud&kat elz&rd szdrmadzagok cilicinis jelzoj^t a l&d&k eg^BM 
borit6k&ra is &tvitte. Nem lebetetlen, bogy ilyenf^le kivonat volt a 



KAGYARAZATOK^ HELYREIGAZfrXsOK. 95 

Kaainczy-kddex fordit6ja eldtt is; vagy pedig hogy e hely forditA- 
B&n&I a Legenda aurea szdvege xnellett egy m&s p^rhazamos eldad&sra 
is einl6kezett s abb6l vette At a neki jobban tetszd borit^st, a ilyen- 
fonD&n a zirrel m^gis csak a. m. szurrel 6s nem a pice fordft^a.^ 

Katona Lajos. 

Simonyi Zs. a Kazinczy-kddexbol kimutatott szir ^szurok^ sz6t 
a zarj.-volj. sir, ier-rel egyezteti, s ez at6bbit — Mank&csi ^s Paa- 
sonen nyom&n — tordk jdvev^nyszdnak mondja. Aligha helyesen. 
Hegy a MunkicBit6l fSltett csavas *sivir, ^V-bdl (a inegl6v5 csuyas 
alak 9og%r) a z.-y. sir sz6kezd5 i-jdt nem lehet megmagyar&zni, arra 
m&r Paasonen (S-laute, 107. 1.) ds Wichmann (LehnwSrter, XXTT.) 
utaltak. A Paasonentol iddzett (Journ. XXL 1. 45.) midar c'aj9rj 
kirg. Hfir, bask, sajer a sz6kezd6 s-t megmagyar^lzii& ugyan, de 
viazent a yokalizmas szempontjdbdl nem kiel^gftd. iS-Iaute c. munk&jA- 
ban Paasonen sem tartotta fenn r^gibb fSltevds^t. Legval68zfn11bb, 
hogy a z.-y. sir a finn-ugor nyelvek eredeti szdkdszlet^bez tartozik ; 
a magyar szir, — ba ngyan megvoltdt bebizonyitottnak tekintbetni — 
Igy is (vagy ink&bb csak fgy) szab&lyos megfelel6je a permi alaknak. 

GoMBOOz ZoltIk. 

A szorkot jelentd szir, ill. zUrj^n-yotj&k sir sz6boz bangzdsra 
^s jelent6sre legkdzelebb &11 a somir Hr, ,f5ldszurok, nafta', melyet 
az Etbnograpbia 14 : 345. lapj&n kozoltem a sumir sz6szedetben 
(bivatkozva Hommel Sumeriscbe LesestUcke 33. 1. 381. t^tel^re; ott 
a Bzdnak ^kirati jegye is adva van). Ez a meglep6 egyez^s dsrdgi, 
legaUbb n^gyezer 6y elotti n6p- ds nyelv6rintkez6sre mutat. 

Galg6czt JInos. 

Ka/ndia. A Nyr. idei 36. lapj&n felsorolt y&rosr^sznevek- 
hez egy adattal talto 6n is szolg&lbatok. Miskolcon, abol a Kandia 
▼6ro8zr68zn6v m6g gyermekkoromban megvolt, a betvenes dvekben, az 
ntc&k -t] elneTeB^sekor, egyik utca vette i,ij mint Eandia-tdca.^ Volt 
gordon nerezettL v&rosrdsz is, A legszeg^nyebb monktoidp lakta* 

FSESTB loNic 

' £n t. d.-t&r8ankiiak arra az apodiktikus alllt&s&ra alapitottam fol- 
tevesemet, hogy zyrrd = pice. Most persze az o szives folvil&goslt&sa ut&n 
el kell ismememf hogy az egesz k^rdes eldontetlen marad, amig biztosabban 
meg nem lehet &llapitaiii, hogy a KazG. fordit6ja melyik latin szoveget 
kovette. 3. Zs, 

■ Pesti Fr. is emliti, valamint a Nyr. 29:472 kozolt dioszegi 
Kandia-utc&t. Gordon j gurdaj, gurgyaly ered. bog&osk5r6t jelent es szinten 
elofordnl helynevekben. L. errol bovebben Papay J. Nyr. 26 : 156. 

A szerk. 



96 1ZE5£TEK. 



IZENETEK. 



Konkolyoso. Nem mind koukoly, ami annak l&tszik. Ha a K H. azi 
irja : csoddlatoakSpf ez nem n^metess^g, hanem regies kifejez^m6d. Arany 
Janos is irja: De, midon egy d&rda villa C8ontj4t 6rte, iszonyatoakipen 
megharagutt drte (Toldi 2 : 6). RSgibb ir6inkn&l meg sokszor olvasunk ilye- 
neket : hardtsdgoBkippen, kegyelmesk^en, SrdemetlenkSppen stb. — Oasze^ 
86 nemetes, hisz a ndmet nem is mondja : zusammenbrennen, — Boaszabbadik, 
blcsdbbodik se hibasak azert, hogy az ellentetiik jawd ^ drdgtU. L&m, regente 
azt is mondt4k: johbul^ jobbodik es drdgddik^ sot roBszulni. Ezek mind 
szabalyos kepzesek, s a nyelvszok&s idorol-idore egyiket vagy a masikat 
kapja fol. ^ 

M. I* A dr&vayideki 8ziroma ,szegeny' (MTsz.) tkp. honrat azo: 
siromahf siromakj szegeny ember. 

K. B» Koszonjiik a figyelmeztetSseket. lit is l&tszik, milyen konnyu 
az ilyen elterjedt hibakat megrdni, s milyen neh^z toluk szabadulni. Egyeb- 
irant ^rSszt vett a kongresazuson* megmagyarazodik az ilyen rokonertelmu 
8z61a8ok hatlks&bol is : ott volt Y.jelen volt a gyiUiatn, — Az admin%szt'rdcv6t 
magyar ir&sban csakis igy valasztjuk el helyesen. Viaeg-rddf Nog-rdd^ 
Caong-rdd szinten igy, mert ezeket a magyar nyelverz^k nem veazi ossze- 
teteleknek, ehhez mar nyelveszet es szl&v nyelvismeret sziikseges. Ellenben 
a kongresszuSj komplikdcidj restaurdl, tdegramm szotagolasa okvetetlen ingado- 
zikf mert a muvelteknek legnagyobb resze ^rzi benniik a latin (gorog) 
osszetetelt s igy hajlando oket latinosan elemezni. (Vo. Az uj helyesii-is 
17. § magyarazatat, tovabba Nyr. 29 : 229, 375. 471.) 

Boklildott k^ziratok* Buzis Gy. A nemetes osszetetelek tortenete. 

— K. B. Helyreigazitasok. — Teger B. Grunynevek ^s tajszok. — Bellaagh 
A. Egy filozofiai munkirol. — Szendrei S. A nyelv es a gondolat (ismer- 
tetes). — Kocsis L. A mondatreszek (ismertetes). — Kov&cs M. Caepleszhaj. 

— Bagyary S. Hanyagtalan. — Gyongyosy L. Tonvad. — S&gi I. Irodalmi 
nyelvUnk sz6t&rahoz. — G&los R. Az erdovideki nyelvjiras tortenetebez. — 
Endrei G. Elindultam menni. 

Bekiild$tt kSnyvek. Berlitz es Boisser^e: Berlitz mddazcre a modem 
nyelvek eleaj&titasara. Magyar rdsz. — Magyar regenyirok. III. sorozat : 
Gaal Jozsef, J6kai, Ivanyi 0d6n, Rakosi Viktor (Franklin. A teljes 60 
kotetes gyujtem^ny 300 K.) — Magyar konyvt&r: Schonthan F. Doritt 
kisasszony. Wilde: H4rom mese. — Levai J. Tompa Mihalyrol. 



REUMA, CSOZ tS KdSZV^NYES FAJDALMAK 
enyhft6s6re, s6t gy6gyft&s&ra haszndija 

A kriegner-f£le 

REPARATOR*T. 

Ezen szer kitOnd hat&8&r6i 1000-n6l t5bb 

5nk6nt megnyilatkozott k58z5n6lev6l 6rkezett 

be a k682;ft6h<^Z| melyek mind tanuskodnak 

ezen k68zftm6ny kitun6 volt&r6i. 

Nagy Oveg 2 korona . Kis Oveg 1 korona, 

Kaphatda gydgyszert^rakban. 6vakodjunk ut6nzatokt6l. 

Fdraktar': MAGYAR KORONA gyogyszertar 

Budapest, VIII. kerOlet, Baross-utca 2. sz^m. 



CIMBALMOK 

5 6vi kezes86g mellett 

legjobban is legolcs6bban 

Rxan^inri miH AIiT 

mOhangszertelepdn szerezhetok be 
BUDAPEST, VI. KER., KIRALY-UTCA 58 60. 




tlAR/^ONIUMOK 

iskol^k 68 templomok re- 
8z6r0 a legjut^nyosabb Ara- 
kon. — Nagy rakt^r az osszes 
^^ hangszerekbol s hurdkbol. 4 1^ 



Regi hangszerek vetele. eh.dasa 
es becserelese. Teljes zene- 
karok felszerehsenek koltseg- 
vetese. ugymint kepes arjegyz^k 
minden hangszarrbl kiilcin kiilon 
■i-^^ ingyen es bernientve. ^*-' 



Kivitel nagyban ^s kicsinyhen. Jp Telefon-szdm 87-84. 



T6TH B£la 



^ 



A MAGYAR ANEKDOTA- 
KINC8 but MHalbdl Ml. 



A MAGYAR ANEKDOtAKINCS 



Ez nemzctiink intimebb tortenelme. fis ketse- 
ges, hogynem tanuisagosabb-e, mint az, amelyik 
a nagy vonasii kiilso esemenyeket rajzolja, Az bi- 
zonyos, hogy ez a kouyv tobb a 8z6rakoztat6- 
nfi.1, a kedvderitonel. uiialomiizonel, barhailyen- 
nek is elsorendii olvasm&ny. Minde:i anekdotaja 
egy-egy furfangos l&mp&s, amely nagyjaink 
egy-egy rejtett jellemvonasat vilagitja meg. 
Obt. ahol a tortenelem faklyaja s6t^tl3en hagyja 
a lelek titkosabb redoit, ott az anekdotazo 
veszi at C'iio sz'erepet. Nagy szerencae, hogy 
a mi anekdotainknak olyan megszolaltatojuk 
akadt. mint nagytehetsegii ironk, Toth Bela. 



"^^^ 



y 



J 



A telJBS mi ira f iizve 

28 K 80 f. 

diszk«t«sben 

38 K 40 f. 

ez az dssz«g havon- 
kdnti 2 K-is rdszle- 
tekben istSrlesztheto. 



$ingff es Wolfner kladiisa Budapest, VI., Aodrissif-tt 10. 



MAGYAR II YELV6R 

A R£GIBB ^VFOLYAMOKBdL A k0VETKEZ6KET 
^<>.Oo KAPHATNI KIAD6-HIVATALUNKBAN: '^'u' 



i. koiet I. kiad. 10 K 

I > 2. » 5 K 

II. » 10 K 

lll.-tol iX. kbtetig 5-5 K 

X. kotet 20 K 

XI. » 20 K 



XIV-XV. kot. 10-10 K 

XVI -XVIII. » I2-I2K 

XIX-XXII. » 5-5 K 

XXIII. » 10 K 

XXV -XXXIV. » 12-12 K 



•••••»•>••>»•»••••••»♦•••••»•••••»>•♦»•»•♦••♦••••><•••••••<•••••»><»•••»» 



Egyes tiizet csonka kdtetek kiegeszitSsere 
— aniennyire keszletiink engedi — 60 filler. 



Tanintteetek ti^yelmtte! 



Az Atkeoaeup irodalpl is nroaitai 
rteiMiHIrr. klatfMkn negjelent 

MOLNAR VIKTOR 

m.kir,YaIIi8.fokdsoktlttl4itta7i ft roegrendelhetfi a ktadWrsulatnAI. 
illamtitUrr^zAyoiiiisaarok^pe. v) Athenaeum, Vlt.fcer,, Kerepeai-ut 54. 



A 85 cm. ez^les, 52 em. magas, 
finom, leh^r, meritett kartonra 
nyomatott rizmetszetfi g^ . . . 
k^p mAv^szi kivitelben 2 KrBlT . 



BENEDEK ELEK: • Megjeient az I. 6s II. kdtet izldeee diazkfitdeben. 

Mag^ Magyar ok Slete * 

TarteinMssa a kdvatkasd 6latra|sokat : I. kdtat : Arpid, 8sant latvin, Ssant Liasld, 
KdnyvM KilmAn. IV. B6la. II. kdlatr Nagy Uloa, HHnyadI Jinoa, MityAa klrily. 

Miaden k6tet 4ra M«p ditskdUsben 2 kor. I A Nagy Magyarok £leta loly- 
Miad a njole 61etrajs egy kStatbe k6tve, tat^lagos kdtetai rovid ido 

— MxAp duskSUsben 4 koroniba- kerfll^ -—' | kSsttkben fognak megJeleniiL 

KSntoitnt is nefijendoMii a laada Atneiiieiuii r.-tarsiiatnal es ilnden kSnTTKeresKedesbei. 



JL VEtirkSZBV KIS TtARE 

IrU: Ralnaoh 8alamon. Fordltotta 6s • TanArokr.ak ai^at kttnyvtAruk szAmAra 

a magyar mav^szet artataival kiegtozi- I ezen mil vAasoi»k5teaa p^ldanvat 3 ko- 

tette: Dr. LAiir B6la. rond^rt, bdrkatteO p«ld4nyAt 4 korona 

Ara csinos viasonkdt^aben 6 korona. | 50 flll6r6rt szallltja a kindOhivatal 

ElegttiiB eg^sz borkotdsben 7 korona. • kozv>itlen megrendeI6s eset6n. 

Eaphat6 minden kSnyvkereskedesben, valamint az Athe- 
naeum r.-tars. kdnyvkiad6hivatalaban, VII., Kerepesi-ut 54. 



lost Jelent meg az ATHENABUH r.-t.-nal es mmden konyvkereskedesben kapbato : 
^m RALPH WALDO TRINE ^= 

HARMOHIA A MIHDEHSEGGEL. 

Angolb6l fordltotta: RI^VI^SZ PAULA. 



TUrrk'P'Pn • Mag&d vagy ax ok& mindennek, ami 

JMLKIM M v^ veled 41etedben tbrt4nik. Ha benso 

A) erdid teljes tudatdra ^bredt^l, akkor 

41etedet teljes harmdnidba hozhatod 

akaratoddal. 



A szip kiillitdsd, 
cftinoB vkszonko- 
Usfi kdnyv Ara 

8 kor. 60 fill. 



A mOvelts^g kOnyvtArAnak 

mdsodik kdtete 

AZ a EinBER 

testi es lelki 
ilete, egyeni 
is faji 
sajalsagai 



47a szdveg- 
k^ppel ^8 
39 mfimel- 
l^klettel 




470 8zdv^« 
k^ppel ^8 
39 mfimel- 
l^klettel 



SZERKESZTI: ALEXANDER B. £S LENHOSSl^K M. 

AZ EMBER cimu mil tartalma: • Ara pfszKST^SBEN 

korona 24 ^^^^"^ 

Uegrendelhetff minden 
^^^ k6nyvkeresked6sben* 



Bevezetd. Irta ... Lenhossdk Mihdly. 

Az ember szdrmazisa es helye a termd- 

szetben. Irta Gorka S^ndor. 

Az emberi test szerkezete es miikodese. 

Irta Pek^r Mihdiy. 

A szellemi munka termfezete. 

Irta Ranschburg Pil. 

Az ember faji sajdtsAgai. 

Irta Semayer Vilibald, 

Betegs^g es eg^szseg. Vedekezes a beteg- 

segek ellen. Hogyan eljiink. A halfi. 

Irta Dalmady Zoltdn. 

A lelki eletrol. Irta Alexander Berndt. 
A lelki elet abnormitdsai. 

Irta Ranschburg Pdl. 



A MGvelts^ K5nyvtir&iuk 
r6szld« prospektusAt kivi- 
natra szivesen kuldi minden 
hazai kdnyvkereskedis.v.gy az 

..ATHENAEUM'* 

irodalmi ^s nyomdai rfezv^y*> 
tirsul it kdnyvkiad6 - osztilya 
BUDAPEST, VII. KER., 
KEREPESI-UT 64. 8Z. 



AMGveits6gK(knyvtirinaktovibbi kdtetei f6l6venkint jelennek mag. 



Budapest, as Athenaeum r.-t. kdnyvnyomd&la. 



1906. MARCIUS 15. III. FtJZET. 



MAGYAR N'YELVOR 



SZ^RVA.S GAB OR 

FOLY6IKATA. 

SZERKESZTI ftS KIADJA 

SIMONYI ZSIGMONI), 

A M. TtTD. AKADKMTA RKNDRS TAG.TA. 



XXXV. iVFOLTAM. 



BUBAPEST, 1906. 



SzerkoBstd- ia tdadihivatal : BHilapeBt IV. Fereno Jdxseff part 27. 



TARTALOM. 



A regos enek. I. Vikdr BHa ^ ... 97 

Jelentestanulmanyok II. Szeremley Cadszdr Lordnd 107 

0-z6 nyelvj&r&s Debrecenben. Zoltai Lajoa «. . . ^. ... ... ^ ... 123 

A malonfekvo. Pungur Gyula 129 

Irodaloxn. Ket Rlozofiai munkarol : I. A lelki eletrol ; irta Alexander B. 

Szendrey Sdndor. — II. A spekulativ termeszettudomany alapgondolatai ; 

irta Simon J. S. Bellaagh Aladdr ^ ... 132 

Magyarazatok, helyreigazitasok : Balin. Pdl AntcU. — Ajtofel. Simonyi Zs, 

— Tonvad. Gyongyosy Ldszl6 ». ... 139 

Egyveleg : Nyelvj&rastanulm&ny a tanitokepzo intezetekben. Ruhinyi Mozes, 

— A nyelvujitas furcsasagaib61. Keszthelyi Miklds 141 

Izenetek. BekuldStt keziratok. A Nyelvtorteneti Szot&r ... 144 



Bekillddtt k$ny yek. Magyar Oklev6l8z6tar 13. fuz. — Siegescu J. A rom&n 
helyesir&s tortenete. (Pfeifer F.). — Szabo Ignac. Magyar Nyetvtan mondattani 
alapon. I. 6s II. (1904.1905. Lampel R.) — Gobi Imre : Magyar olvasokonyv. I. 
es II. (1901. Lampel R.) — Kiinos Ignac : Adalekok a jarkendi torokseg ismer- 
tetesehez. — Anthropos. Revue internationale d'ethnologie et de linguistique. 
Herausgegeben unter Mitarbeit zachlreicher Missionare von P.W. Scbmidt (Salz- 
burg. I. fiizet). — Wellesz Gy. Rasi elete es miikodese. (I. M. I. T. kiadasa. 
2 K 40 f). — Szabo F. A Fanni hagyomanyai (Paszto 1904). — Gyonp^j-osy L. 
Gyongyosy Istv&n elete ^s munk&i (1905. Athenaeum. 3 K). - Oker-Blom M. 
Doktor b&csinal falun. Finnbol Palfi Marton. (A kolozsvari tanari kor kiadasa.) — 
N^pmiveles. Havi foly6irat. Szerk. Barczy Istv&n es Weszely Qdon. Otives fuze- 
tekben. Elofiz. eg^sz evre 20 K ; tanaroknak, tanitoknak, jegyzoknek 16 K. — 
Barfttosi Balogh Benedek : Dai Nippon [Japan]. I. k. Utirajzok. 103 keppel. 
(H&rora kotet ara japani diszkotesben 36 K lesz.) 



Elfffizetts 1906-ra. 

A Magyar NyelvSr &ra eg^sz 6vre, janu&riust61 decem- 
berig 10 korona. Elemi ndpiskoUtknak, onk^pzfi-koroknek, 
tan&roknak, tanlt6knak, tanul6knak 6s lelk^szeknek az el6- 
fizeMs 6 korona. 



Nyelv^szeti Fuzetek. Megjelent a hirom leg- 
ujabb sz^m: 

B6sz6rm6nyi G6za: A j^nosfalvi nyelvjir^s (Bihar 
megye). Ara 1 korona. 

Geleji Katona Istv^n: Magyar gramatikatska (Jegy- 
zetekkel ujra kiadta Simonyi Zs.) Ara 1 korona. 

Teleky Istv^n : A t^rgyeset Arany J^no.snil. Aral kor. 

/fCPCIPM Mult evi oktdberi szdmunk elfogyott, 

1 de sziiksegiink van nehdnjrpelddnyra. 

Szivesen visazavdltjuk azoktdl, akiknek mdr nines 
ra sziiksegiik, ket-ket koronaert. 



XXXY. UStet 1906. Marcius 16. m. fOiet 



MAGYAR NYELVOR 



■•llriMlk oMm Iiteip16-4a 



Sserkeszti 

SEKONTI ZSI&HOm) 



SztrkMztMg it kM«-tavittl 



A BEGdS tSEK. 

Fololyas&s a Magyar Nyelrtudom&nyi T&rsas&g ulesSn 1905 ^prills h6 18-&n. 

I. 

H&rom esztendeje, bogy megjelent a Eisf aludy - T&rsas&g 
N^pkolt&si Gyfijtem^ny^ben mint e vAUalat IV. 6b Y. kotete 
Sebeaty^n G-yula dr. hatalmas munk&ja a Begos ^nekekrfil 
es a BegosokrA. Az at6bbiban lelkiismeretes gonddal ^s kimerft^ 
teljees^gel osszefoglalja mindazon el6ztn^nyeket, melyeket az 
irodalom nyajt 6a kiegSszfti a tort^netlr&s, n^prajz ^s nyelv^szet 
fonaUn saj&t Tizsg&ldd&s&nak eredm^nyeiyel. 

Az eredm^nyek gazdagok 63 meglepSk. Y^Iem^nyem szerint 
ngyan a tud6s 8zerz6t tort6netfr6i k^pzelete olykor nagyon is 
meesze elragadja ; felsz&myal vele a csillagos ^gig & el a messze 
keletre, middn az Srdekes t&rgynak kapcsolatait a r^gi Babilonnak 
az 6gre irt k5lt^zet^yel s a keleti n^pek 6s hagyom&nyaiyal 
tSrekszik megtilapftani. Jobb szerettem volna, ba e helyett ink&bb 
itthon marad elej^tdl v^gig s a Yeliink kozvetetleniil szomszedos 
n^pekn^l keresi meg azon sz&Iakat, melyekkel rokon hagyom&nyuk 
a mienkbez a a mienk az ov^kbez fAz6dik, ann&I inkdbb, mert 
erre kfll5nbeii is tobbszor 6s helyesen r&mntat Azon a nyomon 
haladva, melyet fgy megtal^lt, eredm^nyei I^nyegesen mddosnltak 
Tolna, a a t&vol kod^be resz6 pubatol6dz&sok helyett bizony^a 
b6Ten kirtalanftva foezn^ magdt olyan biztos t6nyek kiderft^s^vel, 
melyek ayizsg&lt nSphagyom&ny kell6 meg^rt^^hez sokkal kozelebb 
Tiaznek. 

De nem kifog&sk^p bozom ezt fol. Sebesty^nnek m6d]&ban 
▼an, a kfT&nom, bogy kedye is legyen hozzi, pdtolni azt, ami 
e riszben m^g hidnyzik. Senki sem hivatottabb erre dn&la, s ha 
fly ir&nyH kutat&sai megdontik is egy-egy r^szletre n^zve eldbbi 
ill&Bpontj&t: ez mit sem fog levonni munk&ja ^rdem4b61. 

Nem von le az a hezag sem, amelyet ^rintettem. Mert 
a n61kiil a lelkeaed^s nSlkiil, amely 6t foloslegesen oly messze 
iu«TAB mwwvfdm* zxxt. 7 



98 tikXr b£la. 

yezette a kiindul6pontt<Sl, maga ez a kiinduldpont sem lett Yolna 
lehetseges. 

Hiszen a regeWs hagyom4nya, tigy vSltiik, le volt nalunk tiir- 
gyalva, es eszfibe sem jutott senkinek, hogy itt m6g van valami keresni 
val6. Miota PWnder a Tudomdnyos Gyujtem6nyben (1838: VI), 
Torkos Sdndor a Magyar Nyelv^szetben (1860 :V) 6s Kriza a 
Vadrozsdkban (121—2. 1.) kozzetett^k akkoriban nagy figyelmet 
keltd foljegyz^seiket, a legtijabb ideig senki sem lett tijra figyelmes 
a szekely £s a dundntiili magyar n^pkoltes kor^bdl kimutatott 
regol6 szokdsnak ezen emlekeire ; pedig az a koriilm^ny, hogy az 
egymastol ^vszdzak 6ta kiilonv^tan &16 szekelyseg meg a dun&n- 
ttlli magyar n^p kozt ilyen hagyomdnybeli egyez^s fenndll, ennek 
nagy regis^g^t magdban v^ve is hangosan hirdette, & mSIt&n 
lehetett volna v&rni, bogy az erdekes t&rgy ti] meg tij kutatdkat 
Yonz magdhoz, ann&l is inli&bb, mert hiszen a vita sem Hunfalvy 
idej^ben, az els6 kozl^sek alkalm&val, sem k^sdbb, Kriza kozlese 
nt&n, eldontottnek nem volt tekinthet6. 

De ki hitte volna, hogy a hagyom&ny m6g egy41talAn meg- 
van, hogy ^rdemes visszamenni az eredeti forrdshoz, melybdl az 
el6bbi kozMsek meritettek, hogy az lijabb gyiijtSs valami lijat 
fogna felszinre hozni, ami tal&n vildgot vethet az osi hagyomdny 
mivoltdra ! 

Mar pedig a hagyomdny meg elt Ennek vildgos bizonys&g&val 
az Ethnographia es a Nyelvor lijabb kozl^sei szolg^tak. Ez a keves 
nyom, mely alig tunt fol mdsok el6tt, el^g volt Sebestyen Gyulinak, 
hogy eber figyelmet erre az elint^zettnek v61t iigyre fordftsa. 
Eveket szentelt a hagyom&ny meg 616 eml^keinek kifiirkesz^sere, 
s csaknem mindeniive, ahonnan hiret vette, hogy a regelee m^ 
divik, maga ment el, hogy a veszendd r^giseg utolso maradv&nyait 
osszegyiijtse ^s megmentse. A kell6 iddben 6s a kell6 kesziilettel 
ment S innen van az, hogy a siker taldn meg az 6 vdrakozds&t 
is folulmillta. Az orszagnak 168 kozseg^ben majdnem ugyanannyi 
valtozatot tal^t, melyek kozul otvenkett6t, mint szerinte leg- 
jellemz6bbet, ti. n. tipusokat mCLveben kozre is adott a nevezetesebb 
dallamokkal egyiitt. Kar, hogy nem valamennyit tette kozze, 
vagy legaldbb a keziratokat nem helyezte el olykfipen, hogy tovdbbi 
tanulmdnyra hozz4f6rhet6k legyenek; most nagyobb resziik isme- 
ret^t a kozolt vdltozatokhoz tartozo jegyzetekb61 kell kih&mozni: 
ez pedig oly munka, mely a tollfosztassal vetekedik f&rasztd 6s 
unalmas voltdban. 



A REGdS t^NEK. 99 

Egy ktildnleges n^pkolt^si hagyomanynak ily kataszterszerfi 
pontos gyiijtesey aminore eddig nem volt p61da ndlunk, mdr magd- 
ban Teve roppant nagy szolg&lat irodalmunk tigj6nek. Csak noveli 
a 8zerz6 ^rdem^t, hogy a gyiijtott anyagon uralkodni is tudott 
Btfseges nyelvi 6s tdrgyi magyar&zatai m^Iy bepillant&st nyitnak 
a hagyom&ny tort^neti h&tter^be, s a kovetett mddszer mellett 
el^rhetd legteljesebb yil&gitdsba helyezik mostani dllapoUt. 

A rendkiYiil becses magyardzatok azonban, b&rmily sok- 
oldaluak is, korantsem meritik ki a tdrgjat tok^letesen. Nem egy 
szempontb6l nagyon is kiegeszit^sre szorulnak. Ez a tapasztalat 
vitt engem arra, hogy S. ut&n is ondlld kutaUs aid vegyem e 
legr^gibb n^phagyomdnyunk iigy^t, mellyel kiilonben foglalkoztam 
mdr azeldtt is a regos szo magyar&zatA sordn. (Nyr. 28 : 97—102. II.) 
Meil6zYe most azon m&r erintett nagyfontossigii pdtid munkdt, 
melyre a tertiletileg szomsz^dos n6pek rokon hagyomdnya felbfy, 
itt csak hdrom i6 szempontot emeiek ki, mint amelyeket S. nem 
kutatott kozelebbrdl. 

Az elsd az, amelyre mdr 6 is utal mfiye (Regos enekek) 
308. lapj&n: »A regos Enekek tfpusai nem kiilon keletkeztek, 
hanem egy forrdshdl eredtek ^ 6s csak k6s6bb dgaztak ki 6s ala- 
kultak kiilon a viszonyok kiilonf^le befolydsa alatt.« Ezzel a 
kijelent6s6?el a tudds szerz6 maga felel meg — szerintem igen 
helyesen — a mdr elflbb (id. m. 31. 1. jegyz.) folvetett k6rd6sre: 
>hogy a [miszterinmi jelleg n61kul vald] regos enekek eg^szen 
OD&lIdan keletkeztek-e, vagy a miszteriumbdl v&ltak-e ki.€ Sem 
on&lldan nem keletkeztek, sem a miszterinmbdl nem vdltak ki, 
hanem egyetlen Tcozos alapra mennek vissza. 

Ime, ha ez fgy van, amint k6ts6gtelen, akkor egyik leg* 
kozelebbi f eladatkent eldttiink dll az a k6rdes : nem volna-e lehet- 
seges yis8za?ezetni mindezen eldgaz&sokat a kozos forr&shoz, melybdl 
kiindoltak, mis szoval: nem Yolna-e mddunkban legaldbb meg- 
kozeb'tdleg helyredlh'tani a vdltozatok alapszoveg^t, a hagyomdnynak 
azon osalakjdt, melyre mindezek yisszamennek ? Hogyan hangzott 
a regos 6nek, amikor osak egy volt? Lehet-e a szettoredezett 
r6azek osszevetdsdbdl, mint egy kidsott urna darabjaibdl az archeo* 
logos teszi, ily egys6ges alakot rekonstrudlni 6s fgy mindazt, ami 
i;iem bizonyul az alapszo?eghez tartozdnak, mint utdlag belevegyiilt 
elemet kulonvdlasztani ? 

^ Magam ritkitottam. V. 

7* 



100 YIKiR VAhJL. 

A toY&bbi kutat&soknak egy m&sik kore a dallamok sz&mba- 
T^tel^vel levonhatd ritmikai tanuUdgokat oleli fel. Igen neyezetes 
feladat ez, mert a r^gis^g 6s a n^pi eredet 8zempont]&b61 legal&bb 
tSmegSben ily foltetlentil biztos s emellett a kfs^rS dallamok 
segfts^g^t is nynjtd szoveg, mint amilyenr^ itt bz6 Tan, minden 
irodalomban ritkas&g sz&mba megy. Nemzeti versidomunk tanul- 
m&nya nem mindig mozgott biztos n^pi alapon, s ebbdl, amint 
Utni fogjuk, nem egy nagy t6yed& tdmadt ; ezenkfyiil mentiil key&be 
timaszkodott a r^gis^gre, s a dallamok ismerete hij&n minden 
ideydgd koyetkeztet^s kiilonben is csak nagyon k^tes ^rtekii lehetett. 
A regOB 6nek mind a k6t szempontbdl kitiind forrtoul kin&lkozik. 

Harmadik feladatunk lesz a nyelv^szeti, kozelebbr61 t&j- 
8z61&8tani szempontbdl yal6 kutat&s, kapcsolatosan namely &lta- 
l&noB nepkoltSstani — folklorisztikai — szempontokkal, melyek 
szint^n csakis a y&ltozatoknak ily teljess^ge mellett alkalmazhat6k 
sikeresen. 

A rekonstrukci6 dolg^ban a koyetkez6 ^taULnos ir&nyelyeket 
koyetem : 

Mindent, ami koz&s a dun&ntiili meg a sz^kely, ilL &ltal&ban 
erd^lyi y&ltozatok kozt, mint isi elemet belefoglalok az alapszo- 
yegbe. Nem lehet ugyanis k^ts^ges, bogy a dnn^nttUi meg az 
erdSlyi magyars&g k5zt az ^rintkez^s folytonoss&ga r^esr^ meg- 
szdnt yolty mielfltt t&rgyunk kor^bdl az elsd kozl^sek napyiULgot 
l&ttak ^8 csak az ut6bbi ^ytizedek folyamdn tijult meg, f61eg az 
&ltaUnos badk5telezetts6g 6s a yasutak r^y^n. Az 6shagyom&ny- 
beU kozoss^gre n^zye teh&t csakis az eredeti alak egyez^^bfil 
indulhatunk ki s tijabb kolcsony^telt yagy irodalmi hatitet ki 
kell z&rnunk. 

. A r^szleteket illetdleg: minden sorndl, sdt minden 8z<5n&l 
az osszes ydltozatok egybeyet^se alapjin dllapitom meg az (Ssi 
alakot. Ahol k6t foltey^s egyenl6en lehetsegesnek l&tszik, ott azt 
ydlasztom, amelyiket nyelyi alak yagy yersel^si saj&tsdg r^gibbnek 
tUntet fol, amelyikben pi. az egykor ^talinos, de k^bb h&tt6rbe 
szoruld torteneti mult &11 szemben mis v^tozat jelenidejA ige- 
alakj&yal, yagy amelyikben beturim yan, mert elsd tekintetre 
nyily&nyal6, bogy mind a dnn&ntiili. mind pedig a szSkely szoyegek 
6pen maradt egyez6 r^sz^nek egyik kozos yon^tea epen a betfirfm. 
Amit ily mddon sikeriil logikus, term&zetes eg^zbe Ssszefoglalni : 
az a r^gi regos 6nek; ami kfyiil marad rajta, az mind tijabb, 
belyiyagy tdji hozzdkolt^s, amely mint ilyenkiHonelbir&UsaU esik. 



A beg6s ibrBK. 101 

Az egyes r^szek egym&sut&nj&ra n^zve a legterm^szetesebb, 
legegyszerftbb sorreDdet veszem fol, sohasem olyat, mely a v^to- 
zatok Yalamelyik^yel igazolbatd ne volna, term&zetesen a kozbulsfi 
fokok figyelembe v^tele mellett. 

* 

Ami illeti legeslegeldszor mag&t a n^phagyomdny ,regolte, 
ney^t: Begel, reges, kordbbi foltevSsem szerint eredetileg fgy 
hangzottak : regA, reg^s^ s ily hangalakbdl royidiiltek meg. A regd^ 
regis mellett m&r r^gen t^rt foglalt regoly regis k^pz^s a mai 
regolj regos-nek lett volna eWz6je; ro.jovendo: javendo-l: jovendol. 
Azonban a rovid hangzos alakok nyilvdnyalo bogy igen r^giek, 
mert a szfikelyeknel is 6t foljegyzes koziil n^gyben reges, regel^ 
regas (rovid e yagy o) fordul eld s a Dun&n till is ez az 
alak yan igen nagy tobbsegben. A r4gi okleyelekbdl kimutatbatd 
Regus kets^kfylil royid o-yel oWasandd. A Bornemisza-f^le 
rfolyas&sokban az az tit, amelyen a betegs^g j&r, regos nagy 
ut (h^romszor) 6s regos r^gi nagy ut (egyszer), Ez a regos 
szerintem szint^n ugyanaz, mint az itt sz6bau forgd reges 
regosy csakhogy az eredeti ^bCLbiijos* jelentdssel.^ Az a magya- 
r&zat, melyet bozzayetesem cdfolata gyan&nt az Ethnograpbidban 
olvastam (13 : 469), bogy itt egyszerflen rogos tltrdl yan sz6, elfiszor 
nem dllhat meg tdrgyi okb6l, mert bogy a rontfis litja mi^rt 

* A regos rigi : rigea-rigi egybeyeiesre, amelyet akkor otletk^p hoztam 
fol (id. h.), azota tij t&masziekaim vannak. A Bomemisza id^zte reg<>s nagy 
ut 48 regos rdgi nagy ^Nnak megfeleloen egy szekely n^pballaddban (Siralom- 
szSp aaszony), melynek kozloje Rugonfaly&n, Udvarhely megyeben ozv. MSsz&ros 
Sandomd sztll. Vet^si Julia 50 6y koriili asszony, ki azt mint fiatal le&ny 
egy akkor 90 ^y korfili a8Bsonyt61 tanulta, el6fordul ez a sor: 
Elment a nagy rigi hosszii atra. 
Ugyanotole foljegyeztem Moln4r Annanak egy sz^p v&ltozat&t, mely- 
ben ez azint^n benne yan: 

Gyere yelem Moln&r Anna 
A nagy rigi hosszH atra. 
Enlak&n (Udyarhely m.) ngyane ballad&nak egy y&ltozata szerint: 

Addig csalja, mig elcsalja 
A nagy hosstu rigi litra, 

(Ozv. Sz&8z M6ze8n4 70 6ve8 a88zonyt61.) 

Eszerint a n^pbagyom&ny mind a regos Utat, mind a rigi utat ismeri 
kal5n-klU5n; meg61i teh&t a foltey^s, hogy a Bomemi8z4n&1 leyo regds rigi 
A kettonek egyeiltdse es a rigfy-rigi-nek elozo, rdgi alakja. 



102 tikJLb b]£la. 

legyen rogos, semmi ^rtelme nines. AzonkiViil semmik^p sem 
igazolhatd, hogy rogos yalaha regosnei hangzott volna, vagy 
hangzan^k valahol a tdjsz6ULsokban jelenleg. Rog mindig rog volt 
6s ma is az orsz^szerte. 

Yaldszfnti azonban, hogy ide tartoznak a Szinnyei-fSle 
T&]sz6t&T mindazon adatai, melyekben reg, rog 6s rog&ny mint 
valami kozelebbrdl meg nem hat&rozott betegs^ nere fordul el6. 
Verjen meg a reg vagy rog nyilvd.n azt teszi: verjen meg az 
ig^zet A k^nosi regoldk ajk&rdl foljegyzett ,reg* regos ^nek tijabb 
elvonfis lesz. Kriza m^g nem emiiti. A regol, regds mellett reg 
m&t a r£gi oklevelekben el6fordul: Regvolgy^ Regtelek, melyeket 
m^lt&n ide sorol m&T Szabd K&roly (Szizadok 1881 : 563— 568. 11.) 
6s utina SebestySn. 

A sz^kely regnek az a szovege, melyet a t&rgy korebe Y&g6 
tijabb gyujt^seim sordn magam jegyeztem fol 6s fonogr&fba is 
belevettem, a bekoszontd y6g6n regeseh helyett r^ieJcet mond, ez 
azonban alighanem a szoveg kozvetetlen folytat&sdnak elej6r61 
keriilt ide, ahol t. i. r^gi torveny van. 

A Sebe8ty6n-f61e regos 6nekek szovegeibdl m6g ink^bb ki- 
tflnik, amire fentebb m4r el6z61eg rdmutattam (Nyr. 28:97), 
hogy a regdl4s eredetileg biiyol^st, btib&jt jelentett A p&rokat 
a legtobb helyen osszercgf^Ki, regelih vagy regolihy a gazd&nak 
6s h&za n6p6nek mindenf616t regolneh; sdt megvan a regel6s 
ny&ri megfeleldj6bdl a Szentivdni 6n€kb01 ismeretes osszeadd, meg- 

dld6 monddka is: 

Adjon islen la88u essot^ 
Mossa d'asze ezt a kettot 

Begd es rejt egyiitt fordolnak el6 az 6nek refr6nj6ben: 
S<nj rego rejUm^ Hej regol rejtem stb. 

Ez a rejt a regis^gb^l jdl ismert r^?-h6z tartozik; rM 
a. m. ,elrejtezik*, elvar^zslddik, rejt pedig a. m. vardzsol, bflvol. 
Az alapszd mind a kett6n61 : * rSj : ,elvar4z8l6dni*, melybdl rSjul< 
r4ul olyan kfipzds, mint sir- : serul^ rejtK rejt (* rBjt) pedig mint 
s^r-: 84rt Haj, regd (regol) rejtem tehdt azt teszi: hajj regUl 
vardzslom (t. i. az osszereg61end6 ifjii parokat; mert hiszen ez 
volt celja az eg6sz dolognak)! 

Amikor az iget, rejt^ m&r sehogy sem 6rtettek, ez m6g jobban 
ki volt t6ve romldsnak, mint a regoUssel k6ts6gtelenul osszefiiggdsbe 
hozott regb^ rege; innen az ily alakok: reitom, rajtorn^ rajtunk; 
rejte, rajta. M6g tovdbb haladd vdltoztat&st mutatnak azok az 



A BEGOS £K£E. 103 

esetek, ahol az ige teljesen elveszti onn&116sdg&t s a rege, regil 
szoval egybefonddik, mintha ennek k^pzdje volna: regiirejtem s 
cbbfil regiUejt^^ 

1 A 8z6kely y&ltozatok refrenje, mely legmesszebbmeno roml&st mutat, 
igy hangzik : >de h6 reme, roma (v. r6ma)<. K r i z a helyesen folt^telezi az 
osszefuggest e torzalak Ss a dun&ntuli refrenek kozt. Ketsegtelen, hogy a 
szekely yUtozattal olyasmi tortent, mint a punkosdolo vers elejevel az Al* 
foldon. Dugonicsn&l es K&lm&ny gyujteseben is ez a verskezdet igy bz61 : 
Mimij mama, mimi, mama, 
Firos punkosd napja, 

Egy6b v&ltozatokkal Ssszevetye, vilagos, hogy ez a mima mama ebbol 
lett: Mi va-gyon ma, mi va-gyon ma. 

A romlast itt egyr^szrol az szulhette, hogy a vagyon Bz6t ^nekles, ill. 
ntemez^ kozben elv&lasztott^k : Mi va | gyonma || s ezdrt ertelmetlenne v&lt ; 
m&srterol az is, hogy a vagyon sz6 a kozbeszedbol j6forman kihalt, vagy 
legalabb is szokatlaim& y&lt s igy konnyen okozhatott felre^riest. A ritmus 
&ltal sz^tyalasztott s e miatt, va^y m&a okb61 ertelmet yesztett szonak mind- 
ket tagja odatapadt ahhoz a szohoz, mely hozz& legkozelebb &llt ds ayyal 
azonosalt : a va-b61 mi, a gyon-b6\ pedig ma lett. Az egesz yalabogy m^gis 
osszecseng a regi alakkal, asszonanciat k^peznek. A hamis yagy t^yesztett 
uszonancianak (neyezzUk igy) ez a jelensege sokszor el^nk t&rul a n^pkol- 
t^aben, igen erdekes p^ld&kkaL L&tszik, hogy e torzit&sokban m^gis szab&ly- 
szerus^ uralkodik. A caereanyedal egyik y&ltozat&ban pi. ez yan: 
EUop \idk a\ z ajtdt, ellop \ tdk a \ termot 

Az eredeti alak igy yolt : 

Sajlot I t dga | hajlott^ \ termot | t dga \ termott I 

Ezt k^obb nyily&n igy ejtett^k : 

h(njht tdga hajhtt, 
hajlot tdga termott, 

Azut&n pedig fSlreertett^k a ritmus koyetkezteben, s igy t&madt a 
fenti torzalak. A szekely refren alakul&s&t ugy k^pzelhetjiik el, hogy a rege 
ut&n — mint Dun&n tiil nemely y^ltozatban — rajtunk yagy rqjta yolt, 
ebbol sz^kelyesen r^ta, majd az iker8z6k (kele-kdtydl, sdre mdrdz stb.) pel- 
dijara 6 hangzoyal : rdta s ebbol az ertelmesnek tetszo Rdma lett, melyhez 
a rege hozzihasonult : rege r6ma > reme rdma, Az igy t&madt refrenbe 
pedig az elejen iitembont&saal beletoldott&k a de szocsk&t, mely hasonl6 
modon ma is gyakran szolg&l ugyanily celra nSpkoltesiinkben (Fed&k S&ri is 
3 yele Janos yitdz dalaiban). Lehetseges az is, hogy a fejlod^s m & s u t a t 
kovetett; pi. B6ma helyen a rejtem sz6nak yalamely ^rthetetlenn^ v&lt oly 
alakja id^zte eld, mino Dunan tul eleg surun tal&lkozik, pi. rejtom, r^'te, 
a ily torzal&8 minden toy&bbi &tmenet nelkiil is oka lehetett amiak, hogy 
a ket szot (rege-rejte) az ikersz6k szab&lya al& yont&k s akkor komiyen 
tamadhat ilyenf6le, sot m6g ilyenebb sz6par : rege-roga^ mely azut&n meg 
tovabb romlott. A refrenre kiildnbcn a rot okor kapcsan meg yisszateriink. 



104 yikAr b£la. 

Ezek eldrebocsdt&sa uUn kfsertsiik meg a hdyredUitdif 
munk&}&t 

A regosok mindeniitt azzal dllftanak be, bogy bideg, havas 
▼idekrdl jonnek. Sebesty^n ebbez messze men6, szerintem el^g^ 
meg nem okolt koyetkeztet^seketfCiz. En be^rem annyiyal, amennyit 
ez a jelentkez^s onmag&ban mond : teli iddrfil 16y6ji 8z6, a bideg- 
ben valo utaz&s mint jogcfm a bekopogtat&sra 6s a szives foga* 
d&sra egeszen termeszetes. Kiilonben 6si elem, mert mind a 
dun&ntilli, mind a sz^kely szerkezetben megvan. 

Mag&nak a regos enek elsd, be?ezet6 resz^nek alapj&ul a 
szekely reg szovegSt kell venniink. Alig lebet ketseg, bogy ez 
egykor megvolt az eg^sz regol6 teriileten. Egyes^ bel6le kiszakadt 
Borok Dun&n ttil a regosok jntalmazdsdra kijelolt erszennyel vagy 
zacskdval egyiitt fordulnak eld, mint pi. a bucsui regos miszt^- 
riumban : 

»Ul asztond' gazda uram^ 

Hejj regd rejtem^ rejtem J 
Mellette til fdea^ge, gyonge hegye^ 

Hejf rego rejtem^ rejtem t 
Selem ovon bdraony erazSny* atb. 

Hogy azonban, mint a szekely reg mondja, nem asztalnal 
lilt, banem dgyban fekiidt a gazda, arra a dun&ntiili y^tozatok 
is eml^keznek, igy a pankaszi: dgyban fekszik a gazda; a zala- 
egerszegvideki ; dgyban fekszih a mi gazddnh ; a zalaszentgyorgyi : 
dgyban feksziJc hdzigazda; a pdrszombati 6% kerka-k&locfai : 
dgydban a hdzigazda; a komdrv&rosi: dgyban fekszik a gazda ^ 
Nyily&n feles^ge is mellette volt, mert a bucsui miszt^rium most 
id^zett els6 r^sze, egyez61eg a szekely v&ltozattal, a gazda ut&n 
bozzAteszi: mellette ill feles^e, gyonge hegye, Itt a szekely vAl- 
tozat kovetkezetesen megmondja, hogy : bdol fekszik gyenge volgye, 

A gocseji hegy es a szekely volgy, (az utdbbit Exiza 6b 
lijabban Sebesty^n kozlAje is kijavftja) mindkettd a r4gi h^y 
torzult m^sa. Mily sajdtsdgos szdjdt^ka a n^pkolt^tani sors sze- 
8z61y6nek, bogy a holgyhdl egy belyen hegy, mis helyen volgy 
lesz! A fonogrammba folvett k^nosi y&ltozat (M. Nemz. Mdz. 
nepr. oszt fonogr&fgyujt. 377. 6s 395. sz.) minden javft^s nSlkiil 
a t^nyleg haszn&latos volgy alakot mutatja; ellenben a Ear^y 
P&l kozolte hossztifalusi (Brassd m.) vdltozat, melyet S. nem mdl- 
tatott kell6 figyelm^re, pedig folt^tlen biteless^gehez sz6 sem f^r 
(Ethnograpbia II: 237), valamint a Idkodi (Udvarbely m.) szoveg, 



A BSQUS iNBK. 



105 



mely hozzA legkozelebb &\l, meg az eredeti holgy ejt^st tartotta 
fenn.^ A az6 tehit csak azut&n avulhatott el, mikor a dun&n- 
tdli is a 8z^kely hsLgjom&ny kozossSge megsziiiit volt. Megjegjzem, 
hogy a hitelesnek bizonyult s enn^lfogva itt is figyelembe veendd 
hu682(ifalasi y&itozaton kiviil term^szetesen az tijabban folfedeztem 
Idkodi, b&gyi & telekfalvi, — szinten szekely — v&ltozatokat is 
felhaszn&ltam. 

Osszevetye ezeket a sz^kely szovegeket a bucsnival, itt csupdn 
egj sor fog a 16kodib61 (Betekint^nk az ablakon) j&rulni a Kriza- 
fele szerkezethez, de az ottani szoveg ut^n beiktatom mSg kiiloD 
sornak a bucsui v&ltozat erne szavait: Felesdge, gyonge holgye. 

A hehoszontd alapszoyegenek egy toy&bbi sora a bucsui 
regos miszt^rium ILL r&z^bdl 411fthat<5 helyre; itt ugyanis az 
olasz asszony koUogeti idUfiat: KSj fol, Mj fol iam-fiam! Ennek 



> A l<5kodi T&ltozat korantaem egyezik 8z68zerint a kenosival, mint 
S. illitja. (R. 6, 316. 1.) Nekem P&lfy Ferenc ottani unit, lelk^sz kuldotte 
be a Bzovegei, melyben nemcsak egyes szavak utnek el a k6noBit61, hanem 
egeszen uj sorok vannak benne, sot a vegehez egy uj versazak j&rul) b&r ez 
nyilran kesobbi hozzakdltes. Elt^reseinel fogva megerdemli, hogy az egdszet 
kozoljiik (a kenositdl valo elt^r^sek diilt betuvel vannak jelolve): 



Porka hava esedezikj 
De h6f reme, roma ; 

Nynlak, r6k&k jatszadoznak, 
De h6, reme, roma. 

Beuyomoc<5k a faMba, 
De h6, reme, roma ; 

(A gasdinak) udvarftba, 
De ho, reme, roma. 

Ottan l&t&nk rakott h&zat, 
De ho, reme, roma; 

BetekifU^k az dblakdn, 
De h6, reme, roma. 

Abban 14t4nk vetett igyat, 
De h6, reme, roma; 

Kdljel fekszik j&mbor gaida, 
De h6, reme, roma. 

Belul fekazik gyenge holgye 
De h6, reme, roma; 

Kosbol fekazik kondor fickd, 
De h6, reme, roma. 



Regi torveny: nagy rqjt okor^ 
De ho, reme, roma; 

Annak fele regosoke, 
De h6, reme, roma. 

Hat&n hoBszan siilt pecsenye, 
De h6, reme, roma; 

Annak fele regosoke, 
De h6, reme, roma. 

H&t&n 41tal hatvan kolb&sz, 
De h6, reme, roma; 

Annak fele regSsoke, 
De h6, reme, roma. 

Ftile teli apr6 penzzel, 
De h6, reme, roma ; 

Annak fele regosoke, 
De h6, reme, roma. 

Szarva teli siUt pereccel, 
De h6, reme, roma; 

Annak fele regosdke, 
De h6, reme, roma. 



106 YIKJLb B^LA. ▲ REOOS l^EK. 

pontosan megfelel a sz^kely regben a gyermekrdl mondott sor: 
serientgeti apjdt, anyjdt — — De teljes bizoD7oo88&gg& emeli 
ezt a folteyesemet a k^nosi fonogramm 6s a h&gji vdltozat, ahol 
e szoveg utdn meg van a koltoget6 sor is, amely teh&t teveddsbffl 
maradhatott el a tobbi kozl^sekben: Kdj fol, apdm, Jcdj fdl, 
anydm ! 

A szoveg tehdt evvel a tovdbbi sorral bdvUL 
A h&zigazda megnevezSs^nSl csap&n az egyik nevet teszem 
ki, a m&sik belyett az vdvartdl alliter&16 umah vagy uram 8z6t 
illesztem bele. Ezt a v&ltoztaUst, mely a szovegekben nines 
tdmogatva, azt biszem, a verstani szempont igazoija; de javalj&k 
a sz^kely kihdzasit6 6nekek is, melyeket a Szentiv&ni enekhez 

Orra idi vargatuvdy Farka bojtj&n egy kossd ser, 
De ho, reme, roma; De h6, reme, roma; 

S e maradjon az asszonynak, 8 ennek fele regosoke, 
De h6, reme, roma. De ho, reme, roma. 

Eodok^be kobol koml6, Sd beeresziesz j&mbor gazda: 
De h6f reme, roma ; De ho, reme, roma ; 

S e maradjon a gazd&nak, Ha nem eresztesz, azt se b&njuk, 
De h6, reme, roma. De h6, reme, roma. 

S . . . . tele mogyor6val Kikotozzuk az ajt6dat 
De ho, reme, roma; De h6, reme, roma; 

E maradjon a fickdnakf Benpisillel, benkak&Ual, 
De h6, reme, roma. De h6, reme, roma. 

De nagy baj ez a gazddnak, 

De ho, reme, roma; 
Nagyohb szSgyen az asszonynak^ 

De ho, reme, roma. 

A bekiildo megjegyzi : »Ezt a regos ^neket kar&csony ^s lijev napj4n 
enekelt^k azon fiatal hdzaspdrok tiazteletire^ kik dbban az ^ben keltek 
d'88ze. Ahol nem inekdtik el, a fiatal pdr rostdkedett, mintegy megvetest 
Idtott maga irdnydban a tobbiekkel szemben. Az enek ut&n, melyet folyto- 
no8 OBszevissza-men^s 6s tapog&s kozben enekeltek az ablak alatt, — kal&cs- 
csal, mezes palink&val, meleg kolb&sszal, hussal l&tta el es vendegelte m^ 
a h&zigazda regoseit. A kondor fickd nem m&st jelent, mint gonddrhajii 
kis fiut. — A nagy rojt okor §rtelme nem bizonyosc 

L&tnivalo, hogy ez a szoveg a Eiraly P. kozolte hosszufalusihoz &11 
kozelebb, mintsem a kenosihoz. Abban is fickd van gyermek helyett, csak- 
hogy nem kondor, hanem fador : ez nyilv&n eredetibb. Az okor orr&rol szold 
verssor ott is megvan ; de m&sreszt elter^sei (pi. rend okor : rot o., hat font 
kolb&sz: hatvan k.) s a befejezo versszak hi&nya bizonyitj&k, hogy nem 
egyszeru &tvitellel, hanem reszben 6n&116 v&ltozattal van dolgunk. 



8ZEREMLET CSAszis, L6RiKD. JELBNT^S-TAVULMiKTOK. 107 

t&rtoz6knak bizonyltottain. Az apj&t-anyj&t serkentgetd fitLra 
n^zTe szint^n verstani okokb61 nem a gyermek 8z6t, hanem a 
fekszik ig^vel ^s a gyermek /beZor jelzdj^vel egyar^nt alliter&16 iiclcdt 
Teszem be a hosaztifalusi, b&gyi ^s 16kodi szerkezetbdl. Egyebk^nt 
a szdkdy szerkezet Tiltozatlan marad, mert oly term^szetes, rit- 
mikailag oly hib&tlan, minden megakad&s n^lkiQ yal6, bogy ere- 
detileg sem igen lehetett bdyebb ^s jobb. 

Az fgy helyre&llftott bekoszontd szovege, a 
refr^nt k^sdbbre hagyva, itt kovetkezik: 

P&rlca havak huUadoznahj KiviU fekseik jdmbor gazda^ 
Nyulakj rdkdk jdtszadoznak, BeltU fekszik feUsege. 
B4nyomoz6k a faluba, Fdesege, gyonge holgycj 

Jbtvdn Umak vdvardba. Kdehiil fekszik fodor fickd, 

Ottan Idtdnk rakva hdzat, Serkentgeti apjdt, anyjdt: 
Betekini4nk az ablakon, Kelj fol apdm, kelj fol anydnij 

Alhan Idtdnk vetm dgyat. Mert eljottek a regosoh 

Refren. (Minden sor ut&n). 
(Folytatjuk). VikXb B^la. 

jelent^s-tanulmAntok 

a komplik&oi68jelent68V&ltoz&8r61. 

n. 

A m&sodik eset kiilsd tdrgyak yagy dllapotok 
megjelol^seinek az ^rzeteknek bat^rozott k^pzetekkel yal6 
komplik&cidja dltal eszkozolt &tyitele 6rzetekre. Ez az 
4tyitel azon alapszik, bogy egy £rzet sines, amely yalamikeppen 
kiilsd t&rgyra ne yonatkozn^k, akar dgy, bogy kozyetetleniil mint 
egy t&rgynak a tulajdons&g&t fogjuk fel, ak&r pedig dgy, bogy 
oly objektly folyamatokkal t&rsul, melyek az ^rz^keknek az ^rzet- 
nd yal6 tey^kenys^g^yel s Igy magdyal az ^rzettel rokonoknak 
l&tszanak. Az ide tartoz6 jelens^gek nagy r^szben a nyelyi fejl6- 
dfe nagyon korai idej£bdl yal6k, tigybogy ndluk a szdnak r^gi, 
kiilsfi t^gyra yonatkoz6 jelent^se, melybdl a mai 4rzetet jeIol6 
jelent^ fejl6dott, m&r eltdnt a nyelytadatbdl, s ennek koyetkezt^- 
ben a jelent^sy&ltozds alig yagy egydltal&n nem igazolbatd. 
Mindazon&ltal a jelent^sydltoz&sboz sorolandok, miyel a nyelyi 
dsszefiigg&ek yaWszfnfiy^ teszik, bogy a nyely tort^net^ben yolt 
egy idfiszak, amelyben a szubjektfy allapotokat mint ilyeneket 



108 8ZEB£MLEY CSisZlR LORiHD. 

m^g egy^tal&n nem neyezt^k meg, 48 bogy, mikor ez eldszor 
megtort^nt, a yeluk t&rsult objektlv k^pzetek szavait yitt^k &t 
yalamik^ppen r&juk. Ezt a feltev^st Mektani okoskod&sok 6s 
mindennapi nyelvi jelens^gek t&mogatj&k. Nehezen Tolna u. i. 
elk^pzelhetd, hogy a szubjektfv illapotoknak kiilsd t&rgyra yalo 
Yonatkoz&stdl fiiggetlen elneyez&iik t&madbatott yolna, mikor 
ilyen fiiggetlen szubjekUy dllapotok nincsenek is. A piros szint 
yagy egy bangot m6g most sem mint tiszta 4rzetet yesszlik 
4szre, banem mint a kfyiilunk ley6 t&rgyak tulajdons&g&t yagy 
tey^kenys^gSt Enn^lfogya yaldszfnlinek l&tszik, bogy azok az 6s 
^rzetelneyez^seink is, melyeknek kiilsd t&rgyra yald yonatkoz&suk 
eppen r^gisegiik miatt nem mutatbat6 ki, eredetileg szint^n csak 
kuls6 t&rgyakra yald yonatkoz&suk szerint alakulbattak. 

Yannak az idetartozd jelens^gek kozott olyanok is, melyek- 
ndl — noba a nyelyi fejldd^snek nagyon korai, a tort^neti kuta- 
t&s &ltal m&r alig el6rbet6 idejebe nydlnak yissza s noba az 
eredeti jelentds el is tiint a nyehtudatbdl — a jelentdsfejlddest 
nyelytort^neti ^s osszehasonlftd nyelydszeti bizonyft^kok alapj&n 
ki tudjak matatni. Ezekn^l teljes jelent&y&ltoz&s tort^nt. 
A legtobb esetben azonban az eredeti jelentds is megmaradt es 
baszn&latban yan az ilj mellett; ilyenkor a jelentSsydltoz&s csak 
reszleges. Ebb61 a szempontbol az idetartozd jelens^geket ket 
csoportban tdrgyalbatndk, kiilon csoportba sorolya azokat a jelen- 
sdgeket, melyekn61 teljes a jelentdsy&ltozto, es kiilon csoportba 
azokat, melyekn^l reszleges. Miyel azonban ez a foloszt&s csup&n 
csak a jelentdsydltoz^ keletkezesenek dsis^g^yel yagy tijabb yoI- 
t&yal fugg ossze 6s a jelent^sy&ltoz&st eldidezd folyamatra yonat- 
kozdlag semmi kiilonbs^gre nem utal, tisztdn lelektani oszt&lyo- 
zdsunkban e folosztds megtartasa feleslegesnek l&tszik. CelszerQbb- 
nek tartom, ba csak a kulonbozd ^rzekteriiletek szerint yizsg&ljuk 
a jelens^geket tekintet n^lkiil arra, bogy teljes yagy rdszleges 
jelent^sydltoz&ssal yan-e dolgunk. 

Szfnelneyezdseink tobbnyire mind szines t&rgyakrdl yan* 
nak y^ye. Sok kozottuk az djabb keletd, melyeket az tijabb 
optika ds szintechnika bozott letre tobbnyire onkSnyesen, de 
amelyek a komplikdcionak dptigy miikodd batdsa folyt&n alaknl- 
tak, mint a r^gibb onkeny telen elneyezesek. EzeknSl a kiilsd t&rgyra 
Yonatkozds szembetdnd, &mh&T egy resziik m&r annyira on^o- 
sult, bogy a neyet add tdrgy fogalma ritk4n jnt esziinkbe. Igy 
lett a bibor a biborszfnti festdket termeld csiga neydbdl, a bordo 



jeleht^-tanulmIktok. 109 

ft bordeanzi bor szin^bfil, a iarmaesin a kermes sziu6h6l, a lHa 
a lihtA (magyaml orgonafa) yir&ga szindbdl, az indigo a nyugat- 
indiai festdknoY^ny nev^bAl. Igy lett m6g a iarmin a bibortettL- 
bffl k^zftett fesMkanyag ney^bdl, a terraiotta az ^getett agyag- 
irt, ntjSbSlj stb. 

R6gi nyelvUnkben eg^sz sereg ilyen kiilsd t&rgyr61 vett 
sifiielneTez^s yan. Igy a yotos szfn drnyalatainak jelol^B^re 
a viresj vSr^lo-szin^ vSrhenyes-ssinj v^hSnytti-sgin ds a piroa- 
siin 8z6kon klytil a r^gi nyehben a koyetkezd szi'nelneyez^- 
sek yoltak haszn&latban : testssin, bdrsonyszin, csigav&aeinU, 
meggysgifij mSggysetnii, rdjsaaszin^ mdiyva-rdssasein, roesaseinU^ 
skdrldt'szin^ tiglasztnj t^glassinU, kinUy-szin (color Tyrius, 
pnrpurfarbeX kirdiyszfnuj purpidn (purpureus), hajnalnseinj Idng- 
9e{n, ttis'szin^ tuzea szin. A s&rga szfn&rDyalatok jelSI^sere a 
sify sdrga (arany-sdrga, fej^r-'Sdrga, sbtA-adrga (szfn), ae^g-sArga, 
tund6kl5*9drgay vSrhenyds-sdrga, zdlidld'Sdrga)^ sdrgaszinu^ sdr- 
gdlldszinf sdrgds szayakon klyfil ezek szolg^ltak: cUro^n-^ssrln^ 
narancs'szdif narancasztnuy edfrdny-sziUy sdfrdnyszinU, miz- 
szinik, viazZ'Szin, oUj-szin^ savo-szinU, menyiUszin, fdv^ny-szinU, 
arany-szin, aranyszinil, bUdoskdszin, holUszin, haldl'Szin^ halo- 
vdnyszin. A z5ld szfnt a zoldon (zoldes) kfyiil ezekkel a sza- 
yakkal szokt&k jelolni : fOszinUj pdzsit-szin, pdzsiUzinii. A k 6 k 
8z(n imyalatait jelolt£k mag&yal a lc4k szdyal {Jcikszinilj vUdgos* 
iekszin, fekete-kikszin^ alrnds-kik^ k^kes) s azonkfyfil m^g a koyet- 
kezfikkel : ^g-szin, 4gsz{nii^ viola-sztn, vidaszinuj iivegszinU, ten- 
gerszin, tengerszinU, szederjes-szin^ ibolya-sziniL Barn a szine- 
ket jeloltek a bama, barnds, fekete-barna a in£g ezek: vas-szinj 
szegf&'Szin, puUikdn-azin, (NB. a pablikdn (lat. pelicanus) erds- 
bamasztnti egyiptomi mad&r), pej-szin, bardt-szin (color fuscus, 
syasus, syasum PPBl.), bardtszinU (baeticus), mdjas-szinU^ haj- 
szin^ gesztenye-szinj gesztenyeszinU, Sziirke szin&rnyalatokat 
jeloltek a szur, szurkCj (alrnds-sziirke, sot^-BzHrke, szilrk^)^ 
toyibb& ezek: szamdr-szin, mdk'SZ{nil, VAgszinii, hamnszCn, 
hamvaa-'Szin, hamuszinU^ gatamb-szinu, dn-^zin, deres. A 
feh^r 8zfn jelol^sSre szolgAlt a fehdr sz6 (hd-fej^, Oszta-feh^- 
szin, tisztafeh&azinU, pirosfehdrszinil)^ toy&bb& a tejazinH. A 
fekete szfn jelol684re baszn&latban Yolt a fekete sztf, mega 
s6t4t^zin, sot&es^zin kifejez^s ^s ezeken kfyiil m4g a kSyetkezdk : 
fdldrszin, hdUo-szinj hoUd-szinu. Tark4t jelentett a tor, tarkn, 
Uirkorszinj tarkdz^ziny k^k-tarka, tarka-barka^ toy&bb& a bonfa 



110 SZEREMLET CBAbzAb, LORXkD. 

Bz6 meg a v^rcse-szinil. Ilyen kifejez6s volt m6g a viz-sein^ viz- 
szinil, 

Ezek azok a f6bb szfnjelol^sek, melyeket a r^gi nyely hasz- 
ndlt Ezekhez az tijabb optikdnak 6s a szintechnikdnak a fejld- 
d^s^yel tobb tij szfnelnevez^s csatlakozott, amelyek szint^n az 
illetfi szinerzetet legtobbszor felkeltfi tdrgyak nev^bdl alakultak. 
P^ld&ul a Teres es piros szinezetek jelol^s^re a mai nyelv a r^gi 
szavakon kiviil, amelyek kev& kiv^tellel ma is haszndlatban yan- 
nak, m£g a kovetkezfiket haszndlja: cindherszin, cindberpirosy 
miniomsztn (v. skarldtszin), grdndtvirdgszm, Jcordhzin y. hldrisszin^ 
grdndtszin (y. sot^t yoros), terrahotta (v. sotdt t^glaszfn), voros 
agyagszin^ eperszin^ lazacszin (v. s&rg&s rdzsaszin y. hala- 
y4ny yoros) bibor, jdcintszin, soUt bibor^ mazsdaszin^ seilvon 
8z{n (y. szederjes), bordd (y. barnapiros), barackvirdgszifiy 
olednderszin, v^rszin.^ A mds szmdrnyalatokra yonatkozd eine- 
yezSsek kozul megemlfthetjiik m^g mint nagyon elterjedt kifeje* 
zeseket a hattyufeh4r 6s a tengerzdld 8z6kat, melyek szint^n csak 
djabb nyelviinkben liaszn^Jatosak ; pL 

HattyufeMr teste forog a hab&gyon, 
A lelke meg uszk&l teDger hiii ydgyon. 

Arany: BH. XIL 

Csfpej^ig nyult a pdac^l, att6l fogya 
Foldig 6rt tengerzold nehez bArsony szoknya. 

Ar.: MO. I. 

Keyesbb6 gyakoriak, de szint6n ide tartoznak m6g : sdyem-- 
szdie, mdjszin, fahajszin (f. dolmdny, Csok.), ejszin stb.; pL 

H&t egyszer a pusztdn selyemszdke hajjal 

Emeli fej6t a piros arou hajnal. — Dali&s Iddk. II, 

Hoi egy^b se' termett istenyerte gazn&l. 

Most tengeri dfszlik selyemszdke hajjal. — Az elso lop&s. 

T^gy csilDge R6b6k mdjszin kebel^n 

Fej6r k6p6yel a magyar gyerek. — Bolond Ist. 1:113. 

Igaz, bogy ezek az elneyezesek, nemcsak az tijabbak, hanem 
a regiek is nem mind eredeti magyar elneyezesek, hanem 
nagy r^sziik idegen hatds alatt keletkezett yagy egyenes^i ide- 
genbdl sz&rmazott hozz&nk. Ez azonban itt alig johet szamba, 
mert hiszen ugyanazon kepzettdrsuldsi hat&sok hozt&k dket l^tre, 
mint a magyar eredetiieket. Mondanunk sem kell ugyanis, hogy 

* Ezekre n&sve 1. Csapodi Isty&n : Voros is piros. Nyr. 28 : 202. 



JBIiBNT^S-TANTTLMInTOK. Ill 

a szinelneyezesek keletkez^se minden nyelvben nagyobbr^szt ugyan- 
azon modon ment v^gbe mint n&lunk. Utalbatunk e r^szben a 
nemet orange, eyanblau, indigoUau, violett, stb. szavakra, melyek 
hozz&nk is dtjottek. A rokon nyelvek koziil jellemz6 p^lddt tald- 
lunk a votjdk nyelvben, hoi megvan a magyar meggyszin sz6nak 
a m&sa: Vem zelnicemeggy (traabenkirsche, vogelkirsche) ; innen 
Vond'dt 8otetToro8, narancsszfnti, dunkelrot, tkp. kirschbraun. 

Ezek a szfnelnevezesek — mint lahattuk — mind az egyes 
(6 szmeken beliil matatkoz6 szfnslrnyalatokra vonatkoznak. Min- 
den jel amellett 8z6L bogy maguk a f^szinekre yonatkozd elne- 
Yezesek is ily eredetiiek. A jelent^sfejlddes kimutatdsa azonban 
nem mindegyikn^l sikeriil. Egy reszukrdl bizonyos, bogy m^r 
mint szfnelnevezesek jottek &t nyelviinkbe, meg pedig a nyelv 
eletenek nagyon 6s kordban. Ezekn^l tudnank kellene, bogy a 
szdnak az dtad6 nyelvben mi volt az eredeti jelentese ; ezt azon- 
ban meg csak valoszfniis^ggel is megdllapitannnk a legtobb eset- 
ben alig lebet. Nines kiz&rva, bogy ezek a szavak mdr eredeti- 
leg Bzfnekre Yonatkoz6 elnevez^sek voltak, vagyis eredetUeg szf- 
nes t&rgyakat vagy folyamatokat jeloltek.^ Ez esetben is a kom> 
plik^ios jelentesvdltozdsok korebe kell sorolnunk dket, mivel 
csak az 4rzeteknek e kuls6 tdrgyakkal vagy folyamatokkal yal6 
komplik&cioja &ltal lettek ^rzetek jelol6iv6. 

A kek (keg, keykj kik R*) 8z6, mely mdr legr6gibb nyelv- 
emlekeinkben eldfordul mint szinjelol^s, torok dtv^tel, melynek 
megfelel6je megvan a mongolban is: tor. kok, mong. koko, koke; 
mind a k^t nyelvben ugyanaz a jelentes, mint a magyarban.^ 
A sdr es sdrga (sdrig, sdrag, sank R.) szint^n torok eredetfi.* 
Torok megfelel6i a kovetkezdk : csag. sarig^ oszm. sari, kaz. sari, 
ktin sarog, sare, sari flavus, alt sari 6s esuv. sara : sdrga, szfike, 
voroBy jak. ari gescbmolzene, russiscbe butter, mong. sira gelb. 
A sdr a csonkdbb, a sdrga a teljesebb torok alaknak felel meg ; 
valamikor a sdr is vokdlissal v6gz(5dhetett ^piigy, mint a torok 
eredeti, de v^gbaDgjdt elvesztette (kiilonben egy-ket kifejez&ben 
meg ^dri alakot is ismer a MTsz). — Szoke (zeweke, szeke, R. ; szolke 
Repce-vid., Vas, Zala, Baranya m., Gomor m.; sziilke Gocsej; 



' Igy magyar&zzak pi. a n^met rot »yere8« sz6t az idg. rudh »yere8- 
nek lennic 8z6bdl. 

* A B, rovidit^s a szdnak rSgi nyelvi alakjat jelzi. 

• Nyr. 11 : 389. — * Nyr. 11 : 295., NyK. 17 : 99, 25 : 283. 



112 SZEREMLBY CSIszIb LOBAnD. 

8z6jhe Udyarhely m.), subalbus; gran (NySz.), ,blond, weiss- 
lich' OklSz. Eredete m£g nines tiszt&zYa.^ Nagyon valdszln^) 
hogy a 8z6he melleit — mely kicsinyftd n^vszd az OklSz-ban 
68 a SchlSzj-ben megdrzott szo mell^kn^ybdl — a szolke alak 
k&6bbi anal6gi£8 alaknUs, akircsak a csdk < cs6h, boldog < bddop. 
Eredeti *8zdU alakot semmij esetre sem tehettink fol, s emiatt, 
b&rmily tetszetdsnek l&saSk is a TOg. ioZ, sdl alakkal yal6 egyeztette, 
igazolnnnk nem lehet. ValdszintL tehit Mnnkicsi r^gibb magyar^- 
zata (Ethn. 8:26.), mely a szo^ szb-Tce sz6t BzUys&gb61 sz&rmaz- 
tatja, ahol t i. 6bolg. sivu^ tijszlov^n, bolg&r siv^ szerb siv^ sivalj^ 
cseh siv^f lengyel siwy, felsd-szorb syvy, alsd-szorb syvih^ kis- 
orosz syvyj^ syvak, nagy-orosz sivyj, gran, schimmelfarbig 8z6k 
tal&lkoznak (1. Miklosich: EtWb. 297). Mellette 8z61 a jelentes- 
beli szoros egyez^ b^rha a hangz&s igazol&sa m^g bizonyft&sra 
▼&r (vo. szlov. cet; > m, cs^j csiv, cs6). — A szurie (zeSrhe R) 
mellett a r6gi nyelvben meg a n^pnyelvben is el6fordnl egy rovi- 
debb alak, a seur, eyvel szemben a szurke kicsinyftd k^pzdvel 
alaknltnak Idtszik: zyr grisins (SchlSzj. 1249.), zyr grisens (Beszt. 
Szj. 685), szUrlud hamyasszilrke Itid (N6gr&d m. MTsz.). A magas- 
hangti magyar szur-Jce alapr^sz^nek r£gi 8zir ejtese pontosan 
egyezik a csecsenc siri ,grau^ 8z<5 alakj&val, s ez a szdnak kanka- 
znsi eredet^t bizonyftja] (1. Munk&csi id. m.). Budenz (MITgSz.) 
a lapp ciiorre canus ^s permi dzor gran szayakkal egyeztette, de 
ezek — valamint az osztj&k ^s torok sur ,8ziirke^ — MnnkiLcsi 
n^zete szerint m^lyhangnsdguk miatt nem tartozhatnak ide. — 
A barna szot nyelyeszeink nem r^gen m6g szl&v eredetfinek 

> Munkaosi Bern&t legui6bb &rja eredetunek mondotta (Arja es kauk. 
el.). Fejiegetese szerint a azoke kiilony&lasztandd a szoUcS-iol s mind a ketto- 
nek alapszava, a regi magyar nyelvi 8z6 (zvo mamulas SohlScj. 1374. 
teu OklSz.) 68 a Bz6i-ke-he\\ *bz(>U drja eredetu, csakhogj m&a-m&s 4tT^1. 
A *8z6U alaknak szerinte jelent^sben ds alakban pentosan megfelel a yog. 
sUli §ol }grau* 8 mind a ketto egy szkr. ^dvato-fele k^pz^sbol magyariz- 
hato, melynek tove gyavd- braun, schwarzbraun, dunkelbraun; braunes 
ross = av. syava schwarz. A r6gi nyelvi 8z6 nem tekintheto a szol-ke tove 
kopott vegd v&ltozat&nak, mivel egytagti magyar 886k V^g6n a / nem szokott 
eny^Bzni, hanem ink&bb a k^pzotlen &rja ^Sva m&s&nak veendo. A — Bz6nak 
ez a Bz&rmaztat&sa nagyon ketsSges. Ellene 8z61 eloszor is a jelentes elter^e, 
melyet a , dunk el' alap^rtelemnek kalonbozo alkalmaz&8ib61 magyar&zni alig 
lehet. Azut4n meg a szol-ke alakot, melyre a magyarazat alapitva van, a r^gi 
nyelvbol kimutatni egy&ltal&n nem tudjnk 8 csak egyes nyelvj&r&sokbol 
ismerjuk. 



JELENT^S-TASULMIn YOK. 113 

tartott&k. Ujabban azonban Asboth Oszk^ (Nyr. 31:67) kimu- 
tatta, hogy a szomsz^dos szUv nyelyek 'tdliink yettSk &t a Bz6t, 
a magyar bama pedig bajor brdne alakb61 (== irod. ny. braune) 
Bz^mazott, melynek jelenttee ugyanaz mint a magyar sz66. — 
Szint^n bama szfn jelol^^re szolg&l a pej sz6, mely m&r nyelyiink 
legregibbeml6keinekkor&b61 kimutatbatd sabalbas (SchlSzj. 1370.), 
rnbens (Beszt. Szj. 957), gilvus (C), badius, bajas (MA.) jelent^sbeD. 
Eiilonosen oly I6r61 szoktuk mondani, melynek szdre tobb^-keyesbbd 
gesztenyeszfntL, yorbenyeges yagy s&rgds, sSr^nye pedig es farka 
fekete. Peld&k: 

K6gy I6n&l tSbbet nem yebettem, ketteje fekete, ketteju pej 
(Mon. 0km. 23:21). SoUtpej a leya, azt yfgan ugratja, S rajta sz^p 
szem&m&t a nap ragyogtatja. (Or. Kohdri I.) 

Eredet^yel Munk&csi foglalkozott s egyenl6nek tartja a szkr. 
piijgahi ^r^tlich braun^ 8z6yal, term^szetesen Asr^gi arja ityetel 
alapj&n. — A tarha 8z6nak is eMkerult a r^gi nyehbdl ^s a n£p- 
nyelybdl royidebb tar alakja, melybfil a tarha kicsinyftd kepzdyel 
alaknlt: tar pozthow Beszt. Szj. 678., tarpozio ScblSzj. 1243., 
iargyik : szalamandra (Olasztelek, Udvarhely m.). Addig az ideig, 
anug a tar alak el6 nem keriilt s a tarhdt tdsz6nak tekintett^k, 
a 8z5t szl&y eredetdnek tartott&k. Igy Miklosich (NyE. 6 : 314) 
& HaU»z Ign&c (Nyr. 17:499) a cseh-tdt strahat, straJcati 
8z6b61 BZ&rmaztAtt&k. Term^szetes, bogy ez a magyar^zat, mely- 
nek kiilonben bizonyitd ereje akkor sem yolt, ma mdr nem &11 
meg. A sz6 eredet^t az6ta nem kutatt&k s fgy ma sines tiszt&zya. — 
A tarka szfn jelol^s^re yan meg egy m&sik szayunk is: a bonia^ 
hunta, mely ma csak nyelyj&r^i, de a r^gi nyelyben igen gyakori 
volt: pL 

& ell^nek tarkakat, 8zepl6seket ^s bontakatt (Helt.: Bibl. 
1:04). Bama banta csikdt adott aUm (Gyad.: BP. 76). MegilletjQk 
immAr az sa^p yit6z86get, mint az bunta diszik^ az bajdsszekeret 
(Thaly: Adal. n:41). 

A nSpnyelyben mind a k4t alak megyan ^tarka, k^tf^le 
szfnA' jelentSsben, kUlonosen mint a disznd jelzdje (MTsz.). Asbdtb 
Oszk&r a,tarka^ jelent^sti n^met bunt 8z6 bunte alakj&b61 magyar&zza. 
Melicb J&nos, Id a szd magyar&zataal bant bajor alakot is id^z, szin- 
Wn a n^met eredet meUett yan (1. Nyr. 31 : 72). — ,Tarka* jelentese 
van az ironiba sziSnak is. Mint Melicb J. 6s Asb6tb O. (NyK. 26 : 372, 
27:123) fejteget^sei k^ts^gtelennd tett^k, azonos jelent^d szUv 

lUOTia MTXLTte. xxzv. 8 



114 SZEBEMLEY CSiflZis LOBIVD, 

8z6ra yezethetd vissza. Igen r4gi dtvStelnek kell lennie, b&rha az 
irodalomban csak Gvaddnyinal fordul eW el6sz6r (1790): 

Egy d&ma sem volt illy irombdnj illyen nagyon tark&n (FN6t 94). 

Szabd Ddvid is kozli Kisded 8z6t&r&nak 1792-i kiad^sdban : 
Iromha-tyuk oily szinfi, mint a petymeg. SAndor IstvAnndl (1808.) 
kiilon is meg van emlitve : Iromba : variegatus, maculosus, guttatus* 
T. striatus, virgatus, v. flavo-fuscus, flavo-niger. A n^pnyelvben 
igen gyakori s a kovetkezd jelentesekben haszn^latos: tarkAs, 
babos, pettyegetett, kendermagos (tytik, csirke, kakas), tarka 
8z6rfl, bamacsfkos sziirke (macska) ; v6. meg irombds ua. (MTsz.). 
Az irodalmi nyelvben csak elvetve taldlkozunk vele (v6. Nyr, 
34:432); pi. 

Irya sok szioekkel: s&rg&n vagy feh^ren, 

Feket^n, pirosan, k^ken vagy irambdn, Ar. NC. II. 

Meg csak egy szfnelnevez^srfil kell szdlnunk, amelynek 
idegen eredete valdszfndnek 14tszik, b&r bebizonyitva nincsen. 
Ez a pi7'08 ,ruben3, rabicundus, rot, rfitlich' r^gi szavunk, mely- 
nek szldv eredetet Munk^csi (NyK. 17 : 85) valdsziniinek tartja. 

A t6 szinekre vonatkoz6 elnevez^beink kozt van nehany 
olyan is, melynek szmes t&rgyra vagy szfnerzetet el6idez6 folya- 
matra vonatkozdsdt k^ts^gteleniil be tudjuk bizonyftani. Ilyen a 
vereSf voros szo, mely eredetileg annyit jelentett, bogy v^res. 
A voros szin^rzetet legjellenizetesebben es leggyakrabban a ver 
latdsa kelti fel; ami veres, az veres is. A k^t benyom&snak, a 
veres t&rgy l&t&sAnak es a voros szfnbenyomdsnak koriilbelul azonos 
az erzelmi bangulata. Innen van, bogy a voros szinerzet a tudat- 
ban onk^nyteleniil a v^r kepzetevel komplik&lddik. Ez a kom- 
plikdcio okozta azt, bogy abban az id6ben, mikor a voros szfn- 
erzetet szoval akartak megjelolni, erre onk4ny teleniil a veres jelen- , 
tesd sz6t kezdtek haszn&lni. Ma mdr termeszetesen annyira meg- | 
sziUrdult a szooak szfnjelentese, bogy egy&ltaUn nem gondolunk | 
arra, bogy a v6rrel fiigg ossze. Innen magyar&zhatd az az erdekes 
jelens^g, bogy a voros szfn&rnyalatainak jelolesere a vdr nev^bol 
tij szfnelnevezeseink alakultak. Ilyenek: v^rszin, v^rszinil: pi. 
vcrszin a cseb toUa (Arany: Toldi XI: 12), v^rsztn kelme 
(Arany: Murdny ostroma 4.); verpiros, vervoros: pi. verpirasa^t 
m6rt nez vissza a nap ? (Arany : Az 6 torony) ; vervoros toUukat 
kap&k mind a ketten (Arany: Toldi esteje II.). 

A voros szfn megjelol^se a rokon nyelvekben is a v^r 



jelsnt£s-ta5ulm1nyok. 116 

fogalm&bol indult ki. ViUgosan mutatjdk ezt a kovetkezo adatok : 
finn vere (n. veri) v6r; verise (n. -inen) v^res; -v^rfl; ugyanazon 
elemekb61 val6 s eredetileg vele azonos vereJcse (n. veres) v^res, 
njers (hiSs); friss (verekset kasvot piros arc), verevd teljes v^rfi, 
friss szmtL, piros pozsgas: pi. 

Kokojeli kolmannenki 

Verevdlle veiollenaa. (Kalevala, IV. runo). 

Harmadikul egyet ahhoz 

Piros-pozsgds bdtyjdnak hoz. (VikAr B. ford.) 

verestd- 1. bev6rez, megverez; 2. v^rvorosnek Idtszani. Az 6 8zt- 
ben vere (n. veri) ver; verise, veritse (n. -ine) v^res; vereva 
(n. verev) voros ; veretd- voros lesz, pirul, vorosnek Idtszik. V o g u 1 
vuir ver, or v6r, voros, ri/ir voros. Osztj&k (irtisi) ver v6r, 
verde voros; berjozovi: vir, vur v^r, viriy^ vjreij veres, bibor- 
szinfl, virti piros, 

Ezen a szavunkon j61 megfigyelhetjtik az eredeti komplik6ci6s 
jelentesv^ltozAs ezen esetenek termeszetet. A veres szd (n) eredeti 
,Tcre9* jelent&^ben oly fogalmi tartalmat (A) fejezett ki, mely- 
nek uralkod6 eleme (^), a benyonidst kfsir6 erzelmi bangulat 
azonos azzal az Erzelmi hangulattal (e), mely a voros szinbe- 
nyomdssal (B) szokott jdrni. Az eredeti fogalom uralkodd jegy6- 
nek az tSj fogalom uralkod6 elem^vel val6 rokon volta okozza a 
komplikdciot, s ez eredm^nyezi a jelentesv&ltoz&st. 

A feher szd hasonld jelentdsvdltozdson ment keresztiil. Alap- 
tove Budenz egyeztetese szerint (MUgSz.) egy feh-, fey ige mely- 
nek eredetibb alakja a ,splendere* jelentdsu finnugor 'pHg- (f. ])dj) 
ige; ebb61 a feher ugyanazzal a nomen agentis k^pzdvel alakult, 
ami van a buvdr, vez4r szavakban. A szd eredeti jelent^se tehdt 
jsplendens^ volt. A fekete szfn neve a korom, piszok nev^bdl 
alakult Bizonyftj&k ezt a szdnak rokon nyelvi megfeleldi : osztjD. 
poghote, pogite, puxte, osztjS. pughettii fekete . — vogE. pdyk 
korom; sznrtos, fekete. A votjdkban is fgy alakult a fekete szfn 
egyik neve: kjri piszok; feketeseg, kirsdkt — bepiszkolni, dssze- 
piszkolni ; befeketfteni, kirsomi bepiszkolddni ; befeketedni. A vogul 
xqldif fekete pedig a /g/d" tetem szdval fiigg ossze. A ydldy mds 
esetben ,halotta8*-t szokott jelenteni : pi. ydldy md halottas orszdg ; 
mivel pedig a gy&sz jele a fekete szfn, konnyen erthetd, bogy a 
,halotta8*-t jelentd szd dtment ,fekete' jelent^sbe. — A zold (rdgi : 
zdd) jviridis, prasinus ; griin, eredetileg f iivet jelenthetett. A rdgi 

8* 



116 SZEREMLET CSIszIr LORilTD. 

nyelvi ^eld (t6 : zelde-) alakkal alakilag teljesen egyezik az ossz^t 
sdldd niedriges gras. A jelent^sfejMd^t igen valdszlntLy^ teszi az 
a kSriilm^By, hogy az ^szaki vogulban is a zold szlnnek egyik 
kozons^ges kifejez^se pum-qspdj azaz ,fiiszfnil'; tovibbi, hogy a 
votj. voij ziirj. vei zold (az ut6bbi egyszersmind fgrunes', ,wie8eO 
a TOgul vans ,gyep, gras' m&sa s hogy a mi nyelyiinkben is, kiil5- 
nosen a r^gi nyelvben nem egyszer eI<5fordul a zold jelol^s^re 
filszlnil: herbeus, pdesitszin color herbidus, pdesvtsgxnU colore 
herbeo, grasgriin. Hasoiil6k£p a szl&yban is a zelerih griin egytovti 
a zeb gras szdval.^ A zoldes: subviridis, griiiilich a zold-b61 yal6 
kicsinyltd n^TSzd. Eg^szen ilyen jelent^svdltoz&ssal alakalt a zold 
szfn neve a yogal es az osztj&k nyehben meg egy szamoj^d nyeW- 
ben, azzal a kiilonbs^ggel, hogy ott az eredeti jelent^s is haszna- 
latban yan. Ezeknek a nyelyeknek u. i. egy szayuk yan az epe 
&3 a zdldj sdrga szfn fjelol6s^re: yog. voirem 1. epe, 2. zold, 
s&rga; vasirmasp, voserman yiridis; osztjB. (Ahlqyist) vosrem 
galle, vosrem-xorpa ' gelb ; osztjik-szamojid jpad, pate, pade^ 
pacy patte galle, padaJj^patal, pacel, patai grttn. Vo. m6g gor. 
XoXog epe, xo^o^aifog ep^be mdrtott, xo^ficiqiipog aranys&rga.' 

Nyelylink kiilon 61et6bdl yal6 r^gi magyar szayunk a deres. 
Mix Geleji Katona Isty&n r&mutatott arra, hogy ez a der-rel 
fiigg ossze, s mint szfnjelol^s = d^rszfnii. Eredeti jelentese: 
gelidus, congelatus MA. PPB., frostig Ad^mi, d^rtdl lepett, d^rtfil 
feh^redd CzP. PI. 

Mint deres h6 harmai^na^ melege ut&D (Zrinyi II: 116). Deres 
a /u, 6des loyam ne ^^^1 (N^pd.)* 

A sziirke szfn^rzetnek a"d4r k^pzet^yel yal6 komplikfici6ja 
folyt&n az eredeti jelent^s lassan &ty&ltozott a ,8z1irke szfn' jelen- 
t^sbe: murinus SL mausfarbig Adimi, sziirktild, dsziilni kezd6 
OzP ; pi. deres haj, deres bajusz, deres szakdL Eulonosen a 16r6l 
szoktuk mondani, melynek sot^t^sziirke, eg^rszfnii sz<5re yan : deres 
szab^sd csikd (1610. OklSz.); deres paripa (Kem.: 6let. 54); 
yoros ember, deres 16^ ritk&n ydlik abbu ]6 (Dun&ntdli kozmond^ 
Nyr. 1 : 326). A sz6nak a Idyal kapcsolatban yal6 haszn&lata 
annyira rendess^ ydlt, hogy a deres szd a yele gyakran eldfordulo 
hi sz6 jelent^s^bdl tij elemeket yett mag&ba s jelent^ssfirtlsodSssel 
itment a ,deres 16* jelol&^be. (Aztdn metaf. ,pad*, Nyr. 24:468.) 

> Vo. Simonyi NyK. 24: 128 €8 Munk&CBi id&sett may6t. 
■ Vasyero Kajmond : Egy epe jelentesu 8z6 NyK. 21 : 46. 



jelbkt^s-tanulmIktok. 117 

Yele szemben a falcd a halay&ny sdrga lovat jelenti: 

A csikdsnak j6l van ddga, 

A deresriU a fak6ra^ 

De a jah&sZy mint a kutya, 

Egyik dombrul a m&sikra. (N^pdal.) 

A dereS'sA azonos jelent^sv&ltozdst mutat Aszederjes szavunk, 
mely szinten eldfordul Geleji Eatona Istv&n szdmagyar^zatai 
kozt. A szMerj morum, sycaminoD MA., maulbeer PPB. sz6 
sz&rmaz6ka s eredeti jelent^s^nek is erre kellett Yonatkoznia. 
Miyel azonban a szederj k^k szinft s ha valakinek megfogta a 
kezSt, kdk szfntLre festi, s ez&ltal a k^z szederjes ^s egydttal k^k 
szinii lesz, a 8z6 eredeti jelent^se komplik&cids jelent^sy&ltozissal 
konnyen itmebetett a kek szin jelol^s^be. M&r 8z6jegyz4keinkben 
is emlltve van ez ^rtelemmel : brunedua zederjes (Beszt. Szj. 675), 
burnedus [igy] zederyes (Schl. Szj. 1240), brumaticus zederyes 
(Schl. Szj. 2216.), violaceus (Pesti: Nom. 42), purpureas (MA.) 
coccineus; yiolett-, scharlaohfarben (NySz.), sot^tk^k vagy olyan 
hamyas szinfi, mint a hamvas szeder, sz^lesebb ^rtelemben vorhe- 
nyeges (CzF.). A n^pnyelyben szeder jeges ydltozata is yan, s igei 
szarmazekai is szfnre yonatkoznak. Peld&k: 

Ynam subam brunatici coloris wlgo zederyes (Muz. K&llay, 
1532). A k^k fest^c szederjes, sdt^t, 6g 8zin&(Coin.: Jan. 63). Also 
rnhaiavala sem igen fei^r, sem igen y6r6s az az zSdSries (TihC. 106). 
Viragoknac sarga, szederieSj zSld, tflndSklS ekes szinek (Born. : Pr^d. 
554). Szederjes a teste a yer6st61 (SzD.). Ackit megyemek, meg 
sederiesul a belie (Mel. : SzJan. 407 6). Karja a Untzok miatt meg- 
szederjesedett, megk^kait (SzD.: Myir. 294). 

Ide tartozik a hamvas is, mely a Jiamn ,cinis, asche' sz6 
sz&rmazeka. Eredeti jelentese cinericius, fayillaceus C. cinereus, 
cinere conspersus MA. aschigt, mit asche bestreuet PPB.; pi. 
hamuas port hintenek (Mel.: J6b. 6). Mint szfnjeloles a szurke 
szi'n egyik ^nyalat&t jelenti: hamvas szin cinereus color MA. 
ascbenfarbe PPB. PL hamvas tdlu madarak, hamvas kelme. 
Sokszor a szurk^Ytl kapcsolatban f ordul el6 : hamvasszilrhe ruha. 
Mbt a hamvas p&rja a r4gi nyelyben is meg a mai nyelvben is 
gyakran el6fordul a hamuszin, hamuszinu. 

Octaya yestis hamwzyn (1528. Okl. OklSz.). A fej6r fest^c 
piros fej6r Bzin&, test Bzin&, Jiamu szinu (Cool : Jan. 64). J6l tet- 
Bzik nekem ez a szfirke hamu szinu (Kir. Besz. 18). 

Az OklSz. hamu'szoril kifejez^st is idez, melyben szinten 



118 SZEREMLET CBIszXb LORIkB. 

a sziirke szfn^rzetnek a hamu k^pzet^vel yal6 komplikfici6ja nyil- 
v&nul meg: 

Abban [forgdsz^lbeD] l&tott a fatens egy korta hamU szorH 
ebet (1728. okl.) 

A hamu nev^bdl alakult szmelneyez^eink kozt el6fordul a 
hamitszurke szd is, a hamyassziirke pdrja: hamusziirke guba 
(CzF.). A sziirke szfn jel6l6s6re a n^pnyelvben eldfordul meg a 
Jiamvadag, hammadag: hamuszfnii, Szekelyfold (MTsz.). Ez is a 
hama nev^bdl alakult, m^g pedig annak deverb&lis -ad k£pz6s 
igei sz&rmaz£k&b61 -^k deyerb&lis n^Tszdk^p^fivel, melynek alakja 
k^sdbb elvdltozott. Eredeti jelent&e: bamvad^ra hajlandd, bam- 
yaddban ley6, konnyen bamyadd; ebbdl fejlddott komplik&cids 
jelent^sy&ltozissal a ,bamuszfnu' jelent^s. 

Ugyanilyea jelent^sy&ltozds eredm^nye a halovdny, haZa- 
vdny, halvdny szfnjelol^s is. Ez a hal- (meghal) ige sz&rmazeka^ 
'Vdny kipzfis nomen agentis (milyenek : joveveny, szokev^y, jar- 
vdny, ingovdny). Eredeti jelentese ,moriens* yolt, ebbdl konnyen 
fejl6dott az ,infirmus', mdsr^szt a ,mortuus^ jelentes (yo. isten 
^Idja meg a hal6 por&ban is; toy&bbd yog. xolp ^s finn kuolia: 
mortuus tkp. moriens).^ A ,balott^ jelentes azutdn komplikdcios 
jelent^sy^ltoz&ssal itydltozott ,baIott szmil sdppadt^ jelentesbe: 
pallidus, subpallidus, belyus MA. bleicb, scbwarzgelb PPB. PI. 

Halovdny sdrga szinu (Com.: Jan. 64). £j bugom, be hiila- 
vdny yagy, f^ltelek, bogy el ne beryadj (Ydrdsmarty). Halavdny, 
szlntelen, mint id^tlen zSlds^g, mely pinc^kbe terem (Arany, ElsS lop^s). 

A baloydny mellett a r4gi nyehben eldfordul meg kicsi- 
nyft6 k4pz6s halovdnyos alak is: subpallidus, subluridus Kr., 
etwas blass !NySz.: pi Halovdnyos szinet ortzdnkra ne y egy (ink 
(K6nyi: HBom. 58). Persze ma m&v nem is gondolnnk a halo- 
vdny jelent6seben a ,bolt' kepzetre ; ez6rt n^melykor hoWialavdny-t 
is mondunk, term^szetesen megint csak oly komplik&cio folyt&n, 
ami a halovdny 8z6 szfnjelol^sbe yal6 dty^ltoz&s&n^ miikodott 
— A baloy&ny szfn jelol&^re a rdgi nyeWben m^g egy m^ik 
sz6t is baszndltak: ez a hervadag, hirvadag, mely a hervadas 
folyamat^nak ney^bdl alakult. Tudjuk, bogy ami beryad, szfnot 
yeszti, baloy&ny lesz. Eire utalnak Czuczornak £s Dugonicsnak 
koy. sorai: p^y^^ ^^.^^^ ^oyA ley§l? 

Hervadsz mint az 6'szi levH 

> 1. Szinnyei J.: Adal§kok a magyar-ugor szot&rhoz Nyr. 19: 150. 



jelent^s-tanulmXnyok. 119 

Hirtelen megv&ltozott szin^ben. Elfiitott orc&jdr6l a' fiatal 
piras 6b hervadnij az-ut&n sdrgtUni-iB Utszatott (Arany perecek, III : 6). 

EzSrt a balovdny szfnnek a heryad&s folyamat&val yal6 
komplik&cidja s ennek folyt&n a sz6 ,hervadni kezd6, hervad6^ 
jelent^s^nek a ,haIov&iiy szfnii^ jelent^sbe yalo &ty&ltoz&sa konnyen 
^rthetd. A NySz. k4t p^ld&t id^z a szdra ; az elsdben in4g f6n6yi 
^rtelme yan: A hiruadag meV te orcadat megfoglalta (B^csiC. 
20), a m&sikban mellekn^yi : Hiruadagh homdUyos szina az farka 
(az iistokos csillagnak, Misoc: Progn. 17). Gyakoribb yolt a 
haszndlata az -8 k^pzds sz&rmaz^k&nak, mely inkdbb ymiyel bfrdt 
}elent6 n^yszd, mint kicsinyitd neyszo : hervadagos pallidus, bleich, 
blass NySz., s ugyanfgy fordul el6 a hervadatos 6s hervadt is. P^ldAk : 

Orcayaat hertoadagossa teezyk (!^rdyC. 420b). Mikor a fek^ly 
hemadagos es ydres szabasa leend a ruban: si alba yel rufa macula 
fuerit infecta (Helt. : Bibl. I. DDd4). Hiruadatos ortzay&t czoko- 
lassal, keseraoBen illeti ortzay&ual (Bes: HEnek B3). Servadt : 
flaccidus, langyidus MA. welk, scblottericht, matt, scbwach PPB. 
blass NySz.: HiruadoU lu: equus pallidas (Syly. :UT. 11:142). 
Hiruat es halal szinft lo (Mel.: SzJdn 177). 

Eredeti komplik&cids jelentesydltozAssal kell magyar&znuiik 
a babos szdt is, mely mdr a r^gi nyelyben el6fordal a tarka szin 
jelol^s^re s mostan sz^lt^ben haszn&latos. K^ts^gklyiil a tarka 
szfnfL t&rgyak pettyeinek a babhoz yal6 hasonldsdga okozta, 
bogy a t&rgyak tarka szm^nek megjelol^^re a babos Bz6t kezdtSk 
haszn&lni. Elfiszor P&pai P&riz Ferenc szdt&rdnak elsd kiad&sdban 
(1708) yan emlltye ez ^rtelemmel: baiws Id equus maculosus, 
tarka, babos abroszokkal teritett asztalok, pantberinae mensae. 
De m&T azel6tt is baszn&latban yolt. Ezt bizonyftj&k az OklSz. 
adatai, melyekb61 n^b&nyat ideziink: 

Antbonius dictus Bobos (Muz. K&llay, 1387). Stepbaous Bdbos 
(Pannb. 17 (Mm., 1424). Equus albus griseo colore ad instar 
pomomm naturaliter yariegatus yulgo babos 16 (OL. TJC. 86/35., 
1607). N^gy ok5r, egyik babos ordos, m&sik rdt kajla (DebrLt., 
1667). M&s p^lda m§g: Parip&ja sz4p volt, babos mint a tigris 
(Qvad.: LP. 131). 

Ma kfilonosen a n^pnyeWben gyakori : pettyes, pettyegetett, 
babboz hasonl6 foltokkal tark&zott (Szeged, Csall6koz, SzSkelyfold, 
Erd«yid6k MTsz.).! 

' Ebben a jelentesben a szomsz^dos ol&b nyelvbe is atment bobos 
alakban. Yo. Alexics Gyorgy : Magyar elemek az ol&h nyelyben, Nyr. 16 : 899. 



120 SZEBXKLET CSiSZAs, LOBIKD. 

Ugyanilyen elnevezfe a Tcendermagos is, mely aszinbenyom^- 
Dak a JcendermaggoL (semen cannabum SI.) yal6 komplildUd6j&b61 
eredt. Ugy I&tszik, nem rSgi sz6. Legaildbb csak tijabb 8z6t&raiiik 
emlftik. A MTsz. ertelmezfise szerint ,szurk6s-pettye8*-t jelent s 
kiilonosen a tytiknSI 68 rig6r61 szokt&k mondani, de n4ha UjbinSl, 
nadr&gr6l, szokny&rdl, 86t m^g a j&tsz6k£rtya h£t4r61 is mondj&k. 
Pelddk : 

Van nekem egy kendermagos kis tarka tyiikom. (N^pd.) 

Kendermagos szeg^ny cica 

Nyavaly&ba esT^n, 

Fblvette a ndhai nevet 

Egy sz^p oszi ostv^n. (Arany, A tudds m.) 

Igy keletkezett a holdas elnevez^s is. A r^gi nyelvben is, 
ma is szeltiben holdas'iisik mondj&k az olyan dllatot, melynek a 
homlok&n feh^r folt van. Az ebievez^s k^tsegkfviil a szinbenyo- 
m&snak a Jiold-dei (luna) yal6 termeszetes komplik&cioj&bdl eredt 
A r^gi nyelvben hoMas, holdos es hodos alakban fordul elo. Hasz- 
n&laWra r&zint az OklSz.-b6l, r^szint a NySz.-b61 ezeket a p^l- 
d&kat id^zhetjiik: 

Duos equos redales vnum Rudas alteram Kys Kek Holdws 
(Muz. K&Uay, 1532). Fekete v^rcse-szerfi [igy] Mdas 16 (KomAr 
Jk. 1609). Fekete h6dos 16, 8z&r lAbti (DebrLt. 1708). Hagiok 
Matbenak ket tulkot, az czerczet, 6b az fekete holdost (LevT. 302). 
— MAs pelda: 

Kov&cBom, kov&csom, 

Udvari kov&csom! 

Fordltsd meg a patk6t 

H6dos parip&mon. (Kuruc kbltem^ny.) 

Ugyancsak a r6gi nyelvben megholdosit 4s megh6do8odik 
igekkel is taUllkozunk; pi. 

Ha lovad bomlok&t meg akarod hodositani ; ameddig akarod 
a 16 bogy hodos Ugyen annyira . . . (Cseh. : OrvK. 99. NySz.). Az hom- 
lok4t 6b fark&t [a bik&nak] mindny&jan megos6kolt&k, annyira, bogy 
meg is k6dosodott bel6je (Reizner : Szeged Tdrt. IV : 393. OklSz.). 

A szegedi n^pn^l &llft61ag ma is haszn&latos hodosodni ige 
ykopni, kikopni' jelent^sben. 

A holdas-sBl fUgg ossze ez az 6rdeked szmelnevez^s : hdka. 
EMszor Szabd D&vid Eisded szdtdrdnak 1784.-i elsA kiad&s&ban 
van emlitve ^bodos, tsillagos, p. o. ketske, jub^ magyar&zattal. 
Szirmazdsd,ra rdvezet S&ndor Istv&n Toldaldka (1808), abol 



JELGKT^S-TANULMJlNYOK. 121 

a sziS fgy yan kozolve: >ffdka, Holdica, Holdoska: Animal in 
capita macula notatiim.< Eszerint a 8z6 6ptgj mint a holdas, a 
hcld'HBk a sz&rmaz^ka 6s a feh^r folt szfnbenyomdsdnak a hold- 
dal Tal6 komplik&cidj&ra vezethet6 vissza. Mint a holdas, ez is 
eleinte csak olyan ^Uatrdl volt haszn&latban, amelynek a homlok&n 
feh6r folt van; pi. 

Hdka lovam, j6 parip&m, kell-e sz^p sallangos szersz&m ? (N^pdal.) 

Ebben az ertelemben magaban is hasznalatos, ^ptigy, mint 
a deres, fako szayak, s jelent^ssiiriisod^ssel homlok&n feh^r foltos 
lovat jelent; pi. hdJca ne! Itt-ott feh^r foltos lora is mondj&k, 
86t nemely vid^ken ,fak6, fak6-feli6r' jelentese is van (MTsz.). 
Magashangti hdhe p&rja is keletkezett (valdsziniileg a szdhe ana> 
logiijdra), mely ,kese y. sdrg&s-feh^r szfnbe yegyiilt fejtl^ jelen- 
te«benhaszn41atos(6kor, teb6n,16MT8z.). — Az OklSz. kozolte r^gi 
magyar HoJce tulajdonn^y aligha azonos ezzel. 

Ilyen az eredete a szoszhe szonak is. A torok eredettl szosz 
szonak a sz&rmaz^ka, mely tudvaleydleg a kender gereben416s^b6l 
kihiizott Bz&lasabb csepiinek a neye. A yil&gos sz6ke, feh^res 
szinCi hajnak ^s a szosznek a l&tdsa koriilbeliil azonos erzelmi 
hangulatot kelt. f gy ^rthetjiik meg, bogy a szoszhe^ melyet a r6gi 
nyelyben m^g ,pilosella ; mausobrlein' (NySz.) jelent^sben haszn&l- 
tak, ,8zosz-8zin(i hajti, feh4r hajti' jelent^sbe ment &i. Nem 
nagyon r4gi elneyez^. E16szor ez is csak Szabd D^yidn&l yan 
emh'tye (1792). Ma sz61teben hasznilatos; pi. 

Szoszhe fOrtii b&r&ny &t meg Atszokd^csel a zdlthantii mesgy^n. 

Arany J. 

A nepnyelvben szosz- posZj szoszke-poszJce ikerszayak is el6- 
fordulnak ugyanezen jelent^sben (MTsz.). 

Ide tartozik m^g ez az 6rdekes szfnelneyez^s is : szog, szeg : 
leucophaeus C. fuscus, brunus, subniger SI. braun, kastanienbraun 
NySz. A r6gi nyelyben gyakran el6'fordult; pi. 

B^la kir&ly sdnta as fekete szeg ember yolt (Helt. Kr6D. 38 b.) 
maga h szSg legiuj, loya-is szerecsen (Gyongy, : KJ. 109b.), szog 16 
van alatta, de szomorriB&ggal j&rtattya az loyat az sz^p hold yiUgn&l 
(Zrinyi, n:67). 

IJjabb nyeWunkben kiilonosen a haj szfnenek a megjelol^- 
sere szoktnk haszn&lni; pi. 

Szog haja fUrteiyel nem j&tszik kedyese tobb^. 

Kisfaludy K. Moh&cs. 



122 szEREMLET csIszIr lorjIkd. jelest^s-taitulmIktok. 

A szoghajH l&ny 

8z6p mint kel6 nap. — Vor. A v5lgyi lakoB. 

Tfizve szdg hajdba 

Yan viragos &g, 

Maga mesBze f5ld(5n 

A legszebb yirdg. Vor. A Bz^p hajadon. 

Szoghaja kigy6it t^pi, el51fntva. Ar. BH. 12. 

Szdg haj&t megkente illatos kenettel. 

Ar. Sz. L&SZ16 f. 

Tsl\&\6 megfejt^s^t adta e sz6nak Simonyi Zsigmond.^ 
NyelyemlSkeink tanus&ga szerint a r^gi nyelvben a bama szinnek 
egj Y&ltozat&t a szogfflrdl vagy szegfiiszegrfil neveztek eL Egy 
16. Bzdzadi ley^lben ezt olvassuk: Az atlac selymet szegfUsziint 
most meg nem kiildhetem. A fiiszerul haszn^lt szegfCLszeg szinten 
alkalmas volt egy bizonyos barna szfn jeloles6re, eptigy mint pi. 
a gesztenye a gesztenyeszfnu haj^ra. A szog szm teh&t eredetileg 
annyit jelentett mint szogfiiszfn, szegfdszeg-szm. Csakhogy m&r a 
szegffi neve is jelentesdtvitel Titjd.n keletkezett a term^snek a 
szeghez hasonld alakj&ndl fogya. Igy a barn&t jelentd szeg sza- 
Tunk eredet^re nezve azonos a ^nagel^ jelent^stL szeg^ szog szdyal, 
ezt el6bb a szegfii virdg jelol^s^re vitt^k &i s azut&n egy 
bizonyos barna szfn^rzetnek a szegfu k^pzetevel yalo komplik&cidja 
folytdn e szin jelol^s^be ment dt 

Eredeti komplik&cids jelent^8y&ltozd.ssal alakult szfnelneye- 
yez^sekkel a rokon nyelvekben is taUlkozunk. A mar eddig 
elsoroltakhoz megemlithetjiik meg a kovetkezoket. A cseremisz 
JcandQ ,k£k' jelentesu szo kirgiz dtv^tel, csakhogy a kirgizben a 
8z6 meg jV^rest* jelent s ebb61 a jelentesbdl fejlfidott a cseremisz- 
ben a ,k^k* jelent^s. A vogulban xcinsi .jegyezni' ig6nek Xdnsd 
,himz6s' szdrmaz^kdbdl alakult a ^(^nsdij ,tarka' szinjeloles. 
A Totjdkban a pen ,hamu* jelentesft 8z6 penmit^ penmet, petmit 
szdrmazekainak ,s6t^t, sot^ts^g* jelentesiik van. Ugyanitt az 
,elhalavdnyulni* jelentesd JcQsdJct- ig^nek eredeti 6s elsfi jelentese 
,el8zdradni, elhervadni.' Ugyanaz a jelent^svdltoz&s, amit a 
magyar hervadag szdndl lattunk. Nemely rokon nyelyben a fekete 
megneyezese a mocsok nev^bdl szdrmazott Igy a finn musfa 
niger, mttseva dunkel, schwarzlich, eszt must schwarz, li'y mtisia 
schwarz ; schmutz, schmutzig, lapp meske sordidus szayak Badenz 

* A magyar nyely II. kiad&s 357. 



ZOLTAI LA JOS. d-Zd KTELYJlRiS DEBRECEKBEN. 123 

szerint azonosak a magyar mocsoJc 8z6val, amely eszeriDt az eredeti 
jdentest 6rizte meg. (MUgSz.) 

Term^szetes, hogy fgy is maradnak fenn 0I7 szfnelneyez^sek, 
melyeket megfejteniiDk m^g eddig egyd,ltaldii nem sikeriilt. Ilyen 
A fahS szayunk, mely baloT&ny s^rg&t jelent s mivel kiilonosen 
a 16 jelzdjek^nt szokott el6fordulni, jelent^ssfirtisod^ssel a ,hal- 
vany s&rga 16* jelent&t is felvette. Ha8onl6k6p vagyunk a keselj/j 
ordas szayakkaL De in6g ezeken kfriil is van bizony&ra egy p&r, 
mely elkeriilte figyelmemet s nem eml6keztem meg r61a. 

]§!rdekes, bogy a sjsin dltaUnos fogalm&nak neve ugyancsak 
eredeti komplik&ci68 jelent^svdltoz&s eredm^nye. Azodos u. i. a 
feluletet jelenW 8£:{n 8z6val. Az eredeti jelent^s k6ts6gkiviQ 
jSuperficies, oberflacbe* volt, ebb61 fejl6d8tt eredeti komplik&ci6s 
jelentSsY&ltoz&ssal a ,color, farbe* jelent^s. Ugyam'gy van ez a 
latin, gorog ^s szdnszkrit nyelvekben is, hoi a szfn fogalm&nak 
megneyezese a ,befedes, elrejt6s* fogalm&b61 indult ki. Igy a 
latinban color a celare, a gorogben XQ^H^ XQ^ ?b6r,* a szAnszkrit- 
ban vdrnas a var ,befed* 8z6yal fiigg ossze. Ha8onl6k£p a finn 
harva 6ptigy jelent ,8z6r*-t, mint ,8zin*-t. (Folytatjuk.) 

SzEREMLET CsiSZlR LorIiTD. 

d-zO ntelvjArAs debrecenben. 

A XVI. sz&zad m&sodik felebdl sz&mos olyan feljegyzSat 
6riz ez id6beli frdsokban egy^birdnt meglebetdsen szeg^ny koz- 
leyelt&rnnk, amelyek az o-zd nyelyj&rdsnak a debreceni talajba 
yal6 &tpaldnt41^dr61 tanuskodnak. Az e-hangz6nak, kiilonosen 
pedig a zdrt e-nek a mdg zdrtabb o-yel yal6 fol-folcser61get6se 
jegyz6k6nyyeinkben, okleyeleinkben Horhi Juhdsz (M61iusz) Peter 
idejoyetel6vel ^s Szeged yid6k6r61 menekiildk leteleped^seyel egy 
iddben jclentkezik. M^liusz maga irja egyik munkdjdnak ajdnl6 
risz^ben, bogy 6 >borbi fi, Somogyban«. A Somogysdg nagy resz6- 
nek magyar n^pe ma is o-z6 besz^ddel ^1 s ezdltal az alfoldi nyely- 
j4rdsterUletbez csatlakozik. A nagy reform&tor munk&it basonl6- 
k6pen Ddfcrocon-ben, Debrecon-hen nyomtatt&k Huszdr Gdl, Torok 
Mihdly 6s Hofbalter Rafael, ez 6sr6gi vdrosi k6nyvnyomtat6 
intihely legelsd yezetdi. Meliusz konyyeinek mdr a cfmeiben is 
fordulnak eld ilyen kifejezesek: vdttetek, szorz^sineTc^ gyillehozet 

N6b4ny 6yyel el6bb, mint ahogy papjdul fogadta Debrecen 
M^liuszt, neyezetesen az 1552. 6yi szegedi yeszedelem ^ 6s Lipp&- 

' A buzg6 katholikus Toth Mili&ly, elebb szegedi fobiro, kesobb hajdu- 
vezer 1552-beii meresz rohammal visszafoglalta Szegedet a ioroktol a tiz napi 
rovid hatalmat a protestans lakosok eluzesere is felhaszn&lta. A torok ero 
hamarosan verbe fojtotta Szeged szabadsagat. 



124 ZOLTAI LAJOS. 

nak ezzel csaknem egy iddben tort^nt ostroma at&n, Mak6r61, 
Osanddr61, m^g inkd^bb pedig Szegedrfil, hihetdleg a reform&cidhoz 
szftd polgdrok nagyobb szdmmal menekiiltek Debrecenbe es tele- 
pedenek meg ndlunk. K^ts^gteleniil kitiinik ez a kovetkezd tandcsi 
hat&rozatb61 : 

. . . nt quicunque post expugnacionem hue commigrarant et 
Lippe inclusi non fuerunt, illi omoeB sive sint de Mako, sive de 
Ohanad et eruDt idonei : illi omDes pretensum censum solvere debent ; 
qui vero post cladem Zegediensem hue commigrarant domumque hie 
emerunt et illi huic jadicio subjacent; qui vero domes desertas in- 
traverunt et res illis suppetunt, illi quoque censum reddant, quomm 
hospites si redierint et censum pro ipsis solutum reddere recosarent, 
domes eorum possideant,^ 

Legr^gibb jegyzfikonyviink, amely 1547—1556 kozt lefolyt 
esemenyeket, jobb&ra pares iigyeket tartalmaz, 86t m6g a kovet- 
kez6 jegyz6konyY is, amely az 1564 — 1569. esztendfiket oleli fel 
(az 1557 — 1563 eviek elvesztek): csakugyan szdmos Szegedrdl 
val6, szegedi sz&rmazdsd (zegediensis^ zegediniis sive de Zeged jel- 
z6kkel megkiilonboztetett) egyen nev^t hagyta re&nk. A legtobb 
szegedi nev 1552 utdn akad elibiink. M^g pedig a kovetkezdk: 

Arwa Istv&nn^, Anna asszony. Bonis K&lm&n, P6ter ^s M&ty&s. 
Ozv. Bores Simonn^. 5zv. Ohyatren Gy6rgyn6, Orsolya asszony. 
dzv. Chieperke Jdnosn^, Erzs^bet asszony. Cbetertek D^nes. Chyetertek 
Jdnos. Chyeterteok Demeter. Chyeterteok P&l. Dani Pdfcernd. Ozv. Feyer 
Jdnosne, Katalin asszony. Ozy. Fygedi Gyorgynd. O&sp^r De^k (Lite- 
ratus Zegedinus pastor ecclesie de Zalach, akinek atyafis&ga 
Debrecenben lakott). Gomes (sic) FUl5p; valamely portngal sa&r- 
mazdsii ideragadt volt kir&lyi zsoldos lehetett. Hanchi J&nos. K&ka 
Ferenc. Kalm&r Ferenc fia, Mih&ly Barb^ly. Kis Gergelynd. Kis 
J&nos ozvegye^ Mdrtha asszony. Kis Mikl<5s. Lukdcs Dedk. N^hai 
Mihdly De&k felesSge, Petronella vagy Dorottya asszony. Nagy J&nos 
De&k. Pdl De&k. Pap Benedek. Rusa L&szl6. S6s J&nos. Szab6 Gyorgy 
fia, Ferenc De&k. 8zab6 J6zsefn6, K&ka Ferenc le&nya, Anna asszony. 
Szondi Imre. Ozy. Szondi Imr^n^. Th6t Mih&ly dzvegyoj M&rtha asszony 
s testv^re Beneoch Luk&csnS.^ 

Ezek valamennyien magok vagy mdsok iigyes-bajos dolgai- 
ban fordultak meg egyszer-maskor a debreceni tandcs hdzdnil. 
Sot annak is van nyoma, hogy a mdr emiitett szegedi veszedelem 
eldtt is szdllingdztak sz6rvdnyosan Szegedr6l Debrecenbe, hihetd- 
leg a torok igaja elol, amely meg 1542-ben redaehezedett a 

* V&rosi jegyzokonyv 1552:384. 1. Sabbato post inventam Onioem. 
Ax&ms eleieD 

■ Var.'jkv. 1547:11, 23. — 1548:63. — 1549:127. - 1552:418, 
463, 475, 493, 503. — 1664:546, 551, 600, 629, 639. — 1556:642, 669, 
694. — 1556 : 713, 714. — 1564 : 36, 56, 67, 64. — 1565 : 80, 90. — 1566 : 116, 
124, 128. — 1567:179. — 1574:512. 1. 



6'Z6 NYELYJiRiS DEBRECENBVN. 125 

Szalejman szultfin hadai £ltal elfoglalt es behddoltatott Szegedre. 
A joYev^nyek egyike-misika tij haz^j&ban is hamarosan tekin- 
t^lyre vergfiddtt, bejutott a leg^rdemesebb polg&rok testulet4be, 
a szen&tusba. Izabella SzTegy kir&lyn^ 1549. szept. 7-^n Qyula- 
fej^ry&rott kelt oklevel^t, amely &\ial Debrecennek minden r^gi 
szabadaLmait megerfisfti, Ferenczi PSter bird, szegedi T6th 
Mihily, Yalkai Jakab (szatmdri) ^ szegedi Kis P^ tan&csbeliek 
k^r^re adta ki. ^ 

Makdi eredetdeknek tiinteti fel jegyzdkonyTiink Andr&s 
De&kot, G-ardon Imr^t, nemes Harmathi Benedeket, Kddas 
Mih&lyt, Kalm&r Imr^t 6s Kov&cs Antalt ^ 

A szayaknak szdgedi kiejtes szerint raid ir&sa fdkepen 
2. sz&mti jegyzdkonyyunkbeD kezdddik, amely mint mdr emlftem 
az 1564 — 1569. esztenddket foglalja mag&ban. Mindk^t jegyzd- 
konyvet majdnem kiv^tel n^lkiil latin nyel?en szerkesztett^k ; 
ezekbe a csaMdneveken kfyiil csupdn n&h&nj mag&njellegfi szer- 
z6i68t 6s ^tal&nos £rdek(i tandcsi hat&rozatot frtak be a felek, 
a polg&rs&g anyanyely^n. A 3. sz^mti jegyzdkonyvbe tobbet mint 
az elsdbe. Egyik-m&sik egyezs^g kiilon^d papirlapon van. Ezeket 
m^ akkor egyszertien beletett^k a protokolonba. S mfg az 
1547 — 1556. 6vi jegyzdkonyv k6t-hArom kdz IrAsAnak l&tszik, — 
a kovetkezd elej^tdl fogva vegig ugyanazon egy ndt^riustdl sz&r- 
mazik. Ellenben a behelyezett okiratok kozlil ndmelyik m&s 
szerzdre yall. 

Annak bizonyltfis&ra, bogy az o-zd nyelvj&rds 1560 koriil 
tezrevehetd t£rt foglalt az addig kiz&rdlag e bangzdt haszndld 
debreceni n^p ajakin, ir&aos eml^keinkben pedig folt^tleniil, — 
tobb ugyanazon yagy hasonld hangz&sti nevet dllftunk egymds 
melld, a tdbbszor idezett ket jegyzdkonyybdl : 

Lnkas Beneoch .» 1566 

Demetr. Ghyeterteok 1565 

Simon Erseok (i^rsak) 1564 

Andreas Ewthwes 1564 

Lanrent Eenthes (Edntds) 1547 Georgias Eeontheoa 1564 

Petrus Eklelew (Okleld)... 1547 Petms Eokleleo 1564 

Mathias Therek (T5r5k)... 1547 Albertns Theoreok 1564 

Valentinus Thewrek 1547 Mart. Theoreok de Gyula 1566 

Aodr. Weres de Beszermen 1554 Egedias Weores 1566 

A kiejtes &talakul&sa m^g ink^bb ^szreyebetd az aldbb 
kozlendd negyrendbeli egyezseg-ley^l szoyeg^bdl. Ezek kdztil az 
elsdt egyfeldl Nagy Istydnn^ el^bb Kozma P&ln£ Anna asszony 
es ennek atyjafia Tam&s pap bihari olt&rmester, m&sfeldl Kozma 
Ferenc kototte 1554-ben; a m&sodikat egyfeldl Fiires M&thd ds 

> SzQcs I. Debrecen t. Tort^nelme I. k. 186. ]. 
• Var. jkv. 1554 : 622. — 1565 : 648. — 1566 : 666. — 1666 : 102. — 
1666:168. 



Lucas Benech ... 


... 1564 


DioniriuB Chetertek ... 


... 1554 


Simon Ersek 


.- 1547 


FabUn Ethwes 


... 1554 



126 ZOLTAI LAJOS. 

tarsal, misfel61 Farkashidai Nagy Bal&zs 1556-ban, F6k6pen az 
el86 kovetkezetesen keriili az 6 hangzo haszn&latdt, m6g ott is, 
ahol azt a mai irodalmi nyelv sem mell6zi.^ 

Ellenben a harmadik ^s negyedik okirat, amaz Megyeri 
Ferenc addslevele vdradi lakos Kirdly IstvAn javara, emez Arpds 
F^l nyilatkozata, mindkettd 1567-beli, a szegedi nyelvjdr&s be- 
foly&s&nak nyomait viseli magdn. 

A nyelyeml^keknek melyebb boncolgatds&ba nem bocsdt- 
kozom, ezt hozzd^rt.6 mesterekre bizom. Ok dontsek el azt is, 
hogy Ime a regi debreceni besz^den is folismerbeW (hz6 sajitos- 
sAgokat M^liusz pr^dikacioinak, a^agy a szegedi telepeddknek, yagy 
mindket fel61 erkezett befolydsnak tuIajdoDitsuk-e. Nem hiszem, 
bogy tiszt(4n az akkori v&rosi ndtirius egyeni ir^mddjdra volna 
visszavezetbetd az o-zes basznd^lata. Boszormenyt es Szeotgydrgyot 
pelddal mind a ket iddbeli jegyz6konyv kovetkezetesen Byszermen, 
Beszermen es Szent G-yergynek ir/a. 

Azzal, bogy ezen adatokat osszegyiijtottem, nyilvdnoss&gra 
bozom ^s a szakemberek figyelm^t redjok terelem, c6Iomat toke- 
letesen el^rtem. 

1554. Szent Ambrus nap vtan valo szerdan asz varashazanal 
debrecenbe mi Kalmar Istwan biro, fwle Balas eskwt biro, gienghe 
Janos, ferenci Peter, Bakoci IstwaD, Nyeki Gyergb, thassi Istwan, 
Imre deyak, Zyarto Agoston, gergel deak Debrecenyek, es Yalkai 
Jacab szathmari, mikor eszwe giwllwnk voloa, Alapodanak meg mi 
elettenk, Nagy Istwan kozma Falnenak mostani vra, es asz Tamas 
pap bibori otar mesther asz Anna Aszszonyaoak att'afia, e^ reszreol, 
masfel[eolJ Kozma ferenc kiwanak mi twlwnk, bog az minemw Egeneth- 
lenseg w kezettek volna, Isten szer^nt el egeneseteneok. Erre mi 
nekwnk ra felelenek, bog az mit vegezenk, wk azon meg Alnak. 
Ennek eressegbere ket szaz forint ketel alat kezeket be Attak, 
bogy vala melyk fel bontana, az masik felnek eleszer a ket szaz 
forint ot tartozzek le tenni es vgy Indulbasson t5rwenyre. 

Eleszer wegeztek, hogy valamit Jegruhaba vagy Kozma Ferenc 
vag Kozma pal felesegeknek Attak, Az nem oszto. 

Ez ytan bogy yalamelyk Attya hazatwl bazassaganak Ideyen 
yalamit bozot, ki szeren vgyan wagyon, a sem oszto. 

Towabba vegeztek, hog az Derek morhat, ami kezen yagyon, 
6S az Adosagot, A kiwel mas tartozik es aztis a kiwel masnak 
tartoznanak, Kozma ferenc pinkest napyara ele Agya Registrom 
szerint . . . 

Es ez ele Adot morhabol Az Adosagot kiwel masDak tartoznak, 
ki twgiak es az maradeka ket fele oztasek minden, az fele Kozma 
ference, az masik resze Kozma pale. 



^ A m&Bodik oklevelhen sines meg nyoma az ozo nyelvjariU hat&sa- 
Dak. A lott es votte fele alakok csak Iat8z61ag ilyenek ; ezeket regente nem- 
ozo nyelvjarasok is d'-vel ejtettSk. A szerk. 



O-zd mrsLTJlBlB imBKOEBBBir. 127 

Ha penig az ele adasbol ketsegh vagyon, tartozik Kosma 
ferenc az biro elet hittel meg mondani, ho^ mindent Igazan eleadot. 

Azon keppen ha Kozma ferencnek az aszonhoz mi ketsege 
leszen, Az ele adasfelel, hi tit el veheti Az biro elet^ az hitinek 
penig kell lenni Debrecenbe. 

Towabba uegeztek ho^ az Kozma pal reszenek az negyed resze 
illeti az asszont, ez okbdl ho^ mostan nem az Kozma pal newet 
uiseli. da ennek felette az melyk rwhayat Kozma palnak szereti, 
azt el veheti. 

Ea teccet mi nekenk Isten szorent, hog az Arwa reszet Kozma 
ferenc az Atyafi tarcha, de Ig ho^ az Aszszonnalis regestrom szerent 
twdwa legyen mi az Arwae. Ahol Isten Akarath'abol az germeknek 
hota tertennek, A ketel meg bomol es t6rwen meg mwtatya, ha az 
Arwa resze Az Annyat awa|; attyafiat Illeti. £zt is vegeztek ho^ 
mig Az ^ermek Az Anyay daykasagot kiwania: zabad az ania vele, 
ha kezetwl el Bochattya, de Kozma ferenc tartozik az arwa reszebol 
Alkolmas kelcheghet Adni. 

De ha Az anyai daikasag az Arwanak szwkseg nem leszen, 
Az attyafi visolie gongiat mindenbe, mind tanetasanak mint twlaidon 
As wnnen Magayenak. 

Thowaba valami dolog ez elet w kezettek Na^ Istwan kezet 
es Kozma ferenc kezet esset vona, mindent bekesegre szaletottonk 
ez felwl meg niondot ketel alat. 

Jkonyy 1647-1656. 506—508. 1. 

Memoriale. My Balog Imre Debreceni eskwt biro, Bona deak 
pesthy, Olgyaj Josa, Na^h Janos zegedj, Was farkas, Albert de&k, Kalager 
peter, es Kadas Mihal, walliwk es twdasara agglwk mindeneknek 
ez lewel rendiben hog mikeppen minket zent Marton nap ytan valo 
pinteken ezwe gywitettek ez jambor zemelek, fwves (vagy fwres = 
FQrjes) Mathe thwrj, Zabo pperenc es Kadas Georgy Debreceniek, 
es farkas hydaj Nagy Balas, kyk kozet my eleottwnk illien zerzes 
leott: Nagy Balas volt ados twnk Mehemet Aros teoreknek kilenc 
szaz negwen for. pezzel; az teorek votte meg fwres Mathen az 6 
meg newezet tarsiwal oszwe az adosagot, mely torek engette hat 
szaz forintra, az hat szaz forintott raytok meg votte, mel hat szaz 
fcrint felol illien modon zerzettek [szerz^dtek, szerz5dtek] megh my 
elottonk: kotthe magat Nagy balas erre bogy az minemy haro hazat 
es ot zeleott neky ez elmwll napokban bechwltenek Yaradon azt d 
senkinek sohowa ne kotelezy. han3 kotthe my elottonk ez felol meg 
newezett fwves (fwres) MatheDak tarsaival egetembe il ok allat, 
bogy ez jowe ky keletre: kolcheggel legenek az szoleo mywre, ez 
dszy mywett kediglen on maga kdlchegewel meg myweltetti, es vala- 
mit az vr Isten az szolok haznaban aad szwretni — mindenestol 
fogwa nekyk aggia, ha ky telyk az adosagh mind az hat szaz forint 
smind az szolokre valo kelcheg, kit ok adandok, jo, az menny ky 
Dd telnek azzal vgian tartozeek az vtanis az Nagy Balas, es kedweket 
lellye. Erreis kotthe s koty is magat es az felol meg nevezet oroksege- 



128 zoLTAi LAJOS. 5-zd nyelvjXrXs debrecenben. 

ket Nagy Balas mindenestol fogwa ho^ha azon kezbe neky holta 
tdrtennek, senki aa 5rdkseghez ne niwlhasson, mig as adossag ky 
nem telyk, ha n@ chak dk, es chak ezen lewel ereywel magoknak 
foglalhassak. Towabba ha valahonnan masannan is }5ne valaml kezehez, 
Arrais kdtthe magat hogy nekyk szolgaltatta ho^ az adosag azzal 
kewesebbollioen : az orokseget senkiDok nem aggia el se adhassa : 
ha arossa lenne rija is hirek nelkwl semmit ne mywelfjen], es ha 
el adathneyek valami modonis az arahoz 6 nem nul, ha nem az felol 
meg newezett fwves Mathenak Zabo ferencnek es Kadas gySrgynek 
aggia fel vennj, ha az is tortennek hogy azok valami keppen az 
kyktol az 6r6ksegeket bechwltek le tenn^k az6n keozben az penzet, 
Nagy balas fel ne vegye, ha nem fwves (fwres) Mate es az o tarsay 
vegiek fell, mig az 5 sommaiok ki telyk. l(5tt ez szerzes szent Marton 
nap vtan valo pinteken Debrecenben 1556. 

Erreis k5tthe kdthe is Nagy Balas hogy az minemy lewelel 
kezebe aggyuk neky az felol meg newezett dr6ksegeket, azt az lewelet 
nekik, tudni mint fwres Mathenak Zabo ferencnek es kadas georgynek 
kezekhez ag^a, az kotesnek na^ob erdsegeert, es 6k is akkor vizontak 
neky lewelet adnak arrol az lewelrol Nagy Balasnak. 

1547—1556. 6\i jegyzokonyv 694—696. lapjain. 

Laus Deo Ao. 1567. iSn Megyery Ferenc Debrecemben lakozo 
polgar wallom adossa magamatth lenny therwenyben ertewel ez thyz- 
telendew wranmak Kyraly Isthwannak mostan Waraden lakozonak, 
az nehay Pesty Wasaros Janosnak valo adossagomerth, thyzta es 
Igaz zam wetes zerenth my nth neky adossa marattham wolt ez mostany 
Ideoben walo zara wetes zerenth es ados levelem mwtatassa zerenth 
florenis 665 ftall. mely 665 ftnak az megh fyzetessere en Illyen 
fogadasth es keotesth teotteni az en zabad akaratombol mynden nem- 
zetym es attyamffyay akarattyabol hogy az 6n wegezeseom es ther- 
wemben raytham el erth adossagomerth senky ez wthan az en loege* 
zeseam zerenth ez jambor wramnak Kyraly Istwannak ne arthasson, 
es senky ezen lewelen walo Eoreoksegeotth ew tewle ne kereshesse 
az en wegezeseom es keoteseom ellen. Az fellywl megh Jegyzeotfh 
keoteseom es wegezeseom penyglen Igy leotth therweny wthan, Illyen 
thyztelendew es bechywletes wraym eleotth, minth ez Idewben Dwskas 
ferenc few Byro lewen, thowabba Zabo dauid, Nagy leorync, Bona 
deak, Jwhos Antal, Pozthometew Andras, Thassy demeter, Kadas 
Myhaly, Kadas gyergh, Jwhos Isthwan eleotth hogy az en hazamnak 
feleth ky wagyon cegled wcaban keth rendben egy kapw keoz az 
keozepy, Ember Myhaly haza egy feleol, az zeogeleteon Inneth pyacz 
feleol az nehay Zabo ferenc haza mellettem mynd ezeokiiek ertelme 
es wegezesse ezkeppen leotth ez tyztelendeo wraynk eleotth hogy az 
fellywl megk Irth adossagomrah, thwdny [fgy] az hath zaz hathwan 
ewth forynttra, mellyeth therwennyel raytham el erth, Bechywltettem 
az en hazamnak eggyk rendyth Zabo ferenc feleol ew Kegenek: 
Kyraly Istwannak az kapw keoznek feletwl fogkwa mynd wegyk as 
egez hazhoz walo zabad feoldewel 550 fterth mynd alattha walo 



PUWOUR GYULA. A MilLONFEKYd. 129 

pynceyewel keth eztendeygh mostantwl foghwan, ha penygk ez Ideo 
keoebe kytwl Isten otalmazzon walamy thwzes hatalmas mya az en 
hazamnak wezedelme lenne. tehath wgyan tartozzam en Megyery 
ferenc az en Jo wramnak Kyraly Istvannak mynd az egez sommatth 
ez Idew zerenth kez peuzzel megh fyzetny mynden okwetes nekwl 
68 perpathwar nekwl. Az maradekya penygh az Bechywlesnek, ky 
wolna tbwdny [fgy] f 115^ aztya ezen keth eztendeore fogadom kez 
penzzel meg fizeteom, ha penigh akkorra keyz penzzel nem lehetne 
az fyzetes thewlem wgyan azon helyen walo hazamnak rezebeol 
azon Ideore fogadok erthe hechywletheam^ thowabba ha en ez fellywl 
walo fogadasymnak es keotesymnek ez Ideok zerenth az ky waltha- 
taasara elegh nem lehetnek ew Keg : Isiwan wram wgy byrhassa 
az neky Beochywlteteot hazamath my nth say at h eoreoketh hogy se 
Kyraly gratiaia se therwennek processwsa se waraswnknak zabadsaga 
se walamy ok keresesre walo Appellatiom nekem ne haznalhasson 
Adorn az en pechytes lewelemeth mynd perpathwar es okweteseknek 
ky legyen ellene. Ez lewel keolth debrecemben zent Andras napyan 
1 decembris. Anno 1567. 

1564—1569. 4vi varosi jegyzokonyv 213—214. oldal&n. 

Tisztolendo Biro Vram, En ki vagiok Arpas Pal teszok illien 
fogadast az szegeny arwa kepebe Kegielmed el5t es az Szabo Osvart 
elot aki az arvat tartia Az Boroa Pal arvaiat, hogy en az vetement 
fel arattatom nekie es be hozom az arvanak kezehoz adom^ Ennek 
ntanna Biro Vram aminemw oroksege vagiS az arvanak mindon gongiat 
fel veszom es gongiat viselam mind addig amedig az arvanak szwkseg 
leszon. Annak utanna ha Vrasagaba akar lenny legion amikor embor 
leszen, ha penig arossa tenne hat penzomon enimme teszdm, Annak 
folotte az drokaegot en nem puztitom hanem epiidm oztan elokis 
utanna. Ennek Biro Yram kegielmed tal massat yarom hogy mikeppen 
ereztot engom az drokseghoz az arva. 

Kis negyedrdt ivnagys&gfi papirlapon ; h&talso oldal&n foljegyezve k^sobbi 

irissal : II. 187. 1667. s beillesztve az 1564—1569. 4vi varosi jegyzokonyv 

186 es 187. lapja koze. 

ZOLTAI LaJOS. 



A hAlonfekvG. 

A Nyr. 1905. 6vi 335. lapj&n megjelent Sdgi Istv&nnak egy 
cikkecsk^je a m6lonfek6r5l. Evvel kapcsolatban, a k^rd^s tisztAz^- 
s&ra, a k3vetkez6ket kell elmondanom. 

Az ott felsorolt adatokb6l ide tartoz6knak kell tekintentink 
ezeket : A NySz-ban jegyzett mcUdnfekO : [noctna ; nachtenle ? larus ?] . . . 
makm fektcthj baglyot . . . (JordC. 94). A Besztercei Szbszedetben 
1212. sz&m alatt lev5 nodua, hagul molan. Mnrmelliusban : 1052. 
OtuSf asio MtUon feku. Mind a h&rom feljegyz^sben ugyanazt az egy 
dolgot tal&ljuk, csakhogy a BSzsz.-ben lev6 melon 8z6 mell6l kimaradt 
a kieg^szito fek6 sz6. 

MAGYAR KTBLVdB. XXXV. 9 



130 PUHOUB QTULA. 

De mir az ezatin, a GyongySsi Bz6t&rb6l id^sett adatot: 3165. 
BUUa animal de node enim ambulans: [unde et] lucifuga: pup 
deneuer : siue malam . . • innen tel jesen ki kell z&munk, mert a latin 
r^szt fgy kell olvasni : Blaita, animal de node enim ambulans ; . . . 
lucifuga 68 az utolsd, magyar az6, kieg^szitve kdriilbeltil malomfSreg^ 
▼agy nuUombogdr lesz. lit olyan rovarr6l van szd, mely 6jjeli ^letet f oly- 
tat, kerfili a viMgoss^ot ^s szereti a lisztet s lisztes t&pU16kot. Ilyen 
a nagy v&rosokban ma mAr kdzons^gesen ismert svdbbogdr (Peri- 
planeta [=s Blatta] orientalis) 6s rokona a muszkahogdr (Blatta ger- 
manica). GroBsioger magyar&zata szerint: Blatta: magyaral szipoly, 
liszimolyy Malomf^reg, n^metOl: MeMumrmj die Schxoahe, Kakerlak, 
T6tul : MUlnicerVf ^toab^ Knikiierc — Ezt teh&t rekesszuk ki innen ! 

Hanem ehelyett vegy&k be Foldi adat&t: Mdlyvdn fekv6: 
etrix accipitrinus, ayyal az ^szrevStellel, hogy mfg egyfel5l a mAlyra 
ide teyesen, valdsziniileg tollhib&b6l, yagy helytelen n^pies hangoz- 
tatds alapjAn kerult, addig mAsfelol a meghatdroz&s nagyon j6 6s 
szabatoa. Ez ut6bbi &11 kiildnben a Besztercei 8z6szedetr6l is, ameny- 
nyiben baglyot jelez, de m6g ink&bb Murmelliasr6l, mert Asio, Otus 
fiilesbaglyot jelent. 

Hogy a mdlonfekvO', mdlonfekvd, a mo^bol (= mell) ^s fek6- vagy 
fekv6'h^\ van Ssszet^ve, abban a cikknek igaza van, valamint abban 
is, hogy a 8z6 baglyot jelent. De mkt ennek a k^rd^snek: honnan, 
mibdl ered ez a mdlonfekvd' azaz meUenfekv6 elnevez^s, azt a meg- 
oldds&t, hogy »a mdlonfekvd' elnevez^s abb6l a babonas hitbol vessi 
eredet^t, hogy a kis gyermeknek mellire fekszik ^s v6r6t kiszivjac, 
teljess^ggel nem fogadhatjuk el. Nem, m6g azon megokol^s ut&n sem, 
hogy a mdlonfekvOf illetoleg > Otus, asio szavaknak, Dief enbach GIob- 
sarium&ban ohr-j schleiereul, ranswle^ kerekwl stb. jelent^seit taUIjukt 
8 ezeknek latin megfeleldit keresve >azt taUljuk, hogy az ohr-, 
schleiereulj ranswle annyi mint sttix. Fin&ly sz6t&ra azt mondja a 
f^rix*- rol, hogy a rdmai n6p hite szerint a kis gyermekek v6r6t 
szopta s ahelyett merges tejet fejt a szAjukba (vo. Ovidios Fasti 
VI. 131—140). TJgyanerre a felfogAsra vail P&riz-P6pain4l (1801) 
ez az adat: striges ^jjeli boszorkdnyok*. 

Ezen megokolds utdn a merdsz kSvetkeztet^st csak akkor lehetne 
elfogadni, ha 

1. minden kifogdson felUl meg volna Allapftva, hogy nyel- 
viinkben a mdl szd emberi mellei is jelentett. A r^gisdgbol fenn- 
maradt osazet^ teles adatok azonban azt mutatj&k, hogy a mdl nem 
csapasz, hanem mezzel benott dUati mellet, vagy eg^sz mellso rdszt 
jelentett, vagy legaldbb is azon lev 5 bort. Ilyen 6rtelemben taUljok 
a NySz. szerint a kovetkezo adatokat : farkasmcUf hiUzmdl, holgymdl, 
iiyulmdlf nyusztmdl, rdkamdl, mdlgerezna, Hasonlat litjdn dtvitt ^rte- 
lemben jutottak ilyen elnevez^shez term6keny. meleg, delies, szdlo- 
tenySszt^sre alkalmas hegyoldalok : tjjmdly rdzsamdl^ ravaszmdl, nagy* 
mdl sat. De kop&r, csapasz, termeketlen, sziklds oldalt sehol aem 
neveznek m&lnak. Viszont sehol sem taldlunk adatot arra, hogy as 
emberi mellet mdlnak neveznek: >az 5 gyenge szentsdges mell6t 



▲ MlLONFEKVd. 131 

[nem mAl-j&t] verv4n< (CornC. 98). >Melldket [nem m&l-jokat] ver- 
▼^n< (WeszprC. 69). iMellemre [nem m^l-omra] boroltc (Beihl. : 
iSLei 350) sat. NySz. 2:724. 

2. Ha yalami nyoma akadna annak, bogy n^pdnkn^l is meg- 
volfc vagy megvan a Findly 8z6tdr&baii emlftett r6iiiai babona; de 
ilyenrol nem tudank semmit. 

De kiUonben is az dllatnevek kimagyarizdsAban — Herman 
Ott^nak igen belyes megjegyz^se szerint — a kiindal6 pontot elsd 
Borban az dllatnak 6letm6dj&ban kell keresni. Induljunk b&t 
esen a nyomon. Az a bagoly, melyet a r^giek a latin astOf otus 
n^ven neveztek : fiilesbagoly. A f iilesbaglyok k5z5tt van egy faj, mely 
a tSbbitdl elt6rdleg nem erd6sy vagy Hs belyeken, banem nyilt s 
Dagyobb&ra nedves, mocs^ros 6a apr6bb nov^nyekkel ben6tt teriile- 
teken ^1, f&ra nem, vagy csak igen ritk&n sz&ll ; rendesen a foldnek 
szirazabb terlSletein tart6zkodik, ^s pedig m^lyed^sekben bason beverve, 
neba — hogy jelenl^te kev^sbe feltfind legyen — oldalt fekQye lapul 
a gSdrocak^k oldal&boz. Ez a mad&r, az apr6 nSv^nyzet k5zt annyira 
lappang6ban tudja tartaoi magdt a basonfekv^ssel, bogy az ember 
csak akkor veszi ^szre, mikor bozzd nagyon kozel jutva, l^pteitdl 
megriadva felrebben s od&bb sz&ll. Ime a mdLonfekv6 n^y magyard- 
zata. Ez a bagoly az, melyet Fdldi Strix accipitrinuSj lijabban pedig 
a 8zaktiid6sok nagy r^sze Asio accipitrinus nSven emlit ; s erre vonat- 
kozik a r^gis^gben asio, ottis latin n^yyel egyQtt jegyzett mdlonfekv6. 

De van ennek egy testy^rfaja is, amely erdds belyeken tar- 
t6zkodik ; ennek latin neye Strix otus yolt Linn^n^l, ma pedig 
nagyobb^ra Asio otus a legbaszn&ltabb tiidomdnyos neve. Ez az erdei 
fUlesbagolyj mely ba ritkdn is, de lesz&ll a foldre, s amint fel van 
r6la jegyezye, Utt&k a bar&zd^ba lelapultan, hogy dszrevStlennd tegye 
mag&t. Csorgey Titusz jeles fiatal ornitbol6gusunk drtesft, bogy egy 
esetben a cenki erdd kis tiszt^dn, elbagyott erdei bangyaboly lapos 
tetej6n> bason fekye, sUtk^rezve taUlta. Ime teb&t erre is ri illik a 
mdlonfekv6 n6y. 

Yal6szintL, bogy r^gen a mdlonfekv6 dltal&nosan baszn&lt n^y 
volt, m&r t. i. ott, ahol n^pdnk e baglyokat megismerhette. 

Ma is jobb volna tudomtoyos magyar n^yQl ezt a jollemzd 
neyet alkalmazni s akkor lenne: 

az erdei fiilesbagoly helyett : erdei mdlonfekv6 (Asio otus L.) ; 

a r^ti fiilesbagoly helyett: riti mdlonfekvd (Asio accipitri- 
nus PalL).i 

Ezek ut&n azt biszem meg&llapitottnak tekintbetjiik, bogy a 
regis^gben a nidlonfekv6 a mi k5z6p f iilesbaglyainkra alkalmazott n^y 
volt, 6s pedig a fennebb jelzett 6rtelemben. Pungur (xtula.. 

' Egy^birant fel kell emlitenem, hogy a mdlonfekvo nevet a n6p 
6zaj&r61 is jegyeztem Zilah videkerol (Szil&gy m,), de a kecskefejore (Capri- 
molgus earopaeas) alkalmazva. Arra is az6rt alkalmazt&k ezt a nevet, mert 
egesz nap hason fekve szokott lappangani. Ott kiiloaben a reti m&lonfekvot 
nem ismerik s meg az erdei t is alig. 

9* 



132 IRODALOM. 

IRODALOM* 

K^t fllozdflai mank^rdl. 

I. 

A Idki Petrol Irta Alexander Bemdt, 

A Muveltsig Konyvtdra cimfi pomp&s enciklop^diai v&Ualatbdl. 
mely olyan gyorsan elterjedt iskoUinkban s egy^b mfivelt kdreinkben, 
a mdsodik kotet is megjelent; cime: »Az ember testi 48 lelki iUte, 
egy^ni Ss faji sajdtsdgai. Szakferfiak k5zremuk5d^86vel szerkesztik 
Alexander Bemdt 6s Lenhossek MiMly egyetemi tan&rok. 470 szo^eg- 
k^ppel 68 39 mfimelleklettel.^c E gazdag tartalmii kdtetben a 
lelki 6letr51 Alexander Bern&t ad nagyszab&sii rajzot, mely 
6pilgy megkap m61y 6s eredeti felfog&s&val, mint gyonyorkddt«t 
szellemes eload&sdval. Ezen egys^ges, az eg6sz lelki 61etet fel5lelo fejte- 
getSsekbol e helyen azt a fejezetet ismertet jiik, mely else sorban 6rdekel 
bennuuket, mert a nyelv 63 gondolkod&s viszony^ra derit yiUgoss^ot. 

iSrtelmi 6letunket elemezve ketf6le tev6kenys6get tal&lunk. 
Eloaz&r is a szemlil4si ; ezzel megszerezztik a viUg 6rz6ki k6p6t^ 
mely azonban oly gazdag, oly m6rhetetlen sok elembol All, bogy 
szinte lebetetlen benne eligazodni. Az elt^velyedes vesz6lyetdl meg6Y 
ertelmi 6let&nk m&sik tev6keDys6ge : a szorosabb 6rtelemben vett 
gondolkod6S; mely elsosorban kozkepek alkot&sdban nyilv&nul a melyet 
rendesen elvont gondolkod&snak neveziiDk. Mind a Bzeml6leti, mind 
az elvont gondolkod&snak nagy biol6giai feladata van, mind a ketto 
kapcBolatos az emberi 6let alaposztdn6vel : 16tunk fenntart&s&nak 68 
kifejle8zt686nek torekv6s6vel. A szeml6leti gondolkod&s biol6giai 
feladata, bogy megismerjiik az egyes dolgokat s ezekb61 ossze&llftsnk 
a vil&g k6p6t; az elvont goDdolkod&86, bogy a k6pek beUtbatatlan 
tomeg6t rendezziik, egyszeriisitstik, bogy 8zuk86gleteink azerint hkani 
tad junk vele. MiD6l gazdagabb a vildgk6p s min6l rendezettebb a 
sokas&g, anndl jobban tudunk alkalmazkodni a viUgboz 6s megfelelni 
biol6giai rendeltet6sQnknek. 

Azonban a gondolkod&s fgy sem 6rte el c6lj&t. Egyr68zt nem 
el6gg6 &8szefoglal6; mert dmb^r a kozk6pek tetemesen redakdlj&k a 
gondolati anyagot, ez m6g igy is nagyon t5meges ; m&8r6szt az elvo- 
nds alig Iebets6ge8, mert ba egy pillanatra sikerUl is valamely konkr6t 
szeml61etnek egyik von&sdt gondolatban elkiilonfteni a tobbitdL 
csakbamar t^jra bozzdtapadnak egy6b von^sok; a gondolkod&B igy 

* Az I. kotet a tecknika vivmdnyait ismertette. Az I. k. targy- 
mutat6j&b61 megemlitiink itt egy kulonos felreert68t : ^venyere^* mintha a 
szeszes italoknak regi magyar venyerik vagy ink&bb venertfk neve tobbes- 
8z&mu 8z6 volna, pedig egyessz&m, mint rndSk^ repedSk stb. Tobbese vener€kek. 
— Mind a ket kotetnek nyelve 68 stilusa arinylag kev68 kifog&sra ad alkal- 
mat, sot pi. a muszok haszoalat&ban itt-ott foltuno a helyes magyarsagra 
val6 torekves, pi. tdrna helyett tdrd ; >a csorga vagy belyesebben a 
t&ro &rkac (1 : 28). De nehol bizony hib&s maszdkkal is talalkozunk, pi. 
tdmonUSy tomont^H eljdrds stb. >A folyosok nem torkolnak a kiilre< (1 :28) stb. 



IBODALOM. 133 

nem szabadulhat a 8zeml6lett6l. Az osszefoglal&shoz 6s elvondshoz, 
a gondolatok tomeg^nek m^g nagyobb egyszer^sit^s^hez 6s a szem- 
I6lett5l yald felszabadftdsahoz sztiks^ges m6g valami : a n y e 1 v. 

A nyelv szerep^t a gondolkodds h&zturUsdban ligy jellemez- 
hetjuk, bogy a nyelv rovid jelek rendszere, mely a gon- 
dolatok bonyodalmas, nagy kiterjed^au rendszer^t belyet- 
tesiti. Igy belyettesfti a sz6 a kozkdpet, melynek megalkotdsa 
terbea, nem is mindig megoldbatd feladat. A sz6 folment e feladatt6l : 
csak jelzi a mank&t, melyet mindig csak sziiks^gbez k^pest kell 
v^grehajtani. Az dllat kozk^p^t gondolni neh^z feladat, nagy on sok- 
f£l6t kellene benne osszefoglalni ; az dllat s z 6 n a k gondoldsa meg- 
konnyiti e feladatot, ennek csak egy r6sz6t y^gezzQk : ba sziiks^ges, 
hogy az Allat mozg^s&t gondoljuk, Ugy csak ezt az egy jegyet emel- 
jQk ki hatdrozottan. A szd teszi lehets^gessd az elvondst. Ha hallom 
e szavakat: mozgdSf szin^ hang, ezeket ligy gondolbatom, bogy nem 
kepzelem egyszersmind azt is, ami mozog, szines 6s bangos. A sz6 
val6ban csak jelzi a gondolatot, mintegy stenogrammdja a gondolat- 
nak. — De bogy an lehets6ges ez a belyettesit^s ? A sz6 csak akkor 
er yalamit, ba drtjiik a jelent6s6t, vagyis ha valamely kozk6p t&rsul 
vele; e t6rsul&s n^lkUl csak drtelmetlen bangosszet^tel. Nem ment 
fel teb&t a sz6 a k5zk6p gondolds&t6l ? — A sz6 minden bizonnyal 
kapcsol6dik a megfelelo gondolattal, de a kettdnek tudatossdgi foka 
Dom egyforma. A sz6 hangkdpe yildgos 6s bat&rozott, a vele kapcso- 
latos gondolat azonban homdlyos es hat&rozatlan, a tudat f6lhom&lyos 
batter6ben marad s csak akkor jut a vil&gos elot6rbe, ba valamik^p 
bib6t teszUnk alkalmaz&s&ban. A szd olyform&n belyettesiti a gondo- 
latot, mint a papirp6nz a maga 6rca]apj6t, ennck azonban a valdsdg- 
ban is meg kell lennie valabol. 

Ebbez j&rul egy meg fontosabb mozzanat. A gondolat mindig 
szem]6letre tdmaszkodik. A szemlelet vil&gos, eg6szen eltolti tuda- 
tankai. Az eml6kk6p m&r bom&lyosabb, bat&rozatlanabb, nem tudjuk 
mindig megfogni, minduntalan idegen elemek is csatlakoznak bozzd ; 
annyi tadatos az eml6kk6pb5l, amennyi 8zeml6let van benne. Az 
elvont gondolat m6g jobban tdvozik a szeml6lettdl ; mert az csak 
elyont gondolat, magunk eldtt sem tudatos. Az elvont gondolat 
a 8z6 Altai valik tudatossd. A szd, ak&r mint 6rz6ki bang- 
kep, akdr mint eml6kk6p, mindig szeml6letes ; de kapcsolatos egy 
gondolattal, mely a tudat b&tter6ben lappang, s fgy mibelyt a sz6 
folmerUl a tudatban, tudatossA teszi a gondolatot is. Igazolja ezt 
sz&mtalan tapasztalat. Ha valamin elgondolkodunk, mieldtt a keresett 
gondolat eszUnkbe jut, valosdgos uress6get 6rzunk tudatunkban ; 
egyszerre vil&gossdg tdmad, azaz a gondolat megtaldlta sz6beli jelz6- 
set s ezzel tudatossd lett. Irdemberek azt szoktdk mondani, bogy 
iras kozben jonnek a legjobb gondolatok, pedig csak vildgosakkd 
lettek a 8z6baont6s Altai. Docendo discimus. Sot eg6sz n6pek szellemi 
sajdtossdga igazolja a fenti t6telt ; a sokat besz^ld n6pek, mint pi. 
a francia, nagyon vil&gosan gondolkodnak, mig a szavakban fukar 
68zaki n6pek sokszor bomAlyosaknak lAtszanak. — De csakis az 



134 



IBODALOM. 



elvont 68 tudatos gondolkodAs szonil mindig Bsavakra; ^ra^kaser- 
▼eink bistosan eligazodnak szd n^lklil is, ^s elvont gondolatainkat, 
miel6tt nyelvi formAt 5ltenek, megelozi a ssdtalan gondolkod&s, a 
gondolatoknak as a viszonyulABa, kapcsoldd&sa, mely a tudat h&tterd- 
ben megy v^gbe. 

Azonban a nyelvrel bizonyos tSk^letlens^gek is j&mak. A 8z6 
sohasem f^rhet eg^szen kSzel a gondolathoz, egyetemes term^szet^n^l 
fogva sem sfmulhat tSk^letesen az egy6nie6ghez ; min^l m^lyebb a 
gondolaty min^l fejlettebb az egy^nis^g, ann&l kev^sb^ fedi egym&st 
Bz6 £b gondolat. Sok baj sz^mazik abbdl is, bogy a szavak ritk&n 
vannak egy^rtelmiileg meghatArozva, tovdbb& abbdl, bogy kor&bban 
jutunk a nyelv birtokAba, mint a megfelelo gondolatok^ba, ami 
kritik&tlan nyelvbaszn&latra ad alkalmat. £ tdk^letlens^gek felisme- 
r^se m&r ^vsztoidokkal ezeldtt egy mesters^gesen alkotott, de tSkd- 
letes nyelv ide&lj4hoz vezetett, melyben megvolna a jelrendszer 
minden eldnye a yelej&rd h&trAnyok n^lkiil. Megvaldsul-e valaha 
ez az ide&l ? Szerdret SIkdor 

II. 

A spektdativ termdszettudomdny dlapgondolatai mint az egysSgea Srzetfilozofia 

rendszere. Irta Simon Jdzsef Sdndor dr, (Budapest, 1904. Ai Athenaeum 

kiad&sa. XII ^s 421 lap, &ra 8 kor.) 

Mikor Goethe Schabarthnak, a n^met bolcseldnek egyik b5l- 
cseleti miiy^t olvasta, fgy Bz6lt: >Bizony&ra kiv&ld ember ez a 
Schubarth, B5t egyet-m^st j6l is mond, ha az ember a maga nyelv^re 
leforditja*.^ fgy vagyunk valamennyi c6hbeli bSlcselSvel. Simon Jdzsef 
Sdndor is dnd]l6 gondolkod6, sokf^le tudomdnyban jdrtas, ^s — fdrad- 
batatlan bazgdsdggal — szdmos eredeii bolcseleti munkdval gazdagi- 
totta irodalmunkat. Jelen miiv^ben — egyebek kozt — ezeket a 
figyelemrem6lt6 6szrev6teleket teszi: 

>A filoz6fi&ra, mint igazdn redlis ^s pozitfv tudomdnyra, leg- 
elsd sorban a magyar sziiletett. Egyetlenegy filozofdl6 n^p se Idt a 
Yal6 l^t m^ly^re oly tisztdn s egy se fejezi ki^ amit Idt, oly batd- 
rozottan 6a szabatosan, mint a magyar. A tad68 Nyngatnak tudo- 
mdnyos nyelvei kSzott csakis a magyar birja egyetlenegy 8z6yal kife- 
jezni a mi nemtudatos, fizikaif 4b tudatos, psychikai mukod^s&nknek 
egymdBt6l olyannyira eltitd jelens^g^t. Csak a magyar ige tadja 
egymagdban is szeml^ltetni a mi irzeti 68 kipzeti teydkenysSgiinknek 
oly ellent^tes sajdtsdgait. A magyar ember mdr nyelv^nek ily kon- 
kr^t term^szet^ndl fogva is ismeretelmSleti spekuldci6kra szQletett. 
A magyar gondolkod6 mdr term^szetes ^s redlis eszejdrdsa miatt is 
filoz6fiai vizsgdl6ddsra termett< . . . >Yan-e a tudomdnyos Nyagatnak 
a filoz6fiai gondolkoddsban szdmottevo csak egy olyan ndpe, amely 
egyetlenegy szeml^Ietben tndnd megvildgitani a mi tdrgyatlan, azaz 
m^g nemtudatos f 6s a mi tdrgyas, vagyis mdr tudatos I6tf elfogdsnnkat ? 

^ Eckermann, Gesprache mit Goethe (1829. febr. 4.). 



IBODALOM. 135 

Van-e csak egy is, amely egy 68 ugyanazon kifejez^snek keti6s alak- 
jkYBl bfm& megdrs^kfteDi a mi ugyanazon egy 6rz6ki tapaaztalatunk- 
ban megnyilatkosd fizikai 6a psychikai ^rv^nyesQldst ? Akad-e k5z5ttuk 
olyas yalaki, aki ugyanason egy ig^nek k6tf6le formAj&yal tudD& 
mindig meghat^rozni nunden egyes ^rz^kel^s&aknek irzeti 6b kipzeti 
megnyilatkoz&s&t ? Meg tadja-e egyeilenegy szdval mondani valamelyi- 
k5k ak^ Ut&si, ak&r hallAsi, vagy milB egy^b ^rz^keldstinknek kettO's 
jelens^g^t 68 valds^g&t? At6rzi-e 6s &t6rti-e csak egy is kSziilok, 
amit a magyar ember oly viUgosan 6rez 6s 6rt e kettds kifejez6- 
seknek Idiokf haUok, 4rz{kelek 6s yiszont Idtom, heUlom, irziktlem 
egymAstdl oly 6lesen eltlt6 jelent6seiben ? ! < (Bevez. 1. 6s 3.)^ 

Azonban — &mb&r, t68gy5keres magyar ember I6t6rey tudja a 
nyelyet, frni is tud 6s Ir^ kSzben vil&goss&gra is torekszik — d sem 
ir mindig vilAgosan. Ak^rh&nyszor le kell fordltanunk a magunk 
oyel76re szavait, bogy meg6rthessiik gondolatait. Mi ennek oka? 
A bSlcselet bonyodalmas t^rgyainak nebezen 6rtbetd volUn kivQl 
az, bogy nem kerflli aggodalmas gondossdggal mindazt^ ami a magyar 
nyely lelk6yel ellenkezik. L&ssunk egyn6b&ny p61d&t ! — Nem magya- 
rosak e kifejez68ei: 

ide-oda egy fd ileten di (III), magy. : ide s tova; 

kozel kit iviizedea (IV, t5bbsz5r is), a kSzel, a fr. pHs de, a 
D6m. nahCf magy. csaknem, majdnem, majd, szinte; 

kizzelfoghatd (ao., tdbbsz5r is), a D6m. handgreiflichj magy. nyil- 
▼toval6, Bzembettind, tagadhatatlan, teljes, viUgos; 

hangsiUyozom . . . litszemliletemnek tiszta magyar alapsajdtsdgdt 
(V, tobbezor is), a hangsiUyoznij a n6m. betanen, mit Nachdruck v. 
naehdrUcklich reden, magy. b&fcran v. egyenesen kimondom, bogy sib., 
vagy: erdsen &llitom, bogy sib., fontossAgot tolajdonftok neki; 

parancsdd kbvetkezeteasig (2), a parancsold, a n6nL gebieterisch 
fordftAsa, magy. k6Dy8zerft5, szoros v. vas k5vetkezetess6g ; 

hamis szenUilet (uo.), a hamis, a n6m. falsch fordftdsa, magy. 
belytelen, bib&s, rossz; v5. ismerik, mint a rossz p6Dzt; 

hamis szenUileten nyugvd okoskoddsok maradnak (no., t5bbsz5r 
is), a maradnak (a n6met bletben) kifej6z68 nemcsak n6metes, banem 
fdl5sleges is; mert ba elbagyjuk, akkor is teljesen 6rtbetd a mondat; 

egy is ugyanazon (4) 6s egy is ugyanaz (37, tObbszdr is), 
ugyanazon egy (4, 50), a n6m. ein und das selbey magy. ngyanaz, 
ugyanaz a, ugyanannak a stb., r6giesen 6s n6pie8en: azonegy; 

Hesen elUt6 jelentiseiben (3 6b 4), az ilesen, a n6m. scharf, 
magy. bomlokegyenest, nagyon, szembetfinden, teljesen; 

akarva-nemakarva (5 6s 382), a lat. noUe veUe v. nolens volens^ 
magy. ak&r akarjnk, ak&r nem; 



' De meg kell jegyezniink, bogy ogyanezt a kuloDb96get megteszi 
8ok mas nyelv is, pi. a rokon nyelvek koziil a mordvin, vogul, osztj&k, nem- 
rokon nyelvek kozul pi. a h6ber, az arab, a mexik6i, a gronlandi nyelv. 
Yog. dlBm olok: alilem olom; arab ra^aita n6zek : ra'aituka n6zlek stb. 

A szerk. 



136 IRODALOM. 

az cffile 4rzikel6mek nemtudatos tdrgyi risze . . . hdti&rbe Bzond 
is eltnosddik (uo.), a hdtt&be szorulni, a n^m. in den Hintergrund 
treten, nemcsak nem magyaros, de az id6zett mondatban a helyes 
eltnosddik mellett felesleges is; magy. xneggyeDgulni, elhom&lyoaodni, 
elhom&lyoBulni, meghdirdlni, visszayonulni, el- v. f^lre-v., leszorulDi 
valabounan, f^lre v. h&tra dllani, h&tra szorulni, h&tra keriSlni v. 
hdzddni ; a hdttSrhe szoritani kifejez^s pedig, amellyel szint^n ^1 
(24 ^s 55), magy. elDyomni, fQlulmulDi, gyengiteni, legydzni stb. ; 

az ilyfile erz4kletkifejez6s . . . alanyi mukodest jelent teMt (5), 
a jelent eni nemcsak ndmetes, hanem folosleges is az elobbi mondatban ; 
magy. az ilyf^le ^rz6kletkifejez6s teh&t alanyi mfikod^s; 

amelyhdl . . . kiesett 6s hidnyzik a tdrgyi . . . letirvinyesUldsnek . . . 
tdrgya (uo.), a kiesett n^metes, ^s az id6zett mondatban fdlSslegea is ; 

csakis az a tdrgy Utezik szdmomra (no.), a Utezik a lat. existit, 
magy. van ; e kif. pedig : megsemmisUUs nem Utezik (36) magyarosau 
Igy van: megsemmisiil^s nines; 

a Utezdnek mikint megy at a tartalma drzdkeldsiink alkalmdval 
a Ulekhe (uo., 12 es 29), az alkalmdval n^m. ^s folosleges, magy. 
6rzdkel6s&nkkor v. mikor 6rz6kelunk; 

a fizioldgidnak 4s fUozdfidnak (12), a fUozdfia eU is n^velo kell; 

mindkettejdk (uo.), a fiziol6gi&r5l ^s a filoz6fi&r61 mondja, fgy 
is mondja : mind a ketten (420) az 6rzet ^s a k^pzetrdl, holott igy 
csak Bzemelyekrdl mondbatni, magy. mindketto, mind a kettd; 

nagy eldhaladisainak (12), az elOhaladds a n^m. ForischriU, 
Fartschreiten, e szdban az eld 8z5csk&ra nines szUks^g, mert h&tra- 
halad&s nines, magy. balad&s; 

eldhaladdsainak dacdra is (uo., tobbszSr is), a n^m. trotz^ magy. 
halad&sai mellett is v. 6mbir, j6llehet, mindamellett bogy, noba — 

legyen ez elektrikus folyanihanj vagy . . . (uo. 6s 13) ; a legyen 
nem magyaros, magy. ak&r elektrikus folyamban, ak&r stb. 

a Plotinosd Hgy^ mint a Spinozdd (uo. 6s 39), magy. valamint 
a Plotinos6, tlgy a Spinoz&6, v. mind, mind, v. mint, (igy; 

ez az egysdgt amelynek . . . Idtbe ds tuddsba kell szdtszakadnia (13), 
magy. letre s tud&sra kell ketteszakadnia ; 

e tdrgyat ama kdpzetek dltal kell meghatdroznam (15), az dlial 
latinos, franei&s 6s n6metes, magy. k6pzetekkel; 

kizdrdlagos, kizdrdlagosan (uo.), a n6met ausschliesslich^ magy. 
csup&n, csup&n csak, egyetlen ; 

valamennyien egyszerre . . . drvdnyesiilnek (23), a I6gy test^nek 
belsd r6szeirdl mondja; valamennyien csak szem6lyekr61 mondbat6; 

egy bizonyos fizikai test (uo.), a n6m. ein gewisser, magy. valamely ; 

vdlt ki , , . idegingereket (uo. 6s 67), magy. gerjeszt, kdt, 
t&maszt, eloidez; 

azt a pszichikai folyamatoty amely a jelenldvd inger dltal okoztafik 
(29), magy. azt a psziebikai folyamatot, amelynek a jelenlevo inger az oka ; 

beismerds (30), n. Bekennen^ BekenntniSj m. megvall&s, vallomis ; 

tevydren fekvd (43), a n6m. es liegt auf der Hand kif. nyomto ; 
magy. 6rtbet5, szemmellitbatd, szembetfin5, vil&gos; 



IBODALOM. 137 

fdjdalom (45 ds 391), magy. sajnos ; 

ide-odaokoskoddsok (48), magy. osaze-vissza o. ; 

a szellemi mvkodis hels6 titkaindk magyai dzatdban 4ri el a leg- 
magasabb fokdt a Sch, filozofdldsdnak homdlyossdga (uo.), ndmetes. 
magy. a 62. muk5d6s belsd t. magyardzat&ban leghomdlyosabb Sch. f. 

egyoldcUusdgdnak . . . kicsUcsositdsak^pen (56), magy. befejez^setil^ 
botetdz^seiil, hegyibe, koron&j&ul, teljess^ t^teleiil; 

kozelebbrd'l megvildgitani (59 ^s 103), magy. helyesen, j6l, kello- 
k^pen, pontosan, teljesen; 

beldijuk (64), a ndm. einseherif magy. dtUtjuk; 

ttid(Ubeli utdnk4pz4se (63), a n^m. Nachbildungf magy. k^prnds. 
m&8ol4s, ui&noz&s&j yminek p^ld&j&ra val6 alkotds, visszaid^z^s; 

tainyomd (114),an^m. uberwiegend, magy. erdsebb, nagy obb, t5bb ; 

az uj atdmvonaUfeszilltsigek belipise (161), magy. hozz&jdruUsa ; 

a fokrdl-fokra emelkedd' atdrnvanal-fesziilts^gek Unykozossige , . . 
ujra teljesen kifejii magdt (161 — 2), magy. elhatalmasodik, feliil- 
kerekedik, kifejii eroit, kifejlddik; 

t^nyleg (196 es 388), magy. csakugyan, valdban, valds&ggal; 

tnagdtdl 4rthei6leg (227), magy. konnyen ^rthetd, bogy; k5nnyu 
megdrteoi, bogy ; term^szetesen ; 

emeli (233), magy. gyarapftja, nagyobbitja, oregbiti ; 

az ilettelen test . . . csak mint tonieg (281), magy. tSmegben, 
tomegk^nt, tomegiil; 

4rvinyeitit% magdt (uo.), a n6m. macht sick geltend; magy. 61. 
ereje van, bat, batalma, hat&sa vaD, mukodik; 

elben keresendd 6h ebbd'l magyardzandd (287), magy. ebben kell 
keresni (▼. keresnUnk) es ebbdi kell magyar&zni (v. magyar&znunk) ; 

a kdlt6% nyelvhaszndlat . . . joggal besz4lhet (301), a joggal a 
n^m. mit Bechtf magy. helyesen, igaz&n, igazs&g Bzerint, jogosan; 

anilkul, hogy engedne . . . az igazsdgbdl (302, 386), magy. az 
iga8s&gb5l semmit sem engedve; 

tarthatatlan . . . okoskodds (380 68 402), a n6m. unhaltbar, 
magy. erdtlen, gyenge, helytelen, bib&s, rossz; 

deterCs . . . ismeretelm^letet sikerill novesztenie (380), az ileter68 
a ii6m. lebenskrdfiigy magy. 6letreval5; 

feltitlenUl meg kell a 8zemt4letben maradnia (386, tobbszdr is), 
magy. okyetetlen m. k. a bz. m. ; 

ha Descartes . . . egy oly jelrendszert akart (390), az egy nem 
magyaroa 68 fol5sleges is; 

mindenekelCtt (uo.) lat., fr. 6s D6mete8, magy. eldszSr, eldszSr 
is, elflSben; 

matematikaUag is kezelhetd (uo.), a kezelnif a n6m. behandetn^ 
handhabenf magy. b&nni vmivel ; az orvos nem kezeli, hanem gy6gyitja 
a beteget, az id6zett kif ej. magyarosan igy van : m. is f ejtegetbetd ; 

kipzetsarozatok foglaljdk le a t4rt (uo.), magy. foglaljAk el; 

boldogoknak irezhetjUk magunkat (uo.), magy. boldognak vall- 
hatjuk magunkat, boldogok lehetunk; 

e szavainak cdfolata c4ljdb6l (402), magy. v6gett; 



138 IRODALOM. 

a iapaszialatnak . . . hdyes MikeUae (uo.), magy. megbecsfilese, 
megbir&l48a, megit^l^se ; 

a termiszet . . . mindent Hgy rendezeti he (89), a herendezni a 
u6m, einrichienf magy. elrendezni, rendezni, int^zni, alkotni stb. ; 

vildgberendez^s (421), magy. elrendez^e; rendje a Til&gnak, 
Til&grend. 

Birtokragos fdnevek el6tt akkor is 61 ndveldvel, sot 
olykor m^g birtokos n^vm&ssal is, mikor oem szuks^ges. 
P61d&al: Csak a magyar ige tudja egymagdban is szenUiltetni a mi 
irzeti 4s k4pzet\ tev4kenysigUnknek oly ellentites sajdtsdgait (1). Mert 
az 6 szemliletok soUt is elmosddd; az 6 nydvdk szinteUn 4s egybe- 
folyd (ao.)* J^ micsoda magdnak a lelkilnknek a mibenl4ie? (11). 
A Kant ezen egyoldalu t4rid6k4pzet4nek hatdsa alatt s az 6 ezen egy- 
oldalHsdgdnak miniegy a kicsUcsositdsakipen (56). tgy sokszor. 

FdiSsleges a meg i g e k 5 1 5 ezekben a kifejez^sekben : Az anyag- 
nak 4s az erdnek . . . megnyilatkozdsa (III), eUg : nyilatkozilsa, de 
helyesebb : nyilv&nuldsa. Csakis e most befejezett rendszeres munkdban 
nyerik meg . . . xgazoldsukat (TV), a nyerik kifej. sem helyes, mert 
&iv, 6rt. nem magyaros ; helyesebb : yannak igazolva, v. igazoliatnak. 
Minden megujuldsi jelens4g . . . az els6 alakuldsi folyamatnak meg- 
ism4tl6d4se (292), el6g: ism^tldd^se ; vagy: ism^tl^se. Ha Descartes 
. . . oly jelrendszert akart megteremteni (390), el6g : teremtenL Igy 
banUadozik 4s szakadozik meg (397). 

A szoosszet^tel nSha elkerUlhetetlen ; de nem helyesek 
— mert kell5k6pen nem is ^rthetdk — az ilyen erdszakolt osszetett 
sz6k : t4r%d6' (50 6a tobbszSr is), t. i. t6r 6a id6 ; t4rid6forma (63), 
t. i. a t^r 6a id5 formdja ; t4rid6val6sdg (65), t. i. a t^r 6s id6 val6- 
s6ga, V. valasdgos t6r 6a id6 ; 6sszegyUttess4g (50 6a 61), t. i. dsazea^g, 
5sszetett r^szekbdl &116 sokas&g; az ossze helyett az ossz helytelen, 
az egyattess6ghez toldva tautol6gia is; dsszt4rbel%s4g (98); dsszfe- 
szUlts4gdllanddsdg (103); dsszfeszults4gnyugalom (125); 4leteleven (64, 
65, 377, 388 6a 390), a n6m. lebensfrisch, t. i. eleven; egyiittesseg- 
dtmenet (66), t. i. az egyuttess^g dtmenete; 4szer(i (383), t. i. az 
6az ereje; ellent4rbelis4g (94 6a tdbbszor is), ez a sz5 6s az ut&na 
kavetkezok kell6k6pen nem 6rthetdk; atomvonalfesziUts4gpdr (97); 
ellentesziats4gdUand6sdg (174); fdldsugdrellenfesziats4g (203) feszUlt- 
s4goszlopi4nyez6 (217); atomvonaldsszegyUttess4g (334); dssz-] teve- 
kenys4ggdtoltsdg (377); tev4kenys4gegyetemess4g (394); atomvonaltev4' 
kenys4gdtmenet (396); atomvonalfeszUlts4gdtmenet (397); ldng4rzet' 
tev4kenys4g (415); melegs4gk4pzettev4kenys4g (uo.); hidegs4gk4pzetmu' 
kdd4s (no.) ] 4rz4klett4vy (uo,) ] dsszeg4sz (uo.) \ 4rzett4nyk6zdss4g (4tl6) ; 
4rzett4nykdl€sdndss4g (419). 

Oyakran 61 idegen szdval, m6g pedig akkor is, mikor j6 
magyar szdval elhetett volna; ime egyn6h&Dy p6lda: problSma (HI, 
6s tQbbszor is), magy. feladat, k6rd6s, megfejt6sre T&r6 k6rd6s, k6rd6s, 
amelyet meg kell fejteni, t6tel; fizikai (uo. 6s t5bbsz5r is), magy. 
termeszeti; psychikai (uo.), magy. lelki; spekutdcid (uo. 6s 1), magy. 
szeml61dd6s; kritika (IV), magy. bfr&lat; funkcid (uo. 6s t5bbBB5r) 



XAOTARXzATOK, HELTRBIOAZfrAsOK. 139 

magy. miikddds, mtLvelet ; de kifejezbetd olykor e 8z6kkal is : hiyatds, 
manka, rendeltet^s; herosz (no.), magy. hds; chaotikus (6), magy. 
zayaroB, znr-zayaros; chaosz (248), magy. zavar, zdr-zavar; afficidlni 
(16), magy. illetni, iogerelni; tranascendens (10). magy. 6rz6kf5lotti, 
a tapasztalat kSr^n kivul vald; immanens (uo.), magy. ^llandd, benne 
foglalt, benoe marad6, yele j6r6; hypothesis (12), magyarol: fdl- 
tey^s, v61eked6s, be nem bizonyitott &llft&8 y. t6tel; fantdzia (no.), 
magy. k^pzelet, k6pzel5 er5, k^pzeld tebets^g; speeifikusan (uo.), 
magy. fajilag, saj&tosan, Baj&ts&gosan ; ohjektum (15), magy. Urgy, 
delog, cdl; produktum (16), magy. eredm^ny, hat&s, mil, termSk; 
fundamentum (19), magy. alap; farfnuldzni (no.), magy. kifejezni; 
defimiid (29), magy. meghat&roz6s ; actio (27), magy. cseleky^s, mfik5- 
d^s; praesens (31), magy. jelen; empirikus (33), tapasztalat! ; Uluzd- 
lius (36), magy. csal6ka, k&pr&zatos, Utszatos, bi&bayald ; archimedikvs 
(48), id^zetben, magy. archimedesi ; kontinualis (340, kdtszer), magy. 
folytonos, folytat6, f olytat^lagos ; ezt a latinos sz6t 5 alkotta, m4g 
pedig helytelenal; apodiktikus (72), magy. megc^folhatatlan, meg- 
donthetetlen, meggydz5, okyetetlen, tagadhatatlan ; modem (278), 
magy. divatoe, mai, i&jkori; reciprok (290), magy. koloson5s; ffravi' 
idci6 (305), magy. neh^zkedds; vibrdcid (272), magy. rezg^s; laby* 
finfhus (335)^ magy. dtyesztd, ziur-zayar; centrum (337), magy. kdz^p- 
pont; kriterium (414), magy. ismertet6 jel; komplikdlt (398), magy. 
bonyodalmas, bonyolddott, kdszdlt; kohezio (401), magy. 5BBzetart6 
er6, SsszetartAs, tapad&s. 

A figyelmes olvasd bizonyAra ^szreyette, bogy az idegen 8z5k 
amelyeknek belyesir&s&n semitsem y&ltoztattnnk nagyon kdyetkezet- 
lenfd — majd magyarosan, majd nem magyarosan — yannak irya, 
B5t yannak f61ig magyarosan ^s f^lig nem magyarosan irottak is. 

Szerz5nk nem az Akad^mia helyesfr&s&t k5yeti, de nem is egd- 
Bzen az tj hivatalos belyesir&st; ez is koyetkezetlens^g. 

K^rjUk az drdemes szerz5t, aki oly lelkesen yallja a magyar- 
nak a bdlcselked^sre yal6 alkalmatoss&gdfc, yalamint m&a magyar 
ir6inkat 6b tnddsainkat, fejezz6k ki gondolataikat ^s 6rzdseiket magyar 
tej&r&s szerint 6s ne tegy^k till magnkat soha a magyar n^p esze- 
j&r&s&t hfyen kifejezd magyar nyely tory^nyein I 

Bellaaoh AladIb. 



hagyarAzatok, helybeigazItAsok. 

Sciliflf a ragadoz<5 5nnek igen elterjedt n^pies neye (Aspius 
rapax); kiejt^sbeli y&ltozatai bol^Uf bolyin, hoin, bain, haing^ balling^ 
halind^ balirUj bdlint^ polind stb. (GScsejtdl s a Dr6ya yid^k^tdl 
eg6sz Bra8s6ig, sok nyelvj&r&sban, 1. MTsz). Legrdgibb adatok a 
Beazt. 6s Scbl. sz6jegyz6kben : balirij halinhal. Eldfordul egy 1570-i 
okley^lben is ilyenform^n: Piscem quom ipsi yocant Bwlin (Oklsz). 
Kassai 8z6k5nyye szerint Oyprinus balieras-t jelentene ; 5 a Bdlint 
n6vb61 magyardzza. Herman Ottd a M. Hal&szat Kdnyy^ben, a 



140 XAaTAKiZATOK, HELYREiaAZfTlSOK. 

me8ter8z6t&rban, azt mondja: >Balin — Grossinger szerint a ii6met 
WcUler, Wallen-iol sz&rmazn^k, melybdl Linn^ a Ballerus-i csin&lia 
volna ; &m a n^met Waller a harcsa, holott a Linnd BallerfAS& keszeg 
8 a magyar balin is kovetkezetesen feh^rhal t. i. Aapius rapax.« 
De m&r a boUn cikkben tobbet s jobbat moDd H. 0., bogy t. i. 
>szl6v halDeV) a a magyar &a/in stb. innen ered<. A bzI&t halnevek 
jegyz^k^ben (766. 1.) pontosabban megmondja: *Boliny (Pet^nyi 
keziraUban) Abramis ballerus L. Mura folyd. Innen a magyar balifi€. 
— Amde m^g sokkal pontosabban megfelel ez a szlov^n sz6: bolen 
der Schied, aspius rapax.< (Pletcrscboik 8z6t&ra. A szlov^n szd 
pedig alig lesz m&s, mint a nemet WaUen, Waller; ez nyilv&n 6nt 
is jelent vagy jolentett az odztr&k n^mets^gben, hisz az dnnek 
im^nt emlitett Schied neve is nyilvin azonos a Scheidcnnelj mely 
tkp. Bzint^n barcsa. Waller namely forrdsban dentix, azaz fogas? 1. 
SchmoUer.) 

Van azonban egy m&sik balin szd is. Szikszai Nomenclatar&j4- 
l)an m&r az elsd, 1590-i kiad&sban. a 80. lapon azt olvassak a hal- 
neyek kozt: >Balena: Balin, va^, czet baU. Ezt dtvettek a k^sdbbi 
8z6t&rnk is (pi. MA., Ad&mi). Szikszai vagy a korabeli magyar iskolftk 
nyelvszok&sa taldn egyszeriien megmagyarositotta ezzel a latin balaena 
bangalakj&t. Alig bihetjiik, bogy tudatosan ruh&zta &t a m&sik balin 
balnevet — a nagy kUlonbs^ggel oem tdrodve — a b&ln&ra. De 
erdekes, bogy a n^metok is ^tvitt^k regente a Waller balnevet a 
b&ln&ra, a Walfischra (koz6pfn. walre, 6fn. uualira sokszor a balaena 
fordft&sa, s n^ha meg van tole kiilonbSztetve a ^uwUf cetec ; 1. 
Scbmcller ^s Kluge). PjLl Autal. 

Ajid-fHf ajtdfdfa, ablakf4lfa (a k6dexekbdl csak a k^ttagu 
osszet^telt id^zi a NySz. 6s Kassai J. azt mondja 1833. 8z6k5nyv6- 
ben: ^ajtd-fil a Hegyalj^n es a tobbesben ajtdfelek: postes foriom 
januae, ostii januae<). — Ezekben a f^l 8z6t mai nyelverzdkunk 
term^szetesen a rendes f^l n^vszdval azonositja. Jobb f^en, bal fel6l 
8 m&s effel^kben a f^l sz6 oldalt jelent, s Igy az ajtdfil is ajt6-oldal 
lebetne. De konnyen lebet, bogy az ajtd-fd utdtagja eg^szen mis 
sz6 volt eredetileg s csak baugz&s&ban basonlitott a rendes f^lhez, 
Wicbmann mostan&ban illitotta ossze a Finniscb-ugriscbe Forscbon- 
gen-ben (III. k.) ezt a szdcsoportot : liv ptV &rboc, mord. pal 
sov6nykar6, lapp ballje 8&torkar6, zurj. beV ajtd- ^s ablakfelfa, finn 
oven-pieli ajtdfel, ikkunan-pieli ablakf^lfa. — Ezt a szdcsoportot 
sz^pen kieg^sziti a m. &jt6'fd s megerositi Wicbmann n^zetdt, mely 
szerint ez a szd osrdgi finnugor musz6 lebetett, timasz, t&maszkard 
jelentesdvel. Simonti Zsiohono. 

Tonvadm Tompa Aranyboz intdzett egyik leveldben (m&joB 
28. 1858.) igy in >Azert csak vdllald el mind az ac^l, mind a kova 
szerepdt, fogj kozepre engem sz&raz tapl6t, ki tudja: nem kapok«e 
majd Bzikrdt ? &mb&r l&nggal dgni ds torvadni nagy kuldnbsdg ( Arany 
Odszes Munk&i 11:441)€. A kiad6, Arany L&szld, a tonvadni 8i5 



EOY\'£LKO. 141 

ali a koyetkezo jegyzetet teszi: »yagy tanvadni? Nines tiszt&n frva 
s ilyes Bz6t a 8z6t&rakban sem tal&lok. De nem sorvadnif mert az 
ekS betii viUgosan tt Ez a jegyzet Arany yalameoDyi tijabb kiad&- 
saiba is bel^keriilt Ebbdl kovetkeztetem, bogy e sz6 igazi jelentd- 
s^vel 68 Bz&rmaz&s^val nincsenek tiszt&ban m6g irodalmi emberek se, 
noha megvan a TiJ8z6t4rban ez alakban: tomvadni, l^u azouban ez 
alakj&ban ismerem: tonvadni; Q'dmbrhen is igy ballottam, mert oda 
val6 t&J8z6. De ligy hallottam Fiizes-Qyarmaton egy oreg embertol, 
akinek minden ija-fija odaval6si volt, s maga mondotta, bogy ezt a 
szdt m&r csak az dregek tudj&k. Mindenesetre 6rdekes doiog, bogy 
ez a 8z6 a felvid^ken 69 az Alfold szel^n is j&ratos volt. Tompa is 
nyilvdn tonvadni alakj&ban ismerte a sz6t, mert m betut r-nek 
olyasni uem lebetett yolna.^ Tompa e levele mogmagyardzta jelen- 
Ua^t, de 6rtelm6r5l teljes fogalmat adnak a kovetkezd mondatok: 
Nem 6lek, ha tonvadok (ha, banem). >Tonvadott a tiiz egSsz ejjei, 
reggelre liDgba borult idle a csur.c A p&sztorok a mezon sokszor 
elteszik k^sdbbre a tiizet, i^gybogy elfbldelik s a par&zs csak beltil- 
r61 lassan eg, ekkor mondjiik a gyereknek, aki a tuz k5rul marad : 
^Gak tonyadjon az a tuz, vigydzz re<i!« 

(Beregaz&sz.) GyOnotCsi LA8Zl6. 



EGYVELEG. 

NyelTJArtotanulmdny a taniMk^pzo int^zetekben. Abban 
a royid nyelyjir&stanulm&nyi munkateryben, amelyet Balassa Jdzsef 
dolgozott ki a Magyar Nyelytadom&nyi T&rsas&g szdmdra, kell6- 
k^peD m^ltatya yan az a fontos szerep, amely lij a most miir tal4ii 
lankadatlan erdre kapott nyelyj&r&si tanulm&nyaink sor&n a tani- 
t6ra y&r. »L6p6seket kell teDDie a bizott8&gnak« — mondja Balassa 
— »abban az irdnyban is, bogy a tanft6k6pz5 int^zetekben, az orsz% 
kfil5nf6le y&rosaiban 6yenk6nt tartand6 szuDidei tanfolyamokban az 
a tandr, aki a magyar nyelyet adja elo, kiil5n szdljon e n^pnyelyi 
gyiijtdsrdl s buzditsa hallgatdit, bogy a MNyT. munk&ss^dboz csat- 
lakozya yegyenek rdszt a gyiijt^s maiik<ij&ban.« De eldk^szitdUl ama 
fontos Bzerepre, azt biszem egy-egy sziinidei tanfolyambeli el6ad&3 
taUn m^gsem yolna elegendo. Mindny&jan tudjuk, bogy eleddig 
nyelyjdr&si tannlm&nyaink j6 r^szet lelkes kezdd nyely^szeink y^gez- 
t6k, azzal a buzgalommal, mely a fiatal embert jellemzi s azzal a 
kdszUlts^ggel, amely bizony a legjobb esetben is eddigi tanulmdnyai- 
nak rdyid idej^re utal. Pedig a nyelyj^rdstanulm^ny egy nyelyjdr&s- 

1 Tnlajdonkep se tomvadf se ionvad. A v es f se tiszta ajakbang se 
tiszta foghang, az4rt az elottiik elofordulo orrbang ae tiazta m, se tiazta n, 
!f az^rt ingfl^ozik ilyenkor az Iras is. Yo. kdrnfbr ea kdnfor, szenved es 
szemvtd (SzekC), Hanva ea hamva, nimfa, szimfonia: olaszul nin/Vi, 
szinfonia^ n6m, ankommen: Ankunft atb. Tompa ketaegkivlil n-ael irta. — 
^^^gy^zzUk, bogy Tompa levelenek az olyasatat m&r egy izben belyre- 
igazitottak, 1. Nyr. 21 : 432 69 472. A azerk. 



142 EOTYBLEO. 

nak tort^neti nyelvtanay ilyet pedig, tdk^leteset, csak nagy tud&s 
alkothat. A taDfolyamok mellett teh&t nagy feladat v&r nyelvj^ria- 
tanalm&nyainkban a tanitdk^pzdint^zetekre.^ 

Amde mindDy&jan tudjak azt is, hogy nagy tud&s mellett 
alapoB Dyelvj&r6stanulm6Dyhos sok idd is kell. S kinek volna erre 
tobb alkalma, mint a tanftdnak? Sorsa oda^kelte a n^p k5z^, ott 
61 ^vekig nagyok 6s kicsinyek kdzStt, arat&skor ^s gozsalyasok ide- 
j6n. Amit ma fdljegyez^ 6vek mulva kijayfthatja. Nyelyj&r6s&t maga 
is besz6li s ha megvan a megfigyel^shez sziiks^ges nyelytudomADyi 
alapja; gyUjthet egy eg^sz 6leten keresztGL Ha azt akarjuk, hogy 
minden egyes vid^ken megbizhatd gyUjtdnk legyen, k^pezzUk ki 
tolUnk telhetoleg tanf t6-jeloltjeinket ! Hiszen e tekintetben a tanitd- 
)el5lt eldnyben van a tandrjeldlt foldtt^ mert ezt p&ly&ja mihamar a 
nyelvj&r&solo v&rosi 6letbe viszi. 

Tanit6k6pz6int6zeteink tanft&sterye is szolgAlja a magyar nyelv* 
j&r&8tanulm6ny Hgy^t Gsak a legUjabb tervre utalok ezt&ttal (v5. 
Hivatalos Kdzl5ny 1903: 65. 1.), ahol a magyar nyelvi rovatban, az L 
oszt. magyar anyag&nak t&rgyal&s&n&l hangsiilyozTa van, hogy sziik- 
seges »a fobb nyelvj&risok ismertet^sec. Ezt azonban megfelelft 
seg^dkdnyv n^lkiil bajos megtenni. S 6ppen ez az, amire t&rsaink 
figyelm^t m6g eztlttal egyeneser fel szeretnSm hivni. 

OrSmmel littuk. hogy az lij Bindczi-Woszely-fele stilisztika * 
m&r e nagy nyelvtudom&nyi 6rdeknek Bzolg&latdba &llott. A magyar 
pr6za tdrt6net6nek k5zl6se mellett e k5oyvben 14 lapos fejezet sz6l 
(57 — 70) — a Balassa kidolgoz&sdbun — a magyar nyelvjirAsokrdl. 
RoTid bevezet^s xit&n (a magyar nyelvtertilet ismertet^se, a t&jszavak 
fogalma) a nyole nyelvjdristertilet jellemzSs^t kapjuk e kSnyvben, 
mindentitt a nyelvjdr&sok jellemz6se ut6n odatdve egy-egy kia ndp- 
nyelvi szSveget. A szovegek j6r6sze nyelvori kozl^s. Ez anyagnak 
pontes ismeret^t megkovetelhetjiik minden tanftv&nyunktbL sot eszel 
kapcsolatban menn^l t5bb szovegbe bevezethetjiik dket A leghelye- 
sebb, ha a Nyelvfirbfil vagy a Nyelvjdrdsi Olvaadkdfiyvbdl (Nyelv6- 
szeti FUzetek 4. szdm) olvasunk 6s olvastatunk menn6l tobbet a fgy 
tapossuk ki azt az utat, amelyet az emlitett iskolai konyv vAgott 
a magyar nyelvj&r&stanulm&ay iskolai muvelesdben.^ 

RUBINTI M6Z 



A nyelYDJftis farcsasdgaibtfl. Simonyi Zsigmond mir har- 
mincn6gy 6vvel ezelott, mikor a Nyr. elso k6t fUzet^ben ismertette 
Barcafalvi nyelyujit&s&t, r&mutatott ennek egy f urcbas&g&ra : »N6ha 
azon fog&Bsal 61, hogy kolcsdnz5tt 8z6knak magyar etimol6gi&t 6d ; 

* Altai aban nem &rtana az iigynek, ha a nyelyjar&8tanalm4nyi azer- 
vezes munk&Iataiba bevonn&k tanit6kepz6 int6zeteink nyelvesztan&rait is. 

* Teljes cime: Stiliaztika es ohasoknnyv. A tanito- ea tanit<Sndkepsd- 
intezetek el so osztalya sz&m&ra* Irtak es szerkesztett6k Banoczi J6Ksef es 
Weszely Odim. Megjelent a poetika s retorika is. Lampel R6bert (Wodianer). 

* Nehol m&ris kovetik ezt az eljaraat a a novendekek nagy 6rdekl5- 
d6st mutatnak, igy pi. az £rz86bet-Qoiskol&ban. A azerk. 



EOTYSLEO. 143 

igy eredteti diadimdi diadaUtdl, labanc-oi ^&-t5l. !]^s alkot kdlcson- 
Bzokhoz hasonld hangz&suakat, hogy konnyebben legyenek elfogad- 
hatdk; igy torz : tratz, bitelenc^: kred^ncion&lis, mentence ; kviet- 
dnciat (Nyr. 1 : 98). Tjjra visszat^r Simonyi e kulSnSBS^gre A Magyar 
Nyelv 1. kiad. 1 : 255 — 6. lapjdn (eg^szen idSzem, mert a most k5z- 
kezen forgd 2. kiad&sbdl ezek a kuri6zumok kimaradtak) : > Yalamint 
as armada^ brigdda 8z6k indftotUk [Barcafalvit] a csoporda^ serde, 
KetmserdCf vidrda k^pz4s6re, Ugy ragasztotta m6g m&s esetekben is 
az idegen 8z6k vegzet^t magyar 8z6tdkb&z. tgj sserinte a kvietdncia 
mentencCf a kredendon^lis bitel^ce, a dipl6ma erime, s5t a diad^ma 
diad^ma a diad(aljh6h ttgyhogj egeszen tSgy hangzik, mint az idegen 
szo [Sid-StjfAa = kdrtil-k5t6s] I Az okodalom Bz6t is Ugy csin&ltai bogy 
hasonlitson az akadimidhoz. Sz6csindl6ink kdsdbb is sokszor azon 
Yoltak, bogy az idegen szdt lebetdleg hasonl6 magyar 8z6val 
Bzoxita&k ki a baszn&latbdl : doctort a iudor-ralf a controleur-i az 
eUendr-relf a cigar-t a szivar-r&lf a manir-t modor-ral, a craycm-t 
rajzdn'Ual 6s iV(fn-nal ; igy keletkezett a ti;a^^verwandtscbaft kifejezd- 
B^re a magyar vaZ-rokonsdg (vdlasztdr. [fajrokons&g, lelki rokons^] 
belyett) s tobb eff^lec. 

Magam is dsszegyOjtottem egy c8om<3t ezekbol a nyelvajlt&si 
kiilSnoss^gekbdl s tal&n nem lesz drdektelen, ba p6tldsul itt foUoro- 
lom oket : hohdc : pojdca, n6m. Pojatz, ol. bajazzo ; — csendd'r : zsan- 
ddr ; — ibr4ny : embryo: — ^c; n^m. Witz (a c k^pzdre n6zve vb. 
hoh6-c 68 I NyUSz.) ; — elem : elementum (1. Nyr. 26 ; 304) ; — gorely 
(Jdsika szava): Oerdll ; — gUnyor (Bardti SzD. szava): humor? v5. 
*hunyor: tr^fa, j6kedv; hunyorgatni; mosolyogni^ kacsingatni^ Mon- 
dolat; — harsonaj harsonya: p^zon (Ball., Posaune, tal&n volt 
pUzona is)? — henger : Zylinder ; — mdkony : f4f]xcop ,m6k*? — ivar 
^eleffotcsont' (az ival&kA agyarr6l ! Jdsika szava, 1. Nyr. 27:117): 
fr. ivoire (lat. eboreus); — jdny (kozgazdasAgi irdkn&l): fr. hon ; 

— kormdr (Ball.) : Komioran ; — korond : rotunda, rotonda, rondeau ; 
leltdr : Inventar ; p%nc4r : pincema ^s Kellner ; — szigor: rigor; 

— 8ziv6-c96 SL, szivd Varga Morton: sypho ; — szdrp : Sirup; — 
Urb^: urbarium; — viador: gladiator y matador (ez a spanyol sz6 
tkp. bikaoldt jelent, lat. mactator), — Nemely 8z<3t nem az idegen 
8z6ra vald tekintettel alkottak, de a vdletlen basonl6s6g kbzrebatott 
a 8z6nak aj&nl&s&ban vagy eltorjedes6ben, pi. szinlel : szimulcUj sugall : 
suggerdL N^ba meg egy-egy jovev6ny8z6ba akaratlanul is belemagya- 
r&ztak valami magyar alapszdt. Az ^den Bz6t mintegy ^dessdgek 
bonteak ^rtett^k (n^petimoldgia- f^le). Az olasz-latin kupola 8z6t a 
NyUSz. a kitp sz&rmaz^kdnak tartja. Yiszont m6r r^gebben is ala- 
kulhattak egyes magyar 8z6k a megfeleld idegen sz5 batdsa alatt; 
pi. hokorhdl a bokr4ta, bukr^ta, mir a 16. szdzad v^gSn, alkalmasint 
a buk^a sz6 v6get yette &t. 

Egy m&sik furcsas&gra is r^mutatott Simonyi (Nyr. 1 : 99 es 
MNy.* 1:256): bogy t. i. a nyelviijit6k egyes belys^gneveket alkal- 
maztak olyan fogalmakra, melyekre ndmileg eml^keztet a bangz&suk. 
Igy tette k5znevekk6 Barcafalvi az Alap, Szerep^ Szalavdr (Zalavdr) 



144 IZEKETEK. 

6s KUkiUlo neveket. Szalavdmnk a meniav&rat, meneddket neyesie, 
KUkUlWnek pedig a kettos kullot vagyis k^rsagarat, teh&t az dtm6r6t 
(b igy azt&n |7(>pon<uak a kettospoDtot). Kds6bbi nyelvujit6kt6l m€g 
ezeket emliti Simonyi : Merenyj Abda (&h6ce)j Irsa (irodalom), Pereel 
(az <3ra, inert perceg). De megfeledkezett az 6r8 sz6r<51; mely nyilvAn 
az Ors helyn6vnek ko8z5ni I6t6t (1. NyUSz.) ; tov6bb4 hogy a Csdny 
helys^gn^vTel az er^ny fogalm&t akartdk jel&lni a nyelvajit6k. — 
Az Alap helyn^vre megjegyzem, hogy t5r5k eredetd b tkp. h6st 
jelent; Szerep pedig bzUv eredetfi 69 sarldt jelent (tdt, horrfit. 
Bzlov^n srp), vb. a ScUlif (NagysaUd^ Kissalld Btb.), Sarldsdr hely- 
neyeket. Kesssthelti Mikl6s. 



IZENETEK. 

K* E. Arany Janos Smed igeje nem az Aristophanes-fordiiAsban 
fordul elo, lianem Tamburas oreg ur c. koltem^nySben, Hair. VerseL 21. 
Az illeto hely igy hangzik: 

'Eml^kezetes neki mindcn accord; 
Egy hang, 8 feledett r^gi dalra imed,* 

Tjgy latszik, Kassai J. szokonyvebol vette. Kassai azt mondja 
(2 : 18—9 ^B 80), hogy imed v. imed^ (feUmed, felimed) sz^kely szo s a« m. 
^bred. Lehet, hogy Kassai a regi es szekely imettf imettf ^mettenj Smettent- 
(ben)-fele kifejezesekbol yonta el, mert ezeket o igy irja: ^mcdtt stb. Az 
imette hat&rozot Arany sokszor alkalmazza (harmadik, de elsd szem^lyrol is, 
rendesen i-vel, de n6ha ^-vel is, pi. ^meffenH&tr. Proz. 447), s a TSz. glosz- 
sz&rium&ban azt mondja rula : ^imette (inkabb : emedte\vL\) > ehren, miut&u 
vki felimedt (ebredt).« Arany meg melleknevet is kepez bcloltik: Mint 
alora, ujra j&tszik, imetti dolp^okat (Csaba 3. rSsz 2 : 11). Feloc«!udtak mimo- 
ros &lomb61 krapulas dmettenia^re (Elv. Alk. 6. 6n.)* 

D, K» Azt mondja, he van hajozva helyett azt kellene mondani : 
behajdztdkf mint bedutyiztdkj bebortondztiky beraktdroztdk, Amde ha behajoz- 
tdk helyes volna, akkor be van hajdzva szinten helyes volna, ahogy hclyesek : 
be van dutyizva^ be van bdrtimdzve, be van csomagolva stb. De az is kerd^^y 
j6-e az a behajoztdk. Mkr csak jobb es szokottabb azt mondani : hajdra 
vittdkf hajora azdUitottdk, haj&n van stb. 

BekfildQtt k^ziratok. Balassa J. Ket magyar nyelvtan. — Kollanyi 
0. A kom&romszentp^teri tajszolas. — Jeszeu&k K. Schalaputra. — B&tky 
Zs. es Zoltai L. Kandia, Burgundia. — Badinyi M. Magyar honosultak. — 
Bodiss S. Adalek Kadarkut nepnyelvebol. — Galambos h. Adaiok irodalmi 
nyelvUnk szotarahoz. — Endrei Ci. Elindultam menni. — Rubinyi M. Fencsel. 

Helyreigazitds. Geleji Katona Istvan Gramatik&tskaja (NyF. 30. sz.) : 
a 4. lapon folsorolt irodalombol nyomdai tevedes kovetkezteben kimaradt 
KemSny K. Kolumban ertekezese : G. K. I. Gramatik&tsk&janak bii*&Iatos 
ismertetese, Gyor 1900. 



A Njelvtdrt^neti 8z6tArt^ rendkiviU leszdllUott dron kapfuUjdk 
a Mugy&r Njelvdr el6fUnt6i: 25 korond&t (60 K, helyett); pdstautal- 
vdnnyal vagy utdnv^telld, Tessik a Magyar Nyelvor szerkesztosigiliez for- 
dtUni I 






^dft^ Qlejin megjelenit^! 

Kozepiskolai Muszotar. 

Az Orsz&gos Kozepiskolai Tan&regyesUlet megbizasab6l 

Szarvas Gabor, Volf Gyorgy, id. A brdnyi Korn^l, Bdndczi 
Jozsef, Beke Mano, Bexbeft Armin, Borbds Vince, 
Csapodi Istvan, Csizik Gyula, Fialowski Lajos, Folser 
Istvdn, Frohlich Izidor, Goll Janos, Halasz Igndc, Hanko 
ViImos,Hon6s Kiirolyjstvdnffy Gyiiia,Kont Gyula, Kr^csy 
Bela, Kreybig Lajos, Madsar Imre, Magocsi-Dietz 
Sandor, Marczali Henrik, Marki Sdndor, Maurer Janos, 
N^gyesy LAszld, Paszlavszky Jozsef, Pecz Vilmos, Pet- 
ricsko Jeno, Petz Gedeon, Schack Bela, Schafarzik Perenc, 
Schilberszky Kdroly, Schmidt Sandor, Scholtz Agost, 
Simonyi Jeno, Szilasi Moric, Szinnyei Jozsef, Szontagh 
Tamas, Sztankovics Odon, Szterenyi Hiig(3, Theisz Gyula, 
Vida Sandor, Zsingor Mihaly 
Itozremukodesevel szerkesztette 

SIMONYI ZSIQMOND 

Hogy a kozepiskolai tanitas nyolvet jobb utra terelje s a nyelv- 
ujit&snak leghibasabb alkottisait, ainennyire lehet kikiiszobolje, 
tovabbabogy a sok 8zerz6n61 sokfelekep hasznalt miinyelvet cg^yonte- 
tiibb^ tegye: az Orszaeros Kozepiskolai TanarogyesUlet mar 1879-ben 
elhatarozta a Kozepiskolai Muszotar megalkotasat. Miiithogry nagy- 
szamii szakember kozremiikodes^re volt sziiksef^, a szotar csak most 
kesziJlhetett eJ. A szotar ma^yar-latiii-nemet foreszbol es latin-iiemet- 
magyar mutatobM 411, xninte^y harminc ivre terjed s a kiivetkezo 
szakok miiszavait fo^lalja ma^aban : mairyar, latin, gorog, nemet es 
francia nyelvtan, irodalomtortenet, stilisztika, retorika. poetika, tor- 
tenet, filozofia (lelektan, lotrika. ethika, esztetika), foldrajz, lizika, 
kemia,4llattan,novenytan.asvanytari, mennyisef^tan (szamtan, geome- 
tria, ibrazolo geometria), szabadkezi rajz, egeszseg^tan, torna, enek. 



i 



A Kaz^piskolai MOszbtdr. 
nak ira elfifizetfo vagy eld- 
legds megrendelds utjdn 
6 karona. EI6flzet6st vagy 
megraiideltet az egyesu let 
csak f. 6. m^Jus 1-ig fogad 
al« azont^l a sz6t^r csak 
bolt! ifaron,4koron^6rt lesz 
kaphat6. jcjcjc^^^«^«^«^«.>c^ 



Az eldfizetdst vagy meg- 
rendel6st vagy kdzvetetlen 
vagy konyv^rus dital az 
Orsz^gos K6z6piskolai 
Tan^regyesulet p6nzt^ro- 
s^hoz, MiJller J6zsef igaz- 
gat6 urhoz, kell cfmezni 
(Budapest, V. ker., Mark6- 
utca, Re^liskola). jt^jt^njt 



A tiszta jSvedelem a TanaregyesUlet segelyalapjae lesz. 



KUNZ es MOSSMEK 

viszoii, asztalnemfi, 
fMi' fe ngj feh^memfi tirhiza 

BUPAFEST. 

IV. ker.t Koronaherce^-utca 68 Kf^y6-t<r 

sarkilii. 

Ajanljak elosniert jo hirnevnek 6rvend6: valddi rum- 

burgi, irhoni es kreasz-vasznaikat, asztalnemiit, torul- 

kozo 6s torlS-ruhdkat. 

— -^A 

Agynemii, der^kalj, pik6- 6s flanell-takardk, valamint 
csipke-fuggonyok nagy valaszteka. 

Sifonok, az elosmert legjobb SCHR0LL-f6Ie gyartmany 

pamutszovetek a legm^ltanyosabb arakon. 

$1$ — - 

Ferfi-, nSi is gyermek-fehernemub61, harisnyakbdl, 
valamint mindenfele mas swvott ariibbl, ligyszinte 

ferfi- es iioi zsebkendokbol nagy raktart tartunk. 

^ 

Kivanatra megkuldjuk nagy kepes arjegyz6kunket, vala- 
mint k6lts6gveteseket: 
nicnyasszonyi kelengyekiol, fciTi-kclengy6kr61, ligyszin- 
ten fiii- es leany-ncvelo int^zetekben szuks^ges felszerft- 
lesi cikkekrol, valamint csecsem6-feh6niemiir61 

vAlASZTAsRA keszseggel kiildunk lehetOleg i 
denbol MINTAkAT is. 



Vc 



Nyelvdrkalauz 

a Magyar NyelvJSr I— ZZV. ivfolyam&hoz. 

Tartalomjegyzek, szomutato, targymutato. 
» Eliadja a Magyar Nyelvor kiad6hivatala. % 
Ara 5 korozia; tan&roknak in tanuldknak 2 korona. 




A K^PfRAS OJABB IRANYAI 

A Kisfalxidy-Tirsas&g &ltal a Luk&cs Kiisztioa-dijjal jutalxnazott mfi. 

Ez a ItonyA' konnyen ertheto olvasmaiiy formajaban mondja el mikepen 
alakultak az ujabb miiveszeti iraiiyok a kepirasban. s melyek ezeknek 
fobb jellemvonasai es erdekessegei. Sorra keriil a naturalistak, az impresszio- 
nistak, a prerafaelitak, a pointilleurok, a stiliz&luk festoi iranya, az 
okok, amelyek ezeket az iranyokat sziiltek, ezutan Ifipfnevezelosebb mes- 
tereik. B<resz sor gyonyorii kep vilagitja meg a szoveget. Ara fOzve 
^^^^S^i^S 3 korona. Dfszkfit^sben o korona. ^'^m&i^a^^^^ 

KIS kOnyv a mov£szetrOl 

Ez a konyv nem szakemberek, hanem a szeles retain miivelt magyar 
nagykozcmseg Bz4in6ra kesziilt. Konnyed formaban i^imerteti mindazt, 
ami a kiilonbozo muv^szetek megertesohez szuksejEres. Szol arrol, mikepen 
kell mut4r]atot nezni, hogyan keletkezik a kep, mi a miiveszi rajz, mi a 
szin szerepe, sz61 az arc- es tajkei)r61, freskorol, szobraszatrul, a lakas- 
berendezesrol s a muepitesrol. Nem szaraz esztetikai fejtepreteseket tar- 
talmaz, banem kozli mindazt, mit miivelt embernek a festomiiveszet- 
rol tudni kell. Ara fOzve 3 korona. Dfszkot^sben 5 korona. 

Singer es Wotfner kiadslsa, Budapest, VI., Andrassy-ut 10. 



, Zolt4ii-f(61e csukamajolaj 

gyerxnekek legJ9bb t^pldleka. 

Ara 2 korona. 



DLTAN B't'LA gydgyszert&riban 

rOAPEBT, V. KERttLET, 8ZABADSAO-t£b. 



REUMA, CSOZ ^S KOSZV^NYES FAJDALMAK 
enyhft6s6re« s6t gy6gyft^s^ra haszndija 

A KRIEQNERF^LE 

REPARATOR-T. 

Ezen S2er kitanS hat&8&r6l 1000-n«l tdbb 

5nk6nt megnyiiatkozott k58z5n6iev6l 6rkezett 

be a k68zft6h5Z| melyek mind tanuskodnak 

ezen k68zftm6ny kitOnS volt&r6l. 

Nagy tiveg 2 korona, Kts Oveg 1 korona, 

kaphat6a gybgyszerMrakban. 6vakodJunkut4nzatokt6l. 

Fdraktar: MAGYAR KORONA gydgyszertar 
Budapest, VIII. kerOlet, Baross-utca 2. sz&m. 



REMENYI MiHALY 

mahegeda-kAsxitd. A magy. Mr. Zeneakad«ml« aiillltdM 

BUDAPEST. VI., KIRALY.UTCA 58/60. 

Ajauljji (3us raktarat valodi olasz, francia, angol, n^met 6a magfyar 
inesterhegeiluk, gonlonkak es vori6kb6l, lej^ujabb hegedu-alaku 
tokok szolid, finom kivitelben. Gyant&k, aUtart61c, 
})aiigjegy - allvanyok a legcelszeriibb formaban. 

Quihttiszta 6s tartds hangversenyhiiroky 

melyeket a legnapryobb miiveszek, mint Hubay, 
Burmester, Grunfeld, Arinyi, Geyer Stefi, Vecseif, 
Foldessy, Biirger tanar urak haiigverseDyeiken lag- 

szivesebben hasznalnak. 

Speciallsta : vends tiangszerelc keszitise is Jafitisibu* 
Hangfokozd-aerenda, ^k^^rgU^^^^^ 

zdsa altnl sokkaT Jobb, erosebb, szebb 68 kellemesebb 
hangja le.sz. Sikerdrt kezess^^i; minden dgyes hang8zern6l. 
R6gi hangszerek v6tele 68 eladui>a a legmagasabbi Araklg. 

Kdpes Arjegyz^k ' ax 5sazes hangaxerrtt k0f6ii-ltlli0n 
ingyen ^s bermentve. o , Talefon-asliqi 87— 84» 




A lAGTAR KIHALYI YALLlS- £s XOZOKTATASUGTI IIHISTER a IMtm cimi kiinyTet : 

MAGYAR NTELVESZET 

a koz^piskolak legfelso osztalyainak es a tanit6kepz6-intezeteknek 

irta.SIMONYl ZSIQMOND 

Badapest, Athenaeum irodalmi es nyomdai r.-tarsulat. 1905. Ara 1 kor. : 

kozepiskolak sz4inara tankonyviil (1129. eln. — 1905.) engedelyezte es 

az engedelyezett kbz^piSKOlai tankonyvek jegyzekebe felvette. 

Hivatalos bfr^lat. 

Kdzepiskolai abiturienseink magyarnyelvi muveltsege, valljuk 
be, meg mindig nem all az egesz vonalon azon a fokon, melyet joggal meg- 
kivanhatn&nk. < 

Ebben bizonyara resze volt a regi tanterv amaz intezkedesenek, 
hogy a magyar nyelvtan betetozo attekinteset a VIII. osztaly felada- 
taul tiizte ki, ahol pedig az amugy is megrovidult tanev heti harom 
oraja az irodalomtorteneti pensumra is keves volt. 

Az uj tanterv ezen a bajon kivant segiteni, mikor a nyelvtant 
most mar a VII. osztilyba tette at. Csakhogy alapos okunk van attol 
tartani, hogy ez a reform sem fog hamarosan gyokeres javuUst hozni. 
Nemcsak aiTa gondolok, hogy a ket evtizedes meggyokerezett rossz 
?zokast, amely hamupipoke szerepere karhoztatta a nyelvtani kurzust, 
nehez lesz kikilszobolui, hanem foleg arra, hogy a nemzeti intelligenciat 
valoban ligy kellene jovo palyajara kibocs&tanunk, hogy tiszta kepet 
szerzett legyen a magyar nyelvtudomany mai all^sarol s a tudomany 
modszererol es segedeszkozeirol is. Amig czt meg nem tessziik, addig 
nem varhatjuk, hogy a nemzet intelligenci&ja erdeklodcst mutasson 
legijajatabb nemzeti kincsiink iigyei irant s a nyelvet ontudatosan 
hasznalja, ami nelk'dl pedig igazi fej lodes nines. 

Amde, ha ezt a celt tuzziik ki, akkor a betetozo nyelvtan olyan 
studiumma lesz, amely az elmaradhatatlan sz&monkeressel egyiitt 
egymaga is lekot legal&bb fel annyi idot, amennyi a VII. oszt&iy 
egesz magyar anyag^ra ' sz4nva van, s talan senkinek sines ketscge 
az irant, hogy viszont a masik felido sehogy sem eleg a regi iroda- 
lomnak olvasmanyokon alapulo megismeresere, meg a stilus gyakorlasara. 

Ezeknek a nehizs^geknek megolddsi mddjdra nemcsak normdnk 
nines, de mig irdnyitdsunk is alig. Tanterv es Utasitiisok egyarant atsik- 
lanak raj ta. A Tanterv nagyon szukszavii altaldnositassal; az Utasitasok 
haligat^ssal. Tanar es tankonyviro tehat itt eg^szeu a maga belatas^ra 
van blzva. 

A mennyit ? es hogyan ? kerdeset a gyakorlatnak kell mecrol- 
dania s a biralatom alft bocsatott konyv tudos szerzoje, Simonyi Zsig- 
niond. mindenesetre hivatott arra, hogy utat probaljon mutatni. 

A vallalkoz&st szivesen iidvozlom s j6 gondolatnak tartom, hogy 
vezerfonalul azt az akademiai koszorut nycrt munkaj^t A Magyar 
Nyelvet vette, amely talan legelso sorban a miivelt nagykozonsegre 
szamit. Mert e tankonyv amannak uyoman halad ; a szakjelentes maga 
vallja, hogy amannak kivonata. Helyes es szep dolog, hogy az abituriens 
mindazt tudja, amit e konyvecske felolel. A tagyaltis modja is olyau, 
hogy VII. osztalyii tanul6 nehezseg nelkiil megt-rtheti. ogy kis szor- 
galommal akar maganuton is derekasan elkesziilhct velo. 

Aki vitathatot keres, tal&l a reszletekben itt is. A maga oge- 
szeben azonban a kdny v hatarozottan erdemes miinka s onallo koiK^epcio 
dolg&ban nem sok uj tankonyv allja vele a versenyt. 

Konyvet mint iranyitot mind en esetre liasznosnak es erdemesnek 
itelem arra, hogy a gyakorlat probajara indul jon s mert kiallitasa is meg- 
felelo, ara pedig jut&nyos, a kozepiskolak VI J, osztdlydra kendo enge- 
ddyezdsre foltetleniil ajanlora. 

Budapesten, 1905. marcius ln)l)an. 

Rajner Ferenc, 

a builapesti VI. ker. all. fdreMinkola igazgatdja. 



A MAGYAR KIRALYI VALLAS- ^S KOZOKTATASUGYI MINISTER 

a kovetkezo cimu konyvet : 

MAGYAR NTELVESZET 

a kozepiskolak legfelso osztalyaiiiak es tanitokepzo-intezotcknek 

>rta:SIMONYI ZSIQMOND 

Budapest. Athenaeum irodalmi es nyomdai r.-tarsulat. 1905. Ara 1 kor. : 

a hivatalos biralat alapjan a tanitokepzii-intezetek hasznalatara (^2463. 

eln. 8z. -- 1905.) eiigedelyezte es az engedelyezett tanft6k6pz6-int6- 

zeti tankonyvek jegyzekebe felvette. 

Hivatalos bfr^lat. 

A gimnaziumok es realiskolak 1899. evi tanitastervei a mao^j^ar 
nyelv es irodalom tanitasaiiyagat a kovetkezokepen szabjak meg: 
a VII. oszt&lyban: a magyar irodalom fejlodesenck ismertetese 1820-ig: 
s ezen — nagy korszakot felolelo — irodalomtiirteneti anyag utau : 
a magyar nyelv rendszerenek dttekint^se^ figyelemmel a nyelv torte- 
neti fejlod^s^re, Ez utobb emlitett anyag elaajatit&sahoz szolgal kezi- 
konyviil a szoban levo mii, mely a szakjelentes szerint a kozepiskolak 
szamara a f. e. 1120. eln. sz. min. rendelettel m&r engedelyez<5st is nyert. 

A magyar nyelv rendszerenek torteneti alapon valo ezen ismer- 
tetese betetoz^se a magyar nyelvi ea irodalmi tanitasnak. 

Ily celbol s ily tanitasi rendszerbe illesztve t&rgyalja a nagj'- 
erdemii s tiidos szerzo miivenek bevezeto reszeben a nyelvet, a nyelv- 
tortenet fontossagat, a szajhagyomanyokat s a valtozasokat, az ana- 
logia hatasait ; a mii I. reszeben a magyar nyelv tortenetet veszi 
ttirgyalas ala, ismertetven a nyelvrokonsag mivolt&t. a rokonnyelve- 
ket, az idegen hatasokat, a nyelvemlekeket, a k6dexek korat, a nyelv- 
jarasokat, az irodalmi nyelvet. a nyelvujitast, a nyelvhelyesseg elveit : 
a II. resz a magyar nyelv szerkezetere vonatkozo tudnivalokat tar- 
talmazza ; ebben a hangtan es helyesiras, a hangzovaltozasok, az 
osszetetel es szokepzes. a jelentestan (beszedreszek. a jelentesvaltoza- 
sok fajai). a szofejtes, a ragozas. a mondattan (alan}', allitmany. 
kiegeszito, a targy es targyas ragozas, a Iiatarozok. a jelzo, a sz6reud. 
az osszetett mondat, a kormondat, a kozpontoz&s) keriilnek targyalas ala. 

Az itt fclsorolt anyagot a szerzo — j61 kiv&logatva es szepen 
elmondva — magas szempontok szerint. iisszefoglalo rendszerben. 
inkabb az ortekezes szclesfbb stiljaval, mint a grammatikai tetelek 
szaggatottsagaval adja ele. 

Mindaz, amit kozol, rendkiviil ertekes. becses anyag : kiilonosen 
nagy ertekiive teszi az, hogy a nyelv legfontosabb jelenaegei lepten- 
nyomon megvilagitast nyernek a regi raagj'ar nyelvbol (itt-ott a rokon. 
vagy idegen nyelvekbol) vett peldakkal. Bizviist mondhatni, hogy e 
konyv ugy targyi. mint methodikai szempontbol a magyar nyelve- 
szetben hiven es biztosan vezeto kalauz s mindket tekintetben kitiino 
term^ke a magyar nyelveszeti irodalom nak. 

Teljesen igaza van a konyv ele hocss'ijtott rovid ertesitesnek. 
hog>' ez a konyv osszefoglalja azon legfontosabb tudnivalokat, melye- 
ket a tanit{3kepesit6 vizsgalaton mindenkitol meg lehet kovetebu, s 
igaza van a szakjelentes^iek. hogy a konyv aunyii foglal magaban, 
amennyit minden ma<iryaruak tudnia kell. 

Ep ezort mely tisztelottel javasolom. hogy Simonyi >Mag}'ar 
Nyelveszet < c. miive a tanito- cs tan i ton like pzok szdmdra enged/lyez- 
tess<^k. sot — ha lehet — (ijdnltassc'k is. 
I^idapest. 1905. Junius ho. 

Sztankd B^la, 

Ml. taiiUdk<^pz5-int. tan&r. 



Biuhvpest. Az AtheiiafUin ir(»lalmi ^h nyomditi r.-t. konyvnyomd^a. 



1906. APRILIS 15. IV. FtJZET. 



MAGYAR NYELVOR 



SZ^RVAS GAB OR 

kolyCirata. 



SZERKESZTI £S KIADJA 

SIMONYI ZSIGMONl), 

A H, TUD, AKAdAhIA BENDES TAOJA. 



-A. 

XXIV. fiVPOLTAM. 



BUDAPEST, 1906. 



SittkesxtA- te kisd61uTatal : Bndapast IV. Farano J6xs«f part 27. 



TARTALOM. 



Tort4nettudom&ny is nyelvtfirt^nQt. (Valasz a Sz&zadok Nyelvtort^net'c. cik- 

kere. I.) Zolnai Gytda « 145 

A regos enek. (Felolvasas a M. Nyelvtudom&nyi T&rsas&g ulesen. II.) 

Vikdr Bdla ^ ^ 155 

Jelent^stanulmanyok II. b. Szeremley Csdszdr Lordnd ^ ^ 163 

A Jelenkor es a nyelvujitaa. Kiss Erno «. « 171 

Irodalom : Kalm&r Elek. A mondatreszek. Ism, Kocsis Ldndrt. — A Kuzep- 

ifikolai Muszotar - - 174 

Nyelvmuveles : Tulip&nkert. Haldsz Gergely, — Fizet es izen helyeairasa. 

Veszpr^mi Bodog. — Helyreigazitasok. K. B 181 

Mfi^yar&zatok, helyreigazitasok : Sziszfa, Simonyi Zsigmond, — A Nemzeti 

dal egy szakaszarol, TSger Bdla. — Kazinczy Ferenc levelezese. JET. G. ... 183 
Nepnyelvi hagyomanyok : Szolasok, hasonlatok. Sztrokay Lajos. — Taj8z6k 

es szolasok. Odbor AndoVj Vero Leo^ Szdntho Gdbor. — Csaladnevek. 

Kelecsenyi Mihdly, — Guny- es ragadvanynevek. GcUambos Dezso 186 

Izenetek. Beklildott keziratok es konyvek ... 192 



KF/iFLEM ^^^^ ^^^ oktdberi sz&munk elfogjrott, 

1 de szuksegiink van neh&ny peld&nyra. 

Szivesen visszavdltjuk azoktdl, akiknek mdr nines 
ra sziiksegiik, ket-ket korondert. 



SIMONYI ZSIGMOND es BALASSA J6ZSEF 

N£MET^s MAGYAR SZOtAR 

J^lso, fieniet-maf/i/ar r6sz, Ara I Mdsodik^ itMyyar-fi^tnet r{*sz* 
felborJtOtesben • . • • ^ korona, \ Ara f^lborkSt^aben 8 korotta. 

A kef reaz egy kotetben J3 korona. 

E szotar iiagy gondot fordit arra, hojyy hasznaloja iiecsak a szavaknak jelenteset 
iymerje mc<r, lianem hojry tajekoztassa a nyclvtan Icgnehezebb kerdeseiben is. 
Miiulen ciryes szu mellett kozli a szokott(31 eltero alakokat s utbaigazitast ad 
arra nczve is, liog-y kell az illeto szot hasziialni az usszefUggo beszedben. Meg- 
jcloli a iieinot szavak liangsulyat, cs szukscg eseteii a kiejtest is. Igen nagy 
guiidot furdit a nomct es a ma^ryar nyidv szolasaira 8 ebben, valamint a nyelv- 
helYes^5C'^'re valo t(.irckve.s})en felulmulja inindeii oddigi szotarunkat. 



NI&MET ^s MAGYAR ISKOLAI SZ6tAR 

Szerk. SIMONYI ZS. es BALASSA J. ^ Egesz v&szonkiit. egy-egy r6sz 3 K 50 f. 



XXXV. katet 1906. Aprtlis 15. 17. fflaet 

MAGYAE NYELVOR 



icDsliiiil mindM litaplMfl 



Sserkanti 

SIKONTI ZSI&MOin) 



SnrfcesztMc <• klad6-hlvital 



TORTfiNETTUDOHANT tS NYELVTdRTfiNET. 

Y&Iasz a Sz4zadok >N7elytort^net< cimu cikk6re« 



A Magyar OTdevd-Szdtdr X. fiizeWnek megjelen^se uy.n, 
1904 okt6ber har^ban tobb mds tudomanyos folydiraton kiviil a 
Sz&zadokban is azzal a k^ressel fordultam tuddsainkhoz : legyenek 
szfyesek szdtiiramra Yonatkozd eszreveteleiket, kifogdsaikat valamely 
folydiratban mieWbb kozz^tenni, vagy egyenesen velem kozolni, 
bogy a bibdkat ^s t^ved^seket a mil fuggelekeben m^g helyre- 
igazithassam s igy k5iiyyem6t ezzel ^rt^kesebb6 tehessem. A k^resem 
kozz^t^tele 6ta lefolyt m^fdl 6y alatt Szily K&lmdn belyreigazitd- 
sain ^ 8 Tak^ts SAndornak a Magyar Nyelv tavalyi es idei 6v- 
folyam&ban megjelent kisebb-nagyobb adalekain kfviil tudtommal 
semini kozlemeny sem jelent meg, mely az Oklevel-Sz6t4r hibdival 
foglalkoznek s mely a tudomdny ^rdekeben e md basznayebetdseget 
es alaposs&gdt eldmozdftani igyekezett yolna. 

K^tszeres koszonettel tartozom teh^t bfr&16mnak, Takits 
Sdndornak azSrt, bogy h&r a tizenkettedik drdban, az Okley^l- 
8z6t&niak royid idfi mulva y&rbat6 befejez&e el6tt, >Nyelytort6net« 
cimfi cikk6ben* mfiyemre vonatkoz6 ^szrev^teleit 8 helyreigazftdsai- 
nak legal&bb egy reszet kozzetette. Yajha yalamennyi kifogdsdt 
kCzzetebette yolna! 

Sajn^lom azonban, bogy t. bir^ldm a szdtdr keletkezdsere^ 
anyag&ra ^s forrdsaira, c^lj&ra es eljdr&smddjaira n^zye is tesz 
kifogdaolo ^szrey^teleket, mieldtt magdt ezekrtfl konyyem Beyeze- 
t^s^bfil kelWen tfijekoztatbatta yolna, s bogy ilykepen belytelen ^s 
alaptalan &lUt&okba kellett t^yednie s nincsen modjdban a milrSi 
teljesen elfogulatlan, a dolog minden oldal&t gondosan szdmba 

1 Szizadok 1904. evf. 8—10. fiiz. ; rajuk vonatkoz6 Sszreyeteleimet 
1. a koyetkezo. 6vf. 2. es 3. szamaban. 

■ Sz&zadok 1906. evf. m&rciusi fUzet, 193—213. 1. 

MAO TAB HTSLy^B. XZXY. 10 



146 ZOLKAI GYULA. 

vevd; teh&t igazs&gos yelem^nyt mondani, ami, nezetem szerint, 
minden tudom&nyos birdlatnak szigorti kotelessege. 

Ez okb61 sz&rmaz6, de egyeb t6ved^sei miatt is kotelessegem- 
nek tartom az igazs&g ^rdek^ben minden fontosabb kifog&s&ra 
^szrev^telt tenni. Megjegyz6seim 6piigy a tdrgy szeretettbfil fognak 
folyni, mint az 6 kifog&sai, s a t^ved^sek kolcsonos kimutat&sa 
dltal csak 8z6t4rirodalmunk iigye fog eWbbre haladni. 

Teljesen egyet^rtek bfrildmmal abban, hogy olyan term&zetft 
mdyet, min6 a t61em rovidseg ^s konnyebb id&hetSs^g c61j4b61 
— a parte potiori — OMevd-Szotdrnah nevezett 8z6gy(ljtem6ny, 
csak fivtizedek munkijAval, >eg6sz sereg tortenetird 6s nyelvtudds 
vdllvetett, kozos fdradozdsdvaU lehet alaposan megszerkeszteni. 
Ez az in eszm^nyem is a nyelvek tort^neti sz6t&rair6L Amde 
mindaddig, amfg ilyen mfiveket a mi szeg^nyes & szomord iro- 
dalmi viszonyaink kozott letrehozhatn&nk, nem kell-e kozzetenniink 
azt a nyelvanyagot is, amit egy-ket ember folkutatott, s nem kell-e 
kozzetenniink akkor is, ha a r6gi sz6k egy r4sz4neh 6rtelmez686t 
szabatosan, kifog&stalanul megadni nem tudjuk is. Nem akarok 
szemreh^ny&st tenni, csak egyszeriien tenyeket dllapftok meg, 
mikor azt mondom, hogy a csaknem k6t evtizeddel ezelfitt meg- 
indult 8 tizenn6gy evvel ezel6'tt befejezfidott Nyelvtort^neti Sz6t&r- 
nak szdertelmezesbeli hibdit mai napig sem mutatt&k ki tortenet- 
tud6saink; hogy e sz6tdr bfrdlatd,b51 m&ig sem jelent meg 
az a r^sz, amely igazdn fontos es tanuls&gos volna, amely a mHvelt- 
s6gi szok helyes magyardzatdt tartalmaznd. s amelynek megjelenese 
elhdritotta volna az Oklev^l-Szotdr azon fogyatkozAsAt, hogy jobb 
tudomds hfj4n k^nytelen volt a Nyelvtort4neti Szdtdr s a regibb 
szdtdrak magyardzataival be^rni. 

De Idssuk, hogyan &11 a mdveltsegtort^neti szok iigye a 
szdt&rban, mert hisz err61 az oldalrdl szoktak a szdt^rakat tort4net- 
tudosaink — elegg6 nem hibaztathato egyoldalus&ggal — megf telnL 

K6ts6gtelen dolog, hogy amely nyelvtort^neti sz6t4r a milvelt- 
segi sz6k kifogastalan td,rgyal^sdval dicsekedhetik (de van-e ilyen 
egydltaldban ?), azt rendkf villi, egyetemes becsd munk&nak kell tar- 
tanunk. De vajjon az-e a szot&r foladata, hogy a mdveltsegtort^net 
minden apr616kos reszleteben pontes, szabatos 6s kimeritd legyen, 
hogy minden ilyen reszletrdl tdj^koztathassa az olvas6t? Szer^ny 
nezetem szerint a szoi&x els6 sorban a nyelvtudomdny szolgdlat&ra 
val6. A nyelv eletet es fejl6d6set akarjuk benne mi, nyelveszek, 
legjobb tuddsunkkal megrajzolni. A 8z6k mflvelts^gtort^neti tar- 



TCRT^KETTUDOhXnT tS NYELTTdRrfirET. 147 

talm&ra nekiink csak annyiban van sziiksegunk, amennyiben ez 
a nyelv sz6kincs6nek teljesebb megdrt^s^bez, a 8z6k y&ltoz^sainak 
8 a 8z6I&sok keletkez^senek magyarizatdboz okvetetleniil szuks^ges. 
Hogy csak egy-k6t p61ddt emlitsek, a nyelv tortenete szempont- 
]&h6l a h4s mtivelts^gtort^neti oldaUra n^zve peld&ul el6g annyit 
megtudnnnk a 8z6t&rakb61, bogy a Jidz einberi lakdsul szolg&16 
^piiletet, illetdleg ennek egy-egy szakasz&t jelenti 6& jelentette; 
hogy mind volt a legdsibb b&z s bogyan fejl6dott sz&zadokon, 
ezredeken &i a mai btiszemeletes amerikai b&zakig, arra n&ve 
ki fog a szdt&rakban keresni f olvil&gositdst ? Hogy a forint es 
irajcdr sz&zadrol sz&zadra min6 erteket kepviselt, annak kifejtes^t 
^ foltiintet^s^t a szdtdrban fogjuk-e keresni? A mai hatos 8z6 
jelent^set, amely krajc&rban bosszti iddn dt 10-et, ma fill^rben 
20-at jelent, a magyar p^nz tort^net^vel kell ugyan a nyelv^sznek 
is megmagyardznia, de az ^rt^kek v&ltoz£s£nak sok r^szlete a 
nydv megert&e szempontjdbdl l^nyegtelen s ezek, n&etem szerint, 
nem is val6k a szdtdrba. Takiits erdekesen fejtette ki nem r^g,^ 
hogy a sztronga sz<5 a XVI. & XVIL sz^zadban bizonyos pdsztor- 
ad6t jelentett ; kimutatta, miben 411t s id6 folytdn mint vAltozott 
ez az addnem. En azonban azt biszem, 8z6tdri szempontb61 belyesen 
i^rok el akkor, ba e m(lvel6d68torteneti fejtegetfe eredmenyeb61 
a 8z6 ^rtelmez&eiil ennyit iktatok munk&mba: > bizonyos fajta 
pa8ztorad6, birfeybuszad a XVI— XVII. 8z4zadban«; az ado- 
nem mivoltdnak szabatosabb meg^rt^s^re n^zve pedig az emli- 
tett &tekez6shez utalom az olvasdt. Sz6tdrra n^zve az sem lenyeges 
dolog, hogy a ndsfd-ndk szabatosan min6 ^kszer volt a jelentfise, 
Idncra kotve nyakbavet6nek, mellen vagy bomlokel6n bordozt&k-e. 
Bir&16m pedig e szd drtelmezeseert is megrd. Azt ^Uitja, bogy 
magyar&zatom (inauris, monile; obrgebange, balskette) »tal&lonira 
mondott megfejtds*. Legkev^sbe. Egykord ember, Molndr Albert 
mondja a n^f&t inaum-nak. El nem k^pzelhetd, bogy Molndr 
ne ismerte volna a ndsfat s ne tudta volna jelent^sdt. A ndsfd- 
nak fulbevalot is kellett jelentenie. A >nyakl4nc< drtelmezds 
Cznczor-Fogarasi 63 Ballagi szdt^a nyom&n tortdnt, azonban az 
^ItaUnosabb jelentesd schmuck is ott dll drtelmezdseim kozott s 
ezzel, meg a mdsik k^t kiilon ^kszernemmel szdtdri cdlbdl eldgg^ 
kiel^gftden 68 belyesen ertelmeztem a szot. A r^szleteket nem 
szdtdrban, hanem az otvosmflvess^g tort^netdben, vagy t&rgyi 

' L. Magyar Nyelv 1906. evf. 22—29. 1. 

10* 



148 ZOtNAI GYULA. 

lexiko^okban fogja a j6zan olvasd keresni. Bir&ldm megrd a;s^rt, 
hogy a terceldfi'Toi csak ennyit mondok: >texti species; eine art 
stoff«. Ez nem kiel^gitd ^rtelmezes, tigyinond, mert a terceldn »a 
legfinomabb, aranynyal 6s eziisttel sz6tt selyem szovetet jelentettet 
(Szdz. 207. L). Szdp, aki tudja; de sz6t&rb61 akarunk-e ilyen 
apr6I4kos ipartort^neti dolgokat is megtudni? L&m, Godefroy, a 
nagy francia nyelvtorteneti szotdr^ szerkeszWje, akiWl szereny 
magyardzatomat meritettem, szintSn nem mond tobbet a nyilvin 
nem is akar tobbet mondani, mint »esp^e d'6toffe«. Sapient! sat! 
Elszediilok attdl a rengeteg apr614kos gazdas&gtorteneti tnda$t61, 
szovetek szin^nek, gallonok, r&s&k, csimazinposztdk, remeknadrdgok 
miknek alapos, r6szletekig hatd ismeretetd'l, melyek nagy reszerfil 
eddig nemcsak en, de Tak&ts S&ndoron kivul tortenettud6saink 
sem tudtak. De, Istenem, mindezt a 8z6t&rb61 akarj&k megtudni 
mdvelts^gtort^netfroink ? tin csak annyit tudok, bogy nekunk a 
nemzeti 61et minden ^g&ra kiterjed6, osszefiiggd 6s ittekintbeto 
muveltsegtort^netiink — nem rajtam mtilt — nincsen, s6t alapos, 
kimerit6 monografidnk is keves van. Nagyra becsulom azt is, 
amit 6rdemes tort^nettuddsaink e t^ren eddig alkottak ; de viszont 
igazs&gtalan 6s k^ptelen kiy^nsdgnak tartom, bogy ezeknek a 
mdvelts^gtdrt^neti, gazdasdg- 6s iparfejlddesi rdszletk^rd^seknek 
megolddsdt — Iev61t4ri kutat&ok alapjAn ! — szegeny nyely&zek- 
t61, szerencs^tlen szdtdrirdktdl vdrjAk. 

Ha ilyen reszleteket kfvdnunk a szdtdrtdl, akkor nem ev- 
tizedek, de szdzadok kellenek, amig a rengeteg lev^ltdri anyagnak 
tdrtenettuddsainktdl is ismeretlen tdmeget dttanalmdnyozy4n, a 
r6gi magyarsdg minden szavdt es kifejezSset tdrgyiiag is alaposan 
megvilagithatjuk s el^rjuk azt, ami — elerhetetlen. 

Szdtdram fd celjdnak a rdgi nyelvkincs ismeretlen adatainak 
htl, megbfzbatd, pontes es yildgosan szerkesztett osszedllit&s&t tar- 
tottam. Ertelmezdseket csak ott ds tigy adtam, abol es abogyan 
csekely tuddsommal adhattam. Minthogy a muveltsegtortdneti szdk 
nagyobb rdszenek ertelmdt nem allt mddomban saj&t nyomoz&saim 
alapjdn hatdrozni meg, be kellett ernem az egykord szdtdrak, 
vagy a Nyelvtort. Szdtdr magyardzatainak dtvdtelevel. A szdtdr 
kiildnbozd szakbeli haszndlditdl vdrom az eldttem ismeretlen drtelmd 
szdk magyarazatdt, az ismereteim alapjan ertelmezetteknek belyes, 

* Dictionnaire de I'ancienDe langue fran^aise et de tons sea dialectes 
du IX* au XV siecle. Parizs, 1881—1902. 



TdRT^KETTUDOHlmr ts NYELYTOET^KET. 149 

szabatos megviUgftds&t. F6 dolognak a nagybecsfl anyag miel6bbi 
kozz6t^teUt y 61 tern, bogy az minden szakbeli tud6snak rendelke- 
zfe^re illjon, bogy azt&n y^llvetett munk&val folyton kieg^szfthetd 
^ kell6en helyreigazfthat6 legyen. 8ok-sokilyen rdszletgyfijtemenyt 
kell nektink nyelv6szeknek ossze^Ilftanunk, mfg a kozz^tett anyag- 
nak minden oldalr61 valo megyitatdsa, kibdyft^se 6s megyiUgft&sa 
Qfin nyelyiink r^gi szdkincs^rdl emberileg tSk^Ietes kepet alkot- 
hatonk. 

Aet hiszem, az elmondottakkal megfeleltem arra a g&ncsra 
is, ami ellen szot&rironak, a jdzan 6szre hiyatkozydo, y^dekeznie 
sem kell, hogy az Okley^l-Szdtdr >kimondhatatlanul hidnyos* 
(Sz&zad. 197. 1.). E r^szben csak szot&ram keletkez^serdl kell 
egyet-m&st helyreigazitdlag elmondanom. 

Az Akad^mia sziiks^g^t ^rezte annak, hogy a legr^gibb okle- 
velekben ismeretleniil rejl6 magyar szdkincset a tudomdny, els6 
8orban a nyelytudomAny szdm^ra lehetdleg mtelobb hozzdferheWy^ 
tegye, miDthogy e iiyelyanyagb61 a Nyeht. Sz6tar jdformdn semmit 
sem adhatott kozre.^ Elhat&rozta tebdt, hogy a Szamota Istydntdl 
n^ny ev alatt gyHjtdtt, ardnylag key^s, de nagy^rtekfi anyagot 
is Bz6t&rT& dolgoztatja s e foldolgoz&ssal 1896-ban engem bfzott 
meg. Ezek a 8zamota-f61e adat-kijegyzesek nem eg^szen >meg- 
bat&rozott rSsz^t* teszik a ley^ltdri anyagnak, amint hir&l6m 
yeli (Szdzad. 196. 1.). Ennek koyetkezt^ben az sem yal6, hogy az 
en saj&t gyiijt^sem ^sehogysem illik a Szamota-f^le anyaghoz^. 
Nagyon csoddlkozom azon, hogy bfrdl6m, a tdrgyismeret fontos- 
s&g&nak hangoztat6ja, a sziiksSges t&rgyismeret nelkiil mond itt 
egyszerre k6t alaptalan yelem^nyt is. Szamota nem csak az okle- 
yelekbffl gyfijtott. Tudnia kellene ezt egy tort6netir6nak, hiszen 
Szamota a tihanyi ap&ts&g alapftd leyeler61 sz616 tanulmdnydban,^ 
toy&bb& Murmelius kiad^sdban pontosan besz&mol anyaggyQjt^se 
forr&sair61) s ezek kozt megtaUlhatta yolna bfr&16m az Orsz. 
Ley^lt^r N&dasdy-f^le r^sz^t, az Urbarinmokat, a T&blai Ugyy^dek 
Iratait is, stb. Szamota elkalandozott gyfijt^s^ben eg^szen 1684-ig 
8 tisztdn magyar nyelyfi r^gi iratokbdl is jegyezgetett. tis 6pen 
ebben a korfilm^nyben leli magyar^atdt az, hogy magamnak is 
gyfijtenem kellett az 6 anyagdhoz. Mikor ugyanis a szerkeszt^s- 
ben Szamota adatainak ellen0rz6s4re keriilt a sor, mfg egy-egy 

> Egyreazt azert, mert a szerkesztoi feltek folhaszn&lni tortdnetbuva- 
raink liib&kt6I hemzsego okleyel-kiadasait. A aeerk. 

• Nyelvtud. Kozlem^nyek XXV. k. 165. 1., a kiilonnyomatban 37. 1. 



150 ZOLNAI OYULA. 

k^tes helyet megtalalhattam, a siirun osszerdtt, terjedelmes, olykor 
kotette vastagodtf urbariumokban az ^rdekesebbnel ^rdekesebb, 
fontosabbn&l fontosabb, de Szamot^tdl kijegyzetlen regi szdknak 
£s kifejez^seknek olyan tomegen kellett yegighaladnom, bogy ezt 
az el^m t&ruld ismeretlen 6s nagybecsd nyelvanyagot a tudom&ny 
szdmdra tovdbb is elrejtve hagysom, erkolcsi lehetetlens^g volt. 
Tobbet v^geztem teh^t, mint amennyi koteless^gem volt, s mig 
ezzel a Szamota-fele anyag jelleg^n semmi y^ltoz&st nem okoztam, 
r6gi nyelviink ismeretinek — azt hiszem — caak szolgdlatot tettem, 

Azt is szememre veti a birdld, bogy ^n legnagyobbr^szt a 
Gazdasagtort^nelmi Szeinl6ben, a Magyar NyelvSrben s egy-ket 
monografi&ban, teh&t nyomtatott munk^kban — ezt k^tszer is 
hangoztatja — megjelent magyar 8z6kat s nehdny urbaxium 
anyagdt szedtem ossze. De hisz a nyomtatott munk^ anyaga is 
Iev61tdrakb61 vald, s kozldik kozt nyelveszeket, tort^nettuddsokat, 
magat Szamot&t, s6t Takdts S^ndort is ott taUIjuk. Osak nem 
akarja bfr&16m e bangsdlyozott szemreb&nydsdval azt mondani, 
bogy mihelyt valamely lev61tdri adat — m^g ba az 6 kozleseben 
is ^— nyomtat&sban \&i napyild,got, eo ipso megbfzbatatlannd v&lt? 
Nekem szomorii tapasztalataim vannak ugyan f6kep a tort^net- 
tudosoktdl szdrmazo adatkozl6sek megbizhat<5s4g&ra ndzye,^ s ba 
Isten erot, bfrdlom engedelmet ad arra, bogy r6gi szdkincsunkbdl 
m^g egy gyiijtem^nyt kozzetegyek, csup^n olyan adatokat fogok 
e szdtdrba folvenni, melyeket a magam szem^vel l&ttam, magam 
kezevel jegyeztem ki. De mondbatom, bogy mdsod k^zb6I, sdt 
Szamotdt61 raid idezeteimben is oly nagy koriiltekintessel £s agg&- 
lyossaggal jartam el — az Orsz. Levdlt&r tisztjei sokat sz61bat- 
ninak errfil — bogy, ba egy^bben nem, e tekintetben bizony4ra 
nagy baladdst mutat konyvem abboz a munk&boz k^pest, amelynek 
pdtlekdul k^sziilt. 

Kifog&soija birdldm, bogy a r4gi magyar szdk latin 6rtel- 
mezeseiil nem az okleyelekben ds urbariumokban eldforduld latin 
kifejez^seket baszndlom. Igaz, bogy a rdgi magyar szdknak leg- 
szabatosabban ezek a kozeplatin kifejez^sek felelnek meg. Amde 
ezzel az elj^rdssal legtobbszor csoborbiil yodorbe jutn^nk, mert 
e latin kifejez6sek nem dltaldnosan ismeretesek, kiilon szdt&r n^lkiil 
maguk sem ^rtbetdk, Szerkesztdi munk&m kozben magam is sok- 



* L. >A nyelveml^kek kozlese in6djar61< tartott fololyas&somat, Nyr. 
1906. 6vf. 62—74. 1. 



TdRT^£TTUD0Hl5Y tS KYELVTORT^ET. 151 

szor tapasztaltam a szoUrirdsnak azt a legnagyobb neh^zs^get, 
melyet megfelelo egy^rtekes sz6k 6s kifejez6sek hij&n slz idegen 
nyelyeken valo szabatos ^rtelmez^s okoz. Sokszor teh&t be kellett 
£mem koriilfrdsokkal is. Azok a koz6pIatin egy6rt6kes kifejezesek 
azonban legnagyobbr^szt tigyis megyannak magukban a kiilonben 
is latin idezetekben. 

Bir&lom a fontebb t^lem is alairt illitis^nak ellentmoDdva, 
a 197. lapon azt veti kSnyvem eUen : nagy hiba, bogy az Oklev^l- 
Sz6tirt »nem tort6n6sz, nem lev^ltdrakban forgott ember, hanem 
nyeMudds szerkesztette^, mert olyan hib&kat, amilyenekbe en 
estem, ^historikus sohasem kovethetett volna el«. Bdrmennyire 
tisztelem tort^nettudosainkat, megis azt kell mondanom, bogy el- 
koYettek volna az 6n hibdim helyett m^okat, 86t — hacsak 
valamennyi tort^nettudds nem egyesiilt volna szotfiram megirds^ra 
— elkovettek volna az 6n hibdim koziil is j6 n^hdnyat. Bartal 
Glossarium&t tort^netfrd is dtnezto, s hir&l6m megis mennyi tdrgyi 
hib&t tad bel61e csak tigy fut6lag is kimutatni. Az 6n mfivemet 
is csaknem elej^tdl v^gig dtolvasta kefelenyomatban egy nagynevfi 
tort6nettad6sunk, s ezen onzetlens^ge^rt 6s szdmtalan titbaigazi- 
t&s&6Tt orok h&l^ra vagyok kotelezve. De a tortenettudomdny 
ori^i mezd, minden reszlet^ben egy-egy ember egyarint jartas 
nem lebet, s m6g amiben jArtas is, konnyen megtevedhet. Hogy 
mind hibdk kertilnenek a sz6t£rba, ha bir&ldm szerkesztene, arrol 
csak neh^ny tanuls&gos pelda szoljon. 2>A magyar sdv&gok r6gi 
mtL8z6i« cfmfi, neh&ny lapra terjed6 cikk^ben biralom, lev61tari 
adatai alapj&n, egyebek kozt a kovetkez6 r6gi magyar 8z6kat 
fllapftotta meg: hankd-so, darabd, dardbo-so, v^smds, v^smds-sOf 
fogzd-vas. A 6a»/rtf-5tf-ra, darabo-rsL 68 darabd'Sd-vB, egyetlenegy 
kozvetlen levelt&ri adatot sem idez, hanem egyszerfien maga al- 
kotja meg oket a Iev61t4ri iratok k6vetkez(5 latin kifejezeseibol : 
imultis banhmibiis opus habeo, integros bankones salis mittat< ; >in 
dardbones redacti sales*, ^duas bulgas daroJonwrn^.E Iev61t4ri helyek 
koz6platin szavaibd], jobban mondva e latinositott magyar szdk- 
b61 bankd, darabd regi magyar szdkat meg&llapftani epoly nagy 
botl&s, mint ha a magyarorszAgi latinsdg huzaroneSy jobagiones 
Bzavai alapj&n azt mondandk, hogy a huszamak 6s jobb&gynak regi 
magyar neve huszdrd 6s jobbdgyd volt! Hogy e bdny&sz-mtiszdk, 
ha magyarnl egydltal&ban el6fordultak — mert ezt, mint mondim, 
egyetlen adat sem igazolja — csupin igy hangozhattak : bank-sd 
6s daraihsd, azt nyelv68z elfitt bizonyf tani sem kell. — A vesnids-tj 



162 ZOLKAI OYULA. 

v^nids-sd't azzal magyar&zta Tak&ts, hogj »az eltdrott vagj a 
hib^a 86 hely^be a 86y&g6knak mdst kellett vesnidk, azaz v^snidst 
kellett adniokc. A r^gi kifejez^snek valdban a mda szdbdl s egy 
ig^b6l kellett sz&rmaznia, ez az ige azonban nem v^sni (hiszen 
csak nem y^st^k a sdvdgdk a 86t, mint szobrdsz a m^rv&nyt!), 
hanem vetni, a szo teh&t e folkidltdsbdl keletkezett: t;^^^ mdstf 
Ezt ama tdrgyismeret alapj&n, mely bfrdldm szerint csak tortenet- 
tuddsok tulajdona, nem is lehetett volna m&sk^nt magyar&zni, 
hiszen egy XVI. szdzadi jelentesbdl a cikkfrd maga idezi a kovet- 
kez6 latin helyet: > sales quos vocant Zamsoo . . . et eorum loco 
cUios subjicere iubet, quos wesmas vocant*. Ha annyira le nem 
n^znd bfrdldm a szdt&rakat, Ballagi Mdrb61 megtudhatta volna, 
bogy e szo ma is 61 s vesmds-nak vagy vesmdskosd-nsk hangzik. 
L&m-Um, a tdrgyismeret bfiszke paripdja is mekkor&kat botlik 
neha I — Hit a fogzd-vas mi istencsoddja lehet ? Ha volt valaha 
ilyen szd a r^gi nyelvben^ h&t az csak fogz&sban lev6 vasat jelent- 
hetett volna. (Vo. fogzom: dentio; fogzds: dentitio MA, PP.) 
A t6vedesnek — ami bizony csak tArgyismerd tort^nettuddssal 
eshetett meg — ig<^n egyszerd a magyarizata. A r6gi iratban 
kets^gtelentil fogho-vas 411, a r6gi h pedig sokszor nagyon hason- 
lit a ^hez. 

E hib&k mindazon&ltal nem keriiltek bele a Magyar Nyelv 
m&rciusi fiizet^ben (107—114. 1.) megjelent cikkbe, mert mi 
nyelvesz szerkesztdk, bogy ktilon helyreigazftnunk ne kelljen, egy- 
egy toUvondssal egyszeruen eltuntettuk dket. A v^gzet azonban 
ilgy akarta, bogy bfrdldm egyeb term^szetu s al&bb egyenkint 
sorra keriiW t^veddsei kozt birdlatiban is elkovessen egy ilyen 
tirgyismerd bakldv6st (dseink tudvalevdleg Idttik a tdrgyat)^ 
amelyet Nagy Gyula, a SzSzadok szerkesztdje — csak nem irAntam 
vald jdindulatbdl ? — meghagyott a birAlatban, de teljes alapos- 
s&ggal mindjdrt belyre is igazftott. Birdldm fdlfedez^se szerint 
ugyanis dseinknek egyebek kozt egy csodilatos. borbdl k^szftett 
csizmdjuk is volt: borszekernye (207. 1.)! Ha Tak4t8 higgadtan, 
tortenetfrdhoz illd igazsigszeretettel bfrAlta volna mflvemet s nem 
vaddsz &rkon-bokron keresztiil csak hibdkra, ilyen vadat sohasem 
— ejthetett volna, Nagy Gyula jdl gyanftja: a horszeke^^ye^i 
egyszerflen borszekerny^'nek kell olvasni. 

Mind e bibdkat nem az^rt adtam eld, mintha veliik a bzoUl" 
rambeli ertelmez^seknek szakismeret hi4ny&bdl szdrmazd hib&it 
igazolni akarn&m, hanem eg^szen mfis okbdl. Figyelmeztetni akar- 



TdBTiVETTUDOMiirr iS NYELTTdBTfoET. 158 

tarn ekfi sorban nyely&zeinket, de tortSnettaddsainkat is, hogy 
Takdts S^dornak egySbk^nt igen ^rdekes mfiyelts^gtort^neti dme- 
f uttatdsaiban, sdt komolyabb, foly6iratbeIi cikkeiben is az ^d — tal&n 
nem £pen alaptalan — megfigyel^seim szerint nem mind arany, 
ami fenylik. En eddig is nagy dvatossdggal vettem &t, amit nyelv- 
tort^neti kozl&eibdl az Oklev^l-SzdUrban tal&lni, de ezek uUn 
meg t&rgyi, teh&t szakbeli kifog&saival szemben is tam&snak kell 
lennem. Hogy nem ok n^lktil, azt m^g erdsebben igazolva tal&lja 
majd az ol?as6, ha a sztftdram egyes cikkeire tett ^zrevSteleit 
is T^gigtirgyaltam. 

Most csak egy dital&nos £szrey^tel^r61 akarok m^g szdlani, 
amelybdl szint^n kiri a tdrcafrdi alaposs&g. Bir416m azt meri 
&llftani. hogy a 8z6t&r Iehet6 teljesseg^vel sem sokat torfidtem, 
mert m^g azokat a szavakat sem vettem fol cimszdlcnah, amelyek 
>kiilonben az idSzett adatok kozt hoi itt, hoi amott mag&ban a 
szdtdrban foItaUlhatdkt (209. L). Ldssuk, mennyire alapos ez a 
kifog&sa is. 

A hiix ^s hereh sz6k adataibdl kiilon cimsz6k4nt kellett 
Yolna folvennem a kovetkez6ket : biboros bdrcj tem^dek b6rCj hies 
herek, tiszta bereJc, berek melUhe, kortvdyes bereh, vdgott berek stb. 
Bir&ldnknak a szdtdr, sdt a sz6 miYolt&rdl sines tiszta, alapos 
fogalma. Hiszen az eff^Ie kifejez^sek csak nem jelentenek kiilon, 
on&llo fogalmat, kiilon osszetett szdkat? Mar pedig a 8z6t&rban 
kulon cikket csak az ily term6szet(i kifejez^ek ^rdemelnek. Ha 
bfr&ldmnak igaza volna, akkor kis b^c, nagy birc, fekete b&c, 
kem^y hUSj puha hus, elsdzott levesj elhajltott sulyok, aiaptalan 
btrdlat mind-mind kiilon on&Ud szdk voln&nak s nem csak a 
Sz4zadokban, hanem a szdt&rban is kiilon cikket drdemelndnek. 
Ha az effele jelzfis kifejez^seket, melyek on&Ud fogalmaknak teljes 
biztoss&ggal nem tekinthetfik, mind kiilon-kiilon cikkekben t&T^ 
gyalni a szdt&r, terjedelme h&romszor akkor&ra nSne, an^lkiil 
hogy anyagban 68 drtdkben yalamit is gyarapodott Tolna. 

Ha bir&16mnak igaza volna, akkor a kdtnak, illetdleg forr&s* 
nak a r^gi magyar vildgban a kovetkez6 fajtdit lehetne kimutatni 
&z Oklev61-8z6tir adatai alapjdn: soWkut, sziJbzkuty adroskUt, 
szamdrkut stb. H&i m£g a f&knak ? Mily gazdag k6pe t^ul el^nk e 
rSszben is fiseink fogalomvildginak ! A fik kozott voltak ritkafdk, 
esonkafdk, gyongyosfdk^ fekete fdk^sz^pfdk, s6i eskiidtek 6b tdncosok 
is akadtak koztiik. De nem akarok mCLvelts^gtortdneti t&rc^t irni. 
A kortdre vonatkozd r4gi kifejez^sek koziil is kiilon cikket, kiilon 



154 ZOLNAI GYULA, T5RTAnETTUD0M1nY tS KYELYTdRT^lTET. 

cimszdt — miDdensz6t4rir6 tudja — csak azok ^rdemelnek, amelyek 
valds&ggal fajokat jelentenek. Nov^nytuddsainkhoz fordulok teh&t : 
kortefajok nev^nek tartjik-e 6k a kovetkezS regi kifejez&eket : 
gyakor kortvdy, hetes kortvelyy ikres kortvdy, kikello (?) kortvSy, 
farkasakasztd kortvdy,^ gyongyos kortvely stb. Vagy hogy hasonlo 
^szjdrdssal bfr&ldm s(b.'](it kisse sz^tbontsam, ezek : k&dgH kortvdy, 
koben dUo kortvely, niagas kortvdy stb. A feleletet egy r^szukre 
meg merem adni magam is az en egyszerti eszemmel. A folsorolt 
kifejez^sek az Oklevel-Szotdr adatainak tanus^ga szerint nem inyen- 
tariumokb61, nem v&rak, kastSyok elest&rainak lajstrom&b61, hanem 
hat&rj&rd lefr4sokb61 valdk.Ezt ^szreyette yolnamindenki,Uttames 
tudtam en is, de eszrevennie kotelessege lett volna egy bfrdlatot ir6 
tort^nettudosnak. M&rmost, ha e^y hat&rlefrdsban pi. ikres kort- 
velyrol, hetes kortvdyroly gyakor kortodyroly gyongyos kortvelyrolj 
farkasakasztdkortvelyrolohsi^nnkj kortefajokat — majdazt mondtam 
fajk6rt6ket — kell-e benniik rogton f olfedezniink ? ifen ligy fogtam 
fol a dolgot, hogy azokat a hatdrban taUlt fdkat ikresnek, hetes- 
nek nevezt^k, mert k^t vagy h6t szembetfinS iguk volt; gyakor- 
nak, mert ama bizonyos f&nak &gai a rendesnel sfirtLbbek voltak ; 
gyongyosnek, mert fagyongy volt rajta ; farkasakaszttfnak, t&n mert 
egy letorott dg&ban valamikor egy farkas fonnakadt volt — ki 
tudnd megmondani? — 4sfgy tov4bb.^Sz6valsemmi okom es b4tor- 
8&gom nem lehetett arra, hogy azonnal kortefajokkent kiilon cikket 
szenteljek valamennyi hasonld kifejezdsnek, hisz a magyar ember 
a gyumolcsot tudtommal nem Mj&nak esetleges alakjdr61 mij6rdlf 
hanem mag&r61 a gyiimolcsrdl, ennek alakj&r61, szln6r6I, fz^rdl, 
^r^se idej6r6l stb. szokta rendesen elnevezni. A Tak&tst61 fol- 
sorolt kifejez6sek koziil csak igen keveset lehet valdsdggal a korte 
regi fajneveinek tekinteni, az im^nt kifogasoltam r^gi elnevezeseket 
pedig reszemrdl csak akkor fogom valosdgos fajnevekiil elfogadni, ha 
bfrilom err61 k^tsegtelen bizonyit^kokkal meg tud gyfizni. 

Ami bfrdlomnak az egyes szdkra, illetdleg szot&ri cikkekre 
Tonatkozo reszletes kifog&sait illeti, az osszesen 54 cikk ellen 

> E reszben a Budapest! Hirlapbeli tarca (1906. m&rc. 28) alaposabb 
a Sz&zadoknal, mert a Sz&zadokban hibisan farkas-szakasztd korMy kll. 

* A farkasakasztd kortvely ugy is keletkezhetett pi., hogy mag&t 
a belyet^ ahol &llott, m&r elobb farkaaakaaztduBk hitt&k. Egy 1424-i okle- 
v61b61 csakugyan van ilyen idezetunk : Primo incepissent in loco Farkas^ 
akazto, A helyet pedig — ki tudja ? — tan az^rt nevezt^k el Sgy, mart ott 
farkaaakaszto vagyis farkaskelepce volt fdl&Uitva. 



YIKIr B^LA. a &£G0S tSEK, 155 

tett ^zrey^telek koziil mindossze tizenkettot taL.ltam olyat, amely* 
ben igazat kell adnom neki. Koszonom ezeket is. De hogy e 
hib&imat elismerem s hogy a r^juk yonatkozd helyreigazftdsokat 
8z<St&ram fuggelek^be, a »P6tldsok ^s jayft&sok« koz4 folvenni 
szdnd^kszom, kordntsem az^rt teszem, mintha bfr&lom fejteget^sei- 
ben ^8 adataiban foltetlenul bfzn^m, hanem csak az^rt, mert 
megcdfolni, illetdleg ellendrizni egyeI6re nem &11 mddomban, 
A fontebb elmondottak ut&n, azt hiszem, nagy okom van arra, 
bogy e helyreigazftdsok megbfzhat<5 volt^rt a feleldss^get 6 re& 
b&rftsam. A tobbi 42 cikkre tett kifog&sai vagy keU5 alap nSlkiil 
Valdk, vagy csak tij oldalr61, dj adatokkal vildgf t jdk meg az illetd 
Bzdkat, an^lkiil, hogy ^rtelmez^seim helyess^g^t megdonten^k. 
EzekrAl a kovetkezd alkalommal. Zolnai Gtula. 



A BEGdS £NEK. 

Fdlolya8&8 a Magyar Nyelytudom&nyi T&rsas&g ules^n 1905 aprilis \l6 18-&n. 

n, 

A hekoszontdre a bebocsdtdst herd monddka koyetkezett. Ez 
azonban, osszeyetye a y&ltozatokat, s a k^s^bbi hozz&kolt^snek 
tekinthetd dan&nttili jelmez-leir&sokat 6s a sz^kely ydltozatok 
triyi&Iis fenyeget^s^t melldzye, csup&n erre a h&rom royid sorra 

zsugorodik ossze: 

Biboc8dt8z-e, jdmbor gazda ? 
Ha hibocsdisz^ itt maradunkf 
Ha nem hocsdtaz, azt 8em hdnjuk. 

Megkapy&n bel6lr61 az engedelmet, a regdsok a h&zba l^ptek, 
48 itt, azt hiszem, egyenesen a szarvasdnelc kertilt sorra. Ennek 
helyre&llit&sa m^g sokkal neyezetesebb tanuls&ghoz juttat, mint 
a bekoszont^. Ezt a r^szt sem a dundnttili gazdag hagyom&ny, 
Bern a sz^kely kozl^ek alapjdn nem lehetett yolna beiktatni az 
fisi szoyegbe, ha egy szerencs^s koriilm^ny meg nem segf tett yolna ; 
ugyanis a dun^nttUi szaryas^nek y^ltozataiban a szaryasrdl az 
yan mondya, hogy tolakozik yagy torldszkodikj tolldszkodik ; pi. 

KiB-G5rb6 : Amott keletkezik egy fekete felho, 

Abhan tolldszkodik^ csodafiu szarvas. 
Zala-Sz4Dt6: Amott keletkezik egy fekete felho^ 

Abban tolldszkodik^ csodatevo szarvas. 

' S.>n41 hib48 helyesirassal : tolldskodik. 



156 yikXb b^la. 

Mih&lyfa: Amott keletkezik egy fekete felho, 

Abbdl tolakozik csutafUlU szarvas, Stb. 

A tdldsekodik 8z6t mindenki 6rti, nem kell hozz^ magya- 
rdzat K6tsegtelen, hogy ezt a sz6t csak mad&rra lehet alkalmazni, 
szaryasra nem. Honnan keriil h&t ez a sz6 a szarras^nekbe ? 
Itt nyilvdn egy mad&rnak kellett lenni, mely a felhflben toll&z- 
kodott Ilyen madarat ismerilnk a germ&n mitoszbdl, ahol a sas 
ill ugyanazon felh6 tetej6n, melyr61 a mi szaryas^nekiink eml^kezik. 
Ez a felhd, a folklore dgynevezett yil&gfaja vagy id6fi&ja, a mi n^pllnk 
hagyom&nydban is elt valamikor. Erre vail az a kis rejiveny, 
melyet az Arany-Gyulai-fele nfipkdlt^si gytiitemeny (2 : 371) kSzol: 

Tove tengerbe, 

Levele Lengyelbe, 

Aga-boga Jerozsalembe. (Megfejtese: folyd.) 

Vo. Kdlminyndl (Szeged n6pe. III. 188): 

Tiiye tengorbe, Aga-buga hajlik 

Levele Lengyelbe, Jeruzs&Iembe. 

(Megf. : >a nap, mikor gyiin fol, h&t a sugarai, az mindonfele laccikc.) 

De van m^g egy eml^ke ennek a yil&gf&nak yagy iddf&nak. 
Kdlm^y Lajos egy y&ltozatdt kozli a rabrdl sz616 dalnak (id. 
m. Ill : 18), melynek kezdete csod&latosk^pen szakasztott ugyanaz, 
mint a szaryasSnek eleje a regol^sben: 

Amott kerekodik egy' fekete folho. 

S m^g neyezetesebb, hogy a folytatdsban ott yan a mad^, 
amelyet keresunk: 

Abba' talldazkodik sdrga Idbu hoUd. 

Sajat gyiijt^sem sordn szint^n r&akadtam arra a neyezetes 
dalkezdetre, m6g pedig oly helyen, ahol — mint Idttuk — a re- 
gol^s nyomai kimutathat6k : a h^tfalusi csdngdkn&l, eppen Hosszu- 
faluban. Itt ez a k^t sor fgy sz61: 

Nej hoi kerekedik eggy fekete feUeg, 
Abban tolldszkodik eggy fekete hollo. 

Mind az alfoldi, mind pedig a csdngd dal azutdn a toll&sz- 
kod6 holl6t megsz61ftja, hogy yigye el a kfy^nt iizenetet. A dal- 
nak tobbi r^szehez m&v semmi kozunk. De a ket elsfi sor nyilyin 
a szaryas^nekbSl szakadt ki, s enuelfogya, minthogy ez a kezdfi 
r^sz Erd61yb61 is, m6g pedig r^szben a regold teruletrol kimutat- 
hat6, be fogjuk foglalni a szaryasenek alapszoyegdbe. 



A BEOOS ^EK. 157 

A rekonstrukcidra itt bfis^ges anyag van a Sebesty^n gyiij* 
totte dTm&nttili vdltozatok r^y^n. A rekonstruilt szovegnek minden 
egyes sora a Tdltozatokb6I van y^ve. Az osszefiigg^s minden esetben 
8zint4n onnan igazolhatd. Osak egy-ket mozzanatra kfydnok iga- 
zol&aul r&mutatni. 

A csadafiu fizarvas, melyet Sebesty^n eredetinek yesz fol, 
a Tiltozatok osszeyet^s^bfil ft^lye k^ts^gteleniil tijabb keletd fejie- 
m6ny. Az ^si szoyegben csodafejii szaryas yolt A roml&st az 
okozhatta, mint az id6zett piinkosdi dalban, bogy a szdnak eredeti 
hangalakja ktedbb &:thetetlenn6 Y&Li. A r6gi bangalak ngyanis 
*/¥<?, f4d «» feja lebetett. Erre mennek vissza az Ssszes, badarnil 
badarabb ydltozatok, mint : csodafelo, csodafele, csodaf^rjii, csoda- 
fid^ csodaful&j csodat^d. Csupdn egy-k^t y&ltozatban taUlljuk meg 
a r^i *fi6j f^ bangalak mai m^s&t : a csoda/e^u szaryast, melyet 
az alapszoyegbe iktattunk. 

A csodafiu alak keletkez^s^ben az a mozzanat j&tszott kozre, 
bogy a kardcsonyt^ji n^pszok&s gyakorlata folytdn az igazi csoda- 
fiilray Krisztusra gondoltak, a csodaszaryast yele azonosftott^k. 

Itt emiftem meg, bogy az ^nekben szereplfl eeer misegyertya 
helyett a bdcsui miszt^riam alapj&n ^s yerstani okokbdl is a 
betiirfm beiktat&dyal a szdzezer szovetneh foly6tel^t tartottam 
belyesnek. A misegyertya kereszteny szfnezet^t a belyre^llftds, 
mint majd Idtjuk, teljesen lemossa a szoyegr61, s eldttLnik a m^g 
regibb, mindenesetre Arp&d-kori szaryas^nek szoyege, melynek roko- 
nait egy^bk^nt szinten a szomszedos szl^y ^s rom&n n^pek 6-ke- 
reszt^ny hagyom^y&ban kell keresniink.^ 

A csodaszaryas ig^je legtobbszor: legeUsziTc^ legelodik yagy 
neveUdth, nevelkedik ; de eWfordulnak ilyenek is : legyezddik, len- 
gedezih stb. A yiltozatok 6ri4si tobbs^ge a legd^z vagy legel^zik 
alak mellett sz51: de bogyan romolhatott el ez a bizony&ra koz- 
keletft 8z6 ily kulonos m6don ? Erre taUn megfelel az egyik (tdr- 
noki) y&ltozat szoyege, melyben ez az elayult alak yan : legel^zen, 
Fel is tehetjiik, bogy a legel^szik eredetileg nem yolt ikes ige, 
hanem a basonlo k^pzesti enyeszik, tenyeszik analdgiij&ra lett 
azzi. (Simonyi : Az ikes ragozds tortdnete. Nyelv. Fuz. 28 : 24. 1.) 
Elaynly&n az -en y^gzetCL alak, az egesz szo megszenyedt drte ^s 

* Meg tov&bbi romlast mutatnak azok a valtozatok, melyekben az 
eredeti *fio alak eltorzit&san kiviil a ennek folyomanyakep a vele osszetett 
esoda Bzo is kulonfele csod&latos, r^szben nyilvan tref&s modosH&sokat szen- 
vedf mint: csu^afiilu, Csato^xi, C8ordd8&<i (szarvask&ja) stb. 



158 vikXr b^la. 

innen a kiilonf^Ie romUsok. Az eredeti alakhoz legkozelebb j&mak 
azok a szovegek, ahol a csodasgarvashoz az e\6z6 sorok pSld&j&ra 
szint^n odatett^k a hat&rozatlan n^veldt: legdisz egy (csodafid 
szaryas). 

A vers z^rad^k&ban (gyujtatlan gyulladjonj oltatlan altigyon 
stb.) mutatkoziS romUst az ikes ragoz&s terfoglal&sa id^zte el6 
Alszik, aluszih ugyanis csak a 16. sz&zadt<5l kezdve h<$dolt meg 
az ikes ragoz&snak (vo. Simonyi: Ikes ragoz&s 16 — 17. ll.)f rSgeb- 
ben iktelen volt. A szoveg eredetileg fgy hangzott: gyujtatlan 
gyukuia, oltatlan aluva. K6s6bb nytigszih analdgidj&ra, mely min- 
denkor ikes volt, az ikes alak fogY&n helyet, a szoveg fgy alakult : 
gyujtatlan gytilada, oltatlan aluv^k. Ekkor azutdn az tort^nt, 
amit a Julia Bz6p ledny c. sz^kely n^pballaddban es sz&mos anal6g 
esetben is tapasztalunk, hogy az ikes alak a vele p&rhuzamosan 
haszn&lt iktelen iget a maga k6p6re hasomtotta ^t: 

A mennyei harang huzatlan szdkUSk, 
A mennyei ajt6 nyitatlan megnyClik^ 
Jaj ! az ^n le&nyom oda bevezetek. 

(Kriza: Vadr. 123-4. U.) 

E szerint lett : gyujtatlan gyulad^k, oUatlan aluv6k. Mikor pedig 
a tort^neti mult haszndlata elavult, ami a Dundntiil, nevezetesen 
a regol6 teriileten csak a 19. sz&zadban tort^nhetett, azt a fol- 
sz61it6 alak helyettesitette : gyicjtatlan gyHladjdk, oltatlan alugy^k^ 
s az ikes ragoz4s h&tt4rbe szoruldsa folyt&n ebb61 keletkeztek a 
mai nyelvhaszn&latnak megfelel6 gyujtatlan gyuUadjon^ oltatlan 
alugyon-t6le viltozatok. 

Arra is lehetne gondolni, hogy az alapszSvegnek ebben a 
sor&ban eredetileg nem is tort^neti mult, hanem jelenidd volt, 
mint a vers tobbi ig^iben (kerekedik, keletkezik, legel^szen stb.), 
vagyis oltatlan aluszon s ennek megfelelfien : *gyujtatlan gyuladan^ 
6s az imperatiYusi alakok kozvetetleniil ebb61 keletkeztek tijabb 
id6ben: gyujtatlan gyuUadjon, oltatlan aluggyon stb. 

E foltevesnek azonban ellenemond az, hogy az alugy4k-ii\% 
alakok igen nagy sz&mmal vannak, ez pedig nem lenne igy, ha 
az aluv4k alak meg nem el6zte volna ; viszont k^ptelens^g foltenni, 
hogy a fdlsz61it6 mdd eredeti legyen s a szov^tnekek a szarvas 
fej6n mintegy parancsolatra gyiiljanak ki. 

De m^ ok is sz61 ellene. Az id^zett szekely nepballada 
ugyanis nemcsak idevAgd soraival, hanem — mint Sebestyfin igen 
helyesen mutatja ki (Regos 6nekek: 333 — 6.11.) — eg6sz tartal- 



A REGOS ^EK. 159 

m&Ysl a 8zar?a8^nek rokons&ga kor^be tartozik ; ^rdekes v&ltozata, 
melyet a Nyelvtfr VII. k. kozol Kar4c8onfalT&r61 (143. l.)i elkeriilte 
Sebesty^n gondos figyelm^i* Okvetetlen igaza van, midtfn a Vadr. 
163. 1. levd koltem^nyben (Ahol kerekedik egy kerek dombocska) 
szint^n a szarvyei/sk visszhangj&t ismeri foL Az a gyalogosY^ny, 
melyrdl e kolttnx^nyek szdlnak, a kiilonben rendkiyiil zavaros 
dozmati (Yas m.J regos^nek ^kes nagy utja-ydl bizonydra szint£n 
osszefiigg. 

A sz^kely hagyom&nyt es most emlitett dunintdli meg- 
felel6jet latbj^'Yetve, ki kell mondanunk, bogy minden yaldszfntiseg 
szerint az^ tfsi.'szaryas^nek egy masik (taldn m^g regibb?) szer- 
kezetben is/|D^gyolt valaha, melyben-a csodafeju szaryas nem a 
kerek kis "p&zait partj4n legelt, hanem ekes nagy titon vagy sz^p 
gyalogosyenyeh ereszkedett aU ; ezt a szerkezetet azonban a y^to- 
zatok ^ygr ^z&m&n&l fogva helyre&llftani ma m&r nines m6dunkban. 
CmJt 'otfetszeruleg yetem fol a k6rd6st, vajjon fodor fejer nem 
a- c8odaf^(''^^\ torzult mdsa-e: csodafeju > fodorfejft > fodor 
fej6r ? A betiirim kedre^rt csoda konnyen y&lhatott fodor'T&, feju 
pedig fej^r-T6, kivdlt ha elayult hangalakot : feo > fejoy vagy 
ilyenbdl t&madt erthetetlen szdk^pet folt^teleziink. (Yo. az aldbbi 
t&bl&zatot) Eazdrtnak tartom azt a foltevest, bogy az alapszoveg- 
ben eredetileg a ,csodafej(l* jelz6 helyen ez a fodorfejU vagy 6ppen 
fodor fej4r lehetett volna, mert akkor a dunintiili nagy regolfi 
teriilet m^fel sz&z vdltozata kozt valami kis nyomdnak kellene 
lennie. Csak egy mdsf^le — bir talAn fisibb — szerkezetrfil lehet 
az6, melyben szint6n ,csodafejtL' volt a jelz6 s melyet a helyre- 
ilUtottam alapszoveg kiszorftott. A fodor fej^- jelz6p4rb61 a 
tobbi v&ltozatot levezetni lehetetlenseg ; maga fodor mint mellek- 
nev a Dundn ttil ismeretlen, itt bodor 6b kondor felelne meg neki. 
De nem is illik a ,fodor fej^r^ vagy ak&r ,fodorfej&' epitheton 
a szarvas el6, az nyilvan a bdr&ny jelz6je, melynek szinten nyoma 
sines a dun&ntiili regos6nek-vdltozatokban. 

> Az utolso 8or analogiajak^p font kozolt reszlet itt meg meggyozobb: 

A mennyei ajt4 njitatUn megnyllik, 
A mennyei harang husatlan B£611alik, 
S a mennyorazAg k6cc8a kez6be adatik, 

Vilagos, hogy a szenvedo alak kovetelte meg a p&rhuzamos sorok 
v^en a m&sik k6t igenek ikesse tetel^t, 8 ez a sor alkalmasint benne volt 
eredetileg a Kriza-fele szovegben is : 

A mennyorsz&g kulcsa kez6be adatdk, 

JaJ I as 6n le&nyom oda b6yiteUk. 



160 yikIr b^la. 

Ha m&r most meg akarjuk jel()lni a n^pkolt^stani fejlM&- 
nek azon egyes &llomdsait, me]yeket ez a nevezetes jelzfi megtett, 
akkor v^lem^Djem szerint tigy j&rank el helyesen, bogy a hangz&sra 
n^zve (ami nem fedi mindig a hangtorteneti illapotot) egymdshoz 
legk5zelebb &11<$ alakok keriiljenek egym&s mell^ 8 fgy folytat61ag 
az akusztikai rokons&g foka szerint, mig az osszes T&ltozatok 
sz&rmaz&si t^bUja eldttiink nem &1L Eszre fogjuk akkor venni, 
bogy a kiinduld pont gyan&nt folvett ^csodafeo alakbdl egyetlen 
kozbees6 bangtani alak (*fejd) folteves^vel lesz&rmaztatott jcsoda- 
fejil^ (mely a Nagy-P&li zalamegyei £s Sur&ny yasmegyei kozs^bdl 
vald y&ltozatokban megvan) eg^szen az elej^n, a ,csoda/iu' pedig 
eg&9zen a v^g^n foglal belyet a folyamatnak s utdna m&t kSzye* 
tetlenlil a teljes romldst foltiintetd alakok koTetkeznek, melyekben 
az osszetett jelzd szdnak vagy elsd, vagy m&sodik tagja kiilonfelek^ 
eltorzult, s6t eg^szen el is maradt (csord^fitt [szarvaskija], egy 
kis csodafid [jSzarvas^ n^lkiil] stb.)* A v^tozatok n^melyik^n^I, 
dgy l&tszik, a tr^Ms etimol6gia vagy asszon&nckereses is kozre- 
j&tszott, mid6n t. i. a koz^rtbetd esoddrhol csorddSy c8uddA)6l 
csiita lesz. M&sszor meg taUn beiyi baszndlatd szem^lynevek 
batoltak be ugyanoly kedveskedd c^Izattal, amilyenre m&s belyen 
r&mutattam. (L. Etbnograpbia 16:338.) Hogy ez irant biztosak 
legytink: tudnikelIene,otthonosak-eaCsudorfiti,08atorfiTi ^8 Osat6* 
fid Szarvas lel6belyein, n^vsz. Alsd-Nemes-Ap&ti, Sindorb&za, 
Ebergeny, Teskind, Csabrendek, Prdga, Oserszeg-Tomaj kozsegek- 
ben s egy41tal&n azon a vid^ken valabol a Csudor, Csator Tezetek- 
nevek;^ Csato bizonydra az, de szdraba nem jon, mert nyilvdn 
Csatorbdl lett. Ha t. i. ottbonosak, akkor a trdfds beillesztes 
igazoltnak vebetS; ha ellenben ott e nevek ismeretlenek, akkor 
fol lebet tenniink, bogy ezek az alakok nem csuda torzftdsai, 
banem mds dton keletkeztek s itt egyenesen a Julia szep ledny 
n^pballada bdrdnydnak falor fejir jelzfijere gondolunk, mint amely 
ide belevegyiilhetett : fodor fej6r > csudor fiu.^ 

De nem lebet a Sebestyen folfogdsa szerint eredeti csodafiu 

> K6rjuk a Xyr. t. gyiijtoit, sziveskedjenek Hgyelmuket erre is forditani. 

• Azt lehetne ellene vetni, hogy ha fodor belevegyul a csodafiu 
szerkezetbe, C8oda helyett egyszeruen fodor-i ejtettek volna s nem 411 elo 
a csudor szornyalak. Amde fodor^ mint emlitettilk, mellekn^yk^nt a Dunan- 
tul nines meg, ha teh&t ezt hallottak az illeto hely regosei, nagyon is lehei- 
seges, hogy csurfor-ra valtoztattak. Az ily ertelmetlen alakok epx)en igy 
jonnek letre. 



A REOos £nek. 161 

m&a oklxSl sem az alapszovegbdl vald. ,Gsodafid szarvas' t. i. nines 
magyar&n, hacsak birtokos Tiszonynak nem fogjuk fel: csodafitL- 
szarvas, vagyis a csodafitLnak: ^rtsd: Krisztusnak szarvasa.^ Oly 
^rtelmez^s, min6t Sebesty^n tulajdonft neki (csoda-fiiiszarvas), 
szerintem keptelenseg. .Ftfaszarvas lehets^ges volna, egyik v&ltozat- 
ban el6 is keriil (Szt-Bal^s, Zala m.)} vo. meg : fiafarkas, fiastydk ; 
^pigy: baromfi, tydkfi, nytilfi, ver^bfidk. De fiu sohasem jelent 
iLUatot, mindig csak embert vagy — mint a jelen esetben — 
istent; vo. istenfiti 6b fidisten. K^ts^gkivul fgy 6rtelmezi a n6p 
is, kiilonben nem vonn^ mindig szorosan a csoda szdhoz, hanem 
fiuszarvast is mondana, erre azonban egyetlenegy p61da sines a 
rendkiYiil elterjedt olvasat nagysz^md esetei kozt A birtokviszonnyal 
TaI6 ^rtelmez^sre vallanak az oly v&Itozatok is, melyekbe csoda, 
csuda helyett valamely szem^lyn^v vagy annak velt 8z6k4p hatolt 
bele, mint CsudorJid, Csatorfid, Gsatdfid. Mindezeken feliil pedig 
az^rt nem fogadhatjuk el a csodafiu alakot reginek, mert akkor 
az osszes tobbi vdltozatok term^szetesen ebb6l sz&rmazvdn le, 
erre Tisszayezethetfik is volndnak; dmde ez szintoly keptelenseg, 
mint maga a esoda-fidszarvas. Fiii szavunk ugyanis kozmagyar 
8z6 ^s legkev^sbe sem avult el, a nepkolt^s tehdt ezt nem vdltoz- 
tatta Yolna el oly teljesen elut6 hangtestd alakokra, min6kkel itt 
l^pten-nyomon tal&lkozunk es melyek semmifele hangtani vagy 
n^pkoltestani kozbees6 fokokkal fiu-TSk vissza nem vezethetdk, 
mint : t^vtf, t6l6, fele stb. ; holott ellenkezSleg : *feo > f(h;d alakok 
foltevese mindezekre igen term^szetes magyardzatot nyujt. Magdban 
veve az a koriilm^ny, hogy (csoda) fiu-Yal szemben eg^sz sereg 
olyan v^ltozati alak All, melyben a magdnhangzo mds (fde, felo, 
tevo, ferjii, fuluj fio, fejU), amellett sz6l, hogy az alapszovegbeli 
jelz6t ezek az alakok tiikrozik, nem fiu es gy6r alakulatai (ifju, 
fia, fi). 

Ezek szerint csodafejil kin&lkozik a szoveg ^rtelm^nek is 
megfelelA s eredeti alakjdval, illetoleg ennek kovetdivel az osszes 
y&ltozatokhoz kulcsot szolg&ltat6 egyediil lehetseges alapszerkezetilL 

A foltett dsalak : */e.i, *fd() nem ellenkezik a hangtorWnettel 
sem. Fej k^ts^gkiviil djabb, anal6gi4s alak, el6zm4nye fe, fiS volt 
(vo. /(^totfi; /V86>fesd a. m. f6-es6, a kihalt *ecs-, e^-ig^bfil, 
vo. ecs-et), magdnhangzos k6pzes vagy osszet^tel eseten pedig v 

> V6. pi. a bucsutai (Zala m.) viltozatban : csordasfiu szarvaskdja ; itt 
a birtokviszony egyenesen meg van jelolve. 

mOTAB HTKLV6b. XXX v. 11 



163 



TIKjLb B^LA.. a BBQdS ^fiK. 



betolddsira szinten van pelda, v6. feval a. m. fej-alj. Az -6 kepztf- 
nek s ^Italdban 8z6v^gi o-nek r^gibb -S, 6 ejtes^re a nepnyeM 
adatok is biztos kovetkeztetest engednek: vo. ke€ere<*kesere 
a. m. keser^, sziile < sziiU (vo. sziil^-m) a. m. sziild, s ezt a nyelv- 
tort^net is bdven igazolja. (B^csi ^s Miinch. k6d. fim, fed, azaz 
fern, fed stb.) 

Az eg^z szarvaseneh helyre&Uftott szovege, a mai kiejt4s 
szeriut, fgy sz61: 

Amott kerekedik egy fekete felho, 
Abban tolld^zkodik egy fekete hollo; 
8 ahd keletkezik egy sebes folydufz, 
Annak partjdn vagyon egy kerek kis pdzsity 
Azon legeUszik csodafejU szarvas, 
Csodafejil szarvas^ ezer dgu-bogu, 
Ezer dga-bogdn szdzezer szovetnek 
Oyujtatlan gyuladaj oltatlan aluva. 

A ^csodafeju szarvas* fejWd^se egesz folyamatdt szeml^ltetS 
UbUzat, melyen a foltetelezett dtmeneti alakok *-gal yannak 
jelolve, fme itt kovetkezik: 

*csoda(csuda)fSd 



*c8odafSo 



*c8odafejd 



*c8odafSvo csodafdlo *C8odaf6u csodafio 

csodatSvo c8odafirju *c8odafi6 



caudafiUu, 

ctutafuluj 

csuta 



csodafde 



CsiidorfiUj 
Csatorfiu, 
Csatdfiu 



csodafia 



c8odaf€Ju 

(Nagy-P&li, Zaia m. 

Sur&ny, Vas m.) 

csutafeju, 
csuta 



csorddsfiu csodafia, C8odaifju 

(szarvask&ja) csodafi 

(marha), 

csoda, 
C80ddlat08 

(8Z.) 

Az alapszovegbol meg csak a rot okor eneke 6s a jutalom- 
ker6 (bucsuzo) moyiddka, meg az osszeregoles van h&tra. 

Kiilon fogom targyalni a regos enekhez tapadd, r^szben 
rokon termeszetft koltest, azon regibb ^s lijabb jarulekokat, nielyek- 
kel annak kapcsolatdban talnlkozunk. 

(Folytatjuk.) VikjLr B^la. 



8ZEREMLEY CsXbzXr LbfiiND. JELENTJ^STANULMiNYOK. 16 

jelent£s-tanulmAnyok 

a komplik4oid8 jelentdsv^ltoz^ardl. 

11. b. 

A tobbi irzekteriileteken gyakrabban eWfordul az az eset^ 
aminek lehetdseg^t egyes szinelneyezeseinket illetfileg is Yal6- 
szinfinek tartottuk, bogy t. i. az 6rzet yalami kiilonos erzelmi 
ertekkel bfr s ennek kovetkezttben nem kiilsfi Urgyrdl kapja 
neT^t, hanem maga neyeztetik meg, de nyily&n megint csak mint 
kiils^ t&rgyak objektiv tulajdons&ga. A legtobb 6rzet azonban 
ezen erz^kterlileteken is a keletkezes^vel valamik^p Yonatkozdsban 
iho 8 ennek kovetkezteben vele komplikilddott kiilso k^pzetrdl 
kapta ner^t. A kimutatds persze itt sem sikeriil minden esetben. 
Mi is csak a fdbbeket fogjuk ismertetni. 

Tapintdsi ^rzetet jelolo szavaink koziil ide tartozik a 
,mollis, weicb' jelent^sd puha szd Nagyon regi ^rzetelnevez^s. 
Nemelyek szlAv eredetfinek vettek, mivel vele alakra es jelen- 
tesre teljesen megegyezik a tdt puchi szo. Mivel azonban a szldv 
nyelvek koziil egyediil a t6tban taldlunk ilyen teljesen megegyez6 
alakot, elfogadhatjuk Haldsz Ign^c azon felteveset, bogy ez 
magyar dtvetel a totban.^ Valosziniibb Budenz egyeztet^se, aki 
eredetinek fejtegeti a magyar puha szdt s tobb rokon nyelvbdl 
hoz fol vele alakra es jclentesre megegyezS szdt (MUgSz.). 
Szerinte a puha szd finnugor *poyg'^ psg- (magyar poh-) ,tumere* 
jelent^su igebdl kepzett igenev eredetibb *puha'jo helyett, s 
igy eredetileg ,pohadt, tumidus' jelent^se volt. A mostani jelen- 
tes az eredetibdl eredeti komplikdcids jelentesvdltozassal fejlddott. 
Ugy Idtszik, hogy a ^m/ia a testnek m^g nagyobb fokd ,meg- 
nyomhatdsagat, engedekenys^get' jelenti, mint a Idgy; az ilyen 
nagyobb lagysdg tapasztalasa pedig egytittal az illetd testnek 
,ritkabelus6get* sejteti meg veliink, melyet a nyelv kdzons^gesen 
,inflatiis-s^g*-nak vagy ,tumor*-nak nevez el.^ Szdval a puhasdg 
^rzete a pobadtsdg kepzetevel szokott egyiitt jdrni, s ez magya- 
razza a jelent&vdltozAst. — Az eles szdt az ^rzetnek az el (acies) 
kepzetevel vald komplikdcidja folytdn e kiilsd k^pzetrdl magdra 
az erzetre vittek ri. Szinten ily komplikdcid eredmenye a seilrd 
^stecbend^ erzetelnevez^s, mely az erzetet felkelteni szokott kiilsS 

« Nyr. 10 : 361, 18 : 215. 
* Budenz szavai. 

11* 



164 RZEBEMLET CSiSZiB LOBAND. 

folyamat nev^nek, a szur ,pungo, stechen* ig^nek igeneve. Pirja 
a szurds sz6, mely a szur ig6b61 '6s osszetett mellikii6vkepz6vel 
alakult Jelent^se: ^rdes, hegyes, asper attactu PPBl, acutus, 
spitzig NySz. PI: 

H&tadat yered te szikrds ostork&kkal (Gsegl: MM. 189). 

Ide tartozik a metszd is, mely meg a metsz ^scindo, seco; 
schneiden' igeneve. Ilyen elnevez^s az €rde8 is, melyet r^gi nyel- 
Tiinkbfil nem tudunk kimutatni; csak Didszegi-Fazekas Fiiy^sz- 
konyv^ben fordul el6 eltfszor 1807. Kitsegkivul a n6p nyelviWfl 
van T^ye. Sz6t&raink kozul Kassai Magyar-di&k szokonyv^ben 
van megemlitve eWszor (1833. NyUSz.) Jelent^se : asper, non planus. 
Kets^gkfyiil az 4r ,contingo, beriihren' igevel fiigg ossze, m6g- 
pedig ennek -d gyakorfto kepzos sz&rmaz^k^bol -es kepzdvel 
alakult mellekn^v (tkp. *erdos volna). — Ugyanez a jelent&e a 
darabos szdnak, mely szinten ide tartozik. A dardb ,pars, cru- 
stum, frustum (C.) portio, fragmen, fragmentum (MA.), teil, stiick 
(NySz,)* sz6b61 alakult valamivel birdt jelentfi -$ mell6kn6vk6p- 
zdvel. Eredeti jelentese tehdt ,fru6tulentu8' vagyis ,darabk&kkal 
teli' yolt, mely jelent^sben Calepinus is emlfti s ma is haszn&latos. 
Az ^rdes tapint&si erzet azonban konnyen komplikdl6dhatott a 
darab kepzetdyel; innen yan a szdnak ,erdes, asper' jelentese, 
mely a r6gi nyehben is, ma is iltalinos. PL: 

A szalamandr&nak darabos 4s bibortsds bSri vagyon (Misk : 
VKert. 253.) 

A tapintdsi erzetek kor^be sorolhatd a retJces szayunk is, 
b&rha taldn nem fiigg ossze a tapint&ssal. Jelentese ,piszkos^ 
de ebben — ligy gondolom, — az 6rdess^gnek a k^pzete is benne 
yan. Eendesen csak k&r61, l&brdl, terdrSl, konyokrfil, fiilrdl, 
nyakrdl mondj&k. Osszefugg a retek ,raphanu8 satiyus, garten- 
rettig' szoval, ami az erdesseggel yegyes piszkossdg 4rzetenek a 
retek kepzet^yel vald saj&tsdgos komplikdci6j&ra utal. A sz6tdrak 
nem emlitik, Lehr Albert kozolte eldszor nagy Toldi-kommen- 
tAranak 75. lapjdn a ,szennyes' szinonimjai kozt.^ 

A rendesen ,lubricus, levis; glatt' jelent6s(i, tehit tapintisi 
^rzetet jelentS sikos sz6 szinten eredeti komplikdci6s jelent&yil- 
tozdst mutat. Simonyi Zsigmond feltey^se szerint^ kordbbi "^stkos- 

» Ujabban a Magyar Nyelvben is 8z<5vatette (1 : 87). V6. m^g Magyar 
Nyelv 2 : 47. 

■ Elvon&s, Nyr. 32 : 547. 



JSLENn&S-TAKTJLlllNTOK. 165 

Ml royidiilhetett, mely '^^'A:-ig^b61 sztonazott. Ily ig^re mutatnak 
a. i. a sikandik 6r sikdrol toy&bbk^pzett igealakok, tov^bb^ ez a 
tdJ8z6; siko sikdrl6 eszkoz (vo. fiXr: furd^ vis: v4sS). Ez a *5zA- 
ige pedig m6g kordbbi "^siv-^ ,C8i8zol, dorzsol, torol^ jelent^sCL 
ig^nek mozzanatos -h k^pzds sz&rmaz^ka. — A »ik mell^kney, 
melynek szint^n megvan Jubricus, glatt^ jeleut^se, a siJcos-hol 
elvon&ssal alakulhatott, s erre mindenesetre a fekete: feketes, 
8£rurke: sziirkis alakp^rok lehettek hatassaL^ Mindenesetre nagyon 
regi elvon&snak kell lennie, mert r6gi szdt&rainkban, Calepi- 
nusn&l, Molndr Albertn^l, Pdpai Pdrizn&l mdr emUtve van. 
Ugyanerre a *5it;-gyok6rre vezetheW vissza a sima sz6 is.* Alap- 
szava sim-ik: osdszik, csuszamlik (MTsz.). mely mozzanatos -m 
kepz6s szdrmazeka a '''^v-igSnek ; olyau deyerb&lis nevszo tehdt^ 
mint hiiza-vona, kajla, csapa, kerge, lenge^ porge^ stb. De az is 
meglehet, bogy a sima szo, dgy amint van, tatdr dtvetel; leg- 
al&bb a cseremisz Soma ,glatt' tatdr jovev^nyszd.^ Mind a hdrom 
szdn&l komplikdcios jelent^svdltozdssal van dolgunk. A simasdg, 
sikoss&g £rzet£nel a tapintd erzek tevekenysege a csiszol&ssal, 
dorzsol^sel, torolessel rokonnak I&tszik. Emiatt azut&n valahogyan 
az erzetet is rokonnak erezziik e folyamatokkal s megjelol^sere 
neyiikbdl alakult elnevez&eket haszn&lunk. — A ,lapdlyo8, planus; 
eben^ jelentes, mely jelent^sben e szayak s kiilonosen a sik sz6 
szint^n el6fordulnak, hasonld komplik4ci6b61 szarmazhatott. A 
sikos-r^ pdrja a sikandos ,lubricus; glatt' NySz., mely szint^n 
ide tartozik; pi. 

A k&l8n Bzakad&8b6l igen sikamlds az eretneksdgben valo 
es^sre az tit (GKat: Titk. 3). 

Ugyancsak ide tartoznak a csuszd, csuszos^ csuszam68 6rzet- 
elnevez6sek is, melyek a csusz ,serpo, repo ; schleichen, schliipfen* 
iggvel fuggnek ossze. A csiiszarnds-mk a r^gi nyelvben csiszamds 
alakja is van: tsiszamossd t6szem, sikftom: lubrico PPBl. 

A hd^rzetek kortbfil ide tartozik a forrd sz6. Ez az 6rzet- 
elnevez^s a forrds k^pzet6b61 indult ki. Eredeti jelentese ^siedend'^ 
pL keenkewel forro to (JordC. 924) Ebb61 fejWdott eredeti 
komplik6ci6s jelent^svdltozdssal a hflerzetre vonatkoz6 ,igen meleg, 
heiss^ jelent^; pi. 

' Elvon&8, Nyr. 32 : 647. 

• Sa. J. : Sima, NyK. 29 : 71. 

' Szilasi M6ric : Cseremisz szotar. 



166 SZEREMLET CSisZiR LORAkD. 

Sem thfiz, sem fwro viz (DebrC. 167.), b&rmely forr6 p&rlug 
dgy nem ^get (Gvad : Lev. 41), forr6 ^td, farrd kdv4 (CzF.). 

Ugyanilyen elnevezes a siit^s is. A r6gi nyelvben eWfordul 
mint hfierzet-jeloW ,forr6; heiss' jelentesben s a n^p nyelv^ben 
ma is eleg gyakori e jelentesben; pi. 

A ffiuekbSl a napnak sut6s melegs6ge j6 szagot hoz ki (Matk6 : 
BGs&k 250). A viz mar nagyon sUtd's (Tolna m. FelsS-Ny^k), ten siU68 
nap mig nem v6t sose (Baranya m. Ibafa) MTsz. 

Hasonlo jelenseggel taldlkozunk a cseremisz nyelvben, abol 
a ,forr6* hfierzetet jel6l6 8z6 szinten a ,nieg6get68, megporkoles, 
folyamatdnak nevebfil alakult: TcogarUm megporkol — hogertoso 
forrd (vo. tatilr Tcok- hamuig elegetni, Jcogo hamu). 

A szag^rzetek koziil a hildos ^s hiiz szavakrdl kell meg- 
emlekezniink. Budenz ezeket a finn mdtd ,putridus, putris' 63 
eszt mada ,eitcr, faulniss; faul, uberreif, morsch' szavakkal azo- 
nosaknak vette. Egyeztet^se szerint teh^t a magyar biidos, hiiz 
szavak szag^rzetre vonatkozd jelent^se a ,putredo' fogalm^bol 
fejl6dott volna. Ujabban azonban Munkdcsi ez egyeztet^s helyes- 
s^g^t kets^gbevonta s ligy ezeket mint a nepnyelvi rovidebb bil^ 
bii alakot drja szavakkal bozta kapcsolatba, melyek szinten szag- 
erzetet jelentenek. — A doh, dohos szo, mely ipiigy mint a hue, 
biidos kellemetlen szagerzetet jelol, szliv jovev6nysz6 es ,halitu5, 
anhelitus* jelentdsfi 6szl. *duhu szora megy vissza.^ 

tz^rzetet jelent6 szavaink koziil eredeti komplikdcios jelen- 
t^svdltozassal keletkezett a fanyar elnevezes. Teljesebb alakja 
fanyaru, mely Bardti Szabo D4vid Kisded Sz<5t4r&nak 1784-i 
eh6 kiaddsdban van megemlitve elSszor ,izetl^n, ^retlen, savanyo, 
fojtds, csipds, el eve eretlenibenn el-tepedt, el-teperedett, toporo- 
dott^ magyarazattal. Fanyar alakban eldszor Idl6-ban jelenik 
meg az irodalomban Berzsenyi verseiben. Kassai J. Magyar-di^k 
Szdkonyve fanyal alakot is emlit: fanyal gyiimdlts. A fanyaru 
alakbdl s a fanyarog, fanyarodik, fanyalog stb. igekbol 
*fanyal *fanyar alapige vdlik ki, mely kepz6s es jelentes tekin- 
teteben a *nyowior igehez hasonlit (mely a nyom gyakorit6 -r 
kepz6s szdrmazeka).^ A *fany alapige is nyomdat, szorit^st jelent 
s a finn paina ,nyomni' igevel egyeztethetd. Az az fz^rzet, melyet 
a fanyar sz6val szoktuuk jelolni, csakugyan mintegy osszeszoritja, 

> Miklosicb : A magyar nyelvbeli szl&v sz6k. Nyr. 11 : 162. 
• Simonyi: Magyar gyakorito igekepzok NyK. 16:266. 



JELEND^S-TAirULMiinrOK. 167 

osszehtizza a szdjat s ez^rt elnevezese is szorit&st jelentd ig6h6\ 
alakalt. Szilagy megy^ben a D^p fanyalo-t is mond, amiben aligha 
teves n^petimoldgia batasdt kell latnunk, mint ahogy Ldszl6 Qeza 
a zilahvid^ki nyelvj&ris isinertet^seben illitotta.^ Ez ^ptigy ala- 
kulhatott a fanyahg-heli *fanyal ig^bfil, mint a fanyaru a 
*fanyarh6\. — Mdsik ilyen iz^rzetet jelolfi szavunk a fojtds szd. 
Oly ^telekrfil, itaIokr61 mondjuk, melyek ize igen fanyar, savanyl 
vagy melyek szdrazak. PI. 

Savanyti foytos kdk^n (MA: Scult. 236), a vad bzoIo fojtds 
(Com: Jan. 61.), fojtds vadalma (GKat: Vdlts. H. 123), fojtds vad 
k8rtv6ly (Lipp: PKert. m. 153), fujtos bor (Land: Uj Segits I. 
397), be fojtds iUl ez (Gvad: Posty. 22), nem j6 mdg a korti, 
nagyo" fojtds (zilabvid6ki nyelvj^r&s, Nyr 28 : 59). 

A fojtj fiijt (efiEbco 0. strangulo MA. ersticken, erwiirgen 
PPB) ige sz&rmaz^ka. Eredeti jelent^se teh&t ,fojt<5, elfuUasztd; 
snffocans ; wiirgend, erstickend^ s e jelent^sben haszndlatos is ; pi. 

FUjtdssan dszve szordtott csom6 (Szeg : Aqu. 84), fojtds s&rban 
heverni UtjAtok (Thaly: VE. I. 395), fojt'*ds Ht (Mdtra vid. Nyr. 
82:287. MTaz). 

A fojtds fzti etel vagy ital az ember tork&t szorongatja; 
a fojtds korte jellemz6 tulajdonsaga, bogy nebez lenyelnL Ez 
okozza az fzdrzetnek a fojtds k^pzet^vel val6 komplikdci6jat, ami 
meg a jelentesvAltozAst id^zi el6. — A csipos iz&zet-elnevez6s 
ugyanfgy keletkezett. A csip (pungo C. vellico, mordeo, carpo 
MA. stecben, zwicken, beissen NySz.) ige szdrmazfika. Tsipos 
i>«; acidulus PPB. Pdldak: 

Az leuelei darabosaak es chypSs izuek (Beytbe A: Fiv K. 
18. Zvon: Post. I. 421). Ott ittam oUyan csiigort, a }6 borboz szo- 
kott nrak sem ismert^k meg, bogy csligor volna, olyan ides csipds 
vala (Oserei : Hist. 237). Istenemnek tsipds bora biineimSrt juttatott 
airalomra (Tbaly : Adal. I. 55). Csipd'ssdge van az uj bomakj ecetnek^ 
megcsipdsddik az drett tUrd, stb. 

A keserU ,amaru8, acerbus ; bitter* 8z<J is — tigy litszik — 
objektfy folyamatnak a nevdbffl alaknlt eredeti komplikdcids jelen- 
t&viltoz&ssal. Val6szfnCl legal4bb Munk&csi B. egyeztetese (AKE), 
mely szerint a magy. keserii s a neki megfeleM finn katiera 6s 
a tobbi rokon nyelvi szavak azonosak a szdnszkrit kdfuka scbarf, 
beissend (besonders vom gescbmack) szdval (fbltetelezven terme- 

> Nyr. 28 : 59. 



168 ZEREMLE8Y CSISzIr LOrAiVD. 

szetesen a bangstilyos sz6tagot kovetfi rovid ti elisidj&t), mely 
vaWszfnfileg a karU ,8chneiden* tfibtfl vald (t < rt). — Az Sdes, 
savanyH eredeti iz^rzet-jelol^seknek l&tszanak, ami tal&n ezen 
erzetek erds 6rzelmi hangulaUval fiigg ossze. 

A halltf-^rztik teruletSn a hang- ^s zajform^kat legnagyobb 
reszben kozvetetleniil maguk nevezt^k meg, termeszetesen megint 
klils6 tdrgyakra ^s folyamatokra vald yonatkoz&sukban Ezt bizo- 
nyftja a hangut^nzd 8z6alkotdsok nagy sz&ma, melyek mind az 
erzet erds hat&sat mutatj&k. Termeszetesen az dital&nosabb, az 
erzetnek kiilonos mlvoltdtdl fuggetlen megjelol^sek itt is csak 
kiilsfi Urgyakra yonatkoz<S k^pzeteknek a nev^Tel tort^nnek. Igy 
a magas 6s yndy hang megkiilonboztetese a tSrbeli kiterjedes 
benyom^sainak nevevel tortenik, amire n^mikep a g^gefS fel- es 
leszall&sa is hatdssal lehetett. Kiils6 tdrgyrdl Tettiik az 4rces & 
&ctelen hang elnevezest. A rezgd hang is kiilsd benyomisnak, a 
rezg^s folyamat&nak a nevevel van megjelolve. Erdekes az dblos 
hang elnevez^s. Az ilyen hang olyanszerti benyom^t tesz az 
emberre, mintha kieji^s^n^l a sz4j obolszerCi lireget alkotna. Innen 
az elnevez^s. A n^pnyelvben az dUoget ige is haszn&latos az 
ilyen besz^d jelzesere: 1. oblos hangon szol (pi. obloget a klari- 
n^t), 2. tele szdjjal hebegve besz^l, veszekszik, 3. szapordn besz^l, 
cseveg, fecseg (MTsz.) PL 

6hl6get6 hangon folytatta besz^dit a kontyhoz. 

Arany J. Az elveszett alkotm&ny I. 

Hasonld a mennydorgo hang elnevez^se, mely szinten objek- 
tfv folyamatr61 van v6ve. P61d4k: 

Mennyddr6g6' hangon H&bor folytatja besz6d6t. (TJo.) 

Melyre a Sorsisten mennydorgo hangu besz^de 

Igy ada y&laszt a' barlangnak m^ly fenek^rol. Uo. VI. 

Maskor meg a tapintd-^rz^khez tartozd kiilsd benyom^sok 
neveit haszn&ljuk a hang^rzetek megjelol^sere. Ilyen kifejez^sek 
ezek: eles hang, hem^y hang, vastag hang^ Idgy hang^ stk 
Ezekr61 m&t volt 8z6. 

Magukra az ^rz^kek tey^kenys^geinek elnevez&eire is 
batdssal voltak ^rzeteinknek kuls6 t&rgyakkal ^s folyamatokkal 
yal<S t&rsuUsai. Igy az 4rez sentio C. sentisco MA. flihlen NySz. 
ige yoltak^p az er tango, contingo MA. beriihren NySz. ig^nek 
'Z k6pz6s gyakorit6 alakja. K^tfele ^rtelemben haszn&latos. Jelenti 



JELENT^S-TAHTJUliirYOK. 169 

egyfeldl azt, amit ^rzSkeink seglts^g^yel Yesziink ^szre, amir61 
caakis 6&ltalak ran tudom&sunk. Megfelel a n^met empfinden 
sz6nak; pL 

J^zem a szagot: odoror G. Ehseghet, zomeehsaghot, hydegseghet 
erSzve (JordO. 794). Ew iesteebil nagy zeep yUatt eerzetteteek 
(]6rdyC. 379). 

Jelenti mdsfeldl a lelki dllapot ^rzeset, n^met filhlen: pi. 

Eremet erzeek (ijferdyC. 565). OiwntorSseget erzek (£rdyC. 143). 

Sokan azt hitt^k, bogy ez a m&sodik jelentSs a szdnak 

eredeti jelentese, s ez a feltev^siik nagyon alkalmas volt arra, 

hogy elteritse dket a szd helyes megfejt^s£t6I. Budenz ugor ere- 

detfinek veszi. Feltevese szerint a magyar irez e h. *m^ez', 

*meleZ' mint denominativum az ug. mBle ,meDs^ szdnak r-es 

Y&ltozat&hoz tartozik. Yelemdny^nek t&mogat&s&ra az &ez ig^nek 

igazi jelent^s^re hivatkozik, mert szerinte erz& sohasem kiilsA 

)xozzirA'&, A-int^Sy tapogatds' (pi. k^zzel, ujjal), hanem bels6 lelki 

mtLkodesre vonatkozik. E r^szben klilonosen jelentfis argumen- 

tumnak veszi a fol'&ezni ,bewusst werden' szdt, amelynek m&sa 

fol-eszindleni (esz-mel-l), Egyeztet^se egy^tal&n nem illbat meg, 

m&r csak az6rt sem, mert finn sz6kezd3 m hely^n magyarban 

konszondns hi^ny&t igazolnunk nem lebet. Azut&n meg azt sem 

lebet dlUtani, hogy az ^ez eredeti jelent^se lelki &llapotra vonat- 

kozott Tolna. EUenkezdleg a jelent^sfejltfd^sek azt bizonyltj&k, 

hogy a lelki illapotaink megjelol^s^re szolg&16 szavak tobbnyire 

klilsd erz^ki folyamatokra vonatkoztak. Hiszen, hogy mdst ne 

emlftsek, a n^met fiihlen (6fn. fuolen) is, mely tiszt^n csak belsfi 

lelki folyamatot jelent, az 6fn. folma, lat. palma, gor. Ttaldfifj 

)l6z' szdval fiigg ossze, tehdt annyit jelent mint ,kezzel megirin- 

teni*. A Nagy 8z6t4r a torok arzu kivdns&g 8z6ra hivatkozik s 

tLgy 14t8zik, azzal akarnd kapcsolatba hozni a magyar erez szot. 

Ez az amtigy sem indokolt es csak talalomra odavetett ossze- 

Tet^s term&zetesen meg kevesbbe johet szdmba. 

A hall&s folyamatdnak megjelolese sok nyelvben a halld 
6rzek szerv6nek nev6btfl alakult. fgy a n^met horen az OAr-ral, 
a lat. audire awm-szal, gor. dxovw ovg-szsl fiigg ossze. Hasonld 
elnevez^s a magyarban a fiilel is figyel Mind a kett6 halMs 
iltal fezrevenni akar&st jelent, csakhogy mig a fiild a szorosabb 
,au8cultare* irtelemre szoritkozik, a figyel kiszelesftett jelent^ssel 
is j&r s nemcsak hallhatd, hanem l&that6 vagy altaUban ak&r- 



170 SZEREMLET CSiSZXR LORAKD. JELENT^S-TAKULMINTOK. 

hogy eszreveheto dolgokra vonatkozhatik. Mint Budenz kirau- 
tatta (Nyr. 5:337, MUgSz.), a ket szo azonos egyindssal. Egy- 
azon regibb teljesebb t6alakb6l fejl6dtek elterd alakgyengiilessel. 
Ezen teljesebb tfialak a *filgye volna, melybSl ^figye- & *file 
(fiile) vdlhatott. Ennek a finnugorsigban *p»Zgr«- vagy *j>»Z;ii-fele 
alaknak kell megfelelni, amely meg is van a kovetkezS ^fiil' jelen- 
t^stl szavakban: Ip. pelje (IpF. bdllje), vog. paV, paT, ziirj. votj. 
peV, md. pild, pile, cser. pili-ks, pele-s, Eszerint a fiUel^, figyeUs 
halUs 4Ital eszrevenni akards az erz^k kiilsd eszkozevel, a fiillel 
val6 el^snek van mondva. A figyel a r6gi nyelvben tudomdsunk 
Bzerint nem fordul el6, ambdr S&ndor Istv&n etimoldgiai kovet- 
keztetesek alapjan regi szdnak allitja. Szirmazekai azonban, t i. 
a figyelmeSj figyelmez, figyelmessig, figyelmetesseg, figyelmezds meg- 
vannak. A figyelem sz6 a r^gi nyelvben ritka; a t& vonatkozo 
legregibb ismert adat Matk6b61 val6.^ 

Kiilonben a mai n^pnyelv sem haszndlja a figyel iget, ami 
Budenz szerint onnan van, hogy a n6p a fi{fyel edes ikertest- 
v6r6t a filel't (fulel't) fogadta el. A r6gi nyelvben csak a fuld 
volt haszn^latban. P61d4k: 

Fuleiteckel f&leltetec en bezedimet (B6csiC. 202). Az gyermek 
attya szav&t igen fuleU (Zrinyi : ASyr 101.). Magok danolvdn 68 a 
tsaldrd Syreii^kra-is fulelv6n, vlgan uszikdlnak (Fal: NA. 164). Jol 
tudgya 8, hogy magoc sem jdrnac itt mind egy nyombanf m^g-is 
nagy csaUrdul csak elfuleli (P6s : Y&lasz 207). Ezen dolgokat Sz^kely- 
hidbul Boldvai M. csakm&soc relskiioiibol fUleldegeli (Barth. : Kr5n. 154). 

Igaz ; — felelt r& a pap mind Zebulonnak, mind a tobbi oda- 
fiileld' hazafiaknak nagy b&mulat&ra (Jdkai : A koszivu ember fiai). 

Dobbenve mig bdmul s fillel 
Tam&s: kedv, tr^fa no diihvel. 

Arany, Kdbor Tam&s. 

A ]dtd-6rz6k tev4kenys6g6nek egyik megnevez^se, a szemld 
szinten ilyen eredetfi. A szem ,oculus, auge' szd szdrmazekabol, 
a denomindlis szemel igebol alakult deverb&lis gyakorito -el k^p- 
z6vel (v6. gyomldl).* Ez a szemel ige, mely ma csak a his'zemel ossze- 
tetelben hasznalatos, emlftve van Bar6ti Szabo Ddvid Kisded 
szotdrdban: szendettem: szeml^ltem {szemlem, szeralelhetem, 14t- 
hatom). A szemlel r6gi keletfl. Olyankor mondjuk, mikor valaki 
szemeit rdiranyozza valamire s folytonosan rajta tartja, hogy 

> Simonyi: Elvonas 66. 

• Simonyi Zs. : A magyar gyakorit6 igekepzok, NyK. 16 : 253. 



KISS ERN6. a JELENKOR £s a KTELTUJfTiS. 171 

biztos tudom&sa legyen fel61e. Jelent^se teh&t: aspecto, circum- 
spicio, obtueor C. specto, contemplor, lustro MA. besichtigen, 
betrachten, anschauen PPB. Pfld&k: 

Szemeit forgattya vala szenU^vin az adtatos n^pet kit kSvete 
a gjdnySr&B^ges musika sz6 (EsztT. : BSziiz. 46). Ha azt mongyak: 
saepe et magnus dormitat Homerus, bizony sz^gyen n61kUl szend^l- 
hetem chorbdimat (Zrinyi I. Eldb 2). 

Emellett megvan a ,kiszemel, kivdlaszt' jelentese is: 

SzenUellietek kSsz&letSk hdt fdrfiakat, kikrSl bizonsag tetetik, 
kik telUesek szent lelekkel (F61: Bibl. 1. 188). 

A DepDjelvben is dltaldDOS a ,n^z, megnez, megtekint' 
jelent^sben ; pi. 

MenjQnk, szemUljUk meg a kart! Mit szemlHtek itt? 

De a n^p ,iBmer, r&ismer, megismer, eml^kszik t& 'ertelem- 
ben is baszn&lja a sz6t: pi. 

SzenU^lem, csak nem tudom a nev^t (ismerem v. r&ismertem, 
csak nem jut a neve eszembe). Nyr. 31 : 220. 

Mindezen esetekben az 4rzes, hallds ^s n£z6s szubjektfy 
folyamatai objektfv folyamatoknak a nevevel vannak megjelolve, 
ami a szubjektiv folyamatnak az objektfv k^pzettel val6 szoros 
tarsulisdbol, megpedig — mivel diszpardt k^pzetek tdrsulnak 
— komplik4ci6jukb<51 magyardzhato. Ugyanily okb61 szoktuk 
neha a szaglas kifejezesere az orrol iget haszndlni; pi. a vizsla 
megorrolja a vadat (CzP.). (Folytatjuk.) 

SzEKEMLEY CsXszXr LorIkd. 



A JELENKOR £S A NYELVUJItAS. 

Helmeczy mint nyelvujft6 el^gge israeretes hirhedt Berzsenyi- 
kiad4s&b61. J61 tudjuk, bogy szeretett ,ftirni-faragni^ a nyelven 
sziikseg n^lkiil is. Mikor pedig a Jelenkort meginditotta, akkor 
mir a sziikseg is sokszor rdkenyszeritette, bogy tlj szokat gydrtsou, 
miyel l^pten-nyomon tlj fogalmakat kellett magyarositania. — 
Mint szerkesztdnek 6ppen nem volt konnyd munk^ja. Lapja ugyan 
hetenk^nt csak k^tszer jelent meg, de oly bd tartalommal, bogy 
ugyan el^ dolgot adott neki. A cenzdra miatt belfoldi iigyekkel 
nem igen foglalkozhatott. Szdraz 6s elkesett tudositdsokat kozol- 
hetett csak, melyeket gyakorlatlan tollforgatdkt61 kapott vagy 
»a ket baza blrleveleib61< maga oUozott ki. Anndl gazdagabb volt 
azonban kiilfoldi rovata. Ebhez bds^ges forrdsul szolgdlt neki az 



172 KI68 BRKd. 

Augsb. AUg. Zeitung, meg n^ha egj-egy francia lap, rendesen a 
hivatalos Montteiir, Ezekbdl dllitotta ossze gazdag rovatit Ter- 
m4szetes, bogy a gyors munk&ban sokszor kellett kiizdenie a 
fordltani valdval. Sokszor fel-felakadt egy-egy kifejez&en; de 
mindig megUtszik az^rt rajta, bogy tigy akar fordftani, bogy 
mindenki megertse ^s f6k^iit, bogy az idegen kifejezeseket elke- 
riilje. Sok p^ld&t id^zhetnek ebbeli torekves^nek jellemz^sere ; 
de csak ez egyet id^zem: 

»Lazembiirg . , . kiildiibs viszonyokban (relatidkban) dll a n6mei 
szovets^ggel, b a kirdly-nagyberceg atyav^rs^g^vel (Agoaten) . . . 
Belgium azonban Hollandi&nak a 10 cantonban Idvo rdszei^rt a a 
belga fold5n kebelesUlt enclavei^rt (z&rtas birtoki6rt) k4rp6tl&8t 
adand, melly &ltal a r^gi belga birtok ezen eaclavekkal (z&ral6kok- 
kal) 5sBzeforrasztatbatik . . . Amb&r a kir&ly-nugyberceg semmi okoi 
nem Ut, melly rdsz^rol Lozemburg birtoki ^psdg^t vagy eg^sslet^t 
(integritas) megcsonklttatni kiy&nn&, m^g sem fog egy oily elint6- 
z^stol (arrangement) vonakodni melly < stb. (Jelenkor 1832. I. 21.) 

Az ujsdgoknak meg manaps^ is nagy befolydsuk van az 
^16 nyelvre; m6g nagyobb volt Helmeczy Jelenkordnak. Szinte 
azt mondbatjuk, bogy a nyelvajit&s kiizdelmeiben a mezei csapat 
foladatdt teljesitette, mely oda is elbatott, abovd a rendes csapa- 
tok nem igen jutottak el. SokMe dologrdl irt; a mindennapi 
6\et esemenycit jegyezte fol, s igy az tSj vagy tijftott kifejez6- 
seket a koz^let legegyszerdbb vonatkoz&saiba is belevitte. Legtob- 
bet tett m^gis a Jelenkor a politikai ^let fejleszt^sere £ppen 
kiilfoldi rovat^yal; az tij politikai irdnyok es intezm^nyek neveit 
is benne tal&ljak meg legeldszor. A nagykozonseg bel61e tanulta 
meg a miniszteri rendszert 6s a miniszterek elnevez^eit is, mikor 
m^g alig ilmodott arr61 valaki Magyarorsz&gon, bogy valaiia 
n&lunk is fgy alakul &i alkotmdnyunk. Sokat pr6b&lta maga 
Helmeczy is, bogyan nevezze meg a minisztereket, s ba nem is 
adott y^gleges nevet nekik, a mai nevek els6 alakjait 6 terem- 
tette meg. Ime: 

ministeri iandcs eUlUlOje (1832. I. 13. I^ossath 1849-beii is 
ezz6 nevezte ki Szemere Bertalant), minister-eldlUld' (ao.)* kiUs6 dolgok 
miyiisterej killsd' iigyekheli minisiersig (uo.), kuls6 Ugyekbeli minister 
(1832. I. 39), kUls(> Ugyek ministere (38), killsd' minister (99); bels6 
ilgyek ministere (38), hels6 minister (108); a nyilvdnyos oktatds 
ministere (13); igazsdgi minister s^g (15), igazsdg minister (38); a 
kereskedis ministere (13); liadiminister (36); feleU ministerek (92). 

Helmeczy magyarositotta meg eloszor a civillist&t is: ktrdlyi 
udvartartdsi koltsigek (35), udvarkoltsig (38), 6s m6g tobb ilyet^n 
kifejez^st. 

Hogy dltaldban milyen kiterjedt volt a Jelenkor bat&sa a 
koznyelvre, elegge meglathatjuk, ha a NyUSz.-t lapozgatjuk is. 
De meg viWgosabbd vdlik term^szetesen, ba mag^t a Jelenkort 



A JELENKOR ±S A NTBLYUJlrXs. 173 

olvasgatjuk. Igaz, bogy Helmeczy szavai kozt sok id^tlent tal&- 
lunk, melyek alig tdnnek fol egyszer, in&ris nyomuk y^z; de 
m^g tobb az olyan, mely meg^lt tov&bbra is, ^s legtobb az olyan, 
melynek Helmeczy csak d^delgetdje, elterjeszWje volt. A Nyelv- 
iijft4s Sz6tdra azonban nem nyujt igaz m^rt^ket Helmeczy hatd- 
sinak keU6 ^rt^keles^re. 

Ide irok erre nezve nehiny Bz6t a Jelenkor 1832-ki 
evfolyamdnak els6 fel6b61, mely a NyUSz.-ban vagy nines meg, 
yagy k&6bbrdl van idezve. Pedig nem is minden tj 8z6t frtam 
ki, csak azokat^ melyek iltaUnos haszn^atuak. 

oUapUvdnytdke (138, NyUSz.; eA&piiY&nj), alapodik (1, NyUSz. : 
alap), alapt^tel (206, NyUSz.: alap), alkircUy (6, NyUSz. 1835-b61), 
alorvos (131); 

belkereskedSs (17, NyUSz.: bel-) 

csatajel (13), csatazaj (29, NyTJSz: csatat6r), csopartozds (^7^, 
NyUSz.: csoportozat), cifiiezeti (tituUris, 15, NyUSz.: cim) ; 

daljdt^k (opera, 175, NyUSz.: dalj6t6k) 

emUkjel (2, NyUSz. 1834-bc)l); 

fegyverviselt (39, a katonaviselt, hivatalviselt stb. rokona); 

gydszkisirtt (265, NyUSz.: gydsz), gydgyszeres (pa tikis, 95, 
NyUSz.: gy6gy8zer) gyarmatositds (112, NyUSz.: gyarmat); 

hUelrendszer (252), hidny (deficit, 48, NyUSz.: hitoy), h^zag- 
pdilds (42, NyUSz.: h6zagp6tld), helyp4nz$zed4s (75), hc^on-Mik 
(aequivalens, 14) ; 

igazlds (verificatio, 244, NyUSz. : igazolni ; ez Helmeczy n^l a 
14. lapon : megigazolni), irdnyzat (tendentia, 237, NyUSz. : ir&ny) ; 

jegyzik (inventarium, 36, ^jlJSz.\ jdshely (255, NyUSz.: j6slat); 

kecses (9, NyUSz.: kecs) kdtarlat (383, NyUSz.: torlasz) ; 
koronaherceg (326) karona-orokds (15); 

melesitis (18, NyUSz.: l^tesit); 

mdtdnyos (billig, aequua, 23, NyUSz. 1836-b<51), m^ltdnysdgy 
m^tdnytalansdg (29); 

nagymester (15), napszdmb4r-szahds (tariff a, 4), nemzetised^s 
(2, NyUSz.: nemzetislteni) ; 

nipszdnok (262, NyUSz.: n6p-), nyUvdnositds (28, NyUSz.: 
nyilvinitani) ; 

orszdghdz (361); 

rejidkiviUes (36, NyUSz.: rendkiviil), rogton-Wrviny (stand- 
recht, 215, NyUSz. 1838-b6l); 

sajidtorv^ny-javaslat (24, NyUSz.: sajidszabadsig), sikeretleni- 
teni (5, NyUSz. 1833-b6l), sodrony (184, goncSli sodrony = Polar- 
draht ; NyUSz. : sodrony), sorlovet (387, NyUSz. szerint e lapon sor- 
lovis-nek. kellene lenni, de nines); 

szem^sz (v. oculista, 233, NyUSz. Bug&tt6l id^zi), szerz6dis 
(tractatus, 15, NyUSz. : szerzodm^ny). szinvnikviszet (25, ugyanott, 
ahonnan a NyUSz. a szinmuviszt id6zi), szovedikes (380, NyUSz. 
CzP-b6l id6zi); 



174 IBODALOM. 

iartal£k'p4nzalap (7), tartalik-tdke (reserve-fond, 377, NyUSs. 
tsrtaldk), ez ut6bbit csak Tzs.-hdl id^zi 1835-bdl), teiigermeUiki (88), 
t6kep£nzes (capitalista, 252, NyUSz. 1835-b5l), tdredik (18, NyUSz. 
tored^kes) ; 

vagyontalan (28, NyUSz. : vagyoD), vagyonkdrsdg (uo.), vdz (18 
ez tored^k v&za a gyonyor^ besz^dnek, NyUSz. : v&z), vasut (352, a 
NyUSz. csak id6zet n6lkul utal reA), vidsereg (7, NyUSz. : v6d), viia* 
k4rd6s (vagy porosk^rdds 5. NyUSz.: vita). 

E p^ld^at a Jelenkor tovdbbi 4vfolyamaib61 bizonydra 
lehetne m^g szaporitani. Nekem azonban csak az volt a c^lom, bogy 
r&mutassak arra, mily sokat tett Helmeczy a Dyelvujit^ eletre 
val6 szavainak terjesztesevel mai koznyelvtink gyarapft^4ra. De e 
peld^kb6l kitdnik az is, hogy a NyUSz. t\ kiaddsdndl a Jelen- 
kor derekasabb foldolgoz&sa okvetetlenlil sziiks^ges leszen. 

Eiss Ern5. 



IRODALOM. 
Kalmdr Elek: A mondatr^szek. 

(Harora tanulm&ny. Kiilonlenyomat a NyK. XXVIII., XXXII. ea XXXIV. 

kdteteibol.) 

A mondatelm^let sokat vitatott k^rd^seire akar vil6got vetni 
e figyelemrem6lt6 fiizet. Kalmdr voltak^p az u. n. igis elm4let feld 
hajlik ; de tagadhatatlan, hogy tij m6don akarja bizonyitani v^lt 
igazdt s ktiloDosen a hatdroz6k felfog&sibau — legal6bb az en tudo- 
m&som Bzerint — az eddigiektol nagyon is elt^rd utakon induL 
Ha j6l ^rtettem Kalm6rt, elmelet^nek, okoskod&sinak veleje a k5vet- 
kez5: A mondatreszek igazi alapj&t a besz^lo l&t&stani (optikai) 
szeml^let^ben talaljuk meg. A mondat ugyanis a besz^d egy^ne s 
voltakep egy szeml^lt jelenet kifejezese. Igaz ugyan, hogy >a besz^d 
emberi hangon val6 kozlese annak, hogy valamit tudank (eszrevet- 
tunk), erzunk vagy valamit akarunk^ (4. 1.); s fgy a mondatban 
tulajdonk^pen lelki tevekenys^gunk hdrmas ir&oy&nak eredm^nyei 
jelennek meg, de akdr ^rzest, akdr akardst fejeziink is ki, >k6pzele- 
tiink mindig az elottiink j6tsz6 jelenetek anal6gi&j&t koveti, ezek 
szerint alakul, s igy a mondat tagol6d&sa mindig egyforma« (10. 1.). 
Altaldnositani lehet teh&t azt a t^telt, hogy »a mondat annyit 
tartalmaz, amennyit egy tekintettel, tovdbb- vagy felrepillant&s 
nelkul Attekinthetunk, vagyis egy egyede a szeml^letek sokasdg&nak, 
a jelenetek csoportjainak* (18. 1.). Lehetseges, hogy tobb t^nyezoj^t 
fogom fel a szeml^lt jelenetnek vagyis >8zeml^letemc tagoltabb, 
hatArozottabb. E t^nyezok nem egyenlo rangiiak, a szeml^lt jelenet- 
nek van f6pontja, veleje, mely helyzet^ben is elter a tobbi t^nyezo- 
tol, mert rendesen a szemlelt jelenet kozepen 611. E f6' es kdz4p^ 



IRODALOM. 175 

poniisdgban van az illitm^ny mivolta, ez teszi a nyelvi kifejez^sben 
az &llftm&nyt AllftmiinnyA (20. !.)• A fd- ^a k6z4ppont pedig a tagolt 
BzemUletn^l az esem^ny, a cselekv^s, 8z6val az dllitmany ige (19. 1.). 
Ily felfog&ssal kopuIdr6l sem besz^lheiiink, az is rendes dllltm&ny, 
B bogy gyakran kimarad a mondatbdl, az abban leli magyardzat&t, 
bogy m&s besz^dr^szt is kihagyimk a gyakori kifejez6sekben, ba 
n^lk&le is ^rtbetd besz^diisk (43. 1.). Megesbetik, bogy a cselekv^st 
nem tudjuk hat&rozottan megnevezni, akkor indulat- vagy bang- 
ut&nzd 8z6val dUnk (to. 18, 19, 44. 11.). Sokszor pedig olyasmire 
esik tekintetQnk, minek cselekv^s^t nem szeml^lbetjiik, minek tebdt 
nines kSmyezete, az &llitm&ny ilyenkor n^vszdf^le (44. 1.). A bi&nyos 
mondatban, abol egyik vagy m&sik sz^lso t^nyezovel nem torSdiiuk, 
B a cselekv^s mintegy Iegsz6lr5l esik. a jelenetnek nem k3z6ppontja 
ngyan, de fdpontja marad az &llitm&ny (20. 1.). Ha a mondat egy^n, 
egy^nis^g^nek gyokere az &llltm&ny e £5- 4s kozpontisig&ban rejlik, 
s az esem^nyt kis^ro kiilonf^le korUlm^nyek kifejezoi, a bdvitm^nyekf 
a hatdrozdk csak az^ltal tagol6dnak a mondatba, bogy viszonyba 
jatnak az AllitmAnnyal. 

E viszonyok meg&llapft&s&ban legelso teendonk a bat&roz6k 
mondattani jelenUsinek megismer^se, s ebben a szeml^let, l^lektan 
^8 nyelvtortenet a stilisztik&val 6s a logik&val egyar&nt seglti a 
mondattant (13d. 1.). Kalm&r szerint az osszes batdroz6k I6lektani, 
optikai alapon k^t nagyobb nemre szakadnak, az egyik nem klseri 
az esem^nyt, mellette ill, a m&sik befoglalja, m^g pedig egyik- 
m&sik kis^ro kdrUlm^ny^vel egyUtt (82., 84. 11.). De tekintetbe kell 
venntink m^g azt is, milyen viszonyban vannak a bat&roz6k az dllit- 
mTiny, a cselekv^s >bat6konysig&val< (84., 92. 11.). A bely-, ido- s 
6llapot- (tulajdons^g-) bat&roz6k befoglal6k 6s t^tlenek a cselekves- 
sel Bzemben, mfg m4sok kls6rik a cselekv^st, de nem batnak rk 
(^tdrsf^kt), Az ^eszkozfdlekc nemcsak kls6rik a cselekv^st, banem 
be is folynak r&, de nem olyan 5ntudato8 szem^lyek mddj&ra, miut 
a szint^n kis6r6 >szem61ybat&roz6k<. De a cselekv^snek dllapotai 
(akcidi) is vannak, s aszerint, amint a cselekv6s megindulds^val, 
folyamatdval vagy v6g6vel vannak viszonyban a batdroz6k, minden 
kategdria bdrmas aloszt&lyra tagol6dik: eredet-^ folyamat- ^s y^g- 
bat&roz6kra. Hely tekinteteben az eredet- 63 v6gbat&roz6k el6zetes, 
illetdleg ut6lagos t&volsdgi, a folyamaibatdroz6k kozels6gi viszony- 
ban vannak a cselekv^ssel, sot tobb bat&roz6ndl minden viszonyban. 
a kozelsSgiben mindeniitt, m6g innenso. tuU6 6s koz6psd belyzetet 
is jelolbetnek a batAroz6k (81—90. 11.). 

A bely- 63 id6batdroz6knAl (90—96. 11.) a hoi? mikor? 
k6rd6sre felelok jelentik a kbzels6get (folyamatbatdroz6k), mfg a 
tdvols&gi viszonyban a honnan ? es a midta ? k^rdesre f elelnek az 
elozetes t&volsdg (eredet), a hovd? 6s mikorra? k6rd6sre az at6lagos 
ine8sze86g batdroz6i (y^g\ iSrdekes, bogy a belyhat&rozdi ragokkal 
ellAtott, elvont fonevekbol alkotott batArozdk (pi. hetegseghen, 
dlomhan vagyok) KalmAr szerint belybatAroz6k. A bovitmenyek 
oszt&lyozdsdn6l ugyanis folytonosan szem elott kell tartani a meta- 



176 IRODALOM. 

for&k szerep6t s a metafor&s 8z6ha8zn4lat miatt nem szabad valamely 
kitdtelt m&Bf6le hat&roz6k k5z6 aorolni, mint a hozz& hasonld meta- 
for&tlan kifejezdseket (86. 1.) Ezen alapon kimondja Kalm&r, hogy 
a gondolati fdn6v sohasem alapft ktildn hatAroz6t pi. Allapot- vagy 
iD6dhat4roz6t, hanem a hely-, illetoleg a t&rskatilrozdkhoz csatla- 
koznak (139. 1.). 

Az cUlapothatdrozdk voltakdp ttdajdons&got jelentenek, s leg- 
jellemz6bb k^pviseldik az ii. n. &llftm&nyi kieg^Bzit6k, melyek a 
kozels^gben a k5z6ppontot jelelik, mlg a birtokos szint^n a kdzel- 
B^gben az innensd; a belsd alany (e fid katona lett) a tiilB6 pontot 
hat&rozza meg. A jdzd' is ilyen Allitrndnyi kiegdazfto, teh&t voltak^p 
&llapotkat&roz6 (149. 1.). A t&vols&gi viszonyban az eldzetes saj&t- 
B^got az excessivusAi&tijcozdk, mfg az ut6lagos talajdons&got az ered- 
m6iiyhat&roz6k s a »nevez6st, l&tsz&st jelent6 szdk nevez6 hat&roz<3i« 
fejezik ki (v6. 96—120. 11.). 

A tdrsfile hat&roz5k abban egyeznek meg, hogy a cseleky^st 
nem mozditj&k eld, nem folynak be r4 segftoleg, 6s m^gis ott vannak 
kortilotte (125. 1.). Itt is megvan a h&rom oszt&ly, s6t mint az 
4llapotbat&roz(3kn&l a kozela^gben, tigy ktLldnboztetbetlink meg itt 
minden oszt^lyn&l m^g h&rom alfajt. Az eldzetes tdvolsdgban a viszanzd 
t&rsak ^llanak, melyek az alany cselekv^s^t viszonozz&k, vele k5l- 
CB5n5sen cselekesznek, az alany cselekv^senek megfelel6j6t teazik, de 
e viszontcselekv^s nem mozdftja eld az esem^nyt, ink4bb g&tolja 
(120. 1.). Ilyenek az effajta hat&roz6k : besz^lek vlkivel v. vlki el6ttf 
belekot valakibe. Ily vi8zono8s6g van ezek kozott is: tadakoz6dik 
valakin^l, vlkitdl izen, ir vlkinek, rokon vlkivel, hasonlit vlkihez, 
elszakad vlkitol, ad vlkinek, elvesz vlkitol stb. (131. 1.). 

K6zel84gi viszonyban vannak a cselekv^ssel a tulajdonk^peni 
kisird' t&rsak, melyek az alannyal egy ir6nyban haladnak (114. 1.). 
Koz^jUk tartoznak a kisird szem^lyt, kfs^rd t&rgyat, ruh&t, kMs5t, 
tekintetet, az alap-, koz^p- ^s felsd fok katAroz6it, az d. n. m6dot 
(f6n6vvel 6s mell^kn^wel), kovetkezm6nyt jelentd hatiroz6k (120. !.)• 

A tUlsd t&vols&gban kis^rik a cselekvdst a szenvedd t&rsaky 
melyek csak tfirik az alany cselekv^s^t (pi. gondolok vlkiref gyonydr* 
kod5m a palotdban, foglalkozom vlkivel (123, 124. 11.)- 

Az eszkdzf^Skhez tartoznak az eszkozhAi&rozdk (eszkoz, k5z- 
benj&r6, mdveltet5 ige cselekvoje, melyek nemcsak kfs^rik, hanem 
el 6 is mozditj&k a cselekv^st 6ppen ligy, mint a szint^n idetartosd 
ok' 6b c4lhatdroz6k, de mfg az eszk5z5k kozelebbi alanyok, az ok 
tdvolabbi (elozetes viszonyban), a c61hat&roz6 pedig tdvolahhi (at6- 
lagOB viszonyban) alany vagy tdrgy (v6. 127 — 130. 11.). 

A cselekvdsnek vannak megszem^lyesitett kisdrd koriilm^nyei, 
melyek tudatos szemSlyk^nt hatnak a cselekv^sre. Az alany az illlt- 
m&nynak ilyen megszem^lyesftett kbrUlm^nye, tudatosan r^sztvevd 
szem^lye 6b h&rmas csoportjai vannak. A tdvolsdgi viszonyhhn az 
eloideju honnan ir&nynak a ntuveltet6 alany ^ az ut6idejfi hov& ir&uy. 
nak a idrgy felel meg. A t&rgy szint^n az alanyhoz tartozik, ex is 
tudatos ^rzelemmel r^sztvevo szem^lye a cselekv^snek. A kozels^gi 



IBODALOM. 177 

viszanyhan pedig, mely gazdagabb, innensS, kSzdpsS ^s ttils6, r^sz- 
y^tel Bzerint vezetd' (a Szilaei-f^le »k68ztetd« ig^kn^l), cselekvd ^s 
8zenved6 alany van; a k5z6psd, C8elekv5 alany ujra gazdagabb, 
tijabb h&rmas csoportra : dthatd-, magdrahatd 6s cU nem hat6 cselek- 
v^8u alany ra oszlik (65. L). 

K6sz8^ggel eli8merem Kalm&r oagy olva8ott8&g&t 6s 8zeret6 
bnzgalmdty de mondatelmdlet^t elfogadhatatlannak tartom. Nem ter- 
jeszkedhetem ki elm^letdnek minden r68z6re, C8ak egy-k^t fobb 
illit&sdra akarom megtenni ^szreTdteleimet. Kalm&r szerint nincsen 
meg a regi ertelemben vett daalizmu8 a mondatban, hanem az &llit- 
m&ny az igazi tir benne, mint a mondat fd- is kozpontja. De mi 
az a f 5pont ? Szubjektfy Ertelemben a f6pont az egy^ni Erdek 8zerint 
igazodik 8 igy nines a cselekvEshez k5tve, t&rgyi szempontb6l pedig 
— azt hiszem — a cselekvo van olyan fontosi mint a cselekyEs. 
Az &llitm&ny kdzpantisdgdra sem lehet sokat adni, bisz a hi&nyos 
mondatokr6l maga Kalm^r is azt mondja, hogy az &llltm&ny nem 
kdzEppont bennixk. L^lektani 6s logikai alapon is igazolni akarja 
&lldspontj&t Kalmdr, de azon ^Uit&sdt, hogy >mlg az &llftm&nyt ki 
nem mondjuk, addig a lelkiinkben meglevd dolgok koztil m6g egyik 
sem alany, < meg is lehet forditani : lehets^ges-e kimondani az &llit- 
m&nyt, ha nines alanya? Szerintem e k6t fogalom korrelativ. 
A m^lyebb felfog&s hi&ny&ra vail azon b&tors&g is, mellyel Kalm&r 
minden v&logat&s n6lkUl a mondatok k8z6 sorolja az indalatsz6kat. 
Fuzete misodik fel^nek olvas&sa kSzben Uttam, forgaita Wundt 
>V9lkerpsychologie« c. mfiv6t, szeretn^m tudni, hogy b&r k6s5n, 
nem utQttek-e szeget fej6be Wundt megjegyzEsei, melyekkel a fon- 
tebbi felfogiat c&folja (I. 2:228.). 

A fdntebb ismertetett hat&roz6 rendszert is szerencs6tlennek 
tartom. 

A befoglaldSf kis4r4s szem elott tart&s&nak van taldn valami 
6rteke egyik-m&sik hat&roz6fajn&l, pi. az &llapothat&roz6kn&l, de 
ezen &rnyalatok sokkal gyeng^bbek, hogysem a hat&roz6k eg^sz 
rendszerdt re&juk lehetne 6piteni. LegviUgosabb bizonyitekai ennek 
azok a lehetetlens^gek, melyek Kalm&r elm61et6bdl folynak, s azok 
a magyartoatok, melyekkel felfog&s&t bele akarja er6szakolni az egyes 
hat&roz6kba. Igy pi. a helyhat&roz6k Kalm&r szerint mind befoglal6k. 
£ngem azonban nem gydznek meg az ilyes okoskod&sok: »a hely- 
hat&roz6 befoglalja az alanyt vagy m&s t&rgyszeru k5riilm6nyt, de 
ez a nagyobb terjedelem sokszor csak egy ir&nyban van meg: botj&- 
val a szamAr fejdre lit: a fej vastagabb 6s sz6lesebb, mint a hot, 
&mb&r nem hosszabb ; . . . a kalap egy kar6n I6g : a kar6 lef el6, 
magass&gban nagyobb; a tu hegy6n inog a k5rlap: ez az eset az 
elobbihez hasonlit, ugyszint^n ebben is: v&lUn vagy v&lUr6l k8pe- 
nyeg lebegc ... (91. 1.). Sokszor azonban sehogysem sikerill a 
befogkUds kimutat&sa, s ilyenkor a legviUgosabb helyhat&roz6k is a 
kisir6 hat&roz6k k5z6 kertLlnek. PL ebben a mondatban : gondolatja 
Toldira rdppent, Toldira Kalm^r szerint t&rshat&roz6, mert a gondo- 
lat nines Toldiban, sot inkdbb Toldi van a gondolatban (124. 1.). 

KAGrAB HTBLV<(b. XXXV. 12 



178 IROOALOM. 

S ezt Kalmdr mOndja^ az a Kalm&r, ki l^pten-nyomon hangos- 
tatja a xnetafora szerep^nek tekintetbe y^tel^t a hat4roz6k oszt&ljo- 
z&B^n&l! Pedig ki nem Utja, hogy itt a legvil&gosabb metafor&val 
van dolgnnk b a nyelvi kifejez^sben a gondolat roppenSse semmi- 
ben sem kiil5nbozik a mad&rdt6l ebben a mondatban: a mad&r 
Toldira r5ppent| s a Toldira jelentdse teljesen ugyanaz mindkett5- 
ben. Kalm&r az 4llftm&ny, a cselekv^s f5- ^s kozpontis&g&t hir- 
deti, a hat&rozdk szerep^nek meg&Uapitis&n&l, teh&t termSszet- 
szerCien a bdvitmenyeknek a cselekv^shez val6 viszony&t kellene 
elsd sorban tekintetbe veunie, s fme, fdelv^vel ellenkezdsben azon 
alapon dont a Toldira bat&roz6 sorsa foldtt, bogy az nem foglalja 
mag&ban a gondolatot, az alanyt. Ily elb&n&sban reszesUltek m^g a 
kdvetkezd bat&roz6k: vlki el6tt van, besz^l; 6Ulkodik vlki koriilj 
bird eU burcol stb. (123. 1.). 

TJgy Idtszik maga Kalm&r is 6rezte ezen alap erotlens^g^t, 
az^rt veszi m&sik fdszempontnak a kat&roz6knak viszony&t a cselek- 
v^s »bat^konys6g&boz€. De e k^t szempont mdg osazeb^zasftva sem 
adja i»z igazi alapot, melyen megbat&rozhatn6k a kateg6ri&k jellemzo 
tulajdons&gait. Maga Kalm^r mondja, bogy a bely-, ido- s &llapot- 
hat&roz6k ibefoglaldk'^ a cselekvds hat^konys&g&Tal szemben pedig 
>t^tlenek€. Miben kiilonboznek tehAt egym&stdl? Kalm&r, ba bu 
akar maradni szempontjaiboz, nem tad felelni erre a kSrd^sre. 
Mid5n pedig azon az alapon, bogy »a bely-, ido- 6s &Ilapotbat&roz6 
helyet, iddt, vagy tulajdonsdgot jelent« m^gis kiilonbs^get tesz 
ezen bat&roz6k kozott, akaratlanul is re& mutat az igazi, a logikai 
alapra. Abban igaza van Kalm&mak, bogy a »szeml6letb6l« kell 
kiindulnunk, mert tagadhatatlan, bogy a n^pUlek saj&tos felfog&sA- 
val jelenik meg a kQls5 (6s ennek mint&j&ra a belso) t6ny a mon- 
datban. A szeml^letbe val(3 ezen belehelyezked^sben csakugyan nagy 
Begits^gunkre van a nyelvtdrt^net s a stilisztika a I6lektant6l tdmo- 
gatva. S ha ezen az alapon arra az eredm^nyre jutunk, hogy — 
mint Kalmdr mondja — minden t6ny eseminy formijdban jut kifeje- 
z^sre a mondatban, akkor ezen tort6u6s egyes tdnyezoi s az dket 
kifejezo mondatr^szek egym&shoz vald viszony&nak meghat&roz&s&ban 
68 rendszerez6s6ben a logikai szempontok az uralkodok. Senki sem 
tagadhatja, hogy a hatdrozbk l6nyegUkben fogalmi kateg6ri&k, s 
ezzel meg van jelolve a logika szerepe osztAlyozAsukban. Ezek utAn, 
azt hiszem, nem ezuks^g hosszasabban fejtegetnem, mino 6rt6ke 
azon megkiilonboztetfisnek, melyet — iSgy lAtszik — a cselekves 
>hat6konysdgdhoz« val6 viszony alapjdn az ontudatossdg, a meg- 
Bzem6lye8{t6s &llit(3lagos fokozatai szerint tesz Kalmdr a >kis6rd< 
hatdrozdk kozdtt. ij^pen az6rt ebben a mondatban : az id6 nem akar 
megjavulni, nem abban Idtom az idd'nekj mint alanynak lenyeg^t, 
hogy mintegy meg van szem^lyesitve, hanem ez a megszem^lyesit^d 
csak magyardzat arra, mi6rt foghat6 fel s miert szerepelhet az id^ 
itt mint cselekvd', KUldnbin az sem igen dll, hogy csak az alany- 
koptn (meg ha Kalmdr sz6les 6rtelmezes6ben vessziik is az alany 
fogalmat) szereplo niondatr^szek lehetnek igazi szem^lyek kifejezoi. 



IRODALOH. 179 

Maga Kalm&r is ^rzi ezt s folveti a k^rddst : >meg8zunik-e az 
illeto szem^ly tudatoss&ga akkor, mid6n az alany hat&roz6y& y6lik, 
xxud6n pi. a cselekvd alany a szenvedd szerkezetben hat&roz6v& 
v4lik?< (136. 1.) Folytat6lagp8an tlgy felel a k^rd^sre: >Nyelv- 
erz^kOnk 6a emberi gondolkod&sonk azt stSgja, bogy a hatiroz6y& 
tett 8zem4ly tudatoss&ga a szenvedd mondatban nem sziinik meg. 
Mi^rt sztot meg bit akkor alany lenni ? Erre n^zve lebet a dolgot 
tigy is felfogni, bogy alanynak lenni sem sziQnt meg az a szem^ly, 
csak nem f6alany, nem fdszem^ly t5bb6.< M^lt&nyoss&giban annyira 
megy aznt&n Kalm&r, bogy m^g pi. a munkdsokkal't is ilyen alsdbb- 
rendCi alanynak tartja az effajta mondatokban: munk&sokkal dsatok 
(136. 1.). Nem k^rdezem most Kalm&rt6l, mik6p egyezteti meg ezen 
ujabb vallom&sait megel6z6 sarkalatos elvSvel, mely szerint az ii. n. 
alanyok 6s (sziikebb ^rtelemben v^ve Kalm&r szerint) a batdrozdk 
koftt a megszemdlyesft^sben, illetoleg annak megneml^t^ben van 
a f&Ulonbs^g (pi. >a meg nem szem^lyesitett szereplok pedig 
hsii&Toz6w& siilyednek le: A mester inasira Ut: Az inas iittetik a 
mestertol; A munk&s kapdl: A gazda kap&ltat a munkissaU 
(54. 1. ; mester, inas, munk&s, gazda alanyok, inasra, mestertSl, mun- 
k&ssal bat&roz6k; v5. m^g a 113. lapot!), csak azt szeretn^m 
tndni, mirol ismerjUk meg most m&r a kiilonbs^get az ti. n. fd'ala- 
nyok es az alsdbbrendii alanyoknak nevezett megszemSlyesitett 
bat&roz6k kozott. TaUn arr6l, bogy az ti. n. fSalany ragtalan? 
Akkor nem tudndm meg^rteni Kalmdr e szavait: >Eddig megrog- 
zott velem^nyiink ugyan, bogy az alanynak nominativusnak kell 
lennie, de ebben tal&n f^lrevezet benniinket az alak 6b errol a 
n^zetrol le kellene tennunk« (136. 1.). Szdval teljes a zavar. 
Legfollebb az vezet ki benniinket a binirb6l| bogy ez a foalany 
^mindig az a r^sz, mellyel az ige megegyezik< (131. 1.). De ezzel 
nem kapunk vdlaszt arra a k^rddsre, mi is voltak^p az alany. 

Nem terjeszkedtem ki Kalm&r mondatelmSlet^nek minden 
r^sz^rOi de taUn az eddigiek alapj&n is kimondbatom, bogy e fuzet 
alig jirul bozzi a mondattani fdk^rd^sek tiszt&z&sdbuz. Elismerem 
djra Kalm&r nagy olvasottsdg&t, igaz&n lelkes buzgalmdt, s csak 
sajndlni tudom, bogy e munk&ss&got, f&radozist nem koronizta 
siker. S az 6n v^lemenyem szerint az optikai szeml^let alapj&n nem 
is lebet teljes eredm^nyre jutni. Az lijabb pszicbogenetikai viz8gdl6- 
d&sok elmdleti alapj&t is nagyon meggyengitett^k a 6eiger-fele 
felfog&snak. Egyre valdszinfibb^ v&lik, bogy a besz^d erzelmi illapo- 
taink kifejez^sevel kezd6dhetett, s igy az optikai szemUlet szerepe 
nem volt oly egyetemes, mint azon elm^let bivei tanftjiik. Ezen 
alap Bzuk voltdnak kovetkezmSnyei Idtszanak meg Kalm&r teveddsei- 
ben is. 

VegQl nem lesz taUn szer6nytelens6g, ba egy kicsit »pro domo« 
is besz^lek. Brassairdl sz6l6 ^rtekez^semben (A mondatr^szek viszo- 
nya Brassai mondatelmelet^ben, Nyelv^szeti Fuzetek, 3. sz.) azt 
&llitom, bogy Brassai k^tfele: »dologi« es a szdrendtol s fokep a 
bang6tilyt6l jelelt viszon} t kulonboztet meg a mondatr^szek fiigge- 

12* 



180 IBODALOK. 

B^beD. Kalmdr azt mondja erre, 6 sokat forgatta Brassait, de nem 
yette ^szre ezt a kiilSnbs^gt^telt b nem is hajlandd hitelt adni 
&llit&8omnak (77. 1.). ]Sn ^rtekez^semben mindig bivatkozom Braasai 
megfelelo helyeire s azt is jelzem, bogy nemcsak k5vetdi, de maga 
Brassai sem tulajdonft akkora fontoss&got e megktll5nbdztet^8nek, 
amekkor&t szerintem meg^rdemel, s bogy a »dologi< (Brassai szava !) 
yiszonyok meglebetds mos^oba elb^n&sban reszesUlnek n&la (1. 6rte- 
kez^sem 41. lapj&t!). Ezek alapjin — tigy gondolom — m^lt&n 
jogtalannak tartbatom Kalm&r szemrebiny&sit. 

Kocsis L^kXrd db. 

Koz^piskolai MAszdtdr. 

Az Orszdgos Kozdpiskolai TaD&regyesiilet el6fizet6st birdet a 
m^jus elej^D megjeleno K9z6piskolai Mfi8z6t&rra, melyet Szanras 
Gr&bor, Yolf Gyorgy 6b Bz&mos m^s szakember koBremukddds^vel 
SimoDyi Zsigmond szerkesztett. (A Tan&regyesiilet maga adja ki a 
Bz6tdrt, de csak m&jus 1-ig fogad el elofizet^st vagy megrendel^st ; 
azonttil csak az Atbenaeum bizom&ny&ban, konyv&rusi liton kerQl 
forgalomba.) 

Huszounyolc ^vvel ezelott 1878*i kozgyul^s^n, B^vy Ferenc 
indftvdny&ra bat6rozta el a Tandregyesiilet a musz6k megrost4l&B&t 
^8 meg&Uapit&B&t, s a vdlaszimdny egy tizenegytagtk bizottsdgot neve- 
zett ki, bogy a k^rdSs iiszt&zds&ra tegye meg a javaslatait. Egy ideig 
Bzorgalmasan dolgoztak, mdr 1879-ben kozz^teti^k a Magyar Nyelr- 
orben a nyelvtani, stilisztikai, poStikai miisz6kra vonatkoz6 javas- 
lataikat, de az erdekl<dd6s csakbamar megcsappant, a t5bbi szakok 
Dem tudtak elk^szulni, taUn a veltik jdr6 nagyobb neb6zB6gek 
miatt, 8 az eg^sz dolog csakbamar elaludt ! Ihvek mulva Yolf G^y5rgy 
keltette ilj dletre s 6 fogott bozzd mint szerkesztd egy dj nagy 
bizottsdg kozremiikod^sevel a sz^p 6a fontoe terv megvaldBitdsAboz. 
iBm^t elkSsziiltek egyes szakok, kiildndsen lijra ^s r^szletesebben 
dssze&llitottdk a nyelvi 6s irodalmi szakok mCiszavait (mutatvdnynl 
kSzolve Nyr. 27:22, 71), de aztdn lijra megakadt a monka, a 
Bzerkeszt5 pedig — egyr^szt sokoldalti elfoglalts&ga miatt, m&sreszt 
mert belefdradt a meddo unszolgatdsba — lemondott a megbiz&s&r6L 
Ekkor, 1893-ban, az igazgatdsdg s a vdlasztmdny a jelenlegi szer- 
kesztdt bizta meg a sisypbusi munka folytat&sdval. 6 neki is tizenegy 
4Yn6\ tovdbb kellett I6pesrdl-I6p6sre baladnia, mig megkGusdbetett a 
Bokfele viszontagsdggal 6s akaddllyal 6s 8ajt6 aid adbatta sz6tdrunkat, 

Tudjuk mindnyajan, bogy 6s mikep keletkezett a magyar mu« 
nyelv. Mid5n a nyugati folviUgosodds buUdmai bazdnk batir4boz 
6rtek, mid6n a nemzeti szellem ontudatra 6bredve az emberis6g k5z- 
kincB6bez, a tudomdnyboz val6 jogdt 6rv6nyesfteni kezdette, hdztart&sa 
m6g nagy on is rendezetlen dllapotban volt, s a nagy oroksdgen 
yal6 megosztozds majdnem teljesen k68zuletlenul taldUa. Kozzd kel* 
lett tebdt Idtnia, s bozzd is Idtott a berendez6s nagy munkdj&bos, 
nagy sok j5 akarattal, de a bozzd vald k6szults6gnek nagy fogyat- 



ktelymCyel^s* 181 

koz&s&yal is. Mi term^szetesebb, mint hogy a sebtiben^ nagy hamar- 
adggal y^grehajtott manka legnagyobb r^szSben ^Id^stalan volt? 

A bajt meg fokozta a nyeWujit&s tdrv^nytelenked^se is. Mikor 
a XYin. Bz&zad utolsd negyedSben megindult a tudom&nyoknak 
nemzeti nyelvlinkon val5 muvel^se, ugyaoakkor s evvel a mozgalom- 
mal kapcsolatban kezd6dott a n ernes c^lra torekvo, de ingadoz6 
alapra ^pltett €s rogtonozve l^tesftett nyelviijit&B s a tadom&nyos 
m^sB6knak derure-borura, sokszor szaks^gtelenUl, sokszor nyelvunk 
szellem^vel ^s szok&saival ellent^tes gy&rt&sa. Ez az erfiszakos sz6- 
gy&rtds, mely az iskola munk&j&nak 6s eg^sz kozmfivelddesiiaknek 
m^rhetetlen k&rokat okozott, a mult sz&zad negyvenes 6s Stvenes 
6veiben, Bug&t6k 68 Ballagi6k miikod6s6ben 6rte el tetopontj&t. 
Ezen ir&ny uralma alatt, a Bach-korszak idej6ben, 1858- ban k6szillt 
>a magas cultus 6b kozoktat&sUgyi ministerium^ rendelet6re 6b Toldy 
Ferencnek, teh&t egyik f d-f 5 nyelvujitdnak szerkeBzt68e alatt a N6met- 
Magyar Tudom&nyos Musz6t&r a cs&sz. kir. gimn&ziumok 6s re&l- 
iskoldk Bz&m&ra«. Ennek minden lapj&n hemzsegtek a tory6nytelenUl 
k6pezett, sokszor az 6rt6lmetlens6gig bom&lyos. nem ritkdn m6k4- 
z&snak I&t8z6, neyets6ges kifejez6sek: Idtszog, latter 6s Idttdv, tdv- 
Idtd 68 tdvkoZf fddeg 6s heleck, nyargonc 6s nyakorjdny, ecetilyy ece* 
toly, ecetony, ecetencekf vasagkiklenyy hdjany es kockaiid-filik stb. stb., 
sz&ziyal, ezrivel. Ezekbez bozz6ij&rult egy p&r 6yyel ut6bb a n6me- 
tes86gek elburjdnz&sa^ mikor a batyanas 6yekbeD a n6met iskolai 
konyyeket birtelen magyar nyelyUekkel kellett belyettSsfteni, m6g 
pedig n6metbdl szolgai m6don fordltott kdnyyekkel. Tudom&nyoa 
mtLnyely&nk akkori siralmas ftUapota yolt a tobbi k5zt egyik nyom6s 
ek, amely kiy^natoss^ 6s sziiks6ges36 tette a Magyar Nyelvor meg- 
teremt6s6t. Yiszont az a kem6ny bare, melyet a Nyelvdr ortoldgusai 
a belyes magyars&g 6rdek6ben indftottak, szulte azt az lidvos moz- 
galmat, melynek iskoUink megtisztitott, folfrissitett, megmagyarosi- 
tott munyely6t k3sz3njiik. S ba tijabban a Magyar Nyelvornek egyes 
ellen86geiy ba tudatlan yagy elbizakodott ujs&g{r6k az ortoldgia s a 
Nyely6r C8ddj6rdl besz6lnek, minden c&folgatds helyett csak dj Muszd- 
t&runkra fogunk r&mutatni : basonlits^ik ossze a Toldy6yal s gyfizod- 
jenek meg, mennyire baladt felsz^z 6v 6ta a belyes, tiszta magyar- 
s6g s yele az iskola s a magyar muyelod63 iigye! 



NYELVMOVELfiS. 

TtUipdnkert, A f6rangtl bSlgyek lelkes fSlhfyAsa — (sajnos, 
csak a foranguak frt^k aU! b&t a polg&ri n6kb61 m&r kiyeszett 
minden bonle^nyi lelke8ed6B ?) — megteremtette a tulipdnkertetf s betek 
6ta orsz&gszerte nem ballani egy6brol, mint a tulipdnkertrdl! H&t 
sem a m^gn&s bolgyek. sem az ujsdgfr6k nem tudnak magyaml? 
Ha tndn&nak, nem trdipdnkertnek, banem tuLipdnos-kertaek mondan&k. 
Csak nem fogunk magyarul virdgkertety gyiimolcskertetf veteminy- 
kertei, kdposztakertetf vadkertet mondani ! Ki ketelkedik benne, bogy 



182 nyelyhCyed^s. 

csakis a viragos- kert^ gyHmdlcsds-kerty veteminyes-kert, kaposztds-kertj 
vadaskert a magyaros 6b helyes kifejez^s? Amazokaak n^met a 
lelkUk is, dpen ligy mint a vasfUrddnek, barharddnak, vizkorsdnak 
e h. vasaS'fUrddff boros-hordd, vizes-korsd, yagy mint a ttdipdrddddi 
volna, ha fgy nevezn^ valaki a tulipdnos-ldddt, A szdldhegy^ karsz^k, 
palacksor meghonosult ugyan, de bizonyos, hogy ezek n6metb51 van- 
nftk forditva (Weinberg, ArmstuM, Flaschenbier), mert csakis a 
szolO'shegyety karossz4ket, palackossort ismerhetem el magyarosnak. 
A karossz^ 61 is Dun^n tiil, sz6l6shegy — ligy hallom — az 
Alfoldon, 6s palackos sert rendel a csik6s J6kai S&rga rdzs&j&ban 
(154). — Tehit a ttdipdn-kert ttdipdnos-kertt^ v&ljon, hogy a haza- 
fias mozgalomnak magyar neve legyen I (A helyes kifojez6st eddig 
csak a Kakas M&rtonnak egy ver86ben olvastam!) 

HalXsz Qeroelt. 

Igaza van. E6gi nyelvQnkben — a NyelTtort6neti Sz5t&r s az 
OklSz. tanus&ga szerint — a kertnek kov. os8zet6teleit taUljuk: 
(dmdS'kert, dinnySs-, dids-y fiigis-, kdposztds-, konUds-f narancsos-f 
oltvdnyoS', pldntds-, szilvas-, szdlds-, vetem^nyes-^ vereshagymds kert. 
Elokeriil ugyan benniik, de sokkal ritk&bban, az -s k6pz6 n6lkul 
valo 5s8zet6tel: fUveskert mellett fukert (de csak Faludi versebdl 
id6zve), gyiimolcsos-kert mellett gyiimolcskert, miheskert (PP.) 68 m4h- 
kert, olajos-kert 68 olaj-kertj rdzsdskert 6s rdzsakertj vadas-kert 6s vcid- 
kertf virdgoe-kert 6s virdgkert; azonf&liil meggy-kert (csak PP.^) 6s 
sdfrdnykert, A gyiimolcskert Arany Toldij^ban is (6:1). — K6ts6g- 
telen, hogy az ^-k6pzos kifejez63 a r6gi 6s magyaros, a m&sik nagy 
r6szben idegen hat&s alatt keletkezett, — kisebb r6szben tal&n az 
Ssszetett sz&nt6foldnevek 63 erddnevek mintij&ra: bUzafold, rozsfold, 
kukoricafoldj krumplifold, tovAbbd hukkerdd, fenyderdd', nydrerd6, 
nyirerdd) szilerdd) tolgyerdd. Ezek az erdSnevek (a hUkkos-, fenyves-, 
makkos-erdd stb. mellett) m&r a r6gis6gben is gyakran eldfordulnak, 
m6g pedig az6i't, mert az erddt egyszeriien fgy is neyezt6k: bukk, 
cser, nyir stb. (Egyes fdra alkalmazva cser, tolgy, fenyd' stb. csak az 
irodalmi nyelvben 6s csak a nyelvujltis 6ta fordul el5; a r6gi okle- 
velek arbor fuz-i6le kifejez68eiben arbor a magyar fa helyettesitoje.) 

A SZERKESZTdsto. 

Fizet 6s izen helyesfrisa. Szarvas O&bor a Nyr.-ben kez- 
dettol fogva igy frta ezt a k6t sz6t: el6fizet4s (i-vel), ellenben 
Uzenet (U-vel), Ebben kovetkezetlens6get Mttam, mert hisz a legtobb 

' De meggyeS'kertet idez Takats S&ndor A regi magyar kert cimu 
t&rc&j&ban Bp. Hirlap 1906. III. 28. — Uo. csereszny^s-, hagymas-^ ken- 
dereS', mandolds-f mogyords-f puszpdngoa-, ripde-^ tengertbuzds-f zolds^es- 
kert stb. — Mellozziik az olyanokat, minok majorkert, Idkert, okorkert, Nem 
tudjuk, miert emliti ezeket Takats S. a virfigos es gyiimolcsoskertek kozt. 
Meg kiilonosebb, hogy ezek koze sorolja a latorkertet, holott nem reg epen 
Takats S&ndor mutatta ki (vagy m & s Takats S&ndor az ?), hogy a latorkert 
»f&b61 kesziilt valami volt, hegyes kar6kb61 k6azult kerites, latrok ellen 6pQlt 
kerites* (MNy. 1905. 206). 



MAGTARiZATOK, HELYREIOAZfTiSOK. 183 

vid4keii mind a kettot t-vel ejtik, az dn 8ziil5foldemen pedig, a 
Bakony yid6k6n, mind a kettdt ilyel mondjdk: fiizetni 6s UzennL 
Teh4t vagy mind a kettdt i-vel vagy mind a kett5t t2-vel kellene 
fmi. Amde az lij iskolai helyesfr^sban megint ugyanavval a kovet- 
kezetlens^ggel taUlkoztam; a Bz6jegyz6kben aztmondja: »i2ren vagy 
Uzenf€ ellenben csakis »fizet,€ Ez szoget UtStt a fejembe, tudako- 
z6dni kezdtem ismeroseimtSl, b most csakiigyan arra az eredm^nyre 
jutottam, hogy az t^-hangA alakok koziil az Uzenetnek ar&nylag tobb 
jogosults&ga van az irodalomban, mint a fUzetisnek^ mert amaz az ^15- 
besz^dben jobban el van terjedve mint emez. ti^gy ^rtesiiltem pi., 
hogy Bereg ^s Szatm&r megy^ben, a J&szsdgban, Csnlldkdzben, Yas 
megy6ben b m6g tobb vid^ken i^-yel mondj&k : Uzennif ellenben ugyanott 
t-vel fizetni. "Ez is kovetkezetlens^gnek 1 & t s z i k, de bizonyosan 
etimol6giai oka van. Yeszpr£mi B6doo. 

HelyreigazftiSOk. j}ras$zony, Hrhdlgy, Himd. Brrol a hdrom 
sz6r6l azt olvasom a Helyes Magyars^g 203. lapj&n, bogy »mind 
egy^rt^ku kifejez6s«. Kissd hom&lyos kijelent^s! V^lemSnyem szerint 
a bdrom sz6 nem egyjelent^sii. Az Hrholgy-et le&nyr6l is mondhatjuk, 
^pdgy mint az Medny-ty az Urasszony-t csak fSrjes ndrol; az iirn6 
a cimz^sben a. m. ^rasszony, de van m6g egj kiilon jelent^se is: 
vkinek tirndje = parancsoldja. Ily ^rtelemben a m&sik k^t sz6t nem 
lebet haszn&lni. 

Agancsdr. A Helyes Magyarsdg 100. lapjdn Simonyi ezt frja: 
f agancsdr : szarvas. Hozz&teszem: nemcsak szarvaSy banem mdg 
ink&bb szarvasbog&r ^rtelemben baszn&ltdk a hib&ztatott kifejez^st. 

Egyet topog. Nyr. 34:367. azt olvasom, hogy gyakorlt6 igdvel 
az egyet nem Hv 5s3ze. Logikailag helyes okoskodds, az egyet topog 
nem is helyes, de sok mds esetben a nyelvszok&s erdsebb a logik&n6l. 
L^pten-nyomon hallani ilyeneket: egyet dorgbtt az 4g, mozogjunk v. 
sitdljunk egyet, egyet morgoH. 

AzontiU. Nyr. 34:413. az van mondva, azontiU >nem jelenti 
azt, amit az azonkivUlj azonfeliiU, De bizony jelenti.^ A cselddihik 
f&t hozott be a kamrdb^l. A feles^gem megk^rdezte, van-e m^g oda- 
kint vagy ez a kosdr volt az utols6 ? A ledny ezt felelte : M4g van 
azontai is. K. B. 



magtarAzatok, heltbeigazItAsok. 

Sziszfa: Mzfa. Jeremi&s S. koz5lte mint baranyai, sziget- 
▼idSki t&j8z6t a TudGyiijt. 1828. X. fiiz. 72. 1. Innen vette Kassai 
J. 6s a r6gi Tsz., emezekbfil pedig az l&j MTsz. A nyelvhasonlitdk 
aztdn tal&ltak messze csuvas fold on meglepoen egyezd szdalakot: 
said fuzfa stb. Munkdcsi, ki ezt a szdegyeztetdst foUllftotta (NyK. 
21:127), a sziszf&val azonosnak veszi a PP. 8z6t&rdban taUlt »szuzfa: 



^ De az irodalmi nyelvben nem ; videkiesseg. A szerk. 



184 MAOTABIzATOKi HSLTBEIOAZlTiSOK. 

yitezc ndv^nynevet. Ezt sokkal r^gibb forr&sb^l is id^zi a NySz., Meli- 
nsbdl: »ketske rago fa, szuZ'fa: agnus castas c. Teh&t ez a 
magyar n^v nyilv&n a latinnak fordit&sa; m6g jobban megfelel a 
szint^n el5fordiil6 szuzhariska (azaz b&r&nyka, L Pallas Lex.) s a i 

n^met neve : Keuscklamm (to. Fialowski, Nyr. 8 : 493). Akkor teb4t \ 

nem szoralunk a csuvas 8z6ra. Amde nagyon kdtes, bogy a sziszfa j 

ebbdl a szuzfdbdl lett-e ; e C8erj6t a n^p alig t^vesztbette ossze a 
fuzf&val. N^zetem szerint a sziszfa nem egy^b, mint a fuzfa sz6 \ 

dr&vavid^ki fizfaf fiszfa alakj&nak kiejtSsbeli v&ltozata. A Bz6kezd5 i 

f m&8salbangz6 belyett anticip&lt&k a sz6tagv6gi sz bangot s fgy I 

egytittal disszimil&ltdk a kovetkezo sz6tag kezddbangj4t6l. Egdszen | 

hasonl6 bangv&ltoz&sokat Utank a kovetkezd k6t szdbao: huszk6 
belyett szuszkd (Orczy L. NySz.) ; kdszkdpUf kilszkUpU belyett sziisz- \ 

kupii: mindenbe beleayatkoz6, minden l^ben kan&l (igy a sz&rmaz^- 
kaikban is, tovdbb^ fUszkiipU^ ilszkilpUf szdkely szdk, 1. MTsz.)- 
Yiszont a m&sodik 8z6tag kezd5bangj6boz basonul az els66 ezekben : j 

kecsegtet h. csecsegtet NySz. ; szfksd b. $^s6 (V&c ; v5. francia cercher 
> chercher, n6m Sergeant, Serschant > Scherschant) ; szdrcsa b. csdrcsa 
(N6p, RAba-Pord6ny) ; Tiborc b. Biharc? (Kresznerics ; uo. SzenU 
Bibarc belyn^v Yas m., a mai Helys6gn6vt&rban SzenUBibor ; Cs&nky 
Yas megy^ben nem emliti a belys^get, de emllti Ovadi Thyburcz 
yasmegyei birtokost ; basonl6 bangz&sti Bibarcfalva neve XJdvarbely vm.); 
libuska b. hifmska (Pozsony m,, Kassai 1:70); jegenyefa b. gege-^ 
nyefa (Sopr. m. MTsz.); gyenge b. genge (sok vid^ken. MTsz.); kol- 
dok, kudok b. tUdok (Somogy m. Kassai 5:282. 6s MTsz.); pedig 
b. tedig (NySz. ^s MK8z6k). Yd. m^g szolozsma^ zsohzsma, lazs- 
nakol > nazsnagol (MTsz.)i s a gyermeknyelvben zdszl6 b. Idszl6j 
lepke b. tepte stb. (Simonyi: MNy* 256).^ — Nem k6telkedem teb&t, 
bogy sziszfa csak a fiszfa, fizfa v&ltozata. (Kev6sb6 valdszinfi, de mint 
lebetos^get megemlitem, bogy szizfa volt az eredeti bangalak, s 
ebbdl lett az im6nt emlitett basonuldsok m6dj&ra fizfa, De csak ebben 
az osszet^telben lebetne a -fa bat&s4b6l megmagyar&zni e bangv&l- 
toz&st, nem lebetne meg^rtoni a legr^gibb oklevelekben m^r sz&m- 
talanszor eldforduld fuz, fiZy fuzegy, fuzes stb. alakokat.) 

SllCONTI ZsiGMOirD. 

A Nemzeti dal egy szakaszirdl. Petofi 5rokereju Nemzeti 
daUt minden 6y tavasza egyforma lelkesed^ssel kelti lij ^letre. 
SajnAlkozva tapasztaltuk azonban, bogy a koltem^ny egyik szaka- 
BZ&nak vil&gos ^rtelm6t sokan mennyire f elre magyar&zz&k. Ez a szakasz : 

>Ilabok Yoltunk mostanaig, 
Karbozottak osapaink, 
Kik szabadon eltek, baltak, 
Szolgafoldben nem nyugbatnak< 

> Hasonl6 volna meg a g^ic : hdbiCj bibiCf de ez mint bangut&ns6 
8z6 mks elbir41&8 al4 esik (Miklosich a t<5t bibeCy Mbek, horv. gibec atv^te- 
16nek tartja ; vo. kfn. gtbitz^ mai ndm. kibitz) ; — Bzintugy selyp : pelyp NySz. 



maotarjLzatoK; heltreioazItIsok. 185 

az idei mirciusi iinnepen is tobbek ajak&rdl igy hangzott: 

Bdbok voltunk mostandigj kdrJiozoltak ! 
Osapaink, kik szabadon eltek, haltak, 
Szolgafoldben oem nyughatnak ! 

Amidon e t^ved^srei — amelyet eleinte csak hangsdlybeli hib&nak 
bittern — figyelmeztettem az egyik szayaMt, az ^rtelmezSst meg- 
gyozod^s^nek vallotta, mert szerinte a koltem^ny csakis igy 6rthet6! 
All&spontj&t sokan v^delmezik. — A versszak a k^ziratban 6s igy 
nunden eddigi kiadvdnyban igy van: 

>Rabok voltunk mostan&ig, 
Karhozottak 58ap&ink« stb. 

Teh^t a kdrhozottak az 6'sapdinkhoz tartozik. Ez pedig nagyon 
Bz^pen ^rthetd. Szabad oseink boldogulva nyugodtak a szabad baza 
foldjeben. De vddia, rab a f51d s a n^p, a szabadon ^15 s bal6 osok 
4lma nyugtalan, mik^nt a kdrbozottakS. Mig teh&t mi eddig 
raboki addig dsap&ink is kdrbozottak voltak, akik szolgafoldben nem 
syugbatnak. Ebbez az ^rtelmezesbez k^tsdg nem f^rhet, s igy el 
sem gondolbatjuk. mi^rt szUks^ges a kolto gyony5ru gondolafcait m^s- 
k^pen magyar&zni?! Kiilonbeni ba a versszak 6rtelme igy az ille- 
tdknek bom&lyos, tessSk a mondat alany&t, amely itt a rim kedv^- 
6rt is az dllitm^ny ut&n ill. el5re tenni s igy olvasni: 6'sapdink 
kdrhozottak^ [mert] . . . szolgafoldben nem nyugbatnak. Ez igazolni 
fdgja az egyedul belyes magyar&zatot 6s megdonti az ellenkez5 
magyar&zatot. IJ^gy Utszik, mind t5bben b6doInak a bib&s 6rtelme- 
z^snek, az6rt aj&nlatos lenne az tijabb kiaddsokban felbini e f6lre« 
magyar&zott belyre az olyas6k figyelm^t ! 

T^OER B^LA. 

Eazlnczy FerenC leyelez^se^ melybdl az Akad^mia kiadd- 
B&ban immdr tizenot ko^et jelent meg, rendkivUl fontos forrdsmunka 
a magyar nyelv 6s irodalom t($rt6net6re. Ezt a nagybecsCL kiadvdnyt 
igen Bz6pen m61tatta mdr a Nyr.-ben Balassa J6zsef (33 : 94). Sajnd- 
latomra az utdbbi idoben megdobbento felfedezest tettem : bogy t. i. 
a kiad6, Ydczy Jinos, a becsea levSlszdyegekben sztiks6g n6lkiil 
5nk6nyes vdltoztat&sokat bdtorkodott tenni. Y^letleniil 
kerultek kezembe Kazinczynak Sipos P&lboz int6zett leveloii az 
1846-i lipcsei kiadds. Ezt nagy 61yezettel olvasgattam, de mivel 
bellyel-kozzel bomdlyos volt a tartalom, Ydczy kiaddsdboz folyamod- 
tam fdlvildgositds6rt, abban a vdrakozdsban, bogy ott nemcsak Sipos 
vdlaszait s a kiadd magyardzd jegyzeteit, banem Kazinczy leveleinek 
is jobb sz5veg6t fogom taldlni. Azonban nagyon csal6dtam: Ydczy 
ezeket a leveleket nem az eredeti k6ziratokb6l kQzli (tigy Idtszik 
elvesztek), banem az emlitett lipcsei kiaddsbdl, de ebben nemcsak a 
nyilvdnval6 sajtdbibdkat igazitja ki, banem olyan igazltdsokat is tesz, 
amikre semmi k6nyszerito ok nem volt, amik Kazinczynak 6pen 
egy-egy ^rdekes kifejez686t tiintetik el s megbamisitjdk Kazinczy 



186 K^PNYELVI HAOYOMIkTOK. 

nyelv^t. Gsak egyes foliuaobb p^lddkat emlitek.^ A lipcsei kiadAs 
34. lapjdn ez van: »]§n az examenten meg nem jelenhet^k« ; V. 
pedig igy adja: az exameneUf holott az egzdment ismert n6pies alak. 
— Lipcsei kiad. 39: >Ujhely 14. Jul. szemem l&tUra le^gett. Eggy 
gor5g padjdn gytilt meg a sz6na< ; Y. igy kozli : eggy gor5g padld-' 
sdn! Tehdt nem tudja, hogy a padUst sok vid^ken padnak nevezik, 
a 6pen ott is, ahol Kazinczy ^It (1. MTsz).^ — Lipcsei kiad. 61: 
»NemzetUnk akkor is fel fog dllani ; Doha G-unsztermaDn uraim^k 
rajta vannak, hogy haljuk-ki 6k6t, ^s legyiink N^metek ;< Y. 11 : 116. 
igy: ^ogy hdlljuk-ki 6ket (az 6kdt alakot 8ajt6hib&nak n^zte, holott 
8zab6lyos pal^cos forma). Az els5 y&ltozat is kiildnos egy kiss^, ugy 
l&tszik az ellentdtes tHUljuk 6ket mint&j&ra van frva, de Y. szdvege 
teljess^ggel ^rthetetlen. — Lipcsei kiad. 81 : >Ma alig viUgosodott 
fel a napt^l szob^m, s el6vondm tegnap estve ^rkezett 5t level eimet, 
fejelem al61;< Y&czy 12:33. igy: fejem al6l, Teh&t nem ismeri s 
eltiinteti az ^szaki nyelvj&r&sokban s egyebutt is jdratos fejel vagyis 
fej-al sz6t, mely pdrn&t, v&nkost jelent. — Lipcsei kiad. 20: > Akkor 
m6g be teg valAl tdn eddig felgyogyultdl lesz* Pgy] ; V. 9:87: tin 
eddig felgydgyultdl, Tehdt nem ismeri ezt a t8bb vid^ken, legink&bb 
Erd^lyben haszn6lt igealakot: irt lesz^ mely a valdszinQs^get fejezi 
ki 69 rokon evvel a Kazinczyndl sokszor eIokerul5 igealakkal {mi 
fogott (Az irt lesz alakr6l ttizetesen 6rtekezett Melich J. Nyr. 
25:351. Yo. m4g uo. 514. ^s: >K6pzelem, hogy rebegett leszt 
Hunyad m. Nyr. 22:471.) — Az ilyen v&Itoztat&sokat a levelez^s 
kiaddj&nak ezentiil j6 lesz elkertilni, mert bizalmailans&got keltenek 
az eg^sz kiaddssal szemben. Hiszen az elsd kotet el58zav&ban azt 
mondta, hogy a Kazinczy- bizotts&g »az itt kiad ott leveleket az 
eredetieknek hu mdsaiul kfvinja tekintetni«, s hogy »a Kazinczy- 
bizotts&g a lehetd legnagyobb husigre torekedettf mivel e kiad&ssal 
helyettesiteni kivdnja az eredetieket, nyelvt5rt6netunknek e rendklvUl 
nevezetes forrdsait« ! H. G. 



NfiPNTELVI HAGYOMANYOK. 



SziHteok^ hasonlatok. 

Sz6lt6ben csud&lat t&rgya a Kelet paraboUi miatt. IViintha csak 
ott tudn&nak hasonlatban besz^lni ! . . Szeret biz a magyar is, de 
nem 6z6t szaporitani. Rovidre, veldsre szabja hasonlatit s aki tSbbre 
is kivincsi, kutasson ut&na, szivesen elmondj&k — legtdbbszor a 

■ Az aprobb elt^reseket 6b hib&kat mellozom, pi. 11:6. 5. sor utne 
e h. iitnek; 12:429 tokSlet e h. tokdyet ; 11:187 >a Mondolat ingerl^se 
nelkul nem mondta volna mind azt felolemc e h. ingerlete nelklil stb. stb. 

A stcrL 

* Kazinczy m&shol is el vele; pi. a P&Iy&m emlekezete egyik k&- 
irataban : »A cse16dseg 4jjel a hiz padj&n< (Aba6 kiad. 307). 



KAPlTTBLyi HAGTOMilTTOK. 187 

Bzonifia^d faluba. Mert h^t sokszor 5lni k^sz a hasonlat-termelte fala 
haragj&ban a hasonlat-tartalmazta gtLny^rt, vagy a Bz6l&B^rt. De leg- 
t&bb8z5r &rtatlan a basonlatban Hy6 tartalom, s az^rt nem is veszik £51. 

]^ is 5s8zegyajtottem egj c8om6t, amilyen ezer keletkezik s 
rengeteg v^sz el, mire egy megmarad s bejdrja az orazdgoi. 

Bolog, mind a Oalambos levele. (Galsa, Zala m. ; Tornapinkdc, 
Yessprdm m.) Pedig dehogy bolygott. Mert mikor a 10 fill^rt a levSl- 
bordd kez6be adta, bogy ragassza r^ a bSlyeget a post&n (akkor 
meg messze volt a posta), a 10 filler t zsebrevdgta a lev^lhordb, a 
levelet meg el^gette. A f5lragasztott billogot meg levette. Fersze, bogy 
T&rbatt&k r4 a feleletet. Akkor azt&n kitfino otlete t&madt G-alambos- 
nak. Hallotta, bogy a b^lyegtelen lev^l biztosabban belyre megy, 
mint az aj&nlott. ELdt nem ragasztott fel b^lyeget, de 10 filldrt sem 
adott. Erre sem kapott feleletet s csak ekkor kezdett el gyanakodni 
a lev6lbord6ra. Nossza h&t, r&les, 6s sikerrel. Mert megcsfpte a 
lev^lborddt, amint a leveleket bedob&lta a tuzbe. De nem ^rulta el 
magdt, banem legkozelebb sunyi &br&zattal vallatdra veszi a lev^l- 
bord6t : Na, Rozsos b&ty&m, mikor bozza md eccer a levelemnek 
mikss&t? — A te levelednek? — No persze I — Annak b&t ne 
T^rd m&ss&t. Se billeget nem tett^6 r&, se pfzt nem att& (adt&l) t&, 
Az ollan lev^^I csak bolog, drdkkin bolog . . . 

Magdho gyUn, mind a Lada hdrdnnyo, (P&lfa, Kemenesalja.) 
L&tja a bojt&r, bogy utolsdt riigja a birka. Hamar odakiab&lja a 
gazd&jftt; — Lada b&ty&m, gyujj5n ide bamar, ez a b&r&n meg- 
d5glik ! — De-e-bo doglik, de-e-bo doglik, — fut oda Lada. — Lada 
b&ty&m, ennek m& yig'6 van ! — De-e-bo van, de-e-bo van. Maj 
mag&bo gyiin ez eccerre. Fiistiilfit, bicsk&t s tobb effele dolgot eloszed, 
bamar megftistSli, boszorkinyozza, mitcsin&lja a birk&jit. — No mos 
maj eccerre mag&bo gyiin. A birka egy ugr6 mozdulatot tesz. Megortil 
a Lada s f5lki&lt : Nem megmontam, bo mag&bo gyiin ? ! Abban a 
pillanatban a birka elnyi&jtdzik s v^ge van. 

Biztos, mint a diszn66Us. (Qalsa, Zala m.) H&t biztos is volt, 
de b(^y kinek ? . . . Ez a bSkkeno. — J6 kov^r volt a diszn6y b&t 
kimondt&k r& a m&sra nem rab&ztat6t. Aztdn kezd6dik a Idt&s-fut&s 
bors^rt, rizsk^s&^rt, bab6rlev616rt stb. stb. — Breggy lAnyom ^6 
keresztap&dbo, mom meg ueki, bo b"6nap dllo meg a diszn"6t ! — 
A Uny be&llit a keresztapjdboz : — Keresztap&m, gyujjon ^6 b^dnap 
regg^d meg^6nyi a diszn^dt. De bisztossan &m. Aszonta ides any&m. 
— J°6 van, kereszUnyom. De Er6s*6kbe bftak &m b"6nap regg^^re, 
bit nem mebetek. — 6jje ! Eros^^knek m^Sg van olig zsirgyuk, de 
nekGnk m& ecs csopp sines. A m^dnknek b°6nap biztossan meg k^^o 
lennyi. M& tuggya csak mibozz&nk gytijjon b°6nap. — No b&t j^6 
van. — De biztos legyen 6m az a diszn°65lls ! M&snap j6kor reggel 
be&lllt a koma. Eolkortyantj&k a bad5s vizet (p&linka) s elsz6nt 
l^ptekkel neki az 6lnak. — Kinyitj&k az 6lajt6t, v&rj4k a diszn6 
kicanmiog&s&t. Nem j5n. Beszdlnak hozzi. Meg se moccan. — Hiinnye 
fdkom! Majd adok Hu neked! Meg^^rezte a kdsszagot. Bebtijnak 
^rte. Csupa Uress^g az 61. AltaUnos BZ&jt&tvamarad4s. !6s elkezd 



188 N^PNTELTI HAaYOMlNYOK. 

k&romkodni a gazda : — Akkaszt6 f&ra yal^d gazemberei. H&t lopt&k 
a diBzii°6t, azt&n az enyimet! Osztto m^dg fQl is segittettik velem 
tennyi a szek^drre ! — Micsoda ?! — A^ bogy az ijj^e bez5rgettek az 
ablakon : bogy az Isten &lgyon meg, segiccsem f ^dtennyi a diaznaja* 
kat a Bzek^drre^ nem birnak vele. Osztto i^n f ^dsegitettem a magunk 
disznaj&t a szekeriikre. Hogy irgye iiket el a ddg ! « . . Pedig bo 
r5fog5tt BzeglQ diBzn°6 ! . . . 

Akkora e 'u6ra, mind ^6c8^6 vUdgbo eh haioaos buborka. (Eger- 
Y&r vid^ke, Yas m.) 

Kelepu, mind a kupi mcUoM (Kup veszprdmmegyei koza^g). 
(Vas, Veszpr^m, Sopron megye.) 

Hallott r&lla, mind Ihdsz Istdk a MtszencsigrU (Somlyd vid^ke.) 

Hallott harangoznyi, de nem tuggya mire (Kemenesalja.) 

J^6koT gyiittf mind a mi k^^ddisunk (Egerv&r viddke, Yas 
megye). (Mindig avval kezdte mond6k&j&t, hogy j^6kor gyiittem.) 

Poszarodottf mind a vin asszon t; . . . . a (EgervAr vid. Yas m.). 

Ollan v*ikon, mind a kaszakiioj (Egerv&r vid^ke, Yas m.). 

OUan hideg van, mind a nyavala-k^drsdg (EgervAr vid^ke). 

H^dgatf mind a j^6 gyerek (Kemenesalja). 

H^dgatf mind a pap a zsdkbo (Kemenesalja). 

Megharkanty mind a Kdmdny^ik macskdjo (Acs&d, Yas m.). (Meg- 
ette a tejfolt, azt&n elvert^k ^rte, akkor a macska a szomsz6d faluba 
Bzokatt meg.) 

Sejtif min Kdmdny^ik macskdjo az eas^Ot (AcsAd, Yas m.). (Ossze- 
kuporodott a sarokba, mert valami biinbe volt, b&t r&fogt&k, bogy 
az esotdl £61, persze nem ami a felbdbdl esik, banem a bot esds^tol.) 

AffektcU, mind a TamaskdM malacca (B&bakoz). (Bossz ey6 
▼olt, turkilt az eles^gben s a tolajdonos rifogta, bogy csak affekt4l, 
az6rt nem eszik.) 

Dagadf mind a burdohdn a verembe (Kemenes, PAlfa). (Mikor 
valakin a diib fokoz6d6 nyoma Idtszik. A bur jelent^s^t nem 
siker^lt megtudnom.) 

Szeszereg (fog&t szivja), Wind akinek a fogdt Mzzdk (PAlfa). 

Bdldg, mind a nima (Kemenes). 

Her'eg, mind amellik birkdnok *4vdktdk a nyakdt (Kemenes). 

XUf min Katiha a gyerek (Kemenes, Soml6 vid^ke). 

Szeretlekj mind a fenye a malacot (Turje vid6ke, Zala m.). 

Vakarddiky mind akit csipnek (Yas m., Yeszprem m.). 

OUan f&re all a szdjo, mind akinek nem gyutott feles kukorica- 
f6d (Kemenes). 

Nyargalf mind a kiccsik^d (kis csikd). 

Ollan likas, ho" 100 macska s'e taldno benne 1 egeret (Acsid). 

J.^* csak ollan sz'^dbeszid (AltaUnos). 

P*" mentf csak u' sujitot (Egervdr vid6ke, Yas m.). 

Ugy all a haja, mind a 'Isten tilsMj'e (EgervAr, Vas m.). 

Ollan morcos, mind a tilsk^4sdiszn^6 (AcsAd, Yas m.). 

Z7"* megy, minha botot nyUt v'^dna (Egervdr, Yas m.). 

U" sziporkdzikj mind a veUog'^ds m^dnkil (EgervAr, Yas m.). 



NiPNYELVI HAaYOMlKYOK. 189 

Ollan a menyasszon, mind a hekotott zadk : nem tunnyiy mi van 
henne (Vas, Yeszpr^m m.)* 

Ollan bUdos, mind a 'dzott k^ddis (Egerv&r viddke, Yas ol). 

^g, mind a rosseh (Egerv&r, Vas m.). 

TJ^ niz, minJuL a 'aptydt ^6tik v^dna meg (AltaUnos). 

OUan nagy 6r, minha md e kaszdmyo elefit sdpomH (Egervdr). 

OUan a pofdjo, mind e kordovdn csizma (Egerv&r, Yas ol). 

Ollan kem^in e Juisa, mind e dob (Altal&nos). 

OUan k*dnyes, mind e m*4zes bob (EgervAr, Yas m.). 

OUan bUdos, mind e g'er*in (Egery^r, Yas m.). 

Ollan szUno van, mind e kUnyUloU r^dzsa (EgervAr, Yas m.). 

OUan kinyessen jdr, minha tdhegyin jdmo (Egerv&r, Yas dl). 

OUan, mind a szelemen-dgos (hosszii; iltaUnos). 

Ollan hosszi, mind az Ug meszel^d (Kemenesalja). 

Natkas, mind a zecceri Idn (Yas, Sopron m.). (Elment az 
egyszeri l^ny az orvoshoz, hogj vizsgdlja meg, mi baja. Az orvos 
konstat&lta a maga n^metessSgSvel, hogy: nathas, nathas (nagy a 
has!}, a l&ny meg a konnyebb esetfi n&th&sra akarta magyar&zni.) 

Er^68, mind a sdrecet: kUenc ice egy f^O'zet (Altal&nos). 

Ollan sotit van, mind a mdkos mdcsik (Acsdd, Yas m.)- 

Ollan sotit van, ho ^k^4ss^4 lehetne meccenyi (Yas m.). 

Izzady mind a konUei halott (meg&zott; Borsod). 

T^dpra esett, mind a macska (Galsa, Zala m.). (A karmol6 ter- 
m^Bzet^ beszddre mondj&k.) 

Mindig iires, mind a k^ddistarisznya (Kemenesalja). 

Mingyd ollan, mind a ganaj, ollan, mind a r\bahdlV*d (szdtesik, 
rongyol6dik ; Kemenesalja). 

OUan a melle, mind e rohatt tdk (Egerv&r, Yas m.). (Agyon- 
romlott, rossz mellu.) 

OUan, mind e Behem^dt (Eibakoz). (Erdvel esett, erdszakos v. 
erds, hatalmas.) 

Ollan, mind e koszmagaziny (Egerv&r, Yas m.)* 

Akkora a feje, mind e k^dnic r*4pa. (TJo.) (Kdnic jelent^s6t 
nem tudom.) 

Ollan a feje, mind e szapusajtdr. (Uo.) 

Ollan, mind e laza kdboszta. (IJo.) 

Dupla porcidt huz, mind a bundds kutya. (AltaUnos.) 

U^ megy, csak u ^bunog (Kemenes). 

Izzad, mind a kutya a lHhustul. (Uo.) 

SZTROKAY La J 08. 

T^'szdk ^s szdMsok. 

Egy krajcAr^r szddabikdt (sz6dabikarb6ndt). 

Ne bicsmdrdzd mi! (became rel) 

Nem ojan egyebugya emberre van d6god. 

Megdri kapkonni (alig gydzi). 

Ezs zsurma sines beliile (morzsa). 



190 X^PNYELTI HAGTOMilTYOK. 

Kihuzta a ruUit (kikapott). 
KiiMa neki e hova bujjon. 
&aladovtt mMSEire (elkalandozott). 
Hamar koidramdrviigci onuiina (elpazaln&). 
Kupdn yert^k, hogy beless^dftk 

'Sdkgjojikikupdlddott Festen (megfinoniod«il|.de inkdbb gtbtiyoBan). 
AUja k6 gyomni a sz^n&t a kasnak. 
B&T az isten nekem olyan tudcUtnat adna! 
Ez a s&r hdnap ddlut&nig fdfuakszik (szdl fdlsz&rftja). 
Eilgyujtok, azomba* eazembe jut valami (azalatt). 
H&ronisz6 n6gy8z5 ehdt a szob&ba (elAjult). 
Nagyon hogye (begyesen tdncol). 
Ejnye de fitydr menyecske! (hetyke). 
Levelezi m&n egy katona (l^velez vele). 
Ke j6 mogaggddott (megoregedett). 

Ha beiit a termds, johb litre gyUn (vagyonilag jobb helyzetbe jut). 
Mogtantita a l&nyokat bigyoriszni. 

Nagyon oda akar szovetkezni (suttyoiDban akar valabovA eljutniX 
No most en vdszom f6 a teksztust (folytatom). 
Hun egy forhantos bveg? (k^zn^l levd). 
Van ott egy szdlos gy6ps4g, 
Cserfes \&nj an nagyon (nagysz&jii). 
Nyilankoz6 fdjds van az 6dal&ba (nyilall&s). 
Ojan szttsziformdn j&r. 
Moghdnaposodik a di8zn6 (meddo lesz). 
Ejnye de tajbdsz gyerek (ostoba). 

Bal6kd8 ekkicsit (vagy h6bortos vagy nagyothalld ^rtelemben). 
Gep^sz lir piszikutesse a vonatjdt (a g5znek gyorsan ket oldalt 
fdlv&ltva val6 kiereget^se a >pisziktil^s«). 

Bogincs fizet neki (tr^fds kdromkod6 6z6). 

(V6rda, Somogy m.) GIbor Andor. 

dorc : alacsonyabb domb, dombos bely ; az emelkedettebb halom- 
nak domb a neve (Csebi, Somogy m.)* 

hovd van (hoi van X hovd ment). PI. Hovd van az ^des apdd ? 
(L&tr&ny, Somogy m.) 

kisodorit: kipiszkdl. Kisodoritja a f6b6l a verebet (Csebi). 

sdrlt: pArzik, p&rosodik a 16 (LAtrdny, 1. MTsz.). 

sorozat: sorozAs, ujoncozds. Maga v6t mdn sorozatra? (Csebi)^ 

Ver6 Le6. 

Tdjszdk. 

kUjet: kovet (pi. az ellenzek haszon: beboztdk falur6l a teb^n 

kaUzsol : kosz&l. [kUjetje). haszndt (tejet, vajat, tejfolt). 

megmonydsztdk : a tikokat vagy is tokmagzacskd : kistermetfi ember. 

niegugyelt6k, toj(5sak-e a tyukok. sipdnkodd : sApitozd. 



K^PNYELYI HAOYOMINTOK. 191 

dhatdnkodott : elbizakodott ; pi. rosszseb : fene pi. a rosszseh sem 

egjtdkmagzac8kd&z&sz\6nj6\lel tutulni: bogni, pi. [&llja ki. 

oljant kanyarintottj hogj a Felh&gott a bivalj a kutra, 

sipdnkodd 6s elhatdnkodott vd- i^des anydm a fi&t siratja. 

Bzoncsel^dekbdl tobbeket feltO' Ne tutidi kend [?] oreg anydm, 

^zintotU Katona a kend fia, az dm! 

(Somogy megye.) SziKTH6 GjLbor. 

CsftUdneyek.i 

(Legr^bb 8 ujabb anyakonyyek szerint 1761-161 1874-ig). 

Mark6. Kdntor, csiifDeYe Abr6. Fab6. OySkematL Qj6t6, mdr 
kihalt. Bajnsz. Dez86. Ambrtizs, szokott neve sdnta; mivel fdrfiaik 
nagyobb r^szint hibda Idbtiak. Ferenc, Ferd, Fer5. Bece, szokottabban 
Dani, egy Bec^d pedig Firka. Yajas. Kocsis, szokottabban Oergo^k. 
BorzdDy 1761-ben BorozdD. Iv<3. Midca, mds neve Szinak. Kovdcs. 
Mdt5, 1761-ben Botos. Barony i, T6th, cstifneve Gsap6. Lavoda. Bote, 
cstSfnevfr Kola. FUlop. Pozsdr, mds n^ven B^ni. M6ka. Szdnki, mds 
ndven Busa. Kun. Oajnok. Lapis. Oyoke. J6z8a, kihalt. Yarga. Jdni, 
kihal6f^lben. Bocka. Kelemen. Gulyds. Kac. Egyed, mds ndven Krdni. 
Egyed, cstlifn^yen Becse. Palizs, csiifneve Mikocsa. Ezsi. Oeci. 

Nevezetesebb keresztnevek : Abel, Addm, Andrds, Aron, B^nidmiu, 
Bdyid, Gdbor, Hug6, Ily^s, Izrael (Izra), Kdlmdn, Mdzes, Sdmuel, 
Zddor, J6nd8, Mdtyds. 

N6nevek: Agnes. Amdlia. Anna (Panni, Panncsa). Apoll6nia. 
Borbdla (Boris). Debora igen gyakori 1830. ^vig. Eleon6ra. Eszter 
(Hestdr). Ilona (Ilk6c8a). Katalin, (Katus) Rdkbel (Rdkuska). 
Rebeka igen gyakori (Rebecska, Rebekcsa). R6zsa. Rdza. Ter^zia 
(Treszka). Karolina (Linka). 

(Szent-Ldszl6, Yeroce megye.) Kelecs^ti MihIly. 



Guny- ^s ragadyinyneyek. 

Balonka, Bddogos, Begye, Bigddcs, Bosnydk (olyan magas, mint 
a bosnydkok), Boszorka, Brinza, Bujtdr, Burkus (maga; oreg Burkus, 
fia : nagy Burkus, unokdi : kis Burkusok. A n67 onnan ered, bogy 
az 5reg Burkus szeretett eldicsckedni, bogy 6 katonakordban hoi- 
merre jdrt; m^g Burkusorszdgban is jdrt. Innen ragadt rd 6s eg^sz 
familidjdra a Burkus n^v), Buszke Rozi, Gejci, Csaldn, Csali (szeret 
csalni), Csatvar, Csene, Cseezka, Csingotta, Csipetke Mdri (kis ter- 
met^rol ; ez a n6v is rdragadt az eg^sz csalddra), Csipisz, Csont Etel, 
Csontszemu, CsopHsz, Csusza, Csutortok Tini, Datte (cigdny), Dodolle, 
Doghos, Dottyent6, Duncsi, Ember Rozi (vastag, ferfias hangjArol), 
Ezres, Farda Kati, Feliter (egy kis nov^sii Idny neve), Foghajma, 

» Ugyanabbol az 1875. evi keziratbol, mclybol a helynevek a Xyr. 
4 : 45. lapjan jelentek meg. A szerk. 



192 IZEKETEK. 

Folsfg (egy paraszt ember gdnjneve, aki mindig fgy kdromkodott : 
A fdlsigit!), FrisakapAs, Frucsi, Furugly&s M&t6, Furk6, Futella, 
F&lesy F&rk^sz, Qombolfi, Qaly&s, Gdn&rnyaku, Qyanesz Tini, G^eszi, 
G^ag6, Gyar5, Hib&z, Hosszii, Hipile (cig&ny), Idd, Juszti, Kappany, 
Eiar68, K6r6, Kossuth (ragadvtoyneve egy cig&nynak, aki mindig 
Ko88uthr6l szeret besz61ni), Kocsdg Muki, Kr^zli, Kudliliazka, Kutya 
Zsiga (egyiittal a csaj&d neve), Lajtos, Lekusz, Lekv&ros L6rinc 
(fuszeres, j6 lekv&rt tart), L6l&bii, Lucifer, Lukszus, M&ksz&r, Mei- 
letlen, Meszeli, Mike, Mukina, Nununka (egy nagyon k5v^r l&ny 
neve), Nyakaka, Nyarganc (mindig fut), P&link&s, Faradicsomcsosz 
(egy kertdsz), P^zsi, Pec&r, Petofi (gUnyneve egy paraaztembemek, 
aki a kocsm&ban — miut&n kissd felbntott a garatra — szeret nagy 
haagon besz^lni 6s azzal dicsekedni, hogy ligy besz6l, mint Petofi), 
Pipa (lijabb ^rdekes elnevez^se a kis termetnek; v. o. font: 
Csipetke, F^liter, s m^g lejebb; Urge), Pity6ka, Pleszk6, Polityika, 
Pontyi, Port&s, Pridi, Pupuc, Pusztakir&ly (egy fiatal, der6k termetu 
gazdatiszt, aki lovdn mindig a puszt&kat j&rta), PUrpule (cig&nyn6v), 
B.ig6 (cig&nyn6v), Eingy6 (ezzel a n^vvel egy firfit bdlyegzett meg 
a ndp par&zna 6lete miatt), Bityek, Eityera, S&gi, Sakter, Sinka, 
Sligomica, Spen6tdirektor (az uradalmi fdkert^sz uramra adta ezt 
a megtisztelo nevet egyik elkeseredett alkalmazottja), Szipit^r, Szop6l, 
Teli, Terde, Titittya, Torm&s, Tresza, Trupipa, Tula, Tiilok, Urge 
(egy kis termetii fill neve), Yad Etel, Zsizsa. 

(Esztergom ym. Bajna.) Galambos Dez86. 



IZENETEK. 



T. L* A tidipdn nevet az olaszoktol kaptuk. Ok alkott&k a 16. 
szazadban a tidipan, ttUipano szot a turb&nnak perzsa-tdrok duWend neve- 
bol, mert a tulipant a turbanhoz hasonlitott4k (maguk a perzs&k s a toro- 
kok kUduBk hijak a tulipant). A keziink iigyeben levo magyar forr&sokban 
a tidipdn szo eloszor csak a 17. sz&zadban fordul elo. — A paprika szo az 
eddig ismert adatokban eloszor csak 1748-b61 van emlitve ! (L. Toth B. Nyr. 
27 : 30, Tolnai V. uo. 32 : 420.) 

K. L. A Tak&ts S. t&rcajaban (B. H. III. 28) megkerdojelezett 
Balaton fuacskdja nem egyeb mint az a >lacu8triB anatioula*, mellyel r6gi 
szot&raink a roagyar fti madamevet forditjak. V6. meg : fuvacska fulicula PP. 

BekiildStt k^ziratok. Galos R. Szekelyfoidrol. — Badinyi M. Botor- 
kal. — Sz&ntho G. Szekely karomkod&sok. — Bajza J. Potlasok a NySz- 
hoz. — Vallo A. Magyar szok a deli szl&v nyelvekben. — Nadai P. A pesti 
gyerek nyelve. — Fekete J. Szolasok, helynevok, gunynevek. — Sarudy O. 
Nyelvjarastanulmany a tanitok^pzo intezetekben. 

Bekttldott konyvek. Balassa J. Kis magyar haugtan. bevezetesal 
a m. uyelvjarasok tanulmanyozasahoz (Franklin, 1 K 60 f). — Kunos I. 
Adak&lei torok nepdalok (M. T. Akademia. 2 X). — M^szoly G. Tinodi 
Sebesty^n. (Kaphato a kuuszentmiklosi ref. gimn. igazgatosag&ual 2 K-ert. 
10 Vo a szegeny tanulok kony veire.) — Gorog I. 5r6f Zrinyi M. a k51t6 
mint allamferfi. (Bpest, Nobel K.) — Vikar B. Sztics Marcsa nepballadank 
eredete. (Bpest, Horny^nszky. 1 K.) 



EOZtPISEOLAI MOSZOtAR 

Az 0rsz&go8 Ktfzipiskolai Tan&regyesUlet megbiz&sabil 

Szarras G^bor, Volf Gyorgy, id. A brdnyi Kornel, Bdn6czi 
J6zsef, Beke Mand, Bexheft Armin, Borbds Vince, 
Csapodi Istvdn, Csizik Gyula, Fialowski Lajos, Folser 
IstvAn, Frohlich Izidor, Goll Jdnos, HaUsz Igndc, Hank6 
Vilmos,Holl6s K^roly,Istvdnffy Gyula,Kont Gyula, Kr^csy 
B^la, Kreybig Lajos, Madsar Imre, Mag6csi-Dietz 
Sandor, Marczali Henrik, Marki Sandor, Maurer J^nos, 
N^gyesy LAszld, Paszlavszky Jozsef, Pecz Vilmos, Pet- 
ricsko Jeno, Petz Gedeon, Schack Bela, Schafarzik Ferenc, 
Schilberszky Karoly, Schmidt Sandor, Scholtz Agost, 
Simonyi Jeno, Szilasi Mdric, Szinnyei J6zsef, Szontagh 
Tamas, Sztankovics Odon, Szter^nyi Hug6, Theisz Gyula, 
Vida Sandor, Zsingor Mihdly 

kozremiikodesevel szerkesztette 

SIMONYI ZSIQMOND. 

A vallis- km oktafisOgyl magy. kir. miniutorium t*mogat4«4val kladja 
A2 ORSZAOOS K0z£PI8KOLAI TANAREaYESOLET. 

Hogy a kozepiskolai tanitas nyelvet jobb litra terelje s a nyelv- 
ujitasnak leghibasabb alkotasait^ amennyirc lebet kikiiszobolje, 
iovabb&iiogy a sok szerzonel sokfelekep haszniilt miinyelvet epryonte- 
tdbbe tegye : az Orszagos Kozepiskolai Tanarc*<,'ye&iilet mar 1879-ben 
elhatarozta a Kozepiekolai Miiszotar megalkotasat. IMiuthofry najry- 
szamu szakember kozremiikodesere volt. sziik>eir, a sz'Uar csak most 
k^sziilhetett el. A szotar mapryar-latin-iiemet toreszbol es latin-nemot- 
magyar mutat6b61 k\\, mintegy harminc Ivre terjed s a kovetkczo 
ssakok miiszavait foglalja ma<?aban : ma<?yar, latin, gorojr, nemet es 
francia nyelvlan, irodalomtortenet, siilisztika, retorika. poetika, tor- 
tenet, filozofia (lelektan, logika, ethika, esztetika), foldrajz, fizika, 
kemia,&llattaii,novenytaii.asvanytan, mennyiscprtan (szamtan, jreome- 
tria, &br&zol6 geometria), szabadkezi rajz, eg-eszseortan, torna, enek. 



A KBz^piskolai Maszdtdr- 
nak (fbra el6flzette vagy eld- 
leges megrendel6s utj^n 
6 kororia. EI6fizet6st vagy 
megrendel^stazegyesUlet 
csak f. 6. miLJus 1-ig fogad 
el» azontQI a sz6tikr csak 
boiti Aron»8korond6rt lesz 
kaphatd. j^jljl^m^^^^^^ 



Az eldfizet6st vagy meg- 
rendel6st vagy kozvetetlen 
vagy k5nyv^rus ^Ital az 
Orsz^gos Kdz^piskolai 
Tan^regyesUlet p^nzUro- 
s^hoz, MUlier J6zsef igaz- 
gat6 urhoz, kell cfmezni 
(Budapest, V. ker., Mark6- 
utca, Re^liskola). «^jc^jtjt 



A tiszta jfivedelem a Tanaregyesulet segelyalapjae lesz. 



■ 


I. Tffz-. MxriUitniJlij.T- 


NoV 

fibril Qila 


^^^^^^^1 


I. Tii£bizt08ltaa. ' 

KlftzBt^Tt Uirolt i"^ _^_ ^ ^>.«J!i 

A'li' ir^ . _ _.^ 


! 




XI. Bz&Uitm4nyMztOfit4B. 

H kdlUdgek ...^ I"- 

Fb L,....,... . 

A iu..- ,.■• v .^.:, . . rlitTrn^itoir 


III. Je^ n:^.'K-:iH.:. 


«^ .„ .. ' **' ' 

Br, 

A 1./ 


2V. Botar^Bbiztdsltas. 


Fil:: ..„ « 

Sz sosltoit r^8« nt&ni 1»«V'^ 

1. ,.„.., |, *«♦" 

A . i ji visr.ontliixtoaitoit t'^«»)i | 


V. 1906* ^vi syere«dgBz4mla. 
Vagy an. ii <^ r u^ic^Hy. a tn 


♦ 1 j 


h '"3 


Elhdlyefott t/ikpij-^n/f^k ixtdrak- «» baokoknAl . - ., 

1,0 ........ ivo kor. =: 

Tl»' vauynk 4 Soo kor = 

«J' ...„ 4 i>(> » = 

A 1 ^ kAiiJulok -., *<ii,tiHi » u 




IT: 

t MM* - fc 




•"■" 



BIZT08IT6 TArSASAG. 

^s betdr^s-bJbEtositAsi iizlet. 

1^)05. JanuAr l-t9I december 81-lg. 



Bevitelek. 



L T«x1iiztosit4g. I 

Az ij04. 6vr51 ithozott k68zp«ns(ilJtArtaldk a Viszontbiztositott r6sz 
kvouAaa atftn 68 minden megterhel68 n61kUl -. ~ 

Tuzl.i2t08it&5ok ut&n bevett k^BZp^nzdijak 68 a foly6 i 

'•^I'en leiArt dijk6telezv6nyek 68 dijvAlt6k 16,724,710 94 

levonva: torlesztettdijak l.744,l70-39 

> Tiazontbiztosit&si dijak68dljr6sz- 

letek -. 5,391,61 r>58 7.l35,7Rr97 

\i 1304. 67b8n ftiggSben maradt k&rok tartal6ka 

n. 8s4IIitm&ny1iiztositis. ; 

Az 1901. 6tt61 ftthozott k6Bzp6nzdiJtartal6k a viBzontbiztositott r69z i 

levonisa nUn 6s mindon megterhel68 n61k01 

>/4llirinAnybizt08it&aok ut&n bevett kdszp6nzdijak .. bii^ibibi 

levoDva: tSrlesztett dijak ..,-«. ~«. ^ 2«,'jyG'78 

> Ti8zontbizto8it&8i dijak . 43r»/Jt4(h) 4r>.s,u40 8-i , 

Aj i»a4. 6yben ffiggSben maradt k&rok tartal6ka . 

m. M^1iiztosit4i. 

Ay l!*.i. 6vrr)l dthozott dijtart36k 

.i^4in/to9nasok utAn bevett k68zp6nzdijak 

l«vonva : torlenztett dijak 26^,280 78 

viszcn tbiztositAsi dijak 1.742,42 2 1 5^ 



korona |1il 



kor o na |till. 
5.300.000* — 



9..'>8S,92S 97 ' 
5g3,l5K 72 15,412 085 



75,210 ti8 
77,6fii 51 I 



252. a75 



8.ll6,5l'4 3* 
2.011,7029'' 



Az i»&i. 6vben fttggdben maradt k&rok tartaldka . 

ZV. B0t5r^flblxtosit&fl. •' 

Az noi. 6vr6I ftthozott k6szp6nzdi1tartaI6k a viszoQtbiztositott r6sz 
IfcvonAsa ut&u 68 minden megternel6s n61kttl ...... _ 

B^tonlsbiztosiUsok ut&n bevett k6szp6nzdijak ds dij- I 

rfszletek » « 189,883-60 1 

Itfvonvd: torlesztett dijak... 27,7124> ," 

» vi9zontbizto9it&8i dijak 87.ooi:j2 im,713-8i" 



\z vjoi. 6vben fflggfiben maradt kirok tartal6ka Ii 

V. Egy^b bov^tolek. |! 

>zelv^ny-, takar6kp6nzUri. vftlt6- 68 egy6b karaatok, valamint 
Ai t<;]yainnyeres6g eladott 6rt6kpapirok 6s idegvn p6nznemek utAn 
TAi-soiAgi hikzak tiszta jovedelme ; _ : 



<le4*«iiiber Sl-^n. 



226,204 89 I 

[ J 

1. 1 04. 801 45 I 

2,583i 58 I 



120,000 



75,169 79 ' 
6,0fi0 2»'. 

I I 

I '• 

93fi,%0 88 I 



19 



1.333,689 92 



201,230 05 



1.042,258 89 



18.242 039 74 

Teher. 



rl^^rv^nyalapt6ke : teljesen beflzetett 2000 eg69Z r68zv6ny & 1000 frt 68 teljesen befize- 

j'jtt iooo f6l r68zv6ny 4 500 frt ... 1 1 

T iM^sigi tArtal6ktdke _ ^ .. "*■*"* " ' 

'< il >n tartal6k* -. Z J. "-. *" .!'. Z. 7. 1' "'. '" .'!.' *" 

'iriGlvAiiikul5nbdzeti tartaI6k ..T». 7/.".".Z"Z ...... ..! ' 

TuzlizrositAai dijUrtal6k k69zp6rzben a viszontbiztositoit r6."z !, 

levuniaivsl rt minden mcRterhel«*H n^lkiil _ 5.300,000 kor. — fil 

-^/•Ilitmany-biztositAai dijtartaJ^k kC^-zpCuzbpn a viszontbiztositott 

r- HZ levon^sAyal 6a minden n.egterhel6s n6lk ill 100. 000 » — > 

.'•'.:l.izroait£8i k68zp6nzHiijtartiik;lc Sfi7,»l8 » 11 >' 

:J'r>>r»v«biztosit&8i k68zp6nzdijtartal6k a viszontbiztositott r6sz le- " 

^'•nisival 68 minden megterhel^s nOlkiil _ I55,ooo » — » 

Tt;zl.izto8itAai fiigg6 kArok tartal6ka _ .« " Z Z 

szilliimAny biztositftsi fiigg6 karok taital6ka ! " " 

'tiri-izt. fttggO kArok tartal6ka _ ^ " *"'*" 

11-' rAabizt. fflggfi kArok tartaleka ., ".'.' _ 

^^n )nf61e hitelezSk .« " 1 Z '.'. 

>^1< 'bi 6vekr51 eddig fel nem vett osztaldkok Z 1' I. Z Z Z. Z. Z. 

' ' .tvisel6k ^8 szolgdLk nyu^dijalai.ja .7. l"".?! Z 

^\' ' inagyar 4ltalAnos biztosit^ tarsasAg >L*^vay-alap€ ^ \'Z. J. "" 

'f magyar &Ital&no8 biztoaitd tAisasAg »Ezied6ve8 alapitvAuyc . " 

"I' o.iv Vilmos-aiap _ Z. Z Z 

'i: 6<li Ormody Ara6Iie alapitv^nya Z ... ... Z. Z. Z. ... Z 1 I! ~ 

'. .^ magyar AltaUnos blztosit^ tarsasilg »Tuzolt6 .seg^Iyaianjar Z ../ 

'J.^ IdztositAsi oaztAly folyOazimlin . ... ... . .. 

If. J nyerM6g ... ^ .. ^ _ ... 1. .*" Z. ... Z. Z Z ".. 



koruDa til 



»1.000,0(M) — 

t'..(>M:»,n(M) — 

2.r.i:i,.')3'.« r.fi 

4.143,0l«; 99 

I 

I 



5.922,818 41 

5.S0,9.S«; Oy 

7o,00i". tu 

8,^»:2 .'.5 

4,.'V.»3 ;,7 

D10,8j:') 08 

4,119 — 

l.lSl.HTO 84 

108,»;^K^ M\ 

8t',uI8 S2 

40,:V27 4K 

50/.i(M'. .')0 

74,r,4y :i<j 
2.4-'.2,r>:.7 r,«i 

2.512,T.-«0 r,8 

t 



Az idei hozzijirulA-iokkal 2.9'.»m,2J7 korona 79 tilldrro emelkt-dett. 



Kiad4£ok. II» !fclet1»iztoMlt£sI iizlet. MesyYenliiirsad 






T5r!?izt€tf ' "' 

Vi«H:f?iV!l|!- t _....,_, «.«.^^^^^«*^^ 

Lftjirt klbA/ji^i tAai tuk^k^ i ^. -^ ».:,.« ^. ^ ^* __ _. 

POf^' :isit&8i L&kdk UrUl«ka ^«.^^^^^, 

Vtszoi. ;.>... .^, .ijik •, ^ ^^^^^v* — «. . 

BAlTegek^rt ,. .^ ^ _ ^ ^. _ ^ ^ «. .. „. .„ ^ ,^ .« , 

Iroditl l>^r, podtAdljAk, nyomlAtTAayok^ flU- 6s egy6b kolU^g^k. 

TiiK^i "-'"'..„.._.„«. ^ «.--^ -..«.-.< 

AdA*^' ..,..*-. -. ^-,- , 

SttTZvn, 1-1 uoi'r!mir4.*ii kolJV-eek «. .«..«-.,— «.«.«-.-.-.*. , 

B«hajthiitl»T'i tur'o/.t^-ik l*.^ir^,«*,i ... ^.-,^^^, ^^„^-,*«.^«,«^, 

Kl^omolt tilrJr.Hiir^'jok taru-.k^k» .- V.,. ™,«.«^*- • — — -.«»-**—«, 

DiJUrUl^k e» Av v*g4n . ^ * ^-.^-.^«.U*.h«-^^ 

11109. «¥« njrervntfs .. ^^- ^^m,**. 



Vagyon, 



llK^rlcg-«sAiiili» 



Art^kpftpirok , - - * - 8S.WcsMio kor gft fit u^j»MiM 

i.Ti'».iCHi kon n. 6. m«gyar kir. *'*/-. ok knroii*UnMl4k l>'i korona J • HiiArr*^! 

1^.44M<)ii kor n, A. m. ffildbil^i mv. ^ tzAb. 2AI 

^»,«i>fi,*no kor. n, *, peeti magy. kerwkod'-; korons z^t- 

4.'it:.,i'im kor. n ^. Kisbirtokosok owe f« -i-* f*!"^! 

i,(>Kk kor, 11.6. klabirtokoflokoT^' ' ijh -^h- ' ■ 

f.Wt'.ocHi kor, D. 6. mAgy. orsx. koi lu 4*^~cki eiI 

«4»4.itK> kor. n* ^, ro»gy. <^irs? 1ro7 i*,.-^s 7 

765,o<io kor n ^. magy 
».»!«, -ifXi Uof . tt, «. egywij 

MJ-'-.i^' Uor. n, ^, b«lVAj' - .■ ■ 

■ A. m. jelji&log-hitolb. 4%-ofl uyei^m^tiyk^Ioadf) !. 

4: Ti e. egyei. &UamA(idM&^ «•/••*/»'<' "^ 

u. 6t egy«a. AUftm«d6sgtg 4*/.t*\ 

t,t<r»vi,rNM^ nor. a. 6. triMt-p*reiiiot h. 4. vasot 

l.4{m/)00 kor, n. i. »Kudom)abu^ 411aia«d6s9^ 

1,000, WH1 knr n. A, Wiener Veikebr»-ATilttgeii,v 

ijIaax fi^/s-oa JiTttddk ^ kAmifctAl ... .„„...._ ^. _». ^ 

Tm rok6rt6kpftpiTj&i: ^5.300 kor. o. « m. k. 4«;«*ot kororiiiJ./J.%S IB ' 

'*> oi kMMtok -.-.,. « ^.-.^.«-i-«-. -«-. „_««.-.-«-,-^ 

nttk -.-.^ - **— « 

n5k --. *.--,-.•.—**- -.-^ ^_-,^*, 

— :.-^ ^;>tv6ay-k0losGii5k ».^,.. *«-.-«*....-.«.-* « -.^-,^.,^ 

A kasj^Qi t«rtos&«» folv6-Ae&falAii ^^..^ .^^^^. s cis^ai 

T«£6r- 6i l1S(lgyii(^kBdgek to mA»ok tartosftsil *»^^...« ^^^ ^».» ^,7it,« 

BedApMt, i$H^. deesembftr k6 si -in. lia> & 



A2 igazgatbsAg : bAn5 Uarkiii]ri Frlgjes^ Jeney 

A f«&U s4T6uiailAkAi to is«tleK«k«t megrlMiftlvkQ, MOk»i • t^n^mj^m • 
Bi»g«gyes6kii«k UUatiik* fitiiUptot« 190«. iDAroiiai b6 »^n. 

A felUgyel&'bizotUig: Berxeriesy Albert BvcbnH-l 



^TiiAnteEAmla 1905. JanaAr 1-tdl decz. 81-lg. 



Bey^telek. 



fll. I korona \G\ 

89.950,r>3i 
75 
91 
79 



A mult «vb«l ithoxott dijtftrtaldk 

Befolyt dijftk : ez 6vben ki&llitott kOty^nyek ntAn 

as el6bbi 6vekben kiAUitott k5tY6nyek nUn 

a bistositott tOke emeltodre forditott nyererndByak . 



nietftkek : 

Kamatj5v«delem -. «. — 

Hult «vi fflggSben volt kirok te dijTiMZAtdritteek tartal6ka 

MaJt 6vi fUgg^ben volt kih&zasit&si tdk6k tartaldka 



korona 



2.194,5ld 
14.303,131 
74^74 



16.572,221 
354,178 



713.097 
298.705 



IG.926,395 
3.980,617 

1.011,863 



111.869,40r59 



december Sl-^n. 



Teher. 



Dijtartalftk 

levonva a TissontbiEtosiUsi dijtartaldkot-.^. 



99.005,093 kor. 51 fl] 

,-^ 2.405.587 kor. 72 fll. 



Biztossjkgi alap ....^^..^.-.~« — ^«^.«.».. 

KihizaaiUai tAk6k nyerem6nye 

FQgg6beit IotO kArok 6a diJyimatdriMsek tartal6ka. 

Fuggfibea levO kih&BaaitAfli tflk6k tartaldka 

Ttii«l^i csoportok asimlija ^ ^». 

Elore flsetett dijak 1906— i»o7. 6yekre ^^ 

Fel nem vett nyaremtoyek ilio4. 6vr6l 

KiBOTBOlt bisUMiUsok tartal6ka 

ViszoBtblstoilt6 intdMtek te m&sok k5yetel6sei ~«. 
1905. M Bjerea^ ...-.--..«. ~»» -..«. 



kor. im 



96.599,505 


79 


792,440 


94 


712,5^5; 


35 


637,693 


08 


269,361 


50 


197,710 


82 


27,682 


-- 


68 


34 


10,000 


- 


238,920 


27 


! 1.017,450 15 


10n.5(t3,f^.-,r.if1 



Gergely Tddor, a koipcnti k5nyye£4a f6nttke, Szende Kdroly, 

^ * ^ F J ftligazgaW. 

UsiM blgmmd« Ormody Tilmos^ grdf Zichy N^ndor. 

siaU&lyokbtB m«ghatAn»ott elyek SKorint k^sziilteknek to <iCok egyes t^teleit af&- to segddkdnyyekkel 

Eovii, Hajis Msset Mmeth Titosz, Ht6 Rady&nszky G6za. 



TdTH B£la 



^ 



A MAGYAR ANEKDOTA- 
KINC8 hat kfitotbdl Ml. 



A MAGYAR ANEKDOTAKINCS 



Ez nemzetunk intimebb tortenelme. fis k6ta6- 
ges, hogy nem tanulsagosabb-e, mint az.amelyik 
a nagyvonasii kiilso esemenyeket rajzolja. Az bi- 
zotiyos, hogy ez a koayv tobb a szorakoztato- 
nk], a kedvderitonel, unalomiizonel, barhailyen- 
nek is elsurendii olvasm&iiy. Mindeii anekdotaja 
egy-egy furfangos lampas, amely nagyjaink 
egy-egy rejtett jellemvonasat vilagitja meg. 
Ott, ahol a tortenelem fakly&ja Botetben hagyja 
a lelek titkosabb redoit, ott az anekdotaz6 
veszi at Clio szerepet. Nagy szerencse, hogy 
a mi anekdotainknak olyan megszolaltatojiik 
akadt, mint nagytehetsegii irouk, TcSth Bela. 



^' 



J 



4 



A teljes ma ira lazve 

28 K 80 f, 

dfszkdtesben 

38 K 40 f. 

ez az Ssszeg havon- 
kdnti 2 K4l% rdszle- 
tekben istarlesztbetfi. 



Singer is Wolfnur kiaiijisa BgdapKt, VI., Antay-llt 10, 



Nyelv6rkalauz 

a Magyar NyelvSr I—XZV. 6vfplyam&hoz. 

Tartalomjegyzek, szomutato, targymutato, 
IP Kiadja a Magyar Nyelvor kiad6hivatala. % 

Ara 5 korona; tan&roknak 6i taiiul6kiiak 2 korona. 



^ 



A Zoltan-fele csukaniiLjolai 

a gyermekek legjobb t&pl&16k 

Ara 2 korona. 

ZOLtAn bela gyogyszert&r&ba 

BUDAPEST, V. KERttZ.ET, SZABABSA0-T£: 



KUNZ ^s MOSSMEK 

¥iszoii, aszialnemfi, 
f^rfi- €% ngj feh^ritemfi iirhiza 

BUPAPEST. 

IV. ker., Koronataercej-iitca <s Kf jy5-t<r 

sarkiln. 



Ajdnljdk elosmert j6 hirnevnek orvendo : valodi rum- 

burgi, irhoni es kreasz-vasznaikal, asztaliieniiU, toriil- 

kozo cs lorlo-ruliakat. 

- -^ 

Agynemfi. derekalj, pike- es flanell-takarok, valaniint 
csipke-fufjgonyok nagy valaszteka. 

- , .-^}f- - - 

Sifonok, az elosmert legjohb SCHROLL-fele gyarlniany 
pamutszovelck a lcgnieltanyosal)b arakoii. 

Ferfi-, noi es gyermek-feherncniiibol, harisiiyakbol, 

valamint mindenfele mas szovolt ariibol iigyszinle 

fcrfi- es nfii zsebkendokbol nagy raktart larliuik. 

-^}( 

Kivanatra megkuldjuk nagy kepcs arjegyzekuiiket, vala- 
mint kollsegvetesekct: 
menj'asszonyi kelengyekrol, feiTi-kelengyekrol, iigyszin- 
ten fiii- 6s leany-nevelo inlezetekbcMi szi'ikseges fclszere- 
lesi cikkckrol, valamint csccsemo-felicrncmiirol is. 

VALASZTASRA keszseggcl kiildiink leheloleg min- 
denbol MINTAkAT is. 



REUMA, CSOZ tS K6SZV£NYES FAJDALMAK 
enyhft686re, 86t gydgyft&s&ra haszn&Ija 

A krieqner-f£le 

REPARATOR-T. 

Ezen 8zer kitand hat&8&r6l 1000-n6l tSbb 

5nk6nt megnyilatkozott k58z5n6lev6i ^rkezett 

be a k68zft6h5Z| melyek mind tanu8kodnak 

ezen k^ezftm^ny kitan6 volt&r6i. 

Nagy Qveg 2 korona, KIs Clveg 1 korona, 

Kaphat6a gydgyszertiLrakban. 6vakodJunk utiinzatokt6l. 

Fdraktar: MAGYAR KORONA gydgyszertar 
Budapest, VIII. kerOIet, Baross-utca 2. sz&m. 



zB 



BOSENDORFER— STEINWAY— EHRBAR 

legdjabb mint^&ra k^sziilt angol ^s b^osi mechanik&Tal elUtott remek 

MESTER-ZONGORAK £S PIANINOK 

legiinomabb kivitelben, 10 ^vi kezesseg mellett, a magy. kir. zone- 
Teiefon 87—84. akademia 8z&llit6j&n41 T^efQn 87—84. 

REMENYI MIHALY 

hangszer* in zongora<telep6n lagolcs6bb iron, 
BUDAPEST, VI. KER., KIRALY-UTCA 58/60. SZ. 

Videki ia helybeli hangolisokat es javit4- 
sokat a legkepzettebb szakmunk&sok dltal 
szakszeriien ea olcs6n vegeztetiink. Alland6 
rakt&r kev6s86 haszndit 6s dtjdtszott 
^^ zongor^kb6l ^s pianin6kb6l is. (^i^ 



Arjegyzek kivanatra ingyen es bdrmentve. 







lost Jelent meg u ATHENAEUM r.-Lnil to mindoi IcSnyrlcereskedfobeii kaphati : 
^= RALPH WALDO TRINE ^= 

HARMONIA A MINDENSEGGEL. 

Angolb6l fordftotta: R£v£SZ PAULA. 



TyrCk'P'Pn • Magtul vagy as oka mindennek, ami 
JML\J± -LXjj^ ^^j^^ 42etedben tbrt4nik> Ha benso 
g) er6id teJjes tudatAra 4bredt^2, akkor 

41etedet teJJes harmdniibahozhatod 

akarat€>ddal. 



csinos y^asonkih 
8 kor. 60 fill. 



Legjobb szotdrak: ^ ^ fJ^!^'"^'^ ': '^" 

Keiemen-fele MAGYAR i^S NJ^MET ZSEBSZbTAR 
Schmidt J.-fele MAGYAR tS LATIN ZSEBSZ^TAR 
esazUjvary-MIe MAGYAR i^S FRANCIA ZSEBSZ^tAr 

Egy-egy rdsz csinos kOttsben 2 K. « Kaphatd minden kOnyvkeresked^sben. 



BENEDEKELEK: • Megjelent az I. es II. kfitet izl^ses diszkdtteben. 

p 

Magg Maggaroh Slete # 

Tartalmaiza a k6vatka«6 «l«traJsokat : I. kfitet : Arp4d, Szent latvin, Szant L4azl6, 
Kdfiyvas KAImin, IV. BAIa. II. kStat : Nagy Lajoa. HunyadI J4noa, M4ty4a kirily. 

Minden kStet ira ss6p ditzkStiaben 2 kor. I A Nagy Magyarok £lete toly- 
Mind a nvolc iletrajz egy kotetbe kOtye, tatdlagoa kotetei rovid ido* 

— - 8z4p disskSt^sben 4 kozonAba kertll. — | ktfzSkben fognak megjelenni. 

Kitetenlcint Is mesiendellieto a Kiaio Athenaem r.-tarsniatnal es linden KiinTYlcBreslceilestien. 



A nrtnrisszET kis TtTKRE 

Irta: Ralnach Salamon. Forditotta 4s • Tanuroknak aaJ4t kdnyvt4ruk sz^'imilra 

a magyar mfiv^Eet adataival kieg^szf* I ezen mu v4azonkdt4aa p6I(Unyat 3ko- 

tette: Dr. LAzir BAIa. I roiuiCrr, bdrkfitAaO p4ld4nyit 4 kuiona 

Ara csinos Y&8ZODk5t6sben 6 korona. | 60 lill<'r6rt s/fillltja a kiadohivatal 

Blegans eg6sz b6rk6t6sben 7 korona. • kozv. th-n iiie^ieiidel6s estteu. 

Kaphatd minden konyvkeresked^sben, valamint az Athe- 
naeum r.-t&rs. konyvkiadbhivatalaban, VII., Eerepesi-ut 54. 



A mOveltsi^g k6nyvtArAnak 



tn^sodik kotete 



Jljegjclentf 



AZ c^ EflBER 



test! es lelki 
ilctc, e0eni 
is faji 
sajatsagai 



470 8sdvcg- 
k^ppel 6s 
39 fnOmel- 
16k1ettel 




470 8s5veg- 
k^ppel €b 
39 mGmel- 
16klettel 



SZERKESZTI: ALEXANDER B. tS LENHOSS^K M. 

AZ EMBER cimumfitartalma: ^ Ara piszKOTfesBEN 

Bevezetfi. Irta .. Lenhoss^k MihAly. korona, 24 "^^^'^ 

Az ember szdrmazisa 6s helye a terme- 

szetben. Irta Qorka SAndor. Megrenddhetff minden 

Az emberi test szerkezete 6s mukodese. kanyvk-— •~-«'^« — 

Irta Pckdr MihAly. 

A szellemi munka termfezete. 

Irta Ranschburg P4I. 

Az ember faji sajdtsAgai. 

Irta « Semayer Vilibald. 

Betegseg 6s eg^szseg. Vedekezes a beteg- 

segek ellen. Hogyan el junk. A halal. 

Irta Dalmady Zoltdn. 

A lelki eletr51. Irta Alexander BertiAt. 
A lelki 6iet abnormitdsai. 

Irta Ranschburg P&\. 



A Miivdts^ K5nyvtiiiiuik 
rfezletes prospektusit kivi- 
natra szivesen kfildi minden 
hazai konyvkereskedes.vjgyaz 

^ATHENAEUM" 

irodalmi ^ nyomdai rfezvtey- 
t&rsulat kdnyvkiad6 - oszlilya 
BUDAPEST, VII. KER.. 
KEREPESI-UT 54. 8Z. 



AMQvelts6gKtn|vttrinaktovibbi kfltetei ftlivenktatjalennek m 



Budapest, az Athenaeum r.-t. konyvnyomdAta. 



1906. MAJUS 15. V. FtZET. 



MAGYAR NYELVOR 



foi.y6iea.ta. 



SZEREESZTI £S EIADJA 

8IM0NYI ZSIGMOND, 

A M. TCJD. AKADI&MIA RENDKS TAGJA. 



-J?!. 



XXXV. fiVPOLTAlL 



BUDAPEST, 1906. 



SuorkaaatA- is kiaddhivatal : Biiaap*«t IV. Farano J6z««ff part 27. 



TARTALOM. 



Tort^ettudomany es nyelvtSrt^net (Valasz a Szazadok Nyelvtortenet c. cik- 

kere. II.) Zolnai Gyjda^ ^ ^ -. - - -, - 193 

Jelentestanulmanyok. (IV. kozl.) Szeremley Cadszdr Lordnd 263 

Szeljegyzetek. KcUlos Ede - 217 

Adalek nyelvj&rasaink tortenetehez : I.' Adatok az erdovideki tajszolas tor- 
t^netehez. Gdlos RezBo. — Tordai Tamas lapszeli jegyzetei a XVI. sza; 

zadbol. Viski Kdroly . .. .u -219 

Irodalom : Ket gyakorlati celii nyelvtan. (Ungarisch, von Paukert und Wilner. 

— Berlitz modszere, magyar resz.) Balassa Jdzsef. — A roinan helyes- 
iraa torteiiete (irta Siegescu J6zsef). Bartha J6zsef -. ... 224 

Magyarazatok, helyreigazitasok : Publik&n-szin. lolnai Vilmos. — A m&lon- 
fekvo. Sdgi Istvdn. — Csepeszh&j. Kovdca Marion. — TaJ8z6kr6l. Haldsz 
Gergely, Hdztartds, Kctrdos Albert. — Kazinczy Ferenc levelezese. Vdczy 
Jdnoa. — Kandia, Burgundia. Zoltai Lajos, Bdtky Zsigmond. — Egy 
furcsa 8z6. Szildgyi Jddtn 228 

Egyveleg : Nyelvj&rastanulm&nyok a tanit^kepzo-iotezetekben. Sarudy Ott^l 

— Az idegen szavak iras&rol. NefSlj Mdtyds. — Schalaputra. JeBzendk 
Bdfael -. 235 

Nepnyelvi hagyomanyok : Helynevek. Klinda Teofil. — Nevek az Alfold- 

rol. Benkdczy Emil 238 

Izenetek, Bekiildott keziratolf es konyvek — 240 



KFRFIFM M:ult evl oktOberl azamunk eliogyott, 

1 de sziiksSguiik van neh&ny peld^nyra,. 

Szivesen visszavdltjuk azoktdl, akiknek mdr nines 
rd sziiksegiik, ket-ket korondert. 



SIMONYl ZSIQMOND es BALASSA J6ZSEF 

N^METts MAGYAR SZ6tAR 

EI^o, nemet-^nagyar resz, Ara I Mdsodikf tnuffyar "fi^tnet rSsz. 
f WorkMeshen , , , , 8 koronff» \ Ara fMborkdtSsben 8 korona. 

A li>et ^Ssz egy kiitethen IS korona. 

E szotar nagy gondot ford it arra, honry hasznaloja necsak a szavaknak jelenteset 
ismerje meg, hanom hogy tajekoztassa a nyelvtan legnehezebb k^rd^seiben is, 
Miuden egye^* sz6 mellett kozli a szokottol eltero alakokat a utbaigazitast ad 
arra nezve is, liogy kell az illeto sz()t hasznalni az osszefuggo beszedben. Meg- 
jeloli a nemet 3zavak hangsiilyat, es szukseg eseten a kiejtest is. Igen nagy 
gondot fordit a nemet es a mai^yar nyelv szolasaira 8 ebben, valamint a nyelv- 
helyes«egre valo torekvesben feliilinulja minden eddigi szotarunkat. 

N^MET ts MAGYAR ISKOLAI SZ6tAR 

Szerk. SIMONYl ZS. 6s BALASSA J. ^ Egdsz v&szonkfit. egy-egy risz 3 K 50 ff. 



nXV. k5tet 1906. Majus 16. V. fOzet 



MAGYAR NYELVOR 



M«sJtlittikiiiindmli6aip1Mn 

■ no hImM Miifi. 



SzerkeBZtl 

SnONTI ZBiaMOND 



8ztrfcs8Ztte«f h kiad6-hlvitel 
IV. rwin jfciif-pift »■ 



tObt£nettudohAny is nyelvt6rt£net. 

y&lasz a Sz&zadok >Nyelvtort^net< cimu cikkSre. 

Miel6ttbfr&16mnak az egyes sz6t&ri cikkekrdl 8z616 kifog&sait 
sorra t&rgyaln&m, neh&ny dltaUnos erdekfi megjegyz^st kell meg 
tennem olyan &lUt&8aira Yonatkoz6Iag, melyeket a mult alkalom- 
mal el^ggS nem vettem vizsg&lat al^, illetffleg amelyeknek alap- 
talaDS^&r61 csak az6ta gydz6dhettem meg. 

Ha bir&16m a sz6t^ keletkez^s^re n^zve a Beyezet^sbfil 
nyerhetd t&j6koztatdst meg birja ydrni, nem ^llfthatta Yolna^ 
hogy »t5bb oklev^lbfil, a mit az OklevSl-Szdt&r szerkeszt^je kiilon- 
ben felhaszn&lt, egyes magyar szavakat HhagyotU (Szdz. 210. 1.). 
Az okleyelek anyag&t Szamota gyiijtotte. Amit 6 kiirt az okleve- 
lekbAl, az, amennyiben haszn&lhatd 4s fontos Yolt, mind megyan 
az Okley^l-SzdUrban. Magam az okleyelekbfil, teh&t a ttir6ci 
pr^posts&g 1252-iki alapft6 Ieyel4b61 sem bagyhattam ki semmit, 
mert nem is gyiijtottem beldlflk. Amit a Szamot&t61 mdr kiak- 
D&zott okleyelekbdl magam itt-ott id^zek, arra csak yeletleniil 
bokkantam a Szamota-fdle adatoknak sziiks^gessS y&lt ellendrz^se 
kozben. De mi sem mutatja jobban bfrdldm foliiletess^g^t, mint 
az, bogy az emlitett okley^lbdl a k6yetkez6 magyar nevehneh a 
kimarad^sdt f&jlalja: »Gud, Obonter, Endres, Paka, Folka, Uros, 
Duhus, Brecbk, Thama, Buka, Seba, Kulen, Obantba, Cbumer, 
Scegun, Hethen, Cbaba, Tobias, Qorg, Noulc Az bizonyos, bogy 
mindezek magyar jobbdgyok nevei. Amde bfr&16m nem yeszi 4szre 
sz6t&ramb61, amit a Beyezet^sbdl megtudhatott yolna, bogy 4n 
nem nev\&rt, banem sz6i&ri akartam frni; bogy a neveJc koziil 
csak azokat yettem fol, amelyek koz magyar szdk yoltak, s ezeket 
is nem mint nevehet^ banem mint s^dkat t&rgyalom. Arra sem 
vet iigyet ennek koyetkezt^ben, bogy a folsorolt neyek yaldban 
mind magyar szdk-e yagy nem. H^szletes t^rgyal&sba nem bocs&t- 

> Az elobbi kozlem^nyben, 154. 1. 6. s. ezek h. olv. ezeket 

MAOTAB NTBLYdB XSZT. 18 



194 ZOLKAt OYtJLA. 

kozhatom, csak annyit jegyzek meg, hogy a fontebbi jobb&gyneyek 
egy r&ze nem kiilonb magyar 8z6, mint — a Iegtiszteletrem61t6bb 
pelddkat emlftve — Bitnicz, Hantkeny Henszlmann^ Jedliky 
Patder, Pray stb. stb. Avagy e neveknek is mind bele kell 
jutniuk a magyar nyeW Nagy Szdt&r&ha,? 

A m4sik dltal&nosabb ^rdekii dolog, amiyel eI6bb kell yegez- 
nem, a gqz 6s gaz-sdr szdkra tett kifog&s. Bfr&16m szerint ez 
adatokban gdz-rdl (a. m. huta!) es gdZ'Sdr-rdl (a. m. a hnt&ban 
ley6 s^rl) yan sz6. »Erre — tigymond — egy kis ut&nj&r^ssal 
Zolnai is r&johetett yolna« (Sz&z. 204. 1.). Alig hiszem, mart 
»ley^ltdrakban forgott< b£r&16m sem yolt k^pes a huta jelentteii 
gde 8z<5t a r6gi nyelybdl kimntatni Tak&tsnak erre yonatkoz6 
nagy fontoss&gti adata ugyanis most keriilt kozl^sre a Magyar 
Nyely Aprilisi fiizet^ben (171. 1.) s igy hangzik: » Mallei sunt 
quattuor et hutae sen gazae quinque, quattuor gazae sunt relic- 
tae« (Mur&ny y&r&nak 1658'iki osszefr&s&b61). Soha ennd yil&- 
gosabban ^s meggydzfibben nem mutattak m^ ki regi magyar 
8z6t — eredeti ley£lt&ri kutatdsok alapjto ! Tak&tscsal sz61ya >kezd6 
historikusc is Idtja, hogy az emlitett idSzetben egyetlen magyar 
sz6 sines, az a bizonyos vuigo sines a mondatban, mellyel a r6gi 
iratok a magyar szdkat latin szoyegbe szokt&k iktatni. Nines is 
itt egyebrdl sz6, mint egy koz^platin gasa^ gaza sz6nak tobbes 
neyez6-alakjdr6I, amely a mondat szerint az ugyancsak koz6platin 
hiitorhutae sz6yal egy^rtelmCL. Mind a gasa, mind a gaza alakot 
megtal&ljuk Bartalban is »officina ferraria< ^rtelemmel, s nem 
egyebek mintar^gi latin casa y&ltozatai. A At^to-Ziu^oa a magyarba 
is dtjott huta alakban; teh&t ha a yele egy^rtelmCL gaza-gazae 
is magyar honoss^got nyert yolna, akkor sem gdz-nsk^ hanem 
gdza-nsk hangzan^k az tijonnan folfedezett r^gi magyar 8z6, amire 
»egy kis utdnj&r&ssalc Tak&ts is »r&johetett yolna« ! Bizon-bizon, 
ez a szerencs^tlen gdz a b£r£16m alaposs^&ban yal6 bizalomnak 
m&r is yeszedelmesen megingott alkotm£ny&t helyre^ithatatlanul 
szetyetette. Van okom mondani, hogy Takdts S&ndorban a regi- 
seg-, azaz hogy r6gisz6-gy&rt6k mfiyelts^gtort^netileg neyezetes alak- 
j&t fogja a nyelytudomdny mindenkor tisztelni. Az 6 gy&dtb61 
yal6k imm&r a banJco-sd, daraho, fogzd-vas ^s a gdz^ hogy csak a 
legszebb gy&rtm&nyokat emlitsem. 

Mert a sorozatnak meg nines y^ge, s hogy a mtir^gisegek 
ki^Uftasa teljes legyen^ yissza kell m^g pillantanunk a sz^ps^ges — ^ 
»regi magyar kertre«. 



TdRT^NSTTUDOHXKY J&S NTfiLVrdBT^Bt. 195 

Minthogy bfr&Idm a Sz&zadokban folfedezett 6sr6gi korte- 
fajokat egy mCLyelts^gtort^neti t^c&ban ^ k6sz igazs&gk^nt m&r 
apr6p4nzre is y&ltotta, a tudom&ny nev^ben 68 6rdek^ben azzal 
a kdrtoel fordnlok hozz&: tegye kozz6 hitelesen 6s pontosan 
mindazon adatait, melyek igazolhatj^k, bogy 6seink kertjeben a 
koTetkezfi kortefajok diszlettek volna: orskortvAy (1. Bud. Birl.)) 
hdmdrhortvdy^ gyahorkortvily, farkasakasjdd-hdrtvdy, gydngyos- 
hortvdy, heteskdrivdy^ikreslcdrtvdy^ hikdU {?)-kdrtvdy, Mindaddig, 
amfg ezekre Takto S&ndornak az Okley61-Sz6t&rban tal^hatd s 
hat&rlefr&sokb6l yal6 id^zeteken kiyiil egy6b adatai nincsenek, a 
folsorolt fajneyeket is kell6 alap nSlkiil yal6 szdgy&rtm&nyoknak 
fogom tekinteni. A Sz&zadokban ellenem yetett kifejezesek koziil 
magam egyel6re csak a vereS'Tcortvdyt fogadhatn&m el olyannak, 
amely r^gi kortefajt jelenthetett, in4g pedig a NySz.-ban meg- 
leyfi piro8'idrtv&y-n6l fogva. M&r a ma megleyfi csdidny-kortvdy-re 
nezye egy kis k^ts^gem yan. Az adat u. i. fgy hangzik: »Arbo- 
rem piri Chaiankurttiele dictic olv. C84k4n(y) kortv^lye. Mint- 
hogy birtokyiszony yan a kifejez^sben, a Chahan-nak bizony&ra 
tulajdoim^yiiek kell lennie, amintbogy ez mint bely- ^s szem^ly- 
n6y Bok adatban olyashatd is az OklSz.-ban. Ha f gy &11 a dolog, 
akkor az id^zett kifejezSs yaldszfnfileg csak y^letleniil tal&lkozik 
a mai csdhdny-kort^-Yel s nem kellett a r^gis^gben okyetetleniil 
k5rtefajt jelentenie. A csdszdT'Jcortvdy koztudom&sdlag szinten 
fajn^y ugyan, de bfr&I6m. nem mondja meg, bogy sz6Uramnak 
melyik cikk^ben talilt r& adatot; ha a helyet is kozolte yolna, 
eldSnthetn^m : feleds6gbdl maradt-e ki a sz6 a kortefajok neyei 
koziil, ayagy sz&nd^kosan mell6ztem az^rt, mert a NySz. utdn 
Lippaib61 (1664—67) m&r ismeretes l^y^n, k^s^bbi adatban yal6 
foly^tel^re — sz6t&ram ely6n61 fogya — nem yolt szlikseg. 

Az emlftett mu-kortefajok nagyobb r^sz^yel m4r a multkor 
foglalkoztam, most csak kett6r61 kell m^g sz61anom. Lehet-e 
nagyobb foltiletess^gen alapuI6 mer&zs^g, mint az, bogy egy 
miiyelt86gt(irtenetfr6 egy hat&rlefr6 okley61nek egyetlen adatab61 
(»ad duas arbores piri Vrshurtuel uocatas*) azonnal egy ors- 
Jcortvely fajneyet mer meg^lapf tani ! Hiszen azt sem tudhatjuk 
biztosan, hogyan kell a r^gi kifejezfe elfitagjdt {Vrs) oWasni: 
I7r«-nak-e yagy Or^-nak yagy pedig Or^-nek. De akdr fgy, akir 
amtigy ohassuk, szabad-e ebb5l az egyetlen adatb61 fajn^yre 

> Budapesti Hirlap 1906. m&rc. 28-iki sz. 

13* 



196 20LNAI GYULA, 

kovetkeztetni ? A mi bdtortalan eszunkj&rdsa szerint az TV^-ben 
legfoljebb valami szem^lj- vagy helyn^v lappanghat, amelyrdl ama 
k^t f&nak a hat&rban neyet adhattak. Es a kikeUo-kdrtvdy ? 
Hiszen ez k^ptelen elnevez^s ; valdszfnfileg nem is fgy kell olvas- 
nunk a helyet {^kyhelleivkeTthweU), banem ekk^nt: kiheUdj azaz 
k^Uo, k^kld kortvdy (1. OklSz. kMik a.)* De b^hogyan olya&- 
suk is, 8zabad-e ism^t egyetlen hat&rlefr6 kifejez^sb6I fajnevre 
koyetkeztetniink ? Mit is tart Tak&ts egy okley61-sz6t&r >elenged- 
betetlenfil sziiksSgesc kell^k6nek? Azt, bogy ^magyar&zatai & 
itSletei on&Udak (ebben bir&16m ellen nem lebet panasz), egyedCLl 
a saj&t Uztos adatain alapuldk legyenek< (Szdzad. 193. 1.). A yizet 
pr^dik^l6 borisza pap jut err61 esztinkbe. 

A r^i magyar kerttel egy&Ital&ban key^s szerencseje yan 
birdldmnak. A fisegy sz6r61 frt hosszabb ^szrey^telSben megrdja 
Tak&ts, bogy az OklSz.-baii >fel nem taMlhat6k< — 6rtsd: nin- 
csenek meg — a koyetkez6 sz6k : SBomolcs^faj mdfiafa^ fnikdlyfa, 
hafttj gyUrufa, megyerfa stb., >melyek mint helyneyek r&zben 
ma is 61nek« (Sz&z. 211. 1.). A megeldz6 es koyet6 &zrey6telek- 
bdl yil&gos, bogy a r^gi noygnyyil&g kifejez^eit l&tja bfr^lom 
ezekben a szdkban is. Bizony&ra csak a tort6netfr6i t&rgyismeret 
s a »r^gi magyar kert< irinti nemes rajong&s lebet az oka annak, 
bogy Tak&ts uram mindent ffinek-Mnak n^z. Hogy az 6 kifeje- 
zes^yel eljek, »m6g a kezdfi bistorikusok is tudj&kc, bogy Mdriafa, 
Mitidlyfa es hasonld belyneyeinkben sz6 sincsen fdrdly a fa ezek- 
ben a /aZu yagy falfMi'h6l royidiilt! >Kezd6 historikusokc is tud- 
j^k, bogy belyn^y-tort^netiink 8zempontj&b61 legelsd rangti forr&smii 
Osdnki Dezs6nek el6yiilbetetlen drdemii Tort^dmi Foldraje-s^ 
E munka II. kotetenek 776. lapj^n a mai Mihdlyfa belyn^ynek 
koyetkezd eredetibb alakjait taldlja a t&rgyismerd, alapos ember: 
MyhBlfoluOj Mibaly/aZwo, Mybal/aZwa. Ilyenek az in birildm 
»regi magyar kertj6nek« fdi! 

Meg tobb; Ieyeg6b61 szedett &ltalanos &llit^r61 is szdlhat- 
nek, de Idssuk immdr a yizsgdlat al& m^g nem yett reszletes 
kifog&sokat a sz6t&ri cikkek betiirendj^ben. 

Aha. E sz6ra yonatkoz6lag azt mondja Tak&ts : >M6g a kozon- 
segesen ismert aba-poszt&rdl sem tudja a szerkesztd, bogy az tobb- 
f^le szfnfi t5rok poszt5 yolt«: (Szdz. 207). A tobbf^leszfniis^g (amit 
kiilonben a Bartal ertelmezes^nek helyreigazft&sak^nt hangoztat) nem 
fontos dolog 8 nem mood ellen az aha »dury&bb po8zt6faj« jelent6- 
senek, melyet PP. 1801-iki kiad&s&b6l s a mai nSpnyeWbSl (1. MTsi.) 



TdBT^BTTUDOMiNY ts NYELVT6BTANEt. 197 

ismerfink; s ha a Magyar Nyely IL 127. Iapj4n tett pontatlan, 
&ltaltoos8&gban sz6l6 hivatkoz&s helyes is, nekem az aM-nak ott 
meg&llapitott, de szerintem m6g bizonyft^ra szoruld jelent^s^rol 
nem volt tudom&som. A Szteadokban szokott m5don ism^t pOntat- 
lanul iddzett hely (amelyen tal4n a Magy. Nyelvbeli hivatkoz&s is 
alapszik), d. m. »az veres, k6k, zold ^s s^rga j6 aba 6s aldbbval6 
abac, n^zetem szerint szint^n nem donti meg az a6a-nak PP.-f^le 
ertelmezes^t, mert a nem finomabb poszt5bdl is lehet jobb is, al&bb- 
yal6 is. 

Aldkor. Hib&ztat bfr&ldm, hogy nem utalok e 8z5nak a ttmkdly- 
lyel azonos jelent^s^re s nem mondom meg, hogy mind a ketto biiza- 
fajt jelent (Sz&z. 208). H&t nem elegendoe latinul, n^metiil tud5nak 
a »8pelta, ador; dinkel, spelt* ^rtelmez^s? S minthogy a tonkoly 
is >8pelta; dinkelc-nek van magyar&zva, nem deriil-e ki 8z5tdrambdl 
a k6t 8z6 azonos jelent^se? 

Alld'tanya, E sz<Sra vonatkozdlag megr5 Tak^ts, hogy piscina- 
nak, weiher-n^li fordftottam (Sz&z. 199). Hogy azonban mi ^Ital&ban 
a tanya 6s mi kiilon az dll6-tanya, azt nagy gdnyol6dt&ban nem 
mondja meg. Maga bizony&ra tudja, de — mint annak idej6n egy 
jeles politikusunk a kibontakoz&s eszm6j6t — nem akarja >a nagy 
harangra kotni«. Hanem akkor mi jogon hangoztatja bfr&lata y6g6n: 
»ha m6gis legnagyobbr^szt a hib&kkal 6s hi&nyokkal foglalkoztunk, 
tett&k ezt as6ri, hogy a hibd^ megigazithatdk, a hi&nyok p5tolhat6k 
legyenekc (213. 1.)? 

Arasz, Hogy e szd nem po8zt5f6l6t, hanem selymet jelentene, 
azt Tak&ts id6zeteiyel (Szto. 208) m6g nem tartom bebizonyitottnak. 
Kov&ts Ferenc is arrasi poazt6r6l tud (1. Nyugatmagyarorszdg &ru- 
forgalma a XV. sz&zadban, 12. 20. 54. stb. 1.), 6s Heyse is wollen- 
zeug nsk magyar^zza (Fremdworterbuch, Harras alatt), amint Bz5t6ram 
PdtUsaiban m&r emlitem is. 

BcUin, Elismeri bfr&l6m, hogy e sz6t »aspiu8 rapax«-nak helye- 
sen 6rtelmeztem; de minthogy a cikk y6g6n a NySz.-ra is utalok, 
ahol MA. alapj&n »balaena€-nak, >wallfi8ch«-nek van magyar&zva, 
vil^os — az o logik&j&val — hogy az OklSz. b5lc8es6ge szerint is 
b&lni^kat, cethalakat teny6sztettek a magyar halastavakban (Sz&z. 202) ! 
Ilyen alapos bfr&l6m, mikor szellemes is akar lenni. ^n szdt&ramat 
gendolkodd emberek s nem olyanok sz&mira irtam, akiknek Ut6- 
hat&rnk v6g86 pontja az orrukn&l van. A balin cikk y6g6n az 
OklSz.-ban ez ill: 3>[V5. NySz. mds jW.]«, yagyis — hogy az elemi 
oktatas szfnyonalira szilljak — : yesd dssze a NySz. cikkeyel, ahol 
mdsk^enj mds jelentesunek van magyar&zya. Magam6y& tettem-e teh&t 
a magyar halastavakban ti8zk&l5 cethalak szellemes ostobas&g&t? 
Aki nem v&rta is meg Bevezet6semet, 6szreveheti, hogy 6n a NySz. 
cikkeire mindenkar hivatkozom, hivatkozom egybevetes c6lj&b6l azert, 
mert 8z6t&ram p6tl6ka a NySz.-nak (L a cfmlapot !) s figyelmeztetnem 
kell az olvasdt arra, hogy az eny6imen kivUl a NySz.-ban is taUlhat 
m6g a sz6ra adatokat. Hogy yesdossz6mben eziittal nem hib&ztattam 
a NySz. magyar4zat4t, mint m&sutt nem egyszer teszem, annak is 



198 ZOLKAI GTULA. 

megvan az oka, az i. i., h6gj a r^giek Saikszai Fabricius ^s Moln&r 
Albert tanas6ga szerint a bcUin nevet rokonbangz&s&n^l fogva csakugjan 
a balaena-rtL Srtettdk. (Vo. F&l Antal cikkdvel, Nyr. 35:139.) 

Belc. E 8z6nak mind alakj&t, mind jelent^B^t kifog4solja Takiits 
(Sz&z. 208). Ami alakj^t illeti, a rdgi belch ir&s cA-ja bfzv&st c-nek 
is olvashato (1. ennek sz^mos p6ld4j&t az OklSz. c-vel kezdddo szavai 
alatt). Hogy !gy ^s nem cs-vel olvastam, azt szl&v eredete s a regi 
beHca-Ysl (OklSz.) meg a mai belice-Yel (a. m. tiszta feh^r b&r&ny, 
MTsz.) foltebetd rokons^ga miatt tettem. A beles ejt^st mindazon- 
&ltal magam is lehets^gesnek tartom. Jelentds^re n6zve azonban ala- 
posan t^ved bfr&l5m. Azt mondja ugyanis, bogy, ha a bele csakugyan 
febdret jelentene — aminek t. i. 6n magyar&zom — akkor a s&ros- 
pataki 1635. 6vi osszefr&sban ^rtbetetlenek yoln&nak e kifejezdsek: 
feir belcs ^ iehSn, feir belcs ttUokj feir belcs tin6 stb., mert, f&gymond, 
»az 0B8zefr6kr6l nem tebetjtik fel, bogy a fehir szdt k^tszer egym&s- 
ut&n baszn&lj&k ugyanazon szfn megjelolesdrec. Ilyen kifog^ssal csak 
a t&rgyismerdk ^Ibetnek, a nyelvismerdk m4sk6nt l&tj&k a dolgot. 
De vajjon nem tartozik-e a nyelvismeret is a t&rgyismeret fogalma 
tA& ? Akik a magyar nyelv term^szet^t ismeiik, j6l tudj&k nyelvunknek 
az idegen szdk ^tv^teldben koyetett azt az elj4ri^8&t, mely szerint a 
jovey^nyszdt nagyobb vil&goss&g kedvi^rt 6pen egy azonos jelentesu 
magyar sz6yal egyiitt is szoktuk baszn&lni. Eg^sz sereg ilyen p&ros 
kifejezSst Allitott yolt ossze m&r Szaryas GJ-ibor az T^rnak 1893-ik 
esztendej^ben, a Nyelydr XXII. k. 540 — 546. lapj&n. Ime egy-ketto: 
fok-garddics, jegyes-mdtka, kietlenrpuszta, kd'-szirt, k^-szikla, OrdUd- 
strdzsa, per-patvary szd-beszid, takard-paplan (ezekben az elso szo 
magyar, a m&3odik idegen); fogoly-maddrf istrdng-kbtily kabola-ld^ 
kamarorhdz, mddi-szokds, pdnyva-kotil, paradicsomkerty szecceUsz^k 
(ezekben az elsd az idegen, a m&sodik a magyar) stb. stb. (L. meg 
TMNy. 362.) A font id^zett &lland6 feir belcs kifejezds teb&t ^pen 
mellettem s Spen b!r4l6m ellen sz6l, ligybogy — koszonet 6rte! — 
b^tran elbagybatom most m^r a belc magyar&zata (» albas; weisst) 
utAn tett k^rdojelemet. 

Beretra, E szdrdl az a kifog^sa Tak&tsnak, hogy nem emlitem 
egyik legkozonsdgesebb alakj&t, a beretrom-ot (Sziz. 203). £pen 
azert nem emlitem ezt, mert annyira kozdns^ges, bogy j5l ismerjlik 
m4r a NySz.-b6l. Hogy bir&l6m a NySz.-ra nem gondol s bogy a 
maga ismerte adatokat mind nagyszab&sti folfedez^seknek, meroben 
uj dolgoknak k^pzeli, arr5l se Szamota, se 6n nem tebetunk. £n csak 
azt emlitem szot&ramban, amire adattal rendelkeztem s amit a Ny&. 
adatai mellett ^rdemes yolt emlitenem. 

Bo^r. E sz6 tulajdonk^pi jelent^s^re ndaye, b&r adatokkal nem 
erositi s a bo^rs&g miyolt&t szabatosan nem &llapitja is meg, igaza 
lebet bir&l6mnak. Csup&n egy dszrey^teldre kell megjegyzSst tennem, 
amely igy szol : »m^g a kezdd bistorikusok is tudj&k, bogy Magyar* 
orsz^on m&s mint magyar nemess^g nem IStezettc (Sz&z. 197)* 

' Igy van-o irva az eredetiben is? 



TdBT^NElTUBOMlKT ^8 NYELVTOrT^NBT. 199 

Ez a f61v&llr6l hangz6 Sazrev^tely amennyire szQks^gtelen volt, annyira 
hij&val van a j6zan 6sz nyilv^nuUs^nak. Hogy a magyar kozjogban 
csak magyar nemesek vannak, azt mi is j5l tudjuk; de hogy egyes 
magyar csal&dok ho6r nevet ne viselhettek volna, ha valamelyik osiik 
el6kelo ol&h sz^rmaz&sti volt — b az OklSz. adatai csupa szem^ly- 
neyek — azt senki sem vonhatja kdts^gbe. A k^rd^s, amint Tak&ts 
a Magyar Nyelvben (11. 131) kiss^ jobban kifejtette, azon fordul 
^^j hogy a nemesi int^zm^ny sem MoldyHban, sem OUhorsz&gban 
nem volt honos, hogy teh&t az ol&h 2»aier-nak s ^tveteldnek, a magyar 
ho€r szdnak is egyebet kellett jelentenie. 

Csdkd, Errol Takats szerint az OklSz. »csak annyit tud, hogy 
kidlU szarvii€ (Sz&z. 206). Igenis, az 6n adataimban ez a szdnak a 
jelentese. De — kdrdi nagy fenny en — hAt a »pileorum huzaro- 
nam csdk6 nuncupatornm« mit jelent ? B4tor yagyok szerenyen figyel- 
meztetni 6i, hogy ezt a jelentdst igazold adataival egyutt megtaUl- 
hatja mindenki a NySz.-ban. Helyreigazf to (?) cikkdben pedig Tak&ts 
uram egyetlen kdzzelfoghat5 adatot nem hoz elo, hogy valamit iga- 
z&n lendftene vele az annyira hi&nyos OklSz6t&ron. 

Csimarin, Errol azt mondja bir&l6nk: ^^Csimarin nevu posztdt 
mi nem ismeriink. Atndztuk a rdgi y&mtarifAkat is, de a csimarinnal 
sehol sem tal&lkoztunk. Maga az 08z. sem ad egyetlen adatot sem 
a csimarin posztdrdlc (Szdz. 208). Testi-lelki vaks&ggal kell megverve 
lennie annak, aki szdtAramrdl ezt &llfthatja. Hiszen a csimarin-posztd 
cikkdben az OklSz. egyik adat& fgy sz6l: »A cimarin poszt6 singitolc 
stb. Az egyszerd csimarin alatt pedig hivatkoz&s yan a NySz.-ra, 
ahol egyik adat csimarin-i, a m&sik csimazzin-i mutat A csimann- 
nak eredetdre is utal szdt^ram, Korosi ertekezdsdt iddzye. Meg kell 
azonban jegyeznem, hogy a ritkabb csimarin alakot az dltal&nosabb 
csimazin meUett most m&r magam is kdtsegesnek tartom. Nem lehe- 
tetlen ugyanis; hogy az r-es alak vagy puszta toll- yagy olvasilshiba 
csimazin helyett, vagy hogy a kdt szd kulon jelentdsd 6b eredetii, 
a regiek azonban olykor tal&n osszetdyesztett^k oket. 

Ferton, Itt ismdt azt mondja bfr&l6m, hogy »az Okleyel-8z6t^r 
egyettenegy adatot sem kozol rdla (t. i. koz5ns6gesebb >telekad<5, fold- 
adoc jelentdsdreX mert az 1594-bol ds 1644-bol yal5 ket adat nem 
foldaddrdl, hanem siilymdrtdkrdl sz5l (Sz&z. 211—212). H&t igenis, 
ilyen s^lym^rtdket is jelentett a ferton, amint taUn Takats sem 
kdtli. Amde nagy lelki h&lyogban kell bir&l6mnak szenyednie, hogy 
az 1644-iki iddzet at4n nem l&tja a 2-ik jelentdsu 1594-iki adatot: 
>Az zedlednek ferton newen ualo je5yedelme vagjon«, s nem l&tja 
mellette a ferton-p^nz-re utal^st, mely utdbbi sz6 alatt azt&n ndgy 
kcdon iddzet is megyil&gftja azt a jelentdst, amelynek adatait nem 
taUlta yolt meg szdtilramban ! 

Fics6r. Itt megint nem yeszi ^szre bir4l6m, hogy az OklSz.-ban 
k^t fics6r sz6 is yan s a m&sodik azt teszi : >das mauthmass (in der 
miihle), kleines holzernes gefassc. Az en elsd ficsdr-om adatai csupa 
Bzemdlyneyek (1428—1602), s nem Utom Tak^tstdl (8z&z. 198) 
bebizonyitya azt, hogy ez a sz6 mi^rt ne jelenthetett volna oUh legdnyt 



200 ZOLNAI GYULA. 

8 ^ItaUban leg^nyt, leg^nyk^t, sihedert is, amint szdt&ramban 6rtel- 
messve van. Hogj >Baru< jelent^se is van a ficsdr-nakf azt j61 tudom 
(1. MTsz. 3. jel.), de nekem erre biztos adataim Dem voltak, bfr&ldm 
pedig nem igyekszik e hi&nyon k^sz iddzetekkel segitni. 

Fodar. E szdnak megint olyan jelent^seit kfv&nja Tak&ts 
(Sz&z. 206) az 6n szdt&ramtdl, amelyeknek adatai mai napig is az 5 
fi<5kj&ban rejtftzkddnek valahol. 

Folt. >A folt 6s f6t a kSt szdUr (t. i. a NySz. ^s az OklSz.) 
szerint portio (darab) ds folt (appendix) < — mondja bir&l5nk s nagy 
bolcsen k^rdi ut&na: »yajjon melyik drtelmez^snek f elel meg azut&n 
az ilyen folt: folt Parous tordai foldon j&rt 144« stb. Erre megfelel- 
het Tak&tsnak ak&rmelyik irni-olvasni tud6 gyerek is, aki a »k6t 
Bz6t4r< egyik^ben, a NySz.-ban tov&bb l&t az orr^n&l a a 3. jelentdst 
is elolvassa : »grex, agmen ; berde, schwarm, borde< ! Nekem erre a 
jelent^sre nem voltak s a NySz. utto nem is kellettek adatok. 

Fuador, Amit err 61 mond (Sz&z. 198), ertelmez^sem belyes- 
s^gSt nem donti meg, csak m&s jelent^sdt is meg&Uapitja a szdnak, 
el6ttem ismeretlen adatok alapj^n. Ezen 6s basonld adal^kai, melye- 
ket a Magyar Nyelvben m&r kdzz^tett volt bfr&l<5m, a sz6t&r F6tlA8ai 
kbz6 ligyis bekeriiltek. 

FUzegy, fizegy. Szememre veti bir4l5m, bogy e 8z5 jelentds^t 
nem fejtem meg (Sz&z. 211). Mi^rt nem fejti b&t meg o, ba tudja? 
Az tires szemreh&ny^t6l akkor sem lesziink okosabbak, ba muvelt- 
s6gtdrt6netir5 teszi. 

Gallon, E sz5nak az az ^rtelmez^se, melyet egyebeken kiytil a 
nemet galone 68 francia gcUon-nal adtam, szot&rilag el^ggd megviU- 
gitj&k a dolgot. De bir&l6mnak megvan az a szakszeru tulajdonsdga, 
bogy a maga adataib6l egyoldaMan &llapftja meg a 8z6k drtelmSt s 
ezt az ertelmez^st v&rja azt&n az OklSz.-t61 is. Az 6 arany gallonos 
id^zetei kedvi^rt mind en gallon »aranyb6l yagy ezfistbdl k6sziilt 
rojtot avagy paszom&nt jelentett* (8z&z. 205). H4t az 6n selyem 
gallon es tafota gallon adataim figyelmen kivQl maradbatnak? 

G6holy (Sz&zad. 198). »Andreas G-wbnU uramra ndzve (1402) 
nagy on mindegy lebet ngyan, bogy alacsony marb6r61 vagy bizott 
marb^r51 kapta-e gdnynevSt, m6gis meg kell jegyeznem, bogy a 
g6b6ly-i m&r Galepinns nevezi c^va-nak, vagyis alacsony iinonek, 
alacsony tebennek. Ezen teb^t nekem — akinek egyetlen, az is k^tes, 
szem^lyn^vi adatom volt a sz6ra — nem Mi jogomban v&ltoztatnom. 
De m^g ba k^ts^gtelenul igazolni tadn& is Tak&ts, bogy a gdboly 
m&T a regisegben is azt tette, amit ma, vagyis bizott marbit 
(1. MTsz.), akkor is k6rdes marad : megvolt-e a szdnak ez a jelen- 
t^se mdr a XV. sz&zad elej^n, az 6n — kiildnben ketes olvasatu — 
egyctlen adatom kor^ban is? 

Grdndt E posztdfaj kdlonfdle szineire n^zve igaza van bir4- 
I6mnak (Sz&zad. 203). De bogy mi bit voltak^pen a gr&n&tposztd, 
arra m^rt marad adds a nagy tirgyismerd a felelettel? 

Gyantdros (Sz&z. 203). Hogy e sz5nak adatai eldtt cimszdul 
gyantds van az OklSz.-ban, annak ok&t a Bevezet^sbol megtudbatta 



I 



TdRTiNETTUDOMiirr 1^8 nyblvt6bt6ket. 201 

▼olna a bfrAl6. Sz6t&ram &ltaUnos elj&r&sa az, bogy a cimsz5kat mai 
alakjukban yeszi fol akkor is, ba ezen alak a regis^gben eld nem 
fordol. Ez eljAr&som termdszetes oka abban rejlik, bogy a mai Bz6Ur- 
olvasd &ltaUban mai alakjukban keresi a szdkat s nem keresbeti 
olyan elavult form&jukban, melyeket esetleg nem is ismer. Ezdrt 
tal&l as olvasd az OklSz.-ban szafalddi cfmszdt, noba a r^giek e 
kolb68zfajt adatom szerint szarvelddi'jiB}s. neveztdk. Ami a gyantdros 
^rtelmez^se ellen tett kifog&st illeti, ebben azt biszem, Tak&tsnak 
is, az OklSz.-nak iz igaza van. A gyant&roz4s mindenesetre gyan- 
t&rral, vagyis gyant&val yal6 bevon&st jelentett; de mintbogy a 
gyant&roa Urgyakat kttlonfdle szinekben illitotUk ki, innen magya- 
rizbatd a gyantdros szdnak namely adatokban a »festett< ^rtelembez 
▼al6 Atbajl&sa. E »festett€ jelent^sre egy^bir&nt a MT8z.-ra vald 
bivatkoz4s8al 6n is utalok« 

Hidas (Sz&z. 198). Hogy e sz5 az OklSz.-ban tal&lbat6 jelen- 
t^sein kfvUl r6vbaj6t, kompot is jelentett, arra nekem adataim nem 
Yoltak. A Tak4tst6l a Magyar Nyelv tavalyi ^yfolyam&ban (464 — 
465. 1.) kozzdtett adatok alapj&n m&r fol is vettem sz5t&ram F6t- 
l&sai koz6 az ott kimutatott, eddig ismeretlen jelent^seket. 

Kaldcs (Sz&z. 198). Az urbariumokban eloforduld »panis circu- 
larise 6rtelmez6s a kaldcs-iiBik rdgi szdtilrainkban levo magyar&zat&t 
nem ddnti meg. 

Kamards (Sz&z. 204). E sz6t mindenesetre szabatosabban kell 
^rtelmezni, mint abogyan 4n a NySz. ut4n drtelmeztem. Amde Tak&ts 
itt sem tesz eleget bfr&l6i ds tdrt^netir5i kSteless^g^nek, mikor azt 
mondja, bogy ^kamards alatt a XVI. ^s XVII. sz&zadban rendszerint 
a kamarai tisztviseldket, nem a kamar&sokat 6rtett4k<. Az ^n ada- 
taim legnagyobb r^sze ugyanis XIV. es XV. sz&zadi, a XVI. sz&zad- 
bdl csnp4n kSt szemdlynevet id^zek. Tak^tsnak teb^t azt kellett 
Yolna elso sorban megAllapftnia, bogy a XIV. 4s XV. sz&zadban mi 
volt a kamards jelent^se. Ha m&r k6t ^vtizeden ^t ballgattak tor- 
t4nettud6saink s nem igazitott&k helyre a Nyelvtort. Sz6t&rnak tort^- 
neti 8zempontb<3l bib6s drtelmez^seit, akkor az utolsd pillanatban, az 
Oklev6l-8z6t&r z&rta el6tt f5lsz5lal5nak mindent pontosan, szabatosan, 
tebilt tigy kell belyreigazftnia, bogy igaz4n koszbnet legyon benne. 

Karmazsin (Sz&zad. 204). E sz6ra yonatkoz6lag igaza van a 
helyreigazitAsnak. A r^gi sz6t&rlr6k s a mi igazoUsunkra csak 
annyit jegyzek meg, bogy a szd eredeti jelent^se, az eddig ismert 
adatok nagy tobbsdg^nek vallom&sa szerint is, mindenesetre »skarUt- 
vorSsc volt 8 bogy csak k^sdbb banyagol5dott el a szin k^pzete a 
fogalomban, amikor t. i. m&r bizonyos mddon k^szltett atlaszt, posz- 
t6t stb. kezdtek rajta AltaUban, a szfnre val6 tekintet ndlkiil ^rteni. 

Keniz, E szdra vonatkoz5lag azt mondja Tak&ts a NySz. cs 
OklSz.-r6l, bogy szerintUnk >yez4rt, kapit6nyt< jelent (Sz&z. 198). 
K^rdem: szellemi yaks^bdl nem Utja-e yagy rossz akaratb6l ball- 
gatja el, bogy|^aefor-nak, vor^t^Aer-nek is magyar&zzuk? Ez a jelent^s 
pedig 9!z6\kr\ szempontbdl teljesen megfelel a ken^zek, bir6i, eliil- 
j6r6i miyolt&nak. A keniz-v^i egy6bir&nt reszletesebb folyil&gosftftst 



ZOLKAI GTULA. 

is tal&\ az OklSz. olvasdja a rokon ^rtelmu sotUsz-hoE adott jegy- 
zetben ; az ide vald ntallis azonban m&r csak a P6tl&sokba kerulheteU. 

Korcovdgy (Sz&z. 205). Kigiinyolja bfr&l6m, amit e ax6 ^rtel* 
mez^seul a NySz., illetoleg FPB. nt&n mondok. Kogy azonban mi hilt 
a korcovdgy, azt nem akarja — vagy nem tudja? — megmondani. 
Ha tudva mulasztja el bir&l6i kotelessegdt, elj4r&B&t nem lehet elegg^ 
megb^lyegeznunk. Ez az elj&r&s, mely, amint Uttuk, nem egyedul 
&\l6f mindennek mondhatd, csak tudom&nyosnak nem. 

Ldncfa (Sz&z. 200). Ennek Srtelmez^s^vel sines Tak&ts meg- 
eldgedve. A ldncfa szerinte >oly szersz&m volt a ySgb&zakban, a mely* 
lyel tiizes lapd&t ^ yetettekc. J^g mire alapftja Tak&ts ezt a mfivelt- 
s^gtort^neti folf edezds^t ? Csap4n arra, bogy »a v6gh&zak felszerele- 
seben a l&nczfa mind^g a tiizes szersz&mok kozott szerepelc. Ez nem 
vail er5s logik&ra. De m^g nagyobb biba, bogy nem veszi eszre 
birdldnk a NySz.-ban Comenius magyarftzat&t, aki azt mondja: L&n- 
cs&kkal, d&rd&ckal, d6genyeckel, lancz fdckal Utal verven: lanceis 
bastilibus et hastis mucronatibus transverberandoc. Ebbol az tunik ki, 
bogy a ldncfa mdgis sziir5 6a nem labdaveto szersz&m volt, ^s ha az 
aUbuzott kifejez^st ^pen re& 6rii Comenius, akkor begyezett d&rd&t 
jelentett. 

Lazur (Szte. 207). Err61 ugyanazt kell mondanom, amit a 
harmazsin'T6\ bogy t. i. a sz6 eredeti ^rtelm^bol a lazorszinnek 
figyelmen kivtil jutlisa csak egyszerii jelent^stani tunem^ny, a 8z5t&- 
ramban lev6 6rtelmez6s teb&t saj&t adataimboz kepest bib&snak nem 
mondbat5. 

Marial6c (Sz&z. 197). Lehet, bogy bizonyos »kir&lyi gyalogotc 
is jelentett, b&r adatokkal ism^t nem igazolja bir&lom. De bogy 
»rabl5€ jelent^se is volt, azt Moln^r Albert ut&n alig lehet keta^be 
vonni. Az el6ttiink ismeretlen jelent^s kimutat&s&val itt is misf^l 
6vtizedig v&rattak meg tort^nettuddsaink. 

Mohar (8z&z. 205). KotelessSgem volt tigy ^rtelmezni, abogyan 
Szikszai ^s MA. magyar&zt6k. A > milium < jelent^sre nekem csak 
egyetlen adatom volt, amely^rt az egykoni 6rtelmez68en nem v&ltoz- 
tathattam. 

Mohdr (Sz&z. 205). Nagy alaposs&gra vail bfr4l6mnak e szora 
vonatkoz5 ^szrev^tele is. Szerinte ugyanis mohdr nem a. m. textum 
undatum, gewassertes zeng, vagyis franci&ul moire, banem »selyemszovet< ! 
Hiszen mindenki tudja, bogy a babosft&st gyapju- 6s ^eZyetfiszoveteken 
szokt&k alkalmazni, bogy iehAt — si licet magnis componere parva 
— voltak^pen 6n is azt mondom, amit nagy tudom&nyd bir^dm 
mint folfedez^st 411it, azzal a kiilonhs^ggel, bogy az 6n magyar&iatom 
a mobdrt nem egyoldaltian, banem iltaldnosabb 6rtelme ut&n, teb&t 
megfelelobben viMgitja meg. 

Patyolat (Sz&z. 208). Ami g^ncsot e sz5 ^rtelmezdse ellen vet 
Tak^ts, az sem patyolat igazs&g. Igaz&n csodilkoznom kell azon a 

' Olv. labddtj amint >kezd6c iskolas gyermekek is tudjUc L. az 
akademiai 6s az iskolai helyeBlr&s 8z6jegyz6keiben. 



TdRT^ETTUDOMiHT ^8 NYBLVT6bt6nET. 203 

szellemi vaks&goiii amellyel meg van verve bir&l6m. Ast mondja 
ugyanis helyreigaziUsul, hogj a patyolat lenszovet volt. De hisz 
»kezdd< BzoveUrusok, sot >kezd6< kereskedelmi akad^mikusok is 
tudj&k, bogy a batisztot kul5n e cSlra termelt lenbdl k^szltik, teh^t 
a >battiBt« Srtelmez^sBel mi is csak azt mondjuk, amit Tak&ts klv&n. 
Hogy azonban kifog&s&nak alapja legyen, ezt az ^rtelmezdsemet 
bolcsen elhallgatja, vagy nem bfrja ^szrevenni. 

Pinyol'r& nSzve igaza lebet Tak&tsnak (Sz&z. 197). Szamota 
adataib5l azonban az eddig ismeretlen Bz5nak borfajta jelentese nem 
volt kiolvasbatd s a N&dasdy-iratokban — mintbogy az6ta m&s 
mddon rendezt^k — Szamota jelz^se alapj^n lebetetlen volt az id6- 
zeteket megkeresnem. 

Purpidn-Tek n^zve is igaz, amit Tak&ts mond (Sz&z. 204). Gsak 
azt jegyzem meg, bogy eredetileg a NySz. 6s OklSz.-beli ^rtelmez^s 
is belyesy a szin k^pzete azonban e sz5 jelent^seben is 6piigy elbomA- 
lyosult, mint a fdntebb t&rgyalt karnkiz$%n'4ib&n, 

Bdsa (Sz&z. 207). Amit e 8z6ra vonatkozdlag megjegyez, az 
tal&n a legremekebb p61d&ja bfri^ldm bebeburgya foluletessdg^nek, 
mert biszen rosszindulatot a »kegye8 oskol&krdlc nem szabad fol- 
tennem. Megjegyz^se sz6 szerint ez: >A rasa sz6t az OSz. meg sem 
fejtiy banem utal az eUrdsa szdra; enn^l pedig magyar&zat belyett 
utal ism^t a rasa sz6ra<. Ez igy igen mulatsilgos volna; nagy k^r 
azonban, bogy nem felel meg az igazs&gnak. Az 6n 8z6tAramban a 
rdsd-TA nincaenek adatok, nem is volt teb&t mit megfejtenem. Rasa 
c i k k nincsen is az OklSz.-ban| de fdl van e 8z6 m^gis v^ve a maga 
bely^n, a szotdr ^ItaUnos szerkezeti olj&r&s&boz bfven, egyszeru 
figyelmeztet^siil (Bdsa, vo, eU-rdsa), bogy, ba valaki keresn6, 
megtndbassa, bogy a roso-nak csup&n az (Ssszet6tele, az el6'-rdsa van 
a konyvben t&rgyalva. Az el^-rdsd-nH azt^n nem az 6n. rdsa cim- 
sz5mra van utaUs, banem a NySz. rdsa cikk^re, ami — gyer- 
mekemnek Bz6lok — azt teszi, bogy az eld'rdsa mivolt&t nem tudom 
meg&llapitani, de forduljon az olvasd a NySz. rdsa cikk^bez, ott 
tal&l adatokat is, magyar^atot is. A legjellemzobb m&rmost a Tak&ts 
eg^sz gtinyol6d&s&ban az, bogy amit nekem t61e valab&ra meg kel- 
lett volna tudnom, mag&t az ddrdsdi, sem amikor adatdt a Nagy 
Szdt&r sz&m&ra bekiildte (innen vettem &t konyvembe), sem most 
nagy betykes^g^ben nem magyar&zza meg! Ignotos fallit, notis 
est derisoi. 

Bemek. Amit e sz5r61 Tak&ts eldad (Sz&z. 206), szint^n isme- 
retlen adatokon alapszik, tebAt csak p6tl6sul szolg&l a remek r^gi 
jelent^seinek ismeret^bez. 

Sdja, Err 51 megint csak tagadni tud blr4l6m, bogy »nem 
remekbe k^szQlt finom posztd volt< (Szto. 206), de bogy mi volt 
b&t tnlajdonk^pen, azt nem akarja az OklSz.-nak el&rulni. 

Tanya (Sz4z. 199). Ennek mivolt&r6l sem mSltdztatott bfr^- 
l6mnak fdlviUgositni, amint font dlld-tanya alatt m^r megjegyeztem. 

Timkdly (Sz&z. 208). Erre vonatkozd dres g&ncsoskod4s&t font 
az alakori^fX mkr bz5v& tettem. 



204 ZOLNAI OTULA. 

Tdrok'buza, E szo magyardzat&ul Takdts szerint elf eled tern 
megemliteni, hogy a. m. kukorica (Sz&z. 207). Sobasem Almudtam 
volna, hogy a nemet tUrkischer weizen ^rtelmez^s mellett m^g a mai 
kukoricd'TSk is hivatkoznom kell, mikor a n^met kifejezest »kezdo 
historikusokc is ismerik. Itt is nagy fenny en gdnyolja kulonben 
Takdts >a k^t sz6t4r (NySz. 6a OklSz.) tudom&nydtc, pedig az o fene- 
ketlen t&rgyismerete a foutebbi, kudarcot vallott kifog&son kivill 
nem All egy^bbol, mint annak ismeret^bol, hogyan neveztSk a r^giek 
a torokbiiz&t — latinul ! 

A b^rcj berek, korte, ndsfa es terceldn cikkek elleni kifog&sok- 
rdl m&r a mnltkor (Nyr. 153—154., illetoleg 147. ^s 148. 1.), a 
gaz 6b gaZ'Sdr-r6\ fontebb sz6ltam. 

y^gig mentein Tak&tsnak mind az 54 (illetdleg a tunyd-rs, 
es do'tanydrTSL yonatkozdkat kiilon veve s a multkori sz&myetes- 
b61 kifeledett tercddn-t is hozz&Srtve, mind az 56) sz<Stari cik- 
kem ellen tett kifog&sain s foldllfthatom m&rmost a bfralat 
m^rleg^t. 

1. Helyesek a koyetkez6 sz<5kra vonatkozd kifog^ok: boer, 
ferton, grdndt, Jiaranibasa, haramia, jargcdd, karmazsiny Udiryjy 
majc, martaldc, pinyol, purpidn. (Osszesen 12.) 

2. Puszta kifog&sok a jelent^ helyes, szabatos meg&llapi- 
tasa n^Ikiil a koYetkez6 szdkra yonatkoz6k: dU6-tanya, elo-rdsa^ 
fiizegy, kamards, korcovdgyy sdja, tanya, (Osszesen 7.) 

3. Csup&n p6tl6 adatokat, illetdleg jelent&eket iartalmaz- 
nak az apdca, bdlvdny, csukds, fodor, fuador, gyumolcsenyes, 
hidaSy lazur es remek sz6kra vonatkozd megjegyzSsek. (Osszesen 9.) 

4. Ellenben helytelen, iires, yagy el^gg^ alaposan meg 
nem okolt kifogdssal illeti Tak&ts a koyetkez6 cikkeket: abay 
alukor, arasz, boLin^ belc^ b&c, berek, beretra, csdkoj mmaWn, 
ficsor, folty gallon^ gaz, gaz-sdrj goboly, gyantdros, kaldca, henez^ 
korte, Idncfa, mohar, mohdry ndsfa, patyolaty terceldn, tonkoly, 
tdrok'buza. (Osszesen 28.) 

Azonban az egyelore helyesiil elfogadott kifog&sokra is meg 
kell jegyeznem, hogya 12 szd koziil, amelyre yonatkoznak, 9 — tehat 
h&rom negyedr^sziik — m^fgl ^ytizede yan a Nyelytort Szot&rban 
tigy magyar&zya, ahogyan ^n is ertelmeztem^ s e mdsfiSl eytized 
alatt tudtommal egyetlen tort^nettudds sem tartotta kotelesseg^nek 
helyreigazitni hib&s magyarazatukat. Minthogy a mfiyelts^gtort^et 
teren nem yallliatom magamat szakembernek s minthogy a fontebbi 

^ Csupan a ferton{pinz)y harambasa es pinyol ismerotlenek a NySz.-ban. 



T5RT£llETTU]>0MiNT ^S KTtlLYTORT^NfiT. 305 

^8 ezut4n kimutathat6 ilyen t^ved^seket csup&n tort^netkutatdk 
fedezhetik f ol s magamnak minden milveltsegi sz6 miYolt&nak meg- 
&Uapit&sa Y^gett kiilon, eredm^nyes nyomoz&aokat nemcsak szakbeli 
jdrtass&gy de a szuks^ges id6 hidnya miatt sem lehetett tennem : a 
hasoDld termSszetCL hib^k^rt b&tran tSrt^nettuddsainkat tehetn6m 
felel6s86. De nines sziiks^gem ilyen szemreh&nytoa. Amint m&r a 
mtUt alkalommal is (Nyn 148) kifejeztem s amint 8z6t&ram Beveze- 
t686h6l is megtudhatta volna bir&16m, a r^gi sz<5k yalamennyij^nek 
szabatos ^rtelmezes^t nem tekinthettem f 6 feladatomnak, er^szben 
csak annyira v&Ualkoztam, amennyire csek^ly tud^ommal y&Ilalkoz- 
hattam. Annak a sok ezer 8z6nak azonban,nielyeket sz6t&ram azisme- 
retlen regis^bdl kozkinccs^ tesz, csakkisebbr^szemfiyelts^gtort^neti 
vonatkozdsti, a sz6 nehezebb 6rtelmSben ; nagyobb rSsziiknek tiszt&n 
nyelvtortSneti ^rdekiik van, s bogy e tekintetben hogyan oldottam 
meg foladatomat, azt m&s, igazs&gosabb b£r&16k fogj&k megdUa- 
pftani. A tort6nettud6sokt61 magam k^rtem a helyreigazft&st, a 
v&laszom elej^n emlftett k^relemben, hib&imat el6re is beismerve ; 
8 most Tak&ts, mikor kapuz4rta el^tt segfts^gemre jon -- pedig 
alamizsn&j&nak majdnem n6gy ot&de csak bamis p4nz — mfivemet 
kicsinyli, oly dolgokban Yal6 jdratlans&gomat, melyek nem vdgnak 
szakomba s melyek egy r^szSnek ismeret^bez tort6nettud6sok is 
csak kiilon kutat&s s jobb^ra szerencs^s v^letlenb61 juthatnak, 
kigtinyolja, s pnsztdn ezen fogyatkoz&som miatt, melyet t&rgyi- 
lagosan is helyre lehetett volna litni, tLgy b&nik el tfz^yi keser- 
▼es munk&m eg^sz eredmeny^vel, bogy egyetlen igazi elismerfi 
8z6 nem hangzik ajkdr<51. Azaz mit mondok? Hiszen, b&r nehe- 
z^re esik lelk^nek, n^h&ny j6 sz6t is ejt a soY&ny alamizs- 
n&hoz: sz6t&ram berendez^se ellen nines semmi kifog&sa (ezt 
elfire l&ttam abb61, bogy meg sem ertette), sajtdhibdt alig 
tal&It benne, s azt mondja — ez az 4n legnagyobb elismer^sem 
— bogy az eg^sz mil szerkeszt^s^Ycl >nagy 6s neh6z munk&t< Yegez- 
tem. Valdban nebezet ! 'kn is elmondbatom a koz szdl&ssal : Eonnyfi 
neki, az egyoldald, foliiletes bir^dnak, de nehez a becsuletes — 
8z6t4rir6nak. Igazs&g^rzetem azonban nem engedi, bogy ki ne 
fejezzem 6n is bfrdldmmal szemben legnagyobb elismer^semet. Nagy 
^8 neh^z munk&t Y^gez 6 is a magyar milYeldd^stortenet adatai- 
nak folkutatds^ban 6s magyar&zat&ban ; leY^Itdrak rengeteg anyag&- 
ban btiY^rkodik; sok ^rdekes es fontos adatot jegyez ki, olykor 
csak sebtiben, a forr&st kozeIebbr61 meg sem jelolve,^ egy 6s 

* L. Nagy Gyula szerkesztoi megjegyz^set, Sz&zadok 200. 1. 



ugyanazon adatot hoi fgy, hoi amtigy, ma bScsi, holnap budapesti 
Iev61t&rb61 id^zve;^ az adatokat j61-ros8zul olvassa; latin 8z6t 
magyartdl megkiilonboztetni nem tnd; a r^gi magyar sz6kat 
gy&rtja; soha nem l^tezett mfivelts^gtort^neti fogalmakat garma- 
d&val fedez f51 s beldliik szfnes kepeket rajzol. Sok ilyen 
alapos mfivelts^gtort^net-kutatdt kfv&nok a magyar tudom&nynak, 
hogy a r^gi magyar nyelv yir&gos kertje y^gre-valah&ra teljes 
dfsz^ben kivirulhasson. 

De hogy tanuls&gul, ahonnan kiindoltam, v&laszom cim^re 
visszat^r jek : tort6nettttdom&ny 6s nyelvtort^neti kutat&s egym&s 
kolcsonos t&mogat&s&ra vannak utalva; a rSgi magyar szdkincs 
tannlmdnydra azonban a tort^nettudom&nytdl csak akkor h&ram- 
lik igazi haszon, ha ennek mfiveltfi megbfzhatd, gondos 6s alapos 
munkdt y^geznek. Az ^n igazs&gtalan bir&ldmrdl ezt, sajnos, el 
nem mondhatom. Zolkai QruLiL. 



jelbnt£s-tanulhAntok 

a komplik4oid8 jelent68v41toE48r61. 

ni. a. 

A harmadik eset kiils6 benyomdsok megnevez^- 
seinek szubjektf? lelki illapotokra ^solypszi- 
chikai er6kre vald Atvitele, melyektfil ezeket f iig- 
gdknek tartjuk. A jelent^v&ltoz&s ebben az esetben mindig 
azon alapuly hogy lelki &llapotainkat, b&rmennyire szubjektfyek- 
nek is erezziik, tobbnyire erz^ki ^rzetek ^s ^rzelmek kis^rik. 
Lelki dllapotainkkal rendesen yeliikj&r yalami oly ^rzelmi han- 
gulat, amely kiilsd benyom&soknak szokott a saj&tja lenni. Ennek 
koyetkezt^ben azut&n 6ket e kiilsd benyomisokkal azonosaknak 
^rezzUk s az ezek megjelol^s^re szolg&ld szayakkal fejezziik ki. 

A jelens^geknek eg^sz sora tartozik ide. A komplik&cidnak 
ugyanazon tory^nyei hozz&k l^tre yalamennyit. E tekintetben 
nines kiilonbs^g koztiik. A kiilsd benyom&snak a term&zete sze- 
rint azonban ket nagy csoportba kiilonfthetdk el. Az egyik nagy 
esoportban a lelki ^llapotokat erzetekney^yel jelol- 
jiik meg. Jellemz6 p^lda erre a keseril 6z6, mely rendesen 



* L. a szdmsd es veamds idezetet a Magyar Nyelv I. 320. ^ IF. 
110. lapj&n. 



JBLBNT^S-TANtJLlliryOK. 207 

izerzetet jelent, de lelki illapotunkat is igen gyakran jeloljUk 
Tele. P^ld&k: 

Keserw syras (JordC. 444). KeserU boszusdg (Nom« 225. Kr.) 

Kallgassitok tehit Gsaba ki&lUs&t! 

Hegy, volgy ! halljad te is, kesertl panaszdt. 

ySrosmarty, Tfind^rvdlgy. 

M&st, mint veaztdnek keseru fdjdalma nem 6rez. 

VSrSsmarty, Zal&n f. HI. 296. 

Keseru irzisheu Toldi eldzdnlik. 

Arany, Toldi szer. HI. 27. 

De hogy ^des anyj&t emllteni merte, 

Att6l keseruv^ facsarodott lelke. TJo. II. 46. 

Ily keseru gondAsX juttak partj&hoz a csergd 
L^th^nek. Arany, Az elveszett alk. V. 

Teltek az ^vek. Any&m teleit b&lban, nyarait meg 
Fiirddkben t5lt^, keserii Mjdt feledendd. Uo. 11. 

Bende aludt folyv&st, de az dlom karjai kozt is 

HallA e' keseru feddist Uo. IV. 

A magyarok pedig omlottak sziintelen, 
Keseru lett n6kik a sz^p gydzSdelem. 

Arany, Szent L&szl6 fiiye. 

Jend megannyi neh§z kdvet ^rzett fej^re hullani e keseru 
dicsMis szavaiban (J6kai: A kSszivii ember fiai). 

A Tceserilsig is eredetileg objektiv jelens^g neve ; pi. a ten- 
ger viz^nek keserHsfge (P&zm: Pred. 33.). A mai nyelvhaszn^- 
latban azonban ink&bb csak lelki dUapotot jelolve fordul el6. 
NSmelykor mSg az ^rz^ki jelent^s a szubjektfv jelentes mellett 
ki^rzik; fgy e pSiddban: 

Hogy egy hajt&sra oly hosszdt igyam 

A keserusig pohardMl. Pet5fi, Sz^pbalmon. 

A jelent^sfejldd^snek ez az a foka, mely a bevezet^sben 
bemutatott k^plet koz^pstf r^z^nek felel meg. A jelent^sv&ltoz&s 
iL L enn^l a harmadik esetn^l fgy megy v^gbe : elsd fokon a sz6 
k1il86 £rz£ki benyom&s jel516]e, de jelent^s^ben oly k^pzetelemek 
Tannak, melyek a lelki &llapotra vonatkozd k^sdbbi jelentest el6re 
meghat&rozzik ; koz^psd fokon a sz<3 egyszerre £rz6ki ^s lelki 
jelent^el bfr a utolsd fokon csak lelki &llapotot jelol. A kese- 



208 SZBBBMLET CsIszIr LORXkD. 

rUs^ pohara kifejez^s rendesen objektfy jelensSgre szokott vonat- 
kozni, a TceserilsSg pohardbdl inni klilsd folyamat; a fentebbi 
p^ld&ban azonban a kifejez^snek lelki vonatkoz^usa van, mely az 
^rz^kivel karoltve jelenik meg. Legtobbszor azonban az objektiv 
jelentes nem ^rzik; pL 

Az nagy zomorusag es keserwseg (VirgC. 19). 

Ha mind bttyal dlek, Vagy mind holtig &rv&n 

Ezentt&l mit 6rek, Jirok, csak btit l&tv&n, 

;^lek-e m6g kedvemre? Mdgyek keserusigre? 

Balassi B., Bdcst&^nek. 

!lSlek amint Slek nagy keseriisighen, 

N6pk. Gy. I. 166. 

Ne menj, ^des szolg&m, jaj, ne menj messz^re 
Eg^sz Nagyfalnnak keserusigire. 

Arany, Toldi IV. 19. 

Ugyanez a jelentfisviltozis megvan a finnben is, s azonkfviil 
sok nyelvben. A finn karvas keserfl, fanyar > karvatis keserus^g, 
elkeseredes; mielen karvatis idem. — A keseru-bfil kSpzett ig6k 
is igen sok esetben lelki folyamatot jelolnek, b&rha eredetileg 
ktilsfi ^rz^ki benyomdsokra vonatkoznak. tgy a keseredikf kese- 
reszik els6 jelent&e ,amaresco* MA. ,bitter werden' PPB; pi. 
Az en sz&jam izlelte a tiltott gyiimdltsot, £s a te sz&jad kesere- 
dett ^rette (P4zm: Pred. 521.). Igen gyakori azonban lelki 6rte- 
lemben is ,contristor ; erbittert werden, betriibt werden* jelen- 
t^ssel. Peld&k: 

Az 6 edes anya igen el keserSduen, keuania vala 6tet latnya 
(WeszprG. 96). Nagy sok kelev6nyek diet ellep^k, ki miatt szent 
J6b igen kesered^k (BMK. lY. 63). Nagisagos Kendy Gabomak 
vagiok keseredett eozuegie arwaia (Badv. Csal. III. 154). Az magya- 
rok keseredett sziwel bdnatnak borulnak (Thaly Adal. II. 424.)- 
S meg itt sines nyugta Et^nek, megy keseredve tovdbb, s viszi v6rea 
fegyvere stily&t (Yorosmarty, ZaUn f. III. 391.). Abban a szomyu 
dr&m&ban, melyet v^rfagyasztd jeleneteivel k^t elkeseredett eUenfel 
Bzfnre hozott, a katasztrdfa szikUja m&r legornlt (Az orosz kataszt- 
r6fa. Yez^rcikk. B. H. 1905. m&rc. 11.). 

Nekikeseredik vminek: riszanja magit vmire; pi. Neki 
kesered^s, n^ki t&zesed& (GKat: Y&lts. I. 943). Megkeseredik 6s 
keserit rendesen kiilsd, ^rz^ki folyamat jeloUje, de jelent lelki 
dllapotot is; pi. 



JfiLfiKT^B-TAirULlfiNYOlt. 209 

Mikoron el nieltem volna azt, meg keseredek az en hasam 
(Sylv: UjT. 11. 146). A rothadt alma megkeseredik (OzF.). Ezen ev 
zjvenek banaitjanak myatia megh keseredek (DebrC. 582). — Ada- 
nak neky innya keserytet bort: myrrhatum Tinam (Pesti: NTest. 
107). Bud&nak sz^p y&rdt sfrva megtekinte, azzal dnnon mag&t igen 
keserUi. (Tin. 275.). 

A heaereg s a mfiyeltetfi keserget ige, tov&bbi keseriU csak 
lelki folyamatot jelol: 

Kesereg: plango, Ingeo, delamentor, miseror 0. moereo, com- 
moereo, misereor MA. fleo Oom.| trauen, leid tragen, sich erbarmen 
PPB. T&rggyal is el6fordal. PSld&k: Kezde kesergheny (contristari) 
es zomorkodny (JordC. 441.), Sirva apolgatja fato86 k^t fiat, oly 
igen kesergi nr&nak fogs&g&t (Tin. 276.). Legtobb a nyilaz6 Tarcalt 
keseregte sziv^ben (VSrSsmarty, ZeA&n fntisa IV. 265.). — Keserget : 
sollicito, moerore aSicio, ango MA. betriibt machen, angstigen PPB ; 
pi. Otet gakorlatossagal e dologgal kesergetic yala (TelC. 2.). 

KeserHl: miseresco, commiseror C. miseror, misereor, com- 
misereor, commiseresco MA. mitleiden haben, sich erbarmen, 
bcjammem PPB; teh&t: sz&n, sajn&l, b&n, szivel, f&jlal vmit. 
A regi nyelvben igen gyakori TeeseriUi vagy keseriil rajta alak- 
ban. Pfldik: 

Kik en raitam es te raitad keserulnek (WeszprC. 4). Gara 
MikldB keseruli vala 6tet igen (Helt: Kr6n. 68). Fdrads&g&t Utta, 
rajta keserule (Argiras), Btimat keseriUi (Balassa B.), 

Gyorgy haragja pedig l^szen rendkiviili, 
Mert vit^z szolg&jit igen keseruli. 

Arany, Toldi III. 9. 

Ma inkibb csak ez a f orm&ja 6\ : megkeseruli = megb^n ja, 
megadja az &r&t, meglakol 6rte. A r^gi nyelvben ,megsz&n' jelent^s- 
ben fordnl el5. P6ld&k: A henger meg keserule a sz^p gyermeket, 
es egy k61yket her^le belly^be, §8 annak a monyit hoza K&lm&n 
kir&lynac (Helt: Er6n. 46. Valki Gen. 22. Misk: Vkert 360, 
Megy: SzA. 5rdme 251). 

Csak ide kell bizni Pnk Mik&ly uramat.* 
Megkeseruli, ba bizgatja v6ramat. Ar., NC. I. 

J6l fog az 6n kardom 61i, 

Valaki megkeseruli, Tompa, N^pd. 

A keserv szdnak is csak lelki dllapotra vonatkozd jelent^s^t 
ismerjiik; pi. Re&tok n^ztemben huUnak keservemhen szemembfil 
kony veim (Balassa : Kolt 70). A bel61e k^pzett keserves mell^k- 
n^Ynek azonban az ^rz6ki jelent^se is megvan: pi. A doktor 
keserves italokkal gydgylttya (P4zm.: PrM. 164), E jelent&ben 

MAOYAB NYELTfiR. XXXV. 14 



210 BZBRElUifiT CsIszXr LOrInD. 

azonban ritk&n fordul eld. Rendesen lelki ^lapotot szokott jelen- 
teni, s mint ilyen k^tMe ^rtelemben haszndlatos: 

1. moestus, luctuoBus, luciificabiliB MA. traarig, betriibt PPB. 
Tartozik [a bir6] Persecutoria Sententiat az karos auagi keserues 
embernek (OklSz. 1604.). Nem elegek a testnek rothad68&g&b6l foAr- 
mazott keserves fdjdaimak (Pdzm. : Pr^d. 69). 

2. lagens; trauernd, leidtragend NySz. ; pi. Siralmas aty6ink, 
keserves anyditde (Thaly Adal. 11:55). 

A jelent^SY&ltoz&st itt — mint emlftettiik — mindig az 
erzelmi hangulat azonoss&ga magyar&zza. A keseru fz^rzet, a 
kepletben A-yqI jelolt fogalmi tartalom Erzelmi bangulata (S) 
azonoB azzal az Erzelmi hangulattal (t), mely a szomortis&gnak, 
b&natnak lelki &llapot&t (B) kfs^mi szokta. Ez okozza azt, bogy 
a lelki &lIapotot az iz6rzet nevSvel jeloljiik meg. 

Sz&mtalan p^ldikt id^zhetiink a jelent^sv&ltoz&s ezen eset^re 
a kiilonbozd ^rz^kteruletekrtfl. Az iz^rzetet jelent6 szavak koziil 
ilyen jelentesv&ltoz&st mutat m^g a fanyar bz6, mely igen sokszor 
jelol lelki Allapotot. P^ld&k: 

A fanyar bdnaf sz&razk^pd y&zza ez (Gombos Imre : Az esku- 
v6s.). L&ssa meg az ember! m^g 6 v&logat 6a csdfolddik, 6s kedvei 
yannak, hoi j<3, hoi fanyar, mint egy nagysiLgos asszonynak (Vdros- 
marty : V^rn&sz IL). Alfonsine pedig, middn anyj&yal egyediil maradt, 
fanyaron, kedvteleniil hajitd sz5gletbe nemzeti szalagos kalapjdt s 
f&radtan yeti le mag6t a pamlagra (J6kai: A kdsziyfL ember fiai.). 
Majd elmondja maga; — ydlaszolt fanyartU (J6kai: A k5szivu 
ember fiai.). Fanyardn: kedyetlenUl (Sz^kelyfold, MTsz.). 

A n^pnyelyben eldfordul fanyari elneyezfe, mellyel a kedvet- 
len, kelletlen, rosszkedyii embert szoktdk jellemezni (MTez.). — 
Lelki folyamatra yonatkoznaka /*an^ar-ralosszefugg6ig^ki8. Igaz, 
bogy ezek a /awyar-ral egyiitt */awy- ,nyomni, szoritani' jelent^sQ 
ig^nek a 8z&rmaz6kai, de jelent^suk kozyetleniil a fanyar jelen- 
testnek hat&sa alatt keletkezett Ilyen a fanyalogj fanyarog ige« 
melyet akkor szoktunk haszn^ni, ha yalaki kedyetlenlil, kellet* 
lentil, immel-&mmal tesz ymit, kelletlenkedik, yonakodik (yminek 
megtey^s^tdl, megmondds&tdl, megey6s6ttfl), ymihez keserii k^pet 
yig. P^ldik: 

£telt unalommal s fanyalogva ett§k (Fely.: SchSal. 44). Igen 
neh6z betegs^get, megyetetseget szenvedni ; ez ellen fanyalog az test 
6s y^r (MA.: Scult. 371). Ki nem inn^c drSmest ut&nna mindeo 
fanyalgds 6s irt6z&s uelkfil (MA.: Scult 375). 



iELENT^S-TAKULMlmrOl^. 211 

T&rsa nagyot n6zett s fanydlogva kezdi 
A cepecup&j&t fdldrtll osszeszedni. 

Arany J. Toldi szer. IE : 29. 

H&t a m&sik kol van? fanyalogva k^rdi 

Arany J. Toldi 11. 

NSha a fanyalog annyit is tesz mint ^kelletleniil ide-oda j&r, 
l&eng' (MTsz.); pi. 

Fel is vett^ky le is tett^k; — a boh6zatb6l el^g I 
A 8z6t, ^rzest, mint a kSntost, a lomtdrok elnyel^k, 
Kinek nines m&s, benne egy-k^t delnS fanyalog. 

Tompa: Magyar mente. 

A yeszeked^s, ci?6d£s is nemelykor fanyaJgds-nsk van 
mondva; pi. 

Fonalgnacuala e^massal mondoan : mikeppen adhat't'a S ieat6t 
mfinekSnc megenn6nc (MUnchC. 182.). 

A finyorog-fanyarog ikersz6 annyit jelent, mint a fanyalog 
rendesen; pi. 

Finyorog fanyorog: nem i<5l esett, ha fgy esett (RAkF. Lev. 
IV. 492). 

A n^pnyelvben eWfordul a fanyalog ig^nek fanydlgd igeneve, 
mint a kelletlen, kedvetlen ember jelzesere 8zoIg416 rendes kife- 
jez^s (MTsz.). — A fanyarit is neha lelki &llapotra vonatkozik ; 
elfanyalodik vmitfll: elmegy a kedve; pi. 

Az a te set^t pathoszod eg^szen elfanyarit bennQnket (Yoros- 
marty: A f&tyol titkai): elkedvetlenit. 

Fdlreveti majd konyveim 6b minden olvas&st6l elfanyalodik 
(Gsokonai). 

Nekifanyalodik 6s rdfanyalodik : nagy nehezen, k^nytelen- 
kelletlen r&z&nja magdt, nekifog. Peld&k: 

El^bb kikiab&ljdk magnkat a lovakra, azut&n neki fanyarodnak, 
kap&val, doronggal ki&ssdk, kiemelik a kereket (J6kai: Egy magyar 
n&bob). K^ts^gbeesett elszdntsdggal neki fanyarodva eli&U a Bz&j&i 
(J6kai: Egy magyar n&bob). Sokd tlirtoztettem magam' az Ut^stol, 
de utdbb is rdfanyalodtam (N6p, Lehr Albert, Toldi est^je, 95). 

Idetartozik a savanyu is. A r^gi nyelvben ugyan &lland<San 
izerzetet szokott jelenteni, de mai haszn&lat&ban sokszor vonat- 
kozik lelki illapotra. Az olyan emberr61, akinek nines kedve semmi- 
hez, nem tetszik neki semmi, gyakran mondjuk, bogy savanyu. 

14* 



212 sz^EitLBT csXszXr lobIkb. 

Ha vki nem tetszdleg tesz vmit, azt mondjuk t&: savanyuan 
teszi; pL 

SavanyHan niz, savanyHan fogcutja a vmdiget : savanydn elhUzza 
a szdjdtf mint aki savanytiba harapott (CsF). Rudolf leirhatatlan 
savanyH h4pet csin&lt ez drvendetes iaenethez (J6kai: Egy magyar 
n&bob). 

A savanyodik, mely rendesen szint^n fz^rzetre vonatkozik, 
igen gyakran lelki &llapotot jelol, amikor is jelent^se ,kedyet- 
lennS lesz'; pi. Ez a vfg ember bogy ehavanyodott I (CzF.). 
A n^pnyelvben, ha vkit megsz^gyenitettek, tigy, bogy nem £rez- 
vSn jol mag&t ^szrev^tleniil kisompolyog, azt mondj&k: kisava- 
nyodik (MTsz.). Neki-savanyodik, nekif anyalodik ; pL 

F&jj m6n n<3) oszt^g savanyoggyunk neki az erddl^snek (Udvar- 
hely m. Nyr. 3:512). 

A 8avanyu-heli ugor *88bo-aXB;p9z6 (MUgSz.) lehet meg 
a savallj saval igeben, mely a n^pnyelyben fordul el6 63 ysajn&l, b&n, 
zokon yesz/ nSha ,sz6gyell, restell' jelent^sben haszn&latos; pi. 

Gsak azt savcUja, bogy 6 nem lebetett bir<3 (B^kds m.).' Az 
ember igen savallotta az 5t forint biintet^st (GSmdr m.) MTsz. 

A bir6 igen savallotta^ bogy a lytoy&nak olyan szeg^ny leg6ny- 
hez kell felesdgiU mennie (OSmor m.) ^ Debrecen vid^kSn, neheztel, 
haragszik, haragot tart' jelent^se is van (MTsz.). 

Az ddes — tudjuk — iz4rzetnek a neve. Az £rzelmi bangulat 
kozossSg^n^l fogya azonban alkalmazzuk oly folyamatokra is, melyek 
nem 6rzeki, banem lelki Slrezettel j&rnak. P^ldiUc: 

Edest moBoliodek (OsomaO. 110), edes hezedev (ComC. 62). 
Kegessegnek lelkebevl jnte ez nouiciust edessen (DomO. 112). 

Sdt szerelme — <5h szfy csud4s onz^sei — 
^68 hoaszHt bitt a hal&lban rejleni. 

Arany, Mnr&ny Ostroma IV. 

Az dZom-nak a kolt6kn£l ^land6 jelzfije az Sdes; itt ugyan 
a sz6nak ^rz6ki 6rtelme yan, de emellett a lelki yonatkoz&s is 
megyan; pi. 

Majd az ides dlom piiiang6 k^p^ben 
Elyetodott arra tarka kontos^ben. 

Arany, Toldi IV. 4. 

Mikor 6k elhagytdk, jott az ides dlom, 
Aki legjobb oryos ezen a yilftgon. 

Toldi estdje IT. 



JEIiENTi^B-TANULMiLlfyOK. 213 

Puha feh^r Agyam huUdmos reddin, 

Mily ss^pen alusztok, 6n szdp csecsemdim, 

^es-e az dUm? . . . Arany, Bachel siralma. 

Jer addig, Mes dlotn! 

Osokonai : Az ^lomhoz. 

Er5sebb a cs6k a bern^l, 

idesebb is a cukom&l [eredeti ^rt.], 

De idesebb a azerdem, 

Mikor a galambom olelem. (Nepdal.) 

Hegy az 6n galambom 

Gsendesen nyugodna, 

Csendesen, Meaen^ 

Ketten, szerelmesen. (Ndpdal.) 

Mi 8Z&rnyal6bb, mint a mad&r. 

Mi hdbbi mint a d^lszaki ny4r, 

Mi a szivet mogszenteli, 

S ides bdval lesz az teli? 

A dal, a dal, a dal . . . — Erd6lyi J., Daliinn. 

^es 6r6m, ittalak m&r! Petofi. 

6h 5r9mneky f&jdalomnak 

Kinos ides irzeminye. Vor. Cs. ^s T. IIL 

Lelkem ides govdolatja, 

Gsongor, itt marad folotted. Uo. IV. 

S melyet annyi gondom Apolt, 

Annyi ides aggodalmam. Uo. 

Krimhilda Etelnek sz^p noje azonban 
T&voli f^rj6hez vala ides gondban 

Arany J. Buda haldla 12. 

Ez legyen onz^stek, mely ama' benso jutalomra. 
VdgyakozdSf a' mely oily ides az emberi szivnek. 

Arany J. Az elveszett alk. 

Az idessignek is van lelki dllapotra vonatkozd jelent^se: pi. 

Aytatos leleknek keuansag es edeseg es lelky wrwm ezt meg 
tudnya (VirgC. 33). Sok tanwsagot es lelky eedesseegSt talaal benne 
(trdjG 510). 

Az idesd, idesded kicsinyftfi kepzds sz&rmaz^kok tobbnyire 
csak lelki 6rtelemmel fordulnak eld ; pi. 

Az emberi term^szotnek idesden esik (S^mb. : 3 Fel 150). 
Nagi edesdedSn meg vigasztaluan (DebrC. 202). Edesdeden mosolyo- 
dot (Born. Pr^d. 17). 



214 8ZEBEMLEY CSiSZis, LORiND. 

^esedik jelenti azt is, bogy 6des fzt kezd kapni (pi. a 
szdl6, middn ^rik) ; de jelenti azt is, bogy vmibez v. ykibez yon- 
zodni kezd (allicior, pellicior, pertrabor SI.; angezogen werden, 
sicb angezogen fiiblen NySz.); pi. 

Azokboz edeaednenc (a bfinSkhSz. Born. Pr6d. 24. 236). Az 
emberek akarattya idesedgy&i a j6ra, idegenedgy6k a gonosztiil 
P^zm : Fred, a 4). Mi m6don idesedhetUnk ennek a sanyarti metel^s- 
nek gyakorUs&ra (P&zm.: Pr^d. 160). 

EUdesedik elsd jelent^se ,dulcesco ; siiss werden^ ; de elofordul 
,pellicior ; verleitet werden, sicb verleiten lassen* jelent^sben is ; pL 

Az kewsseg el edessedeth az Mihaly G-erg dolgan (LevT. 1 : 309). 

Bde^desedik : beleszeret vkibe y. vmibe. Hozzdedesedik : 
bozz&szokik vmibez. Ossze-idesedik : osszeszokik, osszesimul (MTsz.), 
osszenydjaskodik, bar&tkozik vkivel (CzF.). — ^esget csak lelki 
folyamatra vonatkozik, jelent6se : perlicio, allicio, illicio, illecto (C), 
locken (NySz.); pi. 

Az feyedelm az zizeknek zerelmeben meggeryed6t vala, aleyta 
ho^ az zizet edSsgethnie (N&dO. 474). 

^6^/^nek megyan az ,6dess6 tenni' erz^ki jelentese is (pi 
k&y^t cukorral) ; de igen gyakran lelki folyamatot is jelol s ilyen- 
kor ugyanaz a jelentdse mint az ^desget-nek] pi. 

Mag&boz idSaeitSUe yala az k6z n^pet (Kulcs: Evang. 402). 
Olvas^sra 4desiten6 az embereket (P&zm.: Pr6d. a 4). 

Meg^desit: indolco, indulcoro, edulco (C), versUssen, mildern 
(NySz.); pi. 

Cristus ki zokot keserues lelket megedesitni neki ielendi 
(VirgO. 23). 

^Sdeskedik szint^n lelki dllapotra szokott vonatkozni s ket- 
fele jelent^sben baszn&latos; 

1. delector; freude baben, sicb ergotzen: pi. Jatekra, r6stsegre 
atta magat, ezekben fel6tteb ideskedic, gydny6rk8dic (Born.: Pred. 
410); — 2. adulor; schmeicbeln ; pi. Hizelkedgyec, edeskedgyec 
(Born.: Pr6d. 24). 

J^!desked^s a r^gi nyelvben annyi mint ,gyony6r* ; pi. Istenni 
edeskedesre keuankozni (VirgC. 144.). Edesiil: 1. edes izt kap; 
2. ykihe beld^esul : heleszerQtj hozzd&lesul : ny&jasan bozz&ragasz- 
kodik (CzF.). Az edes-heli *^ie-alapsz6 sz&rmazSka az dSel^, 



JEIiENTiS-TANULMil^YOK. 215 

edelg ige, mely csak tijabb nyelviinkben baszn&latos. Jelent&e: 
gyongid nydjassAggal szerelmeskedik, eldeli a gyonyort (Czt'.) ; pi. 

Egy k^p kSriil idelg a biztos 6iiek. 

(Kisfaludy K. Lantos szerelme). 

Itt mulatsz a boldogabbn&l, 

Aki Sbren v&gyna lenni, 

Tunde karjAn idelegni. — (Vor. Cs. ^s T. IV). 

Maga az iz ,sapor, geschmack' sz6 is nemelykor lelki &lla- 
potot jelol; igy e peld&kban: 

Ha az iozagoB mivelkSdetnec izet nem erzendSd (DebrO. 326). Ka 
kedves tanit&sa kiv&ns&got ^s izt h&gy a halgatdkban (Pdzm.: Pr^d. 
a 4). Szlve iz4t el6 tal&lni valakmek (FaL: TIE. 483). 

A nepnyelvben igen gyakori a sz6nak jkedv, gusztus^ jelen- 
tese; pi. 

Arra ^ppen nincsen semmi izem (Szabolcs m. Kis-6e3eny5d). 
Nincsen semmi izem r4 (uo.). tzivel esik a dolog : nehez^re esik 
(Debrecen). Nem nagyon csinny&n b^nok vale, izivel is esik neki: 
zokon esik (Bihar m. Pocsaj, MTsz.)- — Vd. a koznyelvben is : Nines 
iz&re, amit mondtam neki: nem tetszik (CzF.). 

Isei szdrmaz^kaival is igen gyakran jelolunk lelki folyama- 
tokat Igy az izdedih ige rendes baszndlat&ban lelki folyamatra 
vonatkozik. Kiilonosen a nep nyelvSben szokott eldfordulni. Bele- 
izdedih: kedvet kap vmihez, belemelegszik. Ugyszint^n nekiize- 
ledik. Pfldik: 

M&r most hogy belS izeledtem, azt akam&m, bogy yolna vagy 
ket fentnyi k^rd^s [amelyre felelnem kell] (Mik. : TorL. 224). Neki- 
izeUtiek a fiatalok a Uncnak (Csongr&d m. Mindszent, MTsz.). 

A nepnyelvben eldfordul {zelkedik : izetlenkedik, evelddik ; pi. 

Sokat izelkedtek egym&ssal. Elkergettem a Bzolg&l6t, izelkedjen 
velo az ordog ! Izelkediseinok ut6bb is az lett a v^ge, bogy j6l elpa- 
holUk (Cegl^d, MTsz.). 

Az izles szo nem csupan a nyelvidegeknek 6tel, ital fz^nek 
meg^rz^s^re vald kepe886g6t jelenti, hanem a nyelvujft^ 6ta a 
sz^p ir&nt valo 6rz4ket 6s az ezzel kapcsolatos tetszest is. Szdval 
lelki Yonatkoz&sti jelent^se is van a sz6nak. Az izes szd ^ptigy 
jeloli az ^rz^ki, mint a lelki elvezetet ; pi. Egy kertbe vald set&- 
lis izesb az isten hAz4ba val6 men6sn61 (Alv. : Post. 11:68). — 
Az izes ellentSte, izetleyi meg inkabb hasznalatos lelki &llapot 



216 SZEBEMLET CSABzAs, hOKiSD, JELEZTTiS-TAirULMiirTOK. 

jelol^B^re. Hyenkor jelent^: morosus, acerbus, molestus; unmu- 
tig, yerdriesslicb, lastig (NySz.); pL 

Ollyan izetleUf kedvetlen, hogy m^g a felea^get sem 5leli meg 
(Mik : T5rL. 33). — A nSpnyelvben is iztelen : kedytelen ; pi. Tugy 
Isten, mua (ma) igen iszteUn vagyok (Ors^gi ss6U8, Nyr. 2 : 375). 

Izetlenedih nemcsak ^iz^t kezdi yeszteni', hanem ,kedye1r 
lenedik^ Elizetlenedik : disgustor, insulsus fio Kr., yerstimmt 
werden NySz. 

Izetlenit: 1. fz6t yeszi; 2. kedytelenit, rossz kedSlyiivd tesz. 
Elizetlenit: molestia afficio, confundo; yerstimmen NySz. 

tzetlenhedik tobbnyire lelki yonatkoz&sban haszn&latos. 
A ndpnyelvben jelenti ugyan, hogy ,^ty4gy nflkiil eszik'; de 
jelentdse tobbnyire : ,ros8z kedyiileg, kelletleniil yiseli mag&t ; rossz 
kedy^bdl g&ncsoskodik, kotekedik, ciyddik'. P^ld&k: 

Az asszonyom a kis kissel (az Stelt) itt is amott is piszk&l- 
ydn, egyszersmind elizetlenedik^ s hallgat mint a b&ly&ny (Fal. : 
NA. 143). 

L6lekterheld leck^id megyesztik a yig kedyet emberben, elizet- 
lenitik a conyersati6t (Fal. : N£. 73). A sok baj, betegsdg elizetleni- 
tette 6t (CzF.) 

Izetlenkedic mind magaual, mind felebarattyaual (Born. : Eyang. 
ni. 317). 

fzetlensdg: 1. suletlen, sdtalan elm^ncked^s, trefa, ostoba- 
sdg; 2. kellemetlenseg (CzF.). 

Kiilsd ^rz6ki benyom^nak a jeloldje a nyers sz6 is. Nyers 
az, ami termeszeti dllapot&ban yan, maga yal6s&g&ban yan, ami 
nines kikeszftye, szfyds, friss, nedyes, eleyen, yad, erfls, durva- 
(Vo. Lehr, Toldi 39.) Haszniljuk lelki dllapot jelolesere is: 
nyers bu = kemeny, erSs, yad, kegyetlen (nem szelid, mela bd). 
Pelddk: 

Igy yeszod^k Mikl6s, nyerSf haragos d^ban 

Arany, Toldi 11:1. 

Csak, mint ki nagy iitr6l haza^r, s a h&zba 
L^p nevetoB arccal, — de leli m6ly gy&szba\ 
Ideje sines bUcsiit venni a mosolynak, 
Ott lepi a nyers M b yadul osszefolynak. 

Arany, Toldi szer. yill:34. 

(Folytatjuk.) SzEBEMLET GbABZIlR LORiKD. 



KALIidS EDE. SZ^LJEGYZETEK. 217 



SZ£LJE6TZETEK.i 



Nyelvi jelens^g magyar&zat&ban nem kell okvetetlen a fel- 
fog&snak, k^pzetalakft&soak nyelvi nyilyd,iiul&8aira szorftkozni. 
Arra, hogy vitat (sz&maz^kaival egyiitt) eredetileg a. m. ,opptt- 
gno', k£s(5bb ,disputo^ (NySz.), nemcsak nyelvi analdgidt lehet 
hozni, hanem m&s korben is kimutatbatd a k6t kSpzetnek rokon- 
s^a, egym&sba vald itmeneta A gorog kom6dia tulajdonkepeni 
koz^ppontja, bol a k^t ellenfgl dialektikus p&rviadalra kezd, igazi 
fegyveres kiizdelembfil lett (vo. Leo, Gott. Gel. Anz. 1904. 944). 
A 12. sz^zadban szok&s volt a theologiai disputdkhoz yal6 kSzi- 
konyrekoek ^haddszati cfmeket adni {navonUa Soyfiarixfj, */cpa 
o^lo&tjxtj). Igy n^ha a mi 17. sz&zadi hityitdz6iiikn&l, pi. Matk6 
Isty&n Bdnyd8ZC8dMny'2L stb. (Yd. m^g polemia^ toUfiarc stb.) 
Vagy Dapjainkban a SalvcUion army a maga tisztjeivel, vezer- 
kar^yaly teljes katonai szeryezet^yel a >bfin elleni h&bortibaQ*. 

— Fajj fajta (61ettelen dolgokrdl): itt az osszetartoz&s ' 
elk^pzel^enek m&sik m6dj&yal yan dolgunk. A megeleyenft^st, 
melyben a k^pzelet az ^lettelen dolgokat l&tja, tiszt&n mutatja, hogy 
ang. hind (fajta) = n£m. Kind: az osszetartozd dolgok kozt 
csal&di, lesz&rmaz&si osszefiigg^s yan. Idetartozik tal&n a franc. 
efpouser qc. = mag&Sy& tenni yalamely iigyet, de m^g ink&bb a nafy 
m6d, mellyel a n^p a maga heros^yal yal6 kapcsolatot elkepzeli: 
egyenes lesz&rmaz&son alapul6 kapcsolatot teremt A thebaiak 
KaSfioyiVBiQ, az ath^niek QnauSai^ a rdmaiak Aeneadae stb. (Persze 
ezt nem szabad az ethikai 6rtelemmel osszecser^lni, mely az atya 
& anya szdban rejlik : Ztv ndvBQ, Szuz Anydnh, Kossuth apdnh.) 

— Az ed4ny tcUpa, nyaJca, fiUe stb.: fgy minden 
nyelyben. Usener Mythologie c. tanulm&ny&ban (Archiy f. Belig. 
VIL) kifejti, hogy az ember kezdetben mindent yallAsilag apper- 
cipi&lt — meg az emberi k^z munk&j&t is — ; k^s6bb ha nem 
is istenftette, de legalabb megszem^lyesitette, ^Idnek kepzelte. A mi 
metafor&nk e m&sodik foknak felel meg s a kezdetleges k^pzfi- 
mfiy^zetben, jobban mondva m^parban parallel alakuldssal dll 
szemben. Mind a regi gorog edenyeken, mind a kultura n^lkiili 
nepek^in sz&mtalanszor tapasztalhatjuk. hogy k^szitfiik emberalakot 
igyekeztek nekik adni, yagy legal&bb is egyes reszeiket (nyil&s, 
fogo, alapzat stb.) testreszekk^nt torekedtek kialakltani. E nafy 
megszem^lyesft^s k^6bb mint survival jelenik meg, amennyiben, 
mint oly gyakran tortenik, metafor&y& lesz, ami eredetileg nem 
yolt az, s szdjsii mondunk, holott m&r csak nyil&s yan, Td&nak 
neyezziiky ami eredetileg az ed^ny-ember igazi Ulba yolt s ma csak 
alapzat. 

— Gyakran yalamely esemeny az esemSny kijelent^senek 

' V6. Verteey Dezso : Egyezo kifejezesek a magyar es a gorog nyelv- 
ben, Nyr. 33. k. A szerk. 



218 KALL6s £DE. BZl^LJEGTZBTEK. 

viszonjlataiba keriil. PL Die Inschriften tverden nicJU jiinger 
seiUf als das 4. Jahrhundert : ez tulajdonk^pen m&r a jelenre nezve 
is &l]j csak a t^ny konstaUIdsa esik majd a ^ovdbe. E jovd iddt 
Atvittek a t^nyre. Ep fgy Horn. Od. I. 106 : ot fiiv enura &vfi6v 
etEQTiov, azert eneira, mert az istennd kdsfibb vette 6ket &zre. 
Van erre a magyarban is p^lda? Az bizonyos, bogy ha az analog 
jelensSgeket nemcsak a mondattan teriilet^n keressiik, a dolog ^ 
kifejezes^nek folcserelese igen gyakran Sszlelhetd. Hang ^s bdii 
nemcsak a gyermekek sz£j&ban cser£16dik ossze gyakran, vagy az 
oly folcserdes sem ritka, amilyenre Arist. Darazsak 77-ik 
soranak scholast&ja figyelmeztet: Valaki itt^ ki akarja tal^- 
tatni egy baj&nak a nev6t, mondvin: ytAo fdv iariv aQxn tov 
xaxov ((p. a kezdete a bajnak), mire a schol. megjegyzi : a bajnak 
kezdete ahelyett, bogy a baj nevenek a kezdete. A babona szintek 
kik^ri ez osszecser^I^sbfil a r^sz^t — nem is szdlva az itt ki sem 
merfthet6 vall&si jelens^gekrfil e t^ren. Az attikai &tokUbl&kon 
azok neveiben, kiket itkoznak, a betiiket osszevisszacser^Iik : 
ez&ltal majd az illetdk tagjai jutnak ily kellemetlen helyzetbc. 
A vallAsi jAt^k, mely a JdxtvXoi neyfi d6monokat (?o. Htivelyk 
Matyi) tigy oszt&lyozza, bogy van koztiik jobb es bal, sz&mukat 
hoi lO-re (a k6z njjai), hoi 20-ra (a ]&h 6s k6z osszes ujjai) teszi, 
szint^n idetartozik. 

— Anyjuk'Xksk nevezi feles^g^t a paraszt, gyermekeire 
gondolva. A csal&di nyelvben az ily viszonyft&s gyakori: fifiTQog 
fjfieriQtjg, mondja Nausikaa Horn. Od. VI: 311 testvfireit is bele- 
^rtve, soeur-nds. mondja a francia a nagyn^njet, az anyjahoz 
viszonyftva (soenr de la m&re), ugyanfgy a n^met Schtvester- 
kind-jiek az unokatestvdr^t. Egy6bkent is eltffordul az ilyen. 
A n^met egyetemi rektor Kammilitonen'nek szdlftja a hall- 
gatdkat, holott neki nem bajt&rsai. A sp&rtai 6^oZol, mint az 
angol peer-ek csak egymfissal szemben hasonldak, a kivnl 
dllokkal szemben, azok &ll&spontjdr61 n6zye nem illeti meg 
6ket e ndv. 

— A vez& elfoglaUa a vdrat: a potiori a yezdr 6s serege 
helyett. Igy &11 gyakran a kir&ly neve az &llam tdnykedeserdi ; 
yagy a rdmaiaJc ahelyett hogy a rdm. ds szoyetsdgeseik, mint- 
ahogy egy&ltal&n a potiori besz^liink r6nm tortdnetrdl. A gorog- 
ben e kifejez&mod mdg erdsebb: (iaailetg ah. hogy a kirily & 
csal&dja, KdaroQB = KsAtor 6s Pollux. A latinban is gyakran 
igy: Castares mint a gor. KdaTOQe, socen = apdsdk (socer et 
socriis), fratres = frater et soror (ill. fratres et sorores), avi = 
nagyszUldk. (Yo. ezekrdl az elliptikus du&lisokrdl 6& tSbbesekr^l 
Szilasi Mdric cikkecsk^jdt : Indg. Forschnngen 17:442.) 

-— A p^os&yal leyd testr^szeket egysegnek tekintjiik, innen 
fdszemil stb. Eyyel osszeyethetd fjfAinkUxKov (Hom. II. 23:851, 
853, 883) = egydlii fejsze, mert a ^eAcxt/^-nek kdt 6l6 yan. Az 
ellenkezd felfog&s nem. ein Paar Hosen (a. m. eine Hose): kSt 
sz&ra yan s mindegyik szir kiilon egysegnek yetetik. 



oIlOS REZSd, YIBKI Ki^BOLY* APAL^K NTELYJiRiSAINK t6rT. 219 

— Egy-k^t sz^adon &t a fSlelmes ellens^gk^nt szerepl6 
nep neTe tipikus marad: torok, n^met, muszka. Ep fgy Aristo- 
phanes kor&ban MtjSog: Darazs. 12. 

— Harmadmagdval ment: a gorog fgy is mondja: tQiroq 
avTog efifj (6maga mint harmadik ment). A magy. kifejez^ syn- 
kretistikus: a gorognek megfeleld szerkezet (vo. n^m. selbander, 
selbdritter stb.) osszeolvadt avyal, bogy : kett6?el ment — Sz^mo- 
lasndl iltaliban az utolsd tagot emeljiik ki (mint itt a harmadikat), 
ez6rt: harmadf^l, sestertius, rqirov fjfiirdXavTov (Herod. I: 50) 
= ^rfo rdXavra to Si tqitov tj/Aiov. 

— A 'Vd mint id6- ^s ^lapothat&rozd rag is baszn&latos, ennek 
mis nyelyekben is yannak megfeleldi. A t^rshat&rozdnak, mellyel 
itt dolgunk yan, 6si k^pzet-alapj&t erdekesen drizte meg a gorog 
koltoi besz^. Az id6 az emberrel egyUtt szuletik (ovfiqivrog ahiv 
Aisch. Ag. 109, ol avyytvelg fifiveg Soph. O. R. 1082), yele egyiitt 
neyelkedik (naXatf atSvTQoqK)g afiegf Soph. Ai. 623), yele egyiitt 
oregszik (XQ^voq yriQdaxvjv o^ov Aisch. Bum. 286.) Vo. tavasszal 
es a^a iJQt stb. (ezeket Simonyi is osszeyeti MHat. 1 : 387.) Ep fgy 
kfs^ri az embert a Klelem ((po^og avyysvng Aisch. Eum. 691), 
a baj (dXytjddvog ^ ^vviarag Soph, 0. 0. 514, roZg ndhxi voofjfjiaaiv 
^vpovai Soph. AL 338). — Egy&ltal&n az osszetartoz&st, meg- 
feleldst hely- ^s iddbeli egyiittl^t fogalmAban szereti elk^pzelni 
a nyely: fero^icw (sequor) = n6m. folgettj nemcsak kovetni, hanem 
reiiddetet Jeovetni^ engedelmeskedni. 

Kall68 Ede. 



ADAL£K NTELVJArASAINK TdRT£NET£HEZ« 



Adatok az erdftyld^kl l^jszdl&s tort^neMhez. 

Az Erd6yid4k tdjszdlAs&nak a Bar6ti Szab6 D&yid Kisded 
Sz6tar&ban kimatathat6 nyomokon kfyiil ^rdekes irodalmi emleke 
az a yerskotet is, amelyet egy kolt6i lelkiiletfi ref. lelkSsz, Luk^cs 
Isty&n egykori bodosi pap frt. XJt&nzd yolt; kolt^zete a mult 
sz&zad elsd tizedeiben nylizsgo, 14zas irodalmi ^letnek hat&sat 
yiseli mag&n, ^s egyform&n utdnozza Horatiust, Berzsenyit, Himfyt 
es Csokonait. De y^gesy^gig kitfinik e koltem^nyekbdl szul6fold- 
jenek: az ErdfiyidSknek y^gtelen szeretete. Alig is yan egyeb 
tdrgya. J61 ismeri minden zegzugdt. Megenekeli Bodost, Tiburc 
y&r&nak romjait^, a szomsz^d Hargit&t; a Pisztrangosi ktitfdn^l 



* A mai Bibarofalya mellett omelkedo Varbiikk tetej6n l&ihatok egy 
v4r romjai. A inonda szerint ezt a y&rat Sarolta fia, Tiburc 4pitette. (V. 6. 
BibardAlyA 6s Nyr. 35 : 184.) 



220 qAjuos BEzsd, viski kIboiiT. 

Horatins Blandusi&ja jut esz6be, 6a a Murgd tetejdrdl szeretettel 
n6zi a t&jat, 

...hoi D&niel IstvAn, 

Benkdk 6s Ajtaiak, 

]Srdemmel frt Sz&sz Mdzesek, 

H&rf&z6 Bardthiak 

'S tobb m&a ily nagyok Bzfilettek. 

Hiven ragaszkodik ennek a vid^knek t&jszdl&s&hoz is min- 
den vers^ben. Szdkincse eg^szen hiteles adatokat nyujt a mult 
sz&zad harmincas ^veibdl az erddvid^ki njehj&Tis fejl^d^ere. 
J6 r^szuket alkalmunk volt a mai nyelvvel ellendrizni ; misok- 
nak anal6g szol&sok a bizony f tekai ; majd yalamennyi olyan, 
amelynek n^pies £s sz^kely volt&hoz sz6 sem f^rhet:^ 

Ancsorog, Mert, ah! de iAm csak nemzetem &ncBorog. 155' 
(V. 5. MTsz.) 

Babirkdl. Hiresztelik, hogy galambom a m&s hfiiij6t csipkedi, 
annak homlok&n babirk&l, 's C86kjait annak szedi. 81. (V. 5. MTsz. 
Szdkelyf51dr51.) 

BizonyoL Cziczero bizony oUya eztet. 153. (Y. 5. MTsz. bizony.) 

Borosziydn. A boldogs&got az eggyik a hadi friss boreszty&n 
yir6giban k^pzeli nyilni. 122. (Y. 5. MTsz. borosty&n, borossUn.) 

Cicardzgat F68zke korfll cziczor&zgat a csfz. 40. (V. 5. MTaz. 
cicer6l, cicer^z.) 

Gseplesz. Gy^rlt a fiatal tSlgyesen a szemes erdfigondyiselo, 
hogy no temesse el a cseplesz slirus^g. 49. (V. o. MTsz.) 

Gsergeteg, Soholt rugy bokr^ta alatt nem foly a csergeteg. 103. 
(Igy SzD.) 

Csivikel. Hoi csak az djjeU bagjok csiyikeltek, ott most inne- 
p6lye8 hangok 5mledeznek. 161. (V. 3. MTsz. csivikol.) 

Csorgaiag. Legboldogabb a sorssal el^gedd: a csorgatag' csen- 
des cseveg^sei a lenge sz6l C86kj&yal egyiitt szdndorddesbe merittik 
aztot. 181. (MTsz. csorgatag; v6. csergeteg.) 

Gsoronkdl, A kancsdhoz: T^gy te mindig telve &ln&l 's l&gy 
dalomra csoronkiln&l. 107. (V. 3. MTsz.) 

Ddignyitd. A d6lignyii6hoz. H&t te kdnyes vir^ m4r b^hony- 
tad szemed? H&t csak ddlig vagyon nyitva k6k toltsdred? 101. 
(V. 6. MTsz. dilig-ldtd.) 

Ddngicsel. Az 6h m^hetskdk rajtad dongicselnek. 101. 

Eliszpol. Mint a hegykoldokdk [sziilik] a gyors patakokat, 
mellyek eUszpolly^k vdlgyeink vir&git. 60. (Y. 3. MTsz. iszap.) 

* A koltemdnyek eredeti kezirata tadiunk szerint nines meg. De nehai 
Bartha Jozsef bibarcfslyi tanit6 lem&solta oket egy 201 (+3) lapnyi papiros- 
kotdsu kotetbe. Hal&la at4n J6z8a G&bor jelenlegi bibarcfalvi tanitora az&Ilt 
ez a koiet. £z ut6bbinak szivesseg^bol dolgozhattam fol az itt kozlott ada- 
tokat. — A kezirat harom konyvre osztott 69 koltem^nyt — kozottiik nem 
egy igazan szepet — tartalmaz. 



ADAliK KT^LYJ^rXsAIKK TdRT^NfiT^HE2. 321 

Elrapni, Bajta h&t a gondszalasztdt ereastgessHk a csapon 's 
hunnuaB ULncsnnk sz^kelly l&bbal ropjuk el e y&rt napon! 152. 
(MTaa. rap.) 

Fdinsdg. A mnskot&ly mikor szedik f&insdggal izelkedik a vfg 
BsQretesanek. 35. (MTsz. fdin,) 

FcUdokoL YagyoD, ki a t&g gyomrd Pisoval 6jjel nappal fal» 
dokoL 122. 

Fodor. Ti btia bukkok, ti f odor gyerty&nok ! fddjetek el enge- 
met. 8. (Y. 5. MTsz.) 

FmkUndd. lit a fuldkl^ndo Urmazsibaj helyett sandSrkSdo 
kecskegSddly^k mekegnek. 185. 

Huhol. A Napban itt egy vad bagolyi&l hubol. 154. (V. 5. 
MTsz. huhdhol) 

Ipar. Mfvelt volgyeid megteremik jallSted 's az ipar dics5 
nity&ban Up^sed el Dem v^ted. 191. (V. 5. MTsz.) 

Iparol, Az el5nkbe tfizott czdlra sajk&nknak surii bukdos&ssal 
kell iparolni. 4. (Y. 5. TSz. H&romsz^km.) 

Kokorcs, Hoi Ugy sz&rDyait elvonta a fuvalom, ott most torpe 
kok5rts 's k^k liliom nyilik. 92. (Y. o. MTsz.) 

Koppint. Tenger sztintelen kdppint toltve begy^t vizekkel. 
110. (Y. 5. MTsz.) 

Latkdzott? Itt nem latk&zott a Unyka bore. 184. (Y. 5. MTsz. 
aikds-fen^f yfzfen^k, amelyen sok az akad^kos gySkSr.) 

M^fdiyol, HireszteUk, bogy az estve kis^rtetet szenyedett 
nyakrithdja, 's melyf&tyola amiatt megrepedeti 81. 

NyogdincseUf. Yisg&lgatom a tarka mez6t, bol a nyogdintsld 
[fgy] patakok j&tszva csavarganak. 129. 

Fdsintos. Itt eggy agg di6fa ptointos alj&ban a mad&rdalzaton 
gySnydrkodm lebet. 184. (Y. 5. MTsz. 2:100.) 

Pepecslds. Oly bity&ny pepetsl^snek orlil, mely semmi &ld&sos 
j6val sem dicsekazik. 101. 

B^ta: rajta, Figyelmezziink int^s^re, ez a yit^z legszebb b^re. 
Az illyen badi bokr^ta — dits6sdg r^ta. 148. 

Seppedikes. A az6p Balaton ^s a sepped^kes Fertd a m&s 
Magyar bazAra diszt ada. 156. (Y. 5. MTsz. sUpped.) 

Simma, Felnyitjnk a szfy rejt5kit a csal&rd kopogtatd selyp- 
simma besz^dire. 188. (fgy ejtik most is.) 

Simmft Nem simmltgainak 6des atyai gondjaim. 201. (Ma is.) 

Sindik. Az 6h ny&j m6telyes Mn 's szfik legel5n epedezye 
sindik. 155. (Y. o. MTsz.) 

SUnd&rkad^s. 6 te kitsiny birka b&r&ny ... A szelidsdg benned 
lakik, azt mondj&k mindenek, a kik l&tty&k sUndorkod^sed. 117. 
Itt a ffildkUDdd l&rmazsibaj belyett 8iind5rkod5 kecskegddolydk 
mekegnek. 185. (Y. 5. MTsz.) 

Tapongd. A darazsok 's vad tSvisek k5zott j&tsz6 szelids6g a 
Upong6 gyerek. 186. (Y. 5. MTsz. tapog.) 

Tojangds. T&tozz v&rosi tojong&s! 84. (Y. 5. MTsz. 2:753. 
tojongol) 



oihOB RBZS6, ViSKt kIrOLY. 

Tuzkaszcd. Y&rDai Y6rmez6 's Konst&nczi&nak tfizkaszalja nin- 
csen-e gy&szjele rajtad ennek? 187. 

Udu: odu. Egy vad bagolytil huhol elhagy^a a venfiik reves 
udvait. 154. (Y. o. MTsz. odu,) Udvos 153. 

Viszong. Im-e s&nczra d616k, v^lve, bogy itt Um nem viszon- 
gok. 176. (Y. o. MTsz. viszolog.) 

Vukli. Itt a r6t vukli nem talAl vev3re. 184. (Y. o. MTaz.) 

Zsimb, Mint Diirer Albert, a le£6z5 asszonyi zsimbek alatt 
rogy 5ssze. 188. (V. o. zsinibel, zsimbes,) 

GiiiOS Rezs6. 



11. 
Tordai Tamils lapsztili jegyzetei a XTI. szizadbdl. 

A Nyelveszeti Fuzetek 32. sz&maban adorn A tordai nydvjdrds tiizeies 

leir&s&t. Itt a Nyr.-ben a nyelvj&r&s tort^netehez vaI6 adal^kul kdsl5ni Tordai 

Tam&snak a XYI. szazadbdl fonnmaradt lapezeli jegyzeteit. 

Tordai Tamds tordai szQletesii kolozav&ri di&k volt. Egy latin 
konyybe Irogatta jegyzeteit. E konyv cime: Nicolai Peratti: Comu- 
copiae (sive liber commentarioram linguae Lat. etc.). Kolofonja: 
BasUeae, apud VtUent. Curionemf mense Martio anno MDXXXIL 
(A cfml. bi&nyz. A konyv a kolozsv. ev. rev. kolL konyvUlr&ban van.) 
Tordai Tamds 1551 -ben szuletett; ezt a konyv 1005. lapj&ra irt 
jegyzet^bdl tudjuk : Mater charissima dbiuit morte annt 1873 setimo 
die setenibris cum essem annos iam nattis 22 et manerem Claudiopoli 
in summo meo luctu. Hogy di&k volt, bizonyftja az 562. lapon levo 
f51jegyz6s: Patremot meg fogtak galos petriben fel akaztotak korpa 
kotelel hogy ha megy hirta... (olvasbtln) kolosuarai egy zegin Deak 
A. D, 1578. S bogy tordai volt, azt nev^n klvUl a konyv atolso 
lapj&ra irt Tord&ra vonatkoz6 foljegyz^se bizonyitja^ mely igen ^rdekes 
babon&r6l, vagy csod&r6l eml6kezik meg : Annales in Thorda, VOulus 
duorum capitum natus est Thorda cum comitiae celebrarentur, Armo 
Dni 1568 apud ciuem quendam qui nominatur Petrus Iso. Deinde 
duo demonia senissima ex quadam Muliere ejecta sunt, in nomine 
christi crucifixi anno Dni 1569 post festum drcumdsionis do(m)nj 
feria(rum). Et hoc deo est notandum^ quia ne in Novo quidem testa- 
mento legitur christum in fe^ninis tantum miraculum demanstrasse. 
Cum aut(em) querentur Demones quod nomen hdberent responderunt 
alteri nomen esse Saitar alteri vero Oereblie. — A konyvet Tordai 
elott 6b ut&na m&sok is baszn&lt&k. 1575-ben a Szentm&rtoni B^inte. 
1578-ban m&r mds6: Gompleto regiminis officio ingressus sum scbolam 
Claudiopolitanam 21 July 1573 et libram bunc statui emi 1578. 
Neve sebova sines beirva. 1616-ban a Nagyr&kosi Baltbas&r^, aki 
tobb sz&z latin sz6 mell6 irtaodaamagyarjelen- 
tSst. 1729-ben T. Tatai J&nos kolozsv&ri nyomd&sz^; utols6 ismere- 
tes birtokos ugyane sz&zadban Tsepregi Ferenc — A konyvben 
van egy csom6 irka-firka, ir&sprdba. A t&bla bdtso felen Tordai^n&l 



ADAL^K NTELVJ^rIsAIKK t6rTi£nET^HE2. 



323 



r^giesebb ir&ssal: Buniastus kechke chechev zeoleo. No giogywlj megj, 
No giogyulj meqjj Megj JaniperuB fen^w ma^, Balista szamszerigj, 
huniadi Janos, verticullum yel yerticillum pereszlen, otella8[?] tik 
monj feyer s igen sok lapsz^li jegyzet. A Tordai neve aU — val6- 
szfnCLleg Szentm&rtoni — ezt Irta: haztig agehb, 

Tordai lapaz^li jegyzetei r^szint a kSnyv indexe mellett 8z6t&ri 
rendbe azedett latin szdsz&rmaztat&sok melld, rSszint a szQveg melletti 
marg6ra vannak frva, ahol az illeto latin szavak a szovegben el5- 
fordnlnak. A nagy kezdobetft helyett kis bet&t Irva, az u fol6 tett 
k^t Ton&st (u) yagy kamp6t (u) elhagyya, hasonl5k6pen az o hang 
jel5l^s6re 8Zolg&l6 eo i'6\6 n^ha odatett e-t yagy kamp5t ^s a hosszii 
C fole irt hajtott ^kezetet, — egy^bk^nt lehet6leg eredeti helyes- 
I'r^Myal kdzlom: 



locifrangibulnm huzganjj, 

agula iorokfayas. 

antela ab ante et telon longa(m) 

zi^eleo. 
aqaagia(m) wyz fen^k 
dissaere ky fey tenff. 
emnia yel hemina f^ eytel kupa 

wagy mezzelp, 
eminuB extra manus quasi iawol. 
cominus a co(m) et manuB zemteol 

zeniben. 
eruca ab erodo quasi eroda hympo. 
fala kapolna. 
festino[?] a festum et lignum az 

haz teteyen walo hozzto gerenda 

alial az feodeel alath, 
filtra(m) a filu(m) nemez kapchpa. 
fixula a figendo kapoch, 
girgillus yolutoriu(m) fergettyw a 

gyro gomMitto (ez ut6bbi m&s 
jaba serenS a jubeo. [inls). 

jonix th^o a iuyando. 
labina izopos hel\ 
liber a libero quod lignum defen- 

dat intus fa hajj. 
linipedium saru keoteo. 
homo ez id^. 
homotinus ez idei. 
indnciae frigp, 
maluB gonoz, 

paleariu(m) polytoas haaz a palea. 
pedix heko. 

petoBy strabo, lusius w{)gPorgo. 
plemia hasadozas az Idbodo(n), 



pupa alaka pupus. 

quadrifiduB negS zegew. 

sagax huzleo. 

porta kalyka, [?] 

uruB helend. 

tripudium tanch, 

specula erkelp, 

aegonomuB agazo, 

sexagies centena milia aureoru(m) 

hatwa(n)zor walo zaz ezer arang 

forpnt 
moUe uinu(m) eretlen bor (m&s 

fr&s). 
yacinia kokhorche(n). 
tonsillae hegezet karo, 
referre impen8u(m) zamoth adny. 
silentiariuB iitkos tanach vulgo se- 

cretarius. 
rates tutalj), 

caespitator equs botlo lo, 
Buccerda (melle ez van f rva :) zo- 

pod azt. 
subscudes heweder fa, 
rediuia keormeod keorwl valo fel 

zalkazas. 
pterygium tytik zem, 
concido meg apritani. 
ancile kurta es reovid pays. 
hebdomarius egy hety, 
cyphus obnubilitatuB rwth poros. 
amula nijakon valo czyomolpek. 
epithogium vestis supra toga 

kamsa. 
exequiari torban lakoznp. 



234 



mODAtOH. 



quasi seorsum eo le higgadni. 

panis s(e)c(aD) darius keoz kenHer. 

A 347. has&bon utal&s: QergeV 
mesterek it laknak. Az katma- 
rok istene. Horat 1. cp. lar. 

yerticulum pereszlen. [rp. 4. 

mbetae varas beka, 

mangonizo meg^ ekesitem, 

cibuB miliarias kHsaa, 

baa emeleo. 

helciam ab helcho h€Uim Hno rtbd. 

Bup(er) lamare carra(m) meg akaz- 
tanp. 

eqaus helciarius hamos look. 

»luxata membra dicuntur quae 
sais locis mota sant, at infe- 
rius ostendemas* kyminffwles, 

»Heben pocula ministrantem . . ., 
quia remotis vestibus obscoena 

(Martialis e soraihoz:) 



corporis 08tendit...< (tz zaydt 

mutatta uolt megh. 
amea fUeozeo fek. 
orea aUazo feek. 
dolium habes £iliar(am) danai te(^ 

agyad tDogPan. 
inaeqaal(ite)r o(b)liqae, distorte, 

diducendoy perturbate scribere 

horgMon. 
coticala arany probalo keo. 
semicadium kys kad* 
taxillus kochka, 
go8sipia(m) g^apoi. 
a8pergilla(m) zentdeo faaczka. 
sparas tvas M%o(m) mint zebenben 

po8(sam) vocari. 
querquedulae kwlleo fortasse. 
dissaere ky feyteng. 
arieria minor lingua ngelw cziap. 



>Infelix uenter spectat conuiuia culi 
Et semper miser hie esurit, ille uorat« 



ez van jegyezve: arrod otH. 

cespitat botlik. 

pullus eqas citko. 

capulus zent Myhalj loua et zahlya 

moroklattga. 
gerae karosn^a etiam nugas de- 

notat. 
galla subafa. 
hod^docos tolwap. 



incilia arkolas. 

impages heweder. 

loyX^ kopia foztaan,[?] 

»8trenam uocamus, quae datur die 
religioso ominis boni gratia.. .< 
vy eztendechen V€Uo ayandek. 

ossiculatim chiontanket 

fatum istenek el vegezett tanackia 
es akarattpa. 

VisKi KIrolt. 



IRODALOH. 
K6t gyakorlati c^M nyelTtan. 

1. Ungarisch. Lehrbehelf fiir den Gebraach an k. u. k. Militar-Bildang- 
and Erziehungsanstalten. Von Oberst Paukert und Hauptmann WUner* 

I. Toil. Wien 1903. — II. Teil. Wien 1905. 

2. Berlitz mddszere a modem nyelvek elsajdtitdsdra. Magyar resx. Fel- 
nottek resz^re. Szerzok : Berlitz M, D, New- York, Boissertfe O. Budapest. 

Europai kiadas. 1903. 

A magyar nyelvtanul&s orvendetes halad&s&r6l tannskodik ez 
a k^t mu, melyeknek mindegyike arra a c^lra tSrekszik, bogy idegen 
anyanyelvUek min^l konnyebben 6s gyoraabban tanulbass&k meg a 
magyar nyelvet. 



! 
mODALoM. 226 ! 

Az els6 m& a hadaprddiskol&k novend6kei sz&m&ra k^szUlt; 
teh&t a szersdknek olyan ifjakra kellett gondolniok, akik elott a 
magyar nyelv teljesen ismeretlen. S munk&jakat az is neheziti, hogy 
dz iskoliik tanterv^ben k^t ^ven &t caak 2 — 2 6ra jut a magyar 
oyelvre. A tanfUs c^lja s ezek a kulB6 kortUm^nyek megszabt&k 
a mddszert is, melyei a sz6rz6knek alkalmazniok kellett. Nem sza- 
b&lyokat ^s forditand6 p6ldamondatokat adnak a tantild eU, hanem 
rdgton bevezetik az 416 nyelv haazn&latdba. M&r a bevezeto gyakor- 
latokban igen Hgyesen gylijtdtt^k ossze a magyar nyelvnek azt az 
anyag&t, ami legkdnDyebben kertll a magyar f5lddn tart6zkod6 idegen 
Bzeme el6. A rendazeres gyakorlatok azut&n folytonosan b5yltik ezt 
az anyagot. A nyelvaDyaghoz a tanal6 vagy a t&rgyak kdzvetlen 
Bzeml^lete tLtjto jat vagy pedig k^pek bemutat&sa segfts^gSveL 
Az egyes leck^kben megazerzett nyelvanyagbdl kell a tanal6nak a 
tan&r segitadg^vel a magyar nyelv szab&lyait megismemie. Dics^rettel 
kell megemlftenfink, hogy a kdzdlt szabklyok rdvidek ^s viUgosak 
B meg&llaplt^uk kell5 iddben, el^gs^ges nyelvanyag segfts^gdvel tor- 
t^nik. Az elso fiizet nyelvanyaga fdleg a mindennapi diet kdrul- 
mdnyeibdl van merit ve, a m&aodik filzetben m&r nagyobb olvasmd- 
nyokat tal&lnnk s a gondolatkdr, melyben a tannldnak mozognia 
kell, fdleg a katonai diet. A f6bb olvasm&nyok a kQl5nboz5 katonai 
szab&lyzatok nyom&n kdszfLltek s ezekhez j&ralnak az dletb61 merf- 
tett beszdlgetdsek s egy dldnken megirt olvasmtoy az elsz&lUsol&Brdl. 
Ezekei a szovegeket ndh&ny j5l megv&logatott koltemdny (Aranyt6l, 
Pet5fit51, YorSsmartytdl stb.) s egy ujs&grdszlet tarkltja. 

A magyar 8z5vegr51 teljes eliamerdssel kell szdlannnk; az 
olvasmiinyok, beszdlgetdaek magyars&ga nyelvtanilag hib&tlan a stflus 
Bzempontj&bdl ia caak alig egy-kdt helyen azorul javit&ara.^ — 

A B e r 1 i t z-iakoldk m6dazere eldggd ismeretes nemcaak a nyel- 
vdszek, hanem a nagykdzdnsdg elott ia. A felndtteket az dlo az6 
kozvetltdadvel tanftj&k meg az idegen nyelvekre, teh&t a tanUds 
alapj&ul 8Zolg&l6 kSnyvet mindig az illetd idegen nyelven azerkeaz- 
tik a a tanal6 anyanyelvdt teljeaen melldzik. Ezek az iskoUk elter- 
jedtek az egdsz vil^on a a tanul5k ezrei l&togatj&k. A magyar 
nyelvet az 1904. dvi kimutat&a azerint 278-an tanultdlk a 20 mes- 
ter foglalkozott a magyar nyelv tanU&s&val. A Berlitz-m6dazer 
alapj&n kdazQlt magyar kdzikonyvet a budapeati iskola vezetoje, 
Boiaaerde 0. frta. E helyen nem akarunk aem a Berlitz-iakol&k 
mddazerdvel, aem pedig a tanftda eredmdnydvel foglalkozni, csakia a 
magyar nyelvkdnyv r5vid iamertetdsdre szorftkozunk. Az I. rdsz 
elokdazitd leckdket (azemldltet5 oktat&a alapjto) da elemi olvaam&- 
nyokat tartalmaz a az fgy nyujtott nyelvanyag kapca&n gyakorolja 
hb a tannl6 a tandr aegltadgdvel a nyelvtani alakokat, mindig k5ny- 
nyebbr61 nehezebb anyagra tdrve &t. A 11. rdaz a halad6k sz&- 

' E ket fu2et reazletesebb ismertet^se a Ludovika Akad^mia Kozlo- 
nydben jelent meg. (XXXI. 6vf. 695-8. 6s XXXII. 6vf. 250—2. 1.) 

UAQYAB HTSLYSr. XXZY. 15 



226 iBODALOtt. 

m&ra 08szefttgg6 besz^lget^seket 6s irodalmi olvasm&nyokat Dyujt s 
ezek alapj&n tdrtdnik a nyelvtan m^g nem ismert r^szeinek begya- 
korUsa. A szovegek magyars&ga kiel^gftd, csak n^hol, ktQonSsen a 
tan&mak sz6l6 r^szekben, kellene a stilus, itt*ott m^g a helyes magyar- 
B&g szempont]iib6l is ^tsimitani. Az anyag feldolgoz&sa is helyes: a 
tanul5t fokozatosan ismertetik meg a magyar Dyelv szerkesetdnek 
saj&ts&gaiyal. Ebben a tekintetben csak egy-k6t megjegyz6sre szorit- 
kozunk. M&r a m&sodik leck^ben gyakorolj&k az ilyen mondstokat: 
Olyan sziles, mint..., Szilesehh, mint... stb. De sehol sines sz5 az 
dsszehasonllt&s m^sik m6dj&r61: SzHeseVb az asztalndl. A 10. lecke- 
ben volna legalkalmasabb helye az ilyen mondatok gyakorlas&nak. 
— Ad. lecke a birtokos kifejezSsek gyakorl&s&val foglalkozik a 
a konyv itt 6a k6sdbb is csakis ezt az alakot ismerteti : Ez Kavdcs 
Umak a kalapja, mell5zve a gyakoribb 6s r5videbb alakot: Ez 
Kovdcs ur kalapja. Pedig m&r itt, a tanft&s kezdet^n meg kellene 
ismernie a tanal6nak ezt a szerkezetet is 6b k^sfibb egdssen mellfiz- 
hetn6 a szokatlanabbat. IJgyanitt kellene 8z61ani as -4 birtokk^pzo 
haszn&lat&r5l, pi. Ez a kalap Kovdcsi. S errol k6s6bb sines sz6. 
Az ikes ig6k ragozds&t az I. r6sz merev kovetkezetess^ggel tanitja 
(44. 1.), de m£r kesdbb a 123. lapon jobban k5zeledik a 8zerz6 az 
616 nyelThaszn&lathoz s ilyen alakokat is haszn&l: enne, fekUdne. 
A magyariil tanul6 idegent mindj&rt a legelsd alkalommal fel kell 
vil&gositani az ikes ig6k ingadoz6 baszn&latdrdl. 

BaLASSA JdZSEF. 

A romin helyesfris tort^nete. 

Irta : Siegescu Jdzaef dr. k\\. fogimn. tan&r. Bpest, 1906. 

Siegescu Jdzsef 6rdekes munk&val gazdagitotta nyelv^szeti iro- 
dalmunkat. Nem tekinthetjttk feladatunknak, hogy e mtuik4t itt a 
r6szletekre kiterjeszkedTe bfr&lgassuk ; de azon bat&s folyt&n, smelyet 
a magyar helyeslr&s 68 irodalom a rom&nok6ra tett, a kdnyv tartal- 
m&nak ismertet686t 8Biiks6gesnek tartjuk. 

Mindj&rt kiemeljuk, hogy a szerzS kdnyv6b61 nemcsak a rom&n 
helyesfr&snak, hanem a rom&n irodalmi miiyelt66gnek a fejldd6ae is 
el6nk t&rul s e fejl5d6sben mindenfitt kell6k6p fel van tUntetve 
az a magyar hat&s, amely alatt a rom&n irodalom fejl5d5tt. Brassd, 
Nagyszeben, Sz&szy&ros, Qyulafeh6rY&r, a XVI — XVIL sz&sadi magyar 
tudomdnyoss&g emez erd6lyi g6cpontjai, egytittal a rom&n irodalom- 
nak a bdlcsdi s k6sdbb g6cpontjai; az erd61yi fejedelmek pedig a 
magyar mellett a romdn irodalom p&rtol6i is. 

A szerzd a romdn nyelv legr6gibb maradv&nyai alapj&n kimu- 
tatja, hogy a rom&nok elsd fr&sa cyrill-betOs volt, els5 irodalmi 
maradv&nyaikat szl&v nyelven Irt&k cyrill betilkkel s rom&n nyel- 
yen frott eml6keik csak a XVI. 8z&zadt6l kezdye yannak. £Ssot6n 
kovetkezik a cyrill jegyek i8mertet68e 6s a rom&n ir&sbao valu 
alkalmaz&sa; yalamint a cyrill fr&s egyszerfi8ft6s6re yonatkoz6 kiser- 



iRODAtOlL 327 

letek eload&sa. Ezekbdl megtudjuk, bogy a romtook a cyrill Ir&s- 
jfigyeket haasn&lUk eg^szen 1860-ig, akkor azUn a latin fr&sjegye- 
ket yett^k &t. Ezek &tv6tel6re n^zve azonban xd&t jdval el5bb, a 
XYII. Bz&zadban megtort^ntek a kls^rletek. E kisdrletek kSzfil szer- 
zSnk id5rend szerint eldszdr a lengyel baUst t&rgyalja, amely m&r 
a XYL Bz&zad veg^n megkezdddott ; majd az olasz bat&a ismerte- 
t^s^re t^r &t, amely Yito Piluzio rom&n nyelvu katekizmus&Tal a 
XYII. sz&zad m&sodik fel^ben kezd5d5tt. EzuUd a magyar baUst 
ismerteti, amelynek bivei r^szint sztQetett magyarok, r^szint olyan 
rom&nok, akik mtlvelts^gUket a magyar iskol&kban szereztdk. E batds 
t&gy kezdddott, bogy D&lunk D^l-Magyarorsz&gon a XYII. sztead 
elej^n tobb reform&lt bitkozs^g keletkezett, amelyeknek lelkip&sz- 
torai (Fogarasi Isty&ii, Yiski J&nos) m&r igen kor&n leforditotUk 
magyarb6l rom&nra a katekizmust ^s Ddvid zsolt&rait b e fordftd* 
sokat magyar belyesir&ssal, teb&t latin irdsjegyekkel frt^k &t. Itt 
tilrgyalja a szerzo rSszletesebben azokat a bat&sokat, amelyeket a 
romiUi belyesfr&sra 6s irodalomra a mi irodalmunk tett (Dictiona- 
rium Yalacbico-Latinam, Bir6 D&vid kegyesrendi szerzetes evang^- 
linma, Caokonai Bikaegirharcdnak rom&n fordCt&sa). 

E kfildnf^le batilsok azonban a romdn belyesfr&st egyenetlennd 
8 kovetkezetlennS tett^k, s ennek csak a belyesir&snak etimoldgikns 
alapon val6 rendoz^se vetett v^get. A XYIQ. sz^Lzad v^g^n ugyanis 
m^lyebben kezdtSk a romto nyelv eredet^t kutatni s arra a meg- 
gySzodesre jutottak, bogy a rom&n nyelv latin eredetu. Ez a meg- 
gy6z6d6s yetette meg alapj&t az U. n. etimologikus fr^smddnak, 
amelyet Sz&di Klein S&muel nyelv^sz 6s t5rt6netir6 bonosftott meg. 
A kezdet a dolog term^szet^n^l fogya neb^zkez ^s tdk^letlen yolt. 
Ez ir&ny tok^leteslt^s^re torekedtek s a belyesfrdsban a szigorii 
etimol6gi&t kovetelt^k Sinkai OySrgy, Major P^ter, Budai J&nos, 
Kdrosi (Cbrisiann) S^lmuel 6s Lauri&n Treboniu, akinek lr&sm6dja 
szerz6nk szerint annyira etimol6gikus, bogy szinte k6ptelens6g. 
Lanri&n elye szerint »vocabnla in genere eodem modo scribenda 
sunt, quo in latino scribuntur<, ^s ennek az elvnek bddolya oly 
fr&st baszn&l, amelyet olyasni m6g lebet, de meg^rteni csak az tudja, 
akinek latin klasszikus m{[yelts6ge yan. 

Az etimol5gikus fr&s tdlz&sai ellen issakbamar k6t ir^nyban 
is megindult az ellenbat&s. Az egyik Cipariu Timoteusz mnnk&ss&- 
g&ban nyily&nnl, amellyel kezdet^t yeszi az ti. n. m6rs6kelt etimo- 
logizmus. Cipariu, akit »a rom&n filol6gia nagymesterenekc is szok- 
tak neyezni, a belyesir&sban koyetendd etimol6gidt 5s8zebangz5y& 
igyekezett tenni a romdn nyely saj&tos tulajdons&gaiyal s 5 bajtotia 
y^gre azt is, bogy a rom&n nyelyben a cyrill betUk baszn&lat&t 
biyatalosan is abbabagyt&k. Az 6 teryezetSt fogadta el 1860*ban a 
nagyszebeni bizotts&g s ezen az alapon fejlesztette, illetoleg t5k61e- 
tesftette a rom&n belyesfr&st a bukaresti rom&n tud. akad^mia 1869. 
es 1880-i teryezete is, csakbogy ez milr a fon^tikus fr&sm6ddt is 
figyelembe yette. A fonetikus fr&smddot m&r Moln&r Jdnos kez- 
dette meg, meg a XYIII. sz&zad y6g6n megjelent n6met-rom£n nyely- 

15* 



228 MAaYARiZATOR, Hl^LTREIGAZfrXsOlC 

tan&baD. A k^t ir&Djt osszekapcsolni igyekeztek a junimist&k (a J4sz- 
v&s&rban alakult Junimea nevii irodalmi Ursas&g). A foD^tikus ir&nyt 
aztto tov&bb fejlesztette, de egydttal a v^gleiekbe is hajtotta Pumnul 
Aron csemovici tan&r. A k6t ir&ny sz^lsds^gei kozott y^gre a helyes 
koz^pntat az Astra (a magyarorsz&gi romto kozmiiyelod^si egyesiilet) 
kezdemdnyezds^re a romdn tud. akad^mia ^Uapftotta meg, amelynek 
1904-i helyeslr&si tervezet^ben kell6 m^rs^klettel a fon^tikus frds- 
m6d jutott diadalra. Ez az ir&sin6d van ma m&r &ltal&no8 baazni- 
latban a rom&nokn&l nemcsak Biom&ni&ban, banem D&lunk is. 

Ezekben ismertettiik Siegescu kdnyv^nek tartalm&t. A rdsz- 
letekben lebetnek s ial&n yannak is bi&nyok, de a munka eg^szben 
y^ye szeryes Ssszefiigg^sben ttlnteti fel a rom&u belyesfr&s tort^neti 
fejlod^s^t 8 az ezzel kapcsolatos irodalmi mozgalmakat. Minket meg 
annyiban is ^rdekel, mert e k5nyyb61 is nyily&n l&tbatjuk, bogy a 
magyar irodalom 6b miiyelts^g mindlg Dagy bat&ssal yolt a rom&nra 
s e bat&s csSkken^se csak az tijabb iddkben &llott be. Ezt a hatdst 
m&s t6ren is ^rdemes yoloa kutatni. Az is figyelmet drdemel, bogy 
e tndom&nyos mozgalomban bazai romdnjainknak jutott az oroszUn- 
resz; fme belyesfr&suk tort^neti fejl6d6s6t is bazai rom&n lr6 frta 
meg, m^g pedig bazafias 6rz6se jel^Ul magyarul. A magyar belyes- 
fr&8 t5rt6net6r5l, sajnos, m^g most sines Ssszefiiggd mank&nk, b&r 
a M. T. Akad^mia m&r tdbb Izben (s most is lijra) p&lyadijat is 
tfizott ki r& 8 tijabban Melicb Jdnos tanulmdnyai biztos alapot 
vetettek az ilyen irdnyti kutat&soknak. 

Bartha JdZSBF. 

hagtarAzatok, heltreigazItAsok. 

JPtlMikdn^Szi/n. Szeremley Gb&bz&v L6r&nd Jelent^s-tanul- 
m&nyok cimii 6rtekez^s6ben (Nyr. 35 : 109) a koyetkezdket frja : 
»Barna szfueket jel5ltek a bama, barnds . • . publikdn-szin (NB. a 
a publikdn (lat. pelicanus) erds-barnaszfnii egyiptomi mad&r).< Ez az 
&llit&s t5bb szempoQtb<3l is bib&s. Elsdsorban a publikdn-nuiddr, 
magyar ney^D g6d6ny, nem ^pen csak egyiptomi raad&r, banem baz&nk- 
ban is megyan; az Alfold mocsaras yidekein, a Tisza ont^seiben, a 
Duna-Drdya-sz5g mocsaraiban bajdandban eg^szen kozons^ges yoU; 
m^g ma sem tartozik a legnagyobb ritkas&gok kdz6. Hogy a nep 
nem mint mesebeli dllatot, banem saj&t szeml^let6b6l ismerte ^s 
ismeri, biz6nyitj&k szdl&saink ^s kozmond&saink is : gdd^ny a torka ; 
iszik mint a gdd^ny; gSd^nynek a torka soba meg nem telik; sok 
god^ny a tayat is elbordja; kdrakaton&nak gdd^ny a pajt&sa. — 
M&sodszor pedig a g6d^ny ^pens^ggel nem »er5s-barnaszfn(i« mad&r, 
sot £p ellenkez61eg, yilfigos szinfi : » A r6zs&s gfid^ny. Pelecanns 
onocrotalns. Lefr&sa. Oregek : eg^szben f ebdrek, kiy^ye a y&Utollazatot 
^8 farkat, rdzs&san (oszi-barackyir&gszfnfien) imyaltak ; a begy t&jin 
pedig a foszlott, kiss6 meghosszabbodott tollak s&rg&sak; az eyezok 
(t. i. eyezdtollak a sz&rnyon) barndk 6s feket^k. A fiatalok porssfnfi 
barn&k, els5 yedl^s ut&n feh^rek s felHl kiss6 biisszfnuen &rnyaltak, 



MAGTABiZATOK, HELTREIGAZItIsOK. 229 

h4rom eves koruk uUn kapj&k a teljesen kifejlett toUazatot. . . . 
A borzas gdd^ny. Pelecanus crispus . . . az oregek szlirkds-feh^rek.c 
(Chernel: Magyarorsz^ madarai, 2 : 77, 80). E szakszerfi lefrdrS szerint 
senki sem mondhatja a god^nyt eros-barnaszinfinek ; mert a barna- 
fekeie evez5tollak az iil6 &llat r6z8&8-feh6r tollazatAn csak keskeny 
csikk^nt l&tszanak, a repulon pedig, mint a szdrny y^gen mutatkoz6 
b^romszogletu foU; az ^ItaUnos Bzinbenyom&s hat^rozottan vildgos, 
fehires, Errdi kiildDben ak&r a Nemzeti Mdzeum &llatUr&bani ak&r 
az illatkeriben is meg lehet gydzodni. A fiatal madarak szfne pedig 
nem haUroz, mert ez mul6; kiilonben a fiatal hattyilik is barn&k, 
m^gsem mondjuk a barn&t hattyHszinnek. Amint a cikkird fejteget^* 
B^bdl is kitunik, a szin jeloles^re mindig csak jellemzo, &llaDd6 jelzok 
Bzolg&lnak. Nem tudom teh^t, honnan vehette a publik&n-szin bama 
yolt&t. A publikdn r^gi nyelviinkbeii gddinyt 6s papagdjt jelentett; 
publikdthszin teh&t Tagy fehires, vildgos rdzsaszin, sdrgdSf vagy pedig 
rikitd-tarka. Egyetlen egy sz6t&runk magyardzza meg a szint : Subflavus : 
PMikdn-szin (PP. 1762; a latin reszbeD), ez teh&t sdrg&sat, halv&ny- 
s&rg&t jelentene, amint pdld&ul Calepinus is (1595) mondja: Suffla- 
VM5 . . . Yng. Halouany zinw sarga, sarga-zinw. Ax Oklevel-Sz6tdr 
adatai nem mondaoak hat&rozott szint: Yna tunica coloris publican 
1508; Pannum mezwpan coloris pwplykan 1538; Vagion egj darab 
puplikan saya 1603; Pwrgamal coloris publicanzyn 1523; Pannum 
Norumbergert coloris pupplican zyn 1544. A NySz.-ban egy adat: 
Egh pwplykan zyn karasya zoknya. — Amig teh&t valamely bat&- 
rozott adat meg nem c&Polja, a pnblikdn^szfnt P&riz-P&pai szerint 
kalovdnysdrga'azinunek kell tartanunk. Tolnai Vilhos. 

A fndlonfekvS. Pungur Oyula cikkevel kapcsolatban (Nyr. 
35:129 — 131) liadd mondjak el egyet-m&st en is egyreszt a cikk- 
rol, m^reszt mag&rol a k6rdeses sz5r6l. — Pungur a GyongySz. 
adat&t: 3165. Blaia anitnal de node enim ambulans: [wide ei] luci- 
fuga : pup deneuer : siue malom . . . kizdr ja a mcUonfekvd adatai 
kozuly mert a latin r^szt igy kell olvasni: BUUtaj aninial de node 
enim ambulans . . . lucifuga 68 az utolso magyar szo, kiegeszitve 
koriilbellil maXomfireg, Tagy malombogdr lesz«. Ezt a kiz&rdst nem 
fogadhatom el. £s pedig az^rt nem, mert 1. A OyongySz. batdrozottan 
megk8l3nbozteti, elv&lasztja egymdstdl a blatta ds blata szayakat: 
3149. Blatta uermis qui aluearia ledit szu feregh — 6b 3165. (1. fon- 
tebb), tov&bbd 3167. Blata eyeliuaryu ^ — 2. lucifuga a magyarorsz&gi 
latinsdgban b a g 1 y o t jelentett (Bartal sz6t&ra), tebdt ba a GyongySz. 
3165. cikk^t a Catbolicon alapj&n tort^nt kiog^szi tassel leforditjuk, 
ezt kapjuk: Blata ijjeljdrd dllatj tehdt bagoly is; — 3. a malomfireg 
vagy malombogdr se a NySz.-ban, se az OklSz.-ban nem fordul elo. 
Jogunk van eszerint azt dllitani, bogy a GyongySz. malom adata 

■ Ez az at6bbi cikk a beturcnd megsertesevel 3166. Blatea ut&n kovet- 
kczik. Valoszinu, bogy a 3165. cikkhez tartozott az ertelmezes, a m&solo 
elfelcjtettc oda irni s ugy toldotta be kcsobb. 



230 MAGT^RiZATOK, HELTBEIGAZfrlsOK. 

(az utolsd betii egy&ltaldban nines meg a k^ziratban ; csak a kiadd 
koyetkeztet^sebol keriilt a mcUo v^g^re) a lucifuga fordiUsa 6b helyes- 
nek kell iartanunk Zolnai Gyula kiegdssit^s^t (Nyr. 28:270), amely 
Bzerint ez az adat nem m&S; mint a Murmeliosn&l (belyen : Mnrmel- 
lius, NyK. 35:283, Melich) tal&lhatd malanfeku. <- Pongur az ^n 
kovetkeztet^semre, mely szerint a ^kmoUanfekd elneyez^s abb6l a 
babon&s hitb5l veszi eredet6t, bogy a kis gyermeknek melUre fek- 
Bzik ^8 v^r^t kiszfyja*, azt mondja, bogy >C8ak akkor lebetne elfo- 
gadni, ba 1. minden kifogdson felol meg volna dllapitva, bogy nyel- 
viinkben a nkU sz6 emberi mellet is jelentett . . . 2. ba valami nyoma 
akadna annak, bogy ndp&nknSl is megyolt yagy megvan a FLnily 
sz5tdr&ban emlitett r6mai babonac, 

!^n a P&pai-P&rizn&l eldf ordul6 strix — boszarkdny adatra Umasz- 
kodtam, ezt most m^g megerdsltbetem Wagner Pbraseologi&j&nak 
(1822) basonl6 adat&val (ba ugyan a kettfit egynek nem kell yen- 
nunk), toy&bb& ayyal, bogy Yarga J&nos A baboniik konyy^ben 
(187. 1.) a baglyot a babon&s &llatok koz6 sorolja. A sz6ban forgd 
babona ndpiinkndl is megyan, de a deney^rrdl. Koy^cs Dezsd ^rtesitj 
bogy a n^p E&ba-Paton&n (Qydr m.) azt biszi, bogy a szdmyas 
eg4r kisziyja a gyermek y^r^t, ugyanezt magam is igazolbatom Geg- 
I6dr51. Honnan eredt ez a babona? Osak otletk^p emlitem: arra is 
gondolbatn&nk, bogy amit az egyik, ritk&bban eldforduld Allatrol 
bittek, azt tal&n &trub&ztdk a mdsik, gyakrabban eldfordnldra.^ 

Maguk ezek a magyar&zgat&sok, egyik r6szr51 az dllat elet- 
m6dja : basonfeky^s, m^ik r^szrdl a babon&s bitbdl yal5 eredeztet^s, 
— mely szint^n az dllatnak ba nem is yalddi, de kdpzelt 61etm6dj&n 
alapszik — nem dSntik el y^glegesen a k^rd^st; csak annyit ^riink 
el yeliik, bogy azt mondbatjuk, ez yagy amaz yal6szfniibb. Ndzzuk 
b&t magdfc a sz5t. A mdlonfekv&hQn a mdl y^g^n -n rag yan. Ha a 
babon&s bitet yesszQk alapul, ink&bb -ra ragot y&rndnk. Ezzel a 
koriilm^nnyel kapcsolatban a JordC. malan fekwth adata, amelyet 
elso cikkemben az eredeti jelent^s f6lre6rt6sebol magyar&ztam, yezet 
arra a megold&sra, bogy itt csakugyan az &llat mell^rdl yan szo. 
Ez az eredm^ny l^nyeg^ben megyan m&r Zolnai G^yuldnak a GydngySz.- 
rol Bz6l<5 ismertetSs^ben (Nyr. 28:270): '^mdlanfekvd, azaz bason- 
fekyo.€ — Pangar yal6szfnunek tartja, »bogy rdgen a mdlonfekvd 
iltal^nosan baszn&lt n6y yolt, m&r t. i. ott, abol n^pUnk e baglyokat 
megismerbettec. Abbdl a p&r adatbdl, amely rendelkez6siinkre &11, 
semmi esetre se koyetkeztetbetjiik ezt. Y^giil azt aj4nlja, bogy tudo- 
m&nyos munyelyiink eleyenitse f9l a mdlonfekv6 neyet. Erre csak 
akkor yolna sziiks^g, ba az otus asio 6b accipt^rinu^-ra nem yolna 
megfelelo elneyez^stlnk. Slai IsxyiK. 

' Az elneyezes megfejtesekor toy&bba arra gondoltam, bogy limbar 
nyelyiinkbcn a m(U tudtunkkal nem jelent emberi mellet, a mdlonfekva-heu 
mint 5s8zet^telbcn megmaradt ez a jelentdse; rokonnyelyi megfeleloi is 
m e 1 1 jelcnt^suek (Budenz MUSz. 609, NyK. 25 : 179, Munk&csi). Val68zinu 
azonban, — ezt megengedem — bogy a mdl cs mell jelenteselkulonolcse 
sokkal regibb a nkUonfekvo-neL 



MAQYARiZATOKy HELYREIGAZfTiSOK. 231 

Csepesz^h^: a diszn6belet korUlyev5 h&rty&s hdl6szeru 
koversdg. Ilyen alakja van e Bz6nak a Kulc8&r-k6dexbeii, Heltai 
bibli&j&baD, Szikszai Fabricius Nomenclatur&j&nak elao s n^h&ny 
kesdbbi kiadds&ban (vd. NySz. ^s NyK. 35 : 308). Ez osszetett szo- 
nak el86 tagja k^tsdgkfviil a fdkotdt jelento szdkely csepesz (MTsz., 
OklBz., BeaztSz.), mert a csepeszh&jat a receforma fdk5t6boz bason- 
litott&k. y. o. BirkC. lb v^g^n- bo^ alol az czepdznek balozasa 
megtessek : r e t i o 1 a subter appareant. Tov&bb& bogy a csepeszbdjat 
rec^ hdjnak is mondt&k (PPBl). — Mdr elv&ltozott 8z6alak a csep- 
Itszkdj (nu&r Mormelliusn&l Cheples gaay, sajt6bib&val, azt&n csep- 
Uszkdj Szikszainak egy p&r kSsdbbi kiadds&ban, toy&bb& MA., PPBL, 
ma pi. Debrecenben, MTsz. Ebbe a nagyon elterjedt cseplesz szd 
fnrakodott bele (,csenev6sz, bitv&ny; &gbog, cserje'). S&ndor 1. isep- 
lyes hdjnak Irja; yd. no. tseplyea : germinans, pullulans, succrescens, 
tseplyes erd6: dumetum (a MTsz.-ban cseplycj cseplyis: cserjoi cser- 
jSsi fiaial erdd). — Yalami m&a szdnak a belekevered^se okozbatta 
a rimaasombati csepethdj alakot. A baranyai ^csepisz: toportoc s a 
b^romsz^ki ^csepsz: a diszna nagyobbik gombdce< — jelent^sv^lto- 
Z&8 yagy fdlre^ri^s ti\ka &llott el6. 

Koyics MiBTOK. 

TlSjSztfkrtfl. Tetiz-vika : tet^zett y^k&t jelent a Sz^kelyfoldon, 
Kolozs megy^ben ^s Zilabon. Szinnyei a MTsz.-ban ilyen rovidit^s- 
bol magyar&zza : ietM vika ; de akkor inkdbb igy kellene bangzania : 
ieUsz v€ka ( < tet^szt vika)^ v5. aszongya < aszt mangya. Simonyi 
folBz6lit6 mddot keres benne: Het4zd v/ka, mint t4rj-meg utca sib. 
(N^yzzokul baszn&It igealakok, Nyr. 7 : 437.) De mind a kSt magya- 
riiatn&l yal6sziniibb, bogy ebbdl lett: tetis vika, Y. o. tet6s vika 
Heyes m., tet^ v4ka Zempldn m., tetist van a v^ka Nagy-Kiinsdg, 
rakd azt a bugjacsk&t egy kicsit tetisehben H&romsz6k (1. MTsz. 
t€i6s). Miyel ez a ietia elszigetelt forma yolt, belyettesftettek a 
haszn&ltabb ^s elevenebb teiiz alakkal, i^gybogy igealakot tettek 
meg jelzonek, mint sok m&s esetben. 

IJtdlag l&tom, bogy a tetiz vika m&v 1736-ban elofordul (1. 
OklSz. 68 no. Euggel6k) s 1598-ban ietis szapu (uo.). — Ballagi 
Teljes Bzdtira 6b CzF. 8z6t&ra tetiz fonevet is emlit 6s id^zi ezt a 
tr6£&8 azdl&st: Tetizzd adj&k mint B6dy&n a tejet. De ez t^ved^s; 
nem -vd-ragos fdn^y yan ebben, hanem a -v^-kdpzos igen^y teljesebb 
alakja: tetizvel^ tet^zye (y5. m^g tetizvist MTsz). 

Beeligedikf beeligszik. A Nyr. 16:477. lapjin Csapodi Istvin 
k5z5lte mint somogymegyei balatonyid^ki kifejez^st: ^heeligett: meg- 
nyugodott benne<. A MTsz. ezt az adatot ilyen cfmen k5zli : ^heelig- 
8zik: belenyugszikc !^n mds vidckeken eg^szen a heiri jelent6sdyel 
hallottam: *Ak% kevissel be nem eligszik, sokat nem kap« (Feb^r m. 
Rdc-Almis). Hdt te evvel heeligszol? (Kecskemet). Vitkoyics pedig 
azt irja: »A kevdssel beeligld' p&sztorle&nyc (Munk&i 2: 142). 

HalIbz Geroely. 



232 UJLQYA&iZATOK, HELTREIQAZiTlsOK. 

A kenyergyurke neve Dun&n tdl gyilrke, Esztergom megy^ben 
pisle, a Sz^kelyfoldon due; B^kes megydben ducnakj de cipdnak is 
nevezik. (1905. 22. 6b 38. 1.) HIztartXb. 

Zok. Az dj Tiijsz6t&rb61 tadjak, bogy a zok, amely az iroda« 
lomban csak miDt dsszetett vagy ragozott sz6 haszn&lates, 5n&ll6aQ 
is ^1 a n^pnyelvben. M^gsem tartom feleslegesaek foljegyezni, bogy 
ezt a sz6t legiijabban 6n is ballottam irsemj^ni (Bibar v. m.) k^t 
csel^demtdl. Suru, tomott h6\% de nem j6 izfi kenyeret bozott az 
egyik a piacrdl, erre a m&sik megjegyezte : De zok ennek a kenyir- 
nek a belel K^rd^semre megmagyar&zt&k, bogy akkor nevezik zok^ 
nak a keny^r bel^t, mikor a t^szt&ja nines jol kidolgozva 6s siit^s 
kozben a bevetett kenydr, abelyett bogy megnfine, Ssszeesik. Pr6- 
b&ltam a zok sz6t mds fordulatban is baszn&ltatni velok, mint zok 
ember, zok foldj de erre nem tudtak p6lddt ; a zokszd 6s zokon esett 
azonban ndlok is j&ratos. Kardos Albert. 

Kazinezy Ferenc leyeleztise (Nyr. 35:185). Nagyon eroa 

vdddal vddol H. G. tir: bogy Kazinczynak egy-egy Srdekes kifeje- 
z^s^t elttintetem, s6t megbamisftom nyelv^t. Igaz, bogy a 15 kotet 
3582 db. leveUboI ot esetet boz csak fel, amelyekbez szint-en fer 
m^g egy-k^t vajjon: de ez a korlilm^ny nem tartdztatja vissza H. 
G. urat, bogy a kiad&s ir&nt (nem : szernben) bizalmatlansftgot mit ne 
emlogessen. Mert nem az a kerd^s, bogy ilyen vagy olyan cUak H-e 
a nip ajkdn; hanem az, hogy : Kazinezy haszndlta'e esak egyszer is, 
Mert igaz&n csod&latos volna, bogy dpen csak a lipcsei (1846) kiad&s- 
ban fordul eld Kazinczynak minden olyan nyelvi saj&ts&ga, amely 
vagy egyetlen, vagy legal&bb ritkitja p&rj&t, mint a * alatti toke- 
lyet 6s ingerlet: bolott o annyiszor ism^telte mag&t mind t&rgyaira, 
mind kifejez^seire n^zve is. tme itt van a kifog&solt examen ; ily 
alakban Kazinezy ezerszer is baszn&lja, »examenN alakban pedig 
egyszer sem: nem joggal tebettem-e fol, bogy a n^pies >exa* 
men^c vagy a m&sol6, vagy a sajt5 bib&ja? Ilyen az dkot alak. 
Tess^k elbinni : valamennyire 6n is ismerem a n6p nyelv^t. Ha H. G. 
lir p. 0. a Cserey Farkas 6s Cserey Miklds leveleit olvassft: Utbatja. 
bogy bizony az 6kdt »pal6cos< alakot is ismerem nemcsak a palo- 
coktol, banem az orsz&g mds rdsz^bol is, s ne tess^k oly konnyen 
tudatlans^ggal v&dolni; mert az eS^le alakok mind meg vannak 
bagyva, s meg egy kissd ritkdbb alakokat sem tiintettem ol. De ism^t 
az a kerdes: haszndHa-e Kazinezy valamikor ezt az alakot: dkot? 
Ha nem baszn&lta: bizonydra az emlitett kiad&sban csak sajt6biba. 
tgy vagyunk a fejelem-mel is. Nem mondom, bogy Kazinezy nem 
szerette a nSp ritkdbb szavait is ottan«ottan baszn&lni, de ezt a 
sz6t ily alakban sobasem baszn&lta, bolott az iddzett sz6 komyesete 
ktilonf^le v&ltozatban ak&rb&nyszor eldfordul n&la. A felgydgyuUdl 
lesz 6s imi fogott alak ket eg^szen klilonboz6 ; ez meg most is ball- 
bat6, vagy inkdbb olvasbat6 5regebb emberek ir&saiban, azt Kazinezy 
sem baszndlja mdsbol. Hogy a pad-oi padl&s b. baszn&lta K., meg- 



MAOTARiZATOKi HELTREIOAZfrlsOK. 233 

engedem, mert erre mAshol is van nila p^lda ; itt a javitdsban yal6- 
szlnuleg t^yedtem. A haljuk'ki 6a Jtalljuk-ki kSziil mind a kettd 
ktilonosen hangzik; de az elsd egeszen szokatlan s ^rthetetlen ; ha 
igj olyassak: a mondatnak nines ^rtelme. Kazinczy azt irja, hogy 
nyelvunk 6a nemzetiink »fel fog maradnic az id5k vegezetdig, 
s h&romszor mond t& &ment 6a fgy folytatja: »noha Oustermann 
nraim^k rajta vannak, hogy halljuk-ki oket 6s legyQnk — n6metek«. 
l&n igy ^rtettem : nyelvunk 6a nemzetiink fenn fog dllani, noha Gus- 
termanndk rajta vannak, hogy csak hallgassuk ki oket [akkor beUt- 
juk, hogy nekik van igaznk, meggyoznek benniinket ; teh&t :] legyiink 
n^metok. ^n a lipcsei kiad&s haljuk-ki kifejez6s6t tartottam s tar- 
tom ^rthetetlennek s mint sajtdhibdt kijavftottam. A dolgot csak a 
k^zirat fognd elint^zni: ha valahol meg r&akadn&nk.^ 

ViczY Jisoa. 

Kandia, Burgundia. Pesti Frigyes (Magyarorsz&g hely- 
nevei) Debrecent nem emliti azon v&resok kozott, ahol Kandia nevii 
utca vagy v&rosr^sz tal&lhat6. Mdr podig Debrecennek is egyik kes- 
keny utc&jdt fgy nevezik. K^t nagyobb utc&t, Cegl^det (ma Kossuth-u.) 
Szent-Anndval osszekoto kdz, sik&tor ez. Uyenek az Ujabbkori terv- 
szeru ntcaszab&lyoz&sok elott nagyobb sz&mmal val&nak n&lunk s 
rendesen k^t der^k utca kozt fekv5 kettos vagy h&rmas sz&razmalmoi 
tettek mindket oldalr6l hozzdf6rhet5v6. E malomhoz-j&r6k egy r^sz^t 
m^r eleny^Bzett szomsz^dos telkekhez csatolt&k, m&s r^sz^t pedig lehe- 
toleg 8zab&lyozt4k, kiszdlesltett^k. A Kandia elnevez^s Debrecenben 
aligha r6gi. Legal&bb eddig m6g nem tal&ltam f51emlitve a XVI. 
6a XYII. sz&zadbeli jegyzokonyveinkben ; b&r megengedem azt is, 
bogy figyelmemet kikerlilte. Legeloszor az 1726. 6vi birtokbevalUsi 
jegyzdk5nyvben tnnik elo, amikor ^Kandidn^ egy hdzat adnak e). 
Ez id6ben, kiilv&rosai m6g nem I6v6n Debrecennek, Kandia kozel 
erte a v&ros &rk&t (s&ncdt). S nagyon valdszinu, hogy ez az elne- 
vez^B illette nemcsak a Cegl^drdl Szent-Anndra mend sik&tort, hanem 
azi a meghajlitett karalakii kozt is, amely ugyanezen sik&tor dere- 
k&b6l ki&gazva, a szent-anna-utcai kapahoz vezetett. Egy 1700-beli 
bevall&s ezt a gorbe kozt egyszeruen pusztakoz-nek nevezi. !^rdekes 
m^g folemlftenank, hogy Debrecenben Kandi nevu cigdnycsaUd is 
61, Azt pedig Boncsik Lajos debreceni fd8Z&mvev6t51 hallom, 
hogy Nyirmeggyesen (Szatm&r vm.) is van ilyen nevu utca. K6tfel6 
&gaz6 nagy utcdj&nak kisebbik ^4t, mely a falu az6\6n esik, hivj4k 
fgy. Azon v^leked^ssel, hogy a Kandia helyn^v a torok foglaUs 
kor&b6l sz&rmazik (6} Magyar Mtizeum 1850. 6vf. 1:373 6a Pesti 
Fr. id. m.) szemben ill a Bunyitay Yince felfogdsa. Bunyitai ennek 
t4mogat^&ul V&radra hivatkozik, ahol m&r 1553-ban, teh4t j6val a 
tordk megf^szkelod^se elott taldlkoznnk Kandia nevtL utcdval, a v&ros 

> H. G. errc csak annyit jegyez meg, hogy ha a kiado csakugyan 
tudatosan es megfontolva tesz eff^le valtoztat&sokat, kotelessege legal&bb a 
jegyzctekbon szamot adni roluk. A azerk. 



234 MAGYAR^ZATOK, HELTREIOAZlTisOK. 

korosbalparti r^sz^n (Buny. Y&radi pvLspoksdg t9rt. 3:137). Ami 
pedig Burgundidt illeti, j61 mondja Pesti Fr., hogj Debreceaben is 
van Burgundia neyG utca; csak abban t^ved, hogy Csokonai Mih&ly 
ebben lakott volna. Ellesben T&ncsics Mih&lynak 1849-ben a bar- 
gundiai 35. (ma 15.) sz. Lakatosf^le h&zn&l volt a sz&ll&sa. A deb- 
recoDi Burgaadia Kandia kozol^ben fekszik, yalamiyel beljebb a 
y&rosh&za fel6; CegledrSl Csap6ra (Csapd-utcAra) fttalmend keskeny 
utca. Ennek derekdbdl is az 1811. 6yi nagy tiizyeszt koyeto &lta- 
l&nos Bzab&Iyoz^s el6tt egy zeg-zugos gorbe utca (manaps&g Magos-u.) 
meg egy ligyneyezett tirj meg utca — affile zs&kutca — &gazott 
ki a y&ros s&noa ir&ny&ban. Az ut6bbit is az emlitett szab&lyoz&s 
megboBszabbftotta s kinyitotta Domb-u. n^yen. Burgundia elneyezds 
legr^gibb jegyz(ik5iiyyeiiikben is elSfordul, b&zelad&sokkal kapcso- 
latban. fgy »in platea Bwrgondjc (1550. ^vi jky. 210 1.), »in yico 
Bwrgondija« (1564:52), »Burgundia neyfi tekerQletben« (1698:244). 
A fassiokbdl azt k5yetkeztetjtlk, bogy eredetileg az el6bb emlitett 
ki&gaz&st, azt a zeg-zugos g5rbe utcdt hfyt&k BurgODdi&nak, miyel 
az ott eladott b&zak bol 6szaki, bol d^li soron fekfidtek s keletrol s 
nyugatrdl vald szomsz^daik neyeztetDek meg. A mai Burgundia- 
utc4t m^g 1700-ban is egy beyall&s fgy emlfti: »Osap6r6l Cegl^re 
j9yd sik&torc — Meg kell m^g jegyeznem, hogy bajdan tigy Kandia, 
mint Burgundia elhanyagolt, szegdny ydrosr^szek yoltak, abol a 
nagyobb utc&kboz k^pest igen olcs6n keltek a h&zak. 

ZoLTAi Lajos. 

Burgundia, Kandia stb. (Nyr. 35:36, 95). Kocs kozs^gben 
(Komftrom m.) Burgondia: partosabb, p&pistalakta, iSjabb rdsze a 
falunak. — Kandi: a kozs^gi borton, szint6n partos belyen. — 
Gurjdl: marbalegeldf^le rdsz a hat&rban. BXtky Zsiomond. 

Egy faresa Szd* P^czeli J6zsef mesSiben nebdny belyen egy 
kulonos, elso pillanatra szinte 6rtbetetlen kif ejez^st olyasunk : Eloszor 
a 146. lapon: 

Pajt&ssiboz m^gyen . . . 

S besz^lli mik^nt h&ni Merc6rius vele 

Hogy arany 6b ezust fejsz^kkel kin&lta; 

De 6 a mag&j4t bennek nem tal&lta. 

Mond erre egy jobb&gy; ugyan bolond vdlt^l 

Az arany fejsz^re bogy ekkdpen szdli&l, 

£n r&-bagytam ydlna 5t sz&z tsegSllyivel, 

Mert fel-6rt ydlna az ezor yas fejsz^yeL 

fgy Bzdll s a mag&j^t a vizbe botsAtja 

Add el5 a fejszdm j6 Merctir ki&ltja 

Merctirius el-j6 ordlt6 szav&ra 

S egy 8z6p arany fejsz6t oda yisz' sz&m&ra 

S k^rdi ha esm^r 6 e dr&ga feJ6z6re 

ti^gy van, mond a jobb&gy enyim tseg4Uy6re 



EQYYELEO. 235 

A 179. lapon pedig ezt olvassuk: 

»Nem Utta Nagysfigod, mond, az ^n b&ty&mat< . . . 
^TsegMy^e az v5lt ap&d, vagy testv6red«. 

Arr5l persze bz6 se lehet, bogy ezekbe a mondatokba bele- 
magyar&zzak a ,r6t, kasz&16, szigot^ jelent^su sz^kely csegily-i, A bdrom 
mondat kdzill a k6t atolsdval olyasmit akar kifejezni, mintba azt 
mondani: az eny^m, Istenemre! Istenemre az volt! Eszerint k^tsdg- 
telen, bogy a tseg^yire alak ebbol rovidQlt ^s bom&lyosult el : Isteti- 
ugy-segdji-re, Az elsd bely pedig a. m.; 6n r&bagytam volna otsz&z 
Istenugysegeljivel Arany is irja: jJgysegillyel dllUjaA 

SziLioYi AdAm. 



E6TVELE6. 
Nyelyjir^stanalminy a tanf tdk^pzd-inttfzetekben. Bubinyi 

M6zeB a Magyar Nyelvdr m^rciusi sz&in4ban azt a kfv&ns&g&t fejezi 
ki| bogy a tanlt5kdpz5kben a magyar Dyelvj&r&sokat kimeritobben 
kellene ismertetni; ezzel k^pesftendk t. i. a leend6 tanftdt arra a 
nagyfontoss&gti munk&ra, melyet a D^pnyelvi adatok gyfijt^sSbeii 
kifejtbet s amelyet a magyar nyelvtndomAny fejl6d6se 6rdek6ben 
m^ltin megv&rbatunk idle. Y^gteleniil oriilok, bogy szerSny mank&l- 
kod&suDkat m&sok is Sszreveszik ^s fontoss&gdt olyan tekint^lyes 
foly6iratokban is m^lt6nak tartjdk megemlftenii amin5 a Magyar 
Nyelvdr : mindazon&ltal tisztelettel kell kijelentenem, bogy a nSpnyelv 
kimerft6bb t&rgyal&s&nak a gondolata korintsem ismoretlen a tanftd- 
k6pz6k tan&rai eldtt ; az Hj tanterv alapjdn k^szUlt iskolai konyveink 
ugyanis valamennyien figyelenibe veitik ezt az elvet Nem emlitve a 
Weszely — B&n6czi-fdle stilisztikdt, amelyr51 Eubinyi eml^kezett meg, 
Kom&romy Lajos RendBzeres Magyar Nyelvtana 8, Brunovszky Bezsdd 
17 lapon foglalkozik a nyelvj&r&sok rendszeres ismertetdsdvel. 
Simonyi Zsigmond konyve pedig (Magyar nyelviszet), amelyet bivatalos 
bir&l6ja is annyi melegsdggel ajdolott seg^dkonyvnek, m&r c^ljdn^l 
fogra is el^g rdszletess^ggel fejtegeti a nyelvtudomdnynak ez egyik 
legdrdekesebb reszdt. S nem bagytuk figyelmen kivtil ezt a t&rgyat 
6n ^s Koveskuti Jen5 bar&tom sem, noba szerdny k5nyvecsk^nk 
(Magyar Stilisztika. Szerkesztettdk: Koveskuti Jen5 ds Sarudy Ottd. 
Atbenaeum) idd tekintetdben legelso Idv^n, mdsok tapasztalat&ra 
vagy titmutat&sdra nem t&maszkodbatott. Hogy csak egy rovid §-t 
es kdt olvasm^nyt (dpen a Eubinyi ajdnlotta Nyelvjdrdsi Olvasdkdnyv 
alapjiin) szentelbettilnk ennek a tdtelnek, annak az az oka, bogy 
meggydzdddsiink szerint a nyelvj&r&sok nem a stilisztikftboz, banem 

' Igy magyar&zza Peczeli kifejezeset a Toldi est^je magyaraz6ja is 
(234) ^8 Csokonaibol is id6zi : »Sok ember c8eg(fjSvel is allitan&c, tov&bb& a 
ndpnyelvbol : »Vegye meg, cseg^jCf meg^ri«. A MTsz. nem emliti. Hoi mond- 
jak igy V A szerk. 



236 EOTTELEO. 

ink&bb a nyelvtanhoz tartoznak, kimeritd' ismertetisuk tehdi a nydvtan 
feladata s nem a atUisztikd^. Arra pedig, hogy a nyelvtanban is 
r^BzleteseD foglalkozzunk velfik meg a stilisztik&ban is, mivel miod 
a k^t t&rgyat egy 6veii b csak heti o6gy 6r&a kell tanftanonk, csagyan 
nem driink r&. 

(Pdpa.) Sarudt Ott6. 

Az idegen SZayak irAs&r6h^ A Budapesti Szemle n^ha-neha 
(lijabb iddben el6g gyakran) nyelv^szeti cikket is szokott kozolni. 
E cikkekben olykor okos dolog is foglaltatik, de mindig van benn&k 
valami nyilt vagy rejtett t&mad&s a mai magyar nyelvtndom&ny 
muveldinek szem61ye vagy elvei ellen. M6g akkor is, mikor a — 
francia belyesirterol van szo, mint pi. Bertha S&ndornak, a P&rizs- 
ban 616 magyar zenemdv^sznek, a decemlieri fttzetben megjelent cik- 
k^ben. Lebet kiildnben, hogy ea a koz5lbet^s felt^telei koze tartozik. 

A cikknek elsd fele, cimenek megfelelden, a francia helyesir&srbl 
8z61. Ismerteti a francia Akad^mi&nak az egyszerlisft^s ellen tbIo kifo- 
g&sait, 6b termSszetesen mindenben a maradis^ p&rtj&n van. Nem 
utols6 erve a kovetkezo: »Annyi ketsSgbevonhatlan, hogy a helyes- 
irds nagyobb m^rvu m6dos[t&sa igen kellemetlenne tenn^^ az ir6k 
helyzet^t s re&jok oly, a szervezetokre is visszahato 
befoly&st gyakorolna, mely esetleg ir6i tevekeny- 
s^gok megb6nit&s&y& is elfajulhatna. S ezt sokan megis 
sajn&latos dolognak tartan&kc (447. 1.). — Annyi ketsegbevonhatatlan, 
hogy a zene kitund hajnovesztd szer, de hogy az agyveldre is oly 
befoly&st gyakorolna, amely a j6zan gondolkod&s megb^nit4s&y6 is 
elfajulhatna, arrdl eddig nem tudtunk, s ezt mindny&jan igen 8ajn6* 
latos dolognak tartan6k. 

De a francia helyesirasr6l sz6l6 r6sz dgy l&tszik csak beveze- 
tesul, vagy j6 alkalmul szolg&lt arra, hogy egy kis t^mad^st lehessen 
intezni a magyar helyesir&s egyszeriisit^s^re ir&nyul6 torekv^sek ellen, 
kiilonosen az idegen szavak magyaros ir&sa ellen. Azt kiv&nja, hogy: 
szCinjek meg azon izlest-s^rto magyarit&sa m&s nyelvekbol vett kife- 
jez^seknek, melyeket a modern magyar lr6k a kiejt^st ut&nozva, a 
magyar helyesir&s szab&lyainak megfeleloen haszn&lnak (480. 1.X 
Legfcibb erve, hogy : G^orog, latin, angol, francia, nomet, olasz szavak- 
kal taUlkozni a magyar szovegben, megnyugtat&st keltene az idegen- 
ndl, megengedv^n neki, hogy n^mileg follebbentse azt a fdtyolt. 
melyet a magyar nyelvre ugor-finn sz&rmaz&sa borit az Arjikkal 
szemben. — Bertha lir kiv&ns&ga szerint teh&t kfnozzuk gyermekein- 
ket ^veken keresztill az osszes nyugati es klasszikus nyelvek helyes* 
ir&sainak rejtelmeivel, hogy orvendhessen az idegen, ha magyar nyelvu 
szoveget ndzegetve, ismerds szavakra bukkan. Mert nem azokr5l az 
idegenekrdl beszel &m, akik magyarul tanulnak, hanem csak asokrdl, 

> Kijolentcttuk mar, hogy a BSz.-vcl nem vitatkozunk. Kitiino dolgozo- 
tarsunknak o megjcgyzeseit csak az6rt adjuk kozrc, mert fontos clvi k^c- 
snkrol van sz6. A szerk. 



akik n6zegetik a magyar nyomtatTinyt ^s fr&st. Ilyen logika mellett 
persze nem csod&lkozhatunk kovetkez6 ^rvSn sem: Nem indokolhatd 
[a magyaros ir&s], az^rt, mert a holt nyelvekbdl kolcsonzott szavakat 
az aogol, a francia 4s a ndmet nem egyform&n mendja ki [6s az^rt 
persze nem is irja egyform&n !] s Igy p^lddul Spen oly joggal lebetne 
sympathia helyett franci&san szenpathidi [FranciaorszAgban B. lir 
szerint u. 1. fgy frj&k v. ejtik a 8z6t !] frni, mint n^metesen sympa- 
thiet, Az e]5 nyelvekbdl dtvett szayakn&l pedig nem kell feledni, bogy 
ha a francia jour magyarosan 2r^r-nak iratik, a magyar kiejt^s eg6- 
azen elQt a franci&t6l. — B. lir szerint teh&t az nem baj, bogy a 
francia a gor5g avfiTia&ia szdt szempdii-nak ejti 4s a maga szok^a 
szerint sytnpathie'U&k irja, de az m&r szornyfi nagy baj, ha a magyar 
ember a francia jour sz6t 2f^r-nak ejti 6s a maga szok^a szerint 
igy is frja. 

A cikknek egyeb (nem csek41y sz&mii) logikai bukfenceivel 
m&r nem mnlattatom a szives olvasdt. Ha m6g egy derQs negyed- 
6r&c8k&t akar mag&nak szerezni, vegye el6 a Bndapesti Szemle 
decemberi filzet^t. El lebet azt m6g m&jusban is olvasni, mert a 
bndapesti zsemle m&snapra m&r sz&raz es fzetlen ngyan, de a Buda- 
pest! Szemle m6g f6\6v mulva is 41vezetes olvasm&ny. 

Nef^lj MItyXs. 

Schtxlaputva. iSvek 6ta k4szUl5k arra, bogy a Balassa 
J6zBeft6l az Egyetemes Pbilologiai K5zlonyben (1885.) kozolt, a fels5- 
magyarorsz&gi, ktll5n5sen pedig a szepesv&rmegyei n6met nyelvj&r&sok- 
ban el5fordul6 magyar j5Tev4nyBz6k sorozat&t kieg^szftsem. Szomolnok 
lak6i pL sfiriin Utogatj&k a rozsny6i heti v&s&rokat, m&srSszt pedig 
bat&rosak a g5morvdrmegyei Dern5, Kov&csv&g&s, Lucska, Barka 
k5zs4gekkel, melyeknek lak6i gyilmolcsot (kUlSnosen somot), aprdmar- 
h&t, tojdst stb. szdllitanak nagy mennyis^gben az ely&laszt6 hegyl&ncon 
&t Szomolnokra. Ezen sfirii Uzleti 6rintkez4s k5vetkezm6nye a meg- 
lehet&en nagysz&mu magyar sz6 a szomolnokiak nyelvj&r&s&ban. Eztittal 
azonban egyel5re csak az ezen sorok folott &116 cfmsz5r6l akarok 
n4h&ny sz6val megeml6kezni. E15fordnl pedig ez a sz6 egy szomol- 
nok i nemet t&jnyelven frt szfndarabban, melynek cime: De Kolibe 
hintan rdihn Park {Peak). A Fax 4n ana Bds, von ana schmdentza 
Schlapptschufrdule, Ez n6met irodalmi nyelven annyit tesz, bogy: 
Die Lauhe (Waldhiitte) hinter dem roten Berge. Fine Posse in einem 
Aufzuge, von einem Schmollnitzer ScMappschuh'(Kommodschuh'f Haus- 
schuh-) FrdtUein. (frta Tbern vagy Kern k. a. egy ottani &g. ev. 
lelkesz le&nya.) E16fordul pedig ilyen megszdlltds alakj&ban: *Du 
thecuAia (torichter) Schalaputra ! < Sok&ig tortem a fejem rajta, mit 
jelentbet ez a Schalaputra, mfg yegre r&jottem, bogy ez mind bang- 
tani formdj&t, mind pedig jelent4s4t is tekintve, nem lebet m&s, 
mint magyar bz6. Ayagy nem basonlft-e bangtanilag felttin5en a 
magyar azeleverdi sz6hoz, vagy m4g inkdbb annak szelehurdi alak- 
j&boz? Elsd k6t magasbangil szele sz6tagja a n^metben m^lybangd 
5C^/a-ra vdltozott 6t, az t z&rd magdnhangzdt az ezen t&jsz61&snak 



Kl&PNTBttl ttAaYOMlKYOit. 

megfeleld (Ydta, Motta, PrUdaf Schwesta stb.) a maginfaangz6val 
cser^lt^k £51.^ 

De a jelentSse is a magyar szelesnek, cs^lcsapnak, szeleverdi- 
nek vagy szeleburdinak felel meg, ^s fgy b&tran folteheijak, hogy 
ez a SchalapiUra szintSn csakis a magyarb6l van &tveve, mart a 
n^metben hi&ba keresUnk olyanforma 8z6t, mely a Schcdaputrd-nak 
n^met sz&rmaz&s&t igazoln^. 

(Loseoc.) JeszenXk RAfael. 

n£pntelvi hagtohAntok. 

Helyneyek. 

DUldk: B^b6 telek, K^poszt&s, Fdzes, Teker&let, Dohteyf6d 
(valaha dohinyt termesztettek). B.6trediilld, Dorogi fod, Lap«s fod, 
Pap-lit, VAr-iit (egykor v4r volt e helyen), Le&nv&r-kiit, Vajaa kiit, 
Y&rberek, Fagyos dd&, Szark&s, F5r5s, Koles, Sov^nktit (a kdt sSv^oy- 
nyel volt koriilv^ve), Csip&k&s (vagy Csip&s, mivel rossz a f5ld), 
Kereszti, H&zi, S5rh&z, Od&-f5dek, Csomorja, Mikl6aberek, Gete (ily 
nevu hegy is van), S&r-6da, Hat&ri, Szoros, N&da8-t6, K5z6p, Kisr6t, 
Szdnav6gy, Tfizkoves, Faluhe (ott abol jelenleg Ebsz6ny nevtL puszta 
van, &llt egykor egy falu, s az6rt Faluhelynek mondj&k a £5ldeket), 
Sz5lldk4jja, Bik&s, T6farok, T6fen6k, £llet6s, Sz6116v5gy, Kis vogy, 
Bund&s, Oelenye, Oreg v5gy, l^j begy, S&nczok, Kis pdk &rka, Oreg 
p6k &rka, Mesterr^t, Kall6, 86b (a ffi sds, rossz), Osurg6-kiit, Hegyes 
ko, Tetu. Az ersz&giit mellett van egy cs&rda, melyet Tetfi-kocsmiL- 
nak mondanak, m6g pedig az^rt, mivel valami Laus (TetCL) b^relte, 
azdta a cs&rd&t a k5rQlotte lev5 foldekkel TetCi-nek nevezt^k. 

(Tokod, Esztergem m. 1881.) Exinda Tbofil. 



Nerek az AlfSldrAl. 

Hoi a lehajl6 6g a fSldet csdkolja, hoi a sfkt^r azinte elss^- 
dfti az embert v6gtelens^g6vel, hoi csak n^ha-n^ha nyugtathatja 
meg szemeit a v&ndor egy erddn, halmon, . . . odavezetlek tiirelmee 
olvas6. A lakes lelk^t meglepi a korl&tlan szabads&g, fiiggetlenseg 
m&mora, a puszta szeretete. Minden, ami csak korul5tte van: a lorn- 
bos erdo, a t6, milli6 lak6j&val, a v&ltozatos halmok, a romantikoa 
csdrd&k, hatdssal van r&, tdpl&Ukot nyiijt lelki vil^dnak. Ismeri 
ezek keletkezSs^t, csod&s tortdnetSt, dgy ahogy nagyatyja mes^lte 
el enki, de 5 is tov&bbadja, hogy el ne vesszen a mult hom&ly&ban. 
Mert az a halom, a zizego erdo, a roskadoz6 cs&rda, mind tanuja 

^ Vannak meg kozelebb &116 magyar hanga]akok is : szelejmrdi 
(Szekelyfold, MTsz.), szHpurdi (1792. Szalksy Antal : Virgilius fineassa . . . 
18). A Bzelehurdi oredeterol 1. Nyr. 32 : 417. 

A szerk. 



volt nem mindennapi esem^nyeknek, vagy pedig maga a nSp fant&- 
zi&ja fogott r& csod&s tort6netet. & ennek az erddnek, halomnak, 
t6nak, 6rnek, mocsirnak 6 adott nevet, mely szoros kapcaolatban 
volt azzal az esem^Dnyel. De nem kellett annak tOrt^netnek lenni! 
As erdo iitokszerti csendje, a sz^l sUvft^se, valamely teriilet alakja, 
sziney nov^nyzete, &llata is eUg volt ahhoz, hogy az a sz&mtalan taUl6 
n^Y megBzUless^k. 

1. Nihdny halom a iortineii mtdtrdl elnevezve: Keny6rv&r6. 
(Ordomb volt Kecskemet hat&r&ban). Csonthalom. (Multsz&zadbeli r&c 
temeto). Almosdombja. (A 7 vez6r egyike). Str&zsahegy. (Ordomb volt). 
Tolvajos. (Hegyes, dombos t&j, tiszta fut6homokb6l, melyet szelek 
halmoztak sorba 6lekk6 ^s C8iicBokk&. Televan nydrfa- 6s nyfrfabokor- 
ral, n^hol bor6k&val, fiivel, kutyatejjel. Neve a bety&rvil&gb6l sz&r- 
mazik. A bety&rok ide rejtett^k lopott lovaikat, s maguk is tartdz- 
kodtak itt, mikor meg^reztdk R&day leg^nyeinek szag&t.) 

2. Tidajdonsdg szerint vannak elnevezve a kdvetkez6 halmok: 
Dinny^s, csibe, daru, selyem, vaskapu, k&polna, k&sa, k3tdny, szedres, 
6gett, caorge, tetii, pap, k&ntor, tiponya, bund&s, k&rtyis, piicsek, 
sz&rny^k, v6szes, bika, arany, sird, zengd, oreg, hegyes, koszorti-ha- 
lorn. — Gordgbalom, zsid6domb, nagycs&sz&rnd halma. 

3. Erd6nevek: Pdlink&s, csaUnos, r6kalyak, mozg6, tilalmas, 
tolvajos, gebe, leveles. 

4. Fusztdk nevei: Cs6dor, Ball6sz5g, Bajdosd, Urr6t, Os^k- 
tomya, Arkns, Keny^rvdgd, Sz515s, H&romr6zsa, Pokol, S&rszSg, Mo- 
caaras, Nagyh&t, Csenger, Szorftlves, B&nom, Gyalogfold, Hang&cs, 
Nyakv^d, Kisbokros, Nagybokros, Mima, Gsomorka, Kaj&n, KbkSny- 
zng, Sz6kb&t, Kaakantyd, Sziv&ny, M6riczg&t, Bodogl&z, Zsugor, 
liQcskosrdt. 

5. Csdrddk nevei: Kerekes, Szalm&s, Aligcsepeg, Kucorgd, 
Gyulai, Nincskeny^r (Nikszpr5d), Zdldigi, Szikrai, B5k6nyi, Rontd, 
Manta, Kncori, Cserepes, Kutyakapar6. 

Kutyakapar6r6l ndta is sz6l: 

>H6ka lovam kicsaptam a tilosba 
Betdrtem a kaparisi cs&rd&ba.« 

6enk6gzt EiuL. 



IZENETEK. 

K. F. Azt k^rdi, hogyan mondhatja Kazinczy a bunb&n6 Magdolnardl, 
hogy »buDh5dui megunt le&ny< (Kaz. Levelei, Bajza es Schedel kiad. 3 : 359). 
A bimhddik igSnek regente 6ppen ez volt a kozons^ges jelent^se^ bogy ,v6tke- 
zik' (1. NySz!). — firdekes, hogy uo. 351. mar 1822-bol megtal&ljuk ezt a 
nepetimol6gia-felet : tcUp alattnyi fold. Kulonben a talpalatnyi eredet^rol a 
Nyr. mir regen bos^ges folvil&gositast adott (1890. 19 : 372. ^s 1897. 26 : 4C4) ; 
megtal&lja ezt Az uj helyesir&s c. fuzetben is, 40. 1. 

K. B. A Helyes Magyarsag a z e r t hib&ztatja a nagy ideje kifeje- 
z^t ilyen ^rtelemben : nagy on ideje v. itt az ideje, mert Arany J&nos is 
hib&ztatja Nyr. 29 : 73 (noha egy helyen o maga is el vele !gy, a TSz. IV. 
^nekSben). 



840 tZSKSTBtt. 

L. £• A tort es toratt, font 6a fonott koEti kulonbsSgrol I. Simonyi Za. 
A m. 8z6t6k 36., TMNy. 221—2., 232. jegyz. Ss 226—6, Tovibbi MNy, 
1905. 14. 1., de ott epen a fodolgot nem vettek ^szre, hogy a teljesebb alak 
legtobbszor az igenevet kulonbozteti meg az ig^tol, pi. megkenet [meg- 
kenett] David, MA. 18. zsolt., de »aranyirt ktnt a biro kezerec (WF. Phras. 
307) ; >a folszdrott gabona« (1729. Nyr. 32 : 381), de ehzdrt tmU ; fonott 
kaldcSy de fonalat font stb. stb. — A nemest 6b nemeset, Verest 6b vereset 
Btb. ktilonbaeg^rol 1. TMNy. 276—6., az oMsak 6% addsok, vdros 6b vdras, 
Idbol es IdbaUele p&rokr61 uo. 284—5. 

!• B. — A gyermekversekben is vannak osi hagyom&nyok (mino pi. 
a »Lengyel L&8zl6 j6 kiralyunkc), de az ilyen inagyar&zatokban napry 5va- 
iossagra van Bzuks^g. Bama Ferdin&nd pi. a moi^vin Ange Patdi isten- 
asszony nevet latta a magyar Angete pankete kezdetu gyermekversben (I. Nyr. 
28 : 179)j 8 ime most osztr&k-n^met gyermekmonddk&kban megtaliljuk a 
magyar versnek p&rj&t b valdszinuleg eredetij^t; vo. 

Angete pankete Aniglj paniglf 

Cukutye me Subtrahi 

Aber Faber dbmine Tivi, tavi, domini, 

Iksz piksz . . . Ekofl, pokos . . . 

M&8 v&ltozatokban : A^erle, pangerhf 8ch]ag mi net ! Engl, Bengl^ 
Bchlag mi net ! Anderle, Wanderle, Wichs and wer ... (1. Vernaleken und 
Branky, Spiele und Reime der Kinder in Osterreich, Wien 1873. 103. es 
106. 1.). Hogy a magyar&zat eredmenyes legyen, elobb a kiilonf^le gyujte- 
m^nyeket gondosan ossze kellene vetni. 

N. M. Cubaf PortoricOf CkUvinf Maaidam, ezeknek mint idegen tulaj- 
donneveknek jogOBult az idegen lr&Bm6djuk, de az^rt ha kozneyekk^ y&lnak, 
magyarosan kell oket Imi: kuba-kdvSf kiiba-szivary portorikdf kdlvinista^ 
makaddmy nem pedig cuba-kdvi, calvinista stb. — Corea, c-yel, ellenkezik 
mind az iskolai, mind az akademiai helyesiras szab&Iyaival. 

D. L. Sherry angol 8z6, de tkp. spanyol xeresi bort jelent, Xeres 
varos nev^bol. Az x betu a spanyol nyelvben r^nte 8 (s) hangot jelolt, 
teh&t a varos nevSt Sires-nek ejtett^k, mint Don Quixote francia helye»- 
ir&ssal Don Qnichotte. Az algebr&ban az x, az ismeretlen mennyis^ j^gye, 
Bzinten a r^gi spanyol helyesfr&s szerint jelolt s hangot jelenti s az arab 
matematikuBok a?et vagyis sej Bzav&nak a rovidit^se, ez az arab azo pedig 
a. m. valami, ize. 

Sz. G. A labddt kifogni cBakis £rd%ben szok&s, elfogni m&r kiter- 
jedtebb haszn&latban van, de legszokottabb : elkapjdk, 

Qm B* Rem^lem, juniusban azt is kozolhetjuk. 

Bekflld5tt k^zlratok. Melicb J&nos. Sziszfa. — Kardos A. Adatok 
a gyermeknyelvhez. — Fokos D. Oda terem. Szogszin. — Leyrer M. Nyelv- 
ujitasi adatok. — Szasz B. £gy kozmondas mi^yar&zat4hoz. — Borsodi L. 
T&jszok. — Korp&s F. Tiszah&ti t&jszok. — G&rdonyi Zseni. T&jazok es 
sz61&sok. — Szalay E. Yorosmartynak egy sor&hoz. 

BekilldStt kSnyvek. Denes L. 6b Roboz A. Magyar nyelvtan (Aibe> 
naeum 1905. 1'20 K). — T6th R. De&k iskola (latin olvam&nyok). (Ath. 
1900. 1-50 Z.) — Janko J. Kalotaszeg magyar n6pe. (Ath. 1892. 4 K.) — 
Benedek Elek, Foldes G^., Sz&va J. Abe 6a olva86konyv (Lampel). — Gobi 
I. Magyar nyelvtan kozepiskol&k I. 6b II. oszt. szdm&ra (Lampel, 1904—6. 
Ket resz &ra 1*80 K). — Szabo I. 01vas6konyv koz. I. es 11. oszt. (Lampel. 
Ket T6az 4-30 K). 



fz:: 



MINDBN NYELV:6SZNEK PONTOS! "•• 



S2ARVAS-SIMONYI : 

MAGYAR IYELYTORTEHETI SZOTAR 

• legr6gibb nyelveml^kektol a nyelv- 
likjitAsig. 3 k&tet eredeti v&8Zonk5t^sben 

74 korona helyett 36 korona. 



8ZINNYEI jda^SEF: 

MAGYAR TAJSZ6tAR 

2 k5tet eredeti viszonkoi^sben 
42 korona helyett 15 korona. 



i lamr NyelYor elcfizetoi az ot Mieiei ejyszerre yeve 116 l^orona lielyeti 48 icoron^en Kapjalc. 
DOBROWSKY A60ST t% TARSA JSIII^kSe^^^^^ 

BudapMt, IV., Eakti-ut 6. %^kxT\, — Fi6kUilet: VII., Erzs6bet-kdrut 26. ai&m. 



r 



•• 



LYKA KAROLY KOHYYEI 

A KfPfRAS OJABB IRANYAI 

A Kisfalndy-T&rsas^g dltal a Lukacs Krisztina-dijjal jutalmazott mti. 

Ez a konyv konnycn ertheto olvasmany formajaban mondja el mikepen 
alakultak az ujabb miivr'szcti iranyok a ke]>ira8ban. s melyek ezeknek 
fobb jellemvonasai es erdekess6gei. Sorra keriil a naturalistak, az impre^szio- 
nistak, a prerafaelitak. a pointilleurok, a etilizalok festoi iranya, az 
okok. anielyok ezekct az irany(»kat sziiltek. azutan legnevezet*^sebb mes- 
tereik. Ejrcsz sor iry^nyt>i*ii ke]) vilatritja meof a szuveget. Ara fOzvo 
ea-^i^^S^V^^ 3 korona. Dfszkotesben 5 korona. m^'^^^m^^ 

KISKONYV A MOV^SZETROL 

Ez a kunyv nem ezakemberek, hanem a szeles n'tegu mi'ivclt mairyar 
nag'ykozoiiscg' Bzaniara k«''szult. Konnyed formaban ismerteti iTiindazt, 
ami a kiilunbuzo miiveszetek megertosrhcz sziikseg-es. 8z('»l arrul. mikupeu 
kell miitarlatot nezni. bogyan kelctkezik a k«'^p, mi a miiv^szi rajz, mi a 
szin azerept'. szol az arc- es tajkc'prol, freskorol, szobraszatrol, a lakas- 
bereudezesWil s a mi'iepitesrol. Nem szaraz esztetikai fojte<yet»'8oket tar- 
talmaz, banem kr»zli mindazt. mit miivelt embernek a t'l'stomiiveszot- 

roi tadni kell. Ara f(jzve 3 korona. Dfszkotesben 5 korona. 

Singer 6s Wolfner kiadasa, Budapest, VI., Andrassy-ut 10. J 



^ ^ 

A Zoltaii-fele csukamajolaj 

a gyermekek legjobb t^plaleka. 

; Ara 2 korona. 

ZOLTAn BELA gydgyszertdrdban 

BUDAPEST, V. KERtiLET, SZABADsAG-T^R. 



KUNZ Es MOSSMER 

viszoii, asztalnemfi, 
Krfi- is flgj feh^rnemu firhiza 

BUPAPEST, 

IV. ker*. Koronaherct^-ntca <s Ki^ytf-tir 

sarkiii* 



Ajinljak elosmert j6 liirn^vnck drvcndd: valodi rum* 

burgi, irhoni H kreasx-vasznaikat, as/ialiiemfkt tfirftl- 

kozd 6s torlo-ruhiikal. 

m- 

Agyni-rnil deriikalj, pik6- ^s -flaiielMakardk, v:ilatnJn! 

csipke-fuggonyok nagy vulaszliika* 

— X— 

Sifonok^ 3Z elosnierl legjohh SCHROUi-fclc 4;yiirlm;Siny 
pamutsisoYctek a iegiii^ltaayosabb arakon. 

m 

Ferfl-, nfii es gycrniek-feh<irncmOb6I, ImrisiiyakbOl, 

valamint mitidenKle in&s szovolt ariibol, ligyszinle 

ferfi- ^s n6i zsel>kend6kb61 uagy raktarl lartunk. 

Kivanalra megkuldjflk nagy kepes arjegyzekfinkpl, vala- 

minl kollsiigvettsekct: 
menyasszonyl kelengy6kr6I, f^rfi-kclengyekrOl, iigysxin- 
len fiu- 6s ledny-nevelfl iiittzelckben szuksr^^^*^^ r..?.,...-^ 
16si cikkekr6K valamint CJsecsemfl-feh6rin 



VAlASZTAsRA k6s2seggel kuldtlnk lehetdieg miii- 
denbol MINTAkAT is. 



ijyfojr jQiQTit meg ! m J^QStjeleni meg ! 

KOZiPISKOLAI MBSZIJtAR 



Az Or$£agoi Koz^piskolai TanaregyesUlei fnegbizasab6l 
Szairas Gabor. Vulf Gjcirgy, 

iiL Abr^nW Koni^l B^n^rzi .Tr'jzsef, Beke Mainl, Bexbeft 

^ " ' ' Iv Istvaii^ Csizik <J- ' 

I I rohlit'h Izitlor, Goll JuL._ 

iO!j»HaU58 K;iroly Js*tvdnffyG}Til:i, 
iMJhi, Kreybig Lajos, MatlsHr 1- 
lor, Marczali Hiurik, Marki Sili 
wald Jozsef, Xt%yesy LiUzlo. I 
/ Vilmos, Pefrirsko Jeno, Pet2<it' i 
I, 8rlkafftrzik Frrenc, Scbilbertizky K:i 
,;,,» ^-K,jt, A •ostjSimtmyi.Tend.SzilasiM 
Tamus. Sztankovics <> 
b^U-rt'iiyi 11 u;;u, "" ' ' '^ ■ , Yik&r lieia, 

SIMONYI ZSIQMOND* 

AZ ORSZioaS K6z(PI6K0LAI TANARCOYesOteT. 

vet jolib dtm ten']}f 



r I '^ , i\i.n 'X t^f I 



r.mmiJKiV'. ruj/ n*^' »;•.,': *,•'_!:'■ ran, rijriia, rirek. 



h 



A tiszta jlivodeiem a Tan&regyetOlet segelyalapjao lesz. 
Boiti Ara nyolc korona, Az Atbenieuni bizoaiinifa. 



»• 




A FRANKLIN-TARSDLAT nagyszabdsd remekir6-gyfijtem6nye, s mely 55 
kotetben felfileli irodalmnnk jeleseinek minden maradsndd becstl alkotdsit, 
tlkjabb 6t kSteicB sorozattal gyarapodott. Ez imxntfr a kilenoedik 8i kStetes 
sorozat a igy a hatalmas gyCljtem^ny egy esztendo mulva teljes lesz: irodal- 
munk remekeinek, pilratlan kincsesh&za. Az i!ij sorozat leg^rUkeaebb kfitete 
l}*'/kii Ferenc besz^deiuek els5 kStete, amelyet Wlassioa Gyala rendezett 
sajtd ali ^s lAtott el mintegy St ives bevozeto tanulm&nnyal. A t4j6koztat6 
bevezet^sekkel ellitott besz6dek 1829-tdl 1861-ig, azelso felirati javasUtig 
terjednek. Az uj sorozat k^t tov&bbi kStcte l*Hnfl. Sdndor kisebb kQltem^nyeit 
loglalja xnag^ban, Jtmliea Ferenc magvas 61etrajzi bevezet686ve). A negyedik 
kotet Mikes Kelnmen : Tiirdhorajdfjl levcttflnrk az eredeti k6zir48 alapj^n 
helyesbitett hH kiaddsii, J^r'Mi B61a bevezeto tanalm&nyival 6s jegyzeteivel. 
A magyar pr6za ez egyik tittoro mosterdnek legn^pszertibb mtuikija igazi 
6kess6ge a sorozatnak. Az Stodik kotet a Marfi/ar n^jHlafkoitfijfzet ^elea gyAj> 
texn6nye. ICndr^di S&ndor, a kivald lirikus vilogatta 5ssse ezt a kotetet, az 
fisszes r^gebbi gyfijtem6nyek sziDe-j&vdb61. A sorozatban levo arok^pek 
R. Ilirsrfi Nelli m(lv6szi rajz6nj&t dics6rik. 

A dfszes, fzldses kiiiilitdsu teljes gy0jtem6ny ^ra 220 K. 

Megrendelhet5 havi r6sz(etfizetesre minden hazai kdnyvirus utj&n. 



.J 



CIF^EALMOK 

5 6vi kezess^g mellett 

legjobban 6s legolcsobban 

»' muhangszertelep6n szerezhetfik be 

BUDAPEST, VI. KER., KIRALY-UTCA 58—60. 




tJARMONIUMOK 

iskolak 6s templomok r6- 
szere a legjutanyosabb Ara- 
kon. ~ Nagy raktar az (isszes 

V hangszerekbol s hiirokbol. «-*-• 



Regi hangszerek vetele, eladasa 
es becserelese. Teljes zene- 
karok felszerelesenek koltseg- 
vetese, ugymint kepes irjegyzek 
minden hangszerrol kOldn-kuldn 
^/S ingyen es bdrmentve. 1^^^^ 



Kivitel nngybiiu ^s kicsinyben. Jt Teleton-szajn 87 — 84. 



Az ATHENAEUM r.-t. kiadas&ban m&jus h6 kSzepin megjelenik 

APPONYI ALBERTQR6F 

Ara3K 



_> 



vailte- 6« kSsoktalAsOgyl mlniastor nagyalakd arcMpe, mO- 
v*szi klvlteia hoilogravuro^yomAsban, finom paplrra nyomtatva. 

A vallAs- ^8 kozoktat&siigTi miniszterioin, valamint a fenhat68&ga 
al4 tartoz6 osszes AUami hivatalok ia intezetek tisztviselfii kedvez- 
menyes kron 2 koronadrt megrendelhetik az ATHENAEUM irodalmi 
^ nyomdai r.-t. kdnyvkiaddhivatal&ban, Vn. ker., Kerepesi-ut 54. 



Legjobb szotdrak: g^ 



Az Athenaeum r.-t&rs. 
kiadas&ban megjelent 

Kelemen-Mle. MAGYAR tS N^MET ZSEBSZ6tAR 
Schmidt J.-fele MAGYAR tS LATIN ZSEBSZ6tAR 
esazUjvary-ttle MAGYAR tS FRANCIA ZSEBSZ6tAR 

Egy-egy r6sz csinos kdtisben 2 K. • Kaphatd minden kdnyvkereskedisben. 



BENEDEK ELEK i 



Megjelent az 1. 6$ II. k6tet izleses diszkSt^sben. 



Magy Magyar ok Sleie # 

Tartalmuza • k5v»tk»z6 «i«tr«Jzokak : I. k6tet: Arp6d, Ssent Istv&n, 8z»nt LAszl6, 
KdnyvM KilmAn, IV. B«la. II. kdtat : Nagy Lajoa, Hunyadi JA.ioa, M&tyAa klrAly. 



Minden ktftet ira Bs6p ditzkOUsben 2 kor. 
Mind a nyolo 61etrsjz egy kfitetbe ktftve, 
— ac^p duskSt^sben 4 koroniba keriU. — 



A Nagy Magyarok £leie foly- 
tatdlagos kotetei rovid ido 
kfizokben lognak megjelenni 



Koteteiient is meereniiellieto a Iciado AtbeDaeam r.-iarsulaiiial es mlndeo Konyvl^ereskedesDen. 



LE6UJABBI 



A nm. yallAs* ^s 

kSeoktaUattgyi mi- 

nisEter megbfzAa^ 

bdlirta: 

dr-SARBdARTUR 



Orvosok, tanit6k, sztildk, gydgy- 
pedagdgusok es a muvelt nagy- 
= kSzdnseg hasznilatara = 

A BESZ£D 

dsszes vonatkozisaiban, kulfi- 
nos tekintettel a gyermekkorra. 



LEGUJABBI 

{ibr&val es hd- 
roNi tdbldval. 

Ara 5 korona. 



Megjelent az Athenaeum r.-t. konyvkiadohivatalaban, (VII. , Kerepesi- 
dt 54. Bz&m) ^8 kaphat6 ligy ott, mint minden kony vkere^kedesben. 




MEQJELENT! ] 

A Milveltseo Konyvtara 

HARMADIK KOTETE: 



A TOilgegyetem 

A FOLD £S A CSILLAGVILAG FIZIEAI 
= TtTNEM^NYEINEE ISMEBTETi^SE = 

Irtak : GHOLNOKY JENO es KOVESLIGETHY RAOI) 



eg^etemi tan&rok. 



A VILAGEGYETEM 



c<r 



-Do 



oixnu mniika tartalma 
A LEVEQ6. AZ 6CEAN. A 8ZA- 

razfOld. a vfz kOrOtja. 
tAjk^pek. csillaqAszat. 



382 szovegk^p- 
pel, 74 mtfmeU^k- 
lettel ^segyftir- 
gatbatd csiUag- 
t^rk^ppel. «^v£>3 



A Mfivelts^g Konyvt&ra kotetei f^l^vi idokozokben jelennek 
meg. — A M&velts^g Konyyt&ra egyeg 
koteteinek &ra igen diszes f^lbdrkdtesben 



24 korona. 



„A Muveltseg Konyvtara^^ elso sorozata hat 
kotetbol all; a hat kotet ara 144 korona. 



A TECHNIKA VfVMlANYAI, AZ EMBER, 

A vilAqeqyetem, a fOlo, AZ £l6k 
vilAga, a tArsadalom. JUJUJUJUJH^ 



hiegrendelhet6 snin- 

d^sben. HAjrir4sxl9t 
fizet4sre is kaphtLtA 



K6rjen prospektust b^rmely k6nyvkere8ked6t6l vagy a 
kiad6hivatalt6l : ATHENAEUM irodalmi 6s nyomdai 
r68zv6nyt^r8ulat, Budapest, VII., Kerepesi-dt 64. sz. 



vyVA/^ 



Budapest, az Athenaeum r.-t. k5nyvuyomdA)a 



1906. JUNIUS 15. VI. PUZET. 



MAGYAK NYELVOR 



SZA.RVAS gAbOR 

FOr.Y6lKATA. 

SZERZESZTI tS KIADJA 

8IM0NYI ZSIGMOND, 

A M. TUD. AKAD^ICIA &BNDB8 TAOJA. 



jQi. 



xxxv. fivroiTAM. 



BUDAPEST, 1906. 



SzsrkesiM- te klad61iiTatal : Budapest IV. Fereno Jdzsaf part 27. 



TARTALOM. 



Magyar nyclvnliiveszek. Gdlos Eezso ~ ^. 241 

A regos enek. III. Vikdr Bda^ « 245 

Jelentes-tanulmanyok. (Vege.) Szeremley Csdszdr Lordnd 263 

A nyelvujitas 8z6t&Hihoz. Kovdcs Mdrton, Leyrer Mdtyds, Kiss Emo ... -. 282 
Irodalom : Ket uj folyoirat. Simonyi Zsigmond, — A Kozdpiskolai Muszotar. 

Csapodi Istvdn y^ ... ~ -. ... 284 

Magyar&zatok, belyreigazitasok : Varata es komplar. Simonyi Zsigmond. — 
Fencsel. Bubinyi Mozes. — Magyar elemek a totban. Badinyi Mdtyds, — 
T6t Bzok a magyarban. Kirchner Gyula, — Potlasok. Simonyi Zsigmond^ 

Melich Jdnos -. - 289 

Egj'veleg : Kancsalul festctt egek. Szcday Kdroly, — Furcsas&gok. Festi 

Napld, — Arulo germanizmus. H, 295 

Izenetek, Bekiildott keziratok es kunyvek .„ ... 296 



KFfiFIFM -M"Q^* ^vi oktdberi szdmunJr ellogyott, 

1 de szuksegiink van nehdnjrpeldanjrra. 

Szivesen yisazavdltjuk azoktdl, akiknek mdr nines 
rd sziikseguk, ket-ket korondert. 



SIMONYI ZSIGMOND es BALASSA J6ZSEF 

N^METcs MAGYAR SZ6tAR 

Elso, nemet-muffyar resz. Ara I Mdsodik, magyar ^ nSniet- r^sz. 
felborkotSsbefi .... 5 korona, \ Ara f6lhork6t6sben 8 hwrona. 

A kM resz egy kotetben Jo korona. 

E szotar nagy gondot fordit arra, bogy hasznaloja necsak a szavaknak jelenteset 
rsmerje meg, banem liogy tajekoztassa a nyolvtan legnebezebb kerd^seiben is, 
Minden e^yes 8z6 mellett kozli a szokottol eltero alakokat s dtbaigazitast ad 
arra nczve is, lio«,^y kell az illeto szot baszn41ui az osszefiiggo beszedben. Meg- 
jelcili a iiemet szavak hangsiilyat, es szukseg eseten a kiejtest is. Igen nagy 
gondot fordit a ncmet es a magyar nyclv szolasaira 8 ebben, valamint a nyelv- 
helyessegre valo torekvesben feliilmulja minden eddigi szotarunkat. 



N^MET £s MAGYAR ISKOLAI SZ6tAR 

^zerlc. SIMONYI ZS. es BALASSA J. » Egesz v&szonkfit. egy-egy r«sz 3 K 60 f. 



XZXY. kOtet 1906. Junius IB. 71 fBzet 

MAGYAR NYELVOR 



MaDiiMik wkdm MMp15-lt 



SmrkMsti 

BixoHTi zsmosi) 



nr. 



HAGTAR NYELVMOV^SZEK. 
- 8zentJ6bi 8zab6 L«szi6. ~ 

A tizennyolcadik sz&zad m&sodik fel6ben, m&r abban az 
idfiben, mikor Kazinczy m^ messze Yolt a nyelyujlt^ eszm^j^tfil 
6s meg nem gondolt arra, bogy ezt az eszm^t rendszeres mun- 
kayal megTaldsftsa, akadtak frdink, akiket Barcafalyi Szab6 D&yid 
diyatOB ttUz^Lsai ujs&guk miatt nem ragadtak magukkal, de akik 
yiszont dsdisigbdl, az fisok nyelv^t emlegetve, el6z6ik stflus&hoz 
sem ragaszkodtak mindenben. Ezek kozott is az elsd hely Szentj6bi 
Szab6 L&azl<$^ aki E&rmi.ii foU^p&^ig a magyar stflus legnagyobb 
mfiy^sze. Eolt^szete fejletlen: Horatius nyomain kfviil Rousseau 
eszm^inek 6a a gottingai Musen-Almanach kolMi ir&ny&nak hati- 
s&TSL yalL Dr&m^j&nak szerkezete ellen m&r Gyulai P&lnak is 
8ok kifog&sa yolt. De stflusa m&r elsd mCLyeiben is meg&llapodott, 
^lyezetes. Yerseinek, dr&mai mCLyeinek, legink&bb pedig pr6zai 
fr&sainak a nyeWe ebben az idfiben pdratlan. Ha Jacobit, Oyer- 
becket olyasgatja, Babenert fordftja is, ezeknek hat&sa nem ront 
magyars&g&n. Benne is tudatos a toreky^s, amely Dugonitsot, 
Yerseghyt, ^s kds6bb ktilonosen Edrm&nt jellemzi, bogy magyar- 
s^a sz^p 6a bangzatos legyen, — de az^rt arra is ligyel, bogy 
mesterk^ltt^ ne legyen. 

FejUd^^re nagy bat&ssal yolt az a nyelyj&r&steriilet, ame- 
lyen gyermekkor&t &t6lie 6a royid £letenek j<}r4sz6t is toltotte. 
A felsd-tiszai nyelyj&r&s ez. — Ifjus&g&nak, gyermekj&t^kainak 
eml^kei ahboz a yid^khez yont&k 6tf ahol a BerettyiS patakai 
folydog&lnak, abol az ^fermellek begyeinek y^gsd nydly&nyai a 
y^telen Alfolddel olelkeznek. Itt £ltek 6aei a bihari Szent>-J<}b 
(azel6tt Szent-Jog, ma Szent-Jobb) kozs^gben, majd birtokot 
szereztek Ottomfinyon is, a megye &zaki r^sz^n, — ^s itt sztile- 
tett, itt neyelkedett kolt^nk is. 

A debreceni koll^giumban csup&n negyedf^I 4yig (de taMn 
csak b&rom £yig) tart6zkodott. Azut&n ism^t Nagyy&radra, majd 
UAQYAR MTBLyte. xxzy. 16 



342 ojLlos REZ86. 

Nagyb&ny&ra keriil, elldtogat Telegdre, gyakran tolti idejet Eas- 
szdntdn, VajdAn — k6ll6m6nyeinek megjelen686^ig tehit (1791) 
majdoem mindig ezen a nyelvjdr&steriileteii 6\t Meg is van ennek 
a nyoma munk&iban.^ 

Mert Szabd L&szlo — ha ontudatlanul is — Dyelyujftoink 
koz^ tartozik folelevem'tett, meghonosftott t&jsza?ai miatt A sz^Isfi- 
sSgek k5zt csapongd, szeszelyes ifjd ebben az egyben helyesen 
taldlta meg a koz^putat. Nem kovette Barcafalvi Szab6 rettent6 
neologizmnsait, hanem csakis a saj&t nyeW^rz^k^re hallgatott; 
maga nem csin&lt tij szavakat, de munk&iban tigy frt, abogy a 
mindennapi ^etben besz^lt, nem kiiszobolte ki t^jszavait, 68 ezert 
lett (Sntudatlanul nyelvujft6v&. — Munk&it a sujtol, j&tszodni, 
Idbbag, folostokdm, faricshdlf m^dy, visszdz, perl5d48, gomojay 
zsdJQy ibojay csamoszldfa, valahol illni (lenni, maradni ^rtelemben), 
bombif megig&kezvij esm^mi, izgdga, igazdndi^ kdrtdcs, stb, t4j- 
sz6k teszik vdltozatoss^, ^s n6ha kiilonosen kedves szfnt adnak 
verseinek. — Hogy a n^pnyelvet ismerte, azt az Eggyiigyii 
Paraszt-b61 tudjuk, amelyn^l jobban az6ta se sokan jellemezt^k 
a paraszt-furfangot ; ^s tegyiik hozz& hfyebben sem. Ahogyan 
P&l bdtya besz^l, tigy besz^l ma is ez a n6p, 68 szavaiban mintha 
csak a mai sz^kely bdr-is, ennye-nd, de-biz stb. kot6- meg indu- 
latszdkat hallandk. Ez a koltem^nye, amelyben eUszor 8z61al meg 
az igazi, nem affektdlt n^piess^g: 

— Jaj mert TJram az alatt 
Mig ott a^ posta jott ment szaladt 
M&r az Isten vagy Aid, vagy meg-v6r, 
De Utv&n hogy ansyit meg nem 6r 
M6g hozz& loptam kdt levelet 
Ugy-e hogy e' nagyobb emelet? 

nem ok n^lkiil tartotta meg mindm&ig n6pszerCLs6g£t — A t&j- 
nyelvhez vald akaratlan ragaszkod&s mutatkozik Szab6 L&szlo 
nyelveben akkor is, mikor a -ban, ben helyett -6a, be, a sem 
helyett jelent6-mondatokban is se-t, az ez, az helyett e\ a' ala- 
kot haszndl. 

Mindezeknek haszn^latan kfviil jellemz6 saj&ts^a nyelvenek 
a tisztasdga is. Idegen szo alig keriil kSltem^nyeibe, vagy 
prdz&ban irt idilljeibe, amelyeket azonban kolt6i nyelvUk ^s gon* 

* Szent-J6bi Szab6 L&8zl6 kdltemenyes munk&i. Pesten, nyomUtt. 
Trattner betfiivel. 1791. 16 • 132. 1. 



8zentj6bi 8Zab6 l1szl6. 243 

dolatritmusaik miatt szintSn b&tran tekinthetiink koltem6nyeknek. 
Egy-egy meghonosult idegensz5 is, mint a Misu becen^y, vagy a 
pestis, vidspdny, ritk&n keriil koltem^nyeibe. M^g a szigord 
Bats&nyi, i^ a saj&t p^ld&ny&ban^ ezeket az idegeness^geket 
aUhiizogatta, sem tud e g y n^metess^gnSl tobbet tal&Ini. — Lati- 
noss&g meg £pen ritka. Osak hosszu bongSsz^s ut&n akadtunk 
egyre, amit annak mondhatn&nk : 

Kedvezz eggy haUUal kiiszkbdd szemdlynek 
Ki rettegi terMi a* jovd vesz^lynek. 

Tiszta nyelve sz^p is. Nemes egyszeriis^g^ben, foly^kony- 
s&g&ban nines semmi mesterk^lts^g. Prdzai munkdinak egy resz^t 
(igen kevte kort&rs&^rdl mondhatjuk el ezt) ma is ^Ivezet olTasni. 
Kiilonosen sz^pek lefr&sai reg^nytored^k^ben, az Els6 Mdria 
magyar kiralynak ^let^-ben 6s a Brtickner hatdsa alatt frt dialdg- 
j&ban, A* Panasz-ban, ahol igy fr: 

Sa^p Tolt a' T^lon hal&la 6b tsendes. Mint mikor eggy kies 
ny&ri napon mosolyogTa 8z4ll-al4 a' yid&m nap. Szinte hajnali hdrom 
6r&ig tsendesen aludott. Akkor fel-vetv^n re&m b&djadt szemeit: 
Laura ! dgymond, itfc a' te koszoriid ! — A hlvs^g, szerelem, sz&na- 
koz4s 6s k^tts^g szaggatt&k szf Temet ; 's el-y^y^n er6tlen kez6bdl a' 
koszordt, kesenresen sirtam. 

A lefrdsboz legjobban ^rt ^s nyelye is akkor a legszebb, 
ba lefr. Sz^ps^geit sok belyen fokozza ritmusoss^a. PnSz&j&ban 
csak tigy lUktet ^ppen az a ritmikussdg, amelyet key^ss^ dalla- 
mos yerseiben n^lkiilozniink kell. Szereti az alliterdcidt. Yannak 
sztflfe-formdi, amelyeket, mint Horatius a mater saeva cwpidinum- 
i&A szdszerkezeteket, gyakran ismStel. Ilyen kedyes sora pi. az, 
amellyel az EggyiigyCL Paraszt-ban tal&lkozunk, Amott a! hegyeJe 
oldaldban, 6% amelyet ilyen y&ltozatokban alkalmaz tijra : Ott ama 
hegyek Idbjdndl (D^mon). Ott ama hegyeh volgy^n (A' baszon- 
talan Aldozat). — Nem ritka az annomin&cid, s^t a sz6ism^tles sem : 

Sz6p ideje a' reggelnek, 
Fels^ges a' 8z4p reggel! 

yagy m&sutt, ebben a ritmusos str6f&ban: 

Szip ledny! ifjns&g'odnak 
MoBolygd hajnaldba 
Vfg 5rdm 'a j6 kedy j&tszodnak 
Sz^ seemed jdr&s&ba. 

« N. Muz. konyvtara. P. 0. hung. 1362. 

16* 



244 gIlOS BEZSd. 8Z£HTJ6bI 8ZAB6 LisZL6. 

Nyely^Bzeti szempontbdl kiilonosen ^rdekes Szabd L&szld 
G^Uert-fordft&sa, A' P&ntlika, amelynek hangulatos, kedyes sorai 
Szabd legjobb versei. Magyaross&g&yal, egyszerfiseg^vel csak az 
Eggyligyfi Paraszt-^ versenyez. De ett61 is kulonb<)zik a nem 
egyszer paprik&s szdl&sai 6b kozmond&sai miatt, amelyekkel kol- 
tdnk igen sikertilten pr5b^ja Gellertnek igazi n^metes 8z61&8ait 
yisszaadni. A' P&ntlika szdl&saibdl eg^sz kis 8z61&s- es kozmondfis- 
gytijtem^iiyt lehetne osszeszedni: 

Eggyik 8zd a m&sikat szfili. — L&td, a kutyafajta! — Tin 
dszvesztirt^tek egymissal a levet? — Cir6ka-mar6ka. — Meg^tetem 
6m vele a szurkot! — ifin kar6hoz nem kdtom az ebet! — Ennye 
ebngattal — Kutya orkdlosre kaptatok! — M61y partot mosnak a 
lasBu patakok. — Mind fen^kig tejfel. — Legnehezebb per as 
asBzonyi illat^. — Edd meg az agarat! stb. — 

A ritmu8088&g legszebb p^ld^ja az, amelyet kolUnk a Hain- 
bund koltditdl tanul ^s amelyet nem sokkal ut6bb a n6met iro- 
dalomban Novalis, ndlunk Yorosmarty baszn&I gyakorta: a gon- 
dolatritmus. Szab6nak 4ppen a gondolatritmusai bizonyftj&k, bogy 
n&la a stflus, a nyelv mfty^sziess^ge, ellent^tben a tdjsz6k basz- 
nilsit&YBl, tudatos. £z a kiilonos saj&ts&ga, a gondolatritmusok 
siirti haszndlata pedig konnyen visszayezethetd a biblia haUls&ra, 
amelyet 6 j5 k&lyinista l^t4re bizonnyal gyakorta forgatott ITt&na 
csak Yorosmarty haszn&lja ezt a bibliai stilnst a Kis gyermek 
bal&l^a Irt elSgi&jdban. Ha tijabban megint diyatba jott, keyesen 
gondolnak arra, bogy tobb mint szdz ^yyel ezel6tt m&r Szab6 
L&szl6, a Martinoyics-por szerencsStlen y^rtantijay baszn&lta ezt 
a stflust 

Koltdnket, nyelyj&r&s&nak is ^rdekes k^pyiseldj^t, bizonnyal 
a nyely^szet m^ltdnyolta eddig legkey^sb^. Pedig magyaross&g&t, 
stflusdt, nyely^t m&r Gyulai P^ a K£rm&n^ 48 EazinczyS mell4 ^- 
totta, — 6s m^ltdn. Ha nyely^nek szdps^geit, foly^konys&g&t, 
ritmusoss&g&t, ^l^nkseg^t, egyszerCLs^^t ds magyaross&gilt figye- 
lembe yessziik, nem ttilz&S; ha azt mondjuk, bogy Szab<5 L^zl6 
mestere yolt a nyelynek 6q n&la szebben nem £rt senki a tizen- 
nyolcadik sz&zad nyolcya^as £yeiben. GXlob BbzsO. 



yikIb bAla. a bkoOs Anik. 246 

A BEGdS £NEK. 

FdlolyaB&8 a Magyar Nyelvtudom&nyi T&nas&g iilesen 1906 ^priUs ho 18-&n. 

in. 

B4gi t6rviny nagy r8t dior. Igy kezdi a sz^kely ,reg' a 
hires-nevezetes nagy dkorr61 sz616 yerseket. Az okornek rot, vagy 
a dun&nttili v&ltozatokban r^, r&t jelzdj^t az dshagyom&nj kiT&15 
gyajtfije, Sebesty^n, igen szellemesen, de kor&ntsem meggydzden 
magyar&zza. R0i ohor t. i. e megfejt^s szerint azt tenn^, hogy 
stilt okor, az elavult r^ig^b6I (v6. vognl rg ,wteni heviilet', reux 
brennen, naptdl) k^pzett igen^y, mint riA)6\ rf tt. Az alapige azt 
jelentette, hogy fSlgerjed, folheviilf ext&zisba j6; ebb61 az alapjelen- 
t^sbAl fejlMott Tolna eMszor : ^megtiizesedik^, aznt&n pedig : ,megsttl', 
8 a l^tr&nak ezen az utol86 fok&n dUana a Sebesty^n r6tt 5kre. 

A bangalakra n^zve aligha lehetne kifog&st tenni ezen 
etimologia ellen. De anndl inkdbb lehet jelentSstani szempontb61. 
M&r ^olgerjedt' ^s jtiizes' kozott is jdkora drok van; r6tt okor 
legyen, aki &tugorja. Hit m^g ^tttzes' Ss ^siilt' kozott I K^t ugr&st 
kell teh&t a szeg^ny r^tt okSmek megtenni, hogy ezen dtess^k; 
csoda-e, ha nyak&t szegi bele! Az ilyen elvont jelent&d 8z6k, 
mint az ext&zist jelent6 r^, iddyel igenis jelenthetnek yalami 
konkr^t fogalmat; erre sz&mtalan p£ld&t tudnnk. Ott van 
mindj&rt maga a tilz sz6: le&nyban, borban, besz^dben mindig 
m&st meg m&st jelent, s mindez a tHz mkt dtvitt ertelemben 
Tan mondva. Oerjed ig^nk eredetileg szint^n csak a ttLzre vonat- 
kozott. (Yo. tiizet gerjeszt,) Eli fog tdnni fejteget^seim sordn, 
hogy ez a rett nem is a TOgul r^, reux rokona s nem is ment 
&i olyan jelent^y&ltoz&son, minflt S. folt^telez. EgySbk^nt pedig 
mai nyelvtlnk rejt ig^je tartozik vele ossze, megint oly jelentes- 
T&ltoz&ssal, mely mellettUnk 8z6L Olyan fejldd^sre, hogy az ere- 
detileg elYont jelentSstL s z 6 konkr^t jelent^st vegyen f 51, bajosan 
fog k^ta^gtelen pfld&t id^zni valaki. 

A r&t vagy r4t jelzA megfejt&ie y^gett mis titon kell az 
dahagyom&nyt yizsg&lnunk, mint amelyet az el6ttUnk j&rt kutat5k 
kSyettek. Szembe kell egym&ssal &llitanunk, mint az egym&snak 
ellentmondd tannkat szok&s a tory^ny el6tt, a regos ^nek osszes 
T&ltozatait ^s ligy kell kih&moznunk az igazs^ot, amint az belflliik 
ad6dik. Yagyis, nem szabad az etimol5gi&b51 kiindulnunk, hogy 
kedy^^rt a yele nem osszhangzd adatokat melldzzUk, hanem ellen- 
kessdleg: minden adatnak egyenlA 6rt6kel^se alapjin kell az eti- 



246 YTKin BiLA. 

moldgi&t megcsin^nuiik. Amidtfn ily irdnyban kerestem a r6t 
dk6r sz&rmaz&s&if hmii nem szoritkoztam Sebesty^n gyiiji^re, 
hanem itt is sz&mba vettem mindazt, amit a saj^t p<$tl6 gyiijte- 
sem Altai nyert tij, eddig ismeretlen y&ltozatok kfn&ltak. Sz&mba 
kellett venn^m a Kirilj P&l-f61e, Allftdlag hosszufalusi (Brassd 
m.) y&ltozatot is, miDthogy hiteles Tolta k^tsSgtelen. Bajta kMI 
m^g L6kod, B^y ^s Telek&lTa sz^kely kozsSgekben sikeriilt fol- 
fedeznem a regos £nek egy-egy Y41tozat&t. Ezek K^nossal szom- 
8z4dos helya^gek. De r&bukkantam a sz^kely szerkezetnek biztos 
nyomaira a tAliik meglebetds t&yol esS Enlak&n is. A 16kodi 
reget m&r kozoltem fontebb; a b&gyit 6a telekfalvit pedig, nem 
kisebb drdekess^giik miatt, most kozlom bz6 szerint^ A sz^kely 
y&ltozatokhoz fCLzott yil&gos magyar^zatok arrdl tanuskodnak, 
amit el6z6en m&r szint^D emlftettem, bogy a regel^ az ifjti 
pArok tisztelet^re tort^nt: a dunintiiliyal teljesen egyez6 

' A b&gyi reg fgy 8z61: 

Forka hava esedezik, A pajt&ban egy ratt okSr^ 

Njulak, r6k&k j&tszadoznak, Axmak fele regcwok^; 

B^nyomoztuk a faluba, Sutxra teli suit pereccel, 

[Bence Jinos] udyar&ra. Annak fele regosdkS ; 

Mi itt l&tunk rakott h&zat, Fnle teli apnSp^nxiel, 

Abba l&tonk vetett ftgyat, Annak fele regMk^. ; 

Ktiljel fekszik j&mbor gasda, Orra teli vargatoyel, 

Belul fekszik gyenge vogye, Az maradjon a gazd&nak. 

KGzbul fekszik fodor fick6, Hat&n &ltal hatvan kolb&sz, 

Serkentgeti apj&t, anyj&t : Annak fele regosdk^ ; 

»Kelj fel ap&m, kelj fel any&m, H&t&n hoBszan siilt pecaenye, 

Mert eljottek a reg08ok!c Annak fele regosSk^. 

Az aaztalon k^t fon(o)tt kalftcs. S . . . . teli mogyoroyal, 

Mellette van k^t kupa bor, Az maradjon a gazd&nak. 

Annak fele regosdk^. Farka bojtj&n k6t knpa ser, 

Annak fele regosok^; 

Mi bemegyunk, ha beereszt; Kodokiben kobol koml6 

Ha nem ereszt, azt sem b&njuk. Az maradjon a gazdinak. 

Kikotozziik az ajtajit, Folydog&l a pisiloje, 

Benn pisilik, benn kak&Iik, Ajt6 megett van a csebre, 

Az is egy baj a gazd&nak. Ewel elfut most a peazre. 
[Minden lor ut&n:] Deh6remeroma ! 
(Bsabados Isty&n az^kely gazdaember kOzUse Berint leJ«gyezteK6nya K. ref. pap, Bagyon.) 

A kozlo megjegyzi, hogy ez a reg ^pen akkort&jt ment ki a divatbol, 
mikor o fiatal ember volt, 25—80 ^wel ezelott, 4s hogy azifjti p&rokat 
kerestek fol yele a regosok, akik a h4z ^ \MX6 elott ai udvaron 
j&rva ^nekelt^k. 



A BEGOS tKEK. 247 

Ton^ a Bz^kely hagyom^nyban. Mindezeket az lij y&ltozatokat 
Bz&mba yettuk mir a fontiekben s m^ nagyobb hasznukat fogjuk 
l&tni most a regos dnek h&tralevA r^4nek helyre&Uit&sa koriil. 
Mir most szerintem a helyes elj&r&s cdunk el^r&^re az 
lesz, amelyet kUlon rfiutaULs ndlktQ eddig is kovettiinki hogy a 
dun&ittili T&ltozatokkal szemben tokfletesen elszigetelt sz^kely 
szerkezet y&ltozatait el6sz5r is onmagukkal 
vetjiik ossze s fgy eldbb kih&mozzuk azon alapszoveget, mely- 
ben a regos ^nek a Dan&nttilrdl a Sz^kelyfoldre fttment 6a azut&n 
kibdyftjiik ezt mindazzal, ami a dun&ntdli y41tozatokb61 odayal6nak 
bizonyul. A Eir&ly-f616yel egyiitt osszesen 5t megleyd 8z6kely 
y&ltozat egybeyet&e titj^ magira a rdi okor kifejez^sre n6zye 
nagyon fontos eredm^nyt kapunk. Kir^yn&l ugyanis rend okor 
yaiiy Ldkodon rdjt okor, K^noson pedig rdtt okor (Kriza) 6s rdt 
okor (Sebesty^n, Yikir), B&gyon rott 5kor. K6ts4gtelennek tartom, 

A telekfalvi reg: 

Pork&k hayak esedeznek, Annak fele regesek^, 

R6k&k nynlak j&ccodoznak, Az asztalon ord&s b^les, 

B^nyoinoz6k a faluba, Annak fele regesek^, 

iHogy kinek az ndvarto*: a gazda nevit A pajt&ban k«t szep 6k6r, 

«neklik.] Szarva teli suit pereccel, 

Ottan l&t&nk rakya h&zat, Annak fele regesek^, 

Abban l&tnnk vetve ftgyat, Fule teli ezust p^nzzel, 

Kujjel fekszik j&mbor gazda, Annak fele regesek^, 

Bel61 fekszik gyenge neje, A pinc4ben egy hord6 bor, 

Kozbol fekszik j4mbor fick6, Annak fele regesekd, 

A pajt&ban hizott sert^, R6ka fark&n egy koB86 ser, 

H&t&n hoszzan hatvan kolb&sz, Az maradjou az gazd&nak, 

Annak fele regesek^, Koldokiben kobol koml6, 

Fiigg az rudon v^res m&j68, Az maradjon az asszonynak. 
[Minden sor ut&n:] Dehoremeroma ! 

A lelr6 megjegyzese : 

Ezt a reget az udyaron fujj&k el 68 mikor ezt elyegezt^k, mennek 
az ajt6ra ^8 ott is funak ; mikor elfdt&k, b^mennek esazdj p&rokat 
meg&ldj4k minden boldog8&ggal. — Az ajt6n : 

Bto'esztesz-e j&mbor gazda? Kikotozziik az ajt6dot, 

Ha be nem eresztesz, azt se Bennpisilesz, bennkak&lass, 

[b&njuk, Az es baj lesz a gazd&nak. 

[Minden 80t ut&n:] Dehoremeroma! 
(Egy KtaOBban szolg&lt leg6sy fOlJegyzteekAp kOzli Kot&cb S&ndor, telekfalvl ref. pap.) 
L&tniyalo, hogy ez nagyon is m&8 mint a kdnosi. Nem lehetetlen, 
hogy m^gif onnan keriilt mint egy ott fonntartott m&8ik v&ltozatnak 
aty^tele. Igy is nem kev^sb^ figyelemre m61t6. 



848 vikIb BifeuL. 

bogy ez a rdtt vagy r5t 5kor tijabb alak ^s kSzyetetlentil a Idkodi 
roji'Te megy vissza; ellenben a Kiiily-f^le rend okor szerintem, 
aki a n^pkolt^s bangbdi tilnemfoyeinek teljes szabilyossig&t bir- 
detem, mir m&s e\6zm6nji fdlt^telez, nevezetesen olyant, melybffl 
az e bang is megmagyar&z6dik s amely mindamellett nines ellen* 
t^tben a r6t alakkal sem. M&s megold&s az adott esetben nem 
lebets^ges, mint bogy egy eredeiibb ^rejt alakb61 indaljunk ki. 
Yagyis, a sz^kely yersnek a nagy okSrre yonatkoz6 ezen kifejeeSse 
fgy fejlfldott: *rBft okSr, ehhSi egyfel6I rend okor, m&sfelA 
rqjt okor, s ebb61 ismSt rdtt okor, rdt okor. Az ellenkeztf 
fejldd^s teljesen ki yan z&rya. Nem lebet ugyanis foltenni, bogy 
rdtt yagy r6t okorbdl lett yolna rojt 5kor. Mert rdtt yagy rot 
m&r nemileg ^rthetd alak; gondoljunk csak a r6t yadra, melynek 
jelzAje itt alkalmasint kozre is jdtszott, bogy a kiilonben 6rtbe- 
tetlen rojt okrot yalabogyan ^rtbetfiy^ tegy^k.^ Az sem tebetd 
fol, bogy rojt yagy 6pen rdt okor rend okorr^ y&Itozott yolna, 
mert akkor az eldbbinek d bangja okyetetleniil tiikrozddn^k az 
tij olyasatban, m&r pedig itt e yan. Azonkfyiil rend okor nyei- 
yiinkben k^ptelens^g; yan ugyanis rend rub a, rend sz6na 
stb., de nines rend okor. Az ily rendellenes, t. i. a nyely- 
baszn&lat ellen yal6 sz6 yagy kifejez6s mindig m&s el6z- 
m^nyt folt^telez, olyat, amelyben nyelybiba nem yolt, mely 
azonban drtelmez^sre szorult, miyel akdrmely okb51 ^rtelmetlennS 
y^t. Itt teb&t ilyen ^rtelmezd bangy&ltoz&st, n^petimoldgidt kell 
foltenniink, s ezen az alapon a sort tigy meg&llapftanunk, amint 
bemutattam. 

A nagy okor beyezet^ yerse, a Dun&nttilrdl yal6 itkoltozes 
kor&ban eszerint fgy bangzott: B4gi torv^ny nagy rejt dkor, 

Fontos adat, bogy a Kir&ly-f^le y&ltozatb61 bi&nyzik a 
regi tory^ny, ellenben [a pajt&ban egy] rend okor yan. 
Szintdgy a telekfalyi y&ltozatban nines r^gi tory^ny, banem 

* A 16kodi y&ltozat bekuldoje, P & 1 f y Eerenc unit, lelkto tar uinten 
nepetimol6gi&t alkot a rojt okorbol. Szerinte : »lehet az eg^z somak be 
az drtelme is : regi tonr^ny nagy r ^ t okor. Teh&t nem a hangz&sia leg- 
hasonl6bb r 6 t-tel, hanem ugyanazon ret 8z6yal magyar&zza, melyet a dnnia- 
tuli olyasatok kozt is kimatattunk (»r 6 1 eke r6gi tonrdny*). Ez tal4n annak 
a jele, hogy a rot tz6t a szSkely t&J8z61&8 ott nem ismeri. A kenosi rott 
yagy rot okorrol 8z616 adatok, melyeket Kriza kozol (Sebesty^nn^l : Begot 
enekek 324—328. 11.), azt fcralj&k el, hogy a ,y5ro8' jelentest ott is atolag 
magyar&zt&k bele a 8z6ba, a nagy rot okomek fkh6\ faragott 6a yoroare 
festett alakja szintdn elej^tol y^gig utolagos hozs&kolt^s, mely a hagyominyt 
Yolt hiyatya megokolni. 



A BK068 AnsK. S49 

[a pajt&ban] k^t Bz£p ok5r; a *rejt jelztfnek taUn csak eml^ke 
Gsendfil meg a M szdban (rSjt >ra>M ?). 

M^g fontosabb az, bogy Telekfalv&n a k^t sz^p okdr mellett, 
melynek bilUn hosszan siilt pecsenye, k6dokibe kobol komld, m^ 
egj miLsik nagy illat is szerepel, melyet a t5bbi Tiltozatok 
nem ismernek: A pajt&ban bfzott sert^s, hdt&n Altai hatvan 
kolbdsz. Yil&gos, bogy ez a batvan kolb&sz, melyet a tobbi v&l- 
tozat az okSr bit&ra helyez, inkdbb a sert^sre illik, bolott a siilt 
pecsenye a nagy okrot ugyanoly joggal megilleti. B&tran f51- 
tehetjtik, bogy a telekfalvi bfzott sert^ szintSn beletartozott a 
8z6kely regos 6nek 6si szerkezet4be. K5nnyen megfejtbetd, bogy 
mi&rt szorult ki a tobbi vdltozatb6L Az^rt, mert mindaz, amit 
rtfla mondottak, a nagy ok5rre is talAl, kiv^ye egyetlen sort: 
szarya tele ffltt pereccel, mirelhogy a di8zn6nak szarya nincsen. 
M^r^szt Uttuk, bogy E^noson 6b L6kodon a nagy &llatr61 regoM 
yers elsd sor&ban mfir emUtye yan az dkor, mely k^sdbb a Eir&ly 
PdI-f£Ie, a b&gyi 6s a telekfalyi szoyeg szerint a pajtdban 
szerepeL Igy a nagy okor eldt^rbe nyomuly&n, mint kiilonben is 
tekintdlyesebb &llat,konnyebbenkiszorftbattabely4r01 a nagy diszn6t. 

Toy^bbd Telekfaly^n k^t sz^p okorr6l sz51 a reg. 
Bizony&ra csak egy okor yan bely^n, m^g pedig nem rend 
okor, mint a bossznfalnsi y&ltozat mondja, banem mint E^noson 
6s L6kodon £neklik, nagy okor. A sor teb&t eredetileg igy yolt: 
A pajtdban egy nagy okor, Ez a ncLgy jelz6 innen nyomulbatott 
be az els6 sorban leyd rejt okor el^, abol egytittal a yers eredeti 
m^rt^k^nek belyredllft&sa y^gett is sziiks^g yolt r^, mert a yers- 
sor, mint al&bb Idtni fogjnk, eredetileg nyolctagii yolt. 

A sz^kely y&ltozatok refrenje : deho reme roma. Osak K^no- 
son nynjtj&k meg a reme sz6 p&rj&ban l^yA royid hangzdt: 
deho reme rdma. 'Ez a nyujtis nyilydn ut6bb tortfint, m6g pedig 
egyr^zt talAn a dallam koyetkezt^ben, mely ezen a belyen bosszti,* 
mdsr^zt a kozismert Rdma ydros n^y bat&sa alatt. 

* Megemlitem itt, mert igy mindenki konnyeu latba yetheti a dal- 
lamra yonatkoz6 utaUst, hogy a dallam l^nyegileg ugyanaz, mint a regos 
4nekkel aionos ritmusd iB amellett a betiirimn^l fogra is hozEk haaonlo 
koiismert gyermekdal^ : g^^^^^ ^^^^^^ „„5^ tMombat, 

8MdbQd9Mppanolni(v. -otni); 

de csak ezen k^t sor Y6giig. Teljesen igy a szinUn egyezo ritmusu j&t^kdal : 

Elyesstattem keszkenGmet, 
Szidott anyAm 6rt6. 

(Vo. Sebestyto : Regos dnekek. Zenei mell. SS. sz.) 



260 yikXr BiLA. 

Hasonld nyujt&s tort^nhetett a b&gyi viltozat regSs 8za?&ban ; 
az itt eredetibb rovid o-nek ugyanis a ritmiifl koTetelm^nyek^p 
szint^n hosszti hang felel meg ott, a hoi e szdt eUtszor emh'ti a 
szoveg: mert el | jottek | a re | gdsok; holott a tobbi 
helyeken ink&bb a rovid hang felel meg a ritmus szab&Iy&iiak, 
minthogy a m^isodik szdtag thesisben van: annak I fele{ 
regd I sok^. A fejlddte tehit ez volt: roma: rdma: R6ma; 
reges: regos: regos: regds; a tobbi sz^kely v^ltozatok reges-i 
mondanak. 

M&r most a sz^kely alapszoveg helyre&lUt&sa y^gett m^g 
csak arra van sztiks^giink, hogy a rendelkezfoiinkre £116 ot ismert 
ydltozatnak minden sorfit beillessziik a maga hely^re a fent m^ 
eldre megjelolt korl&toz&sokkal. Kihagyni csak olyant hagyunk 
ki, ami folt^UenUl k^sdbbi hozzitold^, inint a Sebesty6nt61 is 
ilyennek bizonyitott sor a Kir&ly-f^le valtozatban: az az asz- 
szony sarjad^ka. Minden egyebet, ami ellen ^rtelmi akad&ly 
nines, belevesziink a ktllon sz^kely alapszovegbe, s az f gy meg- 
&llapftott szerkezetbe fogjuk azut&n mindazt beilleszteni, amit a 
Dun&ntiilrdl idevaldnak taldlunk. A nagy &llatokr61 regoM versek 
dsi sz^kely alapszovege ily m6don helyre&Uftva fgy 8z61: 

B^gi idrvHy nagy rejt okdr, Az maradjon a gazddnak; 

Annak fele regeseki; KdlddkUbe kobdl komL6^ 

A pajtdban hizott sertis, Az maradjon az asszonynak; 

Hdidn dlial hatvan kolhdsz, Fara tele magyar6val, 

Annak fele regeseki; Az maradjon a fickdnak; 

A pajtdban egy nagy dkdr, Farka hojtjdn kit kupa ser, 

Hdtdn hosszan siUt pecsenye, Annak fele regeseki, 

Annak fele regeseki; FOgg a rndon vires mdjas^ 

Szarva tele f6tt pereccel, Annak fele regeaeki, 

Annak fele regeseki, Az asztalon ordds biles, 

FUle teli aprdpinzzel, Annak fele regeseki, 

Annak fele regeseki, Az asztalon kit foni kdldcs, 

Orra teli vargat&vel, Annak fele regeseki^ 
De hi reme^oma ! [minden sor uUn] 

Ez Tolna teh&t az a szerkezet, melyben a regos enek e resze 
Dun&ntiilr61 a Sz^kelyfSldre dty&ndorolt Term^etesen, ez m^g 
u^mileg mddosnlni fog, ha majd a dun&nttlli y&ltozatokat egyesit- 
juk eyvel a sz^kely szerkezettel. 

Maradjunk azonban egyeldre m^g ardt okorn61. 



A RSOdS tXVK. 261 

A duninttUi v&ltozatok ehhSi a szempontbdl k^t fficsoportra 
oszlaiiak. Az elsfibe azokat sorozom, ahol a szSkely y&ltozatokbdl 
kikoTetkeztetett rejtelmes rejt el6T6sz hely^n hasonldan e-f£le 
mag&nhagziSs bz6 vagy szdkezdet £11; ezek a koyetkez6k: 

r^i' (Teskdnd) I 

rijjt', rijt' (Tdrnok, Eberg^ny) > Zala megye. 
rejU (Sdjtdr) | 

rit, rittf (HoBsanfalu, Fereszteg, B5g5te : Yas megye ; Asdr&s* 
hida, Zala-SzentgySrgy, Boldogfa, Boncodfdid, Nagy- 
F4li: Zala m.; Fankasz, Hegyh4t-8&1, karmendi 
jAr&s: Vas megye.) 
h^t (Cs^b: Zala, Bempe-Hollas: Yas). 

A m^ikba azokat, melyekben az e hely^n oz6 t&J8z61&sii 
alak, teh&t o\ 5 vagy bel61e kSpzett diftongus van: 

rojt- (Zala-Egerezeg yid^ke, Bak: Zala, Csehi: Yas, 
OltArc, Xagy-Lengyel, Letenye: Zala). 
*r6k, rU6k (KosUnszeg: Zala). 
roAf, rdg (Nova vid^ke: Zala). 

Egyetlen magiban £116 eset az, melyben az e, 6 bely^n a 
hangot tal^unk: hajU (Osat&r: Zala m.). 

A rejt oJcor m^odik felenek, az okor szdnak megfeleld 
rte Dunin till nagy y&ltozilsokat mutat: e hangzds alak igen 
kev^s van, mindoBsze csak ketM: ^ehe (Gflsfa, Yas m.) ^ -ehi 
(S&rmell^k, Zala m.). Ann&l tobb az d hangzds: 

'Ok6m (mint fentebb r^t — rejt alatt, toydbbd: Asdr&shida, 
Zala-Egerszeg yid^ke, Bak: Zala m.). 

'dkon (Zala-Egerszeg yid., OlUrc: Zala). 

'Oko (G^b&rt: Zala). 

'dki (Zala-Egersz. vid.). 

-o/r a (Nagy-Lengyel, Letenye: Zala). 

Olyan y&ltozat, ahol a keresett oJcor szint^n elfifordul, esupdn 
16 helysegbAl yan, kilenc alakban: Ezek a koyetkezA: 

rUt dkor, riigi tbrvHn (Zala-8zentgy5rgy). 
rit dkdr, r4g% torvHy (Boldogfa, Nagy-FAli, Pankasz). 
rit dkdr (Bencodfdld). 

rM dkdr, rigi tdrv4ny (Hegyh4t-S4l 6s kSrmendi j&r&s). 
h^t dkdr, rigi tdrviny (Ca6b, Eempe-Holl6s). 
rdk dkdr, rdg dkdr (Noya yid6ke). 
r^k dkdr, riigi tdrviny (KustAnszeg). 

rigi dkdr, rigi tdrviny (CsAcs-Bossok, Csomka-HegyhAt, Noya, 
Pdrszombat ^s Kerka-K&locfa). 



262 YKiB Bl^LA. 

L&tjuk, bogy mindezekben ^rtelmes szd van az 5kor eltftt 
R6t okor ▼al6Bz£ntlleg tigy ^rtend6, bogy arrtfl a r^trAl vaa 
8z6, melyen az okor legelni szokott ^8 mind a keti6 r^gi torrfoy- 
nek mondatik: r^t, okor r^gi torv^ny. De meglehet, bogy 
itt is a r^ ruha analdgi&ja mfikodott kozre, mint a Sz^kely- 
foldon a rend okorn^l; vo. mSg: r&ilmog^^Qgj az&l, egy 
rend iimog. R4tt oh&rherL Yaldszfnii, bogy a r4j ri ig^nek molt 
idejfi igeney^t sejtett^k: okor, amely rftt A h4t okSr ennek a 
r^ Skomek kSzvetetlen folytat&sa. RMh, vagy "^rih: roh okor, 
mint Sebesty^n magyar&zza, (vo. MTsz.) ySroses okrot jelent; 
r^gi ok5r nyilv&n a vers m&sodik fel^ben levd r4gi t5r?^nybSl 
indult ki, de a gocseji roh mellett kifejlddott rog 5kornek ^-je 
is segftbetetty vagy megfordftva: r^ dkor miatt lett rdg 5k8r. 
Az elavult roA:-on kfyiil csupa olyan sz6, amelynek ^rtelme ngyan 
van, de az okorre sebogy sem illik. Teb&t n^petimoldgia az eg^ 
Yonalon. 

Ezen okros alakokkal szemben ill a y&ltozatoknak egy 
sora, abol okor belyett is meg az okor jelz^je belyett is m&s 
van, koztiik nem egy, melyn^l a tr^f&s c^lzatd 4rtelmez& nyil- 
T4nval6, mint pi. r4jj tokom 6s hajtokom (vo. rdtt okor ^s tSk- 
fej): az ut6bbin&l bizonyosan a r^kovetkezd misik refr^nsor: 
^^9 Teg6 rejtem els6 szaya is kozrej&tszott azon eros asszi* 
mil&16 bat&sndl fogva, melyet a p&rbuzamos vagy kozyetetlenlil 
8zomsz4do8 r^szek a yersben egym&sra gyakorolnak. 

Az esetek nagy tobbsSge olyan, bogy az eddig kiilon t&r- 
gyalt k^t risz (r^t- stb. meg -dkorn stb.) teljesen osszefolyik, 
egy 8z6t tesznek, s ez legtobbszor: rejteif rejtok, yagy rojtok s 
a ?6gzet yagy az elsfi szemilyu birtokos rag (-m) yagy a bely- 
rag (-n), yagy -i k6pz6, s egy-k4t esetben itt egy sopronmegyei 
helys^g neye: Bojtok l&tszott kozrebatni. A neyezd eset is 
el6fordul s akkor ut&na yagy a neyel6 tolti ki a ritmus bi£- 
nydt: rojtok a, s ebbdl osszeyon&ssal ritka^ yagy ism^tlteel 
p6tolj£k a bi&nyt. 

Hogy yiszonylanak ezek a torzalakok egym&sboz? Melyik 
az eredeti, melyik a k^bbi fejlem^ny? 

Bi^t: r&, ruok: r6k semmi esetre sem lebetnek eredetiek, 
mert l&ttuk, bogy mdr a sz^kelyekn^) rSjt yan. EbbAl a rejiAM^ 
melyet a Dandn tdl szintSn megtal&lunk, m^g meg£rtbetn6k a 
dun&nttili r^jt 6b rdjt alakokat. Csakhogy nem yetbetjiik 6ket 
osBze egym&ssal, mert ezekben nines okor, banem -dkom a y£g« 



A REO68 l^KBK. 

zet: r^toJcdmy rdjtdkdm. M£g kev^sb^ magyardzhatjuk meg az 
egyazdtagti rejt alakbdl a teskindi r^^alakoi Ellenben meg- 
forditva igenis c^lt ^riink, mert ebbdl a r^^bAl, melyhez a ref- 
r^n m^lsodik sordban egy helyrdl (DSbr^te, Zala m.) kimutatott 
rdite is tartozik, a tobbi, rovidebb alak minden neh^zs^g n^Ikiil 
magyardzddik. 

T&mogatja foltevdaUnket m6g egj nyomds i6njez6, a rit- 
mus, melynek szab^ya, versrfil I^y^n sz6, itt donM stillyal esik 
a latba. L&ttak, bogy a tdrgyalt sornak inegfelel6 sz^kely szer- 
kezetben hdt 8z6tag volt (Rdgi tdr?6ny r6jt okor), de kitol- 
dott&k a sort a nagy jelzd beszur&s&yal s fgy a ritmust helyre- 
^'tott&k. 

RAtoTcom r6gi tdrv4ny teljesen megfelel a szSkely sornak, 
csup&n a yersben foglalt mondatr^szek sorrendje y&ltozott: itt 
eliil yan az alany, s fgy tal&ljuk az eg&z Dan&n tdl, (tehit ezt 
a sorrendet kell eredetinek tartanunk) mfg a sz^kelyek hfitra- 
yetik az alanyt. Egyetlenegy mds eset sines, ezen a tesk&ndi 
y&ltozaton kiyUl, ahol a teljes ritmikai megfelel^st konstatdl- 
hatndk. Ennek hangalaki r6gis6ge m&r az^rt is 5nk4nt k5yetke- 
zik, mert hiszen a mondatr^szek ily elhelyezdse mellett a rit- 
muB h£t sz5taggal szintoly kitiinden meg&ll. (Yo. a mdsik ref- 
r^nsort: Haj regfi, rejtem; yagy pi. a gyermekyerset : Pap 
yagyok, pr^dik&lok stb.) Semmi ok sem lett yolna teh^t, bogy 
riit l^pjen iltempdtlAs c^lj&b61 rejt yagy r^t hely^be. 

Mi lehet m&r most ez a r&t? 

Azt hiszem, semmi m&s, mint a r£gis4gb6l j61 ismert 
riul, r4viil ,ext&zisba j6' ig^nek -it kSpz6s p&rja: rM^ a mai 
rejt ,eldug, eltiintet^ ig^nek r6gi eldzdje- 

y^lem^nyem szerint a sz6nak legr^gibb jelent4s^t a mai 
kozmagyar rejt tartotta fenn, mfg a teljesebb hangalakti r4{t, 
rM a yall&sos ihletben, ext&zisban yald elrejtez^s fogalmdnak 
y&lt hordozdj&yi, miut^n pog^ny ^rtelemben yal6 ^elbtlyol^s' 
jelentds^tfil ehbez a kereszty4n irny^klathoz amtigy is csak 
y^kony mesgye yilasztotta yolt el. Az ,eldug, eltiintet, eltakar'- 
ffle alapjelent^sbdl egyforma konnyen szdrmazhatott le mind 
az Mbb ,elbtlyol, ,elyardzsor jelent^d, mind pedig a m&r keresz- 
tyen fogalmat, extizist jelold r4it £s p&rja: ri&l. Yo. a r^gi 
dr^tezikj elrejtSeik alakokat (NySz), melyek m&r szint6n az 
utdbbi jelentdsy&ltoz&s k^pyiseldi. 

De m6g itt nem illhatunk meg. 



254 vikIr BiLA« 

Okvetetlen fol kell ugyanis teaniink a nyelvtort^net alap- 
jan, bogy reit m^g regibb bangalakra megy vissza, melj nem 
mas, mint rdejt 6s eunek folytat&sa a k£t helyen fonDmaradt 
rijjt^ r^jt; mfg a rovidiilt rejt: rejtj rajt, melyre sz&mtalaD 
p^lda van a vdltozatokban, ennek a reji-nek szab&lyos folytat6i 
mai nyelviinkben. A rdejt: r^t hangv^toz&sra nezve v6. fi-eso: 
f48o: fesHj n^-ember: n^her. A Hejt: reit ig^nek A;-kepz6s 
fdn^vi szdrmaz^k^t ismerjUk fol az idezett tesk&ndi vdltozatban : 
r^itokom [r^i torv^ny]. Vagyis a kezd6sor r^gebben fgy Tolt: 
R^jtekem r^gi torv&ny. 

De m£g egy igen fontos koriilm^Dyt kell itt sz&mba 
venniink. 

Ugyanez a r^jt: rejt 8z5 nemcsak az okorr6l 8z616 vers 
elsd sor&ban, banem a dun^ttili refren misodik sordban is, 
mely a tulajdonk^pi refren, Bz&mtalanszor eldfordnl: baj r^oi 
rejtem, baj reg6 rejtem, baj reg4 rejtem, rejteky rejte, rejto stb. 
Boppant Y&ltozatos alakok, de legnagyobb reszukben ott van 
rejt, mint alapsz6. A szekely vdltozatokbol l&ttuk, bogy ott a 
rendklvUli eltorzult refren : de hd rente roma bat szdtagti 6^ nem 
ot, mint itt taUljnk. Hogyan lebetett bat szdtagti ? Megfelel r& 
a most folbozottakon kfyiil a Dun&nttilr61 k^t vdltozat: 

1. A mdr idezett dobretei, abol ez van: Ej rego, rdite, 
Mintbogy a betQrfmnek a mag£nbangz6ban is egyez6 tok^lete- 
sebb alakj&t: rego rejt eredetibbnek tartbatjak, ez a rdite nem 
lebet m^, mint *riite, amely viszont ebbdl lett: *r4itemf a tes- 
k&ndi r^tok fdn^vnek teljesen megfelel6 igei alak. Vagyis az 
eg^sz refr^nnek a rdite el6tti alakja az idezett y&ltozatban ez 
?olt: Ej rego reitem, 

2. A bucsui ti. n. miszt^rium VI. szakasz&nak misztikus 
refr^nje: Hadd legedegeUen. Misztiknsnak az4rt mondom, mert 
a szovegbez nyilv&n semmik^p sem tartozik. Errdl egy tekintet 
meggyfiz : 

Amott Yagyon egy td-Allds, — Hadd leg^degSlien, badd leg6degeilen ! 
Azt is f5lTer6 az apr6 Bdsos, — Hadd leg^degellSn stb. 
Arra is r&szoky&n cBudafiuszaryas^ — Hadd leg6degellen stb. 

Ez a szoveg iszonyii pusztuUs jeleit rautatja: a t6all4s 
badd leg^degellen, az aprd s&sos badd leg^degellen! Csuda- 
szarvas az egyetlen alany, melyre a legeldegeUnek olvasott fge 
alkalmazbatd volna. De m^g erre sem illik, mert hiszen egy 
kozons^ges szarvas sem legeli a s^ost, bit m^g egy csodaszarras ! 



A BEGdS iVBK. 255 

Annak legaldbb is seljem ftivet kellene legelnL Sokkal term^- 
szetesebb, ha foltesszuk, bogy ide a regos Snek egj m&sik 
Tdltozat&nak refr^nje yegyiUt bele, amilyen yegytil^e tobb 
pelda van a v^tozatok kozt,^ m^ pedig azon refr^nek egyike, ahol 
rege 6s rejt voltak egym&s mellett, 8 egy ilyen haj reg4 rSjtem' 
Ule idegeD refrSn tiikroz6dik a hadd legSdegellen olyasatban. 

Azt mondhatnd valaki, bogy reg^l^srfil levSn szd, a t£r- 
gyalt rejt^lyes sz6 tal&n ez volt : hadd regeldegeljem, yagy : hadd 
regeldSgeljen. 

Teljesen kizilrt lehetdsdg! Nem is emlftye azt, bogy regU- 
degel 6poly ^rtelmetlens^g az id. belyen, mint legeld^^l, a y&lto- 
zatok roppant szdma taniiskodik a mellett, bogy a refr^nben 
k6t alliter&ld szd volt: rege rejtem, regi rejteJc^ regd rej- 
tern, regil r&jtem stb. De a regeldSgel 8z5nak valamely visszbang- 
j&val egyik refrSnben sem tal&lkozunk, ^ppoly kev^ss^, mint 
legeldegel ig^vel. Mindamellett annyit meg kell engedniink, bogy 
a hadd leg^degellen alakot megeldzbette itt olyan olvasat, mely- 
ben a regel ig^re gondoltak, pi. * badd reg&degeljen > regSdegeUen. 
De az nem lebetett eredeti, mintbogy a tobbi szoveggel ossze- 
ftigg&e nines. M^ pedig a folklore hagyomtoyainak vizsgilata- 
ban mint alapelv az vezet, bogy az osszefiiggd szoveg eredeti 
megyoltAb51 kell kiindulnunk. Mindez foit^tleniil arra utal, bogy 
itt m^ 8z6t keressiink. Es van-e term^szetesebb megold&s, mint 
az osszes v&ltozatokban oly gyakori es bangalakjdval a hadd 
legedegellen refr^nbez oly kozel &\\6 haj rege rejtem valamely 
el6zm^ny^t sejteniink e megkovesedett fiskepletben? Ez az eldz- 
m^ny: haj reg4 reejtem volt. Ime az 68i batos, melynek qaanti- 
as&t a sz^kely dehdremerdma is tukrozi, teljes Sps^g^ben eld- 
keriilt a Dnn&nttil is! 

Csakbogy itten meg egy bokkend van. Helyezziik egym^s 
ala a kSt olvasatot: 



a) Hadd le- 

b) Haj re- 



gide - 
g^ri- 



geUen. 
ejtem. 



L&tjuk, bogy eszerint &^-nek mdsodik utem^ben hangsd- 
lyos bosszti szdtag: rd- &\l szemkozt a^-nak hangsdlytalan rovid 
de- szdtagival. Ebb61 kettot kovetkeztetek : 

* PL Nftgy-P&li : a) Ret 6kor Hgi torveny, Haj rego, rejto ! 
b) Haj rego, regi torveny, Haj rego rejto! 
Gseb : a) Haj rego rejtem ! b) Haj rego rejt6 ! 



256 yikIr BiLA. 

1. A2 illeM helyen, t. i ahol a vers thesise van, eredetileg 
I'ovid sz6tag volt, a>?al egyezdieg; vagyis: a r^- nem volt 
hosszti ^-yel, hanem rovid e-vel s a k6t rovid e kozott ebben 
az 68alakban egy mdssalhangzdnak kellett lenni, mely azutin 
eltfint. ByentLl aj&nlkozn^k a t?, melyet r^jt p&rj£ban, r^eU-ben 
ki is lehet mutatni a r^gis^gbdl: r4\>ilh De az^rt nem marad- 
hatunk meg mellette. miuthogy a nagyszdmti olvasatok egyike 
sem tartotta fenn, holott ha ott lett volna, valamely r^v- Yi^y 
reV'Ule olvasattal okvetetlen tal&lkozuunk kellene yalahol, ha 
nem is a refrSnben, hilt ardt okor helyett, pi. r4v 5kor v. 
reves okor. Ilyesminek azonban hfre-hamva sincsen. Legalkalma- 
sabb lesz enn^lfogya a megjeldlt hi&ny pdtUs&til ugyanazon gut- 
turalis nasalis ^, melyet osszehasonlitd nyelv&zeink tesznek fol 
fej szavunk dsmagyar alakjAban : fey ; vagyis amint fej < fe 
meg regibb /ey-re, szinttigy ez a rej- > r^ - m6g r^gibb rey-re 
vezethetd yissza; tehdt r^ejt eldzdje ez volt *r§yejt vagy a k^p- 
z6iiek eddig ismert legr^gibb fok&t is feltuntetve : reySit Igy a) 
es b) egyez^se m^g foltiindbb, s a vers hibdtlaii: 

a) Hadd le- gide - gellen, 

b) Haj re- g4*r'e- yeitem.^ 

De meg itt sem dllhatok meg kovetkezteteseimben. 

Ha megengedjuk annak lehetds^g^t, mdr pedig meg nem 
engedniink egyszerden k^ptelens^g, hogy a)-nak eldzm4nye b): 
akkor egy l^p^ssel mindjdrt tov&bb mehetUnk. Kets6gtelen 
ngyanis, hogy o^-ban leg4degel annyi mint *legeldegel, vagyis: 
a mdsodik szdtagbeli e xkt&n I volt az 6sibb alakban. Minthogy 
a v^tozatok kozt a refr^n Z-es alakjai sftrftn taldlkoznak (regSl 
rejtem, regul rejtem, regolejtem, regolhetem) : foltehetjiik, sfit fol 
kell tenniink, hogy b) dsalakj&ban rege- ut&n szinten I volt, vagyis a 
refr^n meg pontosabban igy hangzott: haj regel reyeitSm. 

Mi ez a regel? — A m&r ismert reg fdnSvnek a rigente 
-el > d hangz&sti, mai -ul ill raggal vald alakja reg-el > regiU. 

' Ebbol kovetkezik, hogy a magyar *r^e/^ : r^t ige nem aiakautott 
m&8B a vogtil rauUnak, mint eddig hittiik (Budenz : MUSz.), hanem csup4n 
alapszava: rey* egyezik pentosan a vognl rd'tf-val; de mig ennek egysieru 
't kdpzoje van, a magyar r^Y-ben m&r a "jt osszetett k^pzo lappang 6s cnk 
a magyar 8z6nak kSsobbi rovidiil^Be okozta a I&t8z61ag teljesen egyei5 
hangalak keletkez^s^t. Az is nyily&nyal6 ezek nt&n, hogy a yog. r? ,iit6ni 
hevMet* hangalakj&n&l fogva bajosan tartozhatik r^'t azavnnk rokontiga 
kor^be; reux ^brennen' (napt451) pedig jelent^e miatt nem ide yal6. 



A Bieds ^NKK. 257 

Yd. a r^gis^gbdl: bdel, iivel (ma is Ujazdl&ilag: Mvel), lomyel 
(> iarnyiU) ds kdsfibb az e nyujtdsival: area (> arcti^. 
Az eredetileg ablativoszi ragnak m&r rdgente, mint az orcd pdldiLban, 
lativusi jelent^e is yolt, ma is van: arctil iit, orsz&gtil elterjed. 
A regel mind a legr^ibb hangalakot, mind a szintdn rdgi lati- 
Yosi jelentdst megdrizte. Ebb61 a regel alakb61 konnren magya- 
razhatdk az osszes tSbbi v^tozatok: *rega s ebbdl egyfeldl 
regolj regtU stb., m&sfelAl meg reg^^ regS^ rege. 

Irodalmi nyelviink rege szava teh^t yoltakdp ragos alak. 

Ami a reg jelentdsdt illeti, kdtsdgtelen, bogy a sz6 erede- 
tileg ,£neket', kiv&ldan ,yar&zs6neket^ a ebbdl folydlag kdsfibb 
var&zsUat, bfivoldst^b&jol&st jelentett, mikdnt erre m&r rdmutat- 
tam a fentiekben. A t&rgyalt refrdn mdg az eredeti jelentdst 
tiinteti f51. Az egtez somak {haj regel reySitem) tehit ez az 
ertekne: haj ^ineJcUl (dnekbe) vardzshm^^ 

MegtaMlvto a tnlajdonkdpi refrdn nyomoz&a kSzben a rejt 
ig^nek m£g a r^jf-ndl is rdgibb f okon &16 dsmagyar reijiit alakjilt : 
ezt most a rit oJcdr-re is alkalmazni fogjok; mert vil&gos, bogy 
a tesk^di r4it6kdm [r4gi tdrv6ny] a r4t okor apja, ez pedig 
^des testvdre a rbi d'A;ar-nek s fgy kozos sz&rmazdsi t&bl&jukon 
a r^tdhom-iiil is r4gibb fist az imdnt kifejtett r^^jit-hdl akkor 
kapjnk meg, ha ennek -k vdgzdddsfi fdndvi alakjdt (rSySJttii) 
iktatjuk be a r^i tdrveny el4. Az ily -h k£pz6s deverbilis fdnevek 
k£pz6]e eldtt azonban a nyelvtort^neti adatok szerint sok esetben 
hosszii ^d) bangzd van (vS. yerejt^A; > yerft^^ y&laszt^A;, marad^, 
j&t^i^, sAt mag&nak a rejtek sz6nak is r4gibb rejt^k alakja ki 
16yen mutatya, termdszetesen az alapsz6nak reyeit 6salak]&t szin- 
Un ily hosszti mag&nhangzds -^ k^pz^vel Utjuk el, annyiyal is 
ink&bb, mert igy a yers is jobb. Yagyis a rdt dkor olyasatnak 

' Mank&csi szerint (ixja 6» kauk&zusi elemek. 524—626. 11.) reg 
,lnek^ Bzayunk &rja kolcBony^tel a finnugor uyelyekben 9 regibb * ereg 
hangalakra megy yiiaza; a rege 8z6bau pedig mese anal6gi&j&ra -e k^pzot 
teas fol, ami — fejieget^seink alapj&n — t^yeddsnek bizonyul, b&r nem 
lehetetlen, hogy mese hangalakja befolyfcssal volt a re^^-bol rovidult rege 
megBztiletes^re, ill. am, hogry neyezo esetnek tekintett^k. Az *ereg: reg 
Bi&rmaztatis nem ellenkesik as itt kifejtettUk eredm^nnyel, mert Bemmi- 
kSp since kiaftrya, hogy a reg szdnak m^g osibb korban * ere^-fele boyebb 
bangteste volt. Ezek izerint a t&rgyalt refrennek akkor kelleit elo&llnia, 
xnikor a reg 8z6 m&t elyesztette yolt kezdo mag&nhangz6j&t* — - Nem akarom 
elballgatni azta m&sik lehetosSget, mely szerint * regS irinyragoe 
alak, min6 held, aid stb., teh&t regd rejtem == regbe, dnekbe yar&islom* 
MAOTAB HTKLyfla. zzzy. 17 



268 YIK^ BtLk. 

alapj&ul 8zolg&lt elsd sor a hozz&tartoz6 refr^nnel egytitt a leg- 
dsibb szerkezet azerint ez volt: 

naj\ regel renejttemi 
Mai kiejiSsiink szerint: 

Bejtekem rigi tdrviny^ 
haj regiU rejtem! 

]^rtelme pedig a k6t sornak oredetileg ez: »Yar&z8Usom 
x^gi torv^ny, haj regiil (^nekbe) var&zslomc Nyilv&n a pog&ny 
jnagyars&g bfivig^je b nyelv^nek es kolt^s^nek valdszfnuea 
m^g a honfoglal&s el6tti korb61 yal6, teh&t eddig 
ismert legr^gibb osszefiiggd hagyominya. tlgy 
l&tszik, az egym&snak sz&nt fiatalok osszeboron&Ids&t eszkozolt^k 
vele, mert a regos ^nek celj&ul ezt emlftik ma is Dan&n tdl 
Bzintiigy mint a Sz^kelyfoldon s az ^nek utolsd resz^ben csak- 
ugyan regel reySsitik: 6nekbe rejtik az ifjtL p&rok nev^t. 

A dun&ntiili v&ltozatok legtobbjSben, egyezfien a sz&eUyel, 
a rey^Xt alapszdnak rSvidiilt alakja: r^t, rejt, rejt, rojt keriil 
el6 a a k^pzd is mindeniitt csak royid hangzds -ek y. ok: rej- 
tekem, rejtdkom 6s az oz6s tov&bbterjed^sSvel : rojtokom. Az alapszd 
jelentes^nek elavulUval meg volt adra a lokte arra, bogy a szdt 
kiilonf 61ek6p magyardzzAk 68 tagoljik 8z6t (r4t eke, r^j tokom stb.) ; 
az utdbbi 6z6 alakok pedig okot adtak az okros olvasatok kelet- 
kez6s&:e« A 6z6t, valamint &ltal&ban az egSsz sort nyilv&n m&r 
akkor sem 6rtett4k, mikor a szSkely szerkezet m^g nem vilt 
kiilon, 8 fgy lett m&r Dun&n till az egysSg kor^ban reyeXt^kem^ 
r^jtekem-hdl egyr&zt : retekem > r^t eke, mfer&zt 6z6s8el : rejU 
okom > rit okor stb. A tobbi ely&ltoz^ok hasonl6 m6doD ter- 
mettek s a mondottak alapj&n konnyen meg6rthet6k. 

Nem t&ntorodya el a m&r eddig is sz^p sikerrel jatalmazo 
ir^nyt61, bogy a sz^kely alapszoveg ut&n az osszes dan&ntiili val- 
tozatok dsi egyseg^t, illetdleg annak a sz^kelyhez taU16 marad- 
vdnyait keressiik: itt kozbevet6leg nem t^rhetiink ki az elAl a 
tekintet eldl, bogy mind a sz^kely, mind a dun&nttili bagyom&nyra 
nSzve az okor olvasaC k6pvisel6it egy kiilon kisebb egys^gbe fog* 
lalva elemezztik. Mert nyilv&nYal6, bogy ezek az okros y&ltozatok 
a tobbivel szemben egym&shoz tartoznak, kiilon csoportot 
tesznek. Hasonlftsuk ossze tehit Dun&nttilrdl azokkal az alakok- 
kal, melyekben okor van -okom helyett, a sz^kely reg idey&gd sor&t : 



A BB068 tssK. . 259 

regitorv6nyy nagy rejt okdrseHad pillant&ara kitfinik, hogyehhez a 
dundntdliak koziil legkdzelebb j&rnak: ri4t (rA) 6& r&t okor 
(Zala-Szentgyorgy, Boldogfa, Boncodfold, Nagy-P&li — Zala m. 
(a ^ormendi j&r&s', Hegyhdt-S&l, Pankasz — Yas m.)« Yiszont 
ezek, mint m&r tudjuk, eredetibb r&dTcdm (^re/tokomJ-Ule alakb<Sl 
t&madtak (Hosszu&Iu, Pereszteg, Bogote — Yas m. 6& Andr&a- 
hida — Zala m.). KSztiik mintegy az itmeoeti iokot jeloli meg, 
az a maginos olvasat (hapaz legomenon), ahol a azdrSgi ^m m&r 
elinaradt ugyan, de a hely^t p6tl6 -r, mely ^tal az -okam: okdr 
fe}l6d6a befejezddott, m^g nines meg : r^toho (QSb&rt — Zala m.). 
K^ts^gtelen, hogy itt az ut&na kovetkezd r^i szdnak kezd6 r-je 
segf tett a r4t okor olyasathoz : r&oko r^i > r4t dkor r4gi [tSrr^ny]. 
Hogy m6g jobban meghaUroljuk a sz^kely szerkezet ide- 
yi%6 helySnek s ez alapon leheMleg az egSsz sz^kely szerkezetnek 
rokons^ kor^t a dun^nttOi hagyom&ny teriileMn, most mind a 
rdt okorrdl sz616 sort, mind a hozzdf^dd6 refr^nt mint 
kiilon kis egys^get fogjuk tekinteni, s ligy yizsg^juk, hogy a 
szdkely szerkezetnek a dnn&ntiili v&ltozatok kozUl melyek a leg- 
kozelebbi mfisai, hoi van meg a k^t sor leghasonl6bb szSveggel, 
lehetfileg ugyanazon egym&sut&nban 6s — amennyire lehet ~ 
ngyanazzal a quantit&ssal stb. Az 6z6 ejt^tL jelz6vel k^pzett 
alakokat (Knst&nszeg : a) ruok 0., Nova vid^ke: '^rlik>r6k^ rdg 
d.)j valamint a rdgi jelz6soket (Knst&nszeg b) Noya, Os&cs-Bozsok) 
eliitd Yoltnkn&l fogra melldzhetjiik. K6t helyen az okor jelz6je 
h^t (Bempe-HoUdSy Yas m. 4s Cs^b, Zala m.). Ezek is teh&t 
emiatt mint messzebb 4116k h&tt6rbe szorulnak. M&s k6t helyen 
a m&r nagyon foltiind hasonlds&gd r&t okrot taUljnk (kormendi 
]&ti& 6s Hegyh&t-S&l, Yas m.), de itt megint a sorrend m&s: 
eliil Tan a refr6n, m6g pedig b6?ult alakban (Haj, rego rejtem, 
Azt is megengedte Az a nagy uristen) s azut&n j5n a rM okor 
r4gi torv^y. Yiszont Pankaszon a refrdn mis. (R4t okor r6gi 
tonreny, Hogy reg6 rejtsen stb;). Szintfgy Nagy-P&liban a) R& 
okor r6gi t5rv6ny, Haj regfi rejtfi; l) Haj regS r6gi t6r?6ny, 
Haj regd rejtd !) A boncodfoldibdl csak ennyit tudunk : r4t okor . . ., 
a tobbit nem kdzli Sebesl^n. A g6b&rtit (R& oko, r6gi torvSny 
Haj reg6 rejtem!), mint ahol az okor csak f61ig van meg, azon- 
kiYiil rego hosszii c^-je is eliit a sz^kely alaktdl (reme), e k6t ok 
miatt tessziik h&tribb. Marad m6g csak kett6 : a zalaszentgyorgyi 
(But okor, ri6gi toryien, Haj regii6 rejtem), de itt a re^ucf-beli 
diftongns (*regdl: reg6: regud) a szikely refrinben lev6reme rovid 

17* 



260 yjKis, bAla. 

v^hangzdjiyal szemben a szorosabb egyeztet^st Bsint^n m^* 
nehezfti ; 6b a boldog£ai (B^ okor^ r^gi Uirr^ny, Haj regS rejtem !X 
meljmek Bzoveg^t S. szinMn nem kSsli ugyan, de utal arra, bogy 
az eltfbbihez tartozik. M&r pedig egyibk^nt ^ppen a zalaeger* 
Bzegi tfpus esakogyan legink&bb idev&g. Az 6iidanond6 neye ott 
is regosj ami a BzSkely reges-nek pontosan megfelel. Nagyon neye- 
zetesy bogy ippen itt a sz^kely nagy diszniSiiak pArja is elAkeriil, 
ba nem is mint megleyfi, de mint rem^nybeli &ld<8 a j6 kfy&n* 
B&gok sor&ban: 

Aggyon az ur isten ennek a gazd&nak 
Akkora hiz6t, mind e' biho [bival]; 
Akkora Bzalann&t, mind ax ajta68s4rfa; 
Akkora h&j&t, mind e' csobor. 

S ez nem lebet beiyi bozz&kolt^ banem r^gi bagyom^ny, 
mert m&s viltozatok is beszflnek r61a ; fgy az ohor oWasatnak koziil 
a novai, mig pedig az egyszerfi itkdlcsSnz^st kiz&n$ szoyeggel: 

Akkora diazn6t, mint egy borgyd, 

Akkora sial&n&t, mint egy a j 1 6, 

Akkora h&j&t, mint egy cb&v&s sajt&r, 

Akkora 6rgy&t, mint egy mestergerenda. 

Eyyel egyezten a mileji s ezt rSyidftve a csonkabegyb&ti. 
AzonkfvtQ a t^Ycdabbi v&ltozatok koziil a ySrsi (Somogy m.), abol 
m&r csak ennyi maradt bel61e: 

N^gy j^ hfidt, 
Olyan vastag izalonn&t, 
Mint az ajt6Bz&rfa. 

M&sutt a jdkfy&nsdgok k5zt el6 nem fordnL Yiligos jele 
ez annak, bogy a nagy disznd azon a terfileten bizott, abol ai 
didr olvasat kifejl6dott s a nagy okorrel egyiitt innen ment At 
a sz^kelyekbez. Otakhogy, dnninttili diszn6 l^T^n, nem bfzbatott 
pajt&ban, mint a sz^kely reg mondja, banem 61 yagy hidas 
illette meg (vd. Eas-G8rbd, Zala: J6 tiz bidast, Bele egy koszos 
malacot), ann&l is ink&bb, mert fgy a Mzott 6b hidas a kttlonben 
bi&nyz6 betiirimet is megadja. E f&ltevte alapj&n yesszfik fol a 
sz6kely8z5yeg a pqjtdban szayai belyett : a hidcuiban. Ime a nagy 
diszn<5, melyet m^g a Sz^kelyfold6n mint az Hdisi^ bMget jel- 
k6pezd nagy okor m6lt6 t&rs&t mutattunk ki, itt m&r osak pinm 
desideriummi y&lt A tij^y sngalmazta j6 kfy&nsAgok \l6b6 keye- 
redett 6b bozz&jok basonolt A korpa megette a diszndt Mfly 
Bzesz^lye a nipkdltte tfind^r^nek! 



JL BBOdfl iVEfc. S61 

De nemcsak a nagy diaznd yegylilt bele az tij^vi jimbor 
iShajt^k koz6 s Sltozott az 6 kontdsUkbe, hanem az is, ami a 
hii&n Tolty mikor m^g eredeti mirolt&ban jelent meg. A sz^kely 
szerkezet csak hdtdn dital haivan iotbdsz-Tdl ^nekel a nagy disznd- 
▼al kapcsolatban. A most tdrgyalt don&nttili y&ltozatok nimelyike, 
mint 6p a zalaegerszegi is, mindj&rt a nagy disznd ut&n minden- 
{6le j6h6l szizat kfy&n : sz&z kereszt boz&t, sz4z szek6r sz^nit stb. 
tis yan eset arra is, hogy e sz&z meg sz^ ]6 tetej^be a nagy 
disznd tartoz^kai koyetkeznek, mint Pdrszombaton 6s Kerka- 
Kdl6cf£n: akkora szalonn&t, mint ez az ajt6, akkora h&j4ty mint 
kdt akds hord6. Ez megengedi a koyetkeztet^t, hogy eredetileg 
a sz&zas sz&m a szalonn&ra is yonatkozott, amely m6g r^gebben 
a diszndnak hdtdn hosaean lehetett, mint a siilt pecsenye a nagy 
okordn. Igy egtezftjtlk ki a sz6kely szerkezet nagy disznaj&t Don&n- 
ttilr61 eyyel a sorral : haldn hosazan szdz szcdanna. A h a t y a n- 
kolb&sz mellett a sz&z szalonna egtoen j6l eU6r a nagy 
disznd h&t&n: egyik keresztben, a m&sik hossz&ban. 

Foltehetjiik, hogy ehhez hasonldan a nagy okomek h&t&n 
^tal is yolt yalami. Sajnos azonban, ez ir&nt m^g ennyi t&maszt^k 
sem kin&lkozik a szoyegek kozt mint a bz&z szalonna foly^tel^re. 

Egy&tal&n mag&b61 a nagy dkorb61 a Dan&n till semmisem 
maradt, mert hiszen ney^n kfylil, mely mindenesetre az 6 eml^k^t 
Arziy b&r az sem teljesen az oy^ (csak tigy jntott hozzi, mint 
PiUtus a kr6d6ba), a nagy Skdrnek nyoma sines a hagyom&ny 
itteni szoyeg^ben. Tal&n csak azt az egyet tekintketjiik m^g 
ilyennek, hogy a j6kiy&nsdgok elsd helyen emUtik 6pen itt, ahol 
a aagy disznd eml^ke is megyan 6s sok m&s helyen. Nagy 6kor 
helyett azonban i4t his okrot mondanak, ami onnan lehet, hogy 
nt&na M its b^res szokott lenni ; pi. Noya yid^k^n is : [Aggyon 
az ur isten stb.] i& kis okrot, M kis barest. Nyily&n a yers 
mfisodik f ele hasonf totta mag&hoz az elsdt, amely tal&n f gy yolt, 
n^y nagy okrot [M kis barest]; mert n^gy okor a magyar 
gazda ide^ja, s ehhez k^t kis bSres tokSletesen el6g. Itt teh&t 
megint az a csoda esett meg, hogy a Mt his b^res folemSsztette 
a n^y nagy 8kr6t Hogy itt is megyolt yalaha s nemcsak kfy&n- 
tal, hanem a mi^a szem^ly^ben tigy, mint a sz^kelyekn^l Utjuk: 
arra bizonys&g^rt messzebb kell menniink. Az okrSs olyasat kor^n 
kfyiil es6 yasmegyei y^tozatok egyik^ben (Nick) ugyanis ezt 
taUljnk: 

Ajt6 m5g5tt eraz6ny tde aprSpinzz€l. 



262 ytkAr bAljl. a rbg68 ^ek. ' 

A bemutattok sz^kdy szerkezet y&ltozataiban megfelel ennek 
a nagy okorrdl 0x616 iemert sor: 

Flile tele apr6p6mzel. 

EbbA kovetkeziky bogy az okros olvasatok kozoss^gteek 
koriban az aprdpenzt m&r a nagy okor fiil6be helyezt^k s fgy 
meg kellett lenni mag^ak a nagy okornek is mindama bozzi- 
valds^okkal egyiitt, melyeket a szdkely reg emlft Eredetdleg 
azonban az apr6p6nz m^gis inkibb az ersz^nyhe Tald, mely nyil- 
vin csatos volt, mint az egymdstdl elSg t&vol esd y&Itozatok is 
mondj&k 6b alkalmasint a fogason fuggdtt; vd. a szekelyeknel a 
telekfalvi regben: 

Filgg az rtLdon v^rea miljasy 

is a Sebesty^ntdl helyesen rekonstru&lt szentbal&zsi (Zala m.) 
megfeleltet: 

Fogasan I6g csatos ersz^ny. 

Ugybogy az ersz^nyre vonatkozd sorok, sz&mba y^ve m^ a 
sz^kelys^gn^l is a Dun&n ttU pentosan megegyezd rendelkezfet a 
penz hovafordftisa ir&nt, mind az okros alakokban, mind az alap- 
szovegben eredetileg fgy lehettek: 

Fogason fugg csatos ersziny, 
Tde vagyon aprdp^iueel, 
Anndk feU a gazddij 
Fde szeg^ny regosok^ 

Ily szoveggel is illesztjUk bele az {si szerkezetbe. 

Hogy mi volt a nagy okornek fiil^ben, miel6tt p^nzre tett 
szert, arra — tlgy y^lem — a b&gyi reg adja meg a y&laszt. 
Itt ngyanis az asztahn Mt font koMcs yan. Minthogy az okor- 
nek szarva teli suU pereccd : fSltehet jUk, hogy fUl^ben is ngyan- 
ilyen siitem^nyfile yolt; az^rt a font kaUcsot tesszilk az apr6- 
p^nz helySbe s ezzel egy tijabb alliter&ci6s sort kaponk: 

FiUe teli font kaldccsdL 

Ha mig hozz^djnk, hogy az okros olyasatok szftkebb kore 
a yersalakra n^zye is szorosabb egyeztet mutat, amennyiben fonn- 
tartotta az 6si nyolcas sort azokban a yersekben is, melyek m&sutt 
tobbnyire h6t szi$tagay& royidiiltek, t. i. a nagyfontoss&gti ossze- 
regold monddk&ban, akkor nem mulasztottunk el egy tanus&g- 
t^telt sem azon foltey^tink igazoULs&ra, hogy ezek az SkrSs alakok 



82ESIMLBT CSiflZis L^nilTD. JJBLSKT^TAKULMIkTOK. 963 

Bun&n tta a sz^kely szerkezettel az dy&l&s eldtt kiildn egys^gbe 
tartoztak; qttod erat demonstrandum. 

Ennek az igen ^rdekes szimbay^telnek meglepd eredm^nye 
teMt az, hogy a t&rgyalt k6t sor, sSt az egfez hagyom&ny dnniln- 
ttili rtoe ott leghasonldbb a sz^kely szerkezethez, ahol a r6t > 
rejt okomek legkozelebbi m&s&t im^nt kimutattuk ; yagyis : ahol 
ez a kis r^azlet legjobban megegyezik, ott az eg^sznek egyez^se 
is a legnagyobb. Ez a teriilet pedig Zala megySnek az a kis 
r^sze, mely Zala-Egerszegtffl ^szakra ^s nyugatra a t6nt elfisorolt 
B^gy faint foglalja mag&ban ^s Yas megy^bdl a szint^n id6zett 
h&rom lelflhely, ahol ri&, r^, ritt 5krot mondanak. 

S igy az 5kros alakok nyom&n meg volna adva nemcsak 
a szoyeg, melyben a hagyomdny mindenesetre sok sz&z ^vrel 
ezeUtt nyiigatr6l keletre &tkdltozStt, hanem afdldrajzi pont 
is, ahonnan ez a kiy&ndorlds tort^nt. A nagy okor ]6 kalanznak 
bizonyult. 

(Folytatjuk.) VikIb B&^. 

jelent£s-tanulmAntok 

a komplik&oi68 jelentdsv&ltos&srbl. 

(V«ge.O 

A tompa 8z6 tudyaleydleg tapintdsi 4rzetnek a neye. Jelol- 
het azonban lelki illapotot is, m^g pedig yonatkozhatik grzelmi 
es szellemi yil&gunkra egyar&nt A r^gi nyelyben igen gyakran 
jelolt^k a szellem gyongesSg^t a tompa 8z6yal 4s sz&rmaz^kaiyaL 
Byenkor tompa jelent^se : ,tardus, plumbens ; stumpfsinnig' (NySz.), 
tompaadg, ,hebetado, stumpfheit, blodsinn*. (NySz.). P61d&k: 

A kinek dies elm6je yan, a dolgot hamar &ltal l&ttya, a torn- 
pdc kdsedelmesec (Com.: Jan. 66). Nam csak tadatlans^od, hanem 
ygian ostoba tompasdgad is ez (BaL: Oslsk. 395). 

E jelenttee ma is megyan a sz6nak. Mdfordnl azonkfyiil 
drzelmi &llapotra yonatkoz6 jelentSsben is: pi 

£s a nemzet &11 fagyottan, 
Tompa, Bsibbadt fdjdalomh&n, 

Y5r. Orsz&ghilza. 

1 Ez ntolB6 kozlemdnyben helyssuke miatt Bok iddzetet mellostunk. 
VftlamenTiyi iddzet megmaradt ez drtekez^snek kttl6nnyomat&ban (NyeWteeti 
FOaetek 86. sz&ma). 



264 aaEBBSKLKT CaiflEiB LOBin>. 

Ide tartozik a buta bz6 is. Ma csak leUd ^rtelemben szok- 
tuk haszn&lnL Eredeti jelent^se azonbaa: csonlMf tompa. Ebben 
az ^rtdemben haszn&lja Ap&cai Osere J&noB Magyar Encyclopae- 
diaj&ban a koTetkez6 helyen: 

Ea a reszek butakf hajlok es keves^ mozgok, ^deaa^get sserea- 
ndc (Enc. 133). 

R^gi szdt^ainkban meg is van m^g a szdnak ez a jelen- 
t^se. Eldszor Pipai P&riz Ferenc szdUr&nak 1708.-i Ificsei kiadfi- 
s&ban van megemlitve a szd, mint az chttisus 6s rettisus magyar 
megfeleMje. Bar6ti Szabo D^vidndl »2^a; tompa^ 6Ietlen. Buta 
dme. Y. goromba, parasztos; hutitom: Sletlenftem, ^l^t kiverem, 
V. Yonom, tompittom; elbutvl.^ S&ndor Istv^n Toldal^k&ban szin- 
t^n meg van emlitve a sz6 ,8tapidu8, hebes, obtusus' jelentesben ; 
ott van emlftve: luta tor: verutum gladiatorium. Az erzelmi 
hangulat azonoss&g&n&l fogva ^stupidus, hebes; dumm* ^rtelem- 
ben is kezdtSk haszn&lni. A r^gi oklevelekben el6fordul<5 Bvia 
(BwtlM OklSz.) vezet^kn^y kStsSgkfyiil a szdnak ezen lelki Tonat- 
koz&sti ^rtelm^bffl alaknlt. B6gi nyelviinkbfil m^g a kovetkezS 
p^ld&kat id^zhetjtik: 

Onyan buta ember mint a kd (PPBL). A tSbbinel butahb ea 
restesebb (Misk.: YKert 31). Buta okoskoddssal t&mogatni valamit 
(SzD.: MVir. 332). 

Ez a jelentSs annyira &lland6 lett, bogy ma a sz6 a koz- 
nyelvben 6b az irodalmi nyelvben nem is fordul eld mils jelen- 
tesben. A nSpnyelv megtartotta m6g az eredeti jelent^st is: 
Csfkmegy^ben a tompa, ^letlen k^sre v. fejsz6re gyakran mond- 
j&k, bogy buta (MTsz.)* ValdszfntLleg az alnSmet butt dtv^tele, 
amely ^poly jelent^sv&ltoz&son ment keresztul mint maga a buta.^ 
Sz&rmaz6kai tobbnyire mind lelki vonatkozisii jelent&sel bfmak. 

Butasdg: ingeniam hebes; Btampfainn NyS&; pi. Aki istenbe 
bizik, lenyomja 5 mag&ban az irdgys^get, fdsTdns^get, kev^lys^get, 
butasdgot (BMK. Y. 215). — Butdskodik: stolide ago; dommheiten 
treiben, NySz. ; pL B&nn6d ha valaki butdskoddnak mondaaa (Matk6 : 
BOs&k. 200). ButdlMik: 1. butul (aScsej), 2. oatob&skodik (GScsej) 
MTsz. — Butit: tompftja az elm^t, oatob&y& iess, OzF. — Buhd: 
hebetoFi stupeo, stupeaco SI.; atmnpf werden NySz. — EOnUul; pL 
A reats^g miatt az elme el-butiU : ingenimn aocordia ^torpesoit PPBL 



* A Nyr. bas&bjaiti hoaasii vita folyt a wS eredet&rol, eg^asta talia 
meg most sinca tiszt&zva. 



Osszefiigg kfildnben a btUa a buga ,apr6 szarTd' szdval is, 
melTiiek szint^n megvan ,oatoba, buta^ jelent&e (MTsz). 

A tompa ellentSt^t, az ^les sz6t szint^n haszn&ljuk lelki 
drtelemben. Kiilondsen a szellemi tehets^nek, az drtelemnek a 
finoms&git szoktuk vele jel5lni. Maginak az d 8z6nak is megyan 
ez a haszn&lata; jelentfoe ilyenkor: acrimoniay sagacitas, Bcharf- 
sinn NySz. ; pi. Se tadominyod, se friss dm4dnelc de hozz& nem 
juttat (Fal. : TIE. 393). -^ Az des ebben az ^rtelemben eg6sz 
kozonsSges. Sz&nnaz6kainak, az dess^g, desU, desUly detlen stb. 
szayaknak szintSn megran ez az ^rtelmtik. Ezekben az esetekben 
az des Bz6 szellemi folyamatokra vonatkozik, 6piigy mint a tompa 
4s a biUa itvitt jelent^siikben. A jelent^sv&ltoz&s mind a Mrom 
esetben eredeti komplikicidn alapult, &mh&T a szellemi folyama- 
tokra, tev^kenys^gekre vonatkozd elnevez^sek tobbnyire m&sod- 
fokti komplik&cid titj&n szoktak keletkeznL Itt azonban a kis^rd 
^rz6ki 6rzet, az az ^rzelmi elem, melyet az eredeti jelentSs a 
kSsAbbi jelent&b61 mag&ban foglal, folytonosan megvan, a m&sod- 
lagos komplik&cids jelentSsv&ltoz&s jelens6gein61 ellenben hidnyozni 
szokott. — Igen elterjedt az des szdnak az a haszn&lata is, mely 
^rzelmi yil&gankat 6rinti. A gdnyosan s6rt6 besz^dr61, mely — 
mint szokt&k mondani — igen az elerenre hat, azt mondjuk: 
des heszii. Hasonl6 kifejez^sek m^g : des eserevdel, des guny- 
verseiy des cdzdsohj des toll, des nyelv stb. — Byen haszndlata 
az ^Ze^-sel rokon csipos szdnak is van: csipos heszSd^ csip&s meg^ 
jegyzis stb. — A Idgy Bz6nak is vannak lelki dllapotra vonatkozd 
jelent^seL Egyik ilyen jelent&e: indulgens C, nachsichtig 
NySz.; pi. 

Meg besz^l^d Idgyan b biaraggal is urad kSvets^g^t (Zrinyi: 
ASjc 111). Ink&b akartam v^tketeket dorg&ini, hogy sem Idgyan 
elhallgatTto t&pl&l&i (Dly. PrM. 1:82). 

M&sik jelent^e: instrenuus 0., segnis, lentus, trUge, lang- 
sam ; pL Ld^ termeszetd ember (Decs. : Adag. 60). Ez a ,lanyha, 
energi&tlan' jelent^s megvan a n^pnyelvben is; pi. Mint l&tom, 
Idgyig vagy: el vagy f&radva, er6tlenedve, csiiggedve (GKicsej, 
MTsz.). Sz^maz^kai is haszn&ltatnak lelki illapotok vagy fogal- 
mak jelSldsdre. Ldgyit malacisso 0. moUifico, moUio MA., erwei- 
chen, weich werden NySz. nemcsak 4rz6ki folyamatot jelent, hanem 
leUdt is; pL 

Sohajt&saim Idgyitnak to rajtad (Zrinyi 11:102). Aj&nd^kkal 
maga r^sz^re Idgyittani a bir6t (SzD.: MYir. 16). 



266 szsBBacLET csIbzIb lorIhd. 

Megligyit k6tUlt lelki ^rtelemben haszn&Iatos : 

1. lenio, lindem NySs.; pi. Nincz olj bdnai, kit ai sz^p bz6 meg 
nem Idgyft (Deed: Adag. 185). Ldgyich meg hdnatod, vitte ne b&n- 
kodgy&l (Zrmyi: ASyr. 78). — 2. reconoilio, placo; venShneo, 
besanftigen NySs. ; pi. Imadsaga vr istent meg lafeyta (GhiaryC. 60). 

A Idgysdg szdnak szint^n tobb lelki &llapotra ▼OQatkoz6 
jelenttee yan: 

1. mansyetadoy dementia; milde Ny8z«: pL Ldgyedg as igas 
68 rendes haragban vald fogyatkoz&s (Apafi: Vend. 943). A te szi- 
ved Be legyen merd Idgysdg (Eal. : UE. 1:394). — 2. animi molli- 
ties; weichlichkeit NySa. ; Legyen az mi vigassagunc nem bniasag- 
ban, nem ^^ysa^ban, nem versengesben (Born. : Pr^d. 336). Ldgysdg, 
gy5nydrQB6g 5l6ben heyer^Bs (SzD. : MYir. 293). — 3. segnities; 
langsamkeit NySz. ; Az y6gbeliek er6tlenB6g6t j6l tndj&k 6s yez6riink 
Idgysdgdt megesmeri^k (TdrtT. 25 : 443). 

Ldgyul lelki jelent^se : mitigor ; mildgestimmt werden NySz. ; 
basonld jelent^siik yan osszet^teleinek : dldgytd, elldgyulds stb. 
Ldgyully heminysigrdl irgalomra (SzD.: MYir. 293). 
A Idgy^ ellentSte a Jcem^ny. Lelki 6rtelemben immitis, 
repugnax C, hart, unsanft, heftig, grausam, unerbittlich, unbeug- 
sam NySz. 

Y6r tololt 8zem6be, csikorgatta fog&t 
S m&r kemHy szavakra megnyit& ajak&t. 

Arany, Mur&ny ostroma L 

Nem appell&lok — y^gta keminyen a bir6 szem^be — ba 
cigtoy a t5ry6ny, 6n nem yagyok cigAny (Szemere Gfy5rgy, Az ital). 

Kem^yedik, megkeminyedik ^s megkem^yit rendesen 
^rzeki 6rtelemben szokott el6fordulni, de nSmelykor lelki folya- 
matot is jelol; pi. 

Te zyued megkemenedett menden gonosagra (EhrC. 52). 

y^gre 8zMt Mikl69 megkeminyUeUe. 

Arany, Toldi VL 13. 

Kem^yUlf megkem^yHl szint^n yonatkozbatik lelki folya* 
matra; pi. 

Azon bynekbe meg kemenytoUem es meg yakoltam (YirgO. 3). 
Meg kemenywles ez lezen, mykor yalaky bwaebe megh kemenywl 
(VirgC. 12). 

Kem^ys^g lelki 6rtelemben ferocitas, effrenatio C. seyeri* 
tas MA. strenge, ernsthaftigheit PPB., hftrte, hartnftckigkeit 

NySz; pi. 



JELKNTiS-TARULMiinrOK. 267 

FewHegetefnek kemenfege (EhrC. 154). Uta&t k6r6nek idle: 5 
pedig dorias loquebator; d6rrel di&rral, keminysiggel felele (P&zm; 
Pr6d. 656). Megtdk^Uett kenUnsiggel tosakodic : contumax est (Oom : 
Jan. 186). 

Tapint&si ^rzetet jelent a szdrcus szd is. Jelent^ae: siccus, 
siccaneUSy exsiccos C. aridus MA. diirr, trocken PPB. N^mely- 
kor lelki &llapotra vonatkozik; pL 

Az egyik yid&in kedSlyii, a m&sik ink&bb komoly, a harmadik 
se nem vfg, se nem komoly, legtal^dbban tal&n szdraz hlkiUetuuek 
Tolna mondhat6 (Mfiy^Bzet I. 379). 

Tapint^si ^rzetre vonatkoz6 jeleiit6sb61 fejl6dott a higgad 
ige mai jelent^se is. Ez a 8z6 a htg ^iquidus, flaidus, uvidus 
(MA); fliissig, fiiessend, diinn, weich (NySz.)' jelent^sii mell^k- 
n^vb61 alakult. Eredeti jelentes^ben kiilsd erz^ki folyamatra 
vonatkozott s ,Ugyu], enged, tisztui' jelent^ssel bfrt. A rSgi nyelv- 
b6l csakis ezt a jelentds^t tudjuk kimutatni; pi. 

1544. Az palask tokba t51tetem hort higgadni (01. N&d. 41. — 
OklSz.). Mikor higgad a dinnye haja (Szak&csmest. 162). 

A n^pnyelvben ma is megtal^ljnk az eredeti jelent&nek 
kiilonbozd irnyalatait : 1. hfgnl, hfgossd y&lik; 2. l&gyul; 3. 
iQeggyengdl, meghajlik, meggornyed, ingadoz (MTsz.)* A mai 
nyelvben a 8z6 rendesen lelki folyamatot jelent: csillapodik, v^r- 
m^rs^ke htU, veszft szenved^lyfibtfl (Ball.). Higgad cus embers htg- 
gild az ^Zj az elme, higgad az indidat. Higgadtan tenni vmit 
a. m. j6l meggondolva, nyugodtan cselekedni. Higgadtsdg. 

A nyom&si ^rzetet jelold nehfy szdval is igen gyakran 
jeloljiik meg lelki illapotunkat. A melankoli&nak a rdgi nyelv- 
ben igen elterjedt neve volt a nehdzhedviks^g, Ezt az elnevez^st 
tal&ljuk pi. P&pai P&riz 8z6t&r&ban: nehiz hedvUs^, emberben 
nehizkedv indft6 gonosz fekete nedvessdg: melancholia. Ma is 
eUgszer mondjuk a bdskomor emberr61, bogy neliizhedvU, Sok- 
szor csnp&n a neh&s szdnak is megvan a ^morosus; grS.mlich, 
launisch^ jelent^se; pi. 

Nehez ember igen es foBv6ny (Mon 0km. XXIII. 266). Nehiz 
h^n^p l^v^n a Kab6s Ferenc uram h&za, irtdzott t51e 1759. 
(Haztok L 215). 

Leggyakrabban azonban valamely lelki illapotot jeloI6 szd- 
val egytitt szokott eldfordulni, mint jelzdje; fgy az aldbbi pdl- 
d&kban : 



S68 SZBftEVLBT CBlSZiB LOftilTD. 

NekeM kedud ne adgy aUmimat (Born: Pr6d. 547). L&tta 
neUg kedvAf hamvahodott k^p^t (Araay, Buda hal&la II). 

Neh^z aa 6n sziyem, nehiz bdnat nyomja. (Arany, Losoncxi I.) 

Lelki jelent^se yan a szdnak ebben a szdl^ban is: nehe- 
zemre esih, neh^ nehem: pi. 

B&nom, nehiz nehem: est mihi dividiae PPBl. Al^afyu aere- 
tetnek gy^l^sege: latya elewmentet, banya, nehiz neky (YirgO. 12). 
Neheznewen ne wege, merth byszon nekem ys nehez, ho^ az malom 
asz en molnomatb el poztythya (EMNy. U. 37). 

A nehezel, neh&el csak lelki ^rtelemben haszn&latos: gra- 
viter fero, aegre faro, gravamen fero MA. sich beschweren, 
libel aufnehmen PPB; pi. L NySz. 

XTgyancsak a neA^-nek a sz&rmaz^ka a neheetel ige is, 
b&rha a benne mutatkoz6 sajdtsdgos denomin^Uis k^pz^st meg- 
fejtenlink m^g nem sikeriilt. A szdnak eredetibb jelent^se ,nehe- 
zell, neh^znek tart', ebben a jelent^ben azonban ma m&r inkdbb 
csak a n^pnyelvben fordul el6, &mb&r a r^gi nyeWben el6g gya- 
kori volt Mai haszn&lat&ban a 8z6 rendesen lelki folyamatra 
Yonatkozik. Jelenttee: aegre fero, moleste fero MA. iibel auf- 
nehmen PPB; pi. 1. NySz. 

Beam ne neheztdj, hogy p6nzt nem adok (LevT. II. 23). 6 
felsdge igen neheztdi, hogy Kgld eddig el nem kdszftette a k5nt5« 
sSket (TortT. DI. 195.). 

S csak az6rt hallgatja Lajos neki est el, 
Mert szinte gyanakszik s komolyan neheztel, 

Arany, Toldi szer, XL 2. 

NekezieUs : querela, gravamen MA beschwerung, klage PPB ; pL 
EUenem vald haragja s neheztell6se (Matk6: BOs&k 12). 

Az ,ingrave8Co, schwerer warden' jelent^sfi nehezUl ige is 
vonatkozik n^ha lelki fillapotra. Ilyenkor a lelki jelentfo az 
erz^kivel rendesen egyszerre jelenik meg; pL Elnehegutt szivbSl 
fgy ejti beszidfit (Vorosmarty, Zal&n fut V. 133). Namely eset- 
ben a szdnak ,harag8zik' jelentese van; ilyenkor az drz^ki jelen- 
t^st nem drezziik; pL 

Im en magam hozyad yKettem, korwoltomath yol osmertem, 
b^esewk6n ky k6ny6r^lz, hyzjm, welem nem nekezihU (OtechO. 25. 
ThewrO. 285). 

A neh4z84g szdnak is van lelki jelent&e: dividia, acrupu- 
lositas C; indignatio; verdruss, unwille, entriiatung NySz. 



jBLEjrr^s^TAKinjcXjrTOK. 369 

Igen gyakori jelens^g az is, hogy hfl^rzetet jelentfi szdval 
jeloljiik meg lelki AUapotunkat A hideg 8z6 a r6gi nyelyben is, 
mai nyelytinkben is ak&rh&nyszor eldf ordul ilyen drtelemmel ; pi. 

Hidegin, ai as restdn im&dkoztak (Mad: Eyang. 394. Osdzi 
Sip. 329), Hidegen tekintett a rdt fenek^be (Arany, Toldi Y. 11). 

G-y5rgy az ddes anyj&t hidegen kSszdnt^, 
B&r ez a lelk6t is majd el6be 5nt6! 

Arany, Toldi 11. 5. 

Az ilyen kifejezSsekben : hidegv^U emher^ hidegv^rd venni 
valamit a sz6 egyszerre jelent £rz£ki 6s lelki folyamatoi A hideg- 
seg term^szetesen szintSn haszn&ltatik lelki ^rtelemben. A kozo- 
nyosseget, a buzgalom, r^szv^t, vonziSdiSy nyijass^g hi^Dyit szok- 
tdk ?ele jelolni; p61d&k: 

Tal&m rests^g, hidegeig, 68 nem igyenes tz61ra n^zd rendel^s 
▼olt benne (P&zm: Pr6d. 59). Ha hidegekben szUletett, 6s deder- 
gett, olvadgyon a mi Bzlvtlnk jeges hidegs^ge az 5 sEerelm^nek ttlzd- 
Tel (Pten. Pr6d. 107). Hidegsiggel yissltetni a yalUs ir&nt (OzF). 
Mindenki ellene t^mad, elk5yetkezik a kritika fitym&l&sa, a k5z5n- 
86g hidegsige^ stb. (J6kai, Egy magyar nabob). 

Az igei 8z&rmaz6kok is hasznilatosak lelki 6rtelemmel« 
Ealonosen a hidegiil^ elhidegul, meghidegulj toy&bb& a meghideg- 
szihf dhidegit stb. ig^knek yan ily haszn&latuk ; pi. 

lUgi bardtsdga napr61 napra hidegUl (CzF.). — [Cristus szol- 
gtiataban] ez mastany neepek el hydegetoUenek (ErdyO. 595). 

Misodssor pedig azt is tudta, bogy embeii bdse 
Bende yit^a mint megkidegUU ir&nta ez esty^n. 

Arany, Az elyeszett alk. 

Meg hidegedett, rdttent es keseredett aziu&nc meg yigaztaltatio 
(Born: Pr6d. 281). Meg hidegedic az isten igeietfil (MA: Bibl. IV. 
410). Meg hidegazel szerdmedben (Born: Pred. 397). — Igen meg^ 
hidegitik az emberekben a j6 C8elekedetekre«yal6 gyorsas&got (P&zm. 
Lntb. Y. 1112). Ajtatossagnak hidegitisire szint^n oily batalmas az 
eretnek tanftAs mint a bideg yfznek a forr6-k5zz6 dnt^se (P&zm. : 
Pk^d. 300). Ykit elhidegiieni a bar&tj&t6l, stb. 

Ugyancsak ide tartozik ez a r6gi nyelybeli sz6: hiedelem, 
mely a kddexekben m6g tobbszor eUfordul. Csak hangz^ls&ra 
n^ye hasonlf t a mai hieddeni sz6boz ; de jelentise eg^zen m^ : 
hfiyoss^^, hfisftSs, ildiilSs, konnyebbiil^Sy yigasztalis (L Nyr. 33: 
198). OsBzefiigg a ^ideg'-et jelent6 h^Bms^ hives szdyal s lelki 
folyamatra yonatkozd jelent^se ezen ^rz^ki jelent^b^l fejlfldott 



270 SZEREKLBT CsISZIb LORXkD. 

eredeti komplik&cids jelent&viltozdssal. Bxedelemsegj hieddmezet 
y&ltozatai is vannak ; to7&bb& hieddmes, hiedelmez NySz. P^ld&k : 

Nagy chodaak hyedelmek es yrgalmak leenek as ew zent 
koporssoyanaal (£rdO. 526 b.). Myndeneknek kyTalokeppen valo 
hyeddm vala (MargL. 62). K6rnyfilT^szi az ur kegyelme, az kinec 
6 Diinden hiedelme (MA: Bibl. V. 15). 

A hHvoSy hives szdnak ilyesf^le jelent^s^vel szint^n taldl- 
kozunk a sz&rmaz^kaibaD. Hiivosul refrigeror Kr., sich kiihlen, 
laben NySz.; pi. 

Se nem t&madtak fel e vil&gra, se nem hivesiUnek a m&sikon 
(Fal.: NA. 211). 

Hideg h6^rzetet jelent eredetileg a hUl ige is, de mag&t 
is, sz&rmaz6kait is nagyon sokszor alkalmazt^k lelki folyamat 
jelol&^re, Ezen jelentSsben nSmelykor a jelent^sfejMdte kozepsd 
fok&n van a sz6, vagyis egyszerre Srz^ki 6b lelki folyamatra is 
Yonatkozik. tgy tal&ljuk ezt a kovetkezA p61d&kban: 

Szeg^ny Theogenes rfynul s hul mint a j^g (Ghy5Dgy. Char. 43). 

All fenn y&r&ban Alp&r ura, n^z le, b eserszer 
y&ltozik el gondos szive indiUatja: tiinfidik, 
Majd hUlf majd izzad^ f^lelm^t y&ltja baragja. 

V5r58marty, Zal&n fuUsa Y. 475. 

Ezekben a sz6 ^rz^ki folyamatot fejez ugyan ki, de egydttal 
lelki illapotot is jeloL Yiligosan l&t9zik ez a m&sodik pdld&n, 
hoi a hul 6s izzad egym&ssal szembe vannak illftva, amaz mint 
a felelem kifejez^je, emez mint a harag& A jelent^sydltoziLsnak az 
a magyar&zata, bogy ha yalakit hirtelen ijeds^g fog el, yaldsdggal 
hideg j&rja &i 2,z egSsz test^t, szdval az ijeds^g, megrSmulfo lelki 
&llapota alig lehet el an^lkul, bogy az erzeki elbiUds ^rzete ne 
kis^rnS. A komplik&ci6t itt is az eredeti ^ a k^ffbbi jelent&nek 
kozos ^rzelmi bangulata okozza, mely ann&l erfisebben 4rzik, mert 
a k^t jelensSg, az ^rz^ki ^ a lelki folyamat rendesen egyszerre 
szokott megjelenni. A kettdnek a komplik&cidja sziiks^gszerften 
az ^rz6ki jelent^snek lelkibe yald &ty41tOzds&ra yezet Igy 
azutdn a sz6 sokszor m&r csak lelki folyamatot jelent, anelkiil, 
bogy Erzeki yonatkoz&sa is yolna; igy e p^ld&ban: 

El85 tekintetre hidunk^ r^m&l&nk, tartunk tdl6k, de napok 
tely^n ezen frt6z&sok mind elt&nnek (Fal.: UE. 424). 

Klilonosen az dhvX ig^n^l tapasztalbatjuk ezt, melynek a 
r^gi nyelyben is, de kiv&lt a mai nyelyben eg^sz kozSna^gess^ 



JBLEHTiS-TANULMiinrOK. 271 

T&lt ez a jelentdse: megr^miil, elijed, elszornyedik, &lm^lkod&8 
fogja el. P^ld&k: 

TJram eUhutok, r6mttl5ky mikor ezt a te tselekedetedet meg- 
gondolom (P&sin.: Fr^d. Ill), Tsak ney6t hallottak, mAr-is elkiUtenek 
(Kdnyi: HRom. 19). ElhiUt nagy sBemeket mereutT^n s ss&t t&tT&n 
(Ovad,: Rontd P.)- 

Elkulniiekf l&tva rettenetes pajzs&t. 

Arany, Toldi (Eiohang.) 

Caokonain&l meg gppens^ggel ezt a p^ld&t taUljuk: Elhillt 
erre szemoTc-azdjoTc (Az istenek oszt.). Vildgos, hogy itt az dhiU^ 
tek nagy szemeket meresztvdn 8 szdt tdtvdn teljes k^pzetnek k^t 
r^szletkepzete, az dhUltek 6s a nagy szemeket meresztvdn ^ szdt 
tdtvdn r^szletkepzetek osszeyegyiiltek. — A meghUlnek is van 
ilyea jelent^s&rnyalata. Nagybinya r^gi okirataib61 yan id^zye a 
koyetkez6 adat (1583.), bol a szdnak ,megijed' jelentdse yan: 

Olyat mondok, hogy meghulnek heU a BzomszSdok (Nyr. 14 : 565). 

Ebben a jelent^sben a jelent^sfejlfid^s koz^psfi fok&t mutatja 
a koyetkezd p^lda: 

MeghiU benne a vir : &br&zatja mordul (Arany, Toldi est^je 11). 

Az elr^miil^s lelki &llapot&nak plasztikus kifejezSse. A r^gi 
nyelyben ink&bb csak ,ymit61 elhidegedni' lelki jelentesben hasz- 
n&it&k; pi. 

Eem^ns^gedben meg ne hUlly (DKal: Ker 229). Mintegy nte^- 
huU iSlem : alienior est a me PPl. M&tty&s kir&ly is aszszonyi&lkodni 
kezde, ygy hule meg az elSbeli t6r6kec ellen yalo tussakod&s&t^l 
(Helt: Kr6iL 151). 

A mai nyelyhaszn&latban tudtommal a sz6nak els6 lelki 
yonatkozdsii jelent^se nem fordul el6, a m^sodik is ritk&n, csak 
az ilyen kifejez4sekben : meghult a bardtsdguk, szerelmiih stb. 
— EWg gyakran talAljuk a Ml iget fill ,geheizt werden, heiss 
werden' jelentesfi ig^yel kapcsolatbao, termSszetesen megint csak 
lelki folyamatra yaI6 yonatkoz&sal, de emellett az erz^ki jelent^s 
is megyan; pi. 

SzulimAn hul, fiU Zrinyi bdtorsAg&n (Kbnyi: HEom. 93). 

Toldi Oydrgy e 8z6ra csaktkgy hUle-fiile^ 
Sz^tn^zett, hallja-e m&s is dkivUle? Ar. Toldi. 

Ebben az ertelemben a k^t sz6 oly gyakran el6fordult egy- 
m^ mellett, hogy ma m&r szinte osszetetell^ y&ltak. Tobb toy&bb 



27 S szKRSMLBT caifiziB lobIkd. 

k^pzett alakja van az ig^nek. Ezek is sfirtLn elfifordolnak lelki 
ertelemben. Ilyen a gyakorftd k^pzAs huled szd, mely csak tijabb 
DjelviinkbeB van haszn&latban a ink&bb csak az eUiiUed ossze- 
t^telben fordol eld. Yaldszfnfi, hogy a MUdee-hSi Tal6 elyontoal 
keletkezett a nyelytijft&s kor&ban, mire a esUgged: csiiggedee 
alakp&rok lehettek hat&ssal. Tobbnyire csak lelki folyamatra 
vonatkozik, &mb&r CzF. szeiint megyan az 4rz&i ^rtelme is; pL 

ElhiUedij mid5n a vesz^lyt l&tta (CzF.), A cimerterem ajtaj&- 
ban megint csak bele kellett betolnia Tall^rosy Zebolonba, ki ethU- 
ledt arccal jdtt neki jelenteni, stb. (J6kai: A k6Bzfyd ember fiai). 

HUledez a r6gi nyelvben is megyan, csak ^obstupesco, stau- 
nen' jelent^s^rfil yan tudom&sunk; pi. 

Mitsoda-S ! hUledez Kelemen, h&t azt a 200 forintot mind oda 
adtad 6rte? (K6nyi: Am. 42). Ali ddl-Ml, hiUedez a babon&s n6p 
(Tompa: Arokh&ti). AzoDnal od&bb? — sz^lt elhUledezve Zebolon 
(Jdkai : A kdszfyd ember fiai). 

A hiHemedikj meghiilemedik, mozzanatos ige szint^n megyan 
a r^i nyelvben, de ma ink&bb csak a n^pnyelyben baszn&latos. 
Sokszor jelol lelki folyamatot; pi. 

Hogyjobban hMemedJ^ b idegenedj^l e rosz yiUgt6l (DEmb: 
GE. 151). Ugy meghUlemedeH az ijecsigtUl, hogy csak tLgy reazketett 
bel^y mint a ny&rfaley^l (Szatm&r m. MTsz.). 

Emellett azonban eredeti Srz^ki jelent^se is megvan. P&rja a 
n^pnyelyi hiHepedih Erz^ki £s lelki Srtelemben is baszn&latos 
egyar&nt. Lelki folyamatot jelol ebben a pfld&ban: 

Ojan B&patt y6t, bogy csak ligy hiUepettem tulle (Debrecen, MTsi.). 

A hUl'lel fiigg ossze s eredetileg szintSn erz^ki folyamatot 
jelol a mfiyeltet6 hUt^ ige is. A n^pnyelyben ez is elfifordul lelki 
ertelemben. ElMt: elidegenft; pi. 

Legjebb bar&tomat elhilidtte i6lem (Sz^kelyfdld). Nem lesznek 
m&T azok eggyek, mert S&ri elh^tdtte Marcit t6]e (Alf5ld) MTSs. 

Ktilonben a r^gi nyelyben is taldlunk hasonld p^ld&t: 

Oly igen meg hdvitik az embereknek minden tek^lletes inda- 
latit (P&zm.: Eal. 201). 

> Eredetileg hiM es hiv^tj uaz ,huv(5B)al' 69 »lifiy(58)IV; ▼$. hyud, 
hUvul, huvol 69 hivejt, hivojt, hUvit, stb. NySz. (TMNy.). — A hUU alak, 
melyet MA.-n^l tal&lunk b azdta is itt-ott elofordul, mindeneBeire anal^- 
gi&8 ejt^B. 



JsiiENT^s-TAiajLifiirroK. 273 

Meg-hatoHk: elveszti a kedv^t vagy a bizalmit (MTsz.) 
A Jiideg-gel ellent^tben ill a mdeg s ez is elfifordul lelki 

^rtelemmel, m^g pedig a szivess^g, jdakarat, Yonzalom, buzgds^ 

lelki &llapot&nak a kifejez^s^re. P^ld&k: 

Meleg siralmokkdl gyakor 6b &jtato8 im^dkoz&sokkal k^rte a 
Messi&s j5yetel4t (F&zm. Pr^d. 84). 

De j6 bolondunk (ebben is bolond) 
M^lyen tudott ^rezni s melegen, 

Ar. Bolond Ist. 11. 40. 

Igy, lassan, melegebb bizalomra zsendOl. 

Ar. Buda hal&la YII. 

A fdmeleg ^s Idgymeleg szavak is jelolbetnek lelki dllapo- 
tot; pi. 

N^melly fH-melegeky ^s szabados ^letiik az^rt tesznek Srdmest 
halaasUst a gi6n^ban (F&zm. : Fr6d. 454). N^melly ecclesiinak Idgy 
meleg tagai (MA: Scult. 9). 

A mdegsdg szint^n baszn&latos ilyen jelent^sben. Az igei 
8z£rmaz4kok is nem egyszer lelki ^rtelemmel bfrnak. Ha valaki 
valamihez kedyet kap, azzal szivesen ^s kitart&ssal foglalkozik, 
az mondjuk rd : bdemelegedett a dologba ; M&tra vid^k^n az indu- 
latba jott, folheyCLlt emberre azt mondj&k: el yan melegedve; pi. 

Gyand eloszlik, bizalom nSvekszik 
S Bal6z8 a 8z6ba is heli melegszik. 

Arany L. A d^lib&bok h6se. 

L&tom, eldes gazd&m, eo yagy melegedve (MTss.). 

A szdnok besz^dje kozben a t&rgyt61 Athatottan ak&rh&ny- 
Bzor folmelegHl. Mind a k^t esetben, az elmelegedih 6s a folmdegul 
szdban is a lelki jelent^s az ^rz^kiyel egyszerre jelenik meg, miyel 
a folheyfilt ember testileg is melegs^get 4rez. 

Igen elterjedt a h^v szdnak 6h szdrmaz^kainak lelki ^rtelem- 
ben yal6 hasznAlata. KetfSle szerepe szokott lenni a szdnak: 
yagy ffin^y yagy mellekn^y. Mint ttn^ynek ^stus, calor, tepor 
(Elr.) w&rme, hitze' (NySz.) a jelent^se; e jelent^sben nSmelykor 
lelki &llapotot jelol s az indulatnak magasabb fok&t f ejezi ki ; pi. 

Emiek erkdlcsin is kitetszett eleye dic86s6gre y&gy6 nagy 
Bzly^nek heve (Thaly: Adal I. 129). Indtdat hev4i6l elragadya, viiaU 
kozds heviben megsdrteni ykit stb. 

MAOTArn HTBLYdB. XXXT. 18 



S74 8ZSBB1ILET CSASZiR LORXkD. 

Mint mell^kn^ynek ,fervidu8, calidu8 ; warm, heiss' jelent^se 
van. Ez a jelentes is sokszor lelki dllapotra vonatkozik; pi. 

Eiv kivdnsdg (Mad. Evang. 300). 

Att61 a perctSl fogya tgj nSztem 6t, mint m&sodik atyimat, 
kinek ^letemet kSsEdnhetem. De e M irzUktemei nem igea toU alkal- 
mam kifejezni (Vadnai K&roly, Bapaics). Niacsen M Idkinek hovi 
I5nni: nem tudja, mihez folyamodj^k, hova legyen, mitdyS legyen, 
mire hat&rozza mag&t (MTsz.). 

ElSfordol a h^seg (calor, hitze) 8z6 is lelki ^rtelemben : pi. 

Eiyansagokban heu9€g uralkodik (L^p: PTiik. 1:147). 

A r4gi nyelvben haszn&latban Yolt hevenyen hat&roz6 8z6 
tobbnyire ,illico, sofort' jelentfoben, de nem egyszer eMfordult 
jfervide, heftig' jelent^ssel is; pi. 

Ezt-is igen hevenyen yitattyiUs a p&piata doctorok (P^s: Igazs. 
1:332). Hevenyibben kiy&nny&k, amit meg-tilt aa oryos (Mad: 
Eyang. 656). 

Ktilonosen gyakori a r^gi nyelyben is, a maiban is a h^v 
8z6 heves sz&rmaz^k&nak lelki ^rtelemben yal6 liaszn&lata. E16- 
fordul ugyan erzeki jelent^sben is, de legtobbszor lelki &llapotra 
szokott yonatkozni. Az ingerl^keny y^rti, indulatos, hamar folger- 
jedd, hirtelen term^szetCL emberre szoktuk alkalmazni legink&bb : pL 

Ne I6gy oly heves^ mdrs^keld indulatodat! 

Mds p^ld&k: 

Az oroszUn igen heves termdazetfi (Misk. : YKert. 49). Heves 
8z6noklat, heves megt&mad&e (CzF.). 

A legtobbszor nem 6rzik ugyan a 8z6ban az erz4ki jelentes, 
de YoltakSpen itt az ^rz^ki es lelki jelentes karoltye jelenik meg. 
igy yan ez kiilonosen a heveskedik ig4n£L Igaz, hogy ez rendesen 
ann3dt jelent mint jhirtelenkedye tesz ymit' (praecipitanter ago 
Kr.); pi. 

Akik 8zer-kiyfll heveskednek kiy&ns&gokkal, azoknak k6s6bben 
l^gyen rdszek benne (Fal: HE. 433). Fontold meg mit teBseax, ne 
heveskedjil (Ball.). 

Itt tal&n hi&nyzik az erz6ki yonatkozds; de yan a szdnak 
yindulatosan cselekszik y, yiselkedik' (sich hitzig benehmen, heftig 
sein NySz.) jelent^sdmyalata is, amiben az 6rz6ki ,ttLzbe j5n' 
jelentes is benne yan; pL 



, JMLSJFTiS'TAXUIMiSJOK. 276 

Oly forrdn ^ huzg6n heveskede a buyob UrsasAgban aa istenes 
]6sAgokrdl, mistha a lelkak dolgit reA biaUk Yolna (Fal.: NA. 175). 
JoKefine hasztalan k^rleU heveskede Hrj^t (J6kai : Egy magyar n&bob). 

A hevessig is rendesen lelki illapotra szokott vonatkozni s 
indulatoss&got, hirtelenked^st jelent. Mint a heve8, heveshedik 
szaTakn&l, tigy itt is a lelki jelent^s mellett erz4ki Tonatkoz^a 
is Tan a szdnak; pL 

Az te hevesegedet megh-engeztelied (VirgO. 37). 6 is aUbb 
hagyott mir fiatalkori hevessigOM (OzF.). 

A k^t jelentdsneky az ^rzSki 6b a lelki folyamatnak a kap- 
csolata leginkibb megvan a hevit 6s a hevul igSknd. Mind a 
ketMt oly lelki folyamat jelol^s^re szoktuk haszn&lni^ amely a 
felmeleged^sneky tfizbejov^snek ^rz^ki folyamat&val velej&r, azzal 
egyszerre nyily&nuL Sevit jelent^se: feryefacio MA. heiss 
machen PPB. wS,rmen NySz. Eredetileg 4rz6ki folyamatra vonat- 
kozott, de e kiilsfi folyamatnak az indulatra gerjeszt^s lelki folya- 
mat&yal raid komplik&cidja folyt&n lassank^nt e lelki folyamat 
jelol^s^yd alakult At, de emellett 6rz6ki Yonatkoz&s&t is meg- 
tartotta. Innen a 8z6 mai rendes haszn&lat^ban, ha nem tisz- 
t&tk ktilsfi 6rzSki folyamatra Yonatkozik, egyszerre lelki folyama- 
tot 6s 6rz61^i folyamatot is jelol. Yildgosan Utszik ez a koYet- 

kez6 p61d&b61: 

De ha 8z515gerezd ley^t 

IsBom, ODgem dalra hevit (P. HorY&th E.) 

A bort61 az ember Yalds&ggal fel szokott heYiilni, melegs^- 
get szokott drezniy de a bor btLkergetfi ^s kedYderitfi is egyszer- 
smind, az embert felYidftja. Innen a szdnak kettds jelent^se ebben 
a pdld&ban. Mds pSld&k: 

Mindenkit egy Y&gy, egy ^rz^s hevite. 

Arany L. A d^lib. h. 

Mint a Yisszhang ereja a hang erej^tSl filgg, 6pp tgj fGgg az 
a felbuzdulds, melyet Yalamely mCialkot^ a ndzSben kelt, a gerjede* 
lemnek attdl a fok&t6l, mely mag&t a mCiY^azt hevitette (Miiy^szet 
1:195). 

Ugyanfgy Yagyunk a hevul ig^YeL Jelent^ : calesco, inferyeo, 
aestuo C, adaestuo MA. hitzig sein, grosse hitze leiden PPB. 
Lelki ^rtelemben csak tijabb nyelYiinkben haszn&latos; legal&bb 
a NySz. kozolte id^zetekben a sz6 m4g mind csak Srz^ki folya- 
matot jel5l. Mai hasznilat&ban sok esetben a lelki jelent^s mellett 
az 6Tz6ki Yonatkoz&s eg^zen nyily&nyald. Igy ezekben a pdld&kban : 

18* 



276 SZBBXMLST OBIszAb. LORiHD. 

EUz&ntaOy ^s n^mAn Allottak ddtte 

A dali&k, minden csep virok harcra hevUle. 

VarSsmarty, Zal&n f. VI: 363. 

Mint fogok ^n is Srfilni, ha 6t 4p karral Slelv^n 
B&m, dobog6 kebel^n boldog aserelemre hev^k. 

Ydrasmarty, Zalto fat. 17:347. 

A folhevul tiszt&n drz^ki jelent^ben alig fordul e\6. Inca- 
lesco, efferyesco, excandesco, ezardesco (SI.)} erhitzt werden, 
aufwallen, aufbraosen (NySz.) jelent^se rendesen lelki folyamatra 
Yonatkozik. Az ^rzSki Yonatkoz&s nyily&nyald ebben a p^ldiLban: 

Se fUstij se Idngja m&r az el6bbi felhevUliseknek (Fal. Eonst. 831). 

Figyelemre m^lt6, bogy a h^ 8z6nak ^s sz&rinaz6kainak 
lelki ^rtelemben vald haszn&lata nem nagyon rdgi. Eoriilbeliil a 
17. sz&zad Y^g^n s a 18. sz&zad elejdn kezdddStt. Igaz, bogy a 
heves 6a hevess^g mdr el6bb is eldfordulnak ily drtelemben ; de 
a tobbi nagyobbr^szt csak kdsdbbi korb61 mutatbatd ki. fgy a 
hevesTcedikj mely tisztdn drz^ki drtelemben nem is baszn&ltatott, 
tudom&sunk szerint csak Faludin&l fordul eI0 eldszor. A hevU^ 
hevtil 6b folhevul eh6 p^ld&i is Faludi kor&ba esnek. A hetmlet 
8z6t a szenYeddly kifejezdsdre Kazinczy baszn&lta eldszor, 1815- 
ben (NyUSz.). 

Ide tartozik a ful, fUlik ige is, melyet mix emlitettiink. 
Eredetileg ez is ^rzdki folyamatot jelol. Jelentdse: calefio, tor- 
resco MA. warm werden PPB. gebeizt werden NySz. Haszn&la- 
tos lelki folyamat jeloldsdre is, mdg pedig leggyakrabban a hul 
ig^Yel kapcsolatban. Ilyenkor jelent6sdben drzdki Yonatkoz^ is 
yan. Igazol&sol a m&r iddzett pdld&khoz megemlfthetjiik meg a 
koyetkezdket : 

Azon egy <Sr&ban hil^ ful iizad, reszket, hoi nSki bizsa mag&i 
Bzerelm^ben, hoi pedig ide s toya sz&nja lelk^t k^ts^g^ben (Fal.: 
NE. 106). 

Haszn&latos ily drtelemben mag&ban is: pL 

Ha semmi uttal nem ful szive f^rjdhes, y&lly^k-el tfile t6r* 
y^ny-szer^nt (Pds.: Igazs. 11:557). N^mellyeknek az^rt minden eszek 
kedvek az yiliighoB fuli ^b ragaszkodott (P&zm. : KaL 80). Nem fvlik 
a lelke a komoly dologhoz (Ball.) 

A NySz.-ban emlftye yan dBzvefiilt mell^kndy jConoors, einig' 



Xdzdns^gesen mindny&jan Sszvef&lt szivel abban mnnk&lkod- 
gyunk (B&tai: LPr6b. 211). 



JELENTiB-TAKULMiirrOK. 277 

A hMrzetek kdr6b01 y^gtil mSg a foTr6 8z6t id^zhetjiik, 
mely szint^n gyakori lelki illapotra Yonatkoz6 jelent^sben. Jelen- 
teseilyenkor: ardens, zelosus, heiss, inbriinstig, eifrig NySz. P^ld&k: 

Azik a T&ros, tigy monddd, dralommal 48 agg6dik forrC fohdaZ' 
koddssal (Fal.: tA 649). Orommel tapasztalja az igaz hazafi, hogy 
a' k^t magyar Haza'a' honni MtLs&t nem teak forrdan szereti, da 
tiszteli is (Qombos Imre : Az eskfty^s). Meghallgatja-e gyakori forrd 
sdhajtdsomai? (F. Szathinib7 K. Mikes szerebnei), farr6 szerelem^ 
forr6 C86kohj oUlkezisek (CzF.). 

L&t&si 4rzetek neveit szint^n baszndljuk lelki illapot 
jelSl^s^re. Igen ^rdekes 6s jellemzd p41d&ja az ide tartoz6 jelens^gek- 
nek a sotit 8z6 baszn&lata. A sot^t l&t&si benyomis ^rzelmi ban- 
gulata kozos a szomorus&g^val. Ez magyar^za meg azt, bogy a 
tudatban a kettd komplik&ci6v& t&rsul, melynek koyetkezt^ben 
namely nyelyben a sot£t Ut&si ^rzetet 6s a szomortisdg lelki ^a- 
pot&t egyazon Bz6yal jelolik meg. Igy a finn Tcaiho egyformdn 
jelent 8ot6ts6get 68 szomortis^ot, btibdnatot. A magyarban is a 
sot& sz6t ak^b&nyszor yonatkoztatjnk gondra, szomordsdgra, 
b^natra. P61da 

Aggasd Bzegre egy darabig a setii gandokai, magad pedig t^rj 
8zell6re, fris 6gr6 (Fal.: NE. 26). 

A ro8szkedy(i, btis, elkeseredett, gondoktdl terbelt ember 
homlok&ra gyakran azt mondja a 8zeml616: s6t& handok. Igaz, 
bogy itt l&t&si 6rzetre Utszik yonatkozni a sz6; de yoltakSpen 
lelki illapotot jel61. Az ilyen embemek az arc^n a szomortis&g- 
nak, bdnatnak jelei l&tszanak, ennek az 6rzelmi hangulat&ban 
pedig yan yalami, ami azonos a 8ot6t86g 6rzet6t kfs^rd 6rzelmi 
bangulattal. Innen yan az, bogy a bomlokra, mely yoltak6p nem 
Ultazik 8ot6tnek, caak a kfs6r6 6rzelmi bangulat hat&rozza meg 
ilyennek, — 6nk6nytelenUl azt mondjuk, hogy 8ot6t. A szdnak 
a sz&rmaz6kai, a sot&eSy sdtits^gj soUtit, sot^iUf megsotdtuly meg^ 
soMedikj stb. is sokszor yonatkoznak lelki ^Lllapotra. De nemcsak 
6rzelmi yil&gunkra szoktuk yonatkoztatni a sot^t 8z6t, banem a szel- 
lemi yil&gra is: a tudatlans^ot, szellemi yaks&got gyakran sot^- 
8^'jiek mondjuk. Itt is ugyanaz a kSpzettdrsft&s mfikodott, mint 
az el6bbi esetben, esak a yonatkozdsa m^ 

A kamor is, melynek csak lelki illapotra yonatkozo 6rtel- 
m6r01 tudunk, eredetileg 8zint6n sdt6t l&tdsi 6rzetet jelolt. ,Moro- 
sos' jelent^sben baszn&latos, de e jelent6s a 8ot6t86g, bom&lyoss&g 
fogalm&bdl indnlt ki Ezt bizonyftja a ziirj6n nyely, melyben a 



278 fiZEREiiLET csIszIr lorIkd. 

hcmor megfelelfije : klmor felhfit ^s hom&lTt jelent. A mi nyel- 
Tiinkben a szd szdrmaz^kaiyal egjUtt csak lelki 6rtelemben hasz* 
n&Iatos. P41d&k: 

Csak illyen kimor kedvd keU ballAgnonk (Matkd: BGsik. 

376). TJgy y^lein. attdl komorodoU meg, bogy nem mehettfink alknra 

ndmelly punctamok ir&nt (FaL: NE. 80). N^ha eUcomorodik area 
(Jdkai: Egy magyar n&bob). 

A szomortis&g lelki &llapot&nak ^finster, dunkel, triiV jelen- 
t^sCL szavakkal vald megneyez^se kiilonben egeszen kozons^ges 
jelens^g m&s nyelyekben is. A n^met betruben ybtisltaiiiy meg- 
szomorftani' a trub ^ayaros, boms' sz&rmaz^ka. Igen gyakori 
kifejez^s a n^metben ez is: finster blicken. N&lank ide tartoznak 
m^g az ilyen kifejez^sek: fekete gondj homdlyos bdnatj kodos 
keddy. P61d4k: 

Yigasztalan ^jben Toldi yit^zt hagyta, 
Fekete ^jf^ln^l is feketibb gondhwi. 

Arany, Toldi szer. V : 49. 

HomHyoa hdnat dtUja lelkemet (Dayka G. Titkoa bd). Jeno 
kedilye m€g koddsehb lett, akarat&t zsibbasztA minden szd (J6kai: 
A k6s8iyt[ ember fiai). 

A seomoru is Budenz egyeztetSse szerint osszefiigg a finn 
stimu 6s lapp sobmo ,kod* sz6yal s fgy alapjelent^e : hom&lyosy 
zayaros, nem tiszta, melybfil konnyen fejl<5dbetett a ^tristis, moe- 
stns' jelent^s. 

Ugyanilyen jelent^sy&ltoz&st mutatnak a borong^ bond, barUf 
boms szayak is, melyek eredetileg beborftds £ltal yal6 elsot^te- 
d^st, elhomdlyosul&st jelentenek, de lelki ^rtelemben is baszoA- 
latosak. Borong yoltak^pen az egnek bom&lyos(KUis&t szokta jelen- 
teni, de lelki ^rtelemben kedyetlened&t jel61. Borongd kedvH, 
borongo dbrdeatu. Borongds lelki ^rtelemben szomorris&gra haj- 
landd. Van kiilonben a borong ige lelki jelent^sSnek mis &rnya- 
lata is: szomordan elm^l&z; pi. 

M^ly elborongd8d})6\ a paripa nyerft^se yerte £91 (J6kai: 
A k6szfy^ ember fiai). Andrds eJborongott egy ideig ezen a csnd&n 
(Szemere Gy5rgy: Az ital). 

A borul is rendes haszn&lat&ban annyit jelent, bogy ,8ot^ 
tedik'. Tisza-Dob yid^k^n a nagyon bama, fekete emberre tr^ 
f&san ezt szokt&k mondani: borulds; pi. Nini, abun gyUn egy 
nagy borulds. Ezen ^rz^ki jelent^sen kfyiil a 8Z<$t lelki 6rtdemben 
is haszn&ljdk; pL 



mJSKXtarTAJlfVUUsjQK» 279 

EOmmtuMc aion, hogy lenii aa ntca tul86 oldal&n felrepedezett 
az iires telek (Thury Zoltto: T^j k^pek, Fasti Napl6 1905. jilL 6). 

A koltdk a btisongdy szomorgd szivet nem egyszer mondj&k 
iaruto<-nak; pi. 

A caatasikon m61y borulatkU ballag az tLtas, 
Elgmidolva mind k^tes az amberi son. — Kisfaludy K. 

Borvlt lelki ^rtelemben annyi mint ySzomorti^ ; pi. horuU 
iehintet. Boras eredetileg a. m. hom&lyoS} lelki ^rtelemben : komor, 
haragosy szomorti, A bora nyelyujft^ szd ; lelki jelent^sbea szin- 
t^D eUlfordul; pi. Fiy Andr&s Friss bokr^t&j&ban (1818): Im 
csak deriilni l&Bsam Jeomor honXdaU 

Yiszont a derit^ derulj deril szayakat, melyek meg vildgo- 
sod&st jelentenek, a vfd&ms&g, kedv lelki illapot&nak jelSl^re 
haszn&ljak. A derit a r^gi nyelrben nem volt baszn&Iatban, meg- 
van ugyan 0. 6b MA.-n&l jdissereno' alatt a megderit, de alkal- 
masint egy fr6 sem yette toll&ra (NyXTSz.). Haszn&laUnak el8& 
adatait Szab6 D&yidn&l tal&ljok. N&la a. m. yil^gosftani y. ^bresz- 
teni ; kedvet foldertteni, toy&bb& kideriti a lelkemet (MVir. 243). 
Mai nyelyiinkben dltal^ban ^yil^osft, bom^lyt tz^ jelent^se van, 
de lelki 4rtelemben is haszn&latos, ,gondot, k^ts^gefc, szomorris&got 
oszlat' jelentfisben : pi. folderlteni ykinek a kedv&, kedvre deriteni 
vhit, A dertU is tobbnyire ,yil&g08odni kezd' jelent^el bir s a 
regi nyelyben nagyobbr^t csakis ilyen yonatkoz&aban szokott el0- 
fordulni. N6ha azonban lelki ^rtelm^vel is talilkozunk ; fgy GySn- 
gyodn^l a koyetkez6 helyen: 

Yig is kedyetlen b, der&l s boral kodben (K J. 63); toy&bb&: 
KideriUt kedvem vastag hom&lyba boralt (SzD. MVir. 76 : 79). 

Mai nyelyiinkben is el^g gyakori ilyen ^rtelemben. Nagyon 
ismeretes 8Z<S a derilUs^, mellyel a yid&ms&g egyik faj&t szoktuk 
jelolni. A deril a nyelvnjftis kordb61 yal6, lelkileg a kedfilynek 
felyidult, szomortis&g nSlkiil yald &llapoUt jelenti. 

Klilstf ^rz^ki benyom&snak, m^g pedig szag^rzetnek neve yan 
a ,8uperbus, stolz' jelentSsfi hiiszke sz6ban is. Mint Szaryas G&bor 
kimntatta (Nyr. 16:556), ez a hiiz ,foetor, putor, pedor' sz6b61 
yal6 kicsinyftfi n^yszd: hUz-ke. A regi nyelvben m^g meg is 
van ezen eredetibb ,putida8, foetidus; stinkend' jelent^se; pi. 

Egy bUazkCf mag&t p^zm^6 urfiat csak az^rt dlatett, mart a rajta 
yal6 asagot nahestellette (BethL il^et. 38). A pegymet &br^ol6ja 
azoknak az embereknek, akik tsak otthon a putzokban neyekedy^n, 
tudatlansAgok miatt tsuda melly igen biszkik (Misk. : VKert 240). 



280 SZBKEMLET CSiaziR LOBXnD. 

A kelletlen szag, bAz meg a laeYQjseg^ dolyf rokon ^rzelmi 
hangulatot szokott kelteni. Ez okozza azt, bogy a k6t k^pzet a 
tudatban konnyen komplik&cidy^ Ursal s a besz^ld a k^t diszpardt 
kepzetre onk^nyteleniil ugyanazt a szdt hasznilja. NyelviiiikbA 
8z&mtalan p61d&t lehetne felhozni, melyben a kev^lysSg lelki 411a- 
pota szag^rzetre vonatkozd bUey budd8-i6le szavakkal van meg- 
jelSlve. Szairas G^bor Bardti Szab6 D&vid ,Magyar8&g yir&gi'-b51 
idSzett egyneh&ny ilyen p^lddt: 

TJgyan hUdds a kevdysigta (277). Nagy gdggA fOstiel, huzzel 
betyken, hUszk^ radl (276). Kevilysiggel bUzdWg (aa). Orr&t nagy 
buzzel fentartvdn, duzmad kevilysiggel {211). 

A komplik£ci6t elfisegfti az a szeml^leti mozzanat is, bogy 
a bfiznek is meg a kev^lys^gnek is rendes kiilsd jele szokott lenni 
az orrfintorft&s. Az eredetileg ^putidus, foetidus; stinkend' jelen- 
t^sCL buszke 8z6 is ezen komplik&cid folyt&n ment &t lassankent 
,elatus, superciliosus (PPB.), arrogans (WP.), stolz (NySz,)* jelen- 
t^sbe, mely azut&n eg^szen kiszorftotta a r^gi jelent^st Klilonben 
nem nagyon r£gi keletd. A XVI. sz&zadban m6g nem fordult 
el<5. Sz6t&raink koziil elfiszor csak Pdpai P^iz szdt&r&nak Bod- 
f61e (1767) kiad£8&ban van megemUtve. Faludiig csak itt-ott 
tal&lkozunk vele. Attdl kezdve m&r gyakoribb; pi. 

Ha Bzer^Tel re& yiseltem magamat, b&szk^nek tartott (FaL: 
NA. 155). BUszke^ mint a komp6di menyasszony (FaL: Jegys. 922). 
Fnalom tSbbnyire bUszke palot&kban k^r sz&ll&st mag&nak, 68 nem 
gunybatsk&ban (Orczy: K5ltSz. 229). 

Kicsinyftd k^pzds szdrmaz^kinak, a busek^s-nek is megvan 
a r^gi nyelvben mind a k^t jelent6se: 

1. olensy foetens; riecbend, stinkend NySz.; pi. Hallgass bak 
buzzel huszkis (Bal.: Epin. 11). — 2. saparbiens, stolz NySs. ; pL 
Boldog ki esm^ri tebetetlens^gSt, bat&rozni tudja bUszkis eszes^g^t 
(Orczy: KaltH. 80). 

A bUszkes^g %z6t is tudtunkkal Faludi basznilta el6szor 
irodalmunkban ; csak ,superbia, stolz' ^rtelm^t ismerjiik, ^rz^ki 
4rtelembeii aligba fordult elo; pi. A bivsdgos ember biiszhes^ge 
bilzit nem veszi 6szre (Fal.: BE. 596). tljabb nyelviinkben igen 
gyakori a biiszkdkedtk, jelent^se: kev^lykedik. 

Mindezen esetekben lelki &llapotoknak drz^ki ^rzetekkel 
▼aid komplikdcidja a jelent^sv&ltozte alapja. Ezektdl kiilony&lasz- 
tottam s majd kiilon ^rtekezdsben ^ fogom t&rgyalni asokat a 

* Es ertekezes anyaga m&r egyiitt van. 



JELBHTiS-TAinrLMlKTOK. 28 1 

jelens^geketymelyeknfllelki folyamatoknak kiilsdfolya- 
matokkal raid komplik&ci6ja magyar&zza a jelent^s- 
▼iltoz&8t. A k£t csoport jelensegei voltak^p szorosan osszef iiggnek 
egym&ssal, xniyel mind a kettdn^l kiilsd benyom&s neve szolg&l 
lelki iUapot vagy folyamat jelol^Sre ; csakhogy az el6bbi esetben 
ez a kiilsd benyom^ drzet, az utdbbiban pedig kiilsd folyamat. 
Mind a kdt csoportnak jellemzd tulajdonsdga az is, hogy a szd 
eredeti jelent^ m&r oly k^pzetelemeket tartalmaz, melyek a 
kdsffbbi jelent^st eleye meghatdrozz&k. Eredeti jelent^eben a sz5 
mindig kiilsd benyom&sra vonatkozik, de ennek a kiilsd benyo- 
m&snak yan yalami kozdss^ge a k^sdbbi lelki jelentdssel: az 
^rzelmi hangulat kozoss^ge. A m&sodlagos komplik&cids 
jelentesy&ltoz&s jelens^geinel ellenben, melyekn^l szint^n 
kiilsd folyamat neve szolgdl lelki folyamatnak, m6g pedig tobb- 
nyire szellemi folyamatnak- a jelol^s^re, a szd eredeti jelent^s^ben 
nines semmi, ami a k^sdbbi jelent^re r&utalna, csak az eredeti 
jelent^shez toy&bbi asszoci&cidk sor&n hozz&j&ruld komplik&cidk 
kozyetftik a jelent^sy&Itozdst A kettd kozdtt leyd kiilonbs^get 
megviUgftja a kovetkezd kdt p61da. 

A csugged szd a rSgi nyelvben tobbnyire ,pendeo, propendeo, 
dependeo, proclino' jelent^ben fordult eld s kiilondsen a fej lecsUg- 
geszt^senek jelol^^re yolt haszn&latos. Ez a kiilsd benyom&s 
azonban rendesen egyiittjdr a btislakod&snak, szomoriis^gnak a 
lelki &llapot&yaI. Ha yalakit szomords&g, b&nat gyotor, rendesen 
lecsiiggeszti a fej^t, elbagyja magdt Innen van, hogy a kiilsd 
benyomtenak es a lelki folyamatnak kdzos &:zelmi hangulata van 
8 hogy ennek kovetkezt^ben a tudatban onk^nyteleniil kompli- 
k&cidy& t&rsulnak, ez pedig a jelent^s megv&ltoz&s&ra vezet. 
A szdnak eredeti objektfv jelent^se ma m&r csaknem teljesen 
el is eny^zett s ma a csiigged^sen tiszt^n csak lelki folyamatot 
ertiink. A m&sodlagos komplikicids jelentdsy&ltozds jellemzd p41- 
d4ja a fdlfog ige. A r6gi nyelvben annyit jelentett mint suscipio, 
contollo, elevo, allevo, comprehendo (MA.)i aufheben, auffangen 
(PPB.); tehit kiilsd folyamatot, k&zel vald cselekv^st jelolt. 
A XIX. sz&zad elejen ,meg6rteni ; auffassen, begreifen' jelentSsben 
is kezdt^k haszn&lni. Itt az eredeti 6s a fejlddott jelent^snek semmi' 
kozos eleme nincsen. — Mind a k^t csoport jelensfigei olyan nagy 
anyagot tesznek, hogy kiildn-kiildn tanulm&ny t&rgyai lehetnek. 

SZEBEMLET CsXsziB LoRiiTD. 



382 KOYiCS X.9 IiBTBES M., KI18 E. 

A NYELVtJjtTAS SZ6tAbAH0Z. 

Sokszor f orgatom A magyar nydvi^'Uds 8z6tdrdi, de ak&rhiny- 
8Zor cserben hagy ^s m^bfshatatlannak bisonjol. Amit a nyelvtijit&s* 
kori irodalomban olyasok, ast igen soksaor nam tal&lom a NyUSz- 
ban, 8 visBont amit a NyTTSi-baii olyasok, ait sokszer as idteett 
nyelvtijit^ii^ nem Idem meg. Az el58s6baii azt mondja a flBen6: 
»Nem irtam la semmit, amit magam nem Uttam.c M4r most a hidny 
cikkben azt olvastam: iMegran m&r Hallerndl a XVIL szizad 
y^g6n.€ A XVii. sz&zad y^g^n Haller J&nos fordftotta a H&rmaa 
Hi8t6ri&t ^s A b^kess^ges tdrds paizs&t, ^n ezeket mondhatom figyel- 
mesen y^gig olyastam, de a hidny szdnak hi&ny&t tapasstaltam. 
Igaz^n kiy&ncsi yagyok, bol l&tta a KyUSz. Bzerkesst6je Haller 
XVll. szAzadi munk&iban a hidny szdt. — De lAssok a NylTSz-nak 
egy6b hi&nyait! 

BUcsuv^tlen : ezt a NyTJSz. csak hatyan^yes sz^nak tdnteti fol, 
holott m&r n^gyszdz^yes forr&sbdl idSzi a NySz., az ]@rdy-k6dexb6l, 
azonfsmi m&s XYI., XYIL, XYIIL szdzadi forr&sokbdl. — Nagyon 
kUl5nd8, hogy a HcsuvStlen, iszrevitlen 68 riszvitUn dsaaet^teleket a 
vitUn yagyis y^tek ndlkUli cikkben t&rgyalja, holott ez term^szete* 
sen kdt eg^szen klil5nbdz6 eredetd bz6 : az egyik a vesz ig^bol olyan 
k^pz^s, mint Utlen, Wlen, itlen, iUan, hitlen, a mAsik pedig a r^gi 
vitetlen Ssszeyon&sa (a rdgiekn^l mindig ilyen kapcsolatban : drtailan-- 
v^eUen). 

^zet. Ezt a 8z<St Szily K&lm&n csak sziz^yesnek tartja a 
Berzsenyinek tnlajdonftja, pedig m&r 450 ^yeen^l is rdgibb, mart 
az Ehrenfeld-k6dexben is el6fordul, a 162. lapj&n: De mykoron 
sem zaua sem erzety nem yoltnolna: yetek az halottat agyba el 
temetny ewtet. — il^pigy fordul el6 mdr a kddexekben a Szilyn^l 
1841-b61 keltezett hiber, mint a minap olyastak Nyr. 35:8. 

Hozomdny: a NyTJSz. 1806-b6l id6zi, de megyan m&r 1645- 
ben Geleji Katon&n&l (1. most Simonyi tj kiad&s&ban NyF. 80 : 29). 

Fennkolt. Szily 1838-b6l kelteai (stolz, hochmtitig, azUn 
1857 : erhaben, exaltiert), holott m&r sz&z ^yyel el6bb elfifordol 
Faludin&l, mind eredeti, mind pedig &tyitt ^rtelemben: fenn koltt 
dombocska (ds 16nak magosan kdlt nyaka), fihm kdlt m^ltds&g. (Eire 
Simonyi Za. m&r 1888-ban figyelmeztetett, A nyelytijft&s tort6net6« 
hez 11, alBtin a NySz-ban is.) — A fdnn szdnak fSneyekkel yal6 
osszet^telei kSzOl a legr^gibbeket Szily 1836-b<Sl keltezi (fennk^, 
fennkUrt, fennlig), Pedig — mint a NySz. mutatja — mAr 1568- 
ban megyan Meliusn&l az eredetibb f6lsz6val helyett fen szoual 
(17. BzAz. fontt szoval is), s mdr az 1592-i Cisidban el5kerfil a fd- 
szil helyett fen szil. A nyelytijft6k kdzfil Dugonics mAr 1774- 
ben megkezdte az ilyen dsszet^telek szaporltAs&t : fen-hMzek, fen-hdz^ 
fen-hegy, Tr6ja yesz. 92, 105, 275 (1. Simai: NyF. 14:23), aatto 
Bar6ti SzD. folytatta 1779-ben: fenn-hegy, fenn-domb, Paraazti 
majors&g 1. kiad. 33, 43, 6b Kazinczy is kedyelte e kifejez^s- 
mddot : A Mindenhat6 . . . mosolyog alA a maga fenn-szikirCl^ Monk&i 



A KTELYUJiris 8Z6TiRiLHOZ. 283 

2:18 stb. — E h&rom elsfirangd syelydjft6ra n^zye egy&UalAn eg6- 
82611 megblshatatlan a NyTJSB. 

Kdz-. Andt e 8z6nak 588Eet6teleir61 mond, as ia pontatlan 6a 
Bok tekintetban helyreigasftftara szornl. Eldssdr is azt mondja, hogy 
a k6Z' elej^L 6b -^ ik ^iigiSi mell^kneTek kttztll csak est as egy p6l- 
d&t tal&Ita a rdgis^gben: i^kdzrendu: plebejus MA. Ez a NySz.-bdl 
kimaradt.* Amde f6lek, ez az egy p6lda se AUja meg a kritik&t b 
a szerkeBstd itt is olyasxnit frt le, amit >nem maga Utott<, vagy 
legal6bb nem as id^zett forrdsban Utott, hanem csak Kresznericsn^l : 
ott Tan bibtoia Mzrendikk^)^ kdzolve, ami MA. ^s PP. szdUr&baD 
fgy bangzik: kdzrendx (6b k6zn4pi). Ez pedig I6nyeg6ben agyanaz, 
ami a NySz*ban Calepinnsbdl id6zett kozrendbeii (K5z 6). — Kozir^ 
telmu: ezt Szily 1846-bdl id6zi, bolott megvan m^r MArton Jdzsef- 
nek 1803-i szdtAr&ban (pedig a forr&8Jegyz6k bizonys&ga szexint £91- 
dolgozta ezt a 8z6t&rt). Eddigi tudom&snnk szerint legr6gibbek az 
ide tartozd adatok k5z&l kdzhiru 1781-b61 6b kdzhasznH 1786.b6l, 
id6zve Nyr. 32:496 68 164 (holott Szily adatai k5zt — ha nem 
BZ&mitjak a Kresznericsn6l bib&san k5z5lt kozrendUt — nincsen 
r6gibb 1846-I1&1). — A kSz-nek a NyUSz-ban id6zett f5n6vi dssze- 
t6teleit kieg6Bzitett6k G'ereDCs6r I. Nyr. 32:279, Simai 0. no. 496. 
68 L5w L 33:157 (y5. m6g Kreszn. 6b Kassai 8z6t. ; Kassai 
Nyelvt. K9nyv6ben 1817 megvan m&r a kozniv : nomen appel- 
lativum), 

Kdtei: a NyUSz. 1788-b61 keltezi s Bats&nyinak tulajdonitja. 
Simonyi E6yainak 1783-i k6ziraUb6l k5zli (Bedtby k6pe8 IredtSrt.^ 
1:678), Simai pedig B6Yai verseinek 1778-i eldszav&bdl (Nyr. 32: 
440). SzD. kotet szindja n6pnyelvi ; Dan&n till egy kotet ketider : egy 
csom6 (NyF. 34 : 81), Zent^n is mondj&k : egy k, rd'zse (vo. m6g MTsz). 

KoyXcs MIrton. 

Kolidnc, ^yJJSz.: kdltai, kait5ileg, koltSnc Tzs. (1835.) E szd 
el6fordal m&r 1831.-ben Toldyn&l, Kritikai Lapok 1:60; »De igy 
a csalhatatlans&ggal Almod6 f6rfia . . • annyira mag&n kfvUl ragadta- 
tik... bogy k68z koltdinket kdltonczeknek (Dicbterling) cstifolni.« 

kdzeg, NylJSz. : Bng&t 1836 (Tszb) eszkdz, medium. E 8z6 eld- 
fordnl m&r 1834 ngyancsak Bag&tn&l: »A t&rgynak egyszersmind 
ba kdzeg (medium) Altai mnnk&lkodik, arftnyos tivols&gban kell az 
6rz6k6let{inkt51 lenni;< a T. Ak. ^vk. II. k. 307. 1. 

Letrer MIttXs. 

UrMr, A NyTJSz. P. Thetoretok Jdzsef szav&nak mondja ennek i 

saj&t vallonUUa alapj&n. Bertha Stodor, ki jelen volt az 1825/'7«ki, ! 

az 1830- ki 68 1832/6-ki or8z&ggy^l68eken 68 szorgalmasan jegyez- ; 

getett — m6g pedig gyorsir&ssal, ami akkor meglebet6s ritka volt, i 

16v6n minddssze 4 gyor8ir6, — s az 1830-ki orszdggyiil6st le is Irta 
(OrBs6ggytU68i t&rcsa 1830-b6l, Pest 1843.), miive eldszaviban ezeket 
irja (VJUL. lap): Ugyanekkor (1832/6.) voltam b&tor as urbarium 
m6t is eredeti magyar alakj4ba viBszavinni s urbirnek nevezni, elo- 



284 IBODALOM. 

8s5r azt kertlleti napkSnyyembeiiy k^sdbben pedig az urb^ri tSrv^oy* 
czikkek fordft&sa kdzben haszn&lva. Orsz&gos fil^sben T9r5k G&bor 
aradvArmegyei kSvet tir mond& ki legeldszdr az akkor divatban 
▼olt >iirbariiim< ^s ifSldhaaznAlat* balyett az >iirb6rt€ : 68 noTet* 
t^k sokan a szeg^nj tij sz6t, s vele egyfttt engem is, — 6n yitat- 
koztak irtota mellesleg, bogy az csak azdj&Uk, b az nrbarium fea- 
dalis szaga rajta maradt, s t. eff. mlgnem az rdvid id5v k5z5&86- 
gessd 16iiy s a felir&sba 4s tdrv^nyczikkbe ia fdlv6teiett.< — 
Bertba ez eldadis&t megerSslti Kdlcsey, ki OrszdggyulM napldjdbaai 
az urb&riumi tdrv^nycikkelyek fordlUl8&r6l ezeket jegyezte £51 
(OsaUdi KdnyrUr, 224): »A czikkelyeket Bertb&nak a kerflleti 
napkbnyy [ — ez is Bertba szava — ] szerkesztdj^nek seg^d^vel 
DeBsewffy fordit&. Bertba 6rti a nyelvet; s a literatura haladisftral 
egyUtt j&rv&n, tadta: t5rv6ny-t&rgyd munk&t magyarol Uj sz6k n^l- 
kill irni nem lebet; de tudta azt is, tij szavat csin&lni mint illik? 
Term^szetes az^rt, ha fordfi&sa dj szd hi&val sem volt< — Az tij 
sz6k nem igen tetszettek a koveteknek, kik elso dolognak tartottAk, 
bogy a t5ry6nyt az »ad6z6k< is, yagyis a n^p is meg^rtse. Xdlcsey 
p&rtolta az tij 8z6kat, sokat is yivott drettiik, mert azt tartotta, bogy 
jobb az dj magyar 8z6, mint a r^gi latin, s a n^p konnyen meg- 
tanolbatja. Nem kellett megtanolnia, — mert az urb^ri . t5ry6nyek- 
b51 nem lett tdrv^ny. Ejbs Ebk6. 



IRODALOM. 



K6t 4j folydirat. 

i. Nydvtudomdny, A M. T. Akademia Nyelvtud. Bizotts&ga megbizas4b61 
szerkeszti Aabdth Oszkdr. 1. fuzet. Ara 1 K 50 f. 

2, Le Monde Oriental Archives pour Thistoire et Tethnographie, les langnea 
et litteratures, religions et traditions de I'Europe orientale et de TAsie. 
Publiees par K. F. Johansson, J. A, LundeU, K B. Wxidund, K. W. 
ZettersUen, Uppsala. I. k. 1. fuzet. (Egy kotet — kb. 256 1. — &ia 11 frank.) 

Ordmmel kell adydzdlnunk ezt a k^t f olydiratot : mind az &lta- 
Unos, mind a magyar nyelytudom&ny basznot 6& gyarapod&st y&r- 
bat tdldk. 

1. A Nyelytudom&nyban a mi bazai nyely^sz tdrsaink fogj&k 
az Altal&nos 6b kUlondsen az indogermAn nyely^szetet mdyelni a a 
ktOfdldi kutat&sok eredm^nyeit ismertetni. EkSzben figyelemmel leai- 
nek azokra a szempontokra 6s r^szletekre, amelyek minket magya- 
rokol kiilSnosen 6rdekelhetnek s amelyek yil&got yethetnek a magyar 
nyely szerkezet^re 6s t5rt6net6re. Az elsd fdzet 6rt6kes tartalm4yal 
a legszebb rem6nyekre jogosit. Az els5 cikkben Petz GMieon 
ismerteti rdyiden az djabb ir&nyokat 6s fdladatokat a nyelyl61ektan 
B az indogerm&n nyelyt5rt6net ter6n. — A szerkesztS, Asbdth 
Oszk&r nagyobb cikksorozatot indft meg a szUy torokbangok yilio- 



ntODALOM. 385 

sAsairdl : as ela5 cikkben a A > vMle v&ltos&st t&rgyalja s f61eg 
olyan ss^kat 6b alakokat magyar&z, amelyek a magyarba is dtjdttek 
(fejteget^seinak egyes r^azleteit tal&n klildn fogjak iBmertetni). — 
Schmidt J6ssef becses tanalm&nyt kdz5l aa indogermto legytagd 
basiaokrdlc vagyis alapBzdkr6l. Azel5tt valdB&gos dogma volt, hogy 
as iDdogerm&ni de egy^b nyelvekbeli szdcsal&dok is csupa egytagd 
gy5kerekb61 fejlSdtek. As Qt6bbi ^Ttisedek kutat&sai babisonyftott&k 
e fdltav^snek tartbatatlans&g&t 8 most Schmidt azt a ndsetet fejtegeti, 
hogy as as ar&nylag kev^s egytagti alapszd, amelyet m6g a mai indo« 
germanistAk meghagytak, szint^n kdttagti alakb6l keletkezett. £rdekes 
— 8 ezt a 8zers6 megemlithette volna — hogy min&lunk Bndenz 
Jdzsef T€g Bzakitott ama dogm&val 6b kimutatta, hogy a l6tBz61ag 
egytagd gy5karek, kev^s kiv^tellel, k^ttagli alakb^l rdvidOltek, 1. 
Ugor Alaktan 6. (Schmidt J. cikk^ben folttlnS a sok fdlSsleges idegen 
8z6 hassnilata.) — Igen tartalmas az ismertetdsek rovata. 
Pecs YilmoB ir Krambachernek ^s Hatzidakisnak a gdrog irodalmi 
nyelv yit&s kdrd^s^t tdrgyal6 monk^irdl. Balassa J6sBef ismertet 
k6t amerikai kdnyvet: Oerteloek a nyelv^szetrdl Bz6l6 fdlolvas&sait 
6a Scripture kfs^rleti fon^tik&jdt. G o m b o c z Zolt&n Ernst A. Meyer- 
nek az angol s a n6met hangok id6m6rt6k6r61 szdl6 6rtekez6seit, 
Schmidt J6zsef pedig Thumb Bzanazkrit nyelvkonyv^t 6b Woodnak 
egy 5s8zeha8onlit6 hangt5rt6neti 6rtekez686t iamerteti. — YdgUl a 
8zerke8zt5 a magyar pdszta, pdsztdgyj posztdgy bz6 szUy eredet6t 
mutatja kL 

2. Az uppsalai foly6iratot az ottani egyetem orient&list&i sser- 
kcBztik, koztlik Wiklund, ki a finnngor Dyelv68zet ter6n fdnyes 
makdd68t fejt ki, magyaral igen j6l tud s a mi mQkdd68Qnket is 
nagy figyelemmel kis6ri. Az elsd fuzetben az 6 cikke 6rdekel ben- 
nUnket leginkdbb (Finnisch-ugrisch und Indogermanisch), Azt a sokssor 
vitatott k6rd68t t&rgyalja, vajjon f5l lehet-e tenni a finnugor s as 
indogerm&n nyelvcBalidnak 68i rokons^gdt 68 hatdrosottan igenl6 
eredm6nyre jut: »E8 erscheint mir schon jetzt ganz unsweifelhaft, 
daBS die antwort auf unsere frage nur in einer richtung gehen kann : 
die indogermanischen und die finnisch-ugriBchen Bprachen sind urver- 
want«. A k6rd68nek idrt6neti eldzm6nyeit 6rintye eldszdr is elh6rftja 
a Steintbal-fele >misztiku8< fdlfog&st, mely Bzerint a k6t nyelvcsalid 
6skezdett5l fogva I6nyege8en kiildnbdzo term68zet{L, az indogerm^n 
nyelvek akkos nyelvek (Farmsprachen), a mieink ellenben alaktalanok, 
▼agyis nincsenek t5k6leteB alakjaik. Azt&n azokat a n68eteket c&folja, 
melyek Bzerint a nyelvtani nemek hi6nya, a magAnhangz6-illeBzked6B, 
az ablaut stb. a rokonft&snak akaddlyai volnAnak, mart ezek a kfil5nb- 
86gek mind ut6lag fejl6dhettek. Y6gtd fdlsorolja azokat a positiT 
egy6s68eket, melyeknek legt5bb bisonylt6 erejUk van : olyan alak- 68 
gs6-egyes6seket, melyeket nem vehetett 6t egyik nyelycsal&d a m&sikbdl. 
Ilyenek pi. a sz6k6pz68 kdr6b61 a f u. deyerb. -m, -mo, ^ma s aa indg. 
-mo, 'fna (pi. diamy mord. udamo, f. kuolema haUl: lat. fumuif fama), 
fu. -nif -na s indg. -no, -fid {men-ni, f. kohi-na stigAs: lat. Simnus 



286 IBODALOM. 

6lom, g6i itan anni), fa. 'da te indg. -to mell^kn^v- 68 igen^vk^pso 
(ztirj. kjpid gyors, vfg stb., lat. indutus, amatus; iti emliti a m. 
szereteitf haUott-t^le igen^yk^ps^st), fa. 'ima 6a indg. -mo febdfok* 
kdpzd (finn pahin legrosszabb, lapp huoremus legjobb: Ut maximiis 
legnagyobb). A ndrragoai&sbaii a fu. 6b indg. -m Urgyrag (pL caer. 
kolomj f. kalan, gzamojdd kolam halat: piscem, IxO'ifv). As igerago- 
ziaban a Bsem^lyragok fdltiino egyes^se (pi. adorn: SiSwfu ; f. annamme, 
anfuUte adunk, adtok: SiSofiBP^ SlSora). 8okf6le n6Tmia fdltftn5 
egyes^M (szem^lyn. pL votj. moUf tan 6n, te: indg. me-, <e-; mat. 
nm. t tuo ta stb. : indg. to- ; k6rd6 nm. hi : qui(8)^ Totj. ku(d): quo(d) ; 
rel. nm. f. jo-ha : indg. /o- stb.). Egy6b ssdegyestet^sek k^rd^s^t igen 
neh6a elddnteni, anni&l is ink&bb, mert vannak dsr^gi &tv6telek (pi. 
«?af , mA). De egyesakat W. szerint nam lehat Atv^telbdl magyar&zni ; 
pi. a viz nav6t, maly eradetilag vit, a 8zamo]6dban is wit, Ut atb. 
=» frig fieSv, drm. get ; n6v, erad. nem, szam. nem, nam stb. = ind 
naman-f lat. namen stb.; Aa^i f. /mlai lapp gwOey szam. Aro/e, Aola', 
OBztj&k-szam. kuel stb. »* indg. *(8)qal(h, lat. ^gna/tt^, garm. Atxi^- stb. ; 
far, t pure- harap, szam. pare^ fCa6, a tdr5ks6gban bor- fdr, 5orti 
ftlr6 stb. 'v indg. 5oAren, forare; f. kaame hol\6: gg. xojiivfi stb. 
Az ilyan taUlkoz&sokat a v^latlan j&t6k6nak talajdonitanA az amber, 
ha nam j&rn&nak agyiitt az emlitatt fdltdnd nyelytani egyaz6sakkel. 
— L&tjak a rSyid kivonatb6l is, mannyira vonsd az 68rokona4g 
k6rd6sa, m^r csak a randkivQli neb6zs6gak miatt is, mellyel meg 
kail kflzdeni, bogy kial6gft5 aradm^nyre jassank. 

SiMONTI ZsiOMOKD. 



Koz^piskolai Mflsztfttr. 

Magvan v6gra a v&rva v&rt k5nyT| maly arra van hivatra, 
^^gy ogys^gass^ tegya kSz^piskolai oktatAsonk mfiszavait. Lahatse- 
gessd v&lhat aiatto m&r, bogy a tanal6nak nam kail ugyanazt a 
fogalmat m&s-m4s szdval naveznia, aszarint amint a magyar, latin, 
gdrdg vagy n^met nyaWtanban, as illattanban vagy az agdsssdgtan- 
ban, a n5v6nytanban vagy a k^mi&ban tanalja. Ha iskol&ink kony- 
▼aiban meglasz az egys^gas mestarnyelv, balbatatlan 6rdama lass as 
tij 8z6t&mak. 

Nam mondok rk nagyobb dics^ratat, al^, ba ast mondom, 
sikarOlt ma, s el is y&rbatjak tdla, bogy maglesz az a batdsa, Vannak 
fogyatkoz&sai, da nam 6letbaviigdk, a m&sodik kiad^sban kdnnyan 
pdtolhatdk. Kiv&nom is, bogy bamarosan elfogyjon — a j6 Ugy 
6rdak6ban is — no mag attdl az 5nzd bozgalomtdl hajtva klTiDom 
azt, bogy az aldbbi kifog&saim szarint javitson rajta a ssarkasstoja. 

Altalinos megjegyz^sem caak kattd van. Egyik as, bogy a 
dolgozd-t^rsak tadt&k, mire val6k a *, f , ? jalek, da a k5nyv nam 
magyar^zza meg, mire 6rtsa dkat a sz5t&r basznildja. M4sik mag- 
jegyz^sem, bogy k&r volt akkora 6ratts6gat falt^talesni a kos6p* 
iskolai gyarekakben, bogy a nemi 6lat fogalmaira is saavak kellanak 



IB0D4L0M. 287 

neki. Mire yal6k a nemi vagy b^fa Megs^ek, Tagy oramfia az: 
dvdszer eg. praeBervativum, Bchuizmittel (dvszer !)9^ 
Tdbbi kifog&saimat betttrendba nedtem.: 

alfil: igj nem mondja, nem irja aenki, hanem alfel 

(dliermis n57. fructus sparinsy = (%ytfmd/c«> kimaradt 

arteridk 1. Utderek: hib&s a hivatkozAs, mert ott meg 1. 
vtrdir van 

dtviheid' (betegs^g) (dtragadd): as at6bbi magyarosabb 6b bat&- 
rozottabb, 6ppen fgy dtvitel eg.: helyesen dtragadds 

betegs^g: kihagyanddk : bd-b.^ b^fr-b,, csovU-b,^ fUl-b.^ gige-b., 
gyomor-b., ideg-b.^ izUleH &., fn4i'b,f meUb., orr^b., azdj-b.^ szemA),, 
sziV'b.f tUdd'b.: mindesek baj bIA tartoznak 

cerkdf-fnajam : Bugdt a keresztapja, kfilonben al6bb a mc^'om 
royatban helyesen ran: szdbai m. 

betegsigtartam : jobb abogy be van kerltve: (betegaig iartama) 

cink : ea csak maradjon zink, igy is ejtjfik, a latinja is zincumf 
a k^miai jele is Zn: hiszen a zeller sem celler^ bab&r ndbutt fgy 
is mondj&k 

csenevisz szerv: megszoktuk m&r a csokev^-t, minek fildoz- 
n^k ki? 

(csisze ndv. calyx, Kelch): kimaradt 

csibor 1. csikbogdr 

csikbogdr All. — fekete cs. Hydr6philus piceus (caibor!). — 
Dyticos =merUl6 L ezt 

csiUdk (csHlangdk) : olyan neb^z yolt a jobb caiUangd-t elfogad- 
tatni, bogy mikor m&r bey&lt, k&r tijra bolygatni, teh&t ink^bb: 
csilldk 1. csiUangdkf — ^s: csillangdk All. ndv. cilia, cilia vibrantia, 
wimperhaare (caUlasz^dk, csiUdk!) 

esdtdny 1. svAb, konyhai s. : jobb lenne megfordltva: csdtdny 
All. Periplaneta orientalis (konyhai svdb) 

{l6b<mcoUi8 (^Iveboncolds) : talAn jobb lenne megfordltva 

(ep^sbil eg. duodennm, zw5lffingerdarm) : kimaradt 

4r nt&n kimaradt: eg. (virediny) 

fdliOet (fbUzin) : legyen csak megfordltva : folszin (folUlei), fdl- 
szines (folUletes) ; ne zavarjak vissza, amit m&r el6rtUnk! 

(fUz4ny 1. fUztke) — fUzike ndv. Lytbrum (fOzfaleveUi fii, 
fUz^y) — vessz68 f. L. virgatum — fuzfalevdu fu 1. fuzike — 
fUzi rdzsa ndv. Chamaeneriumi Weidenroschen — keskenylevdu f. Cb. 
angnstifoliom 

' A Mu8z6t&r nem a tanal6knak, hanem a tan&roknak van uanva. — 
Az emlitett jelek tevedesbol maradtak el a rovidit^sek jegyzekebol. A ! 
hib48 'm68z6t jelol, a ? a jelent^s azempontj&bol cAlszerutlent, a * ritk&bban 
haszn&ltat, a f elavultat. — Az itt kovetkezo reszletes megjegyz^seket 
term^szetesen koszonettel fogad]T[k,''bftr Cgylkhez m&8ikhoz szo fer. A sik^' 
68 9iker e^i ma dpiigy megkulonbozietjuk, mint pi. a ker{k ^s kerek 8z6t, 
noha eredetileg azonosak (1. Xyr. 28 : 466) ; a szorzdst 6b a gyufdt m&r alij^ 
lehet kiirtani ; dobancolda epoly kifog&stalan osszetetel, mint ak&r a szereto- 
tartds stb. stb. A szerk. 



288 moDAum. 

(gig€C86 eg. trachea): kimaradt, a gige nem lehet trachea^ 
hanem larynx, a g^e Ssszet^telei is csnpftn a larynx-ra drihetdk 

gyufa: legyen csak gyujt6, T6th B6la tLjra meghddftotta neki 
a gyajtdB kataly&kat! 

gyt^tdpont: helyesebben gyUjiCpont, ahogy a ssok&s helyesen 
frja is: gyHjtdUncse, gyUjt^tUkSr 

{hasnydL-mirfgy eg. pancreas): kimaradt 

(hebegia eg. stammeln): kimaradt 

himUfziSf meghiniUSzis : nem einimpfung Ton menschenblattem, 
hanem ansbnich der bkttern 

hordozddgy: hord^ Iztl, helyesen viv6dgy 

idegzsdba: kimaradt: (farzsdba) 

kacsafarM lepke: sajtdhiba: stellatomm e h. stellatamm 

(kehely ndr. L csisze) : kimaradt 

kozeUdtds: ssabatosabb a kozeUdtdsdg^ amas nem a myopi&t 
fejezi ki, hanem a kSzelre l&t&st 

UgUres tir L leTeg6t51 megszabadftott t^r : rettenetes ! helyesen 
levegdliias t& 

mdgneses: tdrv^nyszerfibb lenne: mdgnesos 

messzeldtds : szabatosabb a messzeldtdsdg, amas messsire vald 
l&t&st jelent 

nyirokedinyek L nyirokerek 

nyirokerek &11. eg. vasa lymphatica, lymphgefasse 

onk^ntes, ohk^nytden k5vetkezetlen ir&sm^d 

pordohdny: ezt ugyan senki sem mondja Tagy frja, helyesen: 
burndt y. tubdk 

Sdndorvers: ugyan minek? helyesen: alexandrinus v. 

sirv: helyesen airvis 

sik4r protein? aleuron? nem igaz! huiem = sekily ; minden 
r^gi magyar konyvben siker a protein, aleuron, kleber L NySz. 

sikirszemek helyesen sikerszemek 

skorbat: mit v^tett a r^gi jd, most is ismert stUyf 

szelep 1. szellentyu (de nehezen szfiletett meg! s most djra 
ell5kn6k?) — szellentyu fiz. ventil (szelep) 

szilhMis: helyesen szilhUd^Sf de nem gutatltds, hanem b^ulds 

szipoly 1. sz6l6ormdnyos ; helyesebb a szipoly 

szorzdsll helyesen sokszorozds 

(teleldhely eg. winterstation) : kimaradt 

tMszonyH rettenetes! helyesen: tifi((l iszonyodds 

tuzhdnyd: kimaradt: (tUzokddd) 

vdltdldz: helyesen hidegleUs (vdltMz) 

vizdldtds: 8z5my{[s6g! f5ntebb az elUUds royatAhan helyesen 
yan: vizzel vaU e. Csapodi IsttIv. 



MAGTAItiZATOKy HSLTRKieAZiTiBOK. 289 

hagyarAzatok, hbltbeigazItAsok. 

Vardta 4s kmnpldr. Vardia ritka r^gi 8z6, mostan&ban 
idtete Tak&ts a J&nos kir&lynak egy 1532-i kiT&ltB&gleTel6b6l : 
a MaroBon tigy kellett a mobi&rokoak a oialmok g&tjait dpiteni, 
hegy a 86hajdk ssftmira elegend5 nyil&st hagyjanak: > Semper aliquem 
meatnm vulgo tvarathaih in latitadine 66 cabitoram pemuBissent* 
(1. MNy. 2 : 108). — Es a bz6 k^ts^gkfTtU a bzUt nyelrekben &lta- 
Uoesan diT6 vrata ,kapa' szd magyarosftott hangalakja. 

Kompidr, kompoldr r6gi nyelTeml^keinkben kalm&rt jelent, 
kompldrsdg, kompldrkodds a. m. ad&syey^s, keresked^s. Ear&CBonyi 
J. azt irja a Sz&zadokban (1906. 459), hogy a m. szanibat a n^met 
sabbath6l alaktilhatott : 9Mert bogy a magyarban a kettds ppAM 
lebet mp, ait busonyftja a kuppler-h6l alaknlt kompldr . . .< Eat az 
utdbbi 8z6fejt68t semmik^p se fogadbatjak el, mert a magyar b a 
D^met 8z6 kdz5tt a jelent^sbeli ktUSnbB^g annyira &lland6 68 bat&- 
rozott, hogy nem azonosfthatjak dket. tipoly kev68B6 Taldazinftek OzF. 
magyartoatai, mikor a kolatnpdrral vagy kampondYnl ya16 dsBzefQgg^Bt 
keresnek. Szarvas O. bzI&y eredetfinek tartotta s azt mondta, a komp- 
Idr 8z6 >8ziiit6n azt Utszik bizonyitani, hogy a bzI&t kupUi emere, 
kuplja mercatura stb. . . . egykoron orrhangos yolt : kqpiti^ (Nyr. 
2 : 486). Ez a magyar&zat m^r a jelent^B Bzempontj&bdl teljesen 
megfelely csakhogy nem tal&lunk a szl&y nyelyekben olyan -ar y^gCL 
8Z&rmaz6koty mellyel a magyar 8z6t azonosfthatn&nk a azonfSlQl e 
8zl&y szdcBal&dban sohase yolt orrhang.^ — Taldn legkozelebb 
j&nmk az igazsAghoz, ha — mint sok mils kereskedelmi szd^t — 
a kompldr eredet^t is az olaszban keressfik. Az olasz camprare^ 
comperare (k5z6pkori latin comperare = camparare) a. nu yenni, 
y&sibrolni, compra y&sM&e, compratare (klat comparator) y&Bilrl6, 
eompravendi zsib&ruB (8z6 sz. yey6-ad6) Btb. Igaz, hogy itt se tal&lunk 
olyan f6neyet, mellyel a kompidrt azonoBfthatjuk, de lehet, hogy ez 
yalami kerQld titon fejldddtt, pi. hogy a eomprare infinitfyusb^l lett 
el5bb a magyar kompHdrsdg yagy kompldrkoAds, b azt&n ezekb61 elyon&s 
tiijkxk a kompldr szd. Az olasz eredet mellett leger58ebben az 8z6l, 
amit aN^metujy&ri Glosszdkban oWaBunk (357) : *w compolawtsagara 
[igy] : ad negotiationem suam*. Ez nyily&n ilyen olasz igen^yre matat: 
comprante, y&8&rl6. Az is figyelmet ^rdemel, hogy a kezdd k hang 
nemcsak itt yan olaszosan 6s latinosan c-yel frya, hanem a B^csi 
k6dexben is (197) conpHarsagahan ; 85t a B^csiO. 104. 1. az elso 8z6tag 
a latin con igek5t6 jegy6yel yan r5yiditye. SmoNTi Zsigmond. 

Fenesel. Ez a szd i&jabb BZ^t&raink k5z{Q egyikben sincsen I 

meg. Pedig, t&gy l&tszik, irodalmi kdznyelyQnknek 616 eleme. Azt 
mondja MikszAth egy helyen (Frakoyszky, a siket koy&ca: 119. L): 

' Obolgir hupiti^ lengy. hupi6 stb. — a szliy nyelvekben germlln 
joyev6ny8z6 (yo. g6t kaupon^ nSm. kaufen stb., ezek a latin caifpo-b61, L 
Schrader, Beallexikon 418—9). 

MAGYAB MTBLVda. ZXZY. 19 



I 



290 UAQYkBlZkTOKj HELTREIOAZlTiSOK* 

9 A Panni berohant egy n5i top&nnal a kez6ben, meljat egy nyul- 
l&bbal fenc8elt,..< XJgyancsak Miksz&th m&sutt is baszn&lja e 8z6t : 
». . , as apr6 zsamokokat, kikre fant^zi&jak rdfencseli a takiot^Iyes 
hatalom patin&j&t< (Qteg szek^r, fak6 h&m: 172. 1); 9 A bideg 
rdfencseli a deret a f&kra (KiilSnSs hAzass^g, 1:187. 1.) stb. 

A 8s6 jelent^se a p6ld&kb6l nyilr&nvald. De mi az eredete? 
Elsd pillanatra arra gondolhatndnk, bogy deverbAlis gyakorfi^ k^p- 
86b a fen-hdl (¥5. TMNy: 400 6b Szinnyei NyH: 66). Teh&t igy 
fen -h csel. Amde e fdltev^s ellen k^t fontos t6tel-bolygat6nk van. 
1., Szavunk bangalakja nem fencsil^ banem fencsel, 2 , a -csd k6pz6 
dniLlldan tal&n egy&ltaldban nem fordul el5 banem csak -int Tegu 
alapszdboz ragadtan, vagyis mint egy k^pzdbokor tagja, alkot6 eleme. 
(VS. dblincsel, kifincselj szokdincsd, repdincsel stb. TMNy.) 

Axonban a Mik8z&tb-p6lddkb61 nyilT&nval6| bogy ez a szd 
form&j&ban 68 jelent686ben m&r r6g egy basonld alaktl 68 basonld 

I jelent^sCi 8z6nak Allandd anal6gi^ bat&8a alatt &11. E szd, melyet 

dndll6an sem nyelveml6keinkbdl, sem az 615 n6pnyelTb61 kimntatni 
nem tudnak : *kencs€L (De megvolt a nyelrdjft&s kor&ban a bizony- 
nyal beldle dlvont A:^C9 = kendc8^ vd. Ballagi A magy. ny. t. az. 
8 ez ma i8 megvan a 8z6kely86gben, k6t f5ljegyz68 alapjto is, az 
egyik a Vadr6zs&kb6l val6, Tsz.) 

Nem y6leilen| bogy a ken 8z6nak sokkal nagyobb csaUdja 
fejldddtt nyelvOnkben, mint a /en-nek. Amannak jelent68e t^gabb, 
tebilt baszn&lata gyakoribb. A ken szdnak nagy nyeiyi bat6k6pes- 
86g6re utalnak a n6p nyelv6ben szerte yirAgz6 kSvetkezd alakjai: 

^ kencefic^, megkeniyefUySl, kencefic^tet, kencs&el, mindmegannyi ken. 

I mdzol jelent688el. De a legfontosabb szempontankbbl a T&J8z6t6r- 

I nak kSvetkezd, CsalldkSzbdl fSljegyzett adata : kencse-fencsii = m^oL 

A 8z6 eredet6t, ba nem is 6ppen ebben^ de egy iker-form&ban kell 
keresniink. 

A ken-fen koznyelvi ikerforma. Mint m&r Simonyi 68zrerette 
(A magyar nyelv ^ : 283), felttin5 a k6t tag kozti jelent68beli ktlldnb- 
86g. De a nyelr 61et6ben is tigy van az : aki bf rja, marja. A ken az 
erosebb, mint l&ttuk. Hozz&ja basonult b&t jelent686ben a m&sodik 
tag, a fen, Ime Miksz&tb is mondja m&r (Ne okoskodj Pista: 219): 
9.. . ott Tolt a b&zvezet5n6, valami pipet fent egy n6gy8z5gleta rongy- 
darabrac. Ennek a ken- fen form&nak egytlttes toT&bbk6pz6se az az 
ikerszdy amelyet CzF-6k jegyeztek £51 eldszor s nt&nnk Simonyi 
emllt (TMNy) :. kencsel-fencsel 

Meg kell m6g jegyezniink, bogy az egyik tag 5n&1168al68Ara 
8ok befoly&ssal van a ragozott alak, de kUl5n58en a nagy nyelvmfi* 
v68zek tudattalan teremt5 t5rekT68e. Mind a k6t rdsz ragokat kap 
8 a ragoz&s mintegy 5n&ll6 6letre k6pe8(ti az eddig csak t&ra6letet 
6lt ikertagot. Miksz&tb, ki , e szdt t&n k5znyelvQnknek adta, igen 
szereti az ikerszavaknak eredetileg ragozott alakjait. PL: A gy€bru 
flz6tfo8zlott, a p&rok t&ncoltak, irefftek, forogtak (Gaiamb a kalitki- 
Wan: 248. 1.), ...aid b&t, iregj forogj\ kis asztalka (KUl5n5s Hiaas- 
sig 1:73); elkezdett iregni-forogni Akli k5rtU (Akli: 249); Ir^eU- 



892 UkarARiZkTOKj HlLTBIIOAZfTlaOlC. 

vdros: vdroi, vdroski dam (TAroshim), hivatal: hivakUf arcia- 
sz^k: drvase^f drvagydm: drvaddm, gandnok: g<mdnok, ikUM: iktaio^^ 
inUz6: intiz, kipviseld: kipviMd^, mimSk: mimek, ndtdrius: no^^td" 
rt^, pinztdmok: pinztdmokf gyHUs: iUiS, hUelesfteni: hiidesUoval; 

Kdrdaszabdlyozds : Kdrehsdbdlozdi^ pdtadd: po^tado^f Hiadd: 
iUado"*, hdirdUk: hdiralik, hdypfnz: hejpinz; 

addhivaial : ado^hivaial, kincstdr : kinctdr, iUeUk : Hetik ; kagya^ 
iik: hadaUk 6b ezeken kivai m^g igen-igen Bok. 

Ugy^b meghonoBuIt magyar B»3k: 

Helynerek : Csaha^ a kSzs^g neve. — Tahdn (t5r5k ered. bz6), 
a yAros egy r^sie volt, ma egy atca 5rzi a neyet. — Kaiijdy a 
▼AroB egy r^Bze, ahol hajdan as Abrah&mfyak kaBt^lya AUoti.^ — 
Bogdrhdze; a y&ros egy r^sze »bog&rh&8i r^sznek hivatik, az^rt, 
mert p&r 6v elOtt ott m6g csak fdldalatti konyhdk Allottak, melyek 
nem is emberlakokhos, hanem inkAbb bog&rh&sakhoz hasenlitottakc 
Haan id. m. 138. 1. — Kards: Kdrei, nem i-vel, 6b r5yid a hang- 
s6yaL — ^ttri^ : Haan i^rje«b61 asirmaztatja. TJa — Finyea: Fiheh. 
Haan a magy. Finyeai FdvinyeshlSi BiArmaztatja. — Jdrds : jdrdS, 
a k5zB^ legelfije. — Perei, »A y&roB terOlet^nek egy r6si6t Peres- 
nek neyezMk, az6ri, mert az 1845. esztendei tagOBfUs atAn a lak^is- 
sAg BokA perelt egymAskdzt azon, hogy szintAB aU T6ieBB6k*e, Tagy 
kdzlegelflnek hagyaBB^k meg*, amint Haan irja a molt Bs&sad 60-as 
^▼eiben; ea ma mir feled^Bbe ment. 

tarka: Tarka, kancan^y b teb^nn^y; fak6: Fdka, Fako^ka^ 
teb^nn^y. 

1i4k : fijo^ka ; gdrdg (dinny e) : gerega ; kieasezony : kikuofia ; papues : 
papula; ezobaldny: soteMiia. 

borizH (alma): borizo^ka, — a f&ra Ib, a gydmSlcs^re b haaa- 
n&lj&k; Mpehdy: ho^pehejka; fehdr, omldB krumpli-faj; X^ormo^alma) : 
kormoika, a fa Ib, a gyQmdlcBe is; Idbogda (ujjii ing): lobogo^ika ; 
rdzeds: rdid^ka^ borgonyafaj. 

dpoU: dpolo^f dpolo^ka (&pol6n5, — az &p. neje), b^res: birei, 
bireska (a b^roB feleB^e), boU: bo% bo^ddr ^=^holtos, dfra (olasn 
jdy. K5r5Bi): cifra (f 6n6y) «» cifra diBzft^B ymin, cifravai ^ ciMatd, 
cukor: cukor, cukravai = cvUkroni, ceavargd: cavargo^, cavargovai ^'^^ 
csayarGgni, kapiatd: koptato^f kopiatovai = koptatni a malomban 
a bdzAt. 

bagd: bago^t bagda: bagoH^=M.haig6%iVfbag6zni: bago^zovai : 
bolond : bol<md, bolandsdg : bolanrdg, bolandozni : bol(mdozavai ; csomd ; 
camo^ (doh&nyc8om6), Atyitt ^rtelemben Ib; csomdzni: como^zavai ; 
data: dara, dardld: dardlo^, dardlovai ; gazda: gazda, gazdovai ^^ 
gazdilkodni ; gazdasdg : gazdaHg, gazdaidcka dkola (g + 8^=^e) ^^ 
gazdasAgi iskola, fSidmiyes iakola; helyettee: h^etei, hdyetieeUemi: 
h^eteHtovai; korcaolya: karcde (iSbbes), korceolydzni : korcddzaved ; 
vdUalkozd: vdMkozo^ ; vdUalni: zvdlalavai =^ eXvUMni. 

agdr: agdr; azangyaldil: andalowd^ bukni: buhnSi, cs6di5r(k9: 

Haan Lajos, Csaba elso tori4netir6ja : Bek^evmegye kajdana 188. 1. 



UkOYASiiZATOKf HELTRBIQAZfrlSOK. 293 

l^jderoif ezermesier: ezermeSteTf ezredes: ezredeS, ezredorvos: ezred- 
orvokf fagylalt: faJlaU, fanos: fanaS, fano8od6 korlMui ley6 leg^ny, 
tegjfver : fedver, findzsa : findia, foghdz : fogkdz, fogUM : foglalo^, fogyasz' 
ids : foJaztdS, fujaUg : fujdk (Melich), gat : gat, Oiad')gyakorlai : dakor- 
kU, gytnge: denglavi, gyarsvcnat: iorhHmaty hdram a tdnc: harmatanee 
(Nyr. 30:530), hatos: hatoi, 10 krajc&r, jdrda: jdrda, kdrhdz: kor- 
kdZf napoa (katona): napoi, rend&rbiztos : bizioif sdtoros (cig&ny): 
idtoroifi),^ szinkdz: sinhdZf vdlasztd$: vdlastdSj zoldaig: z^Hg, zupds : 
zupdi, a 3 6ven ttil bennmaradt katona. 

Az &ty6telekben a magyar U a csabai t6tban &ltalAban t-v6| 
a magyar U i-v6 viltozik; a magyar bUntetis : cs. t6t bintetii ; m. 
UgyvM: cs. t. iduid, m. gyyilis: cs. t. iUik. 

A magyar 6 a csabai t6t szdban e, igy m. hUkkony: cs. t. 
btkeuj m. fSrgeteg: cs. i fergeteg. 

A magyar 6: cs. t. o**, igy addhivatal: ado^hivatal, bajlddni: 
baflo^doval^ hugyogd (n6i rohadarab): buJogo^, csomoszld: camoslo^f 
dardU: dardlo^, hajdkdzni: hajo^kdzovalf p6tad6: po^tado^, sitdlni: 
hejidlovid. 

A magyar 4: cs. t6t iy fi, ej: pinztdmok: pinztdmok, pizsma 
(ndT^ny) : p^ma (Janes.), szindaz : sinis^ takar4kp^nzU,r : takarik, vig* 
rendelet, vigrenddet, v4gz48 : vigziS, filUr : filjiTf v%d4k : vidfik, kdv4' 
hdz: kdvejhdz, nUnea: tMJnei. 

M&ssalhang26y&ltoz&s eset^n ezek a szab&lyszerCLs^gek mutat- 
koznak: A magyar nytljtott m&ssalhangzdk a t6tban rdvidekk^ y&l- 
nak: dUam: dlam, futtatda: futatdS, kisasszany: kiiasoiia, messzeldtd 
(cs6): meseldto^j orvoasdg: orvoSdg, szdUitani: sdliiavai, szappanos: 
aapanoika (szappanf&s6 asszony), virrasztani: virastovcd, 

A T&ltozott rdyid m&ssalhangzdk a t6tban &ltal&ban l&gyul&st 
szenvednek (m. {; cs. t. /, d: i^ t: I): becsUlni: bectovai, csizma: 
ciima, gyepmester: debmeHer (p: b), dinnye: diha, kobol: kebel, dug4: 
dugo^j a BArb6l tapasztott el6te (MTsz.), kostdk : koSfok, doh&nytart6, 
Idrma: tdrma, leves: teveS. — Elt^r^st matat a sz6Y6gi magyar 
ny, ennek a tdtban n felel meg: barton, bizonitvdn, kapiidn^ kepen 
(kdpeny). 

A magyar '8 k6pzovel k^pzettek ezek a csabai t6t szdk: bab- 
roS, chvastoi, fafroh, grhlol ^s m6g tobb. 

Meghonosolt az orszdg, vdrmegye ezekben a kapcsolatokban : 
crsdeka eesta : orvz&gdi (g + s: c), vdrmeckjS dame y&rmegyei ^pQletek 
(d -^ 8: c). BadInyi MixYis, 

Ttft 8Z<{k a magyarban. yall6 Albertnek a Nyelv^szeti 
FQzetek 19. sz&mdban megjelent ^rtekez^s^t egy pdr olyan adattal 
6hajtom kieg^szfteni, melyet a mi yid^keinken (N6gr&d, Gdmdr) 
▼olt alkalmam megfigyelni. — Emlf ti Y. e szdt ^aztrapacska : kmmp- 
Us t^sztac. De ebben nem as a f5, bogy kr. t^szta, hanem az, bogy 

> Ez a idtaroH magyar adtoroai alakra mutat, mely olyan mint a 
falusi, tanyaai, vdsdroai, A szerk. 



294 BUGTA&iZATOK, HELTBBIQAZiTiSOX. 

ssaggatolt {strapii ssaggatni), teh&t ssaggatott galuska. Gyakran 
hasan&ljAk mifel^nk a magyarban a t6tb6l Aty^ye a Bs6t: sztriga: 
kofa, boBBork&ny (a t<5t a latinbdl). — A buchia Bz6i m&r n^me- 
tesen Igy is mondj&k: huehtli, buchterli (sok vid^ken bukia MTsz). 

— PapiUyiz: j&rtatja a ss&j&t (Valid: paptdya: cen&nya nagy szAj). 

— Az OBtyepka, melyet Valid is emlft, m&r nemcsak a Felyiddken, 
hanem Budapesten is ismert sajt; kedyelt tdt Bpeci&liUis a m&sik 
ilyenfdle sajt, a parajnyica is. '^- Kdrdi Valid, hoi haBsndlatos e azd 
sztokrdaa : sz&sssorszdp. Losoncon, s AltaUban f elsd NdgrAdban sok^ 
Bzor hallottam. — VdgezetQl itt kSslSk mdg kdt-h&rom szdt, mely 
a tdtbdl Atsz^rmasva a ndgr&di magyar nyelTbeo Altal&nosan hass- 
D&latoSy azonban sem teljes drtelmUket, sem eredetftket eddig kitad- 
nom Dem sikerfilt : hambdk : csacsi, Qgyetlen ; — sicktdr : napaz&mos 
(Hchta : napsi^m ?) — zapredok : nem mdgy innen ? takarod j ! ^ 

Aprtf ptftlltook. S6rminy, 8dU6. Hogy a sSnti^y ds sMis 
csakugyan sddrldt ds sddrldst jelent yoltakdpen (1. Nyr. 34 : 477), 
azt bizonyitj&k Czucza J&nosnak dpen a Kyr.-ben kdidlt kalotaszegi 
adatai a kdzbeyetatt magyarAzattal (28:428): >sdU6 (sddrld): kis 
kdzi malom (Gy.- V&s&rhely) ; sdrminy (Bi8lnffy-Hanyad)«. 

]&8zek 6 h. iszak nemcsak 8zolnok-D. ds Beszterce-N. megydben 
fordul eld (Uzekj iszkes alakban, 1. Nyr. 35:8); Szil&gy megydbol 
is, Mszek alakban, mint d(ilfineyet kdzli Petri Mdr Szil&gy ym. mono- 
grAfi&jdban 4:296. 

Si-ldny (Nyr. 32:416, 482): nyoszolydUny drtelmdben kdzli 
yelem mdg 8omogy-Szent-Bal6zBrdl (Kaposy&r yiddkdn) Gydrkds Bezso. 

— TJo. drdekes nyilske, a. m. ndstdny. 

Hentes (Nyr. 35:90). Ez a szd a NySz.-ban s az OklSz-ban 
egy-kdt 17. szdzadi forrdsbdl yan iddzye. Emlftdst drdemel tebAt az 
a kdrtilmdny, hogy egy 1651-i nyomtatydnyban m&r mint debreceni 
csal&dndyyel taldlkozunk yele : >Oompendiolam Socinianismi confutatam. 
Disputatio VI. Besp. Michaele Hentes, Debrecino* . . . (fSranekerae 
1651. — L Erddlyi Mtizeum 1906. 41.) 

Balin (Nyr. 35 : 139). Nyilvdn a hol^, holin szdnak elyAltocisa 
az a bolin is, mely a MTsz. szerint Bereg megydben cig&nyhalat jelent. 

A mM6 virdgliS'Ule kdpzdsekhez (35:5) emlftbetni mdg a 
viiizl6'ty melynek igdje szintdn igen ritka {viiizlenek a. m. yitdz- 
kednek D5brC. NySz) ds a lednyzd-tf melynek igdje tudtonkra egy- 
dltaldn nines kimutatya sehol, csak a szdtdrirdk kSyetkeztettdk ki 
beiaie (CzF., Ball, ds tdlUk &tyette a Gimszdjegyzdk ; y5. Nyr. 21 : 473). 

SlMONTI ZnOMOHD. 

' Hambdk, yo. idt haniba, ,8z^en' ; — hchtdr kdtsdgkiylil a Hdda 
8z4rxnazdka, ez pedig a ndmet Schicntj mely a magyar b&ny&szati n3relybe 
is &tj6tt (nkt^ aitt) s a m. >munkassak, a mank&ban naponta eltoltott ido^ 
8, 10, 12 dra« (Szeoke: B&ny&szati Szdtdr). 

A szerk. 



■OTVSLEO. 295 

SzisZ'fa ==^ fuZ'fa, A baranyamegyei sziZ'fd-rdl irott aprda&g 
(yo. Nyr. XXXV. 183) eszembe jattatta, hogy Kenisch Gydrgy 
1616-l>an megjelent ^ThesavrYs lingrae et sapientiae Qermanicaec 
c. mflY^ben a tobbi k5zfe es olya8hat6 (8. lap) : » Abrahamsbaum . . . 
«^rbor Abrahami . . . salix marina, Amerina vitex . . . Hyd. kStSfyz^, 
A magyar adatot k5to szisz-n^V kellene olyasnunk. Amde Henisch 
adata 8ajt6lub&9 adat. Heniscb ogyanis Sssses magyar szaYait Megi- 
sems ^ThesaYrns polyglottas<-&b6l Yette ki (megjelent 1603-ban, 
majd 1613-ban), ott pedig ez &11: ^Yitex, salix Amerina . . . Hung. 
kSiSfyz^. Megiserns »TheBauru8«-&ba a magyar Bz6kinc8 Calepinusbdl, 
Yerancsics DictionaroimAbdl; Yalamint Beythe nomenolator&b6l keriilt. 
A kdi6fuz Beyth6b61 ered; a »Stirpiam nomenclator Pannonica8«- 
ban ez Yan : » Salix amerina, Oallomm osier kotofyz^ (yo. m^g NySz.) 

A Henisch-f^le syz [=ffiz(fa)] teh&t sajtdhibds adat. 

Meligh JXkos. 

EGYVELEG- 

Kanc8ahU feateti egek. Az E. XT. m&jus 9-iki sz&maban, 
a Washington- 8zoborr6l frt Yezdrcikkben olYasom a k5Yetkez6ket : 
HoszA elzar&ndokoln&nak azok a szerencs^tlenek, akiknek talpa alatt 
^g a f5ld ^s az^rt kiY^ynak e f^rfin haz&j&ba, az Almodott Eldo- 
r&d6ba, e »kanc8alal festett egekbe*. — Mindny&jan tndjuk, hogy a . 
macskakdrmok k5z6 tett szaYak Ydr5smarty Mereng5h5z c. kdlte- 
m6ny6nek e soraib^l Yaldk: 

Abrftndozlis az diet megront6ja, 
Mely, kancsaliil, festett egekbe nez. 

(Magyar Remekir6k : Yorosm. munk&i 1 : 264. 1.) 

YiUgos, hogy a cikk irdja, ha kancsalol festett egekrdl beszel, , 
f^lre^rtette Y5r5smartyt, mert hisz a kanesalul nem a fest^s, hanem 
a n^z^s m6dj&ra Yonatkozik. KiilSnben Ydrdsmarty e sor&nak helyes 
meg^rtds^t az tijabb kiad6k a szUnetjelekkel is igyekeznek el6moz- 
dftani. Szalat KIrolt. 

FurCSaS^ok. Az Allamyasi&t kocsijaiban ki Yan fliggesztYe 
a kocsiban tal&lhat6 tArgyak lelt&ri jegyz^ke. Magyaml, n^metal, 
t6tai: Tdbbek k5zt e szaYak olYashatak a jegyz6kben: Lazakar. 
Fejtdm. PadUfrdcs. Horogrud. N. B. Ez nem tdt sz5Yegben Yan, 
hanem a magyarban. A lazakar az a kar, mely az til^seket egynUis- 
t5l elYilasztja. A f^tdm, amire az ember a fej^t t&masztja. A padltf- 
rdcs Yalami rdcs, ami a padl6n Yan, 6s hogy a horogrHd mi, azt 
csak dk tudj&k. Yalami horog ds Yalami rdd, de hogy hoi Yan 6a 
mi6rt az, azt nem sikerfllt kifUrkdszni. Pesti Napl6. 

Amltf germanizmus. A Kakas M&rton 1905. okt. 29-i sz&ma 
a k5Yetkez(( adom&t hozza : :^Az apja fia. Mit tanultatok ma az 
iskoUban K^bik&m? Tanoltak a ttdajdonnevekei licitdlnU. Ennek az 
>eredetic adomAnak nyilY&n csak n^metQl Yan ^rtelme : Wir lernten 
die Eigenschafiswdrter (a tolajdons^neYeket) versteigem (eh. steigem) 

H. 



EGTTELEO. 



IZENBTEK. 



NyelTdr. Kegyed tgy jirt As Ujs&ggal, mini Bani a Kritikai 
Lapokkal : ugyanaBt k^rdezte iole, hogy t. i. nam n^eies-e az egy 826otk&- 
nak n^veloi haszn&lata, ^s ugyanolyan v&laszt kapott . tole f. h6 Max : 
>IlyelTdr. Yaldban tigy van. Az egy hat&rozatlan n^Telo haaan&lata mindig 
ndmetefls^i ha a n^met ein-t p6tolja.« — Barsi Arany Janossal szemben 
k4rte ki a Kriiikai Lapok y^lem^ny^t (a Kr. L.-at Riedl Szende saerkesz- 
tette), mert Arany J&nos az o Sz^pirodalmi Figyelojdben kifogftsolta, hogy 
Barsi elbagyta az egy n^yelot, ahol ki kelleit Tolna tenni. Arany a Kr. L. 
izenei^re egy tr^f&s Ids oikkben felelt, melynek cime : »E%$ polemia* e 
helyett : egy kis pdemia (most H&trahagyott pr6zai monkii kozott, a 325. 
lapon). A cikk igy kezdodik : >Barsi J6zsef lir, levMen^ melyet a Kritikai 
Lapok 7-ik sz&ma kozol, Mog ir&nt k^r f elvilagosit&st ama lapok szerkeszto- 
j^tol. A t^ny&ll&s ez. A Sz. Figyelo, hirdetSsheny mely Xlj konyvei kozt 
olvashat6, Barsi ur konyve cim4n kev^ javit&st akara tenni, ehelyett : > A mezei 
gazdasfig jelen &llapota. Kifejtve beszidbenj melyet . . . mondott Liebigc _ 
igy^ y&ltoztatv&n : >A mezei gazdas&g jelen &llapota. Kifejtve (egy) beszSd- 
ben, melyet . . . mondott Liebig.« Barsi dr, ki, mint mondja, oromest 
tanulja a magyar nyelvet (j61 is teszi) zzeretett volna a FigyelotUl is tanalni, 
^8 ha ez a folosleges egyek positit&s&ra adna ujjmatatisi, abban koveind 
is; de mivel az eset eppen ellenkezo, apellfrl a Kritikai Lapokhoz, dontt^k 
el a k^rd^st. . .< Stb. — A hat&rozott s a hat&rozatlan nevelo n^metes es 
magyaros haszn&lat&nSl folvil^osit&st talil a Helyes Magyars&gban, 86 — 67. 1. 

K. M. Az nem baj, sot c^lszeru. A n^meteknek is van egy kulon 
foly6iratuk, mely csakis szotort^nettel, sz^fejtdssel, sz6k ^s szol&sok magyar&- 
zat&val foglalkozik (Zeitschrift fiir deutsche Wortforaehung), 

L* £• Herman Otto nagyon f^lreertett benntinket, mikor azt a 
k^rd^siinket (Nyr. 32 : llS), hogy >h&t mar most szeg-e az a nyu vagy 
pedig hus?« kifigur6z&snak vette. Gsak tr^f&s folsz61it4s volt az a »t&rgy- 
ismerokhoz,« hogy h&t fejts^k meg m&r valahara azt a gordiosi c8om6iy 
melyet a szeg6ny tudatlan nyelv^szek nem tudnak megoldani. 

K^relem. A szerkeszto t&vol lesz jdnius 20-&t61 szept. kosep^ig. 
D.-t&rsaink sziveskedjenek kozUseik bekiild^s^t szeptemberre halaaztani, 
hacsak valami surgos koriilm^ny nem forog fonn. 

Bekftldatt k^ziratok. Kiss E. A NyUSz-hoz. — Bubinyi M. Az 
alanytalan mondatok. — Fekete J. T&jsz6k Ss sz61&sok. — Gsapodi L A dr. 
cim h&trahelyezese. — Kov&cs J. Gunynevek. 

Bekfllddtt kdnyvek. Klasszikus Regenyt&r, V. sorozat. (Dickens, 
Goncs&rov, Lermontov, A. France. — R^vai testv.) — Eotvos K. Biank&i| 
17^20. k. (Szil&gyi ^ K&ldy, A J6kai nemzets4g, Nagyokr61 4s kicsinyekrol. 
Hare a nemzeti hadsereg^rt. — E6vai testv. Egy-egy k. 4 K), — Brunowszky 
A. Rendszeres m. nyelvtan (Franklin, 1906. 2 K 60 f). — Baros Gy. Ead- 
v&nyi versi'skonyvek (Athenaeum, 1906). Bessenyei szerehne (AtiL 1906). 
v. Szolga Mih&ly di&riuma (Kolozsv&r, Ajtai, 1906). Barosay ^ B4F6ozy 
(Saj6kaza 1905). — Timon Z. Latin-gorog helyett angol-n^met (Aradi nyomda 
r-t. 1-50 K). 



TdTH B£la 



^ 



A MAGYAR ANCKDOTA- 
KINGS hat kM«tb6l k\\. 



A MAGYAR ANEKDOTAKINCS 



Ez nemzctiink intimebb tortenelme. £& ketse- 
^cs, hogy nem tanulsigosabb-e, mint az^amclyik 
a nagy von&su kiiUo esemenyeket rajzolja. Az bi- 
zonyos, hogy ez a konyv tobb a szdrakoztato- 
nal, a kedvderitonel, unalomiizondl, barha ilyen- 
nek is elsorendd olvasm&ny. Minden anekdot&ja 
egy-egy furfangos l&mpas, amely nagyjaink 
ejry-egy rejtett jellemvonasat vilagitja meg. 
Oil, ahol a tortenelem f&kly4ja Botetben hagyja 
a lelek titkoaabb redoit, ott az anekdotazo 
veszi at C'iio szerepet. Nagy szerencse, hogy 
a mi anekdotainknak olyan megszolaltatojuk 
akadt. mint nagytehetsegii iroiik, Toth Be la. 



■^ 



(T 



4 



\ 



A teljes mti Ara fitzve 

28 K 80 f. 

dfszkdt^sben 

38 K 40 f. 

ez az 6sszeg havon- 
kinti 2 K.&8 riszle- 
tekbenislQrleszthetS. 



Siiliir te WoHntr kiaiHsa Budipust, VI., Andrissf-it 10. 



MAGYAR II YELV6r 

A r£gibb £vfolyamokb6l a k0vetkez6ket 

KivDo KAPHATNI KIAD6-HIVATALUNKBAN: '^<i'yo 



I. kStet I. kiad. 10 K 

I. » 2. > 5 K 

II. > 10 K 
Ill.-t6l IX. kfitetig 5-5 K 

X. kStet 20 K 



XIV-XV. kbt. 10-10 K 

XVI -XVIII. » 12-12 K 

XIX-XXII. » 5-5 K 

XXIII. > 10 K 

XXV-XXXIV. > I2-I2K 



»>»»»»ttt>>» f >•>»••>•••»♦•••••»•••••••••♦♦•••»•<••••»•••••<•»••♦♦•••♦»••>••»»»♦ 



Egyes fiizet csonka kotetek kiegeszitesere 
— amennyire keszletiink engedi — 50 filler. 



HELTES MAGTARSAC 

a hibas kifejezesek, a ^^'^^ 

keriilendo idegen szok s SfONJI KieMOHD 

a helyesiras szotaraval* 8-*dr6i auk, 912 i»ppai. 

Tar talma : Bcvezetes. — HelyoB mondatsserkeszt^s. Az egy- 
szerii momlat fajai. A mondatreszek szerkesztese. A szorend. 
Az osszetott nioudat. — A 8z6k, sz61&sok ^s szdalakok hasz- 
n&lata. A 8/.«')k megvalaiiztasa. Idegen szok, nyelvujitasi szok, 
tdjszok. Rokonertelmii szok. Szolasok. A beszcdreszek haszna- 
lata. l^jTcragozas, nevragozas. — A helyes kiejt^s es a helyes- 
irAs. — Sz6t&r. (A szutari resz szaztizouegy lapra terjed). 
Ara eg^sz vaszonkfitesben 3 korona. 

MAGYAR NYEL?ESZET 

Irta SIMONYI ZSI6M0ND. — KdzepiBk«Jegfela6 oazt&lyai. 
nak es tanitokepzo intezeteknek enged. — Ara 1 korona. 

KbzipiskoUkban enged^lyezve 1905/1129. sz. a. Taniidkipsokben 
enged^lyezve 1905/2463. ts. a. 

AZ UJ HELYESIRAS 

A vallas- 6s kdzoktatAsugyi m. kir. miniszter 1903. miroias 14-«n 

862. sz. alatt kclt rcudclet^vel kiadott magyar iskolai helyesirAs 

sztivegc 6b magyar^zata, bovitett Bzdjegys6t&el. 

Irta SIMONYI ZSIGMOND. 

(Fi^^yetlen ina<^^yarazatos kiadas, mely a helyesirasi szaba- 

lyoknak hiteles, liivaialos ezovejj:et teljesen magaban fog- 

lalja. Bo iriatryarazataival egyszersmind vezerkonyval szol- 

gal az Iskolai helyesirAs cimii fuzethez.) 

Ara vaszonboritekban I korona 50 filler. 

Segedkonyvul engedelyezve 2956/903. szam alatt 

ISKOLAI HELYESfRlS 

Az 1903. maicz. 14-en kelt rend, kiadott iskolai helyesirAa 
szoveg^e es rovid mag^yarazata bovitett sz6jegyz4ki 

Kozep- es polgari iskolak es tanitokepzok haszn^at&ra 

irta SIMONYI ZSIGMOND. 
Ara 50 filler. o Ara 50 fillir. 



M^ I^lant niQg f M^* feleni meg / 

KiZllPISKOLAI MOSZOtAR 



Az Orez&gos Kozipiskolai Tan&regyesUlet megbiz&sabil 

Szarvas Gabor, Volf Gyorgy, 

id. Abrdnyi Kornel, Ban6czi J6zsef, Beke Mano, Bcxheft 
Arniin, Borbfis Vince, Csapody Istvan, Csizik Gyula, 
Fialowski Lajos, Folser IstvAn, Frohlich Izidor, Goll Jilnos, 
Halasz Igndc,Hank6 Vilmos, HoH6s Karoly , Istv^nffy Gyula, 
Kont Gyula, Krecsy Bela, Kreybig Lajos, Madsar Imre, 
Magocsy-Dietz Sandor, Marczali Henrik, Marki Siindor, 
Maurer Jaiios, Maywald Jdzsef, N^gyesy Lilszl6, Pasz- 
lavszky Jozsef, Pecz Vilmos, Petricsko Jeno, Petz Gedeon, 
Schack Bela, Schafarzik Ferenc, Schilberszky Karoly, 
Schmidt Sander, Scholtz Agost, Simonyi Jeno, Szilasi Moric, 
Szinnyei Jozsef, Szontagh Tamas, Sztankovics Odon, 
Szterenyi Hugo, Theisz Gyula, Tolnai Vilmos, Vikar Bdla, 
Vida Sandor, Zsingor Mihaly 

kozremiikoiiesevel szerkesztette 

8IMONYI ZSIGMOND: 

A vallte- 6s kdzoktattotigyi magy. kir. miniazleHum t6mogat&s&val kiac^a 
AZ 0R8ZAG08 KdZI&PISKOLAI TANArEQYESOLET. 

Hogy a kozepiskolai tanitas nyelvet jobb iitra trrclje s a Tiyelv- 
ujitasnak leghibasabb alkotasait, aniennyirc lebct kikiiszCbolje, 
tovabbahogy a sok szerzonel sokfelekej) hasznalt miiuyelvet ciryonte- 
tubbe tegye : az Orszai^^os Kn7P]»iskolfu TanaroEryesiilet mar 187K>-ben • 
elhatarozta a Kozepiskolai Miiszotar megalkotasat. ^liuthopry uap:y- 
Ez&mii azakember kozromukudesere volt sziiksoir. a szotar csak most 
keszulheteit el. A szotar ma^yar-iatin-nemet forcszl^ol vs latin-nemet- 
magj'ar mutat6b«jl all. miutepry harminc ivre terjed s a kovetkozo 
dzakok miiszavait foerlalja mafrnban: majryar, latin, jyorog, nemet eg 
francia nyclvlaii, ii(»<lalomtorten«'t, stilisztika, retorika. put'tika, tor- 
tenet, filoz«'»ria (b'lektan, loirika. othika, enztetika), f^Udrajz, tizika, 
'tmia,allattan,Dovenytan.aHV{knytari. mennyise^tau (szamtaii, geoino- 
ia, abrazolo geometria), szabadkezi rajz, egeszsegtaii, torna. enek. 



tiszta jovedelem a Tanaregyesulet segelyalapjae lesz. 
>ltl 6ra nyolc korona. » Az Athenaeum bizomanya. 



.> 



Nyelvdrkalauz 

a Magyar NyelvSr I— ZXV. ivfolyam&hox. 

Tartalomjegyzek, szomutato, targymutato. 
» Kiadja a Magyar Nyelvdr kiaddhivatala, % 

Ara 6 korona; tan&roknak ^i tanuldknak 2 korona. 



prrrrrrrrrrrrrrrrrrrpr 



AHAGTARNTELV 



BlsA r#fli: A magyar nyelvoek 4lete 

Nyelvanknek ereUete 68 rokonai. W^jren 

hat&sok.Nyelvt5rt6Det6siiyeW6inl6kp.k. 

-•,.-„„. . M m J .1 ji J A. n^pnyelv^s a nyelvjArtook. Irodahi^i 

A mfivelt ktfsfina^gnek — » M. Tud. Akad^mla , ' , .,, ' , ». , 

k«nyvkiad6 bixottK&ginak megbizAs&bdl ~ Irta ^yclv, nyelvu^itAa, nyelvhelyess^g. 

SIMONYI ZSIGMOND. lI*»odlkrAi.: a magyar nyelvnck 
Misodik javltott kiadas egy kotetben, k^t terk^ppel e. «/'«^ke^.ete. Hanpok, hangvMtozXsok, 
a flalottl Be8z6d 68 a hangok kepz^senek rajz^val. holyealris. A SEOjeientftsek viszonta:;- 

Ba^ai. 6s8zet6tel 64 820k6pz6s. Szm- 

Ara diBzes v&sEonkotesben 10 korona. fejt^s. Ragoz^. Hondattan. 
^inddk-kouyvol is aUcabnaB a 0erdal6 iQusAgnak. 

• Simonyi Zsij2:moiid munkaja clso sor])aii a napy kozousegnek szul, de nincH a 
niajryar nyelveszetiiek fontoeabb prublemaja, melyrol itt alapos tajekozast no 
talalhatna meg a szakeraber is, a mas teren miikodo nyelv^sznek pedig ez a 
inuiika kitiino tanacsadoul szolj^&l mindcn, a raagyar nyelveszetet orinto kerdcs- 
beii.« (Hciiirich Gusztav, Asboth Oszk&r es Lehr Albert — az akadomiai 
nagy es mellekjutaloinrol szulo jelentesbcii. ^kademiai fotesit*) 1893., 351.) 



rrrr^^r^rr^rrrrrr^rrrr 



A Zoltan-fele csnkan&iidol^i 

a gyermekek legjobb t&pl^^ka. 

Ara 2 korona. 

ZOLTAN BEL A g^ydgyszert4r4baii 

BUDAPEST, V. KEBftl.ET, SZABADSAO-T]6b. 

V ^ 



Az „ATHENAEUM'' riszvinyt&rsulat kiadasaban megjelent 

APPONYI ALBERT QR!^ ^: ~ 

valllM- «• kSsoktai&sagyi minlsiter nagyalakfi arck«p«, mfi- ^^^ ^ ^ 

vtoad klvlt«ia haliogravura-nyomtebaii, finom paplrra nyomtalva. V 



A vall&8- es kdzoktat&aUgyi . miniazterium, valamint a f enhatdsiga 
al4 tartozd osszes &llami hivatalok ds int^zetek tisztvisel^i kedvez- 
minyes iron 2 koroni^rt megrendelhetik az ATH£NA£UM irodalmi 
to nyomdai r.-t. konyvkiaddhivataliban, VII. ker., Kerepeai-at 54. 



Legjobb szofdrak: g^ 



Az Athenaeum r.-t&rs. 
kiadi.sa'bazi megjelent 

Kelemen-ftle MAGYAR tS N^MET ZSEBSZ6tAR 
Schmidt J.-f6le MAGYAR tS LATIN ZSEBSZ6tAR 
68azUJYary-f6le MAGYAR tS FRANCIA ZSEBSZ6tAR 

Egy-egy r^sz csinos kfitisben 2 K. » Kaphato minden kfinyvkereskediaben. 



BENEDEK ELEK : • Megjelent az I. 6s II. kStet izlises dfszk6t6sben. 

Ma£^ 0tlagyaroh Sleie * 



Tartalmaua a kdvatkastf Alatrajzokat : I. k5tat : Arpid, Ssant Utvin, Ssent Ltosl6, 
Kanyvas KAImto, IV. B6la. Il.kdiat: Nagy Lajoa, Hunyadl Jinoa, M&ty&a kirily. 

A Nagy Magyarok £lete fol^- 
tat61ago8 kStetei rovid ido- 
kOzfikben fognak megjelenni. 



maden kStet 4ra sz^p dlszkSUiben 2 kor. 
Mind a nvolc 61etrajz egy kStetbe k5tve, 
— tz^p duzkat^sben 4 korondba keriil. — 



K9tetenl[iiit is mejireiideMo a Iclado Atbeaaemn r.-tarsulatuai es mindeii Uayykeresi^edesDeii. 



LEGUJABBI 



A nm. yall&s- 6s 

kSzoktaUsugyi mi- 

Diszter ineg1)iza8&- 

b61 irU: 

drSARBOARTUR 



Orvosok, tanitdk, ezQJfik, gy6gy- 
pedag6gusok 6s a mQvelt nagy- 
= k5z6nseg hasznilatira. = 

A BESZI^D 

6sszes vonatkozisaiban, kQ16- 
nfis tekintettel a gyermekkorra. 



LEGUJABBI 

Hami\nclxH% 
{(hvdval H hd- 
rom tdbldvah 

Ara 5 korona. 



Megjelent az Athenaeum r.-t. konyvkiad6hivatal6.ban, (VII., Kerepesi- 
at 54. az&m) ^a kaphat6 ugy ott, mint minden konyvkereskedesben. 



>AA/»VV\A/VVVVVVVVVV>/V>/VVVV>A^V**VVVVVVVVVVVVVNAAAAAO 




MEGJELENTI 

A MOveltsij Konyytiira 

HARMADiK kOtETE: 



A Tildgegyetem 

__ _ _- _ --J- 'U J _ ■ _ ■ 1 — * ■ ■ 

A ?dLD £S A CSILLAGVILAG FIZIEAI 
= TtTNEM^NYEINEE ISMEBTET^SE = 

Irtak: GHOLNOKY JEND es KOYESLIGETHY RADt 



egyetemi tan&rok. 



A VILAGEGYETEM 



c<r 



7>o 



cimu munka tartalma 

A leveqO, az OceAn, a SZA- 
razfOld, a vfz kOrOtja, 
tAjk£pek. CSILLAQASZAT. 



382 szovegk^p- 
pel, 74 mtfrnell^k" 
lettel ^segjtor^ 
gathatd csillag" 
Urk^ppel. ^KTsDq 



A Mfivelts^g Konyrrt&ra kotetei f^l^vi iddkozokben jelennek 
meg. — A Mflvelts^g KonyrrUra egyes i^A Lnnnno 
koteteinek &ra igen diszes f^lbdrkot^ben mL^ KOrOnOa 

„A Muvelts^g Konyvtara" elso sorozata hat 
ls5tetbdl all; a hat kotet ara 144 korona. 



A TECHNIKA VfVMANYAI, AZ EMBER, 

A vilAgeqyetem, a fOld, az £l6k 
vilAqa, a tArsadalom. jvj*.^.^.^.^ 



Kegrendelhet6 miH" 
den kdnyvkereskS' 
d6sben. Havir^sxl^t- 
tizet4sre isJiaph»t6, 



K6rjen prospektust bdrmely kdnyvkereskeddtdl vagy a 
kiad6hivatalt6l : ATHENAEUM irodalmi 6s nyomdai 
r68zv6nytdr8ulat, Budapest, VII., Kerepesl-Ot 54. sz. 



Binliipest. Az AtheiKi«;um iroLiliin <^s nyomdii r.-t. k5nyvDyam(iAja. 



1906. SZEPTEMBER 15. Til. FtJZET. 



MAGYAR NYELVOR 



SZARVA.S OABOR 

i"oz.y6iba.ta. 



SZEREESZTI tS KIADJA 

SIMONYl ZSIGMOND, 

A M. TUD. AKAdAmIA BBNDB8 TAOJA. 



_c2i_ 



IXXV. fiVTOLTAM. 



BUDAPEST, 1906. 



SxerkesiU- is tdaddhivatal : Budapest IV. Ferene J6xaeff part 27. 



TARTALOM. 



A nenjetes osszet^telek tortenete. I. BUzda Gyozo ^ ... «. ... ^ 297 

A fejl6d8 alanyu mondatok elm^lete. Rvbinyi Mdzes ^. « -. - ... 308 

Gyermeknyelv. I. K6t gjermek nyelverol. Simonyi Zsignwnd. — II. Ada- 

tok a gyermeknyelvhez Kardos Albert. — III. A pesti gyermek nyelve. 

Nddai Pal. ... -. « - . 317 

A Budapesti Hirlap es a magyar nyelv ... .„ «. .„ ., . . «. 326 

Nyelvmuveles : Bongeszet a legtijabb fdliratbol. BUzds Aran ... ^ 332 

Magyar&zatok, helyreigazitasok : Olasz jdvevenyszok. Simonyi Zsigmond, 

Schuchardt Hugo. — Adal^k a hat&rozok tort^netehez. Leyrer Mdtyds. — 

Sz61&8ok magyar&zata. Benkdczy Emilf Szdsz BHa. — Elindultam menni. 

Endrei Gerzson. — Hibas olvasatok. Kovdca Aaztrik ^ . ... 333 

Nepnyelvi hagyomanyok : N^pmese. Osz Jdnos. — T&J8z6k. Gdhs Rezso^ 

Bddias Sdndor -. .. -. 337 

Izenetek. Bekiildott k^ziratok es konyvek .« 344 



MOST JELENTEK MEG AZ ATHENAEUM KIADASABAN: 

ISKOLAI HELYESfRAS. 

A mixL rendelettel kiadott lij helyesir^s szdvege es rdvid magya- 
r4zata. Irta SIMONTI ZSIGMOND. « HarmadilL kiadaa. 

(Enged^lyezett seg^dkonyv. Ara 60 fill^rO 



HELYESiRASISZdTAR. ' HELYESiRiiSI SZOtAR. 



Bevezetdsfll a hivatalos iskolai 
helyesir^s tLjit&sai. Ossze&lli- 
totta SIMONYI ZSIQlBCOND. 

= (Ara 20 fill6r ) =^= 



Osszeallitotta 
SIMONYI ZSIOMOND. (Egy 
lapon, faiitdbla alakj&ban.) 

==: (Ara 12 filler.) == 



HELYES MAGYARSAG, 

a hib&s kifejez^sek, a kerulendd idegan Bz6k a a helyesir&s 8z6- 
t&r&val. Irta SIMONYI ZSIGMOND. « Mdsodik kiadis. 

(Ara eg^sz v^szonkot^sben 3 korona.) 



ZXXT. kOtet 1906. Szeptember 15. YII, Azet. 

MAGYAR NYELVOE. 



MtDdMik nladM bdnaplS-iii 



Szerkeszti 

smoNTi zmmsD 



SarktiztMc it idad6-lil«itil 
nr. taMMMMTfvt «• 



A n£metes 5sszet£telek tOrt£netr 

BBVBZETfi8» 

A n^metes osszetStelek tort^net^vel ffileg az6rt 6rdemes 
foglalkozni, mert a szdosszet^tel a nyelvtijft&snak egyik leggyak- 
rabban alkalmazott k^pzdmddja Yolt s mert a nyelvtijfUs hfvei 
epen a szdosszet^tel ter6n y^tkeztek legink&bb a magyar nyelv 
szelleme ellen. 

A nyelvdjft&s szdalkot&s&nak egy^b mddjai s a szdosszet^tel 
kozott m^g egy m&sik fontos kiilonbs^g is yan. Ez pedig abban 
ill, bogy mfg azokkal manaps&g tij szd m&r nem igen alakul, 
a rSgebben alaknltak legtobbje pedig annyira elfogadotU y^lt, 
bogy az ellentik yald bare bidbayald erfipazarlfis, addig a szd- 
(568zei£tel teren a magyar nyelyre mindig nagy haUst gyakorl6 
D^met nyelynek kfs^rt^se koyetkezt^ben nemcsak bogy a r^gebbi 
osszet^telek jd r^sze baszn&latban maradt, banem 6pen a n^met 
nyelToek erne folytonos bat^a koyetkezt^ben a n^met nyely ossze- 
t^teleinek, azonfSliil a nyelytijitds kor&ban keletkezett n^metes 
osszetjteleknek mint&j&ra n&lunk is tijabb meg tijabb eSiSle ossze- 
tgtelek keletkeznek. 

A n^metes osszet^telek klilSnosen el yannak terjedye a napi 
sajtdban; de b^tran ^Uftbatjuk azt is, bogy a mostan&ban diyatos 
frdknak kSnyyei sem mentek tdltik, J6kai Mdr reg^nyeibfil pedig 
taldn yalamennyire pSid&t lebetne id^zni. 

L&ssnnk egy kis bSngSszetet a jelenkori napi sajtdbdl: 
bombamentes (OrszAg-ViUg XXXVI. 19), jellemgyonge (A H6t 
XVI. 8:121), meless^ghil (Bud. HirL XXV. 128:12), drfolyam- 
kipes (no. 3B:16), versenyMpes (uo. 31:13), t6keszeg4ny (uo. 
56 : 19), sedUmkiptelen (uo. 191 : 10), hataiomszomjas (uo. XX VL 
82:14), hegypdsztor (uo. 124:5), p^mihes (Egyet. XXXIX. 
112:1), diesteljes (A H« XVI. 8:121), oromteljesen (Magy. 
HirL XV. 112:19), viqaszteljes (:fcbred& IV 13:5). 

MAOTAR XTELV^R. JXXV. 20 



298 Bi^zXs OYdz5. 

A n^metes osszet^telek tort^net^vel foglalkozni teh&t nem- 
csak iddszerfi, de hasznos is, mert az elleniik vald hare eredmeny- 
nyel kecsegtet. Szily KAlmAn A magyar nyelvujttds szdtdra a 
IcedveUebb Jc^edh 4s h4pz4sm6do1e jegyz4k6vel c. 1902-ben meg- 
jelent munkdjdiban az egyes 8z6khoz csatolt megjeg^z^seiben ^rinti 
ugyan a n^metes osszet^telek tort^net^t, de mivel ezeket is sz6t&r- 
szeriien t&rgyalja, ^pen az6rt osszefiiggdbb, r^szletesebben kidol- 
gozott k^pet mank&j&b61 nf^m nyerhetiink. En pedig arra t5re- 
kedtem, bogy csek^ly erdmtdl telhetdleg a n^metes osszet^teleknek 
lehetdleg teljes k^p^t nyujtsam. 

N^metes osszet^teleknek az olyanokat nevezzUk, amelyeknek 
14trejott4re a n^met nyelv szolg&ltatott p^ld&t. 

1. Els6sorban az igetds osszet^teleket kell megemlftenunk, 
mert ezek a legr^gebbiek — BeDy&k Bem&tn&l fordulnak el5 
legeldszor — s mert mennyisSgre n^zve a n^metes osszet^teleknek 
minden fajdt foliilmdlj&k. Az igettfs osszet^telbeii; mint m&r neve 
is mutatja, az elsfi tag igetd, az utdtag pedig fSn^v. Byenek 
pi. birvdgy, csalut, dugdrH, fekhely, haUcsdj horderd, irsser, jdrmA^ 
Jcdtszd, kuzdt&, Idtcsd, lokerd, Upor^ m^rdn, nizpont, nyughelyj 
dvszer, rakhely, tetszhahttj uihely, vdlpont^ vMangyal, zdrbessed. 
Helyreigazitdsuk nem keriil Mrads&gba, mert csak a megcsonkftott 
igetoyeket kell kieg^sziteniink. Helyes magyars&ggal teb&t igy 
mondjuk ezeket : birtohvdgy^ csaldka lU, csemp^szett dru, fekvdhdy, 
hdUdcso, hordderdj irdszer, jdrdmil, kotoszd, kuzdotdr, Idtdcso, KM- 
erdf puskapor, m&odn, n^zopont, nyugudhdy, dvoszer, rakdhdy, 
dlhcUott Y. hoUeleven, iUohely, vdiopont, v^doangyal^ zdrdbesz&l. 
M^g hib&sabb ez osszet^tel, ha eldtagja, az iget6 is meg yan 
csonkftva. PL feszero e h. feszitoero, rdperd e h. rqptfderA, bone- 
k48 e h. boncoldk^s, durranyag e h. du7Tandanyag. 

2. A nemetes osszet^teleknek ^ egy mdsik faja az, mid6n 
-i-k£pz6s mell^knevek helyett, a helyhez, iddhoz tartoz&s kifeje- 
zds^re osszetett fdneveket haszndlnak. Ilyenek: dUamrenddrs^ 
e h. dUami rendors^g, dllamp^nztdr e h. (Ulami penztdr^ bunugy- 
bird e h. bunilgyi bird, fcUdra e h. fall dra, istenitdl e h. isteni 
ital, pdnztigyigazgatdsdg e h. pdnzilgyi igazgatdsdg. 

3. Sokszor az -^-k^pzds kifejez^sek helyett osszetett 8z6 &U 
szint^n n^metesen. PL borhordd e h. boroshordd^ cukorsutemeny 

' L. a nSmetea osszet^telek targyalas&i : Simnonyi Zsigmond, Helyes 
Magyars&g^. Nyelv^szeti Fiizetek, 8 : 73. 1. 



A K^MKTES dSSZKTiTELEK TdBTl^NETE. 299 

e h« cukras siUemeny, gyumdlcskosdr e h. gyUmohsos Jcosdr, Tcegy- 
szHz e h. Jcegyes sztiz^ p&nzzseb e h. penzeszseb, tdrzsoTcrend e 
h. tdrzsdkozrendj tintaiiveg e L tintdsuveg, boltsegSd e h. &o2^o^- 
^£yjf^ (J6kai 9:363y 91:123). Legdjabban keletkezhettek : pinz- 
ember: Finanzmann e h. p^zesember^ iizletember: OescMfts- 
mann e h. ii«^2e^e^6m&er. A Mondolat is kijavftja az ily ossze- 
t4teleket haldlsujtds: hxildlos csapds. 

4. NSmetesek az oly Utszdlagosan bir tokos osszet^telek 
is, amelyekben mind az el0tag, mind az utdtag ffin^v, ahelyett 
hogy az eltftag hely^n mell^kn^yi igen^v vagy mell^kn^T 
dllana. PL jdtikszoba^ jdt^kasztal, jdtikp&nz e h. j&tszdszoba, 
j&tsz6a8ztal, j&tszdp^nz ; hizonyitdairds e h. bizonyf t6{r&s ; gyontatds- 
8z4h e h. gydntatdsz^k ; varrdsasztalka e h. varrdasztalka. Hy 
osszet^teleket kiilonosen Folnesics J&nosn&l tal&lhatunk nagy 
sz&mban. A Mondolat kijavftja az {rdshdrtydt papirosra, az ajdrdaU 
levdet ajanldlev^lre, a beh4pzisermd pedig odateszi eredetij6t 
az EinbUdungsirafl-ot 

6. T^rjunk most &t a mell^kn^vi osszet^telekre. E n^y- 
vel azokat az osszetSteleket illetjiik, amelyekn^l az eldtag helyen 
fcSn^v, az ntdtagen pedig -bo, -dus, -dlenes, -eros, "hii, -ittas, 
-Mpes^ 'Tcisz, -kotelesy -menteSy -szeg^y^ -teljes 6& egj6h mell^k- 
nevek dllanak, amelyeket hat&roz6kkal vagy mds alkalmas kife- 
jez^sekkel kell feloldanunk. PI. vtzbi^ (wasserreteh) hdyizH ; azindHs 
(farbenreich) szines, sokszfnfi; alkotmdnyellenes (verfassungstvidrig) 
alkotm^nnyal ellenkezfij alkotminytalan ; joger&s (rechtsJcrdftig) 
jogos, jogszerinti ; jog^vinyes (rechtsJcrdftig, rechtsgiltig) jogszerfi, 
jogilag ^ry^nyes; rangegyenlo e h. egyenlfirangd ; szdfuiar (wort- 
karg) fukar vagy kevfisszavti; hithH (glaubenstreu) hit^hez hfi, 
erdshitti; szerelemittas (liebetrunken) szerelemtfil ittas; harckepes 
(kampffdhigj fegyverfoghatd ; harck^z (kampfbereit) harcrak^sz; 
bSrkdtdes (zinspftichtig) b^rre kotelezett; vdmmentes (zoUfrei) 
▼4mt61 mentes; virszeg^ny (blutarm) v6rben szeg^ny, kev^sv^rft; 
v^zteljea (gefahrvoll) v^zes, veszflyes, v^sszel teljes. A melliknevi 
osszet^telek elso p^ld&it Folnesics Jdnosn&l tal&lhatjuk. A Mon- 
dolat hibdztatja m4r az ily fajta osszet^teleket, mondvAn, hogy 
^^demteU: ^rdemmel teljes, csak olyan mint panaszteli, hajfilrt- 
tdi<. Az eroteljes't s oromteli-i kijavftja erfivel teljesre s orven- 
detesre. 

Az osszehasonlftist kifejezd melWkndvi osszet^telek koziil 
csupdn a nagyitokat szereti nyelviink: jdghideg, hofeherj hoUd- 

20* 



300 Bi^zXs Gy6z6. 

fekete, koromsot^^ Mheminy^ vUldmgyorSf azok pedig, amelyek 
yalamely tulajdons&got kozelebbrtfl haUroznak meg, n^metesek, 
pi. olfnaszurTce (apfelgrau): alm^ztirke; ^gk^k (himmdblau) : 
eg8zfnii(-k6k) ; vtzzold (wassergrun) : vlz8zinfi(-z6ld); moheold: 
moh8zfnfi(-z5ld). 

6. Neh&ny osszetett igen^vnek l^trejStt^re is hat&ssal 
Yolt a n^met nyely, hab&r kozvetve is. PI. bambas^ett (J6k. 
17:143); viUdrnvakaott (uo. 364); rendjdrakoU (J6k. 62:31); 
esipkedrzott, (J6k. 49:82), viharfOUedt {J6k. 86:193); gores- 
reszketve (Folnesics, Alvina : 27) ; mennykdmegutve (Eisf. S. : 
A tyrann po6ta): mennyk0t61 megiitYe. £ hib&s osszet^telekkel 
azonban nem szabad osszet^yeszteniink a n^yszdval kapcsolt bat&- 
rozdi igeneveket, amelyek az osszet^tel elsd tagj&ul szolg&lo niv- 
szdval alanyi yagy t&rgyi yiszonyban &llanak* PL ae&myaszegve^ 
vdllvetve, szivszakadva, szembekotve (TMNy. 369). A hib&s ossze- 
tett igen^yn^l az igen^y az osszet4tel elsd tagj&t alkotd n6ysz6yal 
hat&rozdi yiszonyban iilj csakhogy a hat£roz6 ragja, amely leg- 
tobbszor 4dl 461 yagy -va? -vel^ onk^nyesen el yan hagyya. 
A n^metes Ssszetett igeneyekre az elsd pelda Folnesics J^nosn&l 
fordul el6: a font emlitett gorcsreszketve. A Mondolatban a ho- 
humorodott: fehdrbom&lyti. 

7. TJgyancsak ide kell sorolnimk egyes hat&rozoyal 
felbontand6 ffin^yi osszet^teleket. Ezek tal&n a legr^gebbiek 
az osszes nSmetes osszet^telek kozt, mert m&r Falndi FerencnSl 
eMfordulnak: zsebdra (NB. 34; NA. 141, 145); karmaddr (NXJ. 
271, TI). 674, 710). Lehet azonban, bogy ezek Falndin^ ossze- 
rdnt&sok, mint a NySz. id^zte asztal-kendd (Bady* Csal. 2:292; 
Mik. TLey. 18); asztal-szdnyeg : asztalra yal6 szdnyeg (Erasm. 
Erk. 61; Fal.: Jegyz. 933). De m&r hat&rozottan n^metes ossze- 
t^telekkSnt jelennek meg M&rton J6z8ef szdt&raiban: zsebkcUen- 
ddrium: Taschenkalender; ^^6&X^'nyt;:Taschenbach; zsebkeszkeno : 
Taschentuch; — dlombolyg(f, diomjdrd: Nachty^andler (Kirdlyt 
1846); dlamjdrds: somnambulismus (Bug&t: SziSh. 1843). 



Nem szabad azt gondolnunk, bogy a magyar nyelytijit^t 
Benydk Bemit 6s Barcafalyi Szab6 D^yid inditott&k meg. Nekik 
is megyoltak a maguk elfideik, akiknek mtLkod^6b0l b&tors&got 
meritettek, de Barcafalyi yolt az elsA, ki a nyelytijft&st bihis 
irinyba terelte. 



A KlftMETES 6B8ZETiTELEK t5RT^NETE. 301 

Simonyi Zsigmond A nyelvHjitds tdrt4net^hez c 188T-ben 
megjelent akad^miai ^rtekez^s^ben azt mondja, hogj k6dexfr6ink 
kozt is yannak 8z6csiii^6k. Sylvester J&qos nyelvtaniban a hdnapok 
jelol^s^re magyar sz6kat aj&nlott. Szenci Moln&r Albert k^ny- 
8zerfl8^b61 nagysz&mti -t"k6pz6s mell^kneyet alkotott A XYII. 
sz&zad tudatos nyelvtijftdja GFeleji Katona Istv&n Yolt A leg- 
nagyobbrdszt analdgi&n alapiil6 tLj szavait tSmegesen Magyar 
Grflmmatik&csk&j&ban tal&Ijuk. De ezek a k^6bbi nyelvtijftdkkal 
osszeftiggtebe nem hozhatdk.^ Van azonban a XYIII* sz&zad 
irodalm&nak b&rom oly alakja, aki nyelvtijftd mfikod^s^yel Barca- 
&l?i6knak eltfzdje volt: Faludi Ferenc, Ad&mi Mihily ^s K6nyi 
J&nos. 

Faludi Ferenc Yolt az elsfi az djabb kor irodalm&ban, akinek 
nyelT^ben oly vonilsokat taUIunk, amelyek elfidei^ben hi&nyoznak. 
E h&rom tij Yonds: a n^pies szdldsmddok 6s kozmond&sok fel- 
haszn&l&sa, az idegenszerlis^gek, kiy&lt a nSmetes jelens^geknek 
gyakoribb eldforduULsa, s az tij sztfk alkalmazisa. A k^sdbbi nyelv- 
lijitdktdl f61eg abban klilonbozik, bogy csak sziiks^gbdl tijftott, 
8 ba nines szUks^ge tij sztfra, megmarad a rSgi mellett s dvakodik 
az tijft&8t61. Faludi Ferenc Dyelvtijftd mOkod&^ben egyediil az 
osszetetelek ^rdekelnek benniinket S Yal6ban Faludi nyely^rz^ke 
kiilSnosen az osszetdtelben tiindoklik s ba e t^ren erd dolg&ban 
nem is, de Y^tozatoss&g 6a gazdags&g tekintet^ben bat&rozottan 
tdlsz&myalja P&zm&ny P4tert.* Hab&r Faludi Ferenc szdSssze- 
t^telei kozott Yannak feltftndbb kSpz^sliek is, mint pi. eUen-f^, 
zselhdraj kar-maddr, 8ev/rd^'V4tek (oly Y^tek, amelyet szurd^kban 
szoktak elkovetni) s b&r ezeket nem egy nyelv^zlink hib&ztatta 
mdr, mindazoD&ltal Kiss Ign&c (Nyr. 24 : 25) arra az eredm^nyre 
jut, bogy Faludi Ferenc a szdcsin&ULsban nem, hanem csak a 
8z61&sokban s a mondatftlz^sben yolt uyelyiijitd. 

Addmi Mibdly — kinek mCLkodSs^re 68 hat&s&ra szint6n 
Simonyi Zs. figyelmeztette nyely^szetilnket — 1760-ban adta ki 
magyar nyelytan&t: AwfiihrUche und neuerlduterte Spi'aehJcunst 
cimen. E mAhoz 1763-ban egy royid 8z6t&rt fUggesztett Worter- 
buck der Stammiudrter der ungarischen Sprache cfmmel. E sz6- 
tfirban oly torzsSksztfkat is tal&lunk, amelyek ugyan 6n411dan 

* L. most a Gramatik&cska ^j kiad&s&t a Nyelyeszeti Fuzetek dO*ik 
szam6ban. 

• V6. Lukacs Lorinc. Nyr. 26:346. 



302 Btzis qy6z6. 

nem 61nek, de a sz&rmszSkszdk bel61iik alaknltak, koziilok nem 
egy ma is ^L 

K6nyi J&aos str&zaamester eredeti 6a fordftott mftTeiben 
sz&mos li] 8z6t haszn&l, amelyek kSziil nem egy szokatlanul meresz 
hangzfisii. Szarai koziil n^melyik Bardti Szabd D&vidnak is meg- 
tetszett. 

Miel6tt azonban dttemenk Barcafaln^kra, meg kell iUapf- 
tanunk azt a viszonyt, amely koztiik ^s Faladi, Ad&mi meg 
K6nyi kozt fenn&U. 

Faludi, Ad&mi 68 Ednyi az elsd szorosabb ertelemben vett 
nyelvdjitdk. N&luk n^lklil Barcafalvi bizony&ra nem jatott volna 
oly messze a szdcsin&ldsban. De yiszont Barcafalvinak 6s kovetdi- 
nek rov&s&ra frhatjuk azt, bogy nem maradtak meg a Faludi 
kijelolte helyes ir&nyn^, hanem attdl elt^rve, oly nyelvdrzeket 
s^rtd mCLkod^be kezdettek, amellyel m6g a nyelydjiUs legnagyobb 
hJY^nek — Eazinczy Ferencnek •— haragjdt is magokra zdditott&k. 

1. BenyAk BernAt. 

A n^metes osszet^telek tfirt^net^t Beny&k Bern&ttal kell 
kezdenlink, aki foU^p^s^nek idejSre n^zye legelsfi volt a nyelv- 
tijftdk kozt. Megeldzte tebdt BarcafaWi Szab6 D&vidot is, akit 
t^yesen tartanak sokan a nyelytijftds megindft6j&nak, mert — mint 
Takits S4ndor (Nyr. 30:421) mondja — Benyik Bernit az 
1787-ben kiadott SzigvArt Tclastromi tdrUnete megjelen^se el6tt 
m&r surfLn 6\i dj k^pz&fL szayaiyal. 1774-t6l fogya megjelent 
mAyeiben m&r ily osszeteteleket taUlunk: ropUvdke^ vAvetdy^ 
teh&t igetds osszeteteleket. O tartotta 1777-ben az els^ magyar 
nyelyfL filoz6fiai el0ad&st s ekkor m&r gyakran alkalmazta a file- 
ztffiai mCLszdkat, a hallgatd kozons^gnek roppant oromSre, A nyert 
bnzdft&s koyetkeztdben meg ebben az id^ben egy kis munk&t 
ilUtott ossze ily cfmmel: A dedJc nyelvmUben gyakorlott neve^ 
zeteJcnek magyaritdsdt eldado lajstrom. E lajstromban a koyetkezi 
ndmetes osszeteteleket tal^juk: 

Calligraphia : ^kesinnu. Coniunctio: kotssd, Factio: csaltor 
ndcs, Factiosus homo : csaltandcsos ember. Impostnra : csaUiiteget^, 
csdlfasdg. Comoedia: tr^fajdtik. Ampullata yerba: ned4g ssoL 
Orthographia : innil, irtudat, helyes irmH, 

1783-ban lefordftja Brueys ap&t mtiy^t franci&b61 s ily 
cimmel adja ki : Erkolcsi kiil&ndss^geh vagy okos dminek mulata- 



A VtMETEB dSSZET^TELEK TdRT^NETE. 303 

2d8au k munk&hoz csatolt toldalSkban magyarizza a koyetkezd 
n^metes osszet^teleket is: ^V^lvetdy^ vdvetet, mintha mondan&m 
vel^t vetni. Csalvez&y seductor, mivel yez^rlSs^ben csal benniinket. 
Tagddis4g: decora corporis disposita*. 

2. Barcafalvl 8zab6 DAvid. 

A nyelvtljitis Barcafalvi f6ll6pes6vel tlj irfinyt vesz. Mig 
Beny&k Bem&t a sz^csin&l&sdban mindig szeme el6tt tartotta a 
nyelv^t s ha lehetett, anal6gidra s etimoldgi&ra t&maszkodott, 
addig Barcafalvi eg^szen megfeledkezett errdl. Nyelvdjftd szerep- 
l^^t &ltal&banl787-t51,aSzigY&rtmegjelen£s^tdl szokt&k szdmltani. 
Lnk&cs L6rinc azonban (Nyr. 11:369) kimutatta, bogy Barca- 
falvi 1786 jdnios 21*tdl az £y v^geig szerkesztette a Magyar 
Hirmondotf mivel Szacsray Sdndor a lap kiad6j&yal, Patzk6 
Agoston Ferenccel osszeveszett. Barcafalvi m&r e lap has&bjain 
hozz&kezdett az dj szavak gy&rUs&hoz s k^t tij szay&t, a neve- 
vesetett-et (infamis) s a ciwer-bfil roviditett cim-et, a kozons6g 
szfyesen fogadta. Barcafalvi nyelviijftd szerepl^se teh&t pontosan 
meghaUrozva 1786-t61 kezdtfdik. 

Barcafalvi cSlja eredetileg az volt, bogy a lap olvas6 kozon- 
ja6g6t is belevonja a szdfarag^ba. 6 maga is nagy buzgalommal 
fogott hozz£, de a kozons^g dgy felztidalt ellene, bogy k^nytelen 
volt abbanbagyni szdfaragdsdt. Az £v veg^n meg is y41t szerkesztdi 
£lU8&tdl s a Szigv&rt m&sodik szakasz&t fordftja, mert az els6 
szakasz leforditds&val m&r 17 86 -ban elk^sziilt. A munka a kovet- 
kez6 ^vben jelent meg. Eldszav&ban ugyan azt mondja, bogy ba 
a munka fele ki nem volt volna nyomtatva, kibagyta volna a 
nem tetszd tij szavakat, de aligba tette volna meg, mert akkor 
az 1792-ben megjelent A tudomdnyoh magyand c. miiv^ben aligba 
k^szitett volna egy csomo matbematikai ^s fizikai miisz6t. 

A Szigv&rt elsd ^s m&sodik szakasz&boz csatolt szdt&rban 
a kovetkezd n^metes 3sszet4teleket tal^juk: 

Alldg : gl6d a katon&kn&l. Diaddndik : gyozelemre adott aj&nd6k. 
Diaddlvdny : gydzelmi oazlop. Eml4ts4g : facultas reminescendi. Folyt- 
ongara : foriejpi&no, Holtallag : krij^tA. Id6m4rcs6 : barometram. Jra^; 
egy sor az fr&sban. Irmuszer : minden ir&sboz val6 szerszto. Ldt- 
hatdr: horizon. Mirmuszer : minden m6r6szer8z&m a geometr&kn&l. 
Szorgond: cura, r&vigy&zat. Szorgondos: curiosus. SzUnnap: vacatio 
a Btudiis. Tetszdsszong : harmoni&s hang. Tomkeleg: labyrinthus. 
Villdng: mennyko. tfszszdrny : a hal sz&rnya. 



304 BT^zis ot6z6. 

Barcafalyira csakugyan r&illik a 8z6£arag6 n6r s erre kiilo- 
nosen ezdnyirb^U^saival szolg&lt t& : elhagyta egyes osszet^telekben 
.az el6tag y^g^t s aziit6tag elej^t. Barcafalvi ezen azdazornyetegeire 
Simonyi Zsigmond (Nyr. 1 : 45) hlvta f el a nyely^szek figyelm^t : 
enHets^g = emli(lcegb)t(ehet)84g ; diaddnd^ «= diadfal-cyjdndik ; 
diaddlvd/ny = diad(almtb)(Uvdny ; szorgond « 8Zor(galmas)q(md ; 
vMdng = vil(ldm)ldng. Barcafalvit m£r kort&rsai is megrott&k 
8z6farag£s&^rt. Maga Kazinczy Ferenc — akit pedig a neoldgusok 
akkori vez^r^nek tarthatimk 8 aki arrdl nevezetes, hogy n&la a 
rxjelvtjit&s minden hib&ja feltal^Uhatd, csak epen a szorosabb 
^rtelemben vett n^mete8 osszetStelek nem — fgy korholja Barca- 
falvit a Magyar Mdzeumban : »Bom&nt fordftani 8 gyonyorfts^e 
8zoIg&16 dolgokat i8 id^tlen nevekkel mocskolni el, megengedhe- 
tetlen Yakiner0B£g«« Barcafalyi azonban nem yette yalami nagyon 
8zfy4re a dolgot, mert 1792-beii A tudomdnyok magyarul cfmtE 
miiy^ben eg^sz C8om6 tij mii8z6t tett kozz4, koztlik csak egy 
igetds 088zet^telt taUlimk: tunk^p: idea. Osszes 8zayait mintegy 
h&romsz&zra tehetjiik. Szayai kozlil ar&nylag key^s kertilt foi^a- 
lomba, a tobbi 8zerencs4sen feled^sbe merlilt 

3. Dugonlc8 Andrte. 

Hogy Barcafalvi 8zayai a kozons^g kor^ben elterjedtek, azi 
j6r^Bzben Dugonics Andr&snak tulajdonftbatjuk, aki reg^nyeiyel 
ter]e8ztette e szayakat. 

lEirdekes, hogy egy kiy&16 nyelyigazftdnk, Loy^ Mirton 
orvosdoktor, 1835-ben megjelent mank&C8k&j&ban, A magyar 
nyelvujitds T^iMi-ban, egyenesen Dugonics Andr&st okolja a 8z6- 
farag&8 nagy elterjed^se^rt, azt mondy&n, hogy ami6ta Dngonics 
a Tud&kossigot helytelen mesterszayaiyal elborftotta, azdta boldog, 
boldogtalan gyonyoriis^g^t tal&lja a szdfarag&sban. 

Dugonics azonban nemcsak 61t Barcafalri szayaiyal, banem 
p&rtolta is nyelydjfttf mfLkod^s^t 8 Etelk&j&ban (1788) fgy b&to- 
rftja 6t : >Ezen ligy^sz szdt legelsfibben ohastam BarcafaM Szabo 
D&yid tirnak Szigy^rtj&ban . . . Szayainak daraboss&gokat j6 szfyyel 
mentegetem, sdt: 6tet most is arra osztonzom, hogy a Magyar 
T&rh&zat ezut&n is gazdagitsa illyet^n gyongyeiyelc 

Mfiveiben ar&nylag key^s n^metes osszetStelt tal&lhatunk:* 
dlomitd (Jol. 2: 633) Bartfti szaya; b4rjel: billet (Jel. tort. 1 : 299> 

» V6. Simai 0. Dugonics mint nyelvujito, Nyelvesaeti Fiia. 14. sz. 



A VtMBTES dSSZETiTELEK TORT^NETE. 305 

borhegy: Weinberg, 8z6116hegy (Szittya tort 2:13), fAiyU 
(UUbb. 13), f^nyrubint (Tr. vesz. 126), f4ny^ (Uliss. 76), f4ny- 
vdr (Jol. 2:296), foytorony (Jol. 2:163), fogviz (Ar. per. 331), 
ienvolgy (Jol. 2:322), Idthatdr (JoL 1:38, 63), Idekp^z (P61d. 
71), szerelemgyerek (ttyapj. vit. 1:101), sziinnaplds (Et 1:25), 
szunnap (Jol. 1:177), mint a jegyzetbtfl lAthatjuk, Dugonics e 
8z6b6I sz&rmaztatja az linnepet, yal6ban pedig Barcafalyi gyfir- 
totta a szHnnepet, szundra (Et. 1:291), iilfiely (Et. 1:113). 

4. As orthol6gu8ok legelsfi tllUkozteal a nyelvdjftte ellen. 

A nyelyiijit&s szdalkot&sdnak legelsfi Mrdlat&ul — amint 
Tolnai Vilmos (Nyr. 28:210) kimutatta — azt a gdnyiratot 
kell tekinteniink, amely a b^csi Magyar Mdzsa has&bjain l&tott 
napvil&got. 

Alig fogott hozzfi Barcafalyi a szdgy&rt&hoz, a Magyar 
Hirmond6 1786-iki ^yfolyamfiban jdnius 21-t61 kezdye, szeptem- 
ber S6-ig m&t St tiltakoz6 leyelet kapott, s ezek oly er^lyesen 
koyeteltek szdgydrtdsa megsziintet^s^t, bogy B. ni6g szeptember 
30-&n ig^retet tett, bogy tLj sz6t tobb^ nem csindl. 

A gtinyirat az emiftett lap 55. leyeleben (1787 : 440) pattogo 
leoninusokban kegyetlen gdnnyal ostorozza Barcaf alyit 8zdfarag&8&- 
^rt, b&r 6 mSg a mult ^yben megfogadta, bogy tij 8z6t tdbbe 
nem csin&l. Az iigyesen megfrt n^ytelen giinyyers azonban nem 
nagy bat&st gyakorolhatott B-ra, mert szdgy&rtfisdnak jaya r^szet 
csak ezutdn tette kozzg a Szigvdrt Tdastromi tort^nete s A tudo- 
mdnyok magyarul c. mAyeiben. 

Sokkal f ontosabb azonban az orthol6gusoknak ama tiltakoz&sa, 
amely az 1795-ben megjelent debreceni Magyar Grammatikdban^ 
nyilT&nult s amelynek maradand6 bat&sa yolt az ortbol6gasokra, 
8 ezt el86sorban komoly hangj&nak tulajdonfthatjuk. A M. G. 
kSt helyen foglalkozik a nyelytijft&s iigy^yel, 4s pedig az E161jdr6 
besz^dben s azotodik toldal^kban, amely a »Magyar Nyely Begul&i 
(t. Analogia) ellen tsindlt tij Sz<3kat< tdrgyalja. 

Az eltfljfir6 beszMben elmondja, bogy nem r^giben buz- 
galommal fogtak hozz& a magyar nyely mCLyel^s^hez, de a ttil- 
s&gos bnzg68^ koyetkezt^ben tij bajok 6s akadfilyok koyetkeztek, 

' Teljes cime : M. G., mellyet keszitett Debrecenben egy Magyar 
Tarsas^g. B^tsbenn. A Magyar Hinnond6 £r6inak kolts^g^yel. Albert! betili- 
vel. 1796. 



306 Btzis ot6z6. 

amelyek nyelyunk ront&s&ra szolg&ltak. Ezek koz£ tartozik a 
szliks^gtelen 6s helytelen sz6k csin&l&sa, amelyben 0I7 nagy gyo- 
nyorus^giiket tal&lj&k nemelyek, bogy »m£g a V^megy^k Szekeiua 
kolt Ir&sokban is Uthatni 6s olvashatni affel^ket az igaz Magyar 
fiileknek botr&nkoz&8&ra«. A nyelv gyarapft&sdra ^s csinosit&s&ra 
a M. G. alkalmatlannak tartja azt, bogy min^l tobb kon>Tet 
frjanak es forditsanak. Celravezetdnek azt a m6dot tartja, bogy 
oly t&rsas&g alakulna, amelynek tagjai az orsz&g oly r^szebdl 
Yal6ky ahol a magyar nyelv a maga tisztasagdiban maradt meg* 
E t&rsasdgnak az volna a feladata, bogy a 8ajt6 alol kikeriilt 
mCLyek magyars&g&t vizsg&lja s a bib&kat kedvezes n^lkiil a 
magyar ujs^rok dltal vagy m&s mddon a kozons^g ert^s^re 
bozza. Ez tebdt a legelsS nyilatkozat, amely azt bangoztatja, 
bogy a neoldgia fektelensegeit a sajt6 segits^g^vel kell megsziin- 
tetni. Az otodik toldal^kb61 — mely bosszadalmas es sokszor 
teves fejteget^ssel mutatja ki, bogy a lexicon belyett ajanlott 
szotdr szo teljesen folosleges — az tftnik ki, bogy a M. G. szerzdi 
elvi ellensegei a nyelvdjitdsnak, mert m£g az analdgian alapuld 
belyes k^pz^sQ szavakat — mint a szdtdrt is — elvetik s mert 
kimondj&k, bogy nines szukseg ilj 8z6kra, ba belyettuk regi, de 
m&r megbonosult idegen sz6 &11 rendelkezesiinkre. 

Ue. 6vb61 val6 egy misik ortboldgus gtinyirat is.^ Ez a 
F&ntzel Daniel szerkesztes^ben megjelent b^csi Magyar Merknrius 
1795. ^yfolyam&ban Utott napyildgot. E gtinyirat a lapboz csatolt 
toldal^kban jelenyen meg, elkallddott, de egy peld&nya Eazinczy 
Ferenc Pandektdi kozt fennmaradt. 

A toldal^k sz^ldre Eazinczy F. maga jegyezte oda a gtiny- 
irat szerzdje nevet: Szakldnyi Zsigmond nagyyiradi ey. ref. pre- 
dik&toret. A giinyirat Barcafalyi, Dugonics A. 6s Benkd Jdzsef 
Bzayain alapul s miyel ugyanazon grammatikai megroy^Lsokban 
reszesiti a bibds szayakat, mint a Magy. Gram., Szily £. bizo- 
nyosnak tartja, bogy a giinyiratot Szakl&nyi Zs. Benedek Mih^y 
szuperintendens, a Magy. Gram, egyik szerzdje felszdk't&s&ra, 
a tdle kapott utasftdsok nyom&n irta. Szily E. egytittal azt is 
megjegyzi, bogy ugyancsak Szakl&nyi Zs. frta a Magyar Merku- 
rius 1795-iki dvfolyam^ba a Benedek Mibilyt dicsfiftd cikket s 
bogy Benedek M. buzditotta Szentgyorgyi Jdzsefet a Mondolat 
megirisdra. 

» L. Szily Kalm&n. Irodtort. Kozl. XI. dvf. 1901. 



A N^XETES 6SSZBT£tELEK TdST^ETE. 307 

6. MArton J6s8ef. 

E kivild term^kenysegfl nyelvtuddsunknak (1771—1840) 
erdemeit, b&r els0 rendszeres t&jszdgyiijtdnk, szorgalmas sz6t&rfr6 
s a b^csi egyetemen a magyar nyely ^8 irodalom tanira volt, 
korUrsai nem m^ltdnyolt&k a maguk teljess^g^ben. Ennek az a 
magyar&zata, bogy a nyelydjft&s iigyeben szerfolott k^tes dlldst 
foglal el, hoi mellette, hoi ellene, de m^gis ink&bb mellette l^yen. 
Erdemeihez kepest csak a legtijabban kapta meg m^ltd jutalmd.ty 
az elismer&t, Simai Odon munkdjiban (Nyelv. Piizetek 2). 

N^metes osszet^teleit inkdbb a szdszerinti forditds, mint 
a sz&nd^kos sz6cain&l&B hozta l^tre. 

1. IgetSs osszet^telek : v4dangyal: ScbutzeDgel 1803-i 8z6t&ra; 
zdrnap: praeclusi terminus (1818); cscUiit, csalosvdny: Abweg, vid- 
er68sig: BoUwerk, v4deszkdz: Schutzmittel, v4dfal: Scbutzmauer, 
vidfegyver: Schutzwafe, v4dirds : Scbutzschrift, vMgdt : Bollwerk, 
vid6r: Schutzwache, vidszent: Schutzheilige (1823-iki 8z6t6ra). 

2. F6n6yi 5sBzet6tel -t-k^pzds mellSkn^vvel vald kifejezda 
helyett: bilnilgybird : Kriminalrichter, figyetemjel: Gedankenstrich, 
helypinz: Standgeld, istenital: Nektar, kegyelemkenyir : Gnadenbrod, 
lelkiismeretinger : Gewissenstrieb, iuzjdtik: Feuerwerk (1803); faldra: 
Wanduhr (1823). 

3. Fon^vi bsszetetel -^-k^pzds kifejez^s helyett: pecs^tgyurii 
(a r6gi nj. hen : pecs^tlffj pecsdes gy.): Siegelring (1800); cukorsUte- 
miny : Zuckerbackerei, gyalogkapitdny : Oapitan, gyiimolcskosdr : Fruch t- 
korb, mdzalma: Siissapfel, osztdlyr4sz, pinzzseh: Geldtasche, rosily- 
kapu: Gitterthor, torvinyhcdalom : Gerichtabarkeit, Htokszoha: Ca- 
binet (1803). 

4. Fon^vi osszet^tel mell6kn6yi igen^yyel yal6 kifejez^s helyett : 
dmyikrajz: Schattenrisa e h. drnyikolt rajz^ jdUkszoha: Spielstube 
(1803) e h. jdtszdszoha. 

5. Fdn^yi osazet^tel hat&rozds kif ojez^a helyett : zsehkalenddrium : 
Taschenkalender (1799), zsehkonyv : Taachenbuch, zsehkeszkend' : Ta- 
schentuch (1800), fogpor: mundicum (1818), virrokon: Blutver- 
wandte, conaanguineua (1823). 

6. dsazetett mell^kn^y: szerelemgyanus : eifersiichtig, iojdk* 
hosszas: oval (1799); heszidrest: maulfaul, ponterdnyos : bleirecht, 
r^zerdnyos: aymmetrisch, vizerdnyos : horizontal (1803), ruhdbolond: 
Kieidemarr (1823). (Folytatjuk.) 

Btfzla Gy6z6. 



308 RVBINTI X6ZES. 

A fejlOdO alanti) mondatok elh£lete. 

Nihfiny 6ve, AUznytalan mondatainh alanydrd cfmmel kis, 
T^kony fiizet jelent meg a Nyelvfozeti Fiizetek cfmA sorozatban. 
Az eg68z 56 lapra terjedt ilszre nem vettek, legal&bb foly6ira- 
taink — a NyelvSr kiv6tel6Yel — figyelemre se m^ltattik. 
A szerzfije ismeretlen fiatal ember, — Sz^kelyAbrahdm 
nerd — kirdl a ftizethez csatolt Utdszd alapjin meg lehetett 
tudni, bogy egyetlen munk&ja megjelen^s^t m&r nem grbette 
meg. Meghalt, alig haszonn^gy ^ves kor&ban s »boldogtalan, 
rovid elete tfpikus p^d&ja volt ama becsiUeieseii 416 s az 41et 
8z&mtalan igazsdgtalans&ga ellen magaem^sztd l&zban k1izd6 fiatal 
emberek 41et4nek, akik elyesznek iddnek eldtte, mert becstiletes 
lelkiik tisztas&ga megfullad a tortet6 jelennek romlott, fojt6 leve- 
g6j4ben«. Fedig ennek a kor&n elhtLnyt tehets^gnek ez az egyetlen 
tudom&nyos megnyilatkoz&sa igen fontos mozzanat, s m&r el6re 
kimondhatjuk, bogy a magyar nyelyfilozdfi&nak igen jelentfis, 
mindenesetre eredeti alkot&sa. 

E sorok cSlja 4ppen e t^telnek bebizonyft&sa. BemutatTdn 
Sz^kely elm^letSt, kntatni fogjuk e probl^ma nyel7filoz6fiai fejte- 
get^eit s middn saj&t szer^ny gondolatainkat al&rendeljtik fent- 
emlftett t^teliinknek, meg&llapithatjuk nyelvfilozdfiink dicsds^Sre. 
bogy ez a kor&n kiroppent fiatal 161ek megalkotta az >alanytalan< 
kifejez^sek elsd z&rt l^lektani rendszer^t s ezzel, anflktil bogy 
6 tndta, yagy csak sejtette yolna, ^ysz&zados fejl6d6st tetAzott 
be. Elm^let^nek csir&it sok nyelyfiloz6fu8n&l megtal&ltok, 8 ami 
a legmegleptfbb, igen baeonld eszmeket birdet, yele egy idfiben, 
a nagy lipcsei pszicboldgus : Wandt Yilmos. Gsakbogy, mig Wuiidt 
C8ak 8ejt, C8ak tapogat6dzik, addig Sz^kely egy z&rt rendszer 
bizto88£g&yal oldja meg azt a nebdz probl^m&t, mely mellett tij 
eszm^k n^lklil mentek el a filozdfia kla88ziku8ai. De tartsunk 
rendet gondolatainkban. 

1. Minden nyelyben, m6g a kultur&tlan, irodalom nSlkiil 
yal6 n^pek nyely^ben i8 el egy nyelyi kategdria, amely rendkiviil 
8ok fejtorM okozott m&r a nyelyfiloz6fi&nak. Olyan ULzadozo 
nyelyi kategdria ez a mondat dualizmus&nak tdtele ellen. Bdgebben, 
mikor mdg a gramatikai rend8zerek ink&bb yoltak alaktani ala- 
pon, impersanalia (Apollonius, Friscianus), djabban, mid^n az 
d8sz68 nyelytudomdnyi torekydsek a mondattan z&szlaja al& kez- 



A FEJLdDd ALANYt MOKDATOK ELMl&LETE. 309 

denek cfioportosulni, cUanytalan mondatoky siibjeMlose Sdtze, Prd- 
dikaissatge (Miklosich, Herbart) a neve e njehi kategdri&nak. 
Mindez elneyez^ek voltak^ppen azonegy nyelvfilozdfiai magyar&zat 
eredm^nyei. Mindez elneyez^sek e nyelvi form&kban bizonyoB 
hi&nyzd r^szekre litalnak s 6pp a hi&nyz6knak alapj&n tort^nt 
az elneyez^. Az alaktani korszakban azt mondt&k, hi&nyzik az 
ig^t kfs4rd cselekytf szem^Iy, azt mondt&k : azok szem^ytelen ig4h. 
A mondattanos korszakban azt mondt&k, hi&nyzik az alany, ezek 
Tal68&g08 mondatok, melyekben csak az fiUftm&ny van meg* 
A dolog teh^t tigy ill, bogy e k^t elnevezes azonegy jelens^gnek 
k^tf^le magyar^izata. Gk>ndolhattak-e arra, bogy itt nem az ebie- 
Tezte a hib&s, banem a tSnyek megfigyel^se, a nyelvi jelens^gek 
Idlektani megokol&sa? Egy p6Ida hadd vildgftsa meg a dolgot 
A magyar az mondja: viUdmUk. Az alaktanosok azt mondtdk, 
ez 8zem£Iytelen ige, mert nines se szem^lye, mely e cselekyest 
T^bezviszi, se megszem^lyesftett t&rgya, mellyel e cselekv^st 
y^ghezYinni k^pzelik. A mondattanosok azt mondt&k, ez biinyos 
mondat Ez csak &llftm&ny. S az alany? Az alany nines meg, 
az alany hi&nyzik. Hoy& lett, miy£ lett ? Nem is k^rdezt^k. Oda- 
yeszett a nydyi ^let tenger^nek kereszttil-kasul j&r6 &ramai kSzt. 

A Sz^kely-f^le elm^let els6 l^p^e az yolt, bogy megtisz- 
tftotta a nyelyfilozdfiai alapon magyar&zand6 kategdri&t az idegen 
elemekt^l. >lin« — mondja Sz^kely — »tulajdonk^ppen csak a 
meteoroldgikus mondatok alanydnak fejl0d£sSt mntattam be. Ez 
a fejlAd^s term^szetesen dll minden nyely basonl6 szdi&sdra n6zye.« 
Erre nagy szuks^ yolt, mert a meteoroldgikus mondatok £let6ben 
a legpontosabban meg lebet figyelni a nyelyi formdik mogott 
lappangd belsA processzusokat. E tekintetben ezek igen hasonltfk 
a bangnt&nz6kboz. Benniik mintegy djra elibiink dll az fisnyely 
elete, amint benne szertealakulnak az t\ nyelyi alakok* 
E kifejez^ek ittmaradt processzusok az 6smalt rombaddlt yild- 
gAb6L A meteoroldgikus kifejezdsek kiilonosen nem sokat torddnek 
az dyezredek 6ta kifejlddott nyelyi rendszerekkel. Mikor minden 
gondolkodd eskiiszik a mondat dualizmos^ra s minden utolsd 
indulatszd kdsz e k^t kategdria yalamelyikdnek hajldk&ban mag^t 
megbdzni, akkor a meteoroldgikus mondatok l&tszdlagos alany- 
talans^ukkal mintha dongetndk az iltal&nosan elfogadott rendszer 
kapuit • . • 

Mi tort^nt az dsember lelkdben e kifejezdsek Idtrejott^nek 
kozyetlen eldtte? Milyen sz^pen frja ezt le Szekely (27. L): 



310 RUBIITYI lf6ZE8. 

>Egy8zeiT6 vilUmlik 6s nagyot csattan az 4g. Az osember meg- 
retten. Az er68 f^ny- 6a banghaUs kellemetlen drz^s^hes fdlelem 
j&ral. ]6let6t l&tja vesz^lyeztetve s nem tudja mit6L Figyelmes, 
f^lelemtdl elszorult lelke felfel6 ir&nyz6dik, maga meglapul, virva 
felalrol a pusztal&st, hogy esetleg mindj&rt egy m6g rettenetesebb 
ddrdttl^sre 0rdft6 fut&sban keressen menekvdst a fentrdl fenyegeto 
veszedelem eldl. Igy volt ez a gondolkoz&s 6b nyelv elsd stiidiiimai- 
ban. !£b lebetetlen is, bogy a cselekm^ny lefoly&sa alatt f^We meg- 
lapal6| vagy r& yisszaeml^kezd Ssember a cselekm6ny ok&t ne font 
kereste volna, abol a jelens^get ^Bzrevette, 6piigy mint a fel^je viritd 
Bzin okoz6j&t a szf n megjelolte belyen kereste 6s tal&lta meg. De mfg 
as ut^bbi esetben 6rz6kelbetd t&rgyat tapasztalt a tulajdons^ m5g5tt, 
az id5j&r&8 jelens^geindl ezt nem tebette. Itt minden k6pzete az 
okozattal kapcsolatos okr6l a fent k^pzet^ben osszpontosalt, ahonnan 
dt kellemetlen bat&s 6ri, 6let6t veszedelem fenyegeti. KSzl^s alkal- 
mdval bogy mif^le artikuUlt bangot baszn&lt a vill&ml&s, menny- 
d5rg6s mint okozat kifejez^s^re, most mell^kes, de bogy az ok jelS- 
Ids^n^l felfel4 ir&nyzott mozdulat, vagy taglejt^s szolg&lt, eg^sz ter- 
m^szetes. Ebben a taglejt^sben kett5s eszmei tartalom volt m&r 
kifejezve: a fent k^pzete ^s a fenyegetd veszedelemtdl yal6 f^lelem. 
Ime a mai d. n. alanytalan mondatok dse: az okozatot kifejexo 
artikul&lt bang ^s a magasbdl fenyeget6 ismeretlen, de a tole yb16 
fdlelem &ltal — arra, bogy toy&bbfejlddj6k — el^gg^ megbat&rozott, 
okra mutat6 taglejt^s. Az ott az AllitmAny, ez itt az alany. Eldg 
kezdetleges mind a kettd s form&jokat tekintve egyik sem kOldnb 
leg6ny a m&sikn&l. De ez a taglejt^s, a gondolkoz&s sdm&ja azerint 
dnk^ntelentil keresett okra, esetleg az 6r26\d benyomAs er68s4gehes 
m6rt tSbb-kevesebb r^mttlettel yal6 felmntat&s az alanytalan mondatok 
alany&nak, illetye az alany majdan fejldd5 eszmei tartalmilnak eti- 
monja. Mig azonban a y^gbemen6 cselekmdny, az ^rzdkelt okozat 
kifejezdje, az artikul&lt bang yagyis az &llftmdny l^nyegdben nem 
y&ltozott : a yilldm, mennyddrgds, esd mindig egyform&n jelentkesett, 
addig a retteg^s a gyakori tapasztalat, megszok&s r^y^n is yasztett 
er5ss6gdbdl s az ember fejl6dd elm^je is mind ^lesebben analiz&lta 
a term^szetet. Igy azt&n — b&r az elsd artikul&lt bangban, mely a 
taglejt^s bely^t term^szetes fejl5d48 folyt&n elfoglalta volt, a fent 
k^pzete 6s az onnan ered5 ismeretlen vesz^lytdl vald f^lelem benn- 
rejlett — az elsd eszmei tartalom m6dosult a viliigndzet tisztul&sdhoz 
k^pest. A retteg^s k5vetkezt6ben a k^pzeletben ugyancsak feket^re 
festett batalom lassankint, miut&n nagy banggal takart j&mborsiiga 
kitiinti csak ijeszto lett, bogy v^giil, mikor az idoj&r&si v&ltozAsok 
ktil5nb3z5 baszn&t is 6szre tudt&k venni, a j6 fogalma is hozzA* 
vegyfiljon.* 

Abban az elsd pillanatban teh&t a f^lelmetes fent k^pzete 
volt a kifejezSsnek alanya. Ez alany ISlektani volt Nyelvi form^ja 
bentszorolt a meglepett dsemberben. A k^pzet csak az >iniiere 
Spracbe<-ban kapott format. Szd azt ki nem mondta, ember azt 



A FEJL^Dd ALAKTI^ MOffDATOK ELM^LETE. 311 

nem hallhatta. E fddmetes fent hamar sdrddott az ^, az isten 
fogakDaivi. A fdelmetes fent k^pzetet kitolta az 4gnek k^pzete. 

>Az alanytalan mondatok m^odik 8 a magyarban egyszersmind 
legfontosabb alanya az ^g, Nemcsak az^rt legfontosabb, mert m6g 
ma is baszn&latban van, hanem azdrt is, mert vele a magyar alany- 
talan mondatok speci^lis, a tdbbi nyelvek^tol elt^rd jelleget nyernek. 
Az alany, illetve a neki megfeleld eszmei tartalom fejl6dik min- 
den iddjdr&sra vonatkozd kifejez6sem6l| az &llitm&ny mint ilyen, 
6ppen az^rt, mert empirikus titon keletkezett, megmarad v&ltozatlanul. 
Gsakhogy minden nyelvben az alany szemdlyi mivolt&hoz kepest az 
iillftmtoy ezekben a mondatokban tranzitiv; versati, stanatif Sei, 
vi<pu, davQaTCTet, ^qovt^^ pluit, ningit stb. valamint a sdmi nyelvek, 
az afrikai nyelvek ^s a tSbbi finn-ugore&g megfeleld alakjai, amint 
eddig tapasztaltam, tranzitivek. EsSz, esot ad, kUld, vill&moli vilUmot 
8z5r, dorog (ill. dorgefi az eget) stb., de sohasem intranzitivek, mint a 
magyar dorogf vUldmlik, havazik 8tb.« 

Az elsd alany teh&t a fdelmetes fent, illetve ennek meg- 
szem^Iyesftett alakja, az Isten lett. Azonban a 8zeml^l6dd ember 
amint lassank^nt elhagyta teoldgiai &mspontj&t, ^rz^kibben kez- 
dett gondolkozni. Felnezett a magass&gba, bonnan e term^szeti 
jelens^gek lesz&rmaztak hozz&ja. A fent hely^t elfoglalta az eg. 
£z lett most az alany. De a fejl6des itt sem dllott meg. 

»Mdr most gondoljak el, hogy a magyar alanytalan mondatoknak 
ilyen bd eszmei tartalmdv^ fejlddott alanya az 5ntudatlan nyelv- 
haszn&lat alatt mind szukebb-szukebb jelent^sfiv^ v&lik, az az 5bl5B 
yil&g, melybdl kiindult 8 melyben lefolyt a term^szet minden cselek- 
m^nye, elkezd lapulni a v^gre odatapad a tetej^bez. Az 6g a menny- 
hez. Szinonim&nak. Ez az 6g m&r nem felelbet meg t5bb4 eldbbi 
szerep^nek. Ez a sz6 nem lehet tdbb6 alany, mert nem bfrja el az 
alanytalan mondatok alany&ul &\\6 eszmei tartalom terb^t. Mdg nem 
b^njnk 6ppen, ba azt mondj&k, bogy az 6gj t. i. az ^boltozat, a 
menny vilUmlik, dordg, de ne mondj&k, bogy az 4g csepereg, esik, 
szakad, bavazik, a mai 6g, az ^gbolt, a menny! Mikor 6n, ba esik, 
nem az ^gboltot l&tom esni, hanem a felettem ley6 firt, s ba bavazik, 
bavnl lAtom esni a kSmyezo vil&goti az eg^sz mindens^get! J6, a 
yilldmot §8 mennydorg^st a gyarld szem a messzes^gtdl fent l&tja 
ssftletni az 6g boltozat&n, &mb&r a vilUm tUze megvil&gitja az eg^sz 
leyeg6-eget, 8 a mennydorg^s, megreszkettetye az atmoszf^r&t, y^gig- 
d1ib6r5g a yiUg egyik sz^Utdl a m&sikig — ezek mellett m^g meg- 
Ull a menny alany gyan&nt; de a siiriin 8zit6l6 esO, a yastagon 
kayargd bdpib^k elz&rj&k eldlem a mennyboltozatot s betSltik a 
leyegd-eget, tigy, bogy ezt eddigi nyugodt Allapota belyett esdbe 
Ifttom. Emellett bizonyos y&ltoz&st tapasztalok, mely nem kQlon- 
k^ppen a mennyre yagy a leyeg5re, yagy a yil&gra yonatkozik, 
banem tdk6lete8, nagy y&ltoz&st, mely megnyilatkozAsa idejere &tfor* 



312 RUBIFYI lf6ZE8. 

m&lta aa eg^sz term^Bzet megsiokott k6p6t» Est a yAltoB^st eddig 
is kifejeztem, mikor azt mondtam, hogy vilUmliki eaik, havazik, 
ahelyetty hogy nyugton maradna a viUg, mint rendesen; sdt e ki- 
fejez6seknek a zom&nca mindig is a v&ltoz&s k^pzete volt Ez a 
viiltoz&B pedig csupAn az idd m&s form&ja. Ha nyugodt a Yil&g, 
Bz6p az id5, ha fellegesedik, esik, csonya. Az id6 kipzete az, mely 
term^szetes fejl6d68 folyt&n a r6gi 6goek v^gfil mAr nagyon is sil^ 
nyan meg^rz^kftett fejldd5 eszmei tartalm&ban uralkod6T& lett s 
ehbdl olykor elotSr, be a tudatba ^s ki a nyelv klQsd form&j&ba i&< 

A fejl6d6s harmadik fokozat&n teh&t az ido lett az alany 
e kifejez^sekben. Fejlddfi eszmei tartalom hordozdja a nyelT. Es 
kiilonosen e kifejezSsekben. Joggal fejezhette be Sz^kely e sza- 
Takkal munk^j&t (64, 1.): 

>. . . a nyelv, mint ilyen, nemcsak praktikoa c^lzatti kiilao 
forma, hanem a gondolkoz&ssal eg3rUttfejl6d6 eszmei tartalom is. 
A praktikus gramatika, c61jainak megfeleldleg, mozdalatlann& der- 
meszti a nyelvet, hogy annAl kdnnyebben elsajAtittassa a beazdlni 
6hajt6kkal a kal5nf6le form&kat De a nyelvtudom&ny nem 411hat 
meg a kfLls6 form&n&l| mely y^gre is nem Itoyege a nyelvnek. Neki 
a nyelyjelens^gek term68zet6t kell kutatnia b ebb61 levonnia a meg- 
hat&roz&Bokat. A mondat, az it^let ikrekhes ha8onlithat6| kik kdzul 
az egyik a d6delget5 sziildi h&zn&l marad, teljes szabads&gban, sen- 
kitdl sem korUtozva, a m&sikat rossz sorsa kiveti a yil&gba, ahol a 
Bok durva 6rdek sztLk t6rre Bzorltja s csak r6szben engedi 6rT6nye- 
sQlni. Eredeti term^szete azonban nem vAltozik meg s a korlfttok 
ellen^re is ^rv^nyesUlni tdrekszik. Yalamint teh&t alanytalan {t^let 
nincsen, nincsen alanytalan mondat sem. Ilyesminek a l&tszata cBak 
a kfllsd forma sz^k volta, a benne rejlS eszmei tartalom r^ssleges 
6rv6nye8Ul6se kovetkezt^ben All el6. Asokat a sz6Usokat, melyeket 
a gramatikusok alanytalan mondatok n^ven kftlOn kateg6riAba soroz- 
tak, reduk&lni kell az id5j&r&sra Tonatkoz6 sz6Usokra. Ezeket sajit- 
8&gos term^szetokn^l fogra eg^szen klU5n oszt&ly illeti meg a t5bbi 
kdzOns^ges elliptikus mondatokt61. Es az oszt&ly : a fejl6d6 alanyu 
mondatok osztcUya.* 

Ez elm61etnek nyelytortdneti bizonyft^kai, term^szetesen, 
alig lehetnek. Mikor a nyelv e fokozatokon keresztlilment, m^g 
alig &llott a nyelvtudom&ny olyan fokon, hogy pontos jelentte- 
megfigyel^seket eszkozolhetett volna. De, hogy a fejlddo essmei 
tartalom t^tele nemcsak I^lektanilag valdszfnfif hanem nyelvi 
8zempontb<51 is, azt a mai nyelvek adataival bizonylthatjuk. 

Azt mondja a mi magyar nyelviink : bebonU. Mi borol be ? 
Bizonnyal az ^g borult be el6bb. De, ha azt kdrdezzUk, milyen 
az idd, s azt feleljiik borul^ beborul^ elboriUj bizonnyal fejlddott 



A FEJLdDd ALAinrt XOKDATOK ELH^LETi:. 813 

m&r az eszmei tartalom. Eredetileg az ^ volt az alany, m&r 
f deletiinkben az ido lett az. A meginduld id^j&r&si y^toz^nak egy 
reszlete: a magass&gnak felhfikkel Tal6 megtel&e kifejez^sben 
k^pyiselfije lesz az eg^z id6]&tisi jelenesnek. Havaeilc. Mi bava- 
zik? Az isten? Az 6g? Az idd? Mind ^8 egyik se! Ha feln^zlink: 
a magass^ az alany, ha az iddj&r&srdl elm^lkediink, a havaeds 
van k^pzetei keletkeznek bennlink. E8%h=^a nedvess^g esik, az 
€80 esih (subjectum etymologicumX vagy pedig: esni van, az 
idAjir&s k^pzete, az ido az alany. Szitdl ; az e«d te az idb. (Tal&n 
az Ist&n is, 8 a hall6 cseppek a nagy vil&g-szita hSzagai kSziil 
hullottak le!); csikorog: a /k^ 6s az ido (»Odakint csikorog«); 
fogy: a vis s slz idd; kienged: a jeg & 2lz idd; kiderul az ^ 
8 az ido (vo. heborvl); harmatoz: a levegd s az ido; gorget 
(=s mennydorog, t&J8z6) : hz ^ s slz id8 {S tal&n az Isten amoda- 
fent, a nagy >kagliz6ban« vihar-golydkat !). A mennydorog-hen 
kitor a fejMdfi eszmei tartalom egy fokozata, az 6gi: a menny 
dorog, 

E kif ejez^kben p&rhuzamosan jelentkeznek a lelektani fejlfi- 
desi fokozatoL Termfczetesen. Itt mindig fontos a nyelvi, a besz^d- 
beli kornyezet, ahol a kifejez^ek elfifordulnak. Amyalja az a jelen* 
tteiiket E kifejezSsek: elsdt&iil, tavaszodik^ osere vdlik, tdre 
fordul m&v teljesen (a h&rom ut6bbi mindenesetre) az id6-fokor 
zaton yannak. Ujra hangsdlyozzuk, kiilonben a fejl6d6si elm^let 
erthetetlen: itt nem nyelvtorteneti korszakokrdl, hanem lelektani 
fejl6d&ekr61 van szd. 

Ez elm^let azt^n egyszeriien alkalmazhatd valamennyi 
nyelvre. (Vo. U pletUy pluit, ningit, vai, vltpu, aoTQdnxHf 
^fovT^y 68 regnet, es dannert, egli piove stb.) Rendkfviil ^rdekes 
68 nagy bizonyftd erejfi SzSkelynek az a fontos megjegyz^se, 
bogy sok nyelvben az isten es 6g fogalmak azonegy nyelvi k5n- 
tosben jelennek meg. A votj&kban inmar = isten + eg ; a csere- 
miszben jumo — isten -H ig ; a szamojidben num = isten + ^g. 
TaUn a szanszkrit djaus is : isten + £g. A votj&k azt mondja : 
inmar zord: esik (vagyis az 6g esfizik.) A szamojedben: Miid 
muno = dorog (MM: b41v4ny). ilrdekeseknek tetszenek a koz- 
ismert adatokon kfvUl az oszmanli ^s az orosz adatok, me- 
lyekkel a Sz^kely kntat&sait kieg^szftem. M^ alanyul, term^- 
szetesen, nem szolg&Ihat^ hiszen e fogalom, szaT&val, tij kulturdlis 
fejlfid^s: az arab befolyis eredm^nye. A havazik-rsk nem tudok 
idevdgd kifejezfet: kar jaghmys sat jelenii: M €8ett. Tsii t;ar = 

MAOTAm HTSLTte, XXXY* 81 



314 wJBom iidzis. 

harmat Tan. Bendkfvfil drdekes a kSTetkezfi adat MennyddiGg: 
gdk gurlejoTj Tagyis agyanaz mint a magyarban, mert gdi^^if;. 
Mennydgrg^: gdk gurlemesi (6gnek dSrg^se) Tagy gdi guruUUuu 
(^ek Urm&ja) ; Tillimlik : Hmieh Uakyjor (Tagyis viMm viUgft) ; 
[tifaibnai azt jelenti &^tm, pL szeget, de jelentdse ez is: inUjK^] ; 
esik: jaghmur jaghyjar (esfi esik, ogyanolyan siibjectam etpno- 
logicum, mint a magyarban)} esfis id6 jaghmur havasy (hava: 
id6j leregfi). Az orosz nyelv adatai koziil legelAb az esii kifejezes 
5tlik szemtbikbe : esik »» doesdb ^ igyot3 (esA megy) ; villimlik : 
mdnyija sgvirhajeU (vilUm Til&gft); mennydorog: grom^ gremiU 
(snbj. etym.). Havazik ugyanolyan szerkezetfi, mint esik: gsnyegs 
igyotn (h6 megy). 

2* E nagyszab&stl elmSletnek egyetlen egy kritiknsa akadt 
irodahnnnkban, Kalm&r Elek, a mondattan jeles bti▼to^ sz61t 
hozz& a Nyely6r idei ^yfolyam&ban (36:74). Kalm4r SzAely 
elm^let6t nem fogadja el. ^rrel^se nagyon ^rdekes, de ligy v^jUk, 
nagyon konnyen megc^folhatd. L&snk csak kozelebbrAl. 

Kalm&r szerint a nyely&zetben nem lehet ffibb sza^a a 
filoz6fi&nak, mint a nyelv^szetnek mag&nak. S szerinte, a filozdfia 
(ennek ak&r metafi^kai, ak&r logikai, ak&r Iflektani r&ze) csak 
seg^dtudomtoya, nem alapja lehet a nyelv^etnek, melynek ^^e- 
diili alapja a nyelTt5rt^net & osszdiasonUtto. 

Bocs&nat! Ma m^r ez nem &\\ meg. A filozdfidnak nines 
Bzava, de a nydvfiloedfidnak igenis ran. S azut&n itt k4t piob- 
l^ma keveredett el. Ktilon feladatai rannak a gyakorlati s kulon 
az iltalinos nyelvtndominynak. A botanikus egy ^letet tSlt el 
egy apr<5 flivecske ^lettandnak meg£Uapft&8&Tal. Egtez Setdnek 
eredm^nye egy csopp adat a term^szet-filozdfus rendszeriben. 
J61 yigy&zzankl Ama csopp adatok n^lkiil irre£lis volna a filo* 
ztffusnak minden torekv^se. Yiszont a filozdfns minden tudomiLny- 
ban Ssszefoglal s ir&nyitd elreket ad, Mindegyiknek megyan a 
maga hely^n a maga fontoss&ga. Egyiknek sines tSbb szava a 
m&sikndl. Ne ^rtSkeljUk 6ket ! Mfirelje kiki azt, amire a legtSbb 
hajlama. SziSkely rendszer^t teh&t ez okbdl nem lehet elvetni. 

>Ha ... a nyely igazi, vagy yal6szfnii tort^net^t tort^net- 
irdi t&rgyilagoss&ggaly nem pedig hipot^zisek lencs^in &t n&EzQk, 
^s a mutatkozd fejlem^nyekbe, mint a tort^nelmi tanus&gokba 

> Nagyolt &tSra8, magyaros helyeair&ssal. 



▲ ¥EJL6d6 ALAVT6 IfOSDATOK BLV^BTE. 315 

8zok&8, belenyiigszimk, akkor nyelySszeti alapon maradva is oly 
^rt&es eredmSnyekre jutunk, hogy nem kell bey&rnank, mig 
elffbb a filoz6fia fedezi fdl nekUnk ez eredm6nyeket.« Ezt 6ppeu 
Kalm&rt61 olvasni meglepA. Alig van tndom&nyos irodalmnnkban 
btivir, ki oly m^lyen gondolkodott Yolna a mondattan Ulektani 
probl^m&in, mint Kalmir. De hiszen Sz^kely nem adatok n^lkiil 
&br&ndozd d^lib&b-fiIoz6fus. Ealmir is elismeri, hogy az adatok, 
melyekbA Szdkely kiindidt, szolid nyelrtort^neti 6& nyehhaaon- 
Ift&fli tanohninyokon alapulnak. (76. 1.) 

Hogy van Iflektani alany, azt 6n Ealm&r munk4ib61 tannl- 
tarn meg. Forcs&n esik teh&t azt olvasnom n&la, hogy — forcsa 
>a vadember 8z6ro8 karj&t is belerenni alanynaL EgynemQek 
csak egynemiiekkel adhatdk Ssszec 

Elilonben Ealmirnak ftfeszm^je e kritik&j&ban az egytagti 
goadolatforma. Sz^kely pedig dualisztikus alapon ill. Itt aztfin 
nagy elvi ellent^ttel illunk szemben, melyre m6g alkalomadt&n 
Tisszat^rttaJc. Simonyi nem ilUtja az alanytalansdgot (A magy. 
ny.)y hanem csak tudattalan cUanyrdl besz^l. E gondolat teljes 
kifejt^t ^rdejnelne, mert a Iflektani alanyok egy tLj tulajdon- 
sig&hoz: a tudattalansdghog vezetne el benniinket. 

Szfvesen c&foltnnk rolna, ragy igyekeztiink volna c&folni 
pozitf? Srveket is, nemcsak iltal&nos t^teleket — de ettdl ezdttal 
Kalm&r folmentett benniinket, mert maga sem t&maszkodott rajuL 

3. S ez ellenyet^kkel szemben mit l&tunk a nyelr nagy 
bolostoeinek konyveiben? Miklosich, Brentano (Vom Urspr. d. 
sittl. ErL 113. L), Marty (vo. Sz^kelynfl) szerint »az alany- 
talan«, most m&r helyesebben: a fejI6dd alanyti mondatoknak 
val6ban nincsen alanyuk. Paul a Prinzipienben azt mondja, bogy 
az alanytalan mondatoknak feladata >eine konkrete Anschauung 
mit einem allgemeinen Begriffe zu yermitteln«. Alany a jelens^g 
^szrevetele, &Uitm&ny >a 141ekben nyugvd k^p< (105. 1.). 

W. Jerusalem >Die Urteilsfunktionc cimft munk&jiban (1895) 
ezt mondja: >Da8 Prasens derWahrnehmungsurteile nnd also auch 
das Pr&sens der meteorologischen Satze enth&lt die deutliche 
Beziehnng auf die r&umliche Umgebung des Sprechenden, and 
diese raumliche Umgebung ist Subjekt der Aussage. Das, worin 
es regnet, ist der Luftraum, das draussen Befindliche to t^y 
und Ton diesem wird gesagt, das es jetzt regnet, wahrend es 
ein anderes Mai schneit, blitzt, donnert oder schSn i8t.« (186. 1.) 

21» 



316 RUBnrn m6ze8. a PEJL6Dd alahtiJ mondatok eim6lbte. 

Jodl igj nyilatkozik (Lehrbuch der Psych. 624. L): >Sabjekt 
ist das ganze PhUnomeii, das unbestimmt ausgediiickt wird, well 
schon andere dieselbe Wahrnehmung machten.< 

EiiloDosen ^rdekel bennlinket Steinthal v^lem^nye. >Das 
Impersoiiale«, mondja 6, >bezeichnet eine EEandlung als solche, 
deren Subjekt als geheimnisvoll oder unbekannt nor angedeutet 
wird.« (Zeitschr. ftir Volkerps, 4:S35.) Ugyanilyen ^rtelemben 
nyilatkozik Schuppe, szerinte is a jelens^ az alany e kifejez&ek- 
ben. (Subjektlose Satze, Zeitschrift flir Volkerps. 1886, 285.) 
Lotze meg ^ppen ezt mondja: Das ,Es' im Subjekt ist seinem 
Inhalt nach entweder nichts als das Pradikat oder es ist, wenn 
es daTon onterscbieden werden soil, nur der G^danke des allge- 
meinen Seins, das in den verschiedenen Erscheinnngen bald so, 
bald anders bestimmt ist (es Uitzt = das Sein ist jetzt blitzend).< 
(Grundziige der Logik.) 

Wundt m&r logikij&ban megmondta : >E8 fehlt . . . keines- 
wegs das Subjekt, sondern dieses ist nur unbestimmt gelassen.« 
De egdsz felfog^&t a maga m^lys^g^ben a VolTeerpsychologie elsd 
r^z^nek miisodik kotet^ben (318—331) fejtette ki. 

Legel6bb 6 is kiy&lasztja a kateg6ri&b61 az idAj&r&sra 
vonatkoz6 kifejezSseket (319. 1.) »Logikailag veve a dolgot*, 
mondja Wundt, >az ,Impersonale' nem egy6b, mint ,hatdro2atlan 
it61et\ ha ezt a sz6t ,hat&rozatlan' a kifejez^s alany&ra vonat- 
koztatjuk. A ,hatdrozatlan' se logikai, se 141ektani szempontbol 
nem tekinthet6 nem l^tez6nek. Logikailag r^re a dolgot, a ki- 
fejezfc egy tSnyleg 16tez6, de hig6 gondolattartalma [fme a SzSkely- 
f^le fejlodi essmei tartaloml] miatt kSzelebbrfil meg nem hat&roz- 
hat6 t&rgyfogalmat jelol. L^lektanilag y^re a dolgot jeloli azt 
az ^szrever^s-tartalmi komplexumot, amely egyidejiileg az ige 
kifejezte jelens^gben ragy illapotban benne van. Ezek kSzott 
akirmelyik a tudat el6ter6be l^phet; £s 4ppen a kSpzetnek ez 
ing6 Mektani termSszet^bfil kovetkezik, bogy lehetetlen itt egy 
hat&rozottabb, logikusabb kifejez^snek keletkez&e. De, bogy e 
mondatok, melyek alanytartalmuk szempontjdbdl hat&rozatlanok, 
az lt^l6 gondolkod&snak nem primitlv formdi, arra utal a nyelr- 
tort^net Mert, ahol egy&ltal&n lehets^ges egy nyelnerilletet az 
alanytalanok szempontj&bdl bizotiyos idfin keresztiil megfigyelni, 
mint pi. az indogerm&n nyelvekben, ott e kategtfria dlland6 szapo* 
rod&s^t figyelhetjUk meg. M&r a r^gi gramatikusok azt hitt^k, 
bogy e mondatokat: pluit, tonat, fulgurat, t/ei, figovr^y igj kell 



SIMOKTI ZS., KABDOS ALBERT, kIdAI Pil*. GYBRMEKNTELY. 317 

kieg&zlteni : Juppiter tonat^ o Zedg vsi stb. . . . M^g Homeros- 
u6l nincsenek tulajdonk^peni szem^lytelenek : Zeus az, aki mint 
es6z6j mint dorgd szerepel ; es e szavak alapjelent^se ilyen nomien 
agentis-re utal. Igy pi. vet tulajdonkSppen azt jelenti: nedvess^ 
iesz, 6s a szemelytelen jelent^s csak dgy keletkezett, bogy az 
eredeti alany lassank^nt elmaradt. ]^s igy a fulminare, fulgurate 
szavakn&l a fidmen 6& fulgur n^vszdk, melyekbdl ez ig^k kelet- 
keztek, nem alany-, hanem t&rgjesetben szerepelnek : nem >YilUL- 
mok Tannak«, hanem >Yill&mot sz6nii« a jelent^siik. A tulajdon- 
k^pen szemelytelen kifejez^sek teh&t ink&bb roYidit^seknek, mint 
teljesB^gre torekY6 mondatform&knak tekintenddk, amelyek a 
gyakori haszn&lat miatt teljesebb mondatform&kb<5I keletkeztek.« 
Ime Wundt is inkdbb rovidiilt alakoknak tekinti kifejez^- 
seinket, mintsem bogy egytagus&gra gondoljon. O az istenalanyokat 
mitoldgiz&l^sal magyar&zza s Sz^kely is csak erre gondolhatott. 
A toYibbi fejlfid^st Wundt nem kfseri figyelemmel. Neki siir- 
gdsebb dolga Yolt. Az eg6sz nyelYi 6Iet filoz6fi&j&t adYa, nem 
id6zhetett oly soki e csonk&nak tetszfi alakokn&l, mint az, aki 
eg^sz €lete Y^geig ezekkel foglalkozott . . • 



Es most, hadd tegyiik le a tollat, melyet t&n ink&bb Yezetett 
a kegyelet mint a tudds. Adataink £s eWeink megYdltozhatnak, 
eg^sz alapunk, eg^sz gramatikai rendszerunk elbukhatik, hiszen 
elavult kategdridit oly r^gen ingatjdk m^r, batdraikban oly rfigen 
nem hisziink m^r. De ama Y^kony fUzet szerzdje, ki tudattalanul 
el^rte amaz eredm^nyeket, melyek^rt kint ^Ysz&zadokig kellett 
klizdeni, emlekez&unket, becsUlfisiinket ^rdemli meg mindaddig, 
Yalameddig filoz6fiai magaslatra emelkedhetik a magyar nyelY- 
tudom&ny. Rubikyx M6zbs. 

6TEBMEKNTELV. 

I. KM gyermok nyalv«r6l. 

Munk&imban mkr tobb helyen folbaszn&Itam a gyermekeim 
nyelY^n tett megfigyel^seimet ; ezdttal rendszeresen osszeAllitom 
^rdekesebb foljegyz&eimet. (Ezek az 1883— 1896-ig terjedd eYek- 
bfil val6k. K. = Kari fiam, N. == Nanus Yagyis Annus lednyom. 
Egy p&r helyen m&s gyermekek beszedebfil foljegyzett adataimat 
is idfeem.) 



318 SIMON YI ZSIOMOND, KARDOS ALBERT, HXdAI PJLL. 

Hangtani tekintetben az eddigi megfigyelteeUiez ^ ke?68 
djat kozolhetndk, az^rt caak egy-k^t foljegyzdsemet idezem: z 
^8 r helyett egyar&nt interdent. o : hdSam, %Sem stb. (K. 2—8. 
^. I); f helyett ^, pi. pxis! pis pas pus! dusa yagyis gyufa (N. 
15 — 17. hdnap); f helyett sg: sedj a szeje (R. Boske 3 e.); 
f helyett h : hdj a heje (V. Linka 4 6. a tobb mSs gyerek) ; - 
epMe e L elt^pte (N. 2. £v, mindig fgy); dmasy 6fnas6 vagyis 
oWasd e h. Ir&s, lev^l (20. h6); piskdha e h. piskdta (N. V\i e?, 
mikor m&r ontudatosan kezdte a ^-t X^-val helyettesfteni). 

Sz<5k^pz48. 1) Fdlt(Ln6bb anal6gi&s kepz^sek: kiddndott 
a viz (K. 2.-6. 6.), eldonddtt a baba, a pohir stb. (N. k6t e.; 
domliJc: ddnt = dmlik: ont stb.); bde-dugasztani e h. dugni (N. 
k6t £.y yS. dugasz); az eseniyfi ide Tal6, a karj&ra kapasztani 
(N* 9. &; kapaszt: kapaszkodik =^ akaszt : akaszkodik, ereszt: 
ereszkedik); Lina, kapaszitson fol erre az &gra (t i. engem, £. 
n^gy ^M szint^n a kapaszhodik-hSi elvont kapasz- 8z6n alapszik) ; 
tohgdzni e h. tologatni (tcdigdzni anal.? K. 3. £.); mdrcigdl e 
h. m&rtogat (mint rdncigdl e h. rdntogat) ; elszakisztani (szakU X 
szakasztj N. 6. ^.); eJ^uJd'ni^^eni (m&s gyermek^tfil hallottam 
tobbszor, elkuUmity^elvdlaszt). Hoi van vtVd^omA^a.^ (N. lV« e.); 
kaiapomka, mamtiskdmka (N. 20. h<3n. ; a n^pnyelvben van itt- 
ott: dngyomcsa stb.). — 2) Bendes k^pz^kkel, de szokatlan szdk: 
mondogdly csak sdpdrgdtenif az angyalk^k az ^ben ropdogSnek 
(E. 4. ^.); ez a tennapi dar&zs, ami ott szdUkdl (N. 3^1 Q\ 
rakdos (N. 4V« 6.); meghintezem sl virdgot (K. 4. 6.; v6. onto-?; 
hintez a 17. szdzadban is el6keriil); flsUkodtetem az Id&t (K 
4 &); ez mdr el van romZ^^i;a (E. 5 &); mamusk&m, szabad 
nekem legyezodni ewel? (a legyezfivel, N. 3 6.); megutotte a 
homlok&t, sebzikj v6rzik (K. 4 i.); eUapozik ez a konyv (mikor 
elfordnltak a konyv levelei, mondta Gy. Band! 4 d.); — ejnye 
de betojdsoztad magadat (E. 6^/2 &); hejcufd le az alm&mat (S. 
Margit 2 6.)\ a szemviz nem gy6gyitja meg a szemet, csak 
bibizgeti (N. 2Vt &); ki ktdcsol odaki? (ki zorog a knlcsokkal 
N. 3^4 &); betdeztem az iiveget borral, ez a b6t tele iivegekkel 
van besarozva (E. 3 6.) ; szdrazitsa meg (E. 4 d.) ; bogy furcsd- 
kodik ez a vfzvezetdk (E. 4 6.) ; menjiink utcdni (uioMni azaz 
sdt&lni az utc&ra, R Eat6ka l^t d)- — N£v8z6k: csin&lta hal 
egy nagy ugratot; nagy ugratot csin^t a macska (E. 4 e.); 
ndzziik meg ezt a rakatot, ezt a farakaiot (farak&st, EI. 4 ^.); 
olyan haUata van, mintha csizma volna (t. i. ennek a cipdnek, 
ha j&rok benne, N. 6 d.); boritsdg (borogat&s E. 4—8. e.); 
szoritsdg (nadr&gtartd, E. 6 &); huzaMkos papiros (vonalzott 
p., E. 4. 4.); a d6goz6 (a kalap&cs, K 2, &*) a vdgo (az olio 

* A magyar gyermeknyelvre nezve v6. P. Thewrewk E. Tenn. Kofl. 
3. k. ^8 MNy. 2. k., Balassa J. NyK. 28. k., Tdrtos J. NyF. es Otapodi 
I. Nyr. 84. k. 

* Minth(M;y neh&ny ^vig az Akademia palot&j&ban dolgostam (a 
NyelTtort^neti Sz6t&ron), mikor kdrdezt^k, mi az apja, egy percnyi goDdol- 
kodisra azt felelte : >Akad6miai d6goz6 vagy mi« (K. 6 L). 



GTERMEKHTSLY. 319 

(£. 2. &), at {rd (ceruza, K 2. &); >j&ts8zimk lohdset^ bilUrdotc 
(E. 4 &); — hdeiesJM (N. 2 6., hdzihdXhdzaeska); neheeshAn 
(Mih&ly Edit 3 ^., e h. nekem) ; hicsibbet, nem nagyot (N. 2 &) ; 
s'oidbb (E. 5 &); mamusk&m, ez menn^e^P (h&nyas sz&mjegy, 
K. 6. 6.) ; koemds (kocsm&ros, E. 6 4) ; itt ^n Tagyok a paran- 
C80UU08 (E. 5 &) ; az ddcUsd deszka, dllftsd fol a legdddlstSt (E. 
4—5. 6.)] a hilttisd lovak feh^rek, az eldsok barn&k (E. 4 £.; a 
r^i nyelyben is eUfordul) ; nem a ftfsd, hanem a Uso (E. 6 6.) ; 
ekddik (N. 2Vt &). 

A szdkerer^s, kombin&16 szdalkot&s alkalmasint miD- 
den gyermek nyelv^ben kozons^ges, de kiilonoaen gyakran ^zlel- 
tem E. nyelvdben, s f61eg ez vezetett Eombin&16 szdalkot&s c. 
ertekezSsembez. Legtobbet 4 8 6. 6y6ben haszn&lt. Negyedik 
evjben pi. a koTetkez0kez6ket : pont 63 ponty (p<mt\ potty )y 
botroncs e h. hoJcr&a (Xdbroncs?), eimbora (cimbalom X^citera 
T. zongora), viagut (viadukt X alagut), dUomasinahdz (dUomds- 
hde^masina), voderiteni e h. meriteni (Xvodor), filtse meg 
mamuska (a meleg htist, fdjja .^ hiUseJj »alant ^s folont^. • 
dilatn e h. ddeUtt O^ddutdn). Otodik gy^ben mondta ezeket: 
hmesd (korsd X iancsd), gumi flasztikum (gumi dasztihum X 
flastrom?)f rdtiposott (tiprotty^taposott). Nem tudtam megma- 
gyar&zni ezt : > Ugy meghamrakoltam magamat ewel a lencsivel^ 
tSbbszor mondta e h. tigy jdllaktam vele; megdbrakoUam maga- 
mat?). Forcsa yoU a citrdleumj melyet m4r h&romSyes korfiban 
alkahnazott a limon^^ra e h. citrtmli t. dtromviz ; a m&sodik 
fd^t csakis a peilr6leun^6\ rehette. A csohr&a szot, melyet nSgy- 
(yes kor&ban hasznilt, mint az6ta ^rtestiltem, tobb yid^ken basz- 
niljik, teh&t E[. is dad&j&tdl tannlhatta (de mindenesetre a cso* 
hor 6% hohr4ta kombin&l&sa, yalamint maga a hohr&af noha r^gi 
8z6, kSts^gkfyUl a holcor 6% tmJc&a keyeredes4b0l &llott el6). — 
N. besz^^ben is megfigyeltem egy p&r keyerSk szdt: gyonge 
vicidna (iVs 6^ gyonge viddmy^ gyonge majordnaj k£t ismert 
n6t&b6l)y ribiznye (l^/j 6., ribiszke y. ribizli X eseresnye). — N4ha 
a 8z6keyer^s csak annyibdl ^t, bogy a szdt yalami basonld 
hangz&sti s az^rt f^lre^rtett szdyal helyettesftett^k: plajbdsz 
e h. holbdsz,, >az nagy v&eh amit ^n most a mam&nak mond- , 

tamt e h. titoh (E. 6 &). i 

Uj sz6t az emlitetteken kfyiil is sokat alkottaL Aminek i 

a ney^t nem tndt&k yagy aminek ' a neye nem jutott mindj&rt I 

eszakbe, arra sokszor meglepfi tal&l^konysdggal adtak tij neyet. 
K (a Nyr. szerkeszt6]6nek fia!) 4.-tdL 6. ^y^ig yal6s&g08 kis 
oyelytLjltd yolt. Negyedik ^y^ben az tigyn. federweiss-t elneyezte 
cipilisztnek (innen kerUlt ez a bz6 legtijabb m.-n6met szdt&rainkba), 
a p&lyah&zat utazdhdznak] 6. ^y^ben a sz&nttot ekizdsnek 
mondta; toy&bb&: >ennek leborbAyoztdh a ha]&t« e h. leborot- 
y&lt&k; »erre bizan nem yagyok dtvdgyas^ e h. ^hes; yiszont: 
^dhetlen yagyok« »> etydgytalan, nem ^hes; [Az dndsok igen 
nagy emberek; h&t az igen kicsi embert bogy hfj&k?] >hicstds^ 



320 siMOinri zsiqmohd, kardos albert, nIdai pIl. 

— N. njelvihSL emlftek ket kiilonos tlj 8z6t: >Ne drvaseJcodjunk 
ezekre a cic&kra, ligjis szeretjiik oket< 3^/s 6. (==ne sajn^koz 
zunkrajtuk mint drvikon + ne psjiaszkodjunk r&juk v. sorsukra?) 
>Most gyiin yalami hallatsdg^ 4. & (=» valami mula^^tf^os hallani 
Yal5). — A gyermeknyelv szapora szdcsin&l&sa magyar&zza meg 
r^azben azt a t6nyt, bogy a t&rsalg^ nyelveben a a n^pnyelv- 
ben annyi 6ok tij sz6t tal&lunk, folosleges szdkat is, melyek r^g 
megvolt kifejezdseket helyettesftenek. Ezeknek legal&bb egy r^ze 
a gyermeknyelvbdl terjedhetett el, mert a gyermekek sokszor 
^yeken &t megtartj&k ezeket az tij sz6kat s egy rSsztiket eltanulja 
az eg68z csaUd yagy egy6b kornyezet. (A MTsz. azonban hibasan 
yette fol szombathelyi t&J8z6 gyandnt az 4detleni^ ezt csak egy 
szombathelyi gyermek be8z6d^b61 kozolte Csapodi Isty&n a 
Nyr. ott id^zett helyen; v6. a K. nyelv6b61 idSzett ehetlent) 

Jelent^sbeli elt^rSseknek se szere se sz&ma a 
gyermeki besz^dben : a gyerek sok-sok f^lreSrt^s 6a helyreigazfUis 
iiUn tanulja csak meg, bogy kifejez^einkkel koriilbeliil ugyanazt 
az ^rtelmet kosse ossze mint a felndttek. De n^ha milr igen 
kor&n Sszlelhetni elyontabb szdknak is helyes baszn&lat&t, pi. 
N. mdr 16 htfnapos kor&ban alkalmazta a nem Uhet kifejezest: 
[Fogd meg a nyeWedet!] >Nem jeett — A felre^rtesek koziil 
csak egyes ^rdekesebbeket emUtek. Nyarald helyiinkon Tunder 
neyfi szam&r hordta a yizet; mikor dsszel az Andr&ssy-iiton 
megl&tott k6t szamarat, K. (6 6.) elki&ltotta mag&t: Ni, ket 
tund4r! — >Ez olyan gyi [j^dmfi], ami tnd pancai-pancsin 
mennic (azaz yizen ; K. 5 ^. Igy magyar&zta kis hugdnak a hajo 
miyolt&t). Yiszket a l&bam tenyere e b. a talpa (K. 4 d.). Oreq 
az ujjam e b. r&ncos (a fttrddstdl, K. 4 &). Bu8zJce e b. bitor 
(K. 4 d.)- Bdmuhh arra e b. kiy&ncsi yagyok t& (E. 4 6. sok- 
szor; yo. az angol wonder fgdnek basonl6 jelent^t, Luzern 
yiddkdn ndmet beszddben is ballottam ilyen drtelemben: ich 
immdere mich^ ob.,), [Eelj fol, ddea fiaml] »Mama, keltsen folh 
e b. yegyen fol (E.. B d.)* NdtoekodnaJs azaz nyujtdzkodnak a 
leyelek (»lebegnek a szdlben, N. l^s)* [EgyediU jottel &t? ki 
kisert ide?] A fed Nanus (««az drnydkom a falon, N. 3 &). 
Tennap labddznnk e b. bolnap (N. 3 6.). Kosd U a kot&iyemet, 
hbtoed hi ezt a csokrot e b. oldd le, oldozd ki (N. 3 6,)\ kosae 
le ezt a kotelet (E. 4 6.). Ne menj olyan sokd el6re e b. meaaze 
(E. 5 d.). — A beazddrdszek megkillonboztetdse is erdekes. 
Mintbogy a 3. szemdiyft ige alakra ndzye nem ktilonbSzik a 
ragtalan ndysz6t61, a gyerek ndba osszezayarja ezt a ket beszdd- 
rdszt, abogy pi. a foln^tttek beszdddben is igdyd y&ltozik a sea- 
bad melldkndy ds ndysz6y& a musedj ige. > Ezeket a k5yeket 
szabadott elbozni«, >bfit tal&n szabadjon?^ (E. 4 d.) Jaj, a aze- 
membe csoppik az esd (N. S^s ^)* Fdlrekotrom ezt a bdat, 
bogy az alm&nak legyen /drje (a t&nydron belye legyen, elfdrjen. 
K Margit 3 &). A kezem viszket y6t (P. Hon 6 &)• »Nem yot 
fdjj viszket y6U (^. Iduaka 4 6.). — T&rgyatlan ige tdrgyasan 



OYERMEKNirELY. 321 

haszn&lya: Nyud hi a hernydt a vlzbSl (N. 2V2 6., nydlj utina 
8 vedd ki). — On&116sitott bat&roz5k: Eg^szen leig megy (K. 
4. £.) Az inneni l&mpa (az innen yal6, innen elvitt 1., K. 4 6.), 
A kolb^znak csak a bduje j6 (K. 4 e.)- — Szokatlan kozep- 
fokok: [E14g lesz neked ez a htis?] V&gjon m^g hozz&, akkor 
elegebb lesz (K. 4 6.)- ^ ni^ csoppebb mint a misik (N. 4^/^ 
&) — A tobbes szdmot E. a 16. h<5 v^g^n kezdte alkalmazni : 
libdk, gaiambok, Tcucaohj Uhak e h. lovak. A kicsinyftd szdkat a 
15., a gyakorltdkat a 17. ho veg^n kezdte haszn&lni: dadika, 
Rozika, n^e^et, hesz&get — Szdmnevek baszndlata : Tcettb hii (k&i 
teh^n, N. l^'s 6.); viszont: most Tc&en esziink e h. ketten (N. 
2 ^.). — Az elsd szem^lyt N. m&r 16 hdnapos kor&ban meg 
tndta kiilonboztetni : »^n isj ^ is!^ tOT^bbi: kalapo^Ts^ cicus^m, 
Pijos^m (18 h6n., cicuskdm, Piroskdm); nekem, nem tudom stb. 
(19 hdn.) Add ide enyimneTc! (e h. nekem, K. 2 6.) K. a 17. 
ho y^ge fel^ kezdte haszndlniaz 1. szem^lyfi igealakokat : [kimu- 
\BXiad magadat?] molattanz, tudom, eszeh stb., de a 2. sz. k^r- 
dest meg rendesen y&ltozatlanul ism^telte: tudod, aharsz stb. 

• A s z 6 1 6 k haszn&Iatdban igen szembetfind jelens^g, hogy 
a gyerek a nyelvtani alakokat mindig abb61 a sz6tdbdl alakftja, 
amelyet az 6 eddig haszn^t kifejez^seiben ismer ^s meg^rez. 
Igen folttLnd pi. a m&r ismert 3. szemely hatdsa a kovetkez6 
alakokban: eszikni e b. enni (K. 20., 21. h6n.); ott hagyod, 
hogy v^88zen d (K. 6 e., mert a 3. sz. elvesz); meg van ddglve 
(K. 6 e., mert ddglrik); rdjam e h. rim (K. 2 e. 6s B 6,% a te 
ajtajodhoz (K. 5 e.), fehirek a hdztetejeh (K. 5 6.; mert a 3. 
Bz. rdja^ ajtaja stb. : yo. a koznyeWben is szdjam a regibb szdm 
helyett, alj e h. a2, s a n^pnyelvben s egyes frokn&l: tetejetlen, 
aldjam stb. 1. A m. sz6t6k ^s TMNy.); ebbe is van dm lev., 
[aztdn kijavitva:] Uv (K. 4 6,). Viszont az 1. 8zem41yb61 elvont 
anyd' szdtd jelenik meg ebben :^ anyci/a (K. 4 6.), s a 2. sze- 
mely analdgid j&ra : [Gyerebe!] En gyeremhe? (N. 2\'» d); hatt 
e h, hagyott (K. 4 e., v6. hagytam), Az esz-ii, feksz-ihUh 
ig^k sz-es f6alakj&t a folyo cselekv^sbdl igen sokszor dtviszik a 
tobbi igealakba: eazni 6s eszt e h. enni, evett, haragszoit (E. 
21. h6n.), azt eml^hszettem (E. 3 6.), feTcilszni, [aztAn kijavftva:] 
fekszeni (N. 4 &); fgy a f6lsz61it6 m6dba is: ne haragszan! 
ne haragszdl! issz e h. igy&l, ide tessz e h. ide tedd stb. (E. 
S &); mama dlssz e h. alndj! (Cz. Imre 2Vs 6.) — T&rgyesetbfil 
yald elvondsok: Itt Tan egy kapcs (N. 2 6.). [Ne csindlj szeme^- 
tet !] Hit van itt szemet ? (N. 3 6.) Most ez a szdrnynnk mink- 
nek (E. 3 d., a mink 6s minket analdgidj&ra). Igy vonta el egy 
gyermek az engemet tdrgyesetb61 az engem alakot t6 gyan&nt 
8 azt mondta: Ha megeszem ezt a beteg sziW&t, a betegseg 
engembe megy. (P61n6tt61 is hallottam, N. G.-n6t61 Budapesten: 
6tet engemnek n^zte. Y5. a pal6cokn&l: engdnket e h. minket 
stb.) — Ism^t mdsfiSle analdgi&k : [Hidi vissza !] Nem Mom vissza 
(N. 3 6.); siitjd (Cz. Imre 2V« 6,)\ ez a fodeje (E. 4 6. e h. 



382 smoHTi S8iaifOin>, kasdos albert, hAdai pIl. 

ffiddje, a teteje mint&j&ra). — N6ha k^t Ssazetartozd 8z6t egy- 
nek jrtettek 8 aszerint b^tak rele; pL kelj fol helyett igj 
^rtett^k: iejfSlj 8 azt felelMk: Nem iejfdioli (EL 8 6.). Mingy^ 
iejroloi (N. 8 6.1) 

A ragoz&s kfirSbfil leg^rdekesebb megfigyeUsem ez volt: 
[Ott vannak a m&sik yerand&n.] »A mi verand£nunk?€ (N. 2Vb) 
e h. a mi veranddnkon. Teb&t a szem^lyragot a belyrag uUn 
alkalmazta, mint a finn nyelvben teazik s mint valaha a magyar- 
ban is szok&s volt, vo. benniink 9aaz ^hd-n-unk^ folo-tt-iinii 
8 a rfigi nyelvben jdg-fdolem a m. jobbom feWl. — Elkergetettem^ 
evettem (K. 3 6.) kotfihangzds alakok a 3. 8zem61y anali6gi&j4ra; 
viszont mozagt e h. mozgott (E. 3 6.) a mozogtam atb. mintfi- 
j&ra. Mutaii^ IMi, haUi e h. mutatja 8tb.y a veti^ kiri analdgia- 
jdra (K. 172-— 8 6., mint a szegedi s dr&yayid^ki n^pnyelvben). 
— Hov4 megyi? te aranyos vagy6 (N. 3 6.) — En akamak 
m^g egyet stb. (E. 4 &,<, teh&t iUeszkedissel mint n^hol mar a 
n^pnyelvben is). Viszont: 6n j61 be tudn4m takarni (E. 8 e.! 
nyilT^n a t&rgyatlan txidnik hatdsa alatt). — Furcs&n b&ntak 
a t;o2na-f61e osszetett igealakokkal. E16szor is a vdna szdcskat 
sokszor elv&lasztottdk a f6ig6t6I: >Nltt a sz&ja v&na ^s le^za- 
kadt a feje vdna* (N. 3 6.). Azt&n alkalmazt&k e 8z6csk&t a 
folt^tes m6dban a folyd cselekv^sfi alak k6pz6s6re is: [Hogyha 
niihis vdn^kj akkor fgy beszdek v6na (E. 3 e.)* Hozza ide a 
kutyusfc, a papa szeret vele v6na jitszani (E. 3 i). V6gre ezk 
a szerkezetet osszekevert^k a rendessel : Egy gyufa koUene votia 
meggyujtani (E. 3 6.). Beeresztne vdna az ElULh6? (E. 4 e.) 
Inkdbb te Hn^ vdna a yonatba (E. 6 6.). Egyet se kapna vona 
stb. (N. 3 6.) — Egy6b ragoz&sbeli elt^r^sek: kdzuWtte Tan e 
h. kozotte (E. 3 6., v6. kdrulotte) ; inniUj onntd e h. innen, 
onnan (B. Imre 3 e., arrtd^ ebbol anal.); mutasd meg inneo 
leuru a szobrot (E. BV«, fdlUrii an.); [hogyan?] igyen (N. 2 
6.); nekilk, nikiik (K 2 — 5. 6., veliik, benntik an.). 

Mondattan. Az els6, kit 8z6b61 szerkesztett mondatot 
E. kilenc hdnapos kor&ban mondta, mikor a MtLzeam kertjiben 
egy pip&z5 oreg honv^det l&tott : ka pi = katona pip&l v. katona 
pipa. Azt&n egy fd^vig ilyen form&tlanok voltak a mondatai, 
ragtalan n^vszdkkal, de mir ragozott ig^kkel : hozza td ^» hozza 
a k&Y6t ; tuta tejessze = knty&t keressen ; szinttigy N.-6 otnegyed 
^ves kor&ig: tato gyi=^SL katona nyargal; ntzi to^o = nezzuk 
v. n^zi (t. i. N.) a katon&t. E. a 16. hdnap v^^n kezdte a 
mondatr^azeket n^yragokkal szerkeszteni : tiiz k&l&to, azaz kily- 
h&ban ; [mit csin&l a dada ?] dgyat ; [bogy hinak engem ?] papdt. 
A 17. hdnap kozepe t&j&n ezeket jegyeztem fdl : hdtdra, JBdzdra, 



* A regi jovd tal&n ebbol lett : *jikij'^, de azt&n az ^et szem^ly- 
ragnak ^reztek s a tobbes Bzimban a -tek raggal hel:fette8Stett^k : javettk, 
Ilyen xn^ a nyelyjarasi jdrk4lok 6a sitrd^ mert a jdr-kH ^s tOti-r^beli 
(Stttet6tel elhom&lyoBult. 



OTSRMEKNYBLY. 



kipehety >pu8sit IdnaJc*^ >mi08 sgapannaU, 6s tagad6 mondatot 
is: *nem dUt. N. 16 lidnapos kor&ban mondta: m^i mamdo^ 
azaz menni mam&hoz ; 16 h. kor&ban pedig : NanusA6 »= Nanus- 
k^oz, azaz Nanask&nak add ezt; koc^iba, szdbdbay ^tutoj benn^ 
=scukor van benne, mamdnak (68 mamdJf Nanuadi). — Hely- 
haUrozdk haszn^ta : Eovd vesztettem a krajciromat ? (K. 2 6.) 
[Ide gyiin az a vonat?] >Nem, d feU megy< (K 4 6.) Eddig 
fogva megy innSt ez a hfd (rajzban, E. 4. e.)- — M&s haUro- 
z6k : hamaran egyiink I (E. 4 6. ; vo. a nyelyemlSkekben : hama- 
ron). »Mit gondol erre a se^pre? moDdja!« (=errai, v. mit 
8z61 erre, ehhez? E. 4 i.) ]Sn 8z4pre teszlek (»8zepp6, E. 4 
6jy »Ha 6n nagyobbra ^k, akkor leszek tiszt?* (E. 3V2 6.) 
^e^ vagyok a kdveml (— *a k&y^ra). Szomjas maga borral? 
(K. 3 6.) Ftfn^vi igen^v: [Esik az esfi?] >J?n nem Idtok esnL^ 
(E. 4 &) ,— Sztfrend: >Jf(^ megyek neenij mit csinilnak^ (E. 
5Vt)- — Osszetett mondatok szerkesztese : >i& Nanus, 48 Eari 
hint&I< (az ^ hangstilyozya, = if, N. 1^/4) >Amin^ t5bbet agyon- 
16ttek, ann&l tobb (farkas) jott helyiikbe« (E. T^t). — M&sf^l 
^res korukban w&r tobbnyire teljes mondatokban besz^ltek. >Ne 
busts j, dadika, yeszek neked nulakk&tU (nyulacsk&t, E. 1^/4 6.) 
E^sfibbi besz6diikb0l m6g csak h&rom mondatot id^zek: (Sok& 
az 6g fel6 n^zye:) >C8ak legaUlbb a l&b&t szeretn^m Idtni annak 
a }6 l8tennek!« (E. 4 L) >Mikor esik, akkor kalapilja Isten 
az embereket csontokbul, az6rt van olyan l&rma« (E. 4^/s 6., 
tal&n dad&jdtdl hallott ilyesmit). >Ez a babaszoba meg ez a kis 
konyha, ez ezeknek a bab&knak az eg^sz yil&gjuk, mert m&s nines 
nekik 6emmi« (N. 6 e.)- Sivonti ZsioMon). 

II. Adatok a gyormaknyolvhoz. 

A Magyar Nyely6r r^g^ta figyelemmel kfs^ri a gyermeknyely 
jelens^geit ^s kiy&lt Balassa J6zsef nagyobb tanulm&nya (NyK. 23. k.) 
6ta kdz5l mind gyakrabban tanulsl^os adal^kokat a gyermeki nyelv 
8 fgy a gyermeki l^lek fejl6d6s6hez. Legut6bb Csapodi Istvdn szedett 
osaze egy csomd vir^ot a maga gyermekkertj6b61 (Nyr. 34:464); 
ez indit, bogy 6n is folytassam r6gi kert^szked^semet, minek a Nyr. 
(25: 466) 8—10 6yyel ezeldtti kSteteiben m&r yan egyneh&ny nyoma. 
Nekem nem hat, mint Csapodinak, hanem csak 5t csemet^m yan; a 
nagyobbakon m&r gytimSlcs is zsendOl n^ha^u^ha, de azt nem b&ntom, 
most csak a legkisebb hajt&srdl szakftok egy p6r riigyet, Hdzsi 
lAnyom ajak&r6l, aki kar&csonykor mult k^t^yes. 

Kor&n kezdett besz^lni 6b szokatlanul tiszt&n. M&sf^l dyes 
koriban minden hangot ki tudott ejteni, ma pedig nincsen olyan 
nelidz szdtag yagy 8z6, amelyen fennakadna. De ez nem tartozik ide. 

1. Mikor mftr mondatot szerkesztett, feltfint a t&rgyrag kett6- 
z6ae, Felyette a ruhdtot, ette a gombatot, ak&rcsak az oUh a szappantot 

2. Hosszti ideig apokd-naik, mamokd-nak hftt bennUnket, holott 
nagyobb testy^rei mindig az apuka^ mamti^a sz6kat hasznilt&k ds 



824 SIMONTI ZSIOMOKD, KARD08 ALBERT, nXdAI pXL. 

b(iszn&l}&k. Egysser csak elhagyta a megsz6lit&8b6l a kicsinyftd -kO't 
8 ime 6 kis gyermek besz^d^n r5gtdn drv^nyesfUt a magyar kiejtds 
azon torv^nye, amely nem tiLr a sz6 y6g6n rdvid o-o hangot 6s lett 
a nevunk az o ajkdn: apd, manuf, hah&r ezt a meg8z6Ut&8t sobasem 
hallhatta t5bbi testv^reitdL 

3. A n6pnyely bangtandra eml^keztet benntinket a n6yel5 z-je- 
nek a mag&nbaiigz6n kezd6d5 tosz6boz yal6 csatoUsa ; igy : a zdgy, a 
zeb4dl6, 86t csak fgy is: zapd, Zilona (Bona). 

4. K^t^yes kordig gyakran Ssszet^yesztette a belyragokat, 
kiydlt a honnan 6s hova k6rd6sre felel6ket cser^lte £51. Ap6, hadd 
Ulok oledbiil! Megdjjj megmondalak naitatdtul. (Nagyap&nak.) Ne 
hdnta nekemi 

5. Az igeragoz&sban is kettdz, jobban mondya balmoz n6ba 
ragokat. Mit eszelsz bdcsi? Fekszelsz, ap6j alszolsz, ap6? Az 6 kis 
grammatikdja teb&t eleget tesz mind az ikes^ mind az iktden rago« 
z&snak. Mdskor pedig minden ragt6l megfosztja az igetdt: Ki fek itt? 

6. Mikor megszorol sz6ban, kifejez^sben, nyelySsztone ki-ki« 
segiti; Igy k^pezte ezeket az ig^ket: elromUt (elront), megkardt 
(megkarcol), peregit (perdit, perget). 

7. Az igek5t6nek pregndns baszn&lat&ra nagyon drdekes p6l- 
ddkat nyti}t a besz^de, itgy 6rtem ezt, bogy az igekdtd ellenkezo 
jelent^suy^ teszi az alapszdt, mint ezt a k5znyelyb61 ismert kizdr 
(kinyit) 8z6ban Idtjuk. Osapodi is emlft basonl6 p6lddt a kis fia 
be8z6d6b61, aki egyszer igy mes6lt: Belefullatt az ember is kifuUatt 
az ember, Az 6n kis Idnyom p6lddi is jellemzdk: Dada, 6ggya he 
(kosse he) a kenddt! Ap6, Mnyd ki (nyisd ki) a szemed! 

8. Hangdtyetds : feteke, Asszimi]&ci6 6s disszimiUcid : sosiU 

9. Jelent6sydltozds. A kirakat az 6 nyely6ben k6tf6l6t ia jelent, 
a) boltot, Uzletet: Piros cip6t kirakath6l vettiik; h) az eg6sz piacot. 
ahol sok a kirakat: Mennyiink s^tdlni a kirakatha! 

Kardos Albert. 



III. A post! gyerek nyelvo. 

A gyereknyely mindlunk eg^szen a legiijabb iddkig elkerulte a 
nyelykutatdk figyelm6t. Az anyag, amelyet erre yonatkos6lag ossze- 
gyiijtdttek, bizony csek6ly. Egy-egy mese, gyerekj&t6k, nebdny 8z6 a 
nyelyj&rds-tannlm&nyokban, — ebbdl telik a gyereknyely eg^az anyaga. 
Ez is ink&bb csak a kis gyerek f6lig 5ntudatlan nyely68zet6re tar* 
tozik 8 CBod&latos, bogy eppen a serdulo iskolds-gyerek nyely^ben 
nem Uttdk meg a gyujt^sre alkalmas anyagot azok, akik klil5nben a 
nyely legszorgalmaaabb anyaggyQjtdi : a tanit6k, tandrok. Mindenf61e 
gyereknyely kozt azonban legtdbb figyelmet a pesti gyerek nyolye 
6rdemel. A peati gyerek: klilon fajk6p s nyelye is az. Csoddlatosaa 
h^ tiikre annak a kUlonos, sokf61e 6letyiasony hatdsa alatt fejl5ddtt 
kis tlyegh&zi paUnt&nak, aki itt 61, j&r 6s fejl6dik koztfink pesti 
f6rfiily4. 



OTERMEKNTSLV* 325 

Molndr Ferenc, a pesti embereknek ez a jdl ismert torzk^p* 
rapBoldja, most kdnyyet frt a pesti gyerekr61.^ Apr6, naiv kis rajzokat, 
ellesett p&rbesz^deket ds meghatdan b&jos gyermektortSneteket. A mdd^ 
ahogyan ezeket megfrta, azt mntatja, bogy nemcsak biztos szeme, de 
}6 fiile is van s bogy a Yejsz, a Boka, a BarabAs 6b a gitt-egylet 
tobbi tagjai oiyan igazi, btisb61-v6rb5l val6 alakok gyan&nt ^lednek 
meg el5ttlink, abban fdr^sze a DyelvUk ismerds csesg^s^nek van. 

Ez a nyelv legbfvebben mutatja a kis bonpolg&rok iSnyeg^t, 
akik elsSsorban pestiek, teb&t rossz magyars&ggal besz^biek, 6b m&sod- 
sorban gyerekek, akiknek megvan a maguk kUldn kis tolvajayelvuk. 

Ha ebb61 a Bzempontb<31 n^zzUk a nyelviiket, 6rdekes ^s sok 
figyelemremdltd adatot tal&lonk benne. 

A fdntebb jelzett nrak p^ld&nl ^s szinttSgy F^terke is meg a* 
Olga is meg a' Am&d6 is, akinek az apja szoprdnc az Oper&ban, mind 
megegyeznek abban, bogy foldtte szesz6lyesek a kbtdbangzdk tekin- 
tet^ben. Az egyik egy fiU, majd : egy rUgyt r&gy a m&sik a gombblyu 
rizt k^ri, a barmadik gdzai 6gei s ba baragszanak, azt mondj&k: 
na ne holanddzz, mert megmandlakj sdt m6g cifr&bban: hemondlak. 
A szokni ige baszn&lat&t pedig a felndtt pestiektdl tannlt&k, bogy 
act mondj^k: szokok kalcftot gy^jteni, ez ellen nem szokok azdlnu 
A n^metes nyelvbaszn&lat ktLlonben minduntalan kiri a szavak szolgai 
fordit&s&ban 6s a mondatszerkesztSsben. K^t fi^kkal gyon^ hagyja 
magdt tdlUk kinevetnij felit gyere te vissza, felit irij az ilyesmi nagyon 
kdzdns^ges 6b gyakori germanizmus. Jdl gyon neki, mondja az egyik 
kis novellab68, m&r mint bogy a tan&rnak gyon j6l az a forint 
negyTenb&rom krajc&r, amelyet a feloszlatott gitt-egylett61 elkobozott. 
Ardekes 8z6vegyiil6sek vannak az ilyen kifejezSsekben : a nyakaniba 
IdgoUf rdldgott a nyakamra, Hgy heUm n4zeti, A nyelv^rz^ktlk teh&t 
kets^gtelentll knsza a pesti gyerekeknek, ak&rcsak a bajviseletuk, arne* 
lyet dl6nken jellemeznek az ilyen kifejez^sek: nagyosan fisiili a 
hajdt, nekem muszdj lenydlni a hajamat egy vize$ kefivel, nem hagy 
a mamdm 8zece$8Z%di viselni 6b a Reiner a mdsodik h{b6l sokkal 
jobban feddkoSf ugyanaz a kis nd, aki kekk 6b henceg a ienytjivel, 

Maga a frazeol6gia egy^bk^nt is — a sz6k baszn&lata, jelen- 
t^seik v&ltozatoss6ga dolg&ban — nagyon ^rdekesen tanuskodik arr6l 
az eezmek5rr5l 6b mfiveits^gi fokr6i, melyben a pesti gyerek 61. 
Minduntalan tam&skodik a cimbora AllftAsaiban 6b ilyenkor vel5s 
rovids^ggel megk^rdi, bogy: Isten btzony? BecsiUet szenis^gemre — 
feleli r& &y5rgy tir, sdt m6g nyomat^kosabban : BecsUlet ieten szent- 
sigemre. Van azonban olyan is, aki 5n6rzetesen kijelenti, bogy mtn- 
ien rongyra nem eskUszok, 6b az ilyesmi tetszik legjobban a nSknek. 
A legszebb mnlats^ azonban nekik is, bi&ba, ott kin&lkozik, abol 
kedvUkre hancuzhatnakj vagy szabatosabban szdlva: jdl lehet csihi- 
ifzelnif ilyen p6ld&al a Kis-Sv&bbegy Bud&n. Ilyenkor persze gyakran 
n6zetelt6r6s is t&mad, de ezt gyorsan elint^zik avral, bogy odasdznak 
egyet a kom6nak, stilyosabb esetben meg is hirigelik egym&st, vagy 

« Mobilr Ferene: Oyerekek, (Rajzok.) Magyiff £onyyt&r 483. sz. 



326 k BUPAPKSTI Bl&LAP tS A MAOTAB NTKLV. 

mint a doktor Stdr tette bizonyo» dreg cip6k miatt: sdtabottal 
prakkoljdk el Jendt. A legkomolyabb eaetben pedig kap a Jeno 
egy olyan brusztflekket 48 egy Idbriigdsij h^gif hazaagdnkdgik t6k. 
Ha nagyon asokon taUlja venni; megrigasstaljAkk bogy: ne bdfgj! 
yagy kariilirva: ne marhulj! mii h6gssl a legjobb os^tban pedigi 
bogy : ok n6lkQl cincogsz avvdl a kis arcoddal, ba tudniiimc as, aki 
cincog, kflldnben guszta Idny. 

A pesti gyerek goadolkozAsAt drdekesen jellemaik as ily«t 
kif ejezdsek is : a kdnnyek lefolytak a maazaiba az arcdn 6b a aovdny 
kis koponydjdn volt egy dudorodds hdttU, mint egy tipli. A ii6gylevelii 
Idber^rdl ai a v6lem6nye. bogy ai csak akkor boz sserencs^t, ha 
magdiil n^gylevelil, ds szerepel egy cBod&latos selyem-lepke ia, amely 
a kdteles pet6ken kfval m6g magdnszorgalomM is rakott egy pei^t. 

y^gfil pedig egy bizalmas p&rbess^bdl ragadjnk ki ezt a 
kis eazmecser^t, mint amelyben a pesti gyerek v&gyainak k^pe tfik« 
rosddik bften: 

— Te m6g kdpni se tudsz. ^n m&r tOccaenieni is tndok. — 
Mi az tflccsenteni? — fgy a fog kdzdtt. — Hogyan? — fgy: 
tccci (MegteszQ De nem sok idd telik bele 68 — 6n legal&bb azt 
biszem — a m&sik is megteszi. NioAi PXl. 



A BUDAPESTI HIBLAP £S A HAGTAR NTELY.' 

Negyedsz&zad alatt a magyar irodalom 68 birlapfr&s nyelre s 
vele egyfitt a mtivelt k5s5n86g besz6dje is k6t86gteleniU sokat ▼&!- 
tozott. Szeretjiik azt binai, bogy javolt, tiastult, a nyelTtijitis 8z6l- 
so86geit51 Bzabadult. Igaz, bizonyos tekintetben, nyelTromUzrdl is 
panaszkodnak, akik a fdv&rosi kdrdk besz6dj6t megfigyelik. Es6rt a 
birlapfr&st szeretik okolni, neki rdjik fdl, bogy idegen8zer386gaket 
fogadtat el az olvasd k5z5n86ggeL 

A fejloddsnek e kettfe folyamata k6t86glelen&l megran egymis 
mellett, de olyan term6Bzete8nek Utazik, bogy nem szabad rajta 
k6ts6gbeeBn&nk. y6teni kdnnyebb, mint az okozott k&rt kipdtolni. 
A sz6ls6B6ge8 nyelvtSjit&s romjainak eltakaritAsa sok&ig tartott, tart 
m6g folyton s ennek ar&ny&ban megjavult a magyar nyelv Allapota. 
A nyelTiijft&s buzg6lkod68a kell6 k68zUlts6g bij&n rontotta meg nyel- 
vQnket, de a magyar nyelv kibeverte ezt a rombol&st. A misik 
folyamat, mely most tdr re&, 8zint6n term6Bzete8 jelen86g, csak vigyiz* 
zunk; bogy ez se lebessen v6gsetes. 

^ A Bndapesti Hirlap f. 6. Junius 17-6n iilte meg fdnn&U&s&nak 
negyedsz&zadofl fwduldj&t. £z alkalommal kiadott unnepi szam&ban k^dn 
ciUcben foglalta ossze a nyelvmuyeles ter^n kovetett elveit. Noba a Nyr. 
m&r tobb izben mdltatta a B. H. ebbeli erdemeit^ kozoljuk itt ezt a cikket 
is — noba termeszetesen nem minden reszlet^vel ^rtunk egyet — annak 
bizonys&g&ul, bogy milyon c61tudatosan j&rt el a B. H. s milyen nyonQK>kat 
bagyott ez elj&r&s irodalmi nyeWUnk legi&jabb fejlod6s6ben* 4 ezerk. 



A BUDAPK8TI HIRLJLP tS A MAOTAB NTXLY. 327 

Ha B2em6be nteiiiik ennek az Hjabb bajnak, tulajdonk^ppen 
drfilnfink kell ai el5id6z6 ok&nak. Nem kell Bokat bizonyftgatnank, 
hogy az eddig ideg«ii nyelvii f6v&ro8i t&rsadalom SrvendetoB magya- 
rosodAsa a nyelyroml&B egyik forrftBa. As idegen nyelvet kSanyebb 
leyetkezDi, mint az idegen gondolkoz&s nyiig^t ler&zni, A mAsik 
forr^ abb5l fakadt, hogy nJB^ir&Bonk Bzfnvonala jdcsk&n emelkedett, 
ai enrdpaiaBodAs, a nyugati birlaplr&SBal Yal6 szoros 6rintkez68 k5ny« 
Djen kikezdi a nem el6gg6 erfis nyelv6rz6ket. Mindk6t forrAsra 
D^Bve az nJBigfrAsnak kdteleaB^ge a roml&s feltartdztaUsa. Az eltelt 
DegyedBzAzad kfizdelm6b51 nemcsak kiveite r^sz^t a Budapesti HirlaPf 
hanem az nJB&gfr&Bi sfit a magyar irodalom megtisztltd monk&j&nak 
ott volt az 616n. [OlyanJ fr6kat foglalkoztatott, akik friss n^pieB 
samatot oliottak irodalmunkba. [Olyan] ujs&gfrdkat nerelt, akik ipar- 
kodtak a nyelvront^Bal Bzembesz&Uani. Term^BzeteBen ez az ipar- 
kodiB nem mehetett eg^szen sfm&n. Hizzen minden term^szeti ttine- 
m&nj rezg68| hull&mz6 mozg&B. A huU&mok emelkednek 6b viBBza- 
sfdyedneki n6ha megtorlddnak, azt&n a szabAlyoB kilengdsen ttilosapnak. 
I^ ily nagy ujaig annyi elm6t, annyi szemet, annyi kezet foglal* 
koztai, hogy nem lehet minden leirt bz6, minden mondat kifog&s- 
talan. Sajn&latoB dBBzeiiikSz^sek eshetnek meg egy ugyanazon BzAmban iB« 

De amit Altal&ban a Budapesti Hirlap 6b kiiL5n5Bk6ppen Bikosi 
Jend, mint a magyar nyelv tisztaaAgAnak leg6berebb 5re 68 eldharcoBa 
kdvetkezetee kitartAssal 68 BokBzor heves irodalmi hadakoz&ssal akart, 
azt el tudta fogadtatni olvaBd k5z5n86g6Tel b annak r6Y6n &ltal&no88& 
is blrta tenni haszn&latAt. Olvasdi a p&rtjdra Allottak b ezek p61d&ia 
astin m6g 8z6leBebb kSrben iz hatott. A magyar nyelv t5rt6net6nek 
a magyar nemzet t5rt6net6hez hazonldk a YiBzontagB&gai. K685n kezd< 
hettftnk munk&hoz, A mi nyelyUnk fejldddsdnek ez a kiY6teles mddja 
magyar6zza taUn meg legjobban azt is, hogy a nyelv fejl6d686ben 
mAs a Bzerepe a Budapesti Hirlap-nakj mint p6ld&al a Moniteur-nA 
a francia, az Augshurger Allgemeine Zeitung-nsk a n6met, vagy a 
Times-nek az angol nyelv t5rt6net6ben. Amit a fejlettebb nyngaton 
elv6gzett egy nagy lr6, egy akad6mia, az6rt itt czatAba mentek az 
ujsAglr&Bnak azok a vez6rei 68 n6vtelenjei, akiknek lobog6ja a Buda* 
pesti Hirlap. 

K6t dolog az, amelyb61 r6Bzt k6r&nk magtmknak a nyelvtLjit&B 
tdrt6net6ben, Az egyik a fon/itikai^ a hanga&B szerint val6 irte, a 
mAsik a nydv tisztogatdsa az idegens4gekt6l, melyek megrontj&k olyan 
helyen, ahol &lland6an annyi idegen nyelvet hallani, mint itt Badapezten. 

A mai nemzed6k j6l eml6k8zik azokra az iddkre, amikor a 
N6pBzinh&z elsd k&v6Bzfn plak&tjai megjelentek a budapesti falakon* 
Milyen farczlinak tetszett, mennyi t&rgyat adott kdnnyti elm6886gre 
az egykori 6lclapoknak Bokdccsd, Lambertuccsd, 0renis6 6b MarzsolinI 
£l6rt6k ezek a szinlapok azt, hogy akkoriban Budapesten gr6f- 
kisaaszony 6b Bzobale&ny egyformAn helyezen ejtett6k az idegen 
Bzavakat. Ez a harwi szitUap az oregapja a Budapesti Hirlap irds- 
mddjdnak. A N6pszinh&z alapft6ja B&kosi Jen6 volt 6b k686bb 6 
alapltotta CsukABBi Jdzzeffel a Budapesti Hirlap-ot. £vr6l-6vre jobban 



328 A BUDA.PE8TI HIRLAP ^8 A MAaTAB KTELV. 

kidomborltva kovetjiik a fon^tikus vagyis kiejtds szerint val6 ir&st, 
melynek foszabdlya, hogy haogz&s szerint kell lehetdleg minden 
idegen B26t lefmi. Lebetdleg, mondjuk, mert ha valahol; akkor itt 
igaz, hogy nincsen szab&Iy kiv^tel n6lkul. Yannak idegen saavak, 
melyeket annyiszor l&t r6gi rah&jukban a kozdns^g, hogy ismeri is 
a kiejt^siiket. Ezekn^l a szavakn&l — iegink&bb hely- es tolajdon- 
szavakn&l — maradjon meg teh&t egyel6re a r^gi fr&8in6d, legyen 
S[h]ake8peare yagy S[h]ak8pere, legyen Newyork — egyeldre. Egyel6re 
mondjuk, mert a jov6 itt is a hangz&8 szerint Yal6 ir&s6. Gsak 
neh6z megszokni, mert eleinte kias^ forcs^nak tetszik. De majd 
megszokjuky mint ahogy megszokt&k a maguk helyesfr&suk sserint 
val6 fr&st az idegen szavakn&l franci&k, olaszok vagy angolok. 

A misik, dltalunk sokszor megmunk&lt fold:.az idegens^gek 
irt&sa. Az elmnlt huszondt 6y alatt sokat javnlt a magyar lapok 
magyar nyelve. Nem kis dolog ez, mert ha valahoi, 6gy itt n4limk 
a soknyelvfi orsz&gban van szfiksSg a hldra, mely osszekdti az irodalom 
68 a mindennapi 6let nyeiv^t. Erre az dsszekotd hidra, az arany 
koz^ptltra, az ujs&gok nyelv6re szQksdge van fejl5d686ben m^ egy 
olyan tdk^ietes 6piiletnek is, mint p61d&ul a francia nyelv. H&t m^g 
a magyar nyelv, melynek falait, elsdbben ezeket a bndapesti falakat 
szakadatlanul ostromolj&k idegen ellens^gek, n6metek ^ latinok els5 
serban, a jelen 6s a mult fegyver^vel. Foleg germanizmosban b6vel- 
kedik most is a budapesti t&rsas&g nyelve. Ha nem ia mondj&k mir 
T6g az els5 magyar dr&m&val, Balassi Menyh^rt Arultat&a&Tal : Chtt' 
helf, Ootthelf kegyelmes uram, de az6rt hallatszik m6g a bndapesti 
parketten a kisztihand 6b testv^rei, s a lapok nyelvdben bizony tuk- 
rozddnek 5sszetdr5tt darabjai annak a ttikSmek, melyben meglit- 
szanak a mindennapi nyelv idegens^gei. Huszondt 6re dolgoznnk 
azon, hogy sz^tmorzsoljuk eg^szen ezeket a tdrdtt darabokat« Nem 
szabad azonban megfeledkezni egy dologrdl. Nem az idegen szavak 
a legveszedelmesebbek, ezek lassank^nt lekopnak magakt6l is, mint 
▼aland gyerekbetegs6g. Az igazi baj, mely a nyelv lelk6t t&madja 
meg, az idegen kif ejezesekben van. M&88z6val, sokkal kisebb baj, ha 
azt mondjuk: kisztifuind, nuntha azt frjuk: jdl niz hi, Ez az elv 
vezSrelt benniinket, Igy gyoml&ltnk a magyar foldet a B. H. r^tjen. 

Az irt&s egyik leglelkesebb munk&sa volt Csapodi Istv6n 
egyetemi tan&r. B6gebben, mikor m6g Pista volt a mai Istvin, 
mindennap l&ttuk a szerkesztds^gben s a r6giek j6l eml6keznek m6g, 
mikor Pista dtllt arccal jelent meg a miihelyben: — Borsasztd 
germanizmus van megint az ujs6gban, — mondotta. — £zt bizony 
odaadhattuk volna a Nemzet-nek, vagy a F6v&ro8i Lapok- nak. 

A magyar nyelv6rt folytatott kiizdelemnek hat&a&t ndh&ny 
pdldiLval is illusztr&ljuk. 

Ir&lyunkb6l v6gk6ppen kiveszett a hogy helyett alkalmazni 
szokott miszerint, Nem csonkltjuk a vigheteilen-ty halhatattaf^if okve- 
tetUn-t, pedig el5bb sokan frtak halhatian-t stb. ij }^{ 

Hadat iizentUnk a latinos szenvedd igeragoz&snak, de^axert 
el tudjuk kerCQni a helyette becsemp68z5d6 ndmetes kdriUfr&st. Nem 



A BUDAPE8TI HIRLAP 1^8 A HAQTAR KTELV. 329 

kellett a megvdlasztatoH, de m^g kev^sb^ kell a meg left vdlasztva. 
El tndtnk fogadtatni, hogy a magyarban nem szabad azt mondani 
ez hipezi az in legf6bb drdmomety hanem ez az in legfdhb drdtndm, 

Azon az dton, mely a vigardd-tol a vigad6-ig vitt, kimalt 
lapunkb6l a kipezde, ianodaj lovarda, szcUloda, taUn csak az iroda 
kapott kegyelmet. Ami6ta egyik rovatunk ^l^rol eltiint az egyletf 
eg6sz &ltaUno8s6 lett a baszn&latban az egyesUlet szavunk. A nokok* 
nokok is mindink&bb hitelClket Tesztik, ahogy a pinztdroSy kony Vid- 
ros, biboros megmatatt&k a helyes utat. 

Az igeii6vi jelzo csonkit&s&t annyira ki tudtuk iildozni a 
haszn&latbbly bogy manapa^ m&r alig mond valaki vidbeszid-et, 
ak&rmilyen nizpont-hdl indul is ki, s b&rmilyen sziik is az o Idtkdre. 

A nyelvbaszo&lat &rj&ba belel6ditottunk egyegy j^ mesterszbt, 
mely tdbb-kevesebb szerencs^vel a fdlszfnen maradt. f gy mi alkottuk 
az dgynevezett morgue magyarosiUs&ul a tetemnizM, mi tettUk 
4ltaUno88& a tdrvinyhdz-at, elterjesztettUk az erddlyies Urasszony-t, 
sot sarjat is bajtott az Hrledny-hAn. Amikor a bolttestek el6get4- 
s^rdl el6sz5r kertllt 8z6 n&lank, a tetemhamvasztdS't aj&nlottuk. Ez 
a szaTunk is meg^lt, b&r a hamvasztd kemeac^k tUze elaludt, mielStt 
meggyujtott&k volna. 

Sokszor kikaptunk az6rt, bogy a herceg, grdf, hdr6, doktor 
cfmeket magyarosan a n^v ut&n tessziik; de Igy van magyarosan, 
sz&mtalanszor bebizonyitottuk. 

A magyar belyesfr&sban nem az a f 5 vivm&nyunk, bogy a cz 
helyett c-t Irunk 6s iratunk, banem az a kdvetel^sdnk, bogy a 
magyar mondatszerkesztdsbe az elkeriilbetetlen idegen szavak 
magyar kdntdsben illeszkedjeiiek bele. Szidtak 6rte, mint a bokrot. 
BAnk fogt&k, bogy ezen az liton kaput t&nmk az idegen szavak 
be5z?(nl686nek. De biszen, aki Atallja a kiejt^s szerint irni le az idegen 
9z6t, az ink&bb nem basznilja, csakbogy ne kelljen magyarosan 
Atimia. Az meg igaz&n nevets^ges, mikor valaki a konyakos fivegbdl 
akar eognacoznij vagy aki a sztr&jkold mesterleg^nyekkel sirikeoltatni 
akar. A Kincses^Unk felt&masztotta a r^gi kalenddriom sz6form&t. 

Edzjogi drt^ke is van, bogy a fdhercegek lapunk szerint kirdlyi 
hercegek lettek. A kir&lyt6l kapott /IeT- is szikvdros-i is megmagya- 
rositottnk szikesf^dros-s^. Az oszirdk-magyar-hdl pedig magyar- 
osztrdk-^t csin&ltunk. 

Hogy a nyelvront&s ellen s&ncokat emeljen, a szerkesztds^g 
egy r6gi tagja^ Vasski Elemdr dsszegyujtdtte azokat a bib&kat, 
melyeket ujs^ok ^s ujs&gfrdk leggyakrabban szoktak elk5vetni a 
magyarsAg ellen. £z a gyfijtem^ny kis t&blAkon ott fugg a szerkesz- > 
tds^ olvas6term^neky tov&bb& a napibirek ds a tiviratok szob&jd- 
nak fal&n. Ez harminct&bUs t5rvdny, melynek szab&lyai Ime ezek : 

A lev^lben ezt Irj&k, a levdlben ezt olvassuk, a lev^lben az 
van. De a lev^hen nem dll semmi, csak az ember hajasz&la &11 az 
egnek, mikor ilyen gyaUzatoss&gokat olvas. 

HdldU lelni mi nem tudank. Ha belebalank valamibe, akkor 
Bzomoni a k^pfink, de kipet mutatni akkor sem tudunk. 

MASTAB iirai.vAu zzzv. 22 



330 ▲ BUDAPeSTI HIRLAP 1» A MAOTAR NTELT. 

Ididma germanika: dfd^tettem rd, hogy a fennforg6 agy j6 
kimeneteUre van kUdtds. Idi6ma hungarika: megfeledkestem arrdl^ 
hogy a Bzdban lev5 dolog rem^lhetfileg jdl v^gz6dik. 

Besprechen kann man etwaa, de megbeszilni valamit bajos. 
Mert a magyar ember meghftnyja-veti a dolgot, yitatkosik is a 
dologrdl, de v^gre is meg&llapodik abban, bogy aki besprechol, az 
nem a mi fa]t&nkb6l val6, 

Kirdlygyakorlat = K^mgsmAMYer, K6t fdndvbdl j6 dsasetett 
sz6 akkor leaz, ha ezek birtokviszonyban vannak, p^ld&ul : isUlltejt^. 
uj86gfr6, I6fark. A kir&lygyakbrlatn&l nem a kir&ly gyakorolja 
mag&t, ez a kifejezds teb&t nem k. und k., banem a legnagyobb 
m^rt^kben kaiserlicb, ami nem kell se testUnknek, se lelkiinkiiek. 
N. B. kiv^telek azok az Ssszetett fdnevek, melyekben as egyik szd 
jelzdje a misiknak, p6id&al: vas&larc, fakutya. 

Az dgyat vagy szobdt csak az {frzi, aki Germinia szent ig^j^t 
betartani Bzokta. Mifei^nk csak a lyokat tartj&k be, ha eff6le bolond 
8z6l fdj beldle. 

A HanUet Aioz nem mehet el az, aki tart Talamit magyar nem- 
zeti m61t68&g&ra. A magyar ember elmegy Hamletba, vagy pedig 
ehnegy a N^pszinh&zba megn^zni a H&rom Kizm6r-t. A Mdrkus^hoz 
•em lehet elmenni, csak meghallgatbatjuk M&rkas Emili&t. 

A magyar a tdbbes sz&mot csak a sz^p asszonyban kedveli. 
Nyelviink hat&rozottan ellensdge a tSbbes sz&mnak. A magyar ember 
f^lszemmel ndz, f^ll&bbal van a m&syiliigon, f^lk^zre fogja az Alldajcs 
ellen a fiirkds botot, tehAt nem csak szemei, Idbai, kezei nincse- 
nek, hanem m6g meg is felezi a testr^szeket, mert az egyes aiAm 
ezekn^l m&r mind a kett6t jelenti. A j6 vid^kiek ilyenformin nem 
t&rhatj&k fel sziveiket Tend^g&k el5tt, csak a szlTfiket. 

]^n itt tartok, mondja hirlapirodalmunk namely ifjti driisa. 
Pedig dehogy tart ott, hanem od&ig jutott az Ir&sban, olvasAsban 
vagy m&smiben. Ezt azonban sohasem fogj&k megtannlni, att6l tartok. 

Borzasztd Idtvdnyt nyt^'t az, aki kUdtdsha hdyez valamit. 
Szoigai n6met fordlt&s r6v4n Igy szUletik meg az 08ztr&k> magyar 
monarki&ban az osztr&k-magyar nyelv. 

EUShbkeU a szemetes, mert az hajnali n^gy 6rakor kel fel. 
Aki k^sdbben kel fel, az n&la el6kel5bb lehet, de nem eldbbkelfibb! 

Aki a lap egyik kitiinSs^g^nek korai veszt^t akarja, csak 
frja sokszor ]6kedv(i, kedves, mulatsigos helyett azt, hogy kedHyes, 
Ez az 6 meg516 betOje. 

Nem a Gell^rthegy uralja Budapestet, hanem Budapest uralja 
vagyis ur&nak vallja a Gell6rthegyet. XJralkodni pedig a kirily 
Bzokott, de sem a csend, sem a rimiUet nem uralkodik. A csend 
honol, a r^mftlet pedig elfogja az embert 

Helfy Igo&c a minap halt meg, de K. Sz. se a napokban, se 
m&skor nem fog r6la ]6 tdrc&t Irni. M&s8z6val a minap 6s a napolAan 
testv6rek, de az els5 elmult a m&sik j5vend6 esem^nyekre vonatkosik. 

A Gotterhalt6-t ndphimnusznak nevezi a osztrdk, de k&r est 
igy forditani a magyar lapoknak. Maradjon az csak a Gotterhtlte 



A fiUDAPfiSTI HIRLAP ]&S A MAGYAR KYELY. 331 

Annyira n^met dolog az, bogy magyarra forditani nem is szabad. 
A kuri&lis stilas mezdin miszerintes illetvencek liltetik az ilyea 
vir&gokat : a beadvdnyt megel626leg Mldottsigileg tiszteleg. Az ujs&g- 
ban nem k^rnnk beldliik. 

A heszidet meg a mia^t nem tartjdk, hanem mondj&k. Nagy 
Idbon a n^met ^1, a magyar csak tir lehet. 

Ak^peZfY&leLmint&nilkUldzrdUr egy tdbbszorSs apagyilkoes^gaL 

A koszorusledny az bizony nyoazolydle&ny. A virdgcsokor pedig 
magyarul bokr^ta, mert nincsen szalagbdl. A rdzsafUz^r pedig olyasd, 
mert sem B^senkranz, sem a rosarium nem magyar 8z6. 

Akinek leike van, magyar lelke, az soliasem mondja Mek- 
ielevdii, mivel ez Geistesgegenwart. A magyar ember nem veszti el 
a fej^t, nem veszti el a sziv^t, nem veszti el a lelk^t, aszerint, bogy 
az eeze, a b&torsdga, vagy mind a kett5 van ^rdekelve a dologban. 

Az egyenruha m&r tigy bef68zkel6d5tt a magyar nyelvbe, mint 
sok kisle&nynak a 8ziv6be| kiirfc&s&ra teb&t nem is gondolhatonk. 
Eml6kezet ok&^rt azonban mint mfieml^kek orszilgos bizotts^a ide 
iktatjuk, bogy valamikor volt az egyenrub^nak j6 magyar neve is: 
formarob&nak bfvtiik. Decsi S&muel, aki 1792-ben konyvet frt a 
magyar Icoron&rdl, mindig ezt a nev^t baszn&lja a koronadrzd v&r- 
megyei vit^zek egyenrub&j&nak. 

Tiszta inget illik feldlteni, de mirveket csak az olthet, aki 
siUyt helyez az idegen Iz^ besz^dre. Ilyen n^met miiforditdsokkal 
k&r szaporitani a magyar ujs^gir^ munk&j&t. 

El^g aZ; amibdl nem marad m&s, mint por 68 bamu. Abol 
azonban Qszkds romok maradnak, az leig, El6g teb&t a papiros, a 
szanfranciszk6i botelek azonban nem el^gtek, hanem le^gtek. 

Olyan gazdagok vagyunk, bogy n^kiink nemcsak testvirUrik 
▼an, mint m&s nyelven besz^ldnek, hanem van kiildn b&ty&nk 6s 
5c86nk, k^l5n n6n6nk 68 bngunk. Sot fokozatot is adhatunk m6g a 
megsz6iitiisn&l : hozzdnk kSzelebb &11, akit — rokons^ clm6n kezdve 
— b&ty&m uramnak, mint akit uramb&ty&mnak 8z6lftunk . . . 

A magyar embemek halov&ny az area, gy5nge az eg6szs6g6 
Tagy 6ppen b&lni jdr bele a I6lek, bam&r nagyon nagy a baj, olyan 
komoly azonban nem lehet az dllapota, bogy a kin4z484t vagyis az 
Aas86henj6t kezdj6k emlegetni. 

Az dlktdcs magyarul tolvajkulcs. Az dngyilkoss&g pedig soha- 
aem forog fenn, mint a kdnyomatos ujsdgok Irj&k, hanem t3rt6nik. 

Az £ a magyar nyelvnek egyik legkedvesebb betiije, de a sok 
meg&rt, mint a tolt5tt k&poszt&b6l. i^ppen ez6rt nem feleslegeSf hanem 
foloslegeSf nem felkeUs^ hanem folkelis, 

S^yoB heteg a magyar nem lehet, csak nagybeteg. Magas 
pedig a n6gyemeletes b&z, nem pedig a t&bornok rangja. 

Lehet valamit ig6rni, vagy megig6rni, aszerint, bogy t&gabban, 
vagy szorosabban akarjuk magunkat megkotni az ig6rettel, De ha 
nekUnk m6g fokozataink is vannak, mi6rt k6r]iik kdlcsbn a szegdny 
n6mettdl, bogy ezt vagy azt kildtdsba helyezi? 

22^ 



332 KTELYMC VEL^B. 



NTELYMOVELfS. 
Bong^szet a legAlt^l^^ f51iratb<Sl. > . . . Fek^ged a v^gre- 

liajt6 hatalmat oljan kormAnyf^rfiak Altai gyakorolja, kik a k6pyiBel6- 
hAz tobbsSg^t alkot^ pArtoknak bizalmdt hirjak, ami Altai a . . park- 
mentAris kormAnyforma ujlxSl drr^nyre ]utott.< — Am. nemzetnek 
, . . husdge Bokszor volt mAr kitAve megprdbAltatAsoknak, de nemze- 
tfink f^nyesen kiAllotta azohat< — »Hogy . . . tSgy a kozigasgatAs, 
mint az Allami ^let minden Bzerv^t a nemzet bizalmdt bir6 fdrfiakra 
hizzuk,< — »6si alkotmAnyunk itj er6vel, tSj biztosit^kokkal veendi 
korUl jdvdnk alapjait. Minden igyekezetiinkkel rajta lesziink, hogy 
ieljes er6nkh6l segitsUk elff, a m. nemzeti Ailam[na/r] felsAged Altai 
is 6hajtott ki^pftds^t.* — >A . . . t3rvSnytelen intAzked^sek, melyeket 
az 1790 — 1-i tdrv^nyek hatdrozott szavakban itilnek 4s iUtanak eU 
[ezt a 8z6rendet hatdrozottan elitili nyelviink szelleme]. — »GFondo9aa 
fognnk figyelni arra, bogy felsSged fenti szdnd^kait el^mozditsuk.^ — 
3 A kozszdllitdsok Ugy^nek a kisipar irdekeinek megdvdsa meUetH 
szahdlyozdsa lesz hivatva gazdasdgi iletUnknek ikjahh fejkid^sit el6- 
8egiteni.€ — ^Kereskedelmonk nagy Ardekeit, kiUdnd$en tengeri 
kereskedelm&nk fejleaztds^t dltaldban eldsegiteni 5hajtjuk.< — >fV 
figyelmUnket forditandjuk a munkdskird^sre, mely c4lb6l kiil5n Alland6 
bizottsAgot is Allitonk fdl.« — »Az 1848. 6vi XX. t.-c. ▼Agrehaj- 
tAsAnak k^rd^se . . . tekintvey hogy ez oly kfvAnalom, mely el61 . . . 
kit Ami nem lebet: lankadatlon gondoskodAsnnk tArgya leend^, — 
iKAszsAggel fogja tArgyalAs alA venni a HorvAt-SzlaYonorszAgoXrkai 
kdtendd pAnzttgyi egyezmAnyt, amint az Sk ... kikiildott bisottsAgok- 
ban megdUapfttatoit . . . Szorgosan mozditja el6 [ezdrend !] anyagi 
^rdekSt is, ami Altai term^szetes fejlodAsilAet minden irAnyban bizto- 
sftani fogja. < — »Ezen faladatokon kfval elsdrendU fantossdgH reform 
a politikai jogoknak . . . kiterjesztAse.* — »A jelen orszAggyQl^s, 
melynek ez id6 szerinti tabbs^ge mAr rAgtSl fogva azon nAsetben 
volt, melyet most a tr6n magassAgArdl hiztatdlag hall.* — >Hogy 
egyebekben is . . . egyetArt^s emelendi a trAn f^nyAt ^s a nemzet 
boldog8AgAt.€ — »Midon felsSged kirAlyi jogain alapulA elhatArozA* 
sAnak szabadsAgAt fdnfUartani kivdnja [n^metes szArend], igen jol 
tudjuk, hogy ezeknek legbiztosabb kezessdge a magyar alkotmAny.« — 
>Meg vagynnk rdla gydzodve, bogy a nemzet nem nyilatkozik mds- 
kHt, mint oly mddon, mely uralkodAjAnak ^s onmagAnak igasi As jAl 
fQlfogott Srdekeit k^pviseli.* — :^Kik egyAbirAnt mAly hddolattal 
vagyunk csAszAri ^s ap. kir. Fels^gednek . . . legalAzatosabb szolgAi.c 
(P. NaplA VI. 29.) 

TanulsAg: a » nemzeti demokrAcia« korszakAban az orszAg- 
gyul^si folirat magyartalansAga nem csdkkent, banem hatArozottan 
ndvekedett! Bi^zis Aron. 



MAOYASlZATOK, HELYBBiaAZfriSOK. 333 

magyarAzatok, heltbeigazItAsok. 

Olasz joyey^nyszdk, Fotor. ESgi Bz6t&raink szerint a. m, 
csavargd (scnrra, erro MA. landstreicher FPB., I6zeng5, k6ric&l6, 
bitang, orsz&g-vil&g-kerulo SzD). K^t 17. sz&zadi ir6b6l is id^zhetjOk. 
Az egyik Bal&sfi, ki 1616-ban azt irja: lUyen ghezenghoz potor 
aprolekokra bizzak h&t8k oltalmat (Epinicia 3 ; Szarvas G&bor ezt 
a mondatot a hoior mell^kn^vxi^l idSzi). A mteik id^zetet Kresz- 
nericsn^l tal&ljuk a F6tor cikkben: »Nem fd bocsuletes ember eket 
kell ide klildeni a' tract&ra, banem basonld pdtorokat . . ., Fyber Irja 
P6zm&imak. L. Epist. P&zm, 1. 165<. Kassai J. azt irja Sz6konyvSben : 
>PoUnn ember, begyaljai szd; poltrom ember cum r epentbetico 
Hevesben ia Borsodban, m&sutt poior ember* (4:152, vd. 2:80). 
A »in^utt« szdval azt jelzi, bogy nem Borsodban, teb&t tdved a 
MTsz., mikor Kassaival borsodi t&jsz6iiak mondatja ; a sz&mos egyez6 
rokoB^rtelmii sz6, melyet Kassai a potor magyardzat&ra folsorol, yil&- 
gosan mutatja, bogy d e sz6t csak SzD. 8z6t&r&b6l vette &t, Azt azon- 
ban n^zetem szerint eltal&lta, bogy ez a potor a poltrom ill poltron 
8z6val egyeredetfi. Az olasz poltrone ugyanis nemcsak naplop6ty 
bitangot, pernabajdert, banem koldust is jelent ^ s mindez e\6g kozel 
All a SzD. emlitette ,csayarg6' jelent^sbez. Form&j&ra nSzye potor 
ink&bb a poltrone olasz alapszavdval, a poltro-YsA egyeztetbet6 ; ez 
is lust&t, naplopdt jelent. — A potom-rei n^zve alig lesz igaza 
Kassainak. Ez ink&bb a t6t potom ,azat&n' lehet. ^Fotomra adni v. 
venni vmit a. m. veszenddbe adni v. venni, amit taUn visszakaponk, 
visszaadunk, ragy tal&n nem< (CzE). Eredetileg annyi lehetett mint 
hitelbe, bozomra, i&gy t. i. bogy »majd azut&n< megfizetik. 

Kujan, Nagyszigetbi K&lm&n megemlftette m&r a Nyr.-ben 
(14:363), bogy ez a szd ndmet ^s francia kozvet^ssel az olasz co- 
glione'h6\ lett, melynek ott k^t jelentSse van: testiculus 6b uomo 
balordo, &deke8, bogy e sz6 az elsd jelent6ssel is eldkeriil nyelvunk- 
ben, meg pedig olaszos alakban: »Berb6tseknek a kuljonnya r6ka 
farkal b^-tsin&lva Didd kedves 6tele< (Blumauer-Szalkay : Yirgilius 
Ene&ssa 1792. 35. 1.). — (A golyd Bz6t, mely szintdn ebbe a rokon- 
s^gba tartozik 1. Nyr. 15:451 ^s MTsz. — Tapolcdn fgy ejtik: guld,) 

*Csemelet, Eliaynlt 8z6, a. m. teveszdrbSl szdtt babos kelme. 
M^k6p kamilldt. Mindkett6 a tev^t jelento chameaUj camels illetdleg 
eamdot sz6kbdl k51cs5ndztetett«. CzF. — Szarvas G. ez ellen azt 
bozza fdl, bogy »a franci&ban van ugyan camelote, de nines chame- 
lote€ (Nyr. 13:100), »de az tSny, bogy a fr. camelote a n^metben 
schamdot, schanUot, schamblatt alakokban volt j&ratos*. Azonkivul 
egy boBszii id^zetet k5z5l Szarvas Moln&r Albert egyik mank&j&b61, 
8 as fgy v^gzddik: »Az6rt alitty&k az tudds emberek, bogy ez a 
teveezdr [melybdl Keresztelo J&nos kontdse k^szillt] koz gyapja 
csem^let v6lt lSgyen«. S m6g e vil&gosan besz6l5 id6zet ellen^re is 

■ Legalabb nemely sz6t&r szerint; alkalmasint a ha8onl6 hangzasu 
paltone %i6 jelentesbeli hatisa. 



334 lUaTA&iZATOlC, HELTBUGAZiTlsOK. 

Yooakodik as egyeztet^st elfogadni, mert Oalepinusban ast tal4lja: 
9cymcUili8 vestiB . . . Habos tsSmelyet ssinwc. MA^-n^l is: tpymatilis^ 
HaboB czemelet Bzin6c, sSt ^czemdei, cymaiilis* ^s PP-n&l (Kr. sserint) 
panniiB undulatiiB. Ssarvas teh&t azt hiazi, hogy csemdet a hull&- 
mesat, habosat jelentd cymaiili8-h6\ lett. Amde ez csak csaldka 
Utszat A rejivdnyt megfejti Diez 8z6Ura : :^Cambelloiio, riambellotto, 
eammellino • . . aos ziegenhaar, friiber aus kameelbaar gewebter . . . 
8toff<. Az olaBz nyelvj&r&si cianibellotfo s foltebet6 *ciamelotto alakbdl 
lett a m. csemdet b a ndmet schanUott, Yd. m^g az OklSz. ket latin 
id^zet^ben: de Chemelotho Setbethkek, una pecia chemelothi rubei 
coloriB. A 16. Bzizadban tigy l&tszik legdivatosabb volt a babos 
k^kszlnfi cBemelet (vd. Murmelliasn&l is 2016. sz. Vestis cymatilis 
— CzemSlet) s fgy kerfilt ossze v^letlenal a csemelet a cymatUiS' 
szaL — 01. *ciamelott(o) > illeszked^ssel *csemeldtf *csemdl6tf azt^n 
a gyakoribb f5n6vi -et szdv^g hat&Ba alatt csemdlet, csdmolet stb. 

Kampldr (Nyr. 35 : 289). ESts^gtelen, bogy az olasz compraior(t) 
yagy comprant(e) sz&rmaz^ka, csak az volt a k^rd^s, bogyan lett 
ebbdl kompldr e h. *komprdtor ▼. *homprdnt. Most Scbucbardt Hugo 
megtaUlta e magyardzatoak Columbus toj&s&t. Ndzete szerint, melyet 
szfves volt velem k5z5liii, a kompldr alak kombin&l&s eredm^oye 
ebbdl : homprdtor X kalmdr. E k6t sz6nak csakugyan annyira basoid6 
Yolt a jelent^se is, a bangz&sa is, bogy igen kdnnyen 5s8zekeTered- 
betett, illetdleg a homprdtor itvebette a kalmdr aid v^gzfid^s^t, 
melybdl az d m&r tigyis megvolt benne, tebftt dsazekotd bidul szol- 
g&lhatott. (Yd. mSg a kompoldr 6a kalomdr mell^kalakokat) 

SufOKTI ZsiOHOKD. 

Csiif. T. Szerkesztd tir ! iSrtesiil^se belyes, a csaf se6 csakugyan 
megvan a r^toromin nyelvj&r&sokban. A magyar cs^f n^etem szerint 
azonos a kSvetkezd 8z6kkal: r^gi olasz ciofo (6s ciolfo) yBauera- 
Ittmmel, gemeiner Menscb^ oberland-granbQndteni (Conradi, Carisch, 
Carigiet szdt&raiban) tschuf[f\ ,basslicb', engadini ladin chuff (a 15. 
Bzizadban choffe is) ,Dickwanst, Bauernliixnmel, TolpelS chuffy ,dick, 
plump, tolpiscb'i n6met Schuft, Hogy a tdrt^neti kapcsolat e szbk 
kozt milyen term^szetfi volt, azt nem tudn&m megmondani ; ugy 
l&tszik ,esetlen, otromba, plimip' volt az eredeti jelent^suk, mert e 
sz6k csak v&ltozatai annak a Uomp-j Uonf-, tiop- sz6csaUdnak, 
amelyet a Nyr. 18:487. lapj&n t&rgyaltam. A magyar csUfnsk 
tov&bbi jelent^sbeli fejldd^se (1. NySz!) abb6l magyar&zddik, bogy a 
faragatlan fajaiik6 a r^gi szfnpadnak kedvelt alakja volt. — Kdrd^s 
marad, vajjon cio/b-bez tartozik-e a sienai cigfo ,poltrone, vile' (Fan- 
fani) 8 az isztriai (rovigi]6i) cioho ,pocakos' 6s ,vakondok' (Ive 46, GO).* 

SCHUCHA&DT HuOO. 

' Megjegyezziik, ho^ CzF. 8z6t4ra szerint ia az olasz ciofo ,alaval6 
ember' felel meg a mi cati^-unknak. — firdekes, bogy jeles dolgt)z6t&rsask 
a n^met Schuft-oi is as olasz ciofo-hol sz&rmaztatja, bolott eddig ezt magya- 
r&ztik amabb6l (!• Biez), a nemet szonak pedig igen fnrcsa 69 vaMszinutlen 
alnemet eredetet talajdonitottak (1. Kluge). A szerk. 



MAOTARiZATOK. HBLTBElOAZfrlgOK. 335 

Adal^k a haUrozdk tdrMnetAez. Nyelvi&r&sokbaD, n^p- 

kdlt^si term6kekben, r^gi, vaUmint tijabb, kivdlt ndpies lr6iiikn&l 
is sokszor taUlkozunk a viszonyssdk fdlcser^l^s^vel ott, ahol a2 
irodalmi nyelv, de a kdznyelv is, ma m&r a viszonyt kSvetkezete* 
ben bat&rozottabban 68 szabatosabban kifejezo ragot kiv&nja 6b 
hassmAlja. A helybat4roz6 ragok saj&ts&gos fdlcser^l^s^re igen alkal- 
mas p61d&kat talilonk Mikes Tdrdkorsz^i leveleiben, s noba 
Simonyi Zsigmond A magyar hat&roz6k c. mondattani p&lyamiuik&- 
jiiban e ragcser^ket i&rgyalta m&r, tal&n nam lesz foldsleges, ba 
pdtlAsol itt Mikesbdl ossze&llitank D^b&ny id^zetet: Botokkal kis6rii6k 
ki a hdztdl 4. L Mikor egyik hdzttfl a m^ikba megyen 26. 1. — Mikor 
is elbagyy&n a szigetet Malia sziget^ben megteleped^nek 68. 1. 
(Ma szigetin; de mfg ez iltal&nosabb jelent6sd, vagyis valabol a 
szigeien, addig sziget^ben annyit jelent, bogy bent, a sziget kdzepe 
t&j6n.) — A Fejedelem a hajdbdl nem sz&llott vala le. 1. 1. (Az ir6 
a baj6b6l, belsej^bdl s nem a baj5rdl, a fed6lzet6r51 sz&U le.) Job- 
ban szeretek itt lenni, mintsem hajdban 26. 1. (De ugyancsak Mikes 
igy is gondolkozik: Ely6gezv6n dolgomat hajdra Ultem 158. 1.) — 
Legkisebb zdrg^st balljak, azt gondolom, bogy a koz&kok az udvaro- 
tnon yannak 150. 1. (B&r a kdznyelv baszn&lja az udvaron, tidvarra, 
udvarrdl ragos alakokat, az irodalomban szokottabb az udvarban 
stb.) A Bderek milr r6gen az erd6hre kfiilddtt^k feles^gdket. 68. L 
— Ha kortsomdra volna kedvem elmenni. 150. 1. Mert kartsamd- 
kon minden bord6 meilett vagyon legaUbb tiz pap. 150. 1. (Annyi 
mint a korcsma hely^re, vagy beiy^n, teb&t nem okvetlenlii annak 
belsej^ben. 'PAzm&nj is igy Ir egy belyen: A gazsftg korcsm&kon 
iasik 6s tr6g&rkodik. Pr. 35. M. Hat. I. 117.) — Egy pirongat&s 
elf^ a vdUamra 21. L (Ma vcUlamon.) — A tdborhan 6s tdborba 
kifejez^seken kfyfil (1. M. Hat. 117) eldfordulnak Mikesn6l ilyenek 
is: Aki is a tdborrdl visszadrkezett 130. 1. A tdborra 6rkezY6n 
109. 1. (Jelent6se e viszonyoknak iUal&nosabb 6rtelmQ, vagyis: a 
t^bor bely6re, vagy bely6r51.) Letrer Mj^ttIs. 

Szdlisok magyarizata. Eldfre van, mint Kocsor az imddsdg- 
gaL Ez a sz6l&s Heves megye egri j&r&s&ban: Feln6meten van 
elterjedve. Magyar&zata a k5vetkezo: Feln6meten 61 egy Kocsor 
Andr^ nevti fdldmCives, ki sobasem j&r templomba s nem im&dko- 
zik. Ha barangoznak d6lre vagy est6re, Kocsor uram sobasem veszi 
le a kalapj&t s nem morzsolgatja az tir angyala im&ds%&t. Ez a 
dolog a falubelieknek nem igen tetszett. J6 kereszt6nyek, s f&jt 
nekik, bogy k5z5ttiik istentelen 61. Sokszor megr6tt&k e miatt 
Kocsort, s k6rdezt6k, bogy mi6rt nem im&dkozik. De az 6 felelete 
mindig csak ez volt: »Eldre vagyok 6n va&v azzal r6gen!€ Most 
pedig annak, aki nem igen szeret dolgozni, kit mindig buzdltgatni 
kell — mivel nem akar sietni — mondj&k gtinyosan: »El5re vagy 
ligy-e, mint Kocsor az im&ds&ggal!?< 

Egy dllapotban van, mint a Samu nadrdgja. Egerben 61t egy 
szegeny btoil6. A v^ros apraja-nagyja ismerte s mindenki csak a 



336 MAOTA&iZATOKi HKLTBIIOAZfliSOK. 

keresztnev^n : Samonak hftta. A rakonc&tlan gyermekek miadig 
cstifolUk, m6g pedig az^rt, hogy Samun sohasem lehetett ^p nad- 
r&got Utni, rongyos volt 6 donepnap, h^tkoznapon. Samu m&r meg- 
halt, de a sz6Us, mely r6la maradt fdnn, ^1 s 6liii fog a >vig< 
egriok ajk&n. Ka az egri pal6ct6l k^rdezik hosszabb idd 6ta bete- 
geskedo feles6g^nek vagy gyermek^nek &llapot&t, csak ezt mondja: 
Egy dllapothan van a' mint a Samu nadrdgjal Be2^6czt Emil. 

A Idcsei kalenddriom, A magyar ndpnek maig suran haszn&lt 
8z6U8m6dja a r%is6g, dsdiB&g jelol^B^re: r^ffi, mint a l^fcsei kaUn- 
ddrium. Erd6lyi J&nos kozmond&sgyQjtem^ny^ben k6t Bz6l&sin6dot 
is olTasunk, mely az annak idej6n nagyhiru Idcsei kalend&riamnak 
koszonheti eredetet. Az egyik : »h6tor8Z&gra sz6l6, mint a locsei 
kal6nd&rium«, a mils a »r6gi hires, locsei form^r^lc yal6. Nyilv&n- 
val6, hogy e szdldsm^dok t&rgyi alapja a Brever*fele Ldcs^n nyo- 
matott naptir, mely a XYII. sz&zadban orsz^szerte ismert es olva- 
sott Yolt a magyars&g mind en korSben. Qyakorta hallhatni e bz6- 
l&smddokat a sz^kely ndp 8z&j&b6l is, ^rdekes azonban, hogy itt a 
kozmond&s kialakuUs^hoz, illetve mai elterjedts^gehez nemcsak 
Brever^k h^torszAgra Bz6l6 napt&rja szolg&ltatott alapot. — Ugyanis 
L6c8ei Sp. . L&BzId 1843-ban a marosv&s&rhelyi ev. ref. koll^giom 
nyomd&j&ban kiadott egy Sz^kely Napt&r-t, melyet a nyomda k^sdbbi 
tulajdonosai Locsei-f^le szSkelynaptdr cimen mindm&ig folytattak.^ 
8 mely Erd^lynek ma is legn^pszeriibby legelterjedtebb ponyvanap- 
t4ra. Udvarhelysz^ken ^s Marossz^ken alig van hAz, hoi ezt a nyomtat- 
v&nyt meg ne taUln&k. A XYII, sz&zadbeli kalend&riumnak lassank^nt 
elhalv&nyult emlSk^t a hozz&fuzdd5 szdUsmddokkal egyUtt a Bz6kely n6p 
eszej&r&sa dtruh&zta a Ldcsei Sp. L&szl6 Szdkely Napt6r-&ra, mely 
az id6k folyamdn (1843-t6l napjainkig) ugyancsak r^givd v&lt. Ma 
m&r a sz^kely, mikor valamirol dgy besz^l; hogy r6gi mint a Idcsei 
kalend&rium, a maga pony van apt4